Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-18 / 90. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1962. április & Az irodalmi színpadok megyei találkozójáról A TALÁLKOZÓ NEM SIKERÜLT. S ez egyszer örülhetünk annak, hogy e sikertelenségnek kevés szem- és fültanúja volt; hogy a megye irodalmi színpadainak találkozója iránt alig érdeklődtek többem, mint azok, akik szereplőkként vettek részt a találkozón. Mivel nem hangolták össze a szervezést, irodalmi színpadaink közül mindössze három csoport jelent meg a vasárnapi találkozón. Hálás dolog volna a rendezők munkáját negatív értelemben »méltatni«. Nem tesz- szük. Bizonyára leszűrik a megfelelő tanulságot »méltatás« nélkül is, s remélhető, hogy a jövőben nagyobb körültekintéssel járnak el hasonló alkalmakkor. Főként pedig idejében szólítják fél a csoportokat a találkozón való részvételre, dlHetve a felkészülésre. Akik megnézték a B. M. Somogy megyei Főkapitányságának klubjában azt a három irodalmi műsort, amelyet a megjelent csoportok bemutattak, őszintén fájlalhatják a többiek távolmaradását Főként pedig azt, hogy éppen a nagy múlttal rendelkező csoportok nem vettek részt a találkozón. Azok, arpelyek az irodalmi színpadok Pécsen megrendezendő találkozóján megyénket képviselhetik majd. Így nemrég alakult együtteseket láthattunk csupán. Ezek munkájára — a látottak és hallottak alapján — egyelőire még a hang- és útkeresés a jellemző. TEHETSÉGES GÄRDÄVAL lépett a szakmai közönség elé a Kilián György Ifjúsági Ház irodalmi színpada Hétköznapok című összeállításával. Legfőbb erényük a kulturált beszéd és a biztos kiállás. A tíznél több versből álló összeállítás nagy hibája az volt, hogy nem foglalták egységbe a műsort. A versek puszta egymásutánja nem fejezte ki azt, amit a címben ígéretként kaptunk. Ettől eltekintve irodalmi színpadaink népesülő családjában a Kilián György Ifjúsági Házé egészséges, biztató ígéret. Gondosabb műsar- összeálllításira lenne szükség. S még valamire: kialakítani az egységesebb előadóstüust. E fiatal együttesnek egyelőre több a deklamóló szavalója, mint a versmondója: MÁSODIKNAK a marcali gimnázium és a honvédség 5947. számú alakulatának irodalmi színpada lépett pódiumra a Szabadság tavasza című műsorával. Jóllehet dicséretes az igyekezet, hogy honvédségünk egyik alakulata a közeli gimnáziummal szövetségre lépve kívánja végezni kulturális nevelőmunkáját, mégis e műsor sok bosszúságot és kényszerű derültséget okozott. Ismeretes, hogy a félsza^ badulás irodalma rendkívül gazdag, és minden kutatómunka nélkül kínálja magát. Ennek ellenére a Szabadság tavasza című műsor összeállításában azt tapasztalhattuk, hogy ennek az irodalmi színpadnak a vezetői nem bíznak eléggé az irodalomban. Csak ezzel magyarázhatjuk, hogy ami a műsorban elhangzott, azt igyekeztek eljátszani is. Sőt illusztrálni is próbálták egészen rosszul sikerült plakátokkal. Ezeket ki-behozták akkor, amikor a közönségnek a költő vagy az író szavára kellett volna figyelnie. A rosszul megválasztott formai megoldások miatt vaskos s matizmus és még vaskosabb proletkult jellemezte a marcaliak műsorát. Kínos volt, mert ezek a formai megoldások nevetésre ingerelték a közönséget, holott tanítani akart volna ez a műsor. Tanítani, mivel történelmünk legszebb fordulóit elevenítette voltna meg. A legbántóbb talán Győré Imre Virrad című oratóriumának műfajsértő előadása volt Ebben az előadásban csak a kórus állt — az oratórium előadásmódjának megfelelően — a színpadon, a helyén. A szólisták ki-be jártak — komikus jelmezeikben —, és úgy mondták el szólamaikat hogy el is játszották. Mindezek ellenére ez az együttes is érdemes arra, hogy munkáját figyelemmel kísérjük, s arra, hogy a jövőben több szakmai segítséget kapjon. Lábod területi KlSZ-szerve- zete irodalmi színpadának szintén fiatal az együttese. (Se egy Puskinról szóló ismeretterjesztő előadás szemléltető műsorával szerepeltek figyelemre méltóan. Leginkább ez a csoport közelítette meg a célt. Versmondóik tehetségesek. Előadásmódjuk pátosz- mentes; egyszerű, és mert ilyen, meggyőző. VÉGEZETÜL MÉG ANY- NYIT: kár, hogy e mérlegelésnek itt meg Ml állnia. Időszerű lett volna már lemérnünk azt, hogy hogyan is állunk a műkedvelő előadó« művészet területén, s hogy irodalmi színpadaink eddigi munkája milyen eredményeket termett. László Ibolya Terefere Balesetek vasárnapja Három közlekedési baleset történt vasárnap megyénkben. Hajnalban Barcson, a Bajcsy-Zsi- linszky utca 191. számú ház előtt Serbeth Mihály heresznyei lakos a pécsi ÉPFU tehergépkocsijával elütötte Kratochvill Gáspár, Barcs, Munkácsy Mihály utca 11. szám alatti lakost. Kratochvill a helyszínen meghalt. Serbeth "TVlihályt a rendőrség őrizetbe vette. A kora délutáni órákban Buzsá- kon két motorkerékpár karambolozott. Skrinyák Sándor buzsáki lakos vezetői igazolvány nélkül motorozott, és beleszaladt az ifjabb Orbán János buzsáki lakos vezette motorkerékpárba. Orbán utasa bokatörést szenvedett. Este 7 órakor Ladon Kosíyák József lad-gyöngyöspuszai lakos az árokba borult személygépkocsijával. Kostyák könnyebb sérüléseket szenvedett. A rendőrség eljárást indított ellene. Micsoda fényűzési Amíg építették, naponta így szurkoltam: — Hajrá, házikó! Rajta, növekedj csak, mert nagy szükség van rád! Most, hogy elkészült az épületke, és bádogkéménye kihívóan bodorítja a füstöt, szíván tele van szomorúsággal. Hát hogyne! A falnak beszéltem! Bizony, olyan falnak, amit emberek raktak. Az emberek pedig csak a kezükben levő tervek előírása szerint járhattak el. íme, a növekvésre biztatott valami azért áll a kórház bal oldali bejáratánál. Ki kell ezt mondani... olyan ez az alkotmány, amely »monumentalitásával« erősen emlékeztet... ejnye, mire is? Megvan! Olyan építészet: »képződményre«, amelyet baromfiszállás ul emel a gondos gazda. Vagy mégsem erre emlékeztet? Van ebben a kérdésben is valami, ami jogos. Hiszen lépcsők vezetnek alá, és ami az épületke magasságából hiányzik, az ott rejtőzik jó fél méterrel a föld alatt. Hű, micsoda zseniális ravaszság! Micsoda ötletesség bunkert építeni a kórház derék portásainak, akik ez ideig inkább csak a szabad ég alatt látták el hivatalukat. Hogy ez nem jutott sokkal hamarabb eszünkbe nekünk, akik Restelkedünk a_ szégyenletes formájú kulipintyó miatt! Bizony mondom és mondjuk: ez a porta bunker ám a javából! Egyszóval kitűnően alkalmas arra, hogy a benne hivatalt teljesítők megzabolázzák a kórházi besurranok besurranó kedvét Mert kérem.;; jön, jődögél a Bajcsy-Zsilinszky utcán az illegális látogatásra a leglehetetlenebb időpontokban készülő delikvens. Ételhordója (amelyben jól zsírozott és fűszerezett töltött káposztát hoz az epekővel operált betegnek) meg sem csörren. Mögötte igyekszik macskaléptekkel az az atyánk fia, aki csak akkor boldog és akkor kiegyensúlyozott, amikor nyugalmat, rendet kívánó munkájukban orvosainkat zaklathatja. Jönnek tehát a bűnös tervekkel eltelt szí- vűek. S a tett színhelyére, a kapuhoz érve körültekintenek a »sík mezőn«. Hollá! Sehol senki, és sehol semmi! Mert ugyebár, azt még csak gyanítani sem lehet, hogy az alacsony kerítés alacsony kőoszlopához ragasztott dobozkából éber szemek figyelnek. Esetleg a kéményen kidugott periszkópon keresztül?! Nosza, úgy osonnak be rohanvást a kórház területére, mint a győztes hadvezérek. De kedvüket »követendi gyász«, mert félig a föld alól színtérre lép a portás, & hangja dörren: — Vissza neki! No Iám, no lám... a végén még értékelni is megtanuljuk új »kincsünket«, azt az építészeti viccet, amely ezután a korszerűsödő kórház rendjét hivatott őrizni. De még mielőtt Somogy költői közül ódát írna valaki a bunkernak sikerült porta városképi kiválóságairól, hadd kérdezzünk valamit: Igazán így kell nekünk takarékoskodni, így kell elcsúfítani, nevetségessé tennünk valamit, ami a kórház impozáns épületcsoportjához tartozik? Vagy téglából kell vicceket csinálnunk újabban ahhoz, hogy városunk ne csak »a virágos Kaposvár« legyen, hanem legyen más érdekessége is? Nevezetesen az, hogy mienk a Dunántúl legkisebb kórházi portája?! Micsoda fényűzés ez! Micsoda fényűzés ez! L. I. A Füzesabonyi Állami Gazdaság több ezer holdas vadrezervátumát elöntötte a tiszai árvíz. Százszámra rekedtek őzek és nyulak az árterület magasabb szigetein. Á honvédségi utászalakulatok rohamcsónakokkal siettek a vadak segítségére, eddig több száz őzikét és nyulat mentettek ki a biztos pusztulástól. A képen: Az árból kimentett, éhségtől kimerült őzikék békésen tűrik az emberek közelségét. 4MT1 Foto — Birgés Árpád feiv.) Henri A lieg: HADIFOQLYOK Magányos éles kiáltás hasit a csendbe, és valamennyiünket felriaszt. Valóban hallottuk, vagy csupán álmodtuk? Mind a hárman dobogó szívvel állunk a sötét cellában, s a kiáltás — a halálba induló ember testvérei hívó szava — egyre szók Nem halkul el, hanem beleolvad, beburkolózik száz más hang melegébe: a halálraítéltek köszöntik társukat, szívet tépő búcsút vesznek tőle c guillotine előtt. Az egész börtön csatlakozik hozzájuk, s a lárma oly förgeteges haraggá és izgalommá fokozódik, hogy azt lehetne hinni, a kövek még akkor is tovább reszketnek, amikor a zaj hirtelen elüt Az őrök felrántják szalmazsákjáról az elítéltet. Nem aludt. Senki sem alszik ezekben az órákban a »HI«-k osztályán. Hetek, hónapok, talán évek óta várta ezt az éjszakát. S most eljött. A foglyot elhurcoló pribékek és őrök csizmadobogásán áthal- latszik néhány szó, amelyet majd reggel ismételgetünk. A megbilincselt fogolynak, akit tízen is rángatnak, s igyekeznek torkára forrasztani aszót, * Az ünnepi könyvhéten jelenik meg a Kossuth Kiadónál. Részlet sikerül az ottmaradók, a két hátsó cella felé fordítania fejét — ezek lakói a rácsokba kapaszkodva figyelik távozását —, odafordul a mi zárt ablakainkhoz is, és még egyszer felkiált: — Bocsássatok meg, testvéreim, ha valamikor megsértettelek vagy megbántottalak benneteket... Nagy az Isten! Éljen Algéria! Éljen a függetlenség! Tahia el Dzsezavrt Válaszul kiáltozásunkra hirtelen feltört a nők vad és félelmetes éneke: himnusz az algériai nép szenvedéseiről, áldozatairól és küzdelmeiről, hódolat a mártír előtt. Ez a hódolat kiséri egészen a vesztőhelyig. Az őrjöngő, zokogó asszonyok ajkáról úgy szakad fel az ének, mintha minden hangot vérző szívükből tépnének ki. A tiszta, világos szavak, amelyek a távolság ellenére is jól érthetők, fölverik majd a falon túl álomba merült sikátorokat kint Kasbahban, és jelentik, hogy ma éjjel a halál arat a Bwrberusse-börtönben, Még egy utolsó kiáltás: »Tahia el Dzsezair!« És utána csend, de ez a csend ezernyi visszafojtott sóhajtól terhes. Gondolatban követjük a halálba menőt, mintha ily módon meghallhatná suttogásunkat; követjük végórájáig, melyet nem felejtünk el soha. Minden másodperc növel* 'sunkat, akárcsak minden lépése, amelyet a halat. , tesz. Most odaér az irodához... Bizonyára kinyitják a rácsot ... Kilép ... Már az udvaron van. Ott áll a gép, jobb oldalt, ahol az a cementlap van, amelyen a vizsgálati foglyokat szállító börtönautó szokott megállani. Sokáig tart, nagyon sokáig. A rácsok halvány visszfényétől barázdált, csendes cellánkban szinte halljuk, mint lüktet a vérünk. A csapból lehulló minden csepp víz olyan gyöt- relmes, mint valami szentségtörő zaj. A bejárat mellett felbúg egy motor, majd egy másik. Becsapódnak a kocsiajtók. Indulnak az autók, a motorkerékpárok. Az »igazságosztók« eltávoznak. Bevégeztetett. Gellért György toidítása. Reklámhadjárat a dohányzás ellen A Királyi Orvosi Bizottság nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése alapján, amely beható vizsgálatok után arra az eredményre jutott, hogy a tüdőrák és a dohányzás között közvetlen összefüggés található, az angol kormány nagy propagandabad járatot indított a dohányzás ellen. Körülbelül 400 ezer »Veszély« feliratú plakátot osztottak szét az országban. Háromfajta plakát készült a következő szövegekkel: X. -Minél többet dohányzol, annál nagyobb a kockázat, hogy tüdőrákban, bronchítiszben { vagy szívbetegségben halsz < meg.« ‘ 2. »Az erős dohányosok kö- í zül harmincszor annyian hal- í nak meg tüdőrákban, mint a í nem dohányosok közül.« ? 3. -Manapság ötször annyian > halnak meg tüdőrák követkéz- I tében, mint húsz esztendővel’ > ezelőtt, s ez a szám egyre nő- í vekszik. Minél többet dohány- l zol, annál nagyobb a kockázat!« SommiKéphm Az MSZJVJP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: K1SDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Teiefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Malac a moziban Pereg a film, a ladi mozirajongók elmerengve nézik a vásznat. Egyszerre azonban valami furcsa csodabogár jelenik meg a sötétséget áttörő fénycsóvában: egy jókora pók ereszkedik alá a meny- nyezetröl, s megpihen valakinek a fején. Elölről, a vászon és a színpad környékéről kellemetlen szag szivárog elő. A színpad alól különös hangok hallatszanak. Tyúkok hotkodácsolása, kacsák hápogása vegyül egymásba, s az állati hangzavart néha egy-egy malac sivítása egészíti ki. Hogy mennyire felemelő hatása van a rejtélyes előadásnak, az szemmel látható, ugyanis néhány an fölemelkednek a székről, és elhagyják a termet. A ladi filmszínházat tudniillik istállóból és pajtából alakították át több mint húsz évvel ezelőtt, azóta álig korszerűsítették. A színpad alatti rész egyben baromfiól, ahova néha a malacok is betérnek egy kis hangulatkeltő tereferére... * * * Hathetes — és keresőképtelen! Egy ismerősömnek nemrég megszületett második gyermeke, s annak rendje-módja szerint kérte az SZTK-t a családi pótlék folyósítására. Az igenlő válasz helyett előbb egy papír érkezett. Többször egymás után elolvasta, mert nem akart hinni a szemének. A papíron ugyanis az volt, hogy a pótlékot addig nem folyósíthatják, míg munkaadójától nem szerez igazolást arról, hogy másodszülött gyermeke keresőképtelen, és ezért az apja tartja el. Hogy ez nevetséges? Kétlem! Igenis vigyázni kell, nehogy visszaéléseket kövessenek el ezek az újszülött emberkék. Mert ugyebár sose lehet tudni, mikor gondolják meg magukat, és a mélykocsiban való szen- dergés helyett inkább elszöknek fát vágni vagy kelmét szőni, szüleik pedig lel- kiismeretfurdalás nélkül fölveszik a családi pótlékot! Fontos az éberség! S különben is mindenkinek szüksége van valami hivatalos okmányra. Mivel pedig egy újszülöttnek nem lehet személyi igazolványa, legyen hát keresőképtelenség! papírja. Ez már csak érthető?!
