Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-25 / 95. szám

SOMOGYI NÉPLAP 0 Szerda, 1962. április ss <s' . • •:>• v A hit libapásxtor m KÖNYVÚJDONSÁGOK Conrad Ferdinand Mayer: Pescara megkísérlése. A ki­váló svájci német szerző el­beszéléskötetében négy, kis­regénynek is beillő mű szere­pel: »A szent«, »Angela Bor­gia«, »Az amulett« és »Pes- carra megkísértetése.« Murányi-Kovács Endre: Akik szeretni tudtak. A PENTEK 13---- QM&fyty M tefytytto. &■!O-Z anbei?! V annak egészen kapták a választ —, kéletesen megértem furcsa dolgok, ame- ezért késik a járat. Baksa Sándort, 'yeken az első pl- A várakozás hogy nem vette ezí / .. . IwiOTMCait vala- kom°lyan, hiszen iái atban ne cet az § nem Bíróné magán­ember, utána már mennyien ismerjük, kocsija az autóbusz, csak bosszankodik, és igazán érthető, De bizony nagyon Sosem hittem a ba- hogy este nyolc óra- tévedett. Az utolsó bonákban (bal kéz- kor már nagy volt a előtti felszálló volt, zel háromszor azon- türelmetlenség. Az de a háta mögött nal lekopogom az utasak különjáratot állót szólította a asztalon), most sem kértek. Aztán meg- kalauznő, a tanács­hiszek. Baksa Sán- értették, hogy erre elnök orra előtt pe- dor, a patalojrä ta- nincs mód. Végre dig becsapta az aj- nács elnöke sem megérkezett a két tót mondván: »Na­hitt. Nemrégen és fél órán át várva gyón sajnálom ma- azonban egy pilla- várt busz. Minden- gát, de legalább natra megingott, s ki odatódult a kocsi- megtanulja, hogy ezen nem is lehet hoz. A nagykanizsai velem nem lehet vi- csodálkozni. Történt MÁVAUT-főnökség tatkozni. Most pe- ugyanis, hogy hiva- kalauznője, Bíróié dig elmehet panasz- talos dologban Ka- udvariasnak koránt- ra akár az atyais- posvárra kellett sem nevezhető han- tenhez is...« utaznia, mégpedig gon rendre utasítót- Igazából csak ek- április 13-án, ami a ta az utasokat, s kor gondolt arra kalendárium jóvol- hogy nyomatékot Baksa Sándor, hogy iából éppen péntek- adjon figyelmezte- valami nincs rend­re esett. Hogy bal- tésének, közölte, ben a péntek 13- szerencsés ez a nap, hogy ma különben mai. A kalauznő az este, úgy hat óra is rossz hangulatban rossz hangulata 140 körül vSlant agyá- van. Baksa Sándor forintjába került, ba. A Patalom felé — aki a tolongásban mert haza kellett közlekedő busznak meglehetősen hátra jutnia, s nem ma­fél hatkor kellett került — tréfának radt más megoldás, volna indulnia, so- vélte a dolgot, és mint a taxi. kadmagával azon- megjegyezte: »Mi Baksa Sándornak ban hiába pillantga- sem vagyunk éppen nem áll módjában tott az úttestre, bi- a legjobb hangulat- az atyaistennél pa- zony nem jelent ban.« Ez a mondat naszt tenni. Azt meg a várt jármű, következményekkel ajánlanám, fordul- Jó egy óra eltelte járt. Bíróné — női jón bizalommal Bí- után aggódni kéz- mivoltát meghazud- rónéhoz, és még a dett a többi haza- toló gorombasággal következő péntek igyekvővel egyetem- - tudomásár hoz- 13_a el5tt kérje meg taxiköltséget. ben, és megtudakol- ta tanácselnökünk- ták a késés okát. Ja- nek, hogy nem fogja tole a vítják a kocsit — hazaszállítani. Tö­V. M. »Szenvedélyes évek« folytatá­sát írta meg e regényében a szerző. Az első részben már megismert szereplők életútját ezúttal a felszabadulástól 1948-ig kíséri nyomon. Gáli István: Kétpárevezős szerelem. Gall István e kötet­ben foglalt novelláiban Tata­bányának és környékének éle­tét, hangulatát írja le. Kaesz Gyula: Ismerjük meg a bútorstílusokat. A könyvfe­jezetében a tömör tárgyalási mód ellenére gazdag utaláso­kat találunk az egyes korsza­kok építőművészetére, képző­művészetére. A kötet végén található mutató, kislexikon és az időrendi táblázat nagy­mértékben megkönnyíti a tá­jékozódást a kötetben és a bútorok érdekes világában. Egy népi együttessel kevesebb? Tizennégy évvel ezelőtt kezd­te meg munkáját messze a megyeszékhelytől, messze min­dentől a szentmihályhegyi né­pi együttes. A néprajzi kin­csekben gazdag vidék énekelni és táncolni szerető lakóit, fia­taljait egy ifjú tanító toboroz­ta együttesbe. Egy vándortaní­tó, aki tele volt hivatása szép­ségének és nagyszerűségének tudatával. Mire megismerke­dett Szentmihályhegy nép­szokásokat őrző lakóival, fel- gyűjtötte a táncokat, az ősi délszláv népdalokat, a köréje csoportosult helybeliekkel megértette azt is, hogy ezek­nek a hagyományoknak nem szabad elveszniük. Munkához láttak tehát, és nem sokkal első szereplésük után híre ment a megyében, hogy a szentmihályhegyiektől sok szé­pet kaphatunk ám! Sok újság­cikk idézi az együttes mun­káját. A dicsőséget jelentő ok­levelek mellé sok gond, küzde­lem emléke sorakozik. A gon­dokon, bajokon keresztülvere­kedtek magukat, és valahány­szor örömmel köszönthettük a szentmihályhegyieket, amikor a nyilvánosság elé léptek. Nem cél nélkül emlegetem a régi dicsőséget. Azért emle­getem, mert a népi együttes helyzetéből pillanatnyilag úgy látszik, hogy sírbeszédre van szükség. Sírbeszédre pedig azért, mert kimerültek az em­berek. Elsősorban az együttes vezetője, Eperjesi/ Ernő. Nem azért, mintha nem találnának már örömet eddig olyan sok boldogságot termett munká­jukban. Nem erről van szó. Inkább arról, hogy bár az ün­neplésekkor, szerepelésekkor benne éltek a megye kulturá­lis életének vérkörében, mégis­csak a periférián maradtak. Olyan messze helyen, ahova: nem ér el még az illetékesek figyelme sem. Ezt meg honnan veszem? Az: együttes utoljára tavaly au­gusztusban szerepelt a föld­művesszövetkezeti művészeti csoportok balatonlellei talál­kozóján. »Távegyesítéssel« együtt léptette színpadra a rendezőség a lakócsai együttest és a szentmihályhegyit. A kö­zös produkció éppen a »táv- egyesités« miatt nem sikerült. S azóta nem hallatnak ma­gukról semmit a szentmihály- hegyiek. Nem neveztek be a Latinka Sándor kulturális szemlére sem. Szentmihályhe- gyen kialudtak a kultúra sze- retetének tizennégy éven át olyan szépen világító mécse­sei! Nem népesül be már es­ténként az iskola a próbára ér­kezőkkel. Egy nappal azután, hogy legutóbb Szentmihályhe- gyen jártam, megkérdeztem a Népművelési Tanácsadó veze­tőjét, mit tud az együttesről. Semmit — válaszolta. Most ké­szül kilátogatni és megnézni, hogy mi az oka hallgatásuk­nak. Másutt nem is mertem már kérdezősködni. Kérdezet- lenül is tudom a választ. Akiktől segítséget, biztatást kaphatott volna az együttes, amikor léte válságossá vált, azok nem láttak el Szentmi- hályhegyig. Az együttes az fmsz neve alatt működött, az látta el: anyagi segítséggel. Ennél töb­bet aligha adott. Mert ha pró-] bált volna adni, akkor most' nem lenne olyan siralmas a; helyzet. Nem kellene félte-: nünk ezt az együttesünket a! végleges szétbomlástól. Nem először és nem utoljá-l ra álljon még itt az is, hogy a| népművelés munkája nem egy! ember dolga. Társadalmi ügy] az, méghozzá olyan, hogy a] fölöttes, irányító és ellenőrző] szervektől is többet igényel a! körlevélgyártásnál, jelentéské­résnél: gyakorlati segítséget, szeretetteljes támogatást! El­sősorban a gazdától! László Ibolya; M a POSZTOST — Mától kezdve min­den megváltozik — mondta Káposztás Döme újítási meg­bízott, amikor diadalmasan be­vonult az újítási irodába. Ilonka, a gépírónő helyeslőén bólogatott, aztán megjegyezte: — Kovács János keresi. — Ki az a Kovács János? — Újító. Van egy érdekes újítása. A háromlábú beton- gyámozó szerkezet. A régi újí­tási megbízott elfektette. — Látod, szaktárs, itt a hi­ba! Azt mondtad, hogy az alsó fiók balra. Most tedd a keze­det a szívedre, és valid be, hogy ez helyes-e. Balkezes volt az elődöm? — Nem. Jobbkezes. Illetőleg két balkezes. — Akárcsak én... izé, én is jobbkezes vagyok. És mert jobbkezes vagyok, melyik fió­kot tudom jobban kinyitni? Természetesen a jobb oldali- Nálam elfektetés nincs! {“• f^bát “ . ***“£ Más világ lesz itt! Csak gyere, h?^ra jon^s Kovács szaktárs. Miről is van ?ldal* f™kb™ ,fc“- ’ szó? ize, tartam. A te négylábú be­— A háromlábú betongyámo- tongyámolító szerkezeted is ------, z ó szerkezetről. Negyedik hó- }0ob ,helyfV' vwn~ Ezért most bal kézzel doL asztal jobb oldali fiókjában, gozom. Javaslatodat ezért át­mert... tettem a bal fiókba, hogy ép — Persze, persze, de előbb feladatterveket kell készítenem a jó újítási megbízott köteles­ségeiről. • * • Hat héttel később no­na, a gépirónő jelentette, hogy Kovács ismét jelentkezik újítá­sa ügyében. Káposztás gyorsan áttette a jobb oldali fiókból a bal olda­li fiókba a javaslatot. — Látod, Kovács szaktárs — mondotta a belépőnek —, hogy mennyire szívemen viselem a javaslatodat! Tegnap a futball­meccsen kibicsaklott a jobb ke­zem. Amint látod, pólyában napja íróasztalod bal oldali al­só fiókjában hever. Káposztás diadalmas hangon válaszolta: — Nem a fiókban, hanem a bal kezemmel könnyebben el­kísérleti műhelyben lenne a he- érhessem, mihelyt megírom az FIGYELEM! C»ih női cipők és szandálok leértékelt áron igen gazdag választékban kaphatók 300 Ft helyett 231 Ft 210 Ft helyett 152 Ft. Kaphatók: Kaposváron a 120-as áruház cipőosztályán és a 108-as cipőboltban, íőnyódi, barcsi, nagy­atádi, balatonboglári és siófoki cipőboltjainkban CQHQO MKtflJSMCUfK LSr (13062) lye, és nem négylábú beton- gyámolítóról, hanem háromlá­bú betongyámozóról van szó. Megoldottam a távvezetéki osz­lopok betongyámozását. — Na, ugye! Tehát ezt a ja­vaslatot most a kéznél fekvő jobb oldali fiókba teszem, és mihelyt elolvastam a bánya­ipari kongresszus jegyzőköny­vét, nyomban beütemezem ja­vaslatod elolvasásának idejét. — De hiszen nekünk semmi közünk a bányaiparhoz, vi­szont a betongyámozóval sok pénzt takarítanánk meg nép­gazdaságunknak. — Persze, persze, de nem ve­szed figyelembe, Kovács szak­üzemi újságcikk tervezetét. * * * Űjabb három hónap telt el. Amikor egy hétfői na­pon Kovács bement Káposztás szobájába, az megveregette az újító vállát: — Azt hiszem, néhány hét múlva már élővehetem a két­lábú betonárvásító szerkezete­ket is. — Nem kétlábú, hanem há­romlábú, és nem betonárvásító, hanem betongyámozó. De ne fáradj vele, mert közben mű­helyt kaptam, kidolgoztam az újítást, s a távvezetéki oszlo­____________ pofc építésénél már be is vezet­t árs hogy egy jó újítási meg- ték. Egyébként add át a szobát, bízottnak ismernie kell az ipar mert téged leváltottak. Engem minden területét. Itt most ná- neveztek ki újítási megbízó t- lünk új világ kezdődött. Terv- nak. szerűvé kell tennem az újító­munkát. Ha én most előveszem az egylábú árvaszéki ülnököt... — Nem egylábú árvaszéki ül­nök — dühöngött Kovács —, hanem háromlábú betongyá­mozó szerkezet. — Mindegy! Az árvaszék végzi a gyámügyeket. Szóval, ha előveszem ügyedet, akkor te elrablód az időmet. — ne hiszen az a feladatod, ju újításokkal foglalkozzál! Káposztás elsápadt, átadta kulcsait, és halkan megjegyez­te: ~ A te javaslatod különben most újra a jobb fiókban van. — Ezentúl nem a fiókba ke­rül a javaslat, hanem haladék­talanul megvizsgáljuk, és ha jó, nyomban bevezetjük —vá­laszolta Kovács, és hozzákez­dett az elfektetett újítások tö­megének feldolgozásához. Palásti László Jég-alsgú! tudományos kuiatások céljára Európa legészakibb részé­ben, az ún. Tarfala-völgy- ben január óta folyik egy rendkívül érdekes program végrehajtása. A Stockholmi Egyetem Földrajzi Intézeté­nek két vezetője, Gunma Hoppe professzor és Valter Schytt sarkkutató — bá­nyászokkal, mérnökökkel, ácsokkal és más szakembe­rekkel együtt — egy 150 méter hosszú alagutat fúr egy gleccserbe. A kísérlet célja földeríteni, hogy mi­lyen körülmények között megy végbe a gleccserkép­ződés. A tudományos prog­ram több kérdésre keresi a választ: hogyan mozog a gleccser alsó rétege, milyen összetételűek a jégkristá­lyok, hogyan keletkeznek a morénák, és milyen állati, illetve növényi maradvá­nyokat lehet még találni letűnt idők tanújeléüL A kutatások fokozott ütemben mennek végbe, mivel meg­állapították, hogy Észak- Európában valamennyi glecs- csar évenként minimum öt méterrel zsugorodik. Éppen ezért igyekeznek a jelenleg szinte mindenhol 200 méter vastag jégrétegbe minél előbb behatolni és választ találni a fölvetett problé­mákra. Faja: sertés, neve: lő, mégis borja van A Budapesti Állat- és Nö­vénykert egyik büszkesége és látványossága a »tfónás-dd- nasztia«, vagyis az 1898- ban I. Jónás által alapított vízilócsalád. Dr. Anghy Csaba professzor, az Állat­kert igazgatója tájékoztatá­sul közölte, hogy jelenleg öt vízilovunk van, s köztük a nagy dinasztia hímje, a kétéves IV. Jónás. Az egyik anya a tél folyamán egész­séges víziborjút ellett — természetesen a víz alatt A borjú jól fejlődik, rendsze­rint az anyja fején heverész a — szintén víz alatt törté­nő — szopósok szünetében, s ha valami baja nem esik, belőle is víziló lesz. Lehet, hogy csődör, mint a jóná- sok voltak, s akkor a nevet sőt a hírnevet is örökli. Furcsa tény ugyanis, hogy Jónésék tulajdonképpen a sertésféléfchez tartoznak fa­jikig, mégis lónak nevezik világszerte a felnőtt nemze­déket, s a szaporulat borjú. Igaz — mintegy ellensúlyo­zásképpen — a hasítottkor- mű teve ivadékait csikóként tartják nyilván. Hazánkban feltűnően jól érzik magukat a vízilovak, erőteljesen fejlődnek, rend­szeresen szaporodnak. A magyar vízil óáliomóny kü­lönleges vitalitása — a szakemberek megállapítása szerint — a Széchenyi-für­dőiből közvetlenül kapott, gazdag ásványisó-tartalmú víznek köszönhető. Pardon, tévedtem... A palermói bíróság 21 esztendei börtönre ítélte Guisappe Tuminellót, mert lelőtte a 28 esztendős Gae­tano Lo Prestit. A tárgyalás során derült csak ki, hogy a vádlott eredetileg az áldozat ikertestvérét akarta lelőni, de össze+évesytetfe őket jlfUViflfTllVi* T ­Sarnggi Népim Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelés szerkesztő: KISDKÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 0. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom