Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-17 / 64. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1962. március K Hruscsov választási beszéde (Folytatás az 1. oldalról) tett időszakban például az ál­lam 45 százalékkal több húst, 38 százalékkal több tejet vá­sárolt fel. »Mindez természe­tesen jó, de a mezőgazdaság fejlődésének eddig elért üteme nem elégíthet ki bennünket.-« Hruscsov kijelentésének ma­gyarázatául kifejtette, hogy a húsból és tejből rendelkezésre álló árutartalék növekedése csak valamivel haladta meg a lakosság jövedelmének növe­kedését. Az SZKP Központi Bizottsá­gának márciusi plénuma ki­jelölte azt a határozott utat, amelyen haladva a mezőgaz­daság termelésében is sikere­sen teljesíthető a kommuniz­mus építésének programja. Hruscsov közölte, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedel­me négy év alatt 38 százalék­kal növekedett, az egy lakos­ra jutó növekedés pedig 29 százalékos volt. Ugyanebben az időszakban az Egyesült Ál­lamok nemzeti jövedelme csak 9 százalékkal emelkedett, és az egy lakosra jutó emelkedés mindössze 2 százalékos volt. A szovjet minisztertanács elnöke felsorolta, hogy a leg­utóbbi években milyen hatal­mas szociális intézkedéseket valósítottak meg a Szovjet­unióban. Megemlítette, hogy bevezették a munkások és az alkalmazottak hét- és hatórás munkaidejét, miközben a munkabérek tovább emelked­tek. Ezután az óriási arányú lakásépítkezésről beszélt. A legutóbbi öt évben ötvenmillió szovjet ember, az egész lakos­ságnak majdnem a negyede költözött új lakásba. A Szovjetunió Kommunista Pártja tevékenységének célját abban látja, hogy megvalósítsa Lenin nagy eszméit: a kom­munista társadalom felépítését. E nemes célt szolgálják a kom­munizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésére vo­natkozólag az SZKP program­jában kitűzött konkrét tervek. Hinnék az a célja, hogy ily módon biztosítsuk a nép szá­mára bármély tőkés országhoz viszonyítva a legmagasabb ^életszínvonalat. »Külpolitikánk fő vívmánya és a szovjet dolgozók erre ugyanúgy büszkék lehetnek, mint népgazdasági terveink si­kere® megvalósítására — a béke, amely együtt jár a kom­munista társadalom hazánkban általánosan kibontakozó építé­sével« — jelentette ki Hrus­is bonyolult és feszült. Az im­perialista hatalmak agresszív körei a szocialista országok si­kereitől rettegve nem adták fel azt a gondolatot, hogy műkö­désbe hozzák a fegyvereket. Csakhogy rég elmúltak már azok az idők, amikor féktelenül önkényeskedhattek a nem­zetközi ügyekben. Ma már az imperialisták kénytelenek körültekin­tően eljárni. »Korunkban esztelennek kell lenni ahhoz, hogy háborút in­dítsanak a szocializmus orszá­gai ellen. Ilyen útra lépni az imperialisták számára egyér­telmű az öngyilkossággal, mert elegendő eszközzel rendelke­zünk, hogy megsemmisítsünk mindennemű agresszort.« »Fontos, hogy úgy mondjam, kulcsmagaslat, amelyet a tar­tós békéhez vezető úton el kell foglalni: a német béke- szerződés megkötése és e szer­ződés alapján Nyugat-Berlin kérdésének rendezése« — hang­súlyozta Hruscsov. Majd rá­mutatott, hogy azok a védelmi intézkedések, amelyeket a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya tavaly augusz­tusban hajtott végre a nyugat- berlini határon, »fontos vív­mányt jelentenek, amelynek alapján a Szovjetunió, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, minden szocialista ország még szilárdabb állásokból foly­tathatja a küzdelmet a német békeszerződésért«. A szovjet kormány »<nem tartja magát valamiféle vég­zetszerű határidőhöz a német békeszerződés megkötését il­letően«. Időt, fáradságot nem kímélve igyekszik meggyőzni a nyugati hatalmakat, hogy ve­gyenek részt a német békeszer­ződés megkötésében. »Teljes határozottsággal meg kell azonban mondanunk, hogy nagy hibát követnek el azok, akik abban reménykednek, hogy a végtelenségig halogat­hatják e fontos kérdés megol­dását. E kérdést meg kell ol­dani és megoldása meg is fog történni« — hangsúlyozta Hruscsov. A szovjet minisztertanácsel­nöke közölte, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között már elég hosszú ideje tárgyalás folyik a német béke­szerződésre vonatkozó kérdé­sekről. — Nem lehet azt mondani — folytatta —, hogy az amerikai józan álláspontra helyezked­nek. »Nem szeretnék részletek­be bocsátkozni a folya­matban levő eszmecserét; illetően, mert az mégnem fejeződött be. Csupán annyit mondok, hogy a je­lek szerint még az is ke­vés, ha partnereink egy púd sót megesznek, amíg megtalálhatjuk a közös nyelvet«. »A békeszerződéssel kapcso­latban egész sor kérdés vető­dik fel. Ezek közismertek. Kö­zéjük tartozik a Német Demok­ratikus Köztársaság szuverén jogainak elismerése és tiszte­letben tartása. Partnereink azonban az egész kérdés-cso­portból csak a Nyugat-Berlin- be vezető útvonalak kérdését látják. Valóban úgy tűnik, hogy a fától nem látják az erdőt.« Hruscsov megjegyezte, hogy az utóbbi évek folyamán a Szovjetunió állandóan kezében tartotta a kezdeményezést a leszerelési probléma megoldá­sának keresésében. Hangsú­lyozta, hogy lehetséges a meg­egyezés a leszerelésről. — Az amerikai monopolis­ták azonban, úgy látszik, nem mondtak le arról a perspektí­váról, hogy új háború révén jussanak busás nyereséghez. »Ezért nem tudják megérteni, milyen végzetes szerepet ját­szanak.« »Régen elmúltak azok az idők, amikor az Egyesült Ál­lamok arra számíthatott, hogy háború esetén sebezhetetlen. A mai körülmények között az Egyesült Államok ugyanúgy sebezhető, mint a föld minden más országa.« »Most a helyzet még jobban megváltozik. Tudósaink és mérnökeink megalkották az új inter­kontinentális rakétát, amelyet globális rakétá­nak neveztek eL Ez a ra­kéta sebezhetetlen a rá­két aelhárító fegyverek számára« — jelentette ki Hruscsov. »Az amerikai katonai veze­tők védelmet keresnek a Szov­jetunió visszavágásával szem­ben. Elvégből radarkészülékek­ből és más berendezésekből rendszert létesítettek, hogy így próbálják röptében elfogni azo­kat a rakétákat, amelyek pél­dául az Északi-sarkon át, vagyis a legrövidebb útvonalon közelednének. Az új globális rakéták azonban bármely irányban körül tudják repülni a Földet és csapást tudnak mérni bármely megadott cél­pontra. Számításaink pontos­ságát bizonyítják a Vosztok— 1. és a Vosztok—2. űrhajók re­pülései.« Hruscsov kijelentette, hogy a lokátorokból és egyéb beren­dezésekből az Egyesült Álla­mokban létrehozott figyelmez­tető rendszerek már elvesztet­ték jelentőségüket. »A rakéták egészen más irányból is bere­pülhetnek az Esésűit Álla­mok területére, mint amerre a berendezéseket elhelyezték.« A globális rakéta létezése követ­keztében a figyelmeztető esz­közök általában elvesztették jelentőségüket. »A legreálisabb esziköz, amellyel meg lehet óvni az embereket, hogy tömegesen pusztuljanak el egy nukleáris háború tüzében: egyezmény a leszerelés­ről, a fegyverkezési haj­sza megszüntetéséről és a már meglevő óriási fegyverkészletek megsem­misítéséről.« A Szovjet­unió mindent megtesz, hogy kivívja ezt az egyezményt — jelentette ki Hruscsov'. A tizennyolchatalmi leszere­lési bizottság Genfben megkez­dődött üléseiről szólva Hrus­csov kijelentette: »A szovjet kormány mindent elkövet,, hogy a leszerelési bizottság munkája sikeres legyen.« A genfi tárgyalások kilátá­sait komolyan beárnyékolja, hogy az amerikai köztársasági elnök a tizennyolcas bizottság összehívását megelőzően beje­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok légköri atomrobbantá­sok sorozatát szándékozik vég­rehajtani. E bejelentést világ­szerte úgy fogadták, mint »sú­lyos csapást a tizennyolcas bi­zottságra, mint az amerikai kormány agresszív külpoliti­kai irányvonalának újabb meg­nyilvánulását«. »Mindenki tudja, ha az Egyesült Államok új kísérleti robbantás-sorozatot végez a levegőben, földalatti robban­tásokat pedig máris végrehajt, akkor a Szovjetunió kénytelen lesz saját kísérleteivel vála­szolni erre.« Az Egyesült Államok kor­mánya, amikor nukleáris fegy­verkísérleteket végez, semmi­féle katonai előnyhöz sem jut. — Sajnáljuk — mondotta Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok kormánya lehetséges­nek tartotta a nukleáris fegy­verkísérletek felújításáról szó­ló dpntés meghozatalát. Ezzel nagy felelősséget vállalt a vi­lág népei előtt A szovjet kormány jó alapot javasolt a nukleáris fegyver­kísérletek megtiltásáról szóló egyezményhez: az ellenőrzésre valamennyi ország a nukleáris robbantások észleléséihez ren­delkezésére álló eszközöket használja fel Minden egyes robbantást ténylegesen nem­csak a Szovjetunió és az Egye­sült Államok ellenőriz, hanem más államok, köztük a semle­ges államok is, amelyek közül többen szintén rendelkeznek a nukleáris robbantások észlelé­séhez szükséges készülékekkel. Ámde a Szovjetunióra olyan úgynevezett nemzetközi ellen­őrző rendszert akarnak rá­kényszeríteni, amelyet a Szov­jetunió területén helyeznének el, és az ellenőrzés örve alatt kémkedéssel, katonai felderí­téssel foglalkoznék. Ebbe so­hasem fogunk beleegyezni — hangsúlyozta újból Hruscsov. — Tudjuk — folytatta —, hogy a tudomány lehetővé te­szi a földalatti nukleáris rob­bantások ellenőrzését is az egyes országok rendelkezésére álló eszközökkel. El is határoz­tuk, hogy bebizonyítjuk: ami­kor a nyugati hatalmak kép­viselői azt hajtogatják, hogy nem lehet észlelni a földalatti nukleáris robbantásokat, ak­kor nem mondanak igazat. »Nemrég a Szovjetunióban hajtottak végre földalatti nuk­leáris robbantást, bár koráb­ban nem végeztünk ilyen rob­bantásokat. És mi történt? Szinte még ugyanazon a napon az Egyesült Álla­mok atomenergiai bizott­sága bejelentette: az Egye­sült Államokban észlel­ték, hogy a Szovjetunió­ban föld alatti nukleáris robbantást hajtottak végre«. »Elz ismét bizonyítja a nuk­leáris fegyverkísérletek eltil­tását nem az akadályozza, hogy még ki kell dolgozni az ellenőrző rendszert, hanem az, hogy a nyugati hatalmak nem akarnak megegyezni a nukleá­ris fegyverkísérletek eltiltásá­ban.« Az Egyesült Államokban a monopolisták széltében-hosz- szában terjesztik azt az »elmé­letet«, hogy ha megegyezés tör­ténik a leszerelésről, ez zűrza­vart okozhat az ország gazda­sági és pénzügyi életében, a le­szerelés jóvátehetetlen csapást mérne az amerikai gazdasági életre. Azt próbálják bebeszél­ni az embereknek, ha megszün­tetik a fegyvergyártást, újabb milliók válnak munkanélküli­vé, mivel ezek a békés célokra termelő iparágakban nem ta­lálhatnak alkalmaztatást. »Elz a tömegek szörnyű be­csapása« — jelentette ki Hrus­csov. A Szovjetuniónak a leszerelé­sért vívott harcát az impe­rializmus ideológusai úgy tüntetik fel, mintha az va­lamiféle taktikai fogás lenne. A két társadalmi rendszer gazdasági versenyében a Szovjetunió — mondják — még teljesebben kihasználja majd az összes lehetőségeket gazdaságának fejlesztésére, ha a békés iparágaira fordít­hatja azokat az eszközöket, amelyeket ma a háborús cé­lok emésztenek fel. Az imperializmus ideológu­sai — jegyezte meg Hruscsov — nem gondolnak arra, hogy ez a beismerés szigorú ítélet az imperializmus, az elaggó kapitalista rend felett, amely a népi tö­megeket arra kényszeríti, hogy erejüket és óriási anyagi eszközeiket ne az emberiség javára, hanem kárára használják fel. »Mi az általános és teljes leszerelés programját úgy te­kintjük, mint a szovjet nép, a választók utasítását a párt és a kormány vezetőinek. Meg lehetnek győződve arról, hogy lankadatlanul harcolunk to­vább ennek az utasításnak a teljesítéséért« — mondotta a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke. »Vannak emberek, akik vagy helytelenül magyarázzák, vagy pedig szándékosan elferdítik a Szovjetunió állás­pontját a leszerelés kérdései­ben. Azt állítják, hogy a le­szerelésre vonatkozó felhívá­sai ártalmasak, sőt veszélye­sek is, mivel ezek a felhívá­sok — úgymond — kárt okoz­nak azoknak a népeknek, amelyek már kivívták politi­kai függetlenségüket, de tel­jesen még nem szabadultak meg az idegen monopolista tőke uralmától.« »Mi úgy véltük és úgy vél­jük ma is, hogy azok a népek, amelyek még nem szabadultak meg a gyarmati rendszer bi­lincseitől, felszabadulásu­kat csak harc árán érhe­tik el — beleértve a fegy­veres harcot is. Azok a népek pedig amelyek már felszabadultak, szintén csak harc árán tudják meg­védeni függetlenségüket, csak akkor, ha felfegyverkeznek arra, hogy visszaverjék az ál- lig felfegyverzett gyarmatosí­tókat, imperialistákat«. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió »jelentős gaz­dasági segítséget, sőt fegyve­res segítséget is nyújt azok­nak az államoknak, amelyek azzal a kéréssel fordulnak hozzá, hogy támogassa őket az imperialisták és a gyar­matosítók ellen vívott har­cul óan, a függetlenségük megszilárdításáért vívott harc­ban«. Amikor mi leszerelésre hí­vunk fel és harcolunk érte — mondatta a továbbiakban Hruscsov —, mi arra gondo­lunk, hogy minden államnak le kell szerelnie, mindenek­előtt azonban azoknak, ame­lyek a legpusztítóbb fegyve­rekkel, nukleáris fegyverek­kel rendelkeznek. »Talán nem világos az, hogy az egyik fő oka annak, amiért az impe­rialisták nem hajlandók a le­szerelésre. abban jelölhető meg hogy nem tudnak alá­rendeltségben tartami más né­peket. A leszerelés nem a népek szabadsága elfojtóinak a javát, hanem a felszaba­dulásukért igazságos har­cot vívó népek javát szol­gálná«. örömmel töltenek el ben­nünket a világméretű nemze­ti felszabadító mozgalom si­kerei — mondotta Hruscsov. — Szabadsága és nemzeti füg­getlensége kivívásának kü­szöbén áll a hős algériai nép. »Szeretnénk remélni, hogy a most folyó tárgyalá­sok az algériai nép jogos tö­rekvéseinek valóra váltáséhoz és az algériai béke megte­remtéséhez fognak vezetni«. A gyarmati és a függő né­peknek a nemzeti szabadsá­gért vívott harca még ko­rántsem fejeződött be —mon­dotta Hruscsov. A portugál gyarmatosítók megpróbálják vérbe fojtani Angola nemzeti felszabadító mozgalmát. Egyre világosab­ban láthatók a nemzetközi imperializmus mesterkedései Kongóban. Az amerikai kato­nai klikk hadüzenet nélkül háborút robbantott ki a viet­nami hazafiak ellen. Hruscsov jogosnak nevezte Indonézia kormányának azt a követelését, hogy fel kell sza­badítani Indonézia szerves részét, Nyugat-Iriánt. Az amerikai imperialisták — jegyezte meg Hruscsov — szava libán azt mondják, hogy akarják az olyan független Laosz megteremtését, amely semleges politikát folytatna. De éppenséggel azután, hogy a laoszi kormány kijelentette, Laosz semleges politikát fog folytatni, az Egyesült Államok felállította az úgynevezett lá­zadó kormányt, felfegyverez­te a reakciós erőket és támo­gatja is őket. »Semmivel sem igazolható az az agresszív politika, ame­lyet az Egyesült Államok Ku­bával szemben folytat« —je­lentette ki Hruscsov. Akárhogy is tombolnak az imperialisták, a kubai nép győzni fog, mert sza­badságát és függetlensé­gét védelmezi. Mellette van az összes szocialista országok, valamennyi sza- badságszerető nép rokon- szenve és támogatása, »A Szovjetunió minden segít­séget megadott és megad a jövőben is a Kubai Köztársa­ság igazságos harcának támo­gatására«. »A Szovjetunió egy sorban menetel a többi szocialista or­szággal. Hatalmas fegyve­rünk, hatalmas erőnk a szo­cialista országok barátságá­ban és öszefogásában van. Ez a sikeres haladás igazi bizto­sítéka, a békés élet megvédé­sének egyik legfontosabb fel­tétele«. (MTI) csov. megbízottak és a tárgyalások — Az igaz — folytatta —, során szinte láthatatlanul je- hogy a világhelyzet továbbra len levő NATO-saövetségeseik \ á..,iol;on GÉNI Rí FUG A háztartási kcszulékot. mely a dolgozó nőt megkíméli a mosás utáni legnehezebb munkától. Ar*: 1350 — Ft. Kapható az állami és szövet­kezeti szaküzletekbe« 1 Fényképezőgépek, — .. rádiók — : olcsón, nagy választékban kaphatók a Kaposvár, Noszlopy Gáspár utca 8. sz. (12282)

Next

/
Oldalképek
Tartalom