Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-14 / 87. szám

YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FIELÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 87. SZÁM SZOMBAT, 1962. ÁPRILIS 14. Mai számunk tártálmábőts Munkáscsaládok a városi pártbizottságon (3. o.) Jövő heti rádió- és televízió műsor (5. O.) Mozart- és Beelhoven-művek a szimfonikus zenekar hangversenyén (6. o.) Ülést tartott a MÉSZÖV választmánya Megbeszélték az idei feladatokat — Jóváhagyták az 1961. évi mérleget — Szakbizottságot választottak — Átvették a versenyjutalmakat Pénteken délelőtt ülést tar­A szocialista brigádmozgalom ölelünk áj, előrevivő tényezője Ezer szocialista brigádvezető országos tanácskozása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának rendezésé­ben az ország hétezer szocialista brigádjának képviseleté­ben pénteken körülbelül ezer szocialista brigádvezető gyűlt össze tanácskozásra az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az értekezleten megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács el­nöke, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT elnöke, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Sándor József, a Központi Bizottság osztályvezetője, Kiss Dezső, a Budapes­ti Pártbizottság első titkára, Vaswitteg Miklós, a SZOT al- elnöke és a kormány több tagja. Az elnökségben szocialista brigádvezetők is helyet foglaltak. tott a MÉSZÖV választmánya. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke és Jordán József, a Szö­vetkezetek Zala megyei Köz­pontjának elnökhelyettese is. Illés Dezsőnek, a választmány elnökének, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályveze­tőjének megnyitója után Hor­váth János, a MÉSZÖV elnö­ke tartott beszámolót. Méltat­ta a földművesszövetkezeti kongresszus határozatait, s is­mertette, hogy miit kell tenni megyénkben a határozatok végrehajtáséért. Beszélt a földművesszövetke?eti keres­kedelem fejlesztéséről, a zavar­talan szolgáltatás fontosságá­ról. A kongresszus felhívta a fi­gyelmet az üzletek tatarozásá­ra, a hálózatfejlesztésre. — A nyári időszakban a földműves­szövetkezeteknek alkalmazkod­niuk kell a lakossághoz, a me­zőgazdasági dolgozókhoz; gon­doskodni kell a mozgóárusítás megszervezéséről, hogy a földe­ken is fölkereshessük a tsz­(Tudósítónktól.) A tavasszal 5980 hold földet kell felszántani a fonyódi já­rás termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaságaiban. A kitavaszodás óta a traktorosok az ünnepeket és vasárnapokat is felhasználták erre a munká­ra. Dolgoznak éjszakai műszak­ban is. Mindezek eredménye­ként 2200 katasztrális holdon végezték el a szántást. Külö­nösen jól haladnak e talajmun­kával Somogy vámoson, So­mogyváron, Gyugyon, Szöllős- györöfcben. Somogyba bodon és Somogytúron. A járásban még soha nem hordtak ki annyi trágyát, mint ebben az időszákban. Az idén tagokat — mondotta Horváth elvtárs. Az fmsz-eknek egyik halasztó hatatlan tennivalójuk, hogy le­hetőleg helyi termeűvényekből lássák el a községet zöldséggel és gyümölccsel. Az fmsz-ek tagjai legyenek azon, hogy szö­vetkezetük fejlődjön, erősöd­jön. Ezt segíti elő az olyan ver­senymozgalom is, amilyent a Balatonmária és Vidéke Körze­ti Földművesszövetkezet indí­tott a VIII. pártkongresszus tiszteletére: Az fmsz-ekben a belső ellenőrzés megszilárdí­tása és a társadalmi ellenőrzés továbbfejlesztése lehetőséget nyújt arra, hogy a határozat értelmében az idén 25 száza­lékkal csökkenjen a leltár­hiány. Ä MÉSZÖV elnökének beszé­de után az 1961. évi mérleget ismertették, s miután a vá­lasztmány azt egyhangúlag jó­váhagyta, megválasztották a különböző szakbizottságokat. Ezután a MÉSZÖV elnöke vá­laszolt a választmány tagjai által fölvetett kérdésekre. A Szövetkezetek Somogy me­katasztrális holdra tehető. Az őszi vetések fejtrágyázását a tervezett 8150 katasztrális hol­don befejezték. A vetés telj« ütemben fo­lyik. A mákkal végeztek, bor­sót az előirányzott, terület 80 százalékán, 560 holdon vetettek eddig. A tavaszi árpának több mint 70, a zabnak 80 százaléka a földben van. Ültettek már burgonyát is 134 holdon, s ve­tettek napraforgót 136 holdem. E munkákkal egyidejűleg vetik az aprómagvakat is, és készül­nek a kukoricavetésre. A járás minden szövetkezete hibridku­koricát vet majd. gyei Központja a múlt évben a 3. helyen végzett a MESZÖV- ök országos versenyében. Az oklevelet és a 3000 forintot Szirmai Jenő adta át, ezenkí­vül a MÉSZÖV egy 20 000 fo­rint értékű hűtőgépet is kap jutalmul. Ezután Jordán Jó­zsef átadta a serleget, amelyet a két megye párosversenyéből győztesként kikerült somogyi MÉSZÖV nyert el Módosították a giilbaba ás a rózsaburgonya termelői árát A Magyar Közlöny rendele­tét közöl a gülibaba és a rózsa­burgonya termelői árának mó­dosításáról. A földművelésügyi miniszter az Országos Árhiva­tal elnökével és a pénzügymi­niszterrel egyetértésben az 1S61—62. gazdasági évben szerződés alapján termelt első osztályú étkezési gülbaba bur­gonya mázsánkénti árát 145 forintba, a rózsaburgonya árát 125 forintban állapította meg. (MTI) eljárások bevezetése végett a siófoki járás két gazdaságában érdekes kísérletet állítottak be az idén. A járás és a Balaton- új helyi Állami Gazdaság ve­zetői nemcsak hazánkban, ha­nem a külföldön megjelenő szakirodalmat is figyelemmel kísérik. Így fedezték föl a csehszlovák agrártudományi szemlében a Miskovicei Állami Gazdaság hasznos tapasztala­tait. Ebben a gazdaságban a hüvelyesek kombájnnal való betakarításával kísérleteztek igen nagy sikerrel. A siófoki járás vezetőinek figyelmét nem A megnyitó beszédet Somo­gyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta, majd Brutyó János, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. A beszámoló bevezetőjében hangsúlyozta, hogy bár a szo­cialista brigádmozgalom alig hároméves múltra tekinthet vissza, máris jelentős tényező lett a munkáshatalom politi­kai és gazdasági erősítéséért, az életszínvonal emeléséért és az általános műveltség növelé­séért vívott küzdelemben. Azok a nagy eredmények ugyanis, kerülte ed ez a hasznos, nagy anyagi megtakarítást jelentő tapasztalát. Azonnal írtak a csehszlovák dokumentációs központba, s edkérték a kísér­let anyagát. A szakemberek között élénk vita indult meg a hasznos mód­szerről. Végül is úgy döntöt­tek, hogy a szaktanács szerint — nem nagy területen — vég­rehajtják a kísérletet. A Bala- tonújhelyi Állami Gzadaság- ban 10, a balatonkiliti Üj Ta­vasz Termelőszövetkezetben pedig 5 holdat jelöltek ki erre a célra. Mi a kísérlet lényege? A Miskoviced Állami Gazdaság tíz hektáron termelt mustáros borsót; a mustárt támasztónö­vényként vetették. Az öt hek­tár étkezési borsó hektáronkén­ti hozama 16, a mustármagé 2,3 mázsa volt. A takarmányborsó 21 mázsás terméssel fizetett. Decemberben tisztították a magokat a következő ered­ménnyel; a termés 78,4 száza­léka hüvelyes, 10,2 százaléka mustár, 7,6 százaléka törött szem és 3,8 százaléka használ­hatatlan melléktermék. 100 százalékos volt a csíraképes­ség az étkezési, 98 százalékos a takarmányborsónál. Azért alkalmazták a mustárt mint tá- masztánövényt, mert ez elég erős ebhez, és növekedése ak­kor fejeződik be, mikor a borsó virágba borul. Amikor a borsó hüvelye a felső részén érni kezdett, alsó részén pedig már túlérett, akkor fogtak hozzá a kombájnnal való betakarítás­hoz. Ezzel a módszerrel a be­takarítási időt kilenced részé­re csökkentették. A kombáj­non mechanikai átalakítást kellett végrehajtani. Mindkét gazdaság már elve­tette a borsót, most teszik a földbe a mustármagot. Pontosan a szaktanács szerint végeznek minden munkamozzanatot, s remélik, hogy a csehszlovák gazdaságban bevált betakarí­tási módszert eredményesen alkalmazhatják majd. A Bala­tonkiliti Gépállomás elvállal­ta, hogy a kombájnt kellő idő­re az utasítás szerint át fogja alakítaná. amelyeket az elmúlt eszten­dőkben a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében, az ipar fejlesztésében elértünk, csak a tömegek egyre hatékonyabb támogatásával születhettek meg. Enneír alapja pedig első­sorban a pártnak a dolgozók érdekelt kifejező' politikája, a helyes alapokon nyugvó gazda­ságpolitika, valamint egyebe­ken kívül bér- és prémium­rendszerünk is, amelyben mindinkább kifejezésre jutnak a szocialista elosztás helyes és igazságos alapelvei. — A mi társadalmi rend­szerünk lényegéből fakad — folytatta —, hogy a legmesszebbmenő támo­gatásban részesül mindaz, ami új, ami előrevisz. A szocialista brigádmozga­lom életünk ilyen új, elő­revivő tényezője. Miben különbözik ez a moz­galom a szocialista munkaver­seny eddig ismert egyéb for­máitól? Míg a szocialista mun­kaverseny többi formáinál a dolgozók kizárólag gazdasági célok megvalósításáért verse­nyeznek, a szocialista brigá­dok tagjainál magasabb szo­cialista öntudatból fakadó, sokoldalú cselekvésről van szó. Itt szorosan összefonódik a termelés emeléséért a kor­szerű tudomány, technika és termelékenység alapján folyó harc az új típusú, öntudatos szocialista ember kialakításá­val, aki állandóan előretekint, alkot, aki országának igazi gazdája. A mozgalom — folytatta Brutyó János — rendkívül gyorsan, egészségesen fejlődik. Ezzel függ össze az az igény, hogy mondjunk véleményt a szocialista brigádmozgalmon alapuló »szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata, gaz­dasága« címért folyó verseny­ről is. Véleményünk szerint azonban megfosztanánk ezt a mozgalmat az erejétől, ha már most, fejlődése kezdetén, kellő tapasztalat hiányában keretek közé szorítanánk. Megítélésünk szerint e mozgalomnak ott van létjogosultsága, ahol a szocia­lista munkaverseny a vállala­ton belül helyesen bontako­zott ki, s a munkabrigádók többsége a szocialista brigád címért versenyez. A »szocialista munka mű» helye« címért folyó ver­senynek, a szocialista bri­gádmozgalomra kell épülnie. Brutyó János ezután a szo­cialista brigádrftozgalom ala­kulásának számszerű adatait ismertette. Eszerint a mozga­lomban az év elején több mmt 280 000 dolgozó vett részt. Ed­dig 7000 brigád csaknem 67 000 taggal nyerte el a megtisztelő »szocialista brigád« címet, több mint 22 000 brigád mint­egy 216 000 brigádtaggal még küzd a címért. Vagyis hazánk- valamennyi munkabrigádjá­nak mintegy 40 százaléka vesz «ászt a mozgalomban. Örvendetes, hogy munkások, technikusok, mérnökök és gaz­dasági szakemberek újabb szá­zai és ezrei csatlakoznak a mozgalomhoz, amelyet egyéb­ként a mozgalmi és gazdasági vezetők többsége is támogat. Akadnak természetesen itt« ott kifogásolható jelenségek is. Egyes vállalatoknál a mozgal­mat divatnak tekintik, meg­hirdetik, esküsznek rá, de sem­mi konkrét intézkedést nem tesznek azért, hogy a brigádok, kötelezettségvállalása megfele­lő és teljesíthető legyen. Van­nak üzemek, vállalatok, ahol bürokratikus torzítások gátof* ják a mozgalom egészséges fej­lődését. Például a mozgalmi és gazdasági vezetők jelölik ki a brigádíelelősöket, a patronálő- kat, és a brigádtól függetlenül, az íróasztal mellett állítják össze a célkitűzéseket. Akadá­lyozza a mozgalom egészséges fejlődését, hogy egyes helye­ken egyoldalúak a kötelezett­ségvállalások. Vagy csak a mű­velődési rész szerepel bennük* de hiányoznak a termelési cé­lok, vagy fordítva. A tapasztalatok szerint a mozgalom ott fejlődik egészségesen, ahol töme­ges az egyéni verseny, ahol minden dolgozó tud­ja, mit miért csinál, ahol a gazdasági vezetés rend­szeresen igényli az egyé­nek és a kollektívák köz­reműködését, és bátran támaszkodik rájuk # nehézségek leküzdésében. Brutyó János hangsúlyozta a nyilvános értékelés nagy je­lentőségét a mozgalom fejlődé­sében, hiszen az nemcsak a mozgalom részvevőire, hanem a dolgozók összességére is ser­kentőleg hat. Ezután azokról a feladatok­ról beszélt, amelyek a mozga­lom támogatása térén a szak- szervezetekre hárulnak. Majd arról szólt, hogy a me­zőgazdaságban, az állami gaz­daságokban, a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben is érlelődik már a szocialista brigádmozgalom. Igen nagy je­lentőségű az a segítség, ame­lyet tapasztalatainak átadásá­val a munkásosztály ezen a téren nyújthat a falunak. A mezőgazdaságot segítő üzemek dolgozói, a szo­cialista brigádok adjanak meg minden segítséget ah­hoz, hogy ez a mozgalom a termelőszövetkezetekben is mielőbb kibontakozzék. Hangozttatta Brutyó János* hogy a szocialista brigádmoz­galom konkrét céljai is az idei terv feladatainak megvalósítá­sára irányulnak. És éppen en­nek a feladatnak a fontossá­gát ismerték fel a dolgozó- amikor meghatározták az ál­taluk kezdeményezett kong­resszusi munkaverseny célki­tűzéseit.' A mozgalom részvevői járja­nak élen a kongresszusi mun­kaverseny céljainak megvaló­sításában. Mögöttük áll egész dolgozó népünk, támogatva sokrétű, alkotó tevékenységü­ket. A szocialista' brigádvezetők országos tanácskozásának az a feladata — fejezte be szavait Brutyó János —, hogy minél szélesebbre tárja azt az utat, amelyen hazánkban már több mint negyedmillió dolgozó in­dult el. A jelszó, amelyet a szocialista brigádmozgalom írt zászlajára: »'Szocialista mó­don dolgozni és élni!« váljék a legszélesebb dolgozó tömegek jelszavává, sőt mindennapos cselekvésévé és végül élet- szükségletévé. Űj színfolt gazdagítja városunk legfiatalabb terét. Felállították a Bors István kapos­vári születésű fiatal szobrászművész tervezte szökőkutat a Latinka téren. A mo­dern, pávát ábrázoló alkotás sárgarézből készült; érdekessége többek között az is, hogy a szökőkutat nem villanymotor működteti, hanem közvetlenül a vízvezetékhá- lózatbói látják el vízzel. Az új alkotást igen nagy érdeklődéssel és elismeréssel fo­gadta Kaposvár lakossága, Sok a szántanivaló — vasárnap és éjszaka is dolgoznak a traktorosok a fonyódi járásban istállótrágyázott terület 2000 Érdekes kísérletet végeznek az idén Balatonújhelyen és Balatonkilitiben: kombájnnal takarítják be majd a borsot Az új, modern agrotechnikai l

Next

/
Oldalképek
Tartalom