Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-07 / 81. szám

Szombat, 1962. április 7. 3 SOMOGYI NfiMbAff _________________V B G ondolj utak a jövőre is A somogytúri „diákok" A műszakiak és a szakmunkások utánpótlásáról Üzemeink fejlesztéséhez, a műszaki újdonságok alkalma­zásához, a termelékenység nö­veléséhez sok jól képzett szak­munkásra, technikusra, mér­nökre van szükség. Néhány vállalatunknál tervszerűen to­lják mind a szafcmunkásneve- lés, mind a műszakiak tovább képzése, illetve az utánpótlás biztosítása. Ez a céltudatosság azonban nem érvényesül min­denütt. „Nevelünk, de vegyék át!“ A megye vezetői már nem egy tanácskozáson kértek ar­ra nagyobb vállalataink igaz­gatóit, hogy ne csak maguk­nak, hanem más, kisebb üzemeknek is neveljenek szak­munkásokat. Olyanoknak, amelyek nem szerződtethetnek ipari tanulót, mert nem tud­ják biztosítani megfelelő szak­képzésüket. Nagyobb üze­meinknek, ahol tanműhelyek, kiváló szakoktatók vannak, kell vállalniuk az iparitanuló­képzés gondját. A TRANSZ- VILL is ezek közé tartozik. — Jelenleg 72 ipari tanulót foglalkoztatunk, 13 első, 30 másod- és 29 harmadéves ta­núi üzemünkben — mondja Sugár Imre igazgató. Az idén huszonkettőt szerződtetünk. Valamennyiüknek tudunk majd szabadulásuk után is munkát adni. — Tudnának-e tanulókat ne­velni kisebb üzemek szán- ára is? — Igen. Szívesen szerződtet­nénk többet is, de ... Nem akarjuk, hogy ezek a fiatalok tanulóidejük letöltése után az utcáira ke. üljenek. Nem vállalhatjuk elhelyezésük gond­ját is. Mi megtanítjuk őket a szakmára, de utána vegyék át tőlünk őket. A cukorgyárban is vállalnák ilyen, feltétellel ipari tanulók oktatását. Az Áramszolgáltató Vállalat annyi villanyszerelőt nevelhetne, amennyi elegen­dő lenne az egész megyének. Az illetékeseknek meg kell állapítaniuk, hogy az üzemek­nek az ötéves terv végére vagy a távlati, a 15 éves terv ide­jére mennyi szakmunkásra lesz szükségük. S a tanulók leszerződtetéséről, majd ké­sőbb munkába állításukról köz­pontilag kell gondoskodni. Határidő 1965 A Kaposvári Textilművek- mek 16 ösztöndíjasa tanul az egyetemeken. Az üzem évente csaknem 100 ezer forinttal já­rul hozzá taníttatásukhoz. Di­cséretes az a céltudatosság, amellyel a vezető gárda fejlő­dését segítik. A káderfejlesztési napló vi­lágos képet nyújt nemcsak az üzem jelenlegi helyzetéről, ha­nem jövőjéről is. Rögzítették benne, hogy melyik vezető milyen iskolai végzettséggel rendelkezik, mit kell pótolnia, melyik vezető mikor megy nyugdíjba, kit állítanak a he­lyére stb. Ezt a munkát 1959- bsn kezdték el a textilművek­ben. Akkor a 82 műszaki dol­gozó 38,3 százalékának nem volt középiskolai végzettsége. Ez a szám mostanra 19,5 szá­zalékra csökkent. 1965-ig a üzem minden műszaki dolgo­zója megszerzi a beosztásához szükséges képzettséget, illetve megkezdi tanulmányait. Tartalék is kell A cukorgyárban a kaposvári üzemek közül elsőnek gondol­tak arra, hogy a műszaki ve­zetők utánpótlását ösztöndíja­sok szerződtetésével biztosít­sák. Jelenleg kilenc ösztöndí­jasuk van. Most mégis arra kényszerül az üzem, hogy új­sághirdetés útján keressen mérnököt. Ennek oka, hogy az utóbbi években hét mérnököt vittek él tőlük más, fontos be­osztásba. A gyár vezetői rájöttek ar­ra, hogy nem elég csak a pilla­natnyilag szükséges szakembe­reket biztosítani, tartalékra is szükség van. — Bár van már 21 "likőr­ipari technikusunk, most is ta­nul újabb tizenhárom — A Bolgár Kommunista Pártnak az 1958. évi VII. kongresszusán elfogadott har­madik népgazdaság-fejlesztési ötéves terv előirányzata sze­rint az ország társadalmi ter­mékeinek értéke 1962-ig tízh milliérd új lévára emelkedik. Hála az egész gazdaság gyors ütemű fejlődésének, az or­szág társadalmi gazdagságának fejlődése már 1960-ban elérte a kitűzött célokat. A harma­dik ötéves tervet a bolgár nép voltaképpen három év alatt teljesítette. 1961-ben a társa­dalmi eszközök termelésének értéke további 527 millió lá­vával emelkedett, s 1957-hez viszonyítva több minit 3 700 000 000 lávával lett ma­gasabb, ez 54 százalékos nö­vekedéssel egyenlő. 1939-betn a kapitalista Bulgária társa­dalmi termékeinek értéke 4,3- szer alacsonyabb volt, mint a múlt évi érték. Ilyen ütemben fejlődik a mondja Tóth Lajos igazgató. Igaz, a technikum elvégzése után nem tudjuk eket azonnal megfelelő beosztásba helyezni, de bármi történik, nem kell szakember után szaladgálnunk. Mi lesz holnap? — Egy öszötnfUjasunk van. Szükségünk volna ugyan több­re is, de nincs miből fizetni őket — tájékoztatnak ben­nünket a Finommechanikai Vállalatnál. De nem is ez a legnagyobb baj. Hanem az, hogy elfeledkeztek fontos be­osztásban levő dolgozóik tanít­tatásáról is. Két kirendeltség és két részlegvezetőjüknek például nincs meg a beosztás­hoz szükséges műszaki kép­zettsége. Nagy szakmai gya­korlattal rendelkeznek ugyan, de csak szakismerettel, tudá­suk gyarapítása nélkül képte­lenek kirendeltségük, részle­gük műszaki színvonalát meg­felelően emelni. A vállalatve­zetői nem követelték meg tő­lük a tanulást, nem figyelmez­tették őket: Tanuljatok, mert bár ma még alkalmasak vagy­tok a kirendeltség, illetve a részleg vezetésére, de mi lesz holnap? Keresni kell helyette­tek olyat, aki többet tud nála­tok. * * * Gondolni kell a jövőre, hogy ne kelljen kapkodni, amikör szakmunkásra, technikusra, mérnökre van szükség. Terv­szerűen, tudatosan kell töre­kedni a szakmai utánipótlás biztosítására. S zalai László Bolgár Népköztársaság nem­zeti jövedelme: az 1957. évi 3 200 000 000 lévárói 1961-ben 4 600 000 000 lévára emelke­dett, ez 43 százalékos növeke­désnek felel meg. Az ország nemzeti jövedelme 1961-ben 1952-höz viszonyítva megkét­szereződött, 1948-hoz viszo­nyítva megháromszorozódott. 1961-ban az egy lakosra eső nemzeti jövedelem 577 léva volt, vagyis 38 százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt, s az ország ipara a nemzeti jövedelem 50 százalékát szol­gáltatta, szemben az 1939. évi alig 15 százalékkal. A negyedik ötéves terv vé­gén, 1965-ben a Bolgár Nép- köztársaság társadalmi termé­keinek értéke 1960-hoz viszo­nyítva 60 százalékkal, nemzeti jövedelme 67 százalékkal nö­vekszik. Az ország társadalmi gazdagságának növelése hozzá­járul a bolgár nép anyagi jó­létének további javításához. Növekszik Bulgaria társadalmi gazdagsáp A. ADZSUBEJ: JHegliioás utazásira LATIN-AMERIKAI RIPORT (6 Brazil hazafiak 1? ióban vannak olyan em- berek, akiknek életét nem teszi szebbé a dalok vi­dám hangja. Nem jártam a deszkából, bádogból, tégla­törmelékből összetákolt csöpp­nyi viskókban, amelyek a vá­ros környéki dombok lejtőit borítják. Nem mentem el oda, mégpedig a következő okok miatt: Tudjuk, hogy Rióban vannak nyomornegyedek, tud­juk, hogy sok S2ázezeir embert kárhoztattak itt tengődésre. De egyáltalán nem a nép az oka, hogy ilyen negyedek van­nak Brazília földjén és Rió­ban. Egyszer a Life című észak- amerikai folyóirat riporterei elmentek egy riói nyomorne­gyedbe, és néhány hetet töl­töttek ott. Ezután a Life-ban fényképfelvételek jelentek meg éhező gyermekekről és öregekről, akik inkább csont­vázakra emlékeztettek. Nyo­morúságos élet, éhínség, tönk- remenés — erről írt a folyó­irat. S az a Life írt erről, amely olyan jól tájékozott •felől, hogy ki az oka mind­emnek. Erre azután a Cruzeiro című brazil folyóirat szerkesz­tősége New Yorkba küldte né­hány munkatársát, és felvéte­leket közölt a New York-i nyomortanyákról, amelyek nem kevésbé szörnyűek, mint azok, amelyekről a Life közölt képeiket. Ezek a felvételek így szóltak az észak-amerikai újságírókhoz: mielőtt másokat korholtok, méghozzá olyasmi­ért, amiben nem bűnösek, élőbb nézzetek utána, miért vannak ilyen nyomortanyák saját, gazdag hazátokban. . Brazília haladó gondolkodá­sú újságírói ezzel a lépésük­kel komolyan és nyíltan ki akarták mondani, lük akadá­lyozták meg Brazíliát abban, hogy eltüntesse a nyomorta- nyákat, rendezze az agrárkér­dést s a többi bonyolult és nehezen megodható problémát, amelyek viharfelhőként függ­nek az ország fölött. Nézzünk néhány számadatot és nyilat­kozatot, amelyeket ma olyan emberek kénytelenek tenni, akiktől távol áll a törekvés, hogy nagyarányú társadalmi változások felé irányítsák az országot, A New York Times szer- kesztőségi cikke: »Frank Bonilla az amerikai egyetemek képviselőiből álló csoportnak a brazíliai agrárhelyzetről nemrégiben tartott előadásá­ban rámutatott, hogy a birto­kosok 8 százaléka tartja ke­zében a mezőgazdasági tulaj­don 75 százalékát; hogy 12 millió mezőgazdasági munkás közül csaknem tízmilliónak egyáltalán nincs földje; hogy a lakosság 63 százaléka a me­zőgazdaságtól függ, és htígy a falusi lakosság kétharmada analfabéta, s ezért nincs sza­vazati joga.« Mansfield szenátor (három­hetes latin-amerikai körútja után közzétett beszámolója): »Több millió ember még be­szélni sem tud spanyolul vagy portugálul, nem is szólva ar­ról, hogy írni vagy olvasni tudjon a két fő hivatalos nyel­ven. Olyan vidék ez, ahol sok millió ember egyáltalán nem élvezi a modern élet anyagi előnyeit. Olyan vidék ez, ahol milliók szinte semmiféle or­vosi ellátásban nem részesül­nek, ahol nagyon magas a gyermekhalandóság. Olyan vi­Az ajtó becsukódik mögöttük, nagyot sóhajtanak. »Hát vége. túl vagyunk ezen is... « Bent, a gyerektestre méretezett padok­ban még ülnek néhányan, de hamarosan ők is befejezik a vizsgát. Az izgalom azért még tovább tart. nehéz ilyenkor be­szélni; könnyebb lenne bárme­lyikükkel szót váltani akkor, amikor a takarmányé® kocsin ül, vagy az utat javítja. Nagyon rég volt, amikor- úgy ültek az iskolapadban, hogy nem szorított a hely, nem kel­lett hétrét görnyedni, kezet-lá- bat összehúzni, hogy beférhes­senek ... Évtizedek szaladtak el azóta. S amit akkor elmu­lasztottak, azt őszülő fejjel pó­tolják. Tizenöt somogytúri fér­fi végezte el most az általános iskola VII—VIII. osztályát. Talán a leg­régebb óta a csorog itt a folyosón tár­sait válva Androsits Je­nő. Reggel azért izgult, mert ő volt az első vizsgázó, most már a lobbiéként szúr- i kol. Vajon mi vezette őt az iskolapadba negy­venéves fejjel? — Több oka van ennek. Pénztáros és szállítási felelős vagyok a termelőszövetkezet­ben. Ügy éreztem, hogy kevés a hat osztály. Belekóstoltam a tanulásba, most meg majd nem tudom abbahagyni. Mezőgaz­dasági technikumiba szeretnék menni .,. Csak egy év­vel fiatalabb nála Ivanov Péter, a gazda­ság kertésze. Csendes sza­vú, s mint mondják, az osztály egyik legszorgalma­sabb tanulója. Igen jó szak­ember, nagy­szerű kertész — így véleked­nek rója. — Kertész volt az apám is, tőle tanultam a mesterséget. S könyv helyett már igen ko­rán kapát adott a kezembe. Értek ugyan a kertészethez, de az utóbbi időben mind több­ször gondoltam arra, hogy jó volna, ha többet tudnék. Hat­vanholdas a kertészet, s az a tudás, amit apámtól kaptam örökül, ide bizony nem elég. Technikumba szeretnék men­Megkapták a bizonyítványt. hogy még mennyi mindent nem tudnak...« — mondta. Ezek az emberek is így van­nak: szinte valamennyien to­vább szerein ének tanulni. . , uaqk* Még talán ' aide István útőr is rászán- W&t ' ná magát erre, Wv jf ha kihelyezett osztálya nyíl- mk jT | na Somogytúr­Mr ban a mezó­Wßtk. I gazdasági tech- m fnikumnak. Ö ,f% a legidősebb — III ll 43 ^ fejjel * vette Kezébe a tankönyvet —, de kedélyben talán a legfiatalabbak közé tartozik. — László József barátommal és munkatársammal együtt ha­tároztuk el, hogy élünk az al­kalommal — mondja. — Sok­szor éjfélig is tanultunk, de mi, túriak nem szoktunk sem elkeseredni, sem megijedni. Mondtam a feleségemnek, hogy most már egy szava sem lehet, utolértem. Neki ugyanis meg­volt a nyolc osztálya... — Az enyém- nek is — szól JBBBF',-. « őzbe c;ui 1 László, a tsz IP .1* takarmányos kocsisa. — :l»ii » Többször kér- . tem, hogy se- gítsen, de nem j| t,uciott. Azt fi, J§ mondta, hogy jSB i-iv abban az * « ma időben nem tanultak ennyit. A télen nö­vényvédő iskolán is voltam. Szeretek tanulni. Kell is, hogy tanuljon az ember, mert fur­csán érzem magam, amikor a fiatalok olyasmiről beszélnek előttem, amit én nem tudok, mert nem tanultam. — Elhall­gat néhány pillanatra, aztán ez­zel toldja meg mondanivaló­ját: — Különben igen jól ér­zem magam a tsz-ben, van ál­landó munkám s most már bizonyítványom is. S talán me­hetek a technikumba folytatni, amit elkezdtem... Csak azt szeretném még mondani — veszi át“ a szót Vajda István —, hogy jó len­ne, ha minden falusi ember tö­rekedne a tanulásra. Mert ma­gamon tapasztalom, hogy ez mindenféle szempontból igen sokat ér. K. Szabó János, Horváth Jó­zsef szó nélkül bólintanak, az osztály Benjáminja, a 19 éves Kamarás Lajos alig hallható igent suttog. Édesanyja korán meghalt, sokan voltak testvé­rele, s ő csak most vehetett is­mét tankönyvet a kezébe ... Mind a tizenötüket egy cél vezette: többet tudni, hogy job­ban, eredményesebben dolgoz­hassanak. Somogytúrban ők voltak az elsők, akik vállalkoz­tak erre, s minden bizonnyal akadnak majd követőik ... Vörös Márta m. Míg beszél, egyik tanárom szavai jutnak eszembe. »Meg­látják, minél többet tanulnak, annál inkább rájönnek arra, S dék ez, ahol a tönkrement és; a falusi vidékeket elhagyni* kényszerült emberek milliói a 1 városokba költöznek, és szőr- ♦ nyű nyomorban élnek.« | Lám, hogyan beszélnek egye- j siek az Amerikai Egyesült Alt- { lamokban. Szinte együttérzés J csendül hangjukból. Bobért J Allan, akit már említettem, t ilyen következtetésre jut: Haj Latin.Amerikában a lakosság t szaporodásának üteme ugyan-* olyan marad, mint amilyen J most, akkor egész Latin-Ame-J rikáeak száz évre lesz szüksé- ♦ ge ahhoz, hogy az egy főre! eső jövedelem terén ugyan-: olyan színvonalat érjen J el, mint amilyen most az J Egyesült Államokban van. ♦ T gén, Latin-Amerika előtt t • is, Brazília előtt is sok J nehéz, mélyen ellentmondásos $ probléma áll. Brazília mind-1 össze két és fél millió tonna J acélt termel. Brazília 15 mii-» lió tonna kőolajat és olajipa-1 ri termeket fogyaszt, de csak j ötmillió tonnát termel. Az ♦ olajlelő helyek feltárását aJ legutóbbi időkig W. Linók J amerikai mérnök vezette. Te- J vékenységének hat éve alatt | több százmillió dollárt köl-1 töttek olajkutatásra, de olajat! nem találtak. A brazíliaiak j csak a legutóbbi időben tagad-1 ták meg Linck szerződésének! Rádió Zeneszekrény Magnetofon Lemezjátszó Varrógép 1000 Ft-on felül 13 400 Ft 3600 Ft-tól 5500 Ft ig 3790 Ft-tól 8500 Ft > 2400 Ft-tól Panni robogó Berva-Moped Danuvia 125-ös motorkerékpár 6500 FI 5500 ' 12 800 Ft A felsorolt cikkek OTP-hitellevél ellenében részletre is beszerezhetők a kijelölt fmsz-eknél: Csurgó, Fo­nyód, Lengyeltóti, Marcali, Nagybajom, Tab. Nagy húsvéti vásár az fmsz-boltokban! meghosszabbítását, és fogtak j hozzá maguk az olajkutatás-| hoz. ! (Folytatjuk# i (2642)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom