Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-14 / 87. szám

Szombat 1962. április 14. 3 SOMOGYI NÉPfcAP Nemcsak ellenőriznek — segítenek is Néhány üzemünk dolgozol nem a legjobb véleménnyel vannak a minőségi ellenőrök munkájáról, szükséges rossz­nak tartják azt. Felnagyítják a legapróbb hibákat is, indoko­latlanul visszadobják az elké­szített munkadarabot, s nem­egyszer kártérítésre akarják iköteleztetni a legkisebb selejt okozóját is — panaszolják. Nincs igazuk a panaszkodók- nak. A minőségi ellenőrök csupán kötelességüket teljesí­tik. Örködnek az üzem jó hír­nevén, ügyelnek arra, hogy csak kifogástalan minőségű gyártmány kerüljön ki a vál­lalattól. Segíteni, mert az új dolgozók még járatlanok a gépek keze­lésében, s könnyen tete­mes kárt okoz­hatnak. A Vi­lágítástechni­kai Vállalat kaposvári III- as számú tele­pén a dolgo­zóknak is, a minőségi ellen­őröknek is igen nehéz a mun­kájuk. Még csak néhány Bognár Imre csoportvezető süllyesztett fankapcsolókat ellenőriz. A méret pontosságát vizsgálja Kőhalmi Julianna mérőtechnikus. Néhány év­vel ezelőtt nem fordítottunk ilyen nagy gon­dot erre, külö­nösen a belke­reskedelemnek szánt áru mi­nőségével nem törődtek kel­lően ellenő­reink. A vásár­ló, artiikar ha­zavitte a va­donatúj holmit, s az rossznak bizonyult, szid­ta — jogosan az ellenőröket, amiért a hibás készítményre is ráütötték pe­csétjüket. A minőségi ellenőrök fel­adata különö­sen az új üze­mekben nehéz, itt nem elég csak ellenőriz­niük, segíte­niük is kell. hónapja műkö­dik ez a válla­lat, tápasztalat- lariok a dolgo­zók, s a minő­ségi ellenőrök csak most is­merkednek feladataikkal. Szerencse, hogy Bognár Imre, a csoport vezetője a bu­dapesti anya- vállalatnál igen sok tapasztala­tot szerzett, s Zelczer Erzsébet minőség! ellenőr a munkateremben veszi át a kapcsolókat. most jól tudja hasznosítani őket. Mert nem elég megálla­pítani, hogy ez jő, az pedig rossz, meg kell mondani azt is, hogyan keletkezett a se­lejt, s hogyan lehet kiküszö­bölni. Persze hiába minden törek­vésük, ha a beállító csoport- vezető és a gépnél dolgozók fi­gyelmetlenek. Bár a novem­beri 7,8-ről 1,5 százalékra csökkent a selejt, mégis a múlt hónapban azt kellett ja­vasolniuk a minőségi ellen őröknek, hogy 36 dolgozót kö­telezzenek kártérítés fizetésé­re. Magyar Józsefné sajtoló márciusban egy 10 000 db-os gyártmányból 2000 db-ot selej­tesen készített el. Lukács Mi- hályné 1789 munkadarabból 1120-at rontott el. Miért? Mert nem tartották meg a techno­lógiai utasításokat, kapkodtak. Kötelezzék őket a kár 10 szá­zalékának megfizetésére — ja­vasolták az ellenőrök. A csoport dolgozói a jövő­ben gyakran ellenőrzik, segí­tik a munkásokat. Előbb azor. ban a »majd elmegy valahogy« szemléletnek üzennek hadat Csak ilyen módon érhetik el a céh, azt, hogy a selejtet mi előbb 1 százalék alá szorítsák. Sz. L. Munkáscsaládok a városi pártbizottságon Egészségünk védelmében Ki ne tudná, hogy milyen fontos egészségünk megőrzé­se? A helyes életmód kialakí­tásában, a betegségek megelő­zésében, korai fölismerésében segítőtársunkká szegődnek a könnyen érthető, olvasmányos, egészségügyi ismeretterjesztő könyvek. A Medicina Kis­könyvtárnak kötetei a korsze­rű tudomány alapján állva sok­sok hasznos tudnivalót, meg­szívlelendő tanácsöt monda­nak el az egyes betegségekről, megelőzésükről, gyógyításuk­ról. Dr. Hárdi Lelki élet, lelki bajok, Máté Szívbetegek vallo­másai, László Májbetegségek­ről májbetegeknek, Weinstein Szemünk világa, Szendéi Fáj a a fogorvosi rendelőből című művei mind-mind olyan kér­désekkel foglalkoznak, ame­lyekről mindenkinek fontos tudnia, aki törődik egészségé­vel. Találunk a sorozatban olyan kötetet is, amely az al­kohol, a koffein és a kábító­szerek káros hatásával, egy másikat, amely a táplálkozás titkaival foglalkozik. Láng Kincsünk az egészség c. köny­vecskéje az egészséges élet­mód szabályaira tanít. Gyenés Professzor úr, mi az igazság? c. kötetében neves orvosok val­lanak az egyes betegségek gyógyításáról; a »Néhány szó a leggyakoribb betegségekről« pedig a leggyakrabban előfor­duló betegségek »világában« fukoricaszMás melegített levegővel Az Ukrán Mezőgazdasági Gép­gyártási Tudományos Kutató Inté­zet munkatársai és a herszoni kombájngyár dolgozói '»VP-300« márkájú légmelegitő berendezést készítettek a csöves kukorica szá­rításához. A melegített levegővel történő aktív ventilláciö módszeré­vel naponta 35 tonna csöves ku­koricát lehet megszáritani. MunkáscsaJládokat hívott meg beszélgetésire Németh Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkaira csütörtökön. Németh elvtárs elöljáróban arról szólt, hogy a pártbizottság szeretné hasznosítani azokat az észre­vételeket, javaslatokat, ame­lyeket a jelenlevők a munká­sok életével, problémáival, a városfejlesztéssel, az üzemi munkával kapcsolatban el­mondanak. A beszélgetés ba­ráti, őszinte légkörben folyt le. A munkások sok hasznosít­ható javaslatot mondtak él. Fejlődik a város Többen megelégedéssel ad­tak hangot annak, hogy mi­lyen nagy ütemben fejlődik a város. Néhány év alatt annyi lakás, üzlet, művelődési és szórakozóhely, egészségügyi és szociális ellátottságot elősegítő intézmény létesült, hogy a múlt rendszernek kétszáz év sem lett volna elég ahhoz, hogy ugyanezt megtegye. Kü­lönösen szembeötlő a megye iparosításának irama. Az építkezések, átalakítások közben azonban nemegyszer szervezetlenség is tapasztalha­tó — mondták néhányan. Az előrelátás főleg a korszerűsí­téseknél, az üzletátalakítások­nál hiányzik. Nyitanak egy boltot, nem telik bele hosszú idő, ismét fúrnak, faragnak benne, mert másféle üzletté alakítják át. Az üzemek kor. szerűsitéiekor többször meg­történik, hogy mivel nincs elég pénz, ezért csak részben alakítanak át egy-egy mű­helyt. A következő évben meg lebontják amit fölépítettek, hogy korszerűsítsek a hátra­levő részt. Meg kellene várni — hangoztatták a munkások — amíg egy-egy üzemrész át­alakításához a szükséges pénz összegyűlik, és egyszerre kel­lene elvégezni a munkálato­kat. Németh elvtárs ezzel kap­csolatban megemlítette, hogy valóban fordulnak elő ilyen esetek, szerencsére azonban egyre ritkábban. A cukorgyár­ban, ahol az utóbbi években a legtöbb átalakításra volt szük­ség, gyakran az idő rövidsége, nem pedig pénzhiány vagy szervezetlenség miatt kény­szerültek arra, hogy részmun­kát végezzenek. Ilyenkor vál­lalni kell a dupla munka költségeit. Általában azonban még így is többet nyerünk a korszerűsített üzemrész egy évig való üzemeltetésével, mint amennyit veszítünk az­zal, hogy a következő évben tovább építjük; Lakás, iskola, művelődés A beszélgetésen több olyan kérdés hangzott el, amely erő­sen foglalkoztatja a munkás- családokat. Természetesen el­ső helyen a lakásprobléma áll. nafc lakást a budapestiek Ka­posváron, hiszen az itt élőknek sem elég, ami épül. Többen azt a véleményüket hangoztat­ták, hogy a gázkiutalás nem igazságos alapon történik. Né­melyek arra kértek választ, hogy milyen továbbtanulási lehetőségük lesz a városban a leánygyermekeknek, mások az üzemi csoportok anyagi támo­gatásának lehetőségeiről ér­deklődtek. Valaki azt is meg­kérdezte. nem volna-e célsze­rű csökkenteni a színházi hely­árakat. Németh elvtárs az elhang­zottakra válaszolva elmondta, hogy éppen az iparosítás miatt kell lakást adnunk a pestiek­nek. Az új üzemeknek szak­értőkre, mérnökökre, techni­kusokra van szükségük. A Bu­dapestről ide jövő szakembe­reknek legelemibb kívánsá­guk, hogy lakást kapjanak. E kérést teljesítenünk kell, hi­szen azzal, hogy néhány la­kást »feláldozunk« e célra, eflőbbre segítjük az iparosí­tást, s munkaalkalomhoz jut­tatunk több embert. A gáz iránti igényeket nehéz kielé­gíteni. Nem azért, mert nincs elég gáz, hanem mert egyelő­re nem tudunk elég palackot gyártani. A gázt a városi ta­nácson működő bizottság utal­ja ki. A városi pártbizottság ebbe nem avatkozik bele. Vé­leményem szerint — mondot­ta Németh elvtárs — a bizott­ság igyekszik igazságosan dönteni, bár hibák fordulhat­nak elő. Kaposváron mintegy 3000 gázpalack van forgalom­ban, s kevés kivétellel majd minden kétgyermekes család, amelyik kért, kapott gázt. A lányok iskoláztatásával kap­csolatban kijelentette: külö­nösebb aggodalomra nincs ok, hisz a Szabadság parkban megkezdődött egy új gimná­zium építése. S itt van a Fel­sőfokú Tanítóképző Intézet is. A város vezetői arra törek. szenek, hogy minél több szak­középiskolát, technikumot lé­tesítsenek Kaposváron. Építe­nek többek között egy felső­fokú állattenyésztési techniku­mot, s még az idén megkezdi működését a gépipari techni­kum nappali tagozata. A lá­nyok ide is beiratkozhatnak. — Az üzemi öntevékeny cso­portok támogatására sajnos, jelenleg nem fordíthatunk több pénzt — válaszolt Né­meth elvtárs a következő kér­désre —, hisz így is rendkívül nagy összegeket áldozunk kulturális célokra. Helyes vol­na, ha az üzemek dolgozói, különösen ott, ahol nincs megfelelő kultúrterem, jobban kihasználnák a sok millió fo­rintos költséggel épült Latin­ka Sándor Művelődési Házat, bekapcsolódnának az ott folyó szakköri életbe stb. A színhá­zi helyárakat nem lehet csök­kenteni. Nem akarok arra hi­vatkozni — mondotta —, hogy a kapitalista államokban a mieinknél jóval magasabbak a háznak a mostani helyárak mellett is évenként hárommil­lió forint támogatást nyújt az állam. Ha csökkentenénk a jegyek árát, az innen hiányzó pénzt máshonnan kellene el­venni. Inkább arra keil töre­kedni, hogy minél több mun­kás látogassa a színházait. A vezetés színvonalának emeléséről A termelést csak úgy fokoz­hatjuk, ha az elavult, régi munkamódszereket sutba dob­juk, és újakat alkalmazunk helyettük. Ma már nem lehet a mintegy százmillió forint ér­tékű árut termelő TRANSZ- VILL-nál azokkal a vezetésié® munkamódszerekkel boldogul­ni, amelyekkel a répavágót gyártó, egymilliós termelési értékkel működő elődjénél, a Vaskombinátban dolgoztak. Itt is, másutt is a vezetők és» a munkások összehangolt mun­kájára van szükség ahhoz, hogy a mai követelményeknek megfelelhessenek. Ezért igen fontos az önképzés, a tanulás, a vezetés színvonalának javí­tása. E téren nincs még műi­den rendben. A sadnak, akik ezt nem értik meg A TRANSZVILL-nái is van olyan ember — szerencsére nem sok —, aki kényelmi szempontból szívesebben fog­lalkozna a Vaskombinát apró- cseprő ügyeivel, mint a száz­milliós vállalat egész embert kívánó feladataival. Többnyi­re a maradiak közül kerülnek ki azok, akik nem tanulnak, nem képezik magukat. Ezért persze gyakran az üzem veze­tői is felelősek. Nem szervezik meg jól az oktatást. Sajnos, ez a cukorgyárra is áll — han­goztatta Friss elvtárs. Többet kellene foglalkozni az embe­rekkel. Németh László elvtárs a TRANSZVILL-tól arról be­szélt, hogy gyakran elképesz­tő a fiatalok politikai tájéko­zatlansága. A fiatalokról egyébként többen megjegyez­ték, hogy önelégültek, hiány­zik belőlük a lendület. A vezetéssel foglalkozva so­kan hangsúlyozták, hogy az utóbbi időben emelkedett az irányítás színvonala. Egyik­másik vezető (nemcsak igaz­gató) azonban még mindig megtorolja, ha valaki bírálni meri. Némelyik vezetőt ritkán látni a munkások között. Az ilyenek azzal, hogy távol tart­ják magukat az emberektől, nemcsak a termelést hátrál­tatják. A munkásoknak fáj, hogy olyan vezető irányítja őket, aki nem kéri a segítsé­güket. Németh elvtárs egyetértett az utóbbival, és helytelenítet­te azoknak a vezetőknek a magatartását, akik nem men­nek a munkások közé, s ezzel megfosztják magukat a legna­gyobb segítségtől. Határozot­tan szembe kell szállni azok­kal — szögezte le —akik el­fojtják a bírálatot, s esetleg megtorló intézkedéssel sújtják a bírálókat. A munkások, a fejem, Máté Pillanatfelvételek kalauzol bennünket. Mór májusban megkezdődnek az év végi vizsgák a középiskolák esti és levelező tagozatain Elkészült az általános gim­náziumok és közgazdasági tech­nikumok esti és levelező tago­zatainak év végi »menetrend­je«. Eszerint az írásbeli érett­ségi vizsgák, továbbá az írás­beli képesítő vizsgák június elsején kezdődnek, s 4-én, il­letve 5-én fejeződnek be. A szóbeli érettségi és képesítő vizsgák időpontja június 18— Július 14. Az osztályvizsgák a 4. osz­tályosok számára már május­ban megkezdődnek. Május 9— 11-e között az írásbelit, május 14—19-e között pedig a szóbe­lit tartják meg. A többi osz­tály hallgatói június 4—9-e kö­zött írásban, június 14—július 14 között pedig szóban számol nak be az 1961—62-es okta' -' si évben tanultakról. fMTli Se bizonylat, se följegyzés? Arról értesültünk, hogy a zákány! Csokonai Tsz-ben hiányos a bizonylatolás. Szerkesztő­ségünk fölkérésére a minap egy számviteli szakember lapunk munkatársával együtt meg­vizsgálta a szövetkezet néhány könyvelési té­telét. A teljes ellenőrzéshez hosszabb időre volna szükség, s annak elvégzése a járási szer­vek dolga, ám a tájékozódás jellegű vizsgá­lat is tárt föl elemi hibákat. Melyek ezek? Több címen — tél év különféle kiadásai­nak rendezésére — december 31—i keltezéssel a pénztár kereken 4600 forintot fizetett ki. A számlák, a bolti vásárlási blokkok bizonylat­ként mellékelve vannak. Eszerint minden a legnagyobb rendben van? Dehogy van .teljes rend! A könyvelésből nem derült ki, hogy mi lett a sorsa a tavaly vett két ékszíjnak, a patkósarkoknak, a csavaroknak vagy éppen a helyi boltban vásárolt seprűnek. A fogyóesz­közök múlt évi raktárkönyvét hiába kérjük, úgy mondják, hogy ilyen nem volt. A raktá­ros a kis tételben vett anyagokat nem szok­ta megkapni, amit megkapott, azt füzetbe föl­jegyezte. Az említett két ékszíjról nincs föl­jegyzés. Mi a szabály ilyen esetben? A gépalkat­részről raktárbevételi bizonylatot készít a raktáro«• bejegyzi a raktárkönyvbe; utalvá­nyozott kisdási bizonylattal átadja a műhely­nek vagy a traktorosnak. Ennek alapján színházi helyárak, csupán ar­........ ______ ,11a akarom felhívni a figyel- _ ________ __ _________ F elvetődött, hogy. miért kap- met, hogy a kaposvári szín- pártszervezet egységesen lép­jenek föl az ilyenekkel szem­ben, és adják értésükre, hogy ez a vezetési stílus ma már nem megengedhető. A fiata­lokról szólva Németh elvtárs azokkal értett egyet, akik azt mondták, hogy a mi fiaink, lányaink nem önelégültek, sőt többségük mindent elkövet, hogy szebbet, többet nyújtson. Kétségtelenül, mivel ők nem élték át azokat a nélkülözése­ket, amelyekben szüleiknek volt részük, ennélfogva nem is tudják úgy értékelni az eredményeket, mint az idő­sebbek. De ez nem ok arra, hogy elítéljük őket. Egyéb­ként, hogy fiatalságunk mi­lyen lesz, az attól is függ, hogy milyenné neveljük őket mi, idősebbek. Németh elvtárs zárszavában elmondotta, hogy az említett gondok többsége a fejlődéssel együttjáró gond. Meg keli ol­dani és meg is oldjuk őket. Hangsúlyozta, ho«y bátran kell beszélni a fejlődést gátló akadályokról, bogy idejében elháríthassuk őket az útból. Bátran, nyíltam, őszintén kell ezt tennünk, hiszen nincs tit­kunk egymás előtt. Közös erő­vel tudunk csak gyorsan elő­rehaladni. irodán beírják a ráktárszámadások könyvébe. Fontos tehát, hogy legyen raktárkönyv a rak­tárban és raktárszámadási könyv az irodán. E kétféle nyilvántartást egyeztetni kell, mert csak így lehet pontosan ellenőrizni és hitelt érdemlően megállapítani, hogy például a szaküzletben vásárolt ékszíj a raktár közve­títésével hova került, kinél van. Az említett 4600 forintos összegben Dole- necz István elnöknek mintegy 1000 forint úti­költsége és napidíja is szerepel. Bizonylat­ként csupán a vonat- és buszjegyeket mellé­kelte. Még csak följegyzést sem adott arról, hogy mikor, hova, miért utazott, mennyi időt töltött kiküldetésben. Ennél is kirívóbb, hogy most ismét követel csaknem 300 forintot uta­zási jegyek ellenében és napidíj címén. Van a jegyek között márciusi keltezésű is, holott a közgyűlés Dolenecz elvtársat már február 19-én leváltotta elnöki tisztségéből. Azóta is utazott — úgymond — tsz-ügyben. Ám ezt az összeget az új elnök nem utalványozta, mert megint csak hiányzik a tételes kimutatás a kiküldetésekről. Üj a vezető könyvelő is a zákányi Csokonai Tsz-ben. Raktárkönyvet már készített erre az „évre a fogyóeszközök pontos nyilvántartására is. A bizonylati rendszer szabályainak meg­honosításához nagyobb segítséget, vár a járá­si mezőgazdasági osztúiy szakembereitől. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom