Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-13 / 86. szám

I SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. április t*. De Gaulle nem merte megkockáztatni az új választásokat Georges Pompidou, a Rotschild-bankház vezérigazgatója lesz az új miniszterelnök Párizs (MTI). A francia minisztertanács De Gaulle elnökletével meg­tartott szerdai ülésén foglalko­zóit a népszavazás után elő­állott politikai helyzettel. Az ülést követően a várt elnöki határozatok helyett Terrenoire tájékoztatásügyi miniszter ki­jelentette: a kormány pénte­ken, a népszavazás hivatalos végeredményének közzététele után vonja le annak tanulsá­gait, ekkor teszik közzé hiva­talosan a köztársasági elnök döntéseit. A minisztertanácsi ülés után azonban már nem marad titok- -ban, hogy De Gaulle helyén hagyja a jelenlegi nemzetgyű­lést, és csupán kormányában hajt végre változtatásokat. El­fogadta Debré miniszterelnök 'lemondását és helyette Geor­ges Pompidou-t bízza meg a 'kormány vezetésével. Változás lesz egyes miniszteri tárcákban is. De Gaulle nem merte meg­kockáztatni az új parlamenti választásokat, annak ellenére, hogy a népszavazáson a vá­lasztók 90 százaléka igennel szavazott az általa feltett kér­désekre. Bármennyire is igye­kezett azt a látszatot kelteni, hogy a népszavazás eredménye eddigi politikája jóváhagyását jelenti, a népszavazást meg­előző kampány, a politikai pár­tok zömének egyértelmű állása 'foglalása világosan megmutat­ta, hogy a franciák nagy több­sége nem De Gaulle politiká­jára, hanem csak az algériai békére szavazott igennel. Az elnök döntése, hogy a parla­mentet mandátuma leteltéig he­lyén hagyja, ennek a ténynek a beismerését jelenti. Az igen szavazatok elemzése megmu­tatta, hogy a népszavazás »si­kere« könnyen választási ku­darccá válhatik. Az új válasz­tások, a példátlanul igazságta­lan francia választási rendszer ellenére isi, olyan parlamentet eredményezhetnének, amelyben az eddiginél is nehezebben hozható össze a De Gaulle-ista politikát támogató többség. Bár nem valószínű, hogy egy év múlva kisebb lesz De Gaul­le személyi uralmának ellenzé­ke, sőt a Francia Kommunista Párt tagságának és népszerű­ségének növekedéséből éppen az ellenkezőre lehet következ­tetni; ‘ a háládék mégis lehető­séget nyújt De Gaulle-nak, hogy újabb népszavazásokkal olyan alkotmánymódosításokat erőszakoljon ki, amelyek még inkább megakadályozzák a nép akaratának érvényesülését. Debré távozása elkerülhetet­len következménye az eviani egyezményeknek. Az algériai kérdés rendezése új szakaszt nyit De Gaulle politikájában, amelynek céljai között ott sze­repel a maghreb-országok megnyerése, a francia politi­kai és gazdasági befolyás növe­lése az arab országokban. Deb­ré neve túlságosan összeforrt a »francia Algéria« kudarcba fulladt politikájával, s csak akadályt jelentene De Gaulle további terveiben. Georges Pompidou, a kisze­melt új miniszterelnök — ere­detileg a francia irodalom ta­nára — De Gaulle legbizalma­sabb munkatársai közé tarto­zik. Már 1944—46-ig mellette Párizs (MTI). A Jouhaud-per tárgyalása a párizsi katonai törvényszék előtt az első napon a vádlott (kihallgatásával telt el. A vád­irat ismertetése után Sálán alvezóre kétórás beszédben igyekezett az OAS-t és saját magát tisztára mosni. A vád­iratban felsorolt számtalan gyilkosság, bombamerénylet, rablás közül egyetlen egyért sem vállalta a felelősséget. »Nem a tábornok feladata, hogy kijelölje a gyilkosokat... Ém politikai szerepet töltöttem be« — hangoztatta, amikor a konkrét bűncselekményeik fe­lől kérdezték. Jouhaud nem vállalta a felelősséget az ora- ni arab negyed elleni támadás halottjaiért, a börtönben és kórházi ágyakon meggyilkolt arabokért, a francia csendőr­tisztek »kivégzéséért«, sem a bankrablásokért, fegyvertopá­dolgozott és 1958-ban ismét ta­nácsadója lett. Csupán az al­kotmánytanácsban volt hivata­los tisztsége, ennél sokkal fon­tosabb a Rotschild-bankház vezérigazgatójaként, a mono­poltőkés körökben betöltött sze­repe. Helyet foglal egy sor nagy francia és nemzetközi tő­kés vállalat, többek között a Nyugat-afrikai Társaság, az európai gabona tröszt vezető­ségében. A szaharai olajkérdés egyik legjobb ismerőjének tart­ják. Jellemtó, hogy kormány­alakítási tárgyalásait az olaj­kutató vállalat székházában kezdte meg. Pompidou kinevezésével »fő- tásztviselő« kerül a miniszter- elnöki székbe — írja a Le Mon­de —. akinek hűsége biztosíték rá, hogy a kormány még in­kább függő viszonyba kerül De Gaulle-lal szemben, mint ed­dig volt. A választások tervének el­ejtéséből, Pompidou miniszter- elnöki kinevezéséből francia politikai körökben arra követ­keztetnek, hogy De Gaulle a parlamenti demokrácia továb­bi korlátozására, személyi ha­talmának növelésére készül. sokért. »Embereim önállóan dolgoztak. A harcban > elkerül­hetetlenek a túlkapások« -r- mondotta. Jouhaud kijátszotta fő ütő­kártyáját: Debré miniszterel­nökhöz és Frey belügyminisz­terhez fűződő kapcsolatait. Egy találkozóról beszélt, ame­lyen a miniszterelnök két meg­bízottja Debré támogatását ígérte Algéria felosztásának tervéhez. Nem átallotta az el­lenállási mozgalomhoz hason­lítani az OAS-t hangoztava: a titkos hadsereg célja »Francia- ország érdekeinek védelme«. »Sok magyarázatot hallot­tunk — írja kommentárjában a L’Humamdté munkatársa —, amelyek nem magyaráztak meg semmit, és amelyek hal­latára felmerül a kérdés, va­jon nem arról van-e szó, hogy szándékosan »enyhítő körül­ményeket« teremtsenek. A Jouhaud-per tárgyalása-----... ...■■ —■—— ■ ■■ .......................­C lay tábornok hazatérésének visszhangja New York (MTI). Clay nyugalmazott tábornok, Kennedy elnök berlini külön- megbizottja, akit váratlanul visszahívtak a hidegháború »frontvárosából«, repülőgépen hazaérkezett az Egyesült Álla­mokba. Megérkezése után új­ságírók előtt kijelentette, hogy továbbra is felajánlja tanács­adói szolgálatait a berlihi problémával kapcsolatban és szükség esetén kész visszatér­ni Nyugat-Berlinibe. A továbbiakban Clay kije­lentette, hogy két-három hé­ten beliül átveszi az egyik nagy amerikai vállalat ügyei­nek intézését, előtte azonban vasárnap rövid időre visszatér Nyugat-Berlinbe, hogy »otta­ni íróasztalát kiürítse«. A New York Times csütör­töki számában foglalkozik Clay tábornok Berlinből tör­tént eltávozásával. A lap szá­mos jelből arra következtet, hogy Berlinben a feszültség enyhült, ugyanakkor azonban DESSEN a SOMOGYI NÉPLAPBAN óva int attól, hogy az Egye­sült Államok »a gyengeség je­lét« mutassa. BERLIN Az AP nyugat-berlini tudó­sítója szerint Clay Nyugat- Berliniből történt visszahívásá­nak híre bombaként hatott a nyugat-berlini szenátus tag­jaira. Clay-t a Berlinnel kap­csolatos amerikai politika megtestesült szimbólumának tekintették. BONN A DP A jelentése szerint Clay Berlinből történt távozá­sa Bonnban is nagy zavart keltett. Kormánykörök a szer­dai nap folyamán visszautasí­London (MTI). A Kennedjy-kormány politi­káját az Egyesült Államokban is egyre több tekintélyes köz­életi személyiség bírálja. Hughes, a Harvard egyetem történelem tanára »Üt a béké­hez« című könyvében így ír: — A katonai kiadások óriá­si arányú növekedése rmndna- gyobb terheket jelent az ame­rikai nép számára. Európai rakétatámaszpontjaink — pél­dául Olaszországban és Török­országban — semmivel sem já­rulnak hozzá védelmünkhöz, sőt ellenkezőleg, a Szovjet­unióhoz intézett állandó kihí­vást jelentenek. Egyetlen ko­molyabb bókülékeny gesztust nem tettünk Nyugat-Berlin, Kuba vagy az atomfegyver-Ki­tották, hogy az ügyben állást foglaljanak. A bonni amerikai nagykövetség is tartózkodott minden véleménynyilvánítás­tól. PÁRIZS A konzervatív Le Figaro berlini tudósítója szerint CJay Washingtonba történt vissza­térése annak a jele, hogy »va­lami új történt a berlini ügy­ben«. A konzervatív Le • Párisién szerint Clay tábornok eluta­zása »egyike azoknak a tüne­teknek, amelyek anra mutat­nak, hogy a Szovjetunióval szemben elfoglalt amerikai serietek beszüntetése kérdésé­ben. Lens, az amerikai közalkal­mazottak szövetségének ein li­ke Chicagóban mondott be­szédében rámutatott arra, hogy a fegyverkezési verseny fokozódása egyre nagyobb ag­godalomra ad okot. Bírálta a Kennedy-kormény politikáját »az elrettentő fegyverek« kér­désében. Az úgynevezett el­rettentő fegyverek birtoklásé­nak szükségessége ámítás csu­pán — hangoztatta a szónok —1•, és csak arra jó, hogy tíz- miillliérd dollárral növelje az Egyesült Államok fegyverke­zési kiadásait. A leszerelés problémájának megoldására ugyanakkor a kormányzat nem sok gondot fordát álláspont gyengült«. Amerikai közéleti személyiségek élesen bírálják a Kennedy-kormány politikáját Henri Allegr algériai újságíró sajtófogadása a Magyar Sajtó Házában. A vendéget Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke üdvözölte. A képem: AUeg válaszol a magyar újságírók kérdéseire. (MTI Foto — Pálfai Gábor felv.) Amíg nem késő... Szabadon bocsátanak ötvennégy elitéit kubai ellenforradalmi zsoldost Key West (MTI). Az AP amerikai hírügynök­ség a havannai televízió szer­da esti adására hivatkozva közli, hogy a kubai kormány megegyezett a forradalmi tör­vényszék által a napokban el­ítélt ellenforradalmi zsoldosok kiváltására érkezett bizottság­gal: 54 beteg, vagy sebesült foglyot szabadon bocsátanak és szombaton Miamiba szállítják őket. A televízió bejelentése sze­rint az elítéltek kiváltásáról tárgyaló bizottság beleegye­zett, hogy a pénzbüntetés ösz- szegét egy montreali banknál helyezi letétbe. Mint ismeretes, az 1179 el­lenforradalmaira kiszabott pénzbüntetés összege összesen 62 millió dollár. Moszkva (TASZSZ). A Pravda csütörtöki száma kommentálja az atomfegyver­kísérletek kérdéséről április 10-én kiadott amerikai-angol közös nyilatkozatot. Visnyevsz- kij, a cikk írója megállapítja, hogy tipikus atomzsarolásról van szó. A közös nyilatkozat ultimátumszerűén követeli: já­ruljatok hozzá az ellenőrzéshez nyugati feltételek mellett, el­lenkező esetben április végén atomrobbantásokat láthattok a csendes-óceáni szigetek fölött. Bár az óceánon túl — foly­tatja a Pravda cikkírója —nem egyszer tapasztalhattuk a jó­zan gondolkodás elvesztését, mégis úgy gondoljuk: talán csak nem vesztették el egészen valóságérzésüket, talán csak nem reménykednek komolyan abban, hogy a szocialista nagy­hatalmat rábírhatják valamifé­le ellenőrzés látszatával a nem­zetközi kémrendszer törvénye- sítésére. Az Egyesült Államok vezetői most — mutat rá Vis­V nyevszkij — mindenáron foly­tatni akarják légköri atom­fegyver-kísérleteiket. Magatar­tásukra nem lehet más magya­rázat. A Jcísérletá atomrobbantáso­kat — folytatja a Pravda — már most mindenütt be lehet­ne szüntetni. Ehhez a fontos lépéshez semmiféle különleges előkészületre nincs szükség. Az észlelési lehetőségek olyanok, hogy a kísérletek beszünteté­séről szóló szerződés részvevői számára nincs semmilyen koc­kázat. Egy ilyen szerződés ha­ladéktalan megkötése megfelel, minden ország, minden nem­zet érdekeinek. Visnyevszki j a ■ következők­kel zárja cikkét: Az Egyesült Államok vezető körei számára jobb lenne, ha hallgatnának az értelem sza­vára, és azonnal megkötnék az egyezményt a nukleáris kísér­letek beszüntetéséről. Amíg nem késő... (MTI) Kennedy szerdai sajtóértekezlete Tízezer belga dolgozó sztrájkja Washington (TASZSZ). Kennedy amerikai elnök szerda esti sajtóértekezletén elsősorban az acéltrösztök ál­tal bejelentett áremeléssel fog­lalkozott. Az elnök az acél árának felemelését, a nemzeti érdekekkel ellenkező »ok nél­küli és felelőtlen« lépésnek minősítette. Megjegyezte, hogy az acél árának emelése maga után fogja vonni valamennyi árucikk árának emelkedését is. Mcnamara hadügyminiszter számításai szerint — jelentette kd Kennedy — az acélárak emelkedése miatt a katonai kiadások egymilliárd dollárral- fognak növekedni. Emellett az acél 'árának felemelése gyen­gíti az amerikai áruk ver­senyképességét a világpiacon, kedvezőtlenül alakítja az ame­rikai fizetési mérleget cs hoz­zá fog járulni az arany ki­áramlásának fokozódásához. Kennedy elnök nem említet­te, hogy a kormány konkrét intézkedésekkel készül vála­szolni az acél árának feleme­lésére. Csak annyit közöic hogy az igazságügyminiszté­riumot utasították, a monopó­liumok áremelési inditcokai- nak felderítésére. Újságírók kérdéseire válaszolva Kenne­dy beismerte,' hogy a kor­mánynak nincs joga beavat­kozni a monopóliumok műkö­désébe. A saj tóértekeaLet«» Kenne­dy bejelentette, hogy rövide­sen leszerelik a tavaly au­gusztusban mozgósított tarta­lékosokat, ha nem súlyosbodik a nemzetközi helyzet, de Is­mét behívják őket, ha »új válság« támad. Az elnök kö­zölte, hogy a hadikiadások utólagos növelése következté­ben a tartalékosokat két új reguláris hadosztállyal tudják felváltani. Az elnök azt is megemlítette, hogy a leszere­lésre váró'tartalékosok a »har­ci készültség ú j, magasabb fo­kán« hagyják majd a hadsere­get. (MTI) Lüttich (MTI). A belga Lüttich környékén — hírügynökségi jelentések szerint —■ szerdán mintegy tízezer munkás lépett egyórás sztrájkba. A dolgo­zók síkraszálltak demokratikus jo­gaikért, a monopóliumok hatalmá­nak korlátozásáért és Belgiumnak föderatív flamand—vallon állammá való átalakításáért. A munkásság akciójának szervezője a vallon né­pi mozgalom volt, amelyet a Belga Kommunista Párt is támogat. A szónokok felszólították a mun­kásokat, jövő vasárnap Belgium vallonlakta vidékéről nagy szám­ban jöjjenek Lüttichbe, hogy kö­zös fellépéssel képviseljék követe­léseiket. Körülbelül 40—50 ezer tüntetőre számítanak. Riadókészültségben az argentin munkásság Buenos Aires (MTI). A peso leértékelése nyomán ismét kiéleződött a politikai válság Argentínában. Buenos Aires-ből érkezett jelentések szerint az általános munkásszövetség országszerte arra szólította fel a dolgozó­kat, »legyenek riadókészült­ségben a munkásmozgalom el­len irányuló fenyegetések miatt«. A szövetség szerdán kiadott nyilatkozatában hang­súlyozza, hogy a kormánykép­telen eleget tenni a nép köve­teléseinek; a gazdaságügyi mi­nisztérium legutóbbi intézke­dései rllfMiiatmTok a munkás­ság érdekeivel, s kedveznek a kiváltságos osztályoknak. Az argentin főváros gazdasá­gi megfigyelői szerint a peso devalválása legalább tíz szá­zalékkal fogja megdrágítani a megélhetési költségeket. Poli­tikai megfigyelők azt hangsú­lyozzák, hogy általános sztrájk áll küszöbön. Legújabb hírek arról szá­molnak be, hogy a csütörtök­re összehívott parlament, amely az elnöki utódlásra szó­ló törvény módosításával hi­vatott tisztségében megtartani Guido elnököt, nem lesz hatá­rozatképes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom