Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

TTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ARA: 50 FILLÉR XII. ÉVFOLYAM 93. SZÁM SZOMBAT, 1962. ÁPRILIS 21. Mai számunk tartalmából: Paragrafusok, amelyek fölölt eljárt az idő... (3. o.) Rádió- és televízióműsor (5. o.) Szellemi öttusa (6. o.) Kukoricavetés idején Tegnap kapott jelentések szerint a kaposvári járásban a héten megkezdték a kukorica vetését. Attalában 210, So mogyszilban 50, Kaposmérőn 36, Osztopánban és Taszáron 20—20, Kisasszondon pedig 10 holdon tették földbe a magot. Megkezdődött hát legfonto­sabb takarmánynövényünk ez évi termelési folyamata. Az idén nagyon is időszerű a jelszó: termeljünk több ku­koricát. Tavaly ugyanis nagy leckét adott a terméskiesés. A megye közös gazdaságai az 58 425 holdas vetésterület át­lagában 14,9 mázsás hozamot vártak 1961-ben, ezzel szemben 10 mázsa szemtermést takarí­tottak be a kukorica egy-egy holdjáról. Döntően ebből, a kukoricatermesztési terv meg­hiúsulásából eredtek takarmá­nyozási gondjaink. Állatállo­mányunkat kölcsönabrakon teleltettük át. Számos terme­lőszövetkezetünk januártól, februártól kezdve — átvitt ér­telemben — annak a kukoricá­nak a termését eteti, amelynek magját csak most vagy ezután veti el. Még nem tudni, hogy a kései kitavaszodás miatt mi­lyen termésre számíthatunk árpából és zabból. Éppen ezért sok kukoricát kell termeszte­nünk. Annyit, hegy visszaad­hassuk az állami kölcsönt, s a jövő télen ne szoruljunk abrak­támogatásra, sőt az évi szük­séglet kielégítése mellett tar­talékolhassunk is. Okvetlen szükséges tehát, hogy az 1962-es évet a kukori­catermesztés nagyarányú fel­lendítésének esztendejévé avassuk. A termelőszövetkeze­tek földjén kereken 2000 hold­dal csökken a kukorica vetés- területe a múlt évihez mérten. A termésmennyiségnek mégis növekednie kell. Ezt a felada­tot csak egy módon oldhatjuk meg: a hozamok mintegy 50 százalékos emelésével. Megyei átlagban másfélszer annyi ku­koricára szám ítunk egy-egy holdról, mint amennyit tavaly betakarítottunk. Nagy erőfe­szítést, gondos munkát követel meg ez a tsz-gazdáktól. Az előkészületekből ítélve általában bizakodva tekinthe­tünk az őszi betakarítás elé. Nagy területen végeztek a szö­vetkezetek mélyszántást. Csak­nem mindenütt jó előre kijelöl­ték a kukoricatáblákat. Pusz­takovácsiban például a Dimit­rov Tsz vezetői idejében ösz- szeállították a kukoricavetés munkaprogramját. Ebben ' a legapróbb részletekig meghatá­rozták a tennivalókat. A talaj­munka ütemterve szerint 4 traktor tárcsáz, 4 fogat henge- rez 10 napig. A vetésre 2 trak­tor- és 4 lóvon tatású vetőgépet osztottak be. Ezek 9 munka­nap alatt földbe teszik a ma­got. A marcali Vörös Csillag Termelőszövetkezet traktoros brigádja most kezdte meg a versenyt a szocialista cím el­nyeréséért. Vállalásuk egyik pontja szerint legkésőbb má­jus 5-ig végeznek a kukorica vetésével. Ügyelnek a gépek beállítására és vezetésére, hogy egyenesek legyenek a sorok, hiszen csak így haladhatnak majd gyorsan a kultivátorok- kal. A gyékényesi Március 15. Tsz tagjai tavaly becsapódtak. Kaptak két traktort, de nem volt ki rájuk üljön. Egy hétig álltak a gépek. Amikor ez a gond megoldódott, akkor meg hetes eső jött. így 18—20 na­pos késéssel vethették el a ku­koricát. Ennek is része volt abban, hogy csövesen csak 12 mázsát adott a vetésterület holdja. Az idén teljesen gépe­sítették a gazdaságot. Most idejében elvethetnek: a 26 má­zsás csőtermés elérésének ez a kiindulópontja. i Beszélgettünk a kukorieater- mesztésrőil a minap a szenyéri határban a Búzakalász Tsz ve­zetőivel. Elmondták, hogy ta­valy úgy gondolták, premizálás nélkül is megtelnek á górék. Rosszul számítottak. Részese­désre csak 280 mázsa jutott. Az idén az össztermés 20 százalé­ka és holdanként 10 munka­egység illeti meg a tagokat. A premizálás alapján a tagok 666 mázsa kukoricát kapnak, ha holdanként 18 mázsa szemes kukoricát termesztenek. S jól jár-e ezzel a közös is? Igen, mert a terv megvalósításával 2664 mázsa kukoricája lesz a Búzakalász Tsz-nek a közös jó­szág eltartására. Tavaly csak 1720 mázsa kukorica került a takarmányalapba. A személyes anyagi érdekeltség megvalósí­tása a szövetkezet tagjait és azok családtagjait is a jobb munkára ösztönzi. Szenyérben csak a magatehetetlen öregek nem vállaltak kapálást, a töb­bi aláírta a szerződést arról, hogy családjával 2000 négy­szögöl kukoricát megkapél leg­alább kétszer, szükség esetén háromszor. Lám, ilyen nagy serkentő ereje van a premizálásnak! Ezért is fogadták oly nagy örömmel a szenyériek is, mások is a marcali járásban. Négyfé­le megoldást javasoltak a já­rási vezetők a kukorica egy- egy holdja megművelésének javadalmazására. Az egyik: 21 —24 munkaegység és a terven felüli hozam 20—50 százaléka. A másik: 16—19 munkaegység és az össztermés 10 százaléka. A harmadik módszer: 10—15 munkaegység meg az összter­més 15—20 százaléka, s végül a negyedik változat: munka­egység nélkül a termés negye­de vagy harmada. Mind a négy változatot ismertették a járás minden szövetkezetének köz­gyűlésén. A választás joga a tagságot illette. Más járások egyes betűrágó, az élet termeléspolitikai kérdé­seitől elrugaszkodott vezetői vi­szont értetlenül fogadták az elképzeléseiktől eltérő premi­zálási javaslatokat. Ök most abban a tévhitben ringatják magukat, hogy sikerült hatal­mi szóval elrendezniük a dol­got. Korai ez a lelki nyuga­lom. Csak a jövőben tudhatják meg, hogy intézkedésük hasz- nált-e vagy ártott. Nézzék majd meg a növényápolás ide­jén, hogy hány tsz-tag és csa­ládtag szorgoskodik a kukori­catáblákon, és hányán »adják bele szivüket is a kapanyélbe«. Ha úgy találják, hogy mellé­fogtak, akkor vizsgálják fölül korábbi álláspontjukat. Mert ne feledjék, hogy felelősséggel tartoznak a tsz-tagoknak, az országnak azért, ha kárt okoz­tak merev, elhibázott intézke­désükkel a termelésben. Vetjük a kukoricát ma már megyeszerte. Gazdag termést szeretnénk betakarítani az ősz- szej. A hozamok alakulása a földtől, a szántástól, az időjá­rástól, jelentős mértékben azonban az ember, a kapát fo­gó ember munkájától függ. Ta­valy Kéthely község határára sem hullott kellő mennyiségű csapadék, az Aranykalász Tsz mégis annyi kukoricát i ter­melt, hogy az idei őszig sem ürülnek ki góréi. A premizálás­nak köszönhető ez elsősorban. Az idén szövetkezeteink kiter­jedtebben alkalmazzák az anya­gi ösztönzés valamelyik mód­szerét. A legtöbb helyen a munkaegységet egészítik ki prémiummal. Másutt meg — mint például Nagyszakácsiban vagy a berzencei Jobb Életben — munkaegység nélkül, har­madoson művelik meg a kapá­sokat. Bármilyen módszert vá­lasztottak is,\egy a lényeg: töb­bet termeljenek. Az országnak ugyanis nem dogmákra, hanem több kukoricára van szüksége. Kutas József Megemlékezés Leninről születésének S2. évfordulóján A Kaposvári Ruhaüzem dol­gozói bensőséges ünnepségen emlékeztek meg V. L Lenin­ről, az orosz és a nemzetközi proletariátus nagy vezéréről, a bolsevik párt megteremtőjé­ről születésének 92. évfordu­lóján. Az üzem dolgozóinak gyűlé­sét Ács Horváth József, az üzemi pártszervezet szervező titkára nyitotta meg, ezután Halász Tibor, az MSZMP Kaposvári Városi Végrehajtó Bizottságának tagja méltatta Lenin szerepét, munkásságát. Több szavalat is elhangzott az ünnepi gyűlésen gimnáziumi diákok előadásában. Hasonló ünnepi megemléke­zést tartottak Lenin születé­sének 92. évfordulóján a vá­ros több üzemében is. As éves terv teljesítésének első negyedévi tapasztalatairól tárgyalt a Vasas Szakszervezet központi vezetősége Csapatzászlót kaptak ajándékba a nagyszakácsi úttörők A megyénkben állomásozó egyik honvédalakulat KISZ- szervezete kedves ajándékkal, egy zászlóval lepte meg a nagyszakácsi Fetőfi úttörőcsa­patot. A zászlóavató ünnepségen az alakulat egyik tisztje be­szédet mondott, majd a tö­megszervezetek képviselői sza­lagot kötöttek a csapatzászló­A Vasas Szákszervezet köz­ponti vezetőségének pénteki ülésén Varga János, a szak- szervezet titkára elemezte a kohó- és gépipar tervteljesíté­sének első negyedévi tapasz­talatait. A beszámoló örven­detes változásnak tartja, hogy üzemeinkben a mennyiség hajhászást a minőség javítása és a helyesebb gazdálkodás váltotta fel. Néhány iparág, mint például a mezőgépipar, az autó- és tráktoripar, a szerszámgép i par és az erős­áramú berendezéseket gyártó ipar eleget tett eddigi kötele­zettségeinek, néhány más iparágban azonban elmaradás tap>asztalható. Bár az elmara­dás mértéke viszonylag cse­kély, a népgazdaság szem­pontjából mégis igen hátrá­nyos, mert az exportterv tel­jesítését érinti. A szakszervezet titkára el­mondotta, hogy több üzemünk azzal a kéréssel fordul a szak- szervezet központi vezetőségé­hez, hogy dolgozza ki a szo­cialista üzem és a szocialista műhely cím elnyerésének fel­tételeit. A versenynek az ilyen magas szintű formájához azonban — mondotta — az eddiginél szélesebb körű ta­pasztalatokra van szükség. Az új versenytípus meghonosítá­sa csak akkor helyes, ha eh­hez megteremtették a maga­sabb szintű szervezettséget, gondoskodtak az anyagután­pótlás folyamatosságáról és megteremtik a zárt rendsze­rű üzemi termelést. Ezért a központi vezetőség úgy hatá­rozott, hogy a szocialista üzem és a szocialista műhely címért kibontakozó verseny feltételeit a tapasztalatok ala­pos elemzése után dolgozza ki. i Az ülésen felszólalt Csergő János kohó- és gépipari mi-» niszter is. Hangsúlyozta, hogy az üzemekben a termelékeny* sóg emelése és a műszaki szín* vonal javítása a legfontosabb feladat. Minden üzem mérje) fel — mondotta —, hol áll termékeivel a világszínvonal ranglétráján és meghatározott! időn belül érje el, sőt haladja is túl a legfejlettebb országok gyártmányait. Ezután a szakszervezet köz­ponti vezetősége Pólyák János főtitkár beszámolója alapján az alap- és középszervek újra­választásáról és az évi költ­ségvetésről tárgyalt. (MTI) >1 külügyminiszter fogadta az új brazil követet Péter János külügyminisz­ter pénteken fogadta Manuel Antonio Pimentel Brandaót, a Brazíliai Egyesült Államok rendkívüli követét és megha­talmazott miniszterét megbí­zólevelének a közeljövőiben történő átadásával kapcsolat­ban. (MTI) Egységes tervek készülnek a termőtalaj erózió elleni védelmére Hazánk 15 millió hoddnyi termőterületéből mintegy 4,5 millió holdat érint az erózió, a csapadékvíz pusztítása. Ez évente tízmillió mázsa kenyér- gabonának megfelelő terméski­esést okoz. Az erózió elleni ha­tékony, tervszerű védekezés több népgazdasági és tudo­mányág összefogását igényli. Ezért a hidrológiai társaság, valamint az Agrártudományi, az Erdészeti és a Gépipari Tu­dományos Egyesület pénteken közös ankétet rendezett a Tech­nika Házában a vízgyűjtőterü­letek komplex rendezéséről. Az ankét bevezető előadását Szász­helyi Pál, az Országos Vízügyi Híradás a siófoki földművesszövetkezetekbfil Versenyjutalmak — Társadalmi munka és célrészjegy — Szórakoztató rendezvények Főigazgatóság főosztályvezető­je tartotta. Elmondotta, hogy a vízgyűj­tőterületek rendezésére mór eddig is sok intézkedés tör­tént. Az összesen 26 000 kilo­méter hosszúságú kisvízfolyá­sok több mint egyharmadát annyira rendbehozták, hogy ezek az átlagosan tíz évenként fellépő nagy árvizeket is le tudják vezetni. 800 000 hóidon vált biztonságossá a termelési. A csapadékvíz pusztítása, az erózió ellen is alkalmaztak már különböző műszaki és agro­technikai eljárásokat. így pél­dául a víz megfogására több mint 10 000 holdon építettek sáncokat és jelentős területen ültettek fasorokat, erdőket. Ezek a munkálatok azonban eddig nem hoztak kellő ered­ményt, elsősorban azért nem, mert területileg is, ágazatilag is szétaprózva valósultak meg, hiányzott a különböző szakte­rületek tevékenységének össze­hangolása és a beruházások koncentrálása. politikai és a kulturális mun­kában. A legkiemelkedőbb tér dolgozott a legtöbbet: 5000 forint értékben végzett szak­munkát. A töreki példát az idén töb­ben követik. Balatonkilitiben cukrászdát létesítenek hason­ló módon. A munkát már megkezdték. A szövetkezeti tagság hozzájárulásának érté­ke 40—45 ezer forintra tehető. Boksa József kőműves és Hor­váth Gáspár kádármester vál­lalta magára a szakmunkát. A körzeti szövetkezet Siófokon egy raktárát, Balatonszabadi- ban élelmiszerboltot épít. A szabadiak mintegy 40 000 fo­rint értékű részjegyet válta­(Tudósítónktói.) A Siófok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 1961 második félévének eredmé­nyed alapján elnyerte a SZÖVOSZ dicsérő oklevelét, a MÉSZÖV és KPVDSZ vén- dorzászlaját. A szövetkezet Balaton Cukrászdájának bri­gádja megkapta a szocialista címet. A brigád vezetője, Bor­sos Valéria kávéfőző jól meg­szervezte a munkát. Ennek eredményeként 860 000 forint­tal nőtt a . cukrászda bevétele. A brigádtagok részt vettek a eredményt Kertész László fel­szolgáló és Borsos Valéria kávéfőző érte el. Kiváló bolt címmél tüntet­ték ki a balatonendrédi bol­tot és Balatonkilitiben a két italboltot, öten kaptak kiváló dolgozó jelvényt, illetve okle­velet. * « * Márciusban adták át ren­deltetésének a boltot a szövet­kezet körzetébe tartozó Töre­kipusztán. Ezt 120 000 forintos költséggel létesítették. A szö­vetkezet helybeli tagjai 20 000 forint értékű társadalmi mun­kával segítették a bolt létre­hozását. Antal Imre ácsmes­(Tudósítónktól.) A Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központja siófoki kirendeltségének körzetében a termelőszövetkezetek elvetet- ték a zöldségfélék magját. A szerződésnek megfelelően föld­be tették a zöldborsót 164 hol­don, a petrezselymet 21 hol­don, a sárgarépát 101 holdon. Hagymát idei fogyasztásra 96 holdon termesztenek, a jövő évi termés megalapozása cél­nak a beruházási program megvalósításának segítésére. * * • A földművesszövetkezet nagy gondot fordít vendóglátóipari egységei látogatóinak szóra­koztatására. A Balaton Cuk­rászdában nyolc rendezvényt tartottak fővárosi művészek közreműködésével. Az ital­boltokban és büfé-falatozók­ban tavaly 21 zenés rendez­vényt bonyolították lie. A Ba­laton Cukrászdában legköze­lebb április 26-án lesz táne- dalest Rédey Marika és Ke­mény András budapesti mű­vészek részvételével; 10 holdon hagymamagot ve­tettek. Eiőhajtatott burgonyá­val 21 holdat ültettek be. A kései kitavaszodás elle­nére a palánták megfelelően kifejlődtek a melegágyakban. Több tsz-ben megkezdték már a káposztafélék palántázását. A kifagyott őszi salátát tava­szi palántákkal pótolják, vagy kelkáposztát ültettek helyük­re. A mezőgazdasági rendelteté­sű földek védelméről néhány hónappal ezelőtt alkotott tör­vény, s az ennek végrehajtásét szolgáló határozatok alapján megindult az érdekelt szervek, intézmények együttes munkája a talajvédelem komplex fel­adatainak összehangolt, közös megoldására. A tennivalókat három lépcsőben tervezik meg. Az első: a vízgyűjtőterületeik komplex rendezésének országos alapterve, amely a vízgazdál­kodási keretterv részét képezi majd. A második lépcső: az egyes vízgyűjtőterületek ren­dezésének irány terve. Végül az egyes üzemek részére készülnek! el a kiviteli részlettervek, me­lyek mér pontosan meghatároz­zák a helyi agrotechnikai, mű­szaki és egyéb feladatokat. Az egységes tervek előnye, hogy ezek alapján egyesíteni lehet a mező-, az erdő- és vízgazdál­kodás, illetve az állami, taná­csi intézmények és üzemek rendelkezésére álló anyagi esz­közöket. Az összehangolt ter­vezés lehetőséget nyújt a ta­lajvédelmi társulások megala­kulására is, amelyek keretében a társadalmi erőforrások is mozgósíthatók a termőtalaj vé­delmére. A bevezető előadás után az ankét számos részvevője talaj­tani, erdészeti és gépészeti szakemberek számoltak be ar­ról, hogy saját szakterületükön hogyan járulnak hozzá a komplex talajvédelemhez. (MTI) Elvetették a konyhakerti növények magját a MÉK siófoki kirendeltségének körzetében iából dughagyma előállításaira Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió!

Next

/
Oldalképek
Tartalom