Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-07 / 81. szám
Szombat, 1962. április 7. 3 SOMOGYI NfiMbAff _________________V B G ondolj utak a jövőre is A somogytúri „diákok" A műszakiak és a szakmunkások utánpótlásáról Üzemeink fejlesztéséhez, a műszaki újdonságok alkalmazásához, a termelékenység növeléséhez sok jól képzett szakmunkásra, technikusra, mérnökre van szükség. Néhány vállalatunknál tervszerűen tolják mind a szafcmunkásneve- lés, mind a műszakiak tovább képzése, illetve az utánpótlás biztosítása. Ez a céltudatosság azonban nem érvényesül mindenütt. „Nevelünk, de vegyék át!“ A megye vezetői már nem egy tanácskozáson kértek arra nagyobb vállalataink igazgatóit, hogy ne csak maguknak, hanem más, kisebb üzemeknek is neveljenek szakmunkásokat. Olyanoknak, amelyek nem szerződtethetnek ipari tanulót, mert nem tudják biztosítani megfelelő szakképzésüket. Nagyobb üzemeinknek, ahol tanműhelyek, kiváló szakoktatók vannak, kell vállalniuk az iparitanulóképzés gondját. A TRANSZ- VILL is ezek közé tartozik. — Jelenleg 72 ipari tanulót foglalkoztatunk, 13 első, 30 másod- és 29 harmadéves tanúi üzemünkben — mondja Sugár Imre igazgató. Az idén huszonkettőt szerződtetünk. Valamennyiüknek tudunk majd szabadulásuk után is munkát adni. — Tudnának-e tanulókat nevelni kisebb üzemek szán- ára is? — Igen. Szívesen szerződtetnénk többet is, de ... Nem akarjuk, hogy ezek a fiatalok tanulóidejük letöltése után az utcáira ke. üljenek. Nem vállalhatjuk elhelyezésük gondját is. Mi megtanítjuk őket a szakmára, de utána vegyék át tőlünk őket. A cukorgyárban is vállalnák ilyen, feltétellel ipari tanulók oktatását. Az Áramszolgáltató Vállalat annyi villanyszerelőt nevelhetne, amennyi elegendő lenne az egész megyének. Az illetékeseknek meg kell állapítaniuk, hogy az üzemeknek az ötéves terv végére vagy a távlati, a 15 éves terv idejére mennyi szakmunkásra lesz szükségük. S a tanulók leszerződtetéséről, majd később munkába állításukról központilag kell gondoskodni. Határidő 1965 A Kaposvári Textilművek- mek 16 ösztöndíjasa tanul az egyetemeken. Az üzem évente csaknem 100 ezer forinttal járul hozzá taníttatásukhoz. Dicséretes az a céltudatosság, amellyel a vezető gárda fejlődését segítik. A káderfejlesztési napló világos képet nyújt nemcsak az üzem jelenlegi helyzetéről, hanem jövőjéről is. Rögzítették benne, hogy melyik vezető milyen iskolai végzettséggel rendelkezik, mit kell pótolnia, melyik vezető mikor megy nyugdíjba, kit állítanak a helyére stb. Ezt a munkát 1959- bsn kezdték el a textilművekben. Akkor a 82 műszaki dolgozó 38,3 százalékának nem volt középiskolai végzettsége. Ez a szám mostanra 19,5 százalékra csökkent. 1965-ig a üzem minden műszaki dolgozója megszerzi a beosztásához szükséges képzettséget, illetve megkezdi tanulmányait. Tartalék is kell A cukorgyárban a kaposvári üzemek közül elsőnek gondoltak arra, hogy a műszaki vezetők utánpótlását ösztöndíjasok szerződtetésével biztosítsák. Jelenleg kilenc ösztöndíjasuk van. Most mégis arra kényszerül az üzem, hogy újsághirdetés útján keressen mérnököt. Ennek oka, hogy az utóbbi években hét mérnököt vittek él tőlük más, fontos beosztásba. A gyár vezetői rájöttek arra, hogy nem elég csak a pillanatnyilag szükséges szakembereket biztosítani, tartalékra is szükség van. — Bár van már 21 "likőripari technikusunk, most is tanul újabb tizenhárom — A Bolgár Kommunista Pártnak az 1958. évi VII. kongresszusán elfogadott harmadik népgazdaság-fejlesztési ötéves terv előirányzata szerint az ország társadalmi termékeinek értéke 1962-ig tízh milliérd új lévára emelkedik. Hála az egész gazdaság gyors ütemű fejlődésének, az ország társadalmi gazdagságának fejlődése már 1960-ban elérte a kitűzött célokat. A harmadik ötéves tervet a bolgár nép voltaképpen három év alatt teljesítette. 1961-ben a társadalmi eszközök termelésének értéke további 527 millió lávával emelkedett, s 1957-hez viszonyítva több minit 3 700 000 000 lávával lett magasabb, ez 54 százalékos növekedéssel egyenlő. 1939-betn a kapitalista Bulgária társadalmi termékeinek értéke 4,3- szer alacsonyabb volt, mint a múlt évi érték. Ilyen ütemben fejlődik a mondja Tóth Lajos igazgató. Igaz, a technikum elvégzése után nem tudjuk eket azonnal megfelelő beosztásba helyezni, de bármi történik, nem kell szakember után szaladgálnunk. Mi lesz holnap? — Egy öszötnfUjasunk van. Szükségünk volna ugyan többre is, de nincs miből fizetni őket — tájékoztatnak bennünket a Finommechanikai Vállalatnál. De nem is ez a legnagyobb baj. Hanem az, hogy elfeledkeztek fontos beosztásban levő dolgozóik taníttatásáról is. Két kirendeltség és két részlegvezetőjüknek például nincs meg a beosztáshoz szükséges műszaki képzettsége. Nagy szakmai gyakorlattal rendelkeznek ugyan, de csak szakismerettel, tudásuk gyarapítása nélkül képtelenek kirendeltségük, részlegük műszaki színvonalát megfelelően emelni. A vállalatvezetői nem követelték meg tőlük a tanulást, nem figyelmeztették őket: Tanuljatok, mert bár ma még alkalmasak vagytok a kirendeltség, illetve a részleg vezetésére, de mi lesz holnap? Keresni kell helyettetek olyat, aki többet tud nálatok. * * * Gondolni kell a jövőre, hogy ne kelljen kapkodni, amikör szakmunkásra, technikusra, mérnökre van szükség. Tervszerűen, tudatosan kell törekedni a szakmai utánipótlás biztosítására. S zalai László Bolgár Népköztársaság nemzeti jövedelme: az 1957. évi 3 200 000 000 lévárói 1961-ben 4 600 000 000 lévára emelkedett, ez 43 százalékos növekedésnek felel meg. Az ország nemzeti jövedelme 1961-ben 1952-höz viszonyítva megkétszereződött, 1948-hoz viszonyítva megháromszorozódott. 1961-ban az egy lakosra eső nemzeti jövedelem 577 léva volt, vagyis 38 százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt, s az ország ipara a nemzeti jövedelem 50 százalékát szolgáltatta, szemben az 1939. évi alig 15 százalékkal. A negyedik ötéves terv végén, 1965-ben a Bolgár Nép- köztársaság társadalmi termékeinek értéke 1960-hoz viszonyítva 60 százalékkal, nemzeti jövedelme 67 százalékkal növekszik. Az ország társadalmi gazdagságának növelése hozzájárul a bolgár nép anyagi jólétének további javításához. Növekszik Bulgaria társadalmi gazdagsáp A. ADZSUBEJ: JHegliioás utazásira LATIN-AMERIKAI RIPORT (6 Brazil hazafiak 1? ióban vannak olyan em- berek, akiknek életét nem teszi szebbé a dalok vidám hangja. Nem jártam a deszkából, bádogból, téglatörmelékből összetákolt csöppnyi viskókban, amelyek a város környéki dombok lejtőit borítják. Nem mentem el oda, mégpedig a következő okok miatt: Tudjuk, hogy Rióban vannak nyomornegyedek, tudjuk, hogy sok S2ázezeir embert kárhoztattak itt tengődésre. De egyáltalán nem a nép az oka, hogy ilyen negyedek vannak Brazília földjén és Rióban. Egyszer a Life című észak- amerikai folyóirat riporterei elmentek egy riói nyomornegyedbe, és néhány hetet töltöttek ott. Ezután a Life-ban fényképfelvételek jelentek meg éhező gyermekekről és öregekről, akik inkább csontvázakra emlékeztettek. Nyomorúságos élet, éhínség, tönk- remenés — erről írt a folyóirat. S az a Life írt erről, amely olyan jól tájékozott •felől, hogy ki az oka mindemnek. Erre azután a Cruzeiro című brazil folyóirat szerkesztősége New Yorkba küldte néhány munkatársát, és felvételeket közölt a New York-i nyomortanyákról, amelyek nem kevésbé szörnyűek, mint azok, amelyekről a Life közölt képeiket. Ezek a felvételek így szóltak az észak-amerikai újságírókhoz: mielőtt másokat korholtok, méghozzá olyasmiért, amiben nem bűnösek, élőbb nézzetek utána, miért vannak ilyen nyomortanyák saját, gazdag hazátokban. . Brazília haladó gondolkodású újságírói ezzel a lépésükkel komolyan és nyíltan ki akarták mondani, lük akadályozták meg Brazíliát abban, hogy eltüntesse a nyomorta- nyákat, rendezze az agrárkérdést s a többi bonyolult és nehezen megodható problémát, amelyek viharfelhőként függnek az ország fölött. Nézzünk néhány számadatot és nyilatkozatot, amelyeket ma olyan emberek kénytelenek tenni, akiktől távol áll a törekvés, hogy nagyarányú társadalmi változások felé irányítsák az országot, A New York Times szer- kesztőségi cikke: »Frank Bonilla az amerikai egyetemek képviselőiből álló csoportnak a brazíliai agrárhelyzetről nemrégiben tartott előadásában rámutatott, hogy a birtokosok 8 százaléka tartja kezében a mezőgazdasági tulajdon 75 százalékát; hogy 12 millió mezőgazdasági munkás közül csaknem tízmilliónak egyáltalán nincs földje; hogy a lakosság 63 százaléka a mezőgazdaságtól függ, és htígy a falusi lakosság kétharmada analfabéta, s ezért nincs szavazati joga.« Mansfield szenátor (háromhetes latin-amerikai körútja után közzétett beszámolója): »Több millió ember még beszélni sem tud spanyolul vagy portugálul, nem is szólva arról, hogy írni vagy olvasni tudjon a két fő hivatalos nyelven. Olyan vidék ez, ahol sok millió ember egyáltalán nem élvezi a modern élet anyagi előnyeit. Olyan vidék ez, ahol milliók szinte semmiféle orvosi ellátásban nem részesülnek, ahol nagyon magas a gyermekhalandóság. Olyan viAz ajtó becsukódik mögöttük, nagyot sóhajtanak. »Hát vége. túl vagyunk ezen is... « Bent, a gyerektestre méretezett padokban még ülnek néhányan, de hamarosan ők is befejezik a vizsgát. Az izgalom azért még tovább tart. nehéz ilyenkor beszélni; könnyebb lenne bármelyikükkel szót váltani akkor, amikor a takarmányé® kocsin ül, vagy az utat javítja. Nagyon rég volt, amikor- úgy ültek az iskolapadban, hogy nem szorított a hely, nem kellett hétrét görnyedni, kezet-lá- bat összehúzni, hogy beférhessenek ... Évtizedek szaladtak el azóta. S amit akkor elmulasztottak, azt őszülő fejjel pótolják. Tizenöt somogytúri férfi végezte el most az általános iskola VII—VIII. osztályát. Talán a legrégebb óta a csorog itt a folyosón társait válva Androsits Jenő. Reggel azért izgult, mert ő volt az első vizsgázó, most már a lobbiéként szúr- i kol. Vajon mi vezette őt az iskolapadba negyvenéves fejjel? — Több oka van ennek. Pénztáros és szállítási felelős vagyok a termelőszövetkezetben. Ügy éreztem, hogy kevés a hat osztály. Belekóstoltam a tanulásba, most meg majd nem tudom abbahagyni. Mezőgazdasági technikumiba szeretnék menni .,. Csak egy évvel fiatalabb nála Ivanov Péter, a gazdaság kertésze. Csendes szavú, s mint mondják, az osztály egyik legszorgalmasabb tanulója. Igen jó szakember, nagyszerű kertész — így vélekednek rója. — Kertész volt az apám is, tőle tanultam a mesterséget. S könyv helyett már igen korán kapát adott a kezembe. Értek ugyan a kertészethez, de az utóbbi időben mind többször gondoltam arra, hogy jó volna, ha többet tudnék. Hatvanholdas a kertészet, s az a tudás, amit apámtól kaptam örökül, ide bizony nem elég. Technikumba szeretnék menMegkapták a bizonyítványt. hogy még mennyi mindent nem tudnak...« — mondta. Ezek az emberek is így vannak: szinte valamennyien tovább szerein ének tanulni. . , uaqk* Még talán ' aide István útőr is rászán- W&t ' ná magát erre, Wv jf ha kihelyezett osztálya nyíl- mk jT | na SomogytúrMr ban a mezóWßtk. I gazdasági tech- m fnikumnak. Ö ,f% a legidősebb — III ll 43 ^ fejjel * vette Kezébe a tankönyvet —, de kedélyben talán a legfiatalabbak közé tartozik. — László József barátommal és munkatársammal együtt határoztuk el, hogy élünk az alkalommal — mondja. — Sokszor éjfélig is tanultunk, de mi, túriak nem szoktunk sem elkeseredni, sem megijedni. Mondtam a feleségemnek, hogy most már egy szava sem lehet, utolértem. Neki ugyanis megvolt a nyolc osztálya... — Az enyém- nek is — szól JBBBF',-. « őzbe c;ui 1 László, a tsz IP .1* takarmányos kocsisa. — :l»ii » Többször kér- . tem, hogy se- gítsen, de nem j| t,uciott. Azt fi, J§ mondta, hogy jSB i-iv abban az * « ma időben nem tanultak ennyit. A télen növényvédő iskolán is voltam. Szeretek tanulni. Kell is, hogy tanuljon az ember, mert furcsán érzem magam, amikor a fiatalok olyasmiről beszélnek előttem, amit én nem tudok, mert nem tanultam. — Elhallgat néhány pillanatra, aztán ezzel toldja meg mondanivalóját: — Különben igen jól érzem magam a tsz-ben, van állandó munkám s most már bizonyítványom is. S talán mehetek a technikumba folytatni, amit elkezdtem... Csak azt szeretném még mondani — veszi át“ a szót Vajda István —, hogy jó lenne, ha minden falusi ember törekedne a tanulásra. Mert magamon tapasztalom, hogy ez mindenféle szempontból igen sokat ér. K. Szabó János, Horváth József szó nélkül bólintanak, az osztály Benjáminja, a 19 éves Kamarás Lajos alig hallható igent suttog. Édesanyja korán meghalt, sokan voltak testvérele, s ő csak most vehetett ismét tankönyvet a kezébe ... Mind a tizenötüket egy cél vezette: többet tudni, hogy jobban, eredményesebben dolgozhassanak. Somogytúrban ők voltak az elsők, akik vállalkoztak erre, s minden bizonnyal akadnak majd követőik ... Vörös Márta m. Míg beszél, egyik tanárom szavai jutnak eszembe. »Meglátják, minél többet tanulnak, annál inkább rájönnek arra, S dék ez, ahol a tönkrement és; a falusi vidékeket elhagyni* kényszerült emberek milliói a 1 városokba költöznek, és szőr- ♦ nyű nyomorban élnek.« | Lám, hogyan beszélnek egye- j siek az Amerikai Egyesült Alt- { lamokban. Szinte együttérzés J csendül hangjukból. Bobért J Allan, akit már említettem, t ilyen következtetésre jut: Haj Latin.Amerikában a lakosság t szaporodásának üteme ugyan-* olyan marad, mint amilyen J most, akkor egész Latin-Ame-J rikáeak száz évre lesz szüksé- ♦ ge ahhoz, hogy az egy főre! eső jövedelem terén ugyan-: olyan színvonalat érjen J el, mint amilyen most az J Egyesült Államokban van. ♦ T gén, Latin-Amerika előtt t • is, Brazília előtt is sok J nehéz, mélyen ellentmondásos $ probléma áll. Brazília mind-1 össze két és fél millió tonna J acélt termel. Brazília 15 mii-» lió tonna kőolajat és olajipa-1 ri termeket fogyaszt, de csak j ötmillió tonnát termel. Az ♦ olajlelő helyek feltárását aJ legutóbbi időkig W. Linók J amerikai mérnök vezette. Te- J vékenységének hat éve alatt | több százmillió dollárt köl-1 töttek olajkutatásra, de olajat! nem találtak. A brazíliaiak j csak a legutóbbi időben tagad-1 ták meg Linck szerződésének! Rádió Zeneszekrény Magnetofon Lemezjátszó Varrógép 1000 Ft-on felül 13 400 Ft 3600 Ft-tól 5500 Ft ig 3790 Ft-tól 8500 Ft > 2400 Ft-tól Panni robogó Berva-Moped Danuvia 125-ös motorkerékpár 6500 FI 5500 ' 12 800 Ft A felsorolt cikkek OTP-hitellevél ellenében részletre is beszerezhetők a kijelölt fmsz-eknél: Csurgó, Fonyód, Lengyeltóti, Marcali, Nagybajom, Tab. Nagy húsvéti vásár az fmsz-boltokban! meghosszabbítását, és fogtak j hozzá maguk az olajkutatás-| hoz. ! (Folytatjuk# i (2642)