Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-25 / 120. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1962. májas «rar™s».»s<!«í'!-ra!'?'' **sr- sssnHBmamraw AFRIKA Mennyi szennyes könyvet olvastunk gyermekkorunkban a fekete Afrikáról! Szinte mindegyikből azt olvashattuk ki, hogy a fehéreknek süí az egyenlítői nap, nekik terem a banán, az ő kedvükért színe­sek a trópusi madarak, nekik zúg a Kongó és a Niger. Es a feketék? Ö, az ő fejükben e könyvek szerint nem fogam- zik emberi gondolat! Ök vala­hol az állatok és az emberek között foglalnak helyet a ter­mészetben. Mi minden történt Afriká­ban azóta, hogy ezeket leír­ták! Milyen szédületes gyor­sasággal tört előre ez a föld­rész! A végbement változást jó volna alaposabban, köze­lebbről megismerni. A napi hírek, tudósítások csak keve­set tudnak elmondani róla. Vasárnap Kaposváron, a Vörös Csillag Filmszínházban némelyik ember kétszer is vé­gignézte az «■Afrika tüzel« cí­mű kisfilmet. Megtudhatták belőle, hogy a régi, hamis il­lúziókat tápláló, igaztalan könyvek Afrikája fölött el­járt az idő. Űj független álla­mok születnek e földrészen. Tanulnak ä felszabadult né­pek. Könyveket, újságokat, röplapokat nyomatnak, s már édes nekik — ha nehéz is még — a haza javára végzett mun­ka. Afrika mellett ma ott áll az egész szocialista tábor. A fehérek százmilliói vallják már, hogy Afrika az afrikaia­ké. Üj könyvek és ismeretek kellenek. De ki győzi követni könyvnyomtatással azt a ro­hamos fejlődést, amely Afri- ka-szerte végbemegy? Még­sem szabad lemondani arról, hogy könyvekben bemutassuk a inai Afrika életét. Hisz a leghálásabb feladatok egyike megírni, hogy a trópusi nap a négerek számára is süt, nekik is zúg a folyó, övék a kincs. Nem írtak soha olyan izgalmas regényt Afrikáról, mint amilyet most írhatnának róla. De ha a könyv mégis las­sú, az újság kevés ahhoz, hogy megismertessen a mai Afri­kával, akkor olyan eszközt kell felhasználni erre, amely gyors, és képes arra, hogy emberközelségbe hozza ezt a földrészt. Ilyen eszköz a film és a televízió korában rendel­kezésünkre áll. Csak használ­ni kell, úgy, ahogy vasárnap a moziban tették, de ennél többször. Anyagi kérdés? Tes« sék odaállni a mozipénztár­hoz, amikor Afrika neve sze­repel a műsorban. Ott senkit sem kell meggyőzni arról, hogy megéri-e a vállalkozás. De nem is az anyagi szempont az elsődleges, hanem az egy­re növekvő igények kielégíté­se. Lehet, hogy a Kende Ist­ván által írt kisfílm már en­nek a jegyében készült úttörő vállalkozás? Talán megsejtet­ték filmeseink, hogy e téren még sok a pótolnivalójuk? Bár így volna. Sz. N. Meggyorsították a budai Tárpalota nagy kupolájának építését Évek óta épül a budai vár­palota, de még csaknem egy évtizedig keil dolgozniuk az építőknek, hogy befejezzék a helyreállítást. Sokáig elcsúfí­taná tehát a főváros képét az állványokkal körülvett romos épület Ezért a Gazdasági Bi­zottság határozatára a palota legfeltűnőbb oldalán, a dunai homlokzaton legkésőbb jövő év végére teljesen ki kell javíta­ni a sérüléseket Ennek a feladatnak fontos föltétele, hogy a nagy kupola építését fejezzék be először. Ezért a 41-es Építőipari Válla­lat dolgozói most meggyorsí­tották a munkát és vállalták, hogy az MSZMP VIII. kong­resszusának tiszteletére még az idén elkészítik a kupola vasbeton szerkezeteit. 1963 vé­ge helyett már a jövő év kö-j zepéig befejezik a kupola dí-j szításét, a vörösrézlemez fe-j délborítás és a sokféle kőékes* ség elhelyezését s megterem­tik a dunai palotahomlokzat gyors helyreállításának föltéte­lét (MTI) f Robosztus termetű iró jön egyenesen a nagy magyar me­zőkről. Korszerű, lánctalpas csizmája ritmikusan csattog a flaszteren. A Fővárosi Operett­színház előcsarnokában megáll, és éneklős hangon kantáim kezd: — Most gyüttem Ceglédről, Ceglédbercelérül, hoztam egy nyers paraszti témát, meg le­hetne főzni az operettszínpa­don? Az igazgató fölfigyel. A fő­rendező szintén. A dramatur­gok ugyanúgy. — Mi? Paraszti téma? — Ek­kor eszükbe jut a műsorpoliti­ka. — Paraszti? Hiszen most ez a legfontosabb. Evek óta ez hiányzik az operettszínpadról. — Gyüjjön beljebb, jóember. lró beljebb megy. A bonvi- ván megérzi rajta a friss szé­naszagot, ez megihleti, és éne­kelni kezd egy ősparaszti nó­tát: Felszántatom, bevettetem az operett színpadát. Vetek bele, vetek bel* hibrid .silótakarmányt. Ba a színpad körülöttem hibrid silót teremne, minden magyar téesz-elnök csak engemet szeretne. A nótát — operettszokás sze­rint — megismétli; s most már az író• fülébe dalolja. Közben mindenkit hatalmába kerít a paraszti ihlet. Hirtelen min­denki paraszti témájú operet­tet akar előadni. Az igazgató lelkesen így kiált: — Halljuk azt a témát, ba­rátom! Az író mesélni kezd. — Történik eay téeszhen. Csak itt. a köziben mondjuk Cegléd^«r-e1-hr>n. Éppen on­nan gyüvök most. A dramaturg közbeszól. — Nem jó. Ceglédbercele túl konkrét. Nekünk általánosítani kell. Játszódjon a téma egy kitalált faluban, mondjuk, Csókaréten. Az író belenyugszik. — Jó. Történjen Csókaréten. Az igazgató enyhíti a hely­zetet. — Nem ez a lényeges — mondja. — Mi a történet? Van-e bene elegendő humor- forrás, bonyodalom és zenei le­hetőség?... Mert ugyebár, az operettben ezek mindennél fontosabbak. — Igen, igen — dadog az író. — Van, van, hogyne volna! Sok bonyodalom van... De hallgassák mán meg a témát. — Halljuk, halljuk. — Egyszóval... Adva va­gyon egy téesz-elnök, akit megrágalmaznak.., — Téesz-elnök... Helyes ... Ez rendben van. De miért rá­galmazzák meg? — kérdi a dramaturg. — Ráfogják, hogy gyűlöli a nőket. Ekkor a főrendező is köz­beszól. — Remek probléma. Az egyenjogúság kérdése mezei viszonylatban... Nemdebár? — Az is — mondja az író. — No, jó — veszi át a szót a dramaturg. — De 'kell bele egyéb konfliktus is. Mondjuk, valami félreértés, valami, va­lami olyan dolog, ami bonyo­dalmat okoz, ÍZLÉSRE, SZÉPRE NEVEL Amikor be­léptem az iga- liak gyönyörű bútoráruházá­ba, mindjárt arra gondol­tam, milyen kár, hogy a ka­posváriak nem dicsekedhetnek hasonló üzlet­tel. A vásárló itt valóban vá­logathat, és azt választhajtja kd, amelyik a legjobban tet­szik neki. A magyar bútor­ipar termékein kívül négy or­szág különbö­ző bútordarab­jait • is megta­lálhatjuk eb­ben az üzlet­ben. Rengeteg az áru, jelen­leg is mintegy kétmillió forint értékű készletük van. Nagy Lajos, az üzlet vezetője mégis megtalálta a módját, hogy a bútorok elrendezésével nevel­je a vásárlók ízlését. S ennyi áru közt ez bizony nem kis munka. Az áruházban való nézelő­Az üzlet egy részlete. dés kőrisen arra is gondoltam, hogy íme, ezen is lemérhető az a változás, amely falusi népünk életében, szemléleté­ben napjainkban végbemegy. A parasztemberek is egyre töb­bet adnak a lakásberendezés­re. A hálón kívül immár meg­találhatók a házaikban a kü­lönbnél különb kárpitozott kombinált bútorok, a szőnyeg, a modern csillár és a művészi festmény is. Mert az igali bolt­ban képet is árusítanak, meg­szerettetik a szépet az embe­rekkel. V. J. A nyáron szüneteltetik vagy korlátozzák több édesáru gyártását Harminchét sportéi szókincse egy kötete A Terra Kiadó már a római olimpia évében közreadta hat sportág hétnyelvű szótárát. A sajtó alól most kikerült új hétnyelvű sportszótár — ma­gyar, angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyel­ven — egy kötetben összefog­lalva tartalmazza 37 sportág szókincsét, a gyakorlatban használt legfontosabb sportki­fejezéseket. A sportágak kö­zött megtalálható az amerikai labdarúgás, a cselgáncs, a golf, a baseball, a krikett, a lovas póló, a rugby, a sportlövészet, sőt még a műúszás is. (MTI) Elárverezik Korda Sándor képgyűjteményét Június 14-én az utóbbi évek egyik legjelentősebb magánaukció­ján elárverezik az elhunyt Sir Alexander Korda 23 képből álló rendkívül értékes impresszionista gyűjteményét. Az 1956-ban el­hunyt filmszakember képeit özve­gye árverezted, ed. A gyűjtemény legértékesebb darabjai egy Monet-, — Van az is — mondja az író. — Mégpediglen az, hogy a téesz-elnök húsz évvel ez­előtt, amikor katona vót, csi­nált egy gyereket. Es most ki­derül, vagyis a gyerek előke­rül. — Remek! Remek! — örven­dezik a dramaturg. — Ne is mondja tovább. Hozzákezdhet a munkához. Írjon egy téesz- daljátékot, egy igazi, ízig-vérig mai parasztoperettet. Az író megírja. Beviszi. Dra­maturg és főrendező összeül. II TÉMA * Megvitatják. Megállapítják, hogy ez az író eddig regénye­ket írt, tehát nem írhat azon­nal jó operettszöveget. A re­gény — az más. Ide versek, da­lok is kellenek. Azokat vi­szont csak költő tudja megír­ni. Az eszükbe se jut, hogy az illető írónak igen sok szép verse jelent már meg. Ez nem érdekes. Szereznek neki egy társszerzőt. Az írja a verseket. Az elsőt azonnal be is mutat­ja. Így hangzik: Szombat este van. Szombat este van, Szombat este van, Szombat este van, Szombat este van, Szombat este van. Az írónak nem tetszik, de a dramaturgnak és a főrendező­nek nagyon. Erre a társszerző megír még egy verset. Így byngzikt A Belkereskedelmi és az Élelmezésügyi Minisztérium közötti megállapodás alapján a gyorsabb romlási veszély miatt a nyári időszakban több édes­áru gyártását részben vagy egészben szüneteltetik. Eszerint május 10-e és szep­tember 15-e között egyáltalán nem gyártják többek között az arany- és ezüstdesszertet, a Kedden Barcsra látogatott a Marcali Járás Tanács nem­rég alakult Cigánybizottsága. A vendégek váratlanul érkez­tek dr. Mátyás József járási tanácselnök vezetésével, hogy meglátogassák a barcsi 1-es és 2-es számú cigánytelepet. E két telepen csaknem ötszáz cigány él összehasonlíthatatla­nul jobb lakás- és életkörül­mények között, mint annak Hajincsuk be, Hajincsuk be, Hajincsuk be, Hajincsuk be. Ez is jó. A versvonal tehát megy. Megvizsgálják a prózai részt. Szereznek még egy társ­szerzőt. Ennek a társszerzőnek eszébe jut Göre Gábor. S a nagy ötlet. Göre Gábor egysze­rű szegényparaszt volt. Miért ne lehetne most tsz-tag? Az összes tsz-tag átváltozik Göre Gáborrá. Az elnök is. Azután beiktatnak még egy karambolt falusi viszonylatban. Hivatkoz­nak a KRESZ-re. Egy postás­lány kerékpárral elüti a nép- boltrevizort. Íme a szerelem. Azután írnak vagy száz névte­len levelet. Nem százat — egy egész autóra valót. Akkor be­iktatnak egy üveg 24 maligán- fokos szilvapálinkát. At ered.e- ti író tiltakozik. Azt mondja: — Maligánfókkal csak a bort mérik. Nincs is 24 fokos szilva- pálinka. Csak 50 fokos van. —Az nagyon erős — mond­ják a társszerzők. — Attól ha­mar berúgnak. Harc az alko­holizmus ellen. Megszületik a 24 maligános szilvapalinka. Ezután szombat este van. És még egyszer szom­bat este van. És még vagy szászor szombat este van. Vég­re a darabot bemutatják. A színtanra felírják, hogy kinek az ötletéből írták kicsodák. A nézőtérre egyik este betér egy igazi mai paraszt Cegléd- berceléről. Annyira az operett hatása alá kerül, hóm; amikor kifelé jön, így énekel: Hű, de pocsók vót! Hű, de pocsék vót! Hű, de pocsék vót! . Szundiéi József kókuszkockát, a Gól-szeletet, a Mici-Mackó-táblát, a francia gyöngydrazsét, a rumpralinét, a földimogyorós étcsokoládét, a 30 és 40 defcás műanyag díszdobozos konyakmeggyet. Ebben az időszakban több­féle édesárut csak a kereske­delem által kért mennyiség­ben és szállítási ütemezésnek megfelelően gyárt az édes­ipar. (MTI) idején, amikor ide telepedtek. Azóta sok család épített kö­zülük szoba-konyhás házat. De ezeket a kis hajlékokat mára már szinte fojtogatják a még szép számmal levő put­rik. Nem egy család portáján, viszont már ott van az épít-: kezési anyag. Építeni akarnak,: és a közeljövőben hozzá is; láthat mintegy 45—50 család; az építkezéshez, mert a köz-; ségi tanács biztosít számukra: olcsó házhelyet. Sőt az állan­dó munkahellyel rendelkezők-; nek OTP-kölcsönt is a már; összegyűjtött pénz kiegészíté-1 sére. Mi késztette a marcaE járás; állami, tömegszervezeti és tár-; sadalmi vezetőit erre a várat-; lan látogatásra? Csak a pusz- j ta kíváncsiság? Nem! A járá­si tanács végrehajtó bizottsá­ga áprilisban foglalkozott a: marcali járás cigánylakossá- gának helyzetével. Ezen az ülésen alakult meg a Cigány­bizottság, s azt a feladatot kapta, hogy augusztus 1-re készítse el a letelepítési ter­veket. E tervek célja elsősor­ban az, hogy a dolgozó ci­gánycsaládok — akárcsak Barcson — olcsó házhelyek­hez jussanak és építkezhesse­nek. A cigánykérdésnek úgy­szólván legégetőbb gondjait oldaná meg ez a letelepítés, il­letve a falvakba való betelepí­tés. Hasznos volt ez a látogatás, s különösen azok a tapaszta­latok lesznek majd — megíté­lésünk szerint — hasznosítha­tók, amelyeket a vendégek a 2. számú telepen szereztek. Itt meglepő rendezettség, tisz­taság, kulturáltság fogadta a látogatókat. S nincs ebben •emmi különös. Barcsnak ezen a részén azok telepedtek le, akik már régen szakítottak a hagyományos cigány életmód­dal. Egytől egyig megbecsült dolgozó emberek. Bár az ilye­nek száma az 1. számú tele­pen sem csekély, de itt még sokan élnek olyanok is, akik egy-két napig, legföljebb egy­két hétig dolgoznak csupán. Mások pedig a munkaerőfölös­leg gondjaival küszködő járás' székhelyeken nana kapnak ál­landó munkáé egy Van Gogh- és egy D eg es-fest­mény. Váratlan vendégek Barcson Érdeklődésükéi hozták, hasznos tapasztalatokat vittek... w JjB>-Sí m Perspektíva Két barát készül a szege­di szabadtéri játékokra. — Szereztél már jegyet? kérdezi az egyik. — Nem tudom, mit csinál­jak ...Az Aidára fölemelték a helyárakat, 90 forint a leg­drágább jegy. A másik mintha nem érte­né. — Jó lenne nekünk a 20 forintos is, nem? — Ne hülyéskedj! 20 fo­rintos jeggyel már Bajáról kell nézni az előadást... Előrejelzés A szemináriumon orszá­gunk fejlődéséről beszélget­nek. Az előadó nem éppen jó példával hozakodik elő, de azért elmondja: — Figyeljék csak meg. A járási tanácsnak két éve még csak egy kocsija volt, most kettő van. És megígérték már a harmadik autót is. Milyen következtetést lehet levonni ebből? Valaki magától értetődően rávág ja: — Több lesz a pinceszer... * • * Hétmillió köbméter földet „söpörnek ei“ egy robbantásra Páratlan erejű ipari rob­bantást tervezünk Üzbegisz­tánban — közölte Mihail Burstein mérnök a népgaz­dasági célolcat szolgáló rob­bantásokkal foglalkozó tu­dóstanács Kijevben folyó ülésszakán. É munkálatok célja újabb színesfémlelőhe­lyet feltárni Üzbegisztánban. A szovjet mérnökök számítá­sai több mint harmincezer tonna robbanóanyag felhasz­nálásával hétmillió köbmé­ter meddőkőzetet fognak egyszerre »elsöpörni« az érc- rétegről. Az első számításik azt mutatják, hogy robbanó­anyagok felhasználásával az új ércbánya építésének ide­jét egy évvel meg lehet rövi­díteni, s mintegy 5,5 millió rubelt takarítanak meg. (MTI) Tömören jobb lenne Widaű képviselő az ame­rikai kongresszusban heve­sen támadta a kormányt az érthetetlen, hosszú lére eresztett rendeletek miatt »A Miatyánk 56 szóból áll, a Tízparancsolat 297-ből, a Függetlenségi Nyilatkozat 300 szóból, de a kormány új árrendelete a szénről 26 911 szóból áll.« Illik, nem illik E. Gough amerikai írónő 1863-ban kiadott *.Illemkó­dex nők számára« című könyvében többek között a következő felhívás olvasha­tó: »A tökéletesen viselkedő hölgy ügyel arra, hogy könyvszekrényében a férfi és női íróktól származó könyvek egymástól szigorúan elválasztva " sorakozzanak. Csak akkor teheti őket egy­más mellé, ha a szerzők há­zasságban éltek egymással.« Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő; WJRTH LATOS. Szerkesztőség; Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. >. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postás kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra u Ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom