Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-27 / 122. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1962. májas Tt Hol keressük a hitiái? Építőipari dolgozók a Kaposvári Városi Pártbizottságon Miért van annyi baj az új épületekkel, miért húzódik átadásuk, miért kell annyit bosz- szankodniuk a beköltözőknek amiatt, hogy rossz a kémény, az ajtót nem lehet becsukni, az ablakokat kinyitni? A városi pártbizottság napirendre tűzte e probléma megvitatását Beszéljenek a legilletékesebbek, az építők, a szakmunkások, művezetők, mérnökök és tervezők. Nem azzal az igény- nyél és céllal kezdődött az eszmecsere, hogy azonnal megváltozzék mindén, hanem azzal, hogy némi fény derüljön a bajok okára. Mert ha egyszerre nem lehet is, de fokozatosan meg kell oldani az építőipar e problémáját. Valaki azt állította a beszélgetés elején, hogy voltaképpen apróság ez. »-Ha figyelembe vesszük a több millió forintos építkezések néhány ezer forintra rúgó hibáit akkor szinte elhanyagolhatóknak mondhatók e hiányosságok.-“ — Lehet hogy az effajta nézet szerint ez apróság — mondotta Kisdeák József elvtárs, a városi pártbizottság titkára —, ám arra kell gondolni, hogy akinek lakásában ilyen hibák vannak, annak nagy bosszúságot okoznak. Minden vállalattól megkívánják a jó minőségű munkát s az építőipar sem lehet kivétel ez alóL — Ezt az egybegyűlt építők is elismerték. Akadnak azonban olyan bajok, melyekről nem ők tehetnek. A tervezőnek a rendelés után szinte azonnal el kell készítenie a rajzokat, az építőknek menten munkához kell látniuk. Közben kiderül, hogy módosítani kell a tervet Ez hátráltatja a kivitelezőket. Beállhat a rossz idő, s végül az egyébként is kétes értékű, gyors munkát még gyorsabban, még felületesebben végzik. Persze nem lehet minden Hibát a gyors munka rovására írni. Mert bármily sietős is a munka, a csillár kampóját mindenképpen előírás szerint kell beépíteni. Semmi sem indokolja, hogy pl. betongerendával zárják él a kéménynyílást, vagy hogy csupán minden huszadik parkettát szögezzenek le minden negyedik-ötödik helyett. Gyakran azért kell sietni, mert korábban anyaghiány késleltette a munkát. De vajon az anyaghiánynak nem lehet-e elejét venni? Csupán pontosabban kellene szállítani — «-ütemezni-“. Az építőanyag-iparnál is megállhatunk egy pillanatra. A mozaikűap csiszolásakor pl. megesik, hogy későn cserélik ki a korongot. Mivel az már elkopott, a mozaiklap egyik részét magasabbra, másik részét alacsonyabbra formálja. Jó munkás legyen a tálKÖNYVHÉT május 27-től június 3-ig (2747) pán, aki ebből egyenletes burkolatot készít. Az egyik fő hibára Tóth István, az Építőipari Vállalat művezetője mutatott rá. Ezt mondta: »Már a tanulóoktatésnál meg kell kezdeni a minőségjavítást.-“ Vagyis »jó minőségű« szakmunkásokat kell nevelni ahhoz, hogy kifogástalan munka kerüljön ki a kezükből. Lelkiismeretes szakmunkásokra van szükség, akik nem azt mondják építés közben, lógy »örüljön a majdani lakó a lakásnak«, hanem ezt: »Ügy kell elkészíteni az épületet, hogy emberek, dolgozók laknak majd benne«. A szakmunkásképzés és a műszakiak képzése alapvetően fontos feladat. A fiatal technikusok, mérnökök, jóllehet elegendő elméleti tudással rendelkeznek, a gyakorlatban alig-aíig jöhetnek számításba. Évek kellenek, míg önállóan és hibamentesen tudnak dolgozni. Az Építőipari Vállalat 25 műszaki vezetőjéből csupán 5-----6 a lkalmas erre a beosztásra. (Kénytelenek régi, tapaszdalt szakmunkásokkal pótolni a technikusokat, mérnököket.) Az értekezleten elhangzottak arra is intettek, hogy szorosabb kapcsolatot kell teremteni a tervezők és kivitelezők között. Egymásnak munkatársai ők (akkor is, ha hivatalosan jogviszonyban vannak), egymásra vannak utalva, és inkább a hibák kijavításán, egymás segítésén kellene fáradozniuk, nem pedig a céltalan kötbérezéseken. A megbeszélésen kiderült, hogy az említett hibák nagy része megelőzhető. Fontos, hogy az építők, a tervezők és a beruházók maguk igyekezzenek megszüntetni e hibák forrásait. JCét mama Az egyik gyermektartás- díj-perben szereplő anyós eljött a tárgyalásra. Amikor szép kismiskájával a karján belép a terembe, a tanácsvezető bíró így fogadja: — íme a mama, aki gondját viselte a csöppségnek, amikor az apja egy fillért sem adott eltartására. ö a napsugár abban a viharban, amelybe a kisgyerek szülei kerültek. Csak egy baj van... ... A tárgyaláson kiderül, hogy mi a baj. A mama ugyanis, nemcsak akkor viselte gondját a kis Magdus- kának, amikor a szülök eltávolodtak egymástól, hanem akkor is, amikor még együtt éltek, ö kelt föl éjjel, ha sírt, ö virrasztóit fölötte, ö sietett vele orvoshoz, ha láztól volt piros az arca, ő tanította enni és beszélni. Mindig és mindenütt csak a mama. Es a szülők? A gyermeknevelésből csak az volt az övék, ami kellemes benne. Akkor sem jutott eszükbe szülői kötelességük, amikor a Pécsen dolgozó apa és a Kaposváron élő anya elhidegült egymástól. A bíró elsősorban a gyermekért harcol., Próbálja megvilágítani, hogy a gyermek- nevelés nem tartásdíj kérdése, a gyermeknek elsősorban szülőkre van szüksége. Azt szeretné, hogy a felek kibéküljenek. A békítésnek legalábbis egyelőre — van eredménye. A mama — karján a kisgyerekkel — örömmel távozik. Talán megtanulta, hogy elsősorban gyermekeinek kell vállalnia az unoka nevelésével járó gondokat. Ö azzal is árthat, ha minden terhet magára vállal. Hiszen néha a napsugárból is megárt a sok... A következő tárgyaláson is gyakran szóba kerül egy anyós neve. Ö nem jött el a bíróságra. Ezúttal is a háttérben maradt, mint mindig, amikor fiát hajtogatta a felesége ellen. Öt nem érdekelte a négyéves unoka, Ro- bika sorsa. A kisfiú most szüleinek békéltető, illetve tartásdíjtárgyalásán gondtalanul sétálgat a tárgyalóteremben. Édesanyja hozta el magával, tálán azt remélte, hogy a gyermek jelenléte feloldja a haragoskodás szülte feszültséget. De hát amit úgy elrontottak, hogy a békéltető bíró erőfeszítése is hiábavaló, úgy látszik, a gyermeknek sem sikerül helyrehozni. Az összebékü- lés igenjét egyszer sem, de az anyós nevét gyakran hallani. Hányszor mondja D. I.- nek a felesége: »Anyádnak köszönhetjük, hogy ide jutottunk. Mindig nála voltát, s amikor megjöttél tőle, otthon sosem tetszett semmi.« Az anyós mételyt hintett. A megmérgezett légkörben egyik butaságot a másik után követték el a fiatalok, s most elfordulnak egymástól. Kijelentik, ítélje meg a bíróság a tartásdíjat, nincs szándékukban kibékülni. A kisgyerek odamegy édesapjához, és megöleli a lábát. Büszkén néz a jelenlevőkre, mintha azt mondaná, ez az édesapám. A bíró diktálja a végzést: »A szülők nem békülnek ki, a tartásdíjat folyósítani kell.* Robika odaszalad a bírói határozatot rögzítő gépírónőhöz és megsimogatja. A tárgyalás után szüleivel távozik. Amikor az utcán édesapja elválik tőlük, utána akar rohanni, de megfogják. Kétségbeesetten felsír, kis szőke fejét rázza a, zokogás. Nem tudja, hogy odabent elvesztette apukát... Szegedi Nándor^ LAKATOSBÓL EZERMESTER l Nem mindegy! f A munkálatok vouiatottság* Megfakult, megsárgult fényképet nézegetek. önkéntelenül is elmosolyodom. Keménykalapos, magas ingnyakú, csokornyakkendős, merev tartású férfiakat ábrázol: egykori kaposvári mesterembereket, iparosokat, inaslegényeket. Az egyik fiatalemberben Kosaras Mihályt ismerem föl, akivel most szemközt ülök, s akinek munkájáról, életéről beszélgetünk. Regénybe illik mindaz, amit elmond. Inas koráról, az első világháborúról, arról, hogy mint hurcolták őket egyik országból a másikba az értelmetlen háborúban. ' — Mikor kezdte a szakmát tanulni? — Várjon csak... Most hetvenkilenc éves vagyok... Ne haragudjon, nem jut eszembe, nem emlékszem rá, hogy mikor szerződtem le. Tizenhárom éves voltam, az tudom, mikor Papp Mihály kaposvári lakatosmesternél inasnak szegődtem három és fél esztendőre. Gyors számítás ... 1883-ban ment inasnak, 1887 nyarán szabadult, tehát akkor készítette a vizsgaremeket. — A remek? Azt nem felejtem ... Tudja, mi mindent kellett akkor egy felszabaduló inasnak készítenie? Egy duplaajtó vasalását, egy tűzhelyet, egy vas ablakkeretet és egy sírkerítést. Jeles eredménnyel szabadult. Ezután néhány évig segéd volt Budapesten, Zágrábban, majd önállósította magát, és itt telepedett lé Kaposváron. Apja csak a fazekassághoz értett, ő pedig a lakatosság mellett még négy-öt szakmát elsajátított. A műlakatos munkákat is kifogástalanul végezOrszágjáró iskolások Néhány hét még, és befejeződik az 1961-62-es tanév. Az úttörőcsapatok táborokba vonulnak a nyáron. Igen sok általános iskola országjárást is szervezett a pajtások részére. A félsőmocsoládi iskolások ötnapos túrára indulnak az északi hegyvidékre, a mennyel, a somogyjádi és a magyaregresi gyerekek pedig a Dunántúl nevezetességeivel ismerkednek meg. Az országjáró túrák költségeit az iskolai műsoros estek bevételéből, a falusi ifjúsági szövetkezetek jövedelméből és a szülők hozzájárulásából fedezik. te el. A megyei tanács nagytermében levő kovácsoltvas csillár is az ő keze munkája, ugyancsak a megyei tanácson található egy általa készített vaskapu. Több ilyen látható szerte a városban. S még sokféle kovácsoltvas munka dicséri. Sajnos, erejéből ma már nem futja a kovácsolásra. Az is bántja, hogy már oszlopra sem mászhat. Tudniillik villanyszerelő is, de jártas a vízvezeték- és rádiószerelésben is. A háborúban kitanulta a táv- irász mesterséget, később gépkocsi- és mozdonyvezetői vizsgát is tett. Kaposváron másutt még nem volt villany, amikor megbízták, hogy a megyeházában végezze el a villanyszerelési munkálatokat. A kisiparosok székházába ő szerelte be a vízvezetéket. Bár egykor nyolc tanulót nevelt, öt-hat segéddel dolgozott, vagyont mégsem szerzett. Ez 4 nem érdekelte. Sokkal inkább í az, hogy munkájával megbe-> csülést ^ szerezzen magának. Kaposváron igen sokan ismerik és tisztelik. , Szobája műhelyhez hasonlít. A sok szerszámot, ami itt van, még felsorolni is sok lenne. Ez a furcsa alakú szerszám itt csavarmenet-készítő a vízvezeték-szereléshez, amott egy másik, egy még furcsább a berg- manncső hajlításához. Ki fogja őket használni, ha kiesnek a 79 éves mester kezéből? Fia, az 52 éves »ifjú« Kosaras Mihály, aki apjától örökölte a hajlamot az ezermesterségre, s négy szakmában dolgozik. Néhány héttel ezelőtt idős Kosaras Mihály díszoklevelet és aranyjelvényt kapott a KIOSZ országos vezetőitől a lakosság szolgálatában eltöltött ötvenévi munkásságáért. Megérdemelte! Szalai László A munkálatok vouiatottsága arra enged következtetni, hogy elhúzódik az Április 4. és a Má» jus i. utca korszerűsítése. ön azt mondta, kedves Törö- csik Sándor mérnök ott a városi tanácson, hogy fölösleges erre szót versieg etni, hiszen nem az a lényeges, hogy mikor készül el ez a két utca, hanem az, hogy elkészül, örüljön a lakosság, hogy kicserélik az elavult csatornahálózatot. Miért törődni a határidővel... Meglepett a véleménye, még jobban az, hogy milyen harciasán védelmezte. Ne^\ üthetem el kézlegyintéssel, amit mondott, mert ön a városi tanács műszaki osztályán dolgozik, fiatal, tehetséges, s a jövőben bizonyára nem egyszer fogják majd megbízni a város fejlesztésével kapcsolatos feladatokkal. Tehát Kaposvár társadalma szempontjából nem közömbös, hogy önnek mi a véleménye. Kérdem, hivatása magaslatán áll-e az a mérnök, aki úgy vélekedik ma egy építésről, ahogy ön. Aligha hiszem, mert — és ezt önnek jobban kell tudnia — az elhúzódó építkezés sokkal többe kerül a tervezettnél. Zavarja más területen is a munkát, tehát tetemes anyagi kárt okoz. Ez, azonban a dolognak csak anyagi oldala. Van egy másik is . . . A feltúrt Április 4. utcán sokan figyelik aggódva, hogy milyen lassan halad a munka. Miért nem biztosítanak hozzá elég anyagot és munkaerőt? A minap valaki azt mondta, hozzák nyilvánosságra, hogy melyik vállalatnak mikor mit kell elvégeznie, azaz társadalmilag ellenőrizhessék, hogy végrehajtják-e a tervet. Az egyik Április 4. utcai lakó elővett egy újságot, és rámutatott benne arra a közleményre, amelyet a tanács tett közzé. — Ebben az van — mondta az illető —, hogy »az Április 4. utca korszerűsítését július 30-ra befejezik«. Ügy látszik, ezt csak azért közölték, hogy legyen határidő is ... Milyen jó lenne, ha ön, Tö- röcsik Sándor, hallaná e megjegyzéseket, és rádöbbenne, hogy az adott szóval nem lehet játszani, mert azért a bizalom elvesztésével kell fizetni. Ez pedig az anyagiaknál is súlyosabb kár. ön azzal magyarázkodott, hogy anyaghiány és egyéb akadályok hátráltatják a munkát. Sok kellemetlenség származott abból is, hogy a terv későn készült el. Ha már így van — bár előrelátó, jó szervezéssel így is elvégezhetik az utca korszerűsítését a kitűzött határidőre —, ha már mindenképpen tárgyi nehézségek okozzák a késedelmet, akkor az embereknek ezt már a tervezéskor meg kellett volna mondani. Azok az emberek, akik eljutottak a közösségi gondolkodásnak arra a fokára, hogy önmagoktól sürgessék a társadalmi ellenőrzést, be tudják látni azt Is, ha nehézségek adódnak. sz. Nr. Naponta 24 mázsa fagylalt fogy el a községekben (Tudósítónktól.) A föl dművesszo vetkezetek cukrászdái 28 községben készítenek fagylaltot. Melegebb napokon átlagosan 24 mázsa fagylaltot adnak el. A falusi lakosság ellátását segíti a 68 mozgóárus: fölkeresi azokat a községeket, ahol nem készítenek fagylaltot, s meglátogatják a szántóföldeken dolgoz'ó termelőszövetkezeti tagokat is. Nyugodtan nyaralhat, ha van általános háztartási biztosítása , ____________(2752) .>^WVMWWVWWWVWUWWVWWWVWWWWWWV4 » "«33!, Hiiiiii um .....: N yári nyomott mosóáruk méterenként 20 Ft-töl 35 Ft-ig. Nyomott nyári műselyem anyagok métere 40 Ft-tól 60 Ft-ig. Nyomott nyári tisztaselyem anyagok métere 95 Ft-tól 115 Ft-ig. Sima és nyomott nylonanyagok métere 78 Ft-tól 127 Ft-ig. Kaphatók az állami és szövetkezeti áruházakban és szakboltokban. (3747)
