Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

SOMOGYI NÉPLAP II Vasárnap, 19AZ. április I, OOOCOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXDQOOOOOOCOOOO OOOOOOOCKyDOOCOCOCOOOOOOCOOOOOOOClOOOOOOOC X)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXX3 ÚJ SZOBROKKAL GAZDAGODOTT VÁROSUNK Ha, április 1-én jfp'ezft te Az amerikaiak csaknem 25 000 dollárt költöttek »légykutatás­ra-«, míg végül megállapították, hogy a legyek lényegesen el­lenállóbbak a radioaktív sugár­zással szemben, mint az embe­rek. A kansasi egyetem »►légy- kutatási laboratóriumában* több mint százezer legyet vizs­gáltak meg az utóbbi négy év alatt. Kiderült, hogy a DDT és más rovarirtó szerek világmé­retű alkalmazása következté­ben 1947 óta 40 új légyfajta fej­lődött ki, s ezek valamennyien immunisak a hagyományos ro­varirtó szerekkel szemben. A demagógia csúcsteljesítménye A franciaországi Bodsy városka községi választásain túlnyomó többséggel válasz­tották meg azt a jelöltet, aki ígéretet tett, hogy lebontat­ja a városka adóhivatalát, és helyére éjszakai mulatót építtet. A köxtisxta&ágért Olvasom a kaposvári utca legujaob plakátjainak egyikét. Külseje igénytelen. Éppen ezért csak az veszi észre, aki nagyon akarja. Valahogyan szegény rokonnak tűnik a sok színes, feltűnő falragasz kö­zött Pedig e plakát megjele­nésének nagyon sokam örülnek városunk lakói köziül. Melyik hirdetményről beszé­lek? Arról, amelyen a KÖJÁL és a Vöröskereszt »A tiszta So­mogy ért- elnevezéssel állandó tisztasági mozgalmat hirdet Versenyt, amelynek célja ne­mes a hasznosság mellett Ve­télkedést, amelyben tesztább lesz a város utcáival, üzemed- veL, intézményeivel, de tisz­tább lesz a falu is. Soha jobb­kor nem jöhetett volna ez a plakátok között Lázár, ez a hamupipőkéé falragasz. S bár igénytelen a külső, amit közöl, az közérdekű. Nemrég munkásolvasók lá­togattak ed a szerkesztőségbe. A baráti beszélgetés, ismerke­dés után sok mindenről szó esett Nagy és kis dolgokat érintő és boncoló eszmecsere volt az. Itfr vetődött fel kíván­ságként, hogy legyen tisztább a város, az üzem és minden olyan intézmény, helyiség, ahol az emberek tömegei for­dulnak meg. Miért igényük ezeknek az embereknek a tisz­taság, az úgynevezett köztisz­taság? Elmondták azt is, és vitathatatlanul igazuk van. Még akkor is igazuk volna, ha nem szelíden, baráti beszélge­tésben fejeznék ki kívánságu­kat hanem amikor az indokolt ráütnének az asztalra. Joguk­ban áll Mert... a dolgozó, a rmmkásember életének jelen­tős részét az üzemben, munka­helyén, az utcán, az üzletekben tölti el. Az egyszerű munkás­embert is tiszta otthon bocsát­ja el a munkába, és tiszta ott­hon várja ismét munka után. Olyan fészek, amelyben nem a bútorok dekoratív volta a fontos, hanem az, hogy a csa­lád fészke otthonos, korszerű és mellette olyan legyen, ami messzemenően megfelel a ké­nyelemnek. Kényelmessége mellett legyen még könnyen tisztán tartható is. Szőniük mondani, hogy a tisztaság nem kerül pénzbe, csak vízbe, szappanba (forint­értékük elenyésző!), tisztálko­dási eszközökbe, tisztogatóesz­közökbe. Valóban. Ezért nem számít luxusnak a dolgozó em­ber számára a tiszta otthon, a tiszta ruha, a kulturált élet. Érthető tehát, hogy az az em­ber, aki tiszta levegőjű családi fészekből érkezik és áll mun­kagépe mellé, nos, az az em­ber nem érzi jól magát a szennyben, az nem szereti a piszkos utcát. Az méltán ra­gad meg minden eszközt arra, hogy a környezetében élő sze­metel őket rendre szoktassa. Egy nappal azután, hogy ol­vastam a tisztasági mozgalmat hirdető plakátot, és foglalkoz­tatni kezdett, hogy kik, mely járások, falvak, üzemek kap­ják a verseny élenjáróinaik du­káló pénzjutalmat, szétnéz­tem. Kaposvár úgy él az ország közvéleményében, hogy ez a virágok városa. Az valóban. De azt is mondogathatják lassan, hogy piszkosság tekintetében kevés dunántúli város veheti fa a versenyt Kaposvárral. Pirulhatunk, mert nincs ebben semmi túlzás. A Lenin utca elején számol­tam meg. A Köztisztasági Vál­lalatnak tíznél több alkalma­zottja vonult seprős csatár­láncban. Az úttestet söpörték. Tiszta is lett az, de nem tar­tott sokáig a tisztaság, mert fél óra múlva a járdára szórt és a házigazdák által össze nem söpört szemetet kihordta az úttestre a széL Korán jöt­tek az idén a böjti szelek. A város szemetessóge még inkább kirakatba kerül ezáltal. Lej­jebb, a Május 1. utca és az Irányi Dániel utca találkozá­sánál a szól körhintáztatott egy csomó papírhulladékot. Volt ebben még fél íves se­lyempapír is __Csak az ut­c áink piszkosak, csak az ut­cáinkra haragszunk? Nem. Ugyancsak a Május 1. utcán láttam benézve a 27-es számú ház kapubejáratán... A ház kapuját leszerelték. Nyilván azért, hogy tudjanak ki- és be­közlekedni a járművek. Vi­szont a gidres-gödrös, piszkos kapubejárat pótraktárul is szolgál. Itt tárolják a tejven­déglő üres tejeskannáit. (Nem tudom, mit szól hozzá a KÖ­JÁL.) És itt helyezik él ideig­lenesen azt is, ami körülszal- mázott áru az üveg- és por­celánboltba érkezik. A .tisztaság — úgy mondjuk — fél egészség. Miért csak mondjuk, miért nem követel­jük meg, vagy miért van az, hogy évek óta tartó felszólalá­saink sem segítették megszaba­dítani a várost a járdáik, tó- testek szemetétől? Nagyon jól tennénk, ha a tisztasági mozgalom indulása­kor foganatosítanánk minden olyan rendszabályt, ami alkal­mazható a járdákat tisztán nem tartókkal, a szemetelők- kel szemben. Felhívást lát­tunk, olvastunk már eleget. Harcoltunk kampányszerűen a város, az üzemek, a lakóházak, a falvak tisztaságáért. Sok volt a szó és kevés a szemmel látható eredmény. Merjünk büntetni, ha tisztaság ellen vé­tőkkel találkozunk. Közügy ez, sokkal nagyobb közügy, mint amilyennek némelyek gondolják! Berefcmgry Alfonz szobrászművész altatását! (Tudósítónktól.) Műemlékekben és művészi értékekben szegény városunk a tavasz első napjaiban új kincsekkel gazdagodott A vá­rosi tanács megbízásából a Műemlékvédelmi Bizottság Berekméry Alfonz szobrász­művészt kiérte föl két új szo­bor elkészítésére. Köztudomású, hogy a na­gyobb állami beruházásokból épülő létesítmények költségei­nek egy ezrelékét városszépí­tés céljaira, művészi szobrok, festmények beszerzésére hasz­nálhatja fed a tanács. Az utóbbi két évben meglehető­sen nagy összeg gyülemlett fed, s már gondot okozott vá­rosunk vezetőinek. Kezdetben volt olyan elképzelés, hogy eredeti Munkácsy-festményt vesznek majd a városi tanács nagytermének díszítésére. Szó­ba került az is, hogy valami egészen modem, a színművé­szet múltját és jövőjét, a szo­cialista embertípus kialakítá­sában vállalt óriási szerepét kifejező szobrot állítanak föl megszépült színházunk tő- szomszédságában, a régi or­szágzászló helyén. A gondola­tot azonban elvetették, mert a tervezés időszakában egy sokkal nagyobb létesítmény, a szokolaberid sportkomibinát hozta lázba aa embereket. Jo­gos volt tehát a döntés: a két új szobor a fedett uszoda be­járatánál várja majd a ven­dégeket. így kapott megbízást a művész, s' alkotó fantáziája az emberi test, az úszásport és általában a fürdőzés testet nemesítő szépsége felé for­dult. Mintegy három év alatt el­készültek a szobrok, a bizott­ság elfogadta, az élet azon­ban egy kissé elodázta a sport kombinát fölépítését. Eziért — nagyon helyesen — úgy hatá­roztak a város vezetői, hogy ne zárjuk el ezeket a kmcse- tat városunk műértő közön­A MEGHIRDETETT PÁ­LYÁZAT hatalmas érdeklő­dést váltott ki. Jöttek a pá­lyaművek az ország minden tájáról. Ment tehát minden a maga rendjén. Ám mint min­den ilyen alkalommal, akad­tak most is meghökkentő közjátékok. Ilyen ez is: Egy zeneszerző így jelent­kezett: műveinek száma több százra tehető. Nehezen sike­rült eldöntenie, melyik há­rom művével vegyen részt a pályázaton. Viszont nem áU módjában beküldeni őket. _ — N em ismerem a kottát De ha lehet, szívesen elfü­tyülöm szerzeményeimet! ... Ejnye, de kár, hogy nem lehetett. • • • HÁROM ÍRÁSTUDÓ vitat­kozik a negyedik (jelen nem levő) legújabb művéről. Hosszú eszmecsere után ab­ban már megegyeztek, hogy a pályatárs tehetségéhez nem fér kétség. De lévén a bonc­kés alá vett munka mai té­májú, a leghiggadtabb vi­tatkozó szelíden jegyzi meg: — Jó volna ez, de az el- sdetettség miatt néhol kilóg a lóláb. Erre a kérlelhetetlen: — Az neked láib, ami ki­lóg?! Barátom, néhol az egész ló kilóg! • * • SOMOGYSZILBAN járva szidtuk a vendégmarasztaló sarat. Mert az még megjár­ja, hogy a kocsdúton átme­nőben bokáig süllyed az em­ber, de hogy a gyalogjárón is ez a veszély fenyegeti, az már sok a rosszból. Kérdez­zük is az első helybelit. A né­niké a kapuban állva leple­zetlen derültséggel nézi sár­kerülgető bakugrásainkat. — Mondja már, kedves néném! Miért nem söprik le a sárral behordott járdát?! A megszólított gondolkod­ni látszik. Már nem is vár­juk a feleletet, amikor utá­nunk kiabálja: — Azt sem tudják? Mert itt mindenki jobban szeret a más háza előtt »söpörné«! No, ez lehet. A tanács még­is tehetne valamit, hogy ki- ki a maga háza előtt söpörje él — legalább a járdára hor­dott sarat! • • • A legyek túlélnék az atomháborút Akadémikusok, egyetemi tanárok konzultációja a termelőszövetkezeti vezetőkké A Magyar Tudományos Aka­démia Állattenyésztési Bizott­sága érdekes kezdeményezést indított az elmélet és a gya­korlat kapcsolatának erősítésé­re: konzultációkat tart a ter­melőszövetkezeti vezetőkkel. A bizottság eddig öt városba és községbe »szállt ki« iskolák, tanfolyamok székhelyére. Az előre benyújtott vagy a hely­színen föltett kérdésekre az egyes szakterületek legkivá­lóbb képviselői válaszolnak. A bizottság 13 tagja közül egy- egy konzultáción nyolcan-tízen — akadémikusok, egyetemi ta­nárok, országos hírű tudósok — vesznek részt sóge elől így hát ideiglenes helyére, a Szabadság park szökőkútjához állították föl a két műremeket Az ünnepélyes avatásra vá­rosunkba érkezett Berekméry Alfonz, az Európa-hírű szob­rászművész. Munkatársunk tegnap este szállodai szobájá­ban kért nyilatkozatot a mes­tertől. — Lehet, hogy alkotásaim — kezdte nyilatkozatát a mű­vész — meghökkentik a ka­posváriakat. S ha így lesz, annak köszönhetem, hogy a mélyen emberi tartalom el­szólított mindenfajta modern művészeti irányzat útvesztői­ről. Ügy éreztem, az emberi test, a női test szépségeit szür­realista felfogásban nem tu­dom kifejezni, s bár sokat ví­vódtam, kortársaim nézeteivel ellentétben a közérthetőségre igyekeztem törekedni. Figu­ráim tartása kiegyensúlyozott, a női test formáinak finomsá­ga a periklészi kor klasszikus ábrázolásmódjához vezérelt. Ezért választottam bronz he­lyett hófehér márványt, mely fauuköltté, ütemessé, elérhe­tetlen magasságokba emeli fi­guráimat. Magam is vélek fölfedezni naturalista eleme­ket alkotásaimban, a téma azonban annyira magával ra­gadott, hogy képtelen voltam ellenállni. Különösebb magya­rázatra — remélem — nincs szükség, hiszem, hogy alkotá­saim helyettem s önmagukról vallanak..; — Ha megengedne egy kér­dést, mester... Nem gondolt orra. hogy ezek a csodálatos "í rktok itt az iskola előtt... - íval... 4 — Ú, kérem, naív kérdés ez, Meggyőződésem, hogy a gyér- J mek csak szobrot, finoman formált márványt lát alkotá­saimban, tartalmát, belső lé­nyegét, nőiességét nem érthe­ti. Ügy érzem, fölösleges ag­gályoskodás volna ily módon közeledni bármely művészeti alkotáshoz... A két szobrot ma, április 1- én délelőtt 10 órakor leplezik le ünepélyesen a Szabadság parkban. Az ünnepségen a Képzőművészek Szövetségének képviseletében dr. Kartfay Gombás Dániel műtörténész méltatja a művet és alkotóját (ítriLZ.a.jtqijztttk EQY KIÁLLÍTÁSRÓL A Képcsarnok Vállalat ka­posvári kirendeltségének kira­katában szerény plakát hívja föl a figyelmet arra, hogy oda­benn április 2-ig megtekinthe­tő a Képzőművészek Szövet­sége Somogy megyei Munka- csoportja tagjainak műveiből rendezett akvarell- és grafikai kiállítás. Igaz, hogy csak egyetlenegy grafika díszlik az ízlésesen be­rendezett üzlet falán, annál több azonban a szép akvarell. Annak ellenére, hogy csak né­hány művész — Lóránt János, Molnár József, Ruisz György, Szekeres Emil, Fekete Mi­hály és Szirmai Endréné — nevével találkozhatunk — tehát nem valami népes a kiállítók tábora —, a látoga­tóknak nem kell csalódottan távozniuk. A képekről frisse­ség, ötlet sugárzik, akár a vá­ros, akár a megye egy-egy színfoltját örkítik is meg. Az olyan alkotások, mint Molnár József »Üj színek Kaposváron«, »Cseri-hegyen«, Lóránt János »Téli utca«, Ruisz György »Ba- latongyöröki strand«, Fekete Mihály »Táj« és Szekeres Emil »Téglagyár« című képei arról tanúskodnak, hogy fiatal kép­zőművészeinkből (ugyanis zöm­mel fiatalok állítottak ki) nem hiányzik a kezdeményezés. Ke­resik a legmegfelelőbb művé­szi kifejezési formákat. A kiállított képek bármelyi­ke dísze a lakásnak is. A kiál­lttá^ célja egyrészt az, hogy formálja a közönség ízlését, I megkedveltesse az akvarellfes- tészetet, s egyszersmind bő választékot nyújtson, tanácsot adjon a vásárlásra, másrészt, hogy a fiatal művészek talál­kozhassanak a közönséggel. A kiállítás elérte célját. Hadd jegyezzük meg azonban, hogy sikere korántsem olyan, mint amilyen lehetne, ha jobban kézben tartják, ha több gondot fordítanak rá. A Képcsarnok Vállalat — noha nem ő ren­dezte a kiállítást, csupán lehe­tőséget biztosított hozzá — megtette a magáét. Igyekezett propagandát csinálni. A bolt vasárnapi nyitva tartásával le­hetővé tette, hogy minél töb­ben nézhessék meg a képeket. A Képzőművészek Somogy megyei Munkacsoportjának — tehát a rendező szerv­nek — az ecsetforgatók körében jobban kellett vol­na tudatosítani, hogy ki­állítás készül. Így bizonyára nem volnának olyan festők, akik csak most szereznek tudo­mást arról, hogy a Képcsarnok Vállalat kirendeltségének he­lyiségében néhány kollégájuk képeit kiállították. Ha ők is idejében értesülnek róla, ak­kor ez nemcsak alkotókedvü­ket, hanem a kiállítás sikerét is növelte volna. Ettől elte­kintve az akvarellbemutatóról, mint városunk kulturális életé­nek egyik eseményéről öröm­mel emlékezhetünk meg. S*. JN. SomoggiNépim Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Teieíon 15-16. Felelős kiadó: VVIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskczbesítőknél. előfizetési díj egy hónapra 11 FI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom