Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-18 / 90. szám

Szerda, 1962. április 18. SOMOGYI „Szabályos” szabálytalanság Rendelet szabályozza, hogy a közületek milyen összeg ere­jéig vehetik igénybe a kis­iparosok munkáját (javítás, építkezés), s mikor hotelesek állami vállalathoz, illetve szö­vetkezethez fordulni. Csak­hogy ez az intézkedés önma­gában nem szünteti meg a visszaéléseket, főleg, ha taná­csaink nem követelik meg a rendelet megtartását, s maguk sem annak szellemében dol­goznak. A Kaposvári Mezőgazdasá­gi Ktsz-t gyakran keresik fel közületi »megrendeléssel«, az­zal a kikötéssel, hogy »a ja­vítást még a mai napon vé­gezzék el, máskülönben ad­janak lemondó nyilatkozatot, hogy kisiparost bízhassunk meg a munkával«. így akar­ják szabályos színben feltün­tetni a szabálytalanságot. A megye majd minden kisipari szövetkezeténél és több állami vállalatánál is találkozni ilyen kívánsággal érkező megrende­lőkkel. Érthető ez akkor, amikor valóban sürgős munkáról — csőrepedés, rövidzárlat, lefo­lyódugulás stb. — van szó. De amikor kívánságukat né­hány nappal előbb is beje­lenthették volna, s néhány napos késés sem okozna kü­lönösebb gondot, ez a követe­lőzés helytelen. Előfordulhat ugyanis, hogy állami vállala­taink, szövetkezeteink sürgős esetben is csak a bejelentés utáni napon tudják a munkát megkezdeni. Ez sem jogosítja fel közületeinket szabályta­lanságok elkövetésére. Nincs lemondó nyilatkozat, s a javítás többe kerül, mint amennyit a rendelet megen­ged? Sebaj! A szemfüles kö­zületi ügyintéző egy megren­delés, illetve számla helyett kettőt, hármat készít, esetleg a kiállítás időpontját más­más napra teszi, s máris tö­kéletesen fedve vannak, keres­ve sem lehet hibát találni. A Kaposvári Mezőgazdasá­gi Ktsz megrendelést kapott egy vállalat vidéki munkahe­lyére. Amikor felvonultak a javítás megkezdésére, ott egy kisiparossal akadtak össze. Az »óvatos« vállalat biztosí­totta magát. »Inkább kettő le­gyen, mint egy sem.-« — gon­dolták. Kénytelenek voltak a kisiparost más munkával kár­pótolni. Gyakori, hogy néme­lyik köziilet vagy intézmény kisiparossal végeztet el egy munkát, s hogy kifizethessék a számlát, lemondó nyilatko­zatot íratnak alá valamelyik szövetkezettel vagy állami vállalattal. így tett nemrég a Kaposvári Városi Tanács is. Kisipari szövetkezeteink­nek igen fontos feladatuk a lakosság javító-szolgáltató igényének kielégítése. Ez vol­na a feladatuk a kisiparosok­nak is. Mégis egyik-másik kis­iparos előszeretettel vállal nagy értékű (bizonyára nem kis hasznú) közületi munká­kat. Egyszer már szóvá tet­tük ezt megemlítve néhány kaposvári példát. Köztük azt a vízvezeték-szerelőt, aki a »■mezőgazdaság szocialista fej­lesztésének« őrre alatt csak tsz-eknek dolgozott. A lakos­ság részére emiatt nem tudott munkát vállalni. Nem arról van szó, hogy kisiparosaink ne dolgozzanak, ne létezzenek. Ha azonban megköveteljük, hogy kisipari szövetkezeteink ne a nagy közületi munkák vállalására, hanem a lakosság javító-szol­gáltató igényeinek kielégítésé­re törekedjenek, azt is meg kell követelni, hogy közüle- teink — elsősorban taná­csaink — tartsák meg a ren­deleteket, s ne adjanak — szabálytalanul — kisiparosok­nak olyan munkát, melynek elvégzése állami vállalataink, illetve a szövetkezzetek fel­adata! Szálát László Merjünk szólni... A társadalmi tulajdon vé­delméről esett szó nemrégen a húsüzemben. Valaki egy elharapózott jelenségre hívta föl a figyelmet. Arra, hogy nem csupán a lopásokkal, a sikkasztásokkal károsodik a társadalom, hanem károsodik a hanyagságból és nemtörő­dömségből származó termék­vagy anyagveszteséggel is. És erről ritkán szólunk, amikor a társadalmi tulajdon védel­méről beszélünk. Igaza -volt ennek a dolgo­zónak. Gyalvan halljuk a vállalatvezetőktől: »Nálunk megszilárdult a társadalmi tulájdon védelme!« S a mű­helyben talán éppen akkor dobnak az ócskvas közé egy még használható alkatrészt. És ez nem vétség-e a köz vező vagy a kivitelező akkor, amikor megfeledkezett a cső­ről? Rengeteg anyagot pocséko­lunk: tartályból engedünk benzint kézmosáshoz; jó tég­lákat, tetőcserepet rakunk a pocsolyába, hogy átjárhas­sunk rajta, ahelyett, hogy egy kis árakkal levezetnénk a vizet. Vajon kinek a tulaj­donát herdáljuk ezzel, ha nem a magunkét, a társada­lomét? A közösség tulajdona szóródik el az útra a túlsá­gosan megrakott járművek­ről. Mind-mind pénzt jelent ez, méghozzá kidobott pénzt. S bár az effajta pocsékolás a szemünk előtt történik, mégis alig hallani, hogy valaki föl­emelné a szavát ellene. Pe­dig leginkább ezzel lehetne vagyona ellen? Megbüntetik segíteni. A társadalom tulaj­azt, aki eltudajdonít egy vö­dör meszet vagy néhány téglát, viszont szemet hány­nak afölött, hogy egy kitég- lázott meszesgödröt kiürítése után, szeméttel hordanak te­le, s másfél ezernyi tégla ott vész. Tervezői hibának mondjuk, ha egy falat át kell tömi, hogy egy vezetéket át­vezethessenek rajta. De va­jon az első falazáskor fel­használt, -majd a töréskor tönkrement anyag nem a tár­sadalom tulajdona-e? Nem azt károsította-e meg a ter­donáról van szó, követke­zésképp a társadalomnak kell azt megvédelmeznie. Nem jut minden géphez, építke­zéshez vagy szállítóeszközhöz rendőr, portás vagy igazga­tó. De nem is volna jó, ha mindenüvé ellenőrző szemek kellenének. Szerencsére nem is szükséges ez. Elegendő vol­na az is, hogy aki ilyent ész­revesz, az ne álljon odébb behunyt szemmel, hanem szóljon. Merjen szólni, hisz az övét is pocséSkolják. R. F. Megállapítható-e a névtelen levél f f • o írója: A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat jogi szakosz­tálya érdekes előadást rende­zett »A kézi rás-összehasonlítás egyes kérdései« címmel. Az előadáson dr. Vargha László igazságügyi írásszakértő is­mertette tapasztalatait: hogyan lehet egy-egy vitás kézírás eredetét megállapítani. Elmon­dotta, hogy nincs két olyan ember, akinek kézírása telje­sen azonos, mindenkinek egyé­ni íráskészsége van. Az előadás érdekes része volt, amikor az előadó a név­telen levelek írójának földe­rítéséről számolt be. Kijelen­tette, hogy a kézírás vizsgála­ta alapján az írásszakértő tám­pontot kap a névtelen levél írójának korára, nemére és képzettségére, és így szűkíteni lehet a gyanúsított személyek körét. A kézírás magában hor­dozza az iskolai minták ma­radványait, az öregkorban pe­dig más jellemző sajátosságaik vannak. A kézírás kidolgozott­ságának fokából nagyszerűen lehet következtetni a képzett­ségre. Itt az alapvető szabály: senki sem képes saját íráskész­ségét felülmúlni. Dr. Vargha László vetített képek segítségével mutatta be, hogy a legagyafúrtabb írásha­misítót is meg lehet fogni. Az értékes kriminalisztikai előadás a szakemberek és a meghívott vendégek körében osztatlan elismerést aratott. Szovjet és kínai tudósok együttműködése Kedden befejezte munkáját az a Szovjet—Kínai Egyesített Tudo­mányos Tanács, amely az Amur­medence termelőerőinek tanulmá­nyozásával foglalkozott. A munka befejeztével aláírt határozat meg­állapítja, hogy az 1956. augusztus 18-i szovjet—kínai egyezményben előirányzott közös tudományos ku­tatómunkálatok sikeres befejezése előmozdítja a Szovjet és a Kínai Tudományos Akadémia kapcsola­tainak további erősödését és ál­talában a szovjet—kínai tudomá­nyos és technikai együttműködést. (MTI) Minden munkás kézre szükség van Magyaregresen Pulai Sándor csaknem egy szuszra elmondta panaszát. Azt kifogásolta, hogy a terme­lőszövetkezet nem járul hoz­zá a közösből való távozásához, viszont a vezetőség munkát sem hajlandó neki adni. Azt néztük meg először a magyaregresi Kossuth Tsz-ben, hogyan állnak munkaerő dol­gában. Azt állapítottuk meg, hogy a 239 tag — beleértve a munkaképteleneket is — nem elegendő a 2000 holdas közös gazdaság tennivalóinak elvég­zéséhez. Jól tudják ezt a szö­vetkezet vezetői is, éppen ezért több hazatért családtagot is igyekeznek bevonni a közös munkába, és különböző beosz­tásban foglalkoztatják őket. Kiss László például jelenleg a nemrég telepített gyümölcsös kezelője. Pulai Sándor is a múlt évben tért haza. A té­len nem sok munka akadt a közösben, most azonban sok a tennivaló, és aki dolgozni akar, azt nem utasítják vissza. Saj­Micsek, a kedvenc Tompos Sándor tehenész szerint a kéthelyi Arany­kalász üszői kö­zül leginkább a Micsek fényképe kívánkozik az új­ságba. Ez a saját nevelésű, pom­pás, formás jó­szág pár hónap múlva borjúval örvendezteti meg a közös gazdasá­got. Gondosan előkészítik az el­leste. Sőt úgy tetszik, hogy a kelleténél vala­mivel több abra­kot adnak ked­vencüknek. Ha megyei, járási lá­togató érkezik, megmutatják ne­ki a Micseket. Aki látja ezt a szép üszőt, meg­jegyzi a nevét. nos, olyan nagymérvű a mun« kaerőhiány, hogy néhány ío« gat kihasználatlanul áll, a lo­vak az istállóban ácsorognak, mert nincs, aki hajtsa őket. — Puiai Sándor bármikor megkaphatná az egyik pár lo­vat, és hordhatná a trágyát. Nagy szükségünk van minden munkás kézre. Hogy egy-két esetben mégsem hívta dolgozni a brigádvezető, annak részben Pulai Sándor az oka. Amikor ugyanis a brigádvezető szólt neki, akkor ő más elfoglaltsá­gára hivatkozott. Nem tagja a tsz-nek, így munkára nem kö­telezhető. Felesége csak feb­ruárban írta alá a belépési nyilatkozatot. Érdeke lenne Pulai Sándornak, hogy be­kapcsolódjon a tsz munkájába, hiszen két gyermeke van, s a felesége keresete nem elegen­dő a családnak. Azt a szándé­kát, hogy rendszeresen akar dolgozni a szövetkezetben, szí­vesen fogadjuk — mondta Ko­vács Sándor főkönyvelő. És hogy ez mennyire igaz, azt Pu­lai Sándor is tapasztalhatta, mert ezt a napot már munká­ban töltötte. Magyaregresen nagy szük­ség van a dolgos kézre. Éppen ezért joggal kifogásolják a fa­lubeliek, hogy Balogh Béla és Puskás Zoltán hozzájárulás nélkül, önkényesen távozott. Kurucz László a honvédségnél megszerezte a gépkocsivezetői jogosítványt. Leszerelése után búcsút intett a falunak, s az Autóközlekedési Vállalatnál helyezkedett el. Igaz, hogy a Kossuth Tsz-nek nincs gépko­csija, de addig is, amíg vásá­rolnak egyet, dolgozhatna pél­dául traktoron. Ésszerűen kell gazdálkodni Magyaregresen is a munkaerő­vel Különben súlyos követ­kezménye lehet annak, hogy kevesebb a munkás kéz, mint a tennivaló. H. F. Házépítőkké, »fészekra- kók«-kal (beszélgettem a mi­nap gondjaikról, a szorgalom­ról és a takarékosságról. Ki­vétel nélkül így kezdték: »Tudja, milyen boldogok va­gyunk?« Az első ház — A mienk lesz az első ház a Zöldfa utcában — mondja Czeibert János, a Baromfifel­dolgozó Vállalat munkása. — Szép nagy ablakok lesznek az utcafrontion, és vaskerítés áll majd a ház előtt Egyelőre még csak az építő­anyag van a Zöldfa utca 1. számú télken. Czeibert János és felesége nagyon akarja ezt a házat Hogy miért? — Azért, hogy végre igazi családi fészkünk legyen. Mos­tani lakásunk csak alvöhely- mek tekinthető. Még a gyere­keket sem tarthatjuk magunk­nál Két éve vettük meg ezt a telket tizemihétezer forintért Az építkezésre is összegyűj­töttünk harmincháromezret Az államtól hatvannyolcezer forint kölcsönt kaptunk. Mindketten dolgozunk, és két- ezer-hatszáz forintot keresünk havonta. Persze ebből a pénz­házépítők MÁSODIK ÖTÉVES TERVÜNK'' Az országgyűlés a múlt év október 7—13-i ülésszakán tárgyalta s emelte törvényerő­re a Magyar Népköztársaság második ötéves népgazdasági fejlesztési tervéről szóló tör­vényjavaslatot. A tervtörvény 1965 végéig megszabja a dol­gozó népünk, egész társadal­munk előtt álló feladatokat a népgazdaság fejlesztésében, meghatározza tennivalóinkat, hogy a kitűzött célokat siker­rel el is érjük. A Kossuth Könyvkiadó új formában, új eszközöket fel­használva igyekezett hozzájá­rulni az ötéves terv ismerteté­sének munkájához. Húsz pla­kátból álló tablógyűjteményt jelentetett meg. Ezek a tablók a szemléltetés különböző esz­közeivel (színes rajzokkal, grafikonokkal, képekkel és természetesen szöveggel is) áb­rázolják az ötéves terv leg­fontosabb tervszámaiü legfon­tosabb célkitűzéseit, összefüg­géseit. A húsz tabló a népgaz­daság egy-egy ágának fejlődé­sét, változásait ismerteti. Az első tabló a hároméves terv eredményeit foglalja össze be­mutatva azokat az eredménye­ket, amelyeken a második öt­éves terv célkitűzései alapul­nak. A gyűjtemény — nagyon helyese« — nemcsak a dolgo­zók előtt álló feladatokat is­merteti, hanem azt is meg­mutatja, hogy mit kap, mit ér el népünk, ha ezeket a célki­tűzéseket teljesíti. Ezt ábrázol­ják az élelmiszer-termelés, részben a könnyűipari terme­lés alakulásával, a lakosság anyagi helyzetének, az egész­ségügyi viszonyoknak a javu­lásával, a népműveléssel és az oktatással foglalkozó tablók. Kétségtelen tény, hogy pro­pagandamunkánknak a gyűj­temény megjelenése nagy se­gítséget nyújt. Hasznosan fel­használható második ötéves tervünk ismertetésében, saeriisítésébeaa nép­ből öt év alatt nehezen tud­tunk volna ennyit megtakarí­tani. De segített az anyósom is. Ö a ráksi tsz-iben dolgozik — mondja a családfő. — Ki volt a takarékosabb? Elmosolyodik, s tréfásan mondja: — Mindig az asszonyok a takarékosabbak. — Elkomo­lyodva folytatja: — A mozin kívül nem járunk sehova. En­gem még nem láttak kocsmá­ban. Ha valaki akar valamit, akkor tanuljon meg takaré­kosan élni;.. A kezdés napja — Ezt a mai napot, 1962. április 7-ét, azt hiszem, so» káig megjegyezzük — mondja az épülő ház gazdája a La- borfalvy utcában. Hűvös, szeles idő volt. Mindez nem számított. 12 ember sürgött-forgott a fris­sen ásott alap mellett. Ti- bold Ferenc családja s a ro­konság egy része hordta a terméskövet, és végezte a kő­művesmunkát A legfiatalabb »segédmunkás« alig ötéves, a legidősebb pedig nagymama. — Mióta készülődnek erre? — Évek óta vártuk ezt a napot. Egy szép kétszobás la­kást építünk itt a dombolda­lon. Van hatvanezer forin­tunk, ehhez még kaptunk öt- venkilenezret húsz évre. A férj veszi ét a szót: — Itt lakik a szomszédos házakban az egész rokonság, ők is így kezdték. Társadalmi munkában, azt hiszem, nem lesz hiány. Persze csak szom­baton és vasárnap tudjuk csi­nálni. Augusztusra így is el­készül. A fiatalasszony a szomszé­dos zöld kerítése» házat nézi Szép, nagy ablakos ház. — A mienk is ilyen lesz, ilyen szép, és kitesszük majd a táblát: Laborfal vy utca 39. * Akkor jöjjön majd el, a ház­avatáskor .; . Közös erővel Egy utcával följebb, a domboldalon csupa új ház áll Lehet vagy száz az utca két oldalán. A legtöbb már be is van vakolva, az ablakok be­festve. Akad olyan is, ahol még sok munka van hátra. Benyitottam az egyik olyan házba, amely még nincs telje­sen befejezve. Az előszobában egy göndör hajú kisfiú ját­szik a malteroskanállal. A ne­vét kérdezem. — Bajdos Béla — mondja gyorsan, de a be­lépő nagymama gyorsan ki­igazítja: — Te Gárdos Béla vagy, kisfiam. Megnézem a két szobát, a konyhát, a mellékhelyiségeket. Az előszobában most rakták le a'mozaiklapokat. A nagy­mama egy mondata különösen megmaradt emlékezetemben: Így mondta: »Derék gyere­keink varrnak, és az emberek is jók, mindenki segített.« A fiatalokat: Gárdos Bélát és feleségét a földművesszö­vetkezet piaci standján ta­láltam meg. A csillogó szemű asszonyka ezeket mondta: — Még sok minden kell; Parketta, ablakok az előszo­bára, meg aztán bútor is a szobákba. De meglesz min­den. Akkor nézzék meg majd a házunkat.. j Ahol mindenki örül Balatonlellén, a Szabadság utca 32. számú házban él Szűcs Gyula és családja. Há­zuk kiválik a többi közül. Üj, nemrég végezték él rajta az utolsó simításokat. Azelőtt egy 110 éves, ütött-kopott épü­let állt itt. A Szűcs család újat épített a helyére. — Hogyan csinálták? — kérdem az ősz hajiu családfő­től. — Nem volt könnyű. Régi, nagyon régi álmunk volt ez. Már akttor beszéltünk erről a feleségemmel, amikor a gye­rekek még kicsik voltak. De csak most tudtuk valóra vál­tani. A két gyerek felnőtt azóta. Az egyik huszonegy, a másik tizenhét éves. Dolgo­zik mind a kettő. Ez a ház a család közös szerzeménye. Együtt kerestük a pénzt, mindegyikünk takarékosko­dott, és mindenki dolgozott is rajta. Közösen örülünk min­dennek. Tudja, milyen jó ér­zés az, ami kor az ember ha­zajön a munkából, és meleg fürdő fogadja? Ez mindent megér; Németh Sándor KAKAÓBEMUTATÓ április 16—21-ig Kaposváron a Füredi n. 61. szám alatti 313. sz. Csemegeboltban Szaktanácsadás Bő választék Kakaóvásár hazai kakaóból Kérjük a fogyasztóközönséget, hogy tekintse meg bemutatónkat, győződjön meg a kakaó­fogyasztás előnyeiről, és vásároljon kakaót, ízletes, zamatos, tápláló és olcsóbb a hazai KAKAÓ. Sonogír megyei Élelimnertiskercskedelmi Vállalat fsí*f®CVMECTSÍ ’mumm mmmm •Kossuth Könyvkiadó, 19S2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom