Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-17 / 64. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1962. március K Hruscsov választási beszéde (Folytatás az 1. oldalról) tett időszakban például az állam 45 százalékkal több húst, 38 százalékkal több tejet vásárolt fel. »Mindez természetesen jó, de a mezőgazdaság fejlődésének eddig elért üteme nem elégíthet ki bennünket.-« Hruscsov kijelentésének magyarázatául kifejtette, hogy a húsból és tejből rendelkezésre álló árutartalék növekedése csak valamivel haladta meg a lakosság jövedelmének növekedését. Az SZKP Központi Bizottságának márciusi plénuma kijelölte azt a határozott utat, amelyen haladva a mezőgazdaság termelésében is sikeresen teljesíthető a kommunizmus építésének programja. Hruscsov közölte, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelme négy év alatt 38 százalékkal növekedett, az egy lakosra jutó növekedés pedig 29 százalékos volt. Ugyanebben az időszakban az Egyesült Államok nemzeti jövedelme csak 9 százalékkal emelkedett, és az egy lakosra jutó emelkedés mindössze 2 százalékos volt. A szovjet minisztertanács elnöke felsorolta, hogy a legutóbbi években milyen hatalmas szociális intézkedéseket valósítottak meg a Szovjetunióban. Megemlítette, hogy bevezették a munkások és az alkalmazottak hét- és hatórás munkaidejét, miközben a munkabérek tovább emelkedtek. Ezután az óriási arányú lakásépítkezésről beszélt. A legutóbbi öt évben ötvenmillió szovjet ember, az egész lakosságnak majdnem a negyede költözött új lakásba. A Szovjetunió Kommunista Pártja tevékenységének célját abban látja, hogy megvalósítsa Lenin nagy eszméit: a kommunista társadalom felépítését. E nemes célt szolgálják a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésére vonatkozólag az SZKP programjában kitűzött konkrét tervek. Hinnék az a célja, hogy ily módon biztosítsuk a nép számára bármély tőkés országhoz viszonyítva a legmagasabb ^életszínvonalat. »Külpolitikánk fő vívmánya és a szovjet dolgozók erre ugyanúgy büszkék lehetnek, mint népgazdasági terveink sikere® megvalósítására — a béke, amely együtt jár a kommunista társadalom hazánkban általánosan kibontakozó építésével« — jelentette ki Hrusis bonyolult és feszült. Az imperialista hatalmak agresszív körei a szocialista országok sikereitől rettegve nem adták fel azt a gondolatot, hogy működésbe hozzák a fegyvereket. Csakhogy rég elmúltak már azok az idők, amikor féktelenül önkényeskedhattek a nemzetközi ügyekben. Ma már az imperialisták kénytelenek körültekintően eljárni. »Korunkban esztelennek kell lenni ahhoz, hogy háborút indítsanak a szocializmus országai ellen. Ilyen útra lépni az imperialisták számára egyértelmű az öngyilkossággal, mert elegendő eszközzel rendelkezünk, hogy megsemmisítsünk mindennemű agresszort.« »Fontos, hogy úgy mondjam, kulcsmagaslat, amelyet a tartós békéhez vezető úton el kell foglalni: a német béke- szerződés megkötése és e szerződés alapján Nyugat-Berlin kérdésének rendezése« — hangsúlyozta Hruscsov. Majd rámutatott, hogy azok a védelmi intézkedések, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya tavaly augusztusban hajtott végre a nyugat- berlini határon, »fontos vívmányt jelentenek, amelynek alapján a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, minden szocialista ország még szilárdabb állásokból folytathatja a küzdelmet a német békeszerződésért«. A szovjet kormány »<nem tartja magát valamiféle végzetszerű határidőhöz a német békeszerződés megkötését illetően«. Időt, fáradságot nem kímélve igyekszik meggyőzni a nyugati hatalmakat, hogy vegyenek részt a német békeszerződés megkötésében. »Teljes határozottsággal meg kell azonban mondanunk, hogy nagy hibát követnek el azok, akik abban reménykednek, hogy a végtelenségig halogathatják e fontos kérdés megoldását. E kérdést meg kell oldani és megoldása meg is fog történni« — hangsúlyozta Hruscsov. A szovjet minisztertanácselnöke közölte, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között már elég hosszú ideje tárgyalás folyik a német békeszerződésre vonatkozó kérdésekről. — Nem lehet azt mondani — folytatta —, hogy az amerikai józan álláspontra helyezkednek. »Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni a folyamatban levő eszmecserét; illetően, mert az mégnem fejeződött be. Csupán annyit mondok, hogy a jelek szerint még az is kevés, ha partnereink egy púd sót megesznek, amíg megtalálhatjuk a közös nyelvet«. »A békeszerződéssel kapcsolatban egész sor kérdés vetődik fel. Ezek közismertek. Közéjük tartozik a Német Demokratikus Köztársaság szuverén jogainak elismerése és tiszteletben tartása. Partnereink azonban az egész kérdés-csoportból csak a Nyugat-Berlin- be vezető útvonalak kérdését látják. Valóban úgy tűnik, hogy a fától nem látják az erdőt.« Hruscsov megjegyezte, hogy az utóbbi évek folyamán a Szovjetunió állandóan kezében tartotta a kezdeményezést a leszerelési probléma megoldásának keresésében. Hangsúlyozta, hogy lehetséges a megegyezés a leszerelésről. — Az amerikai monopolisták azonban, úgy látszik, nem mondtak le arról a perspektíváról, hogy új háború révén jussanak busás nyereséghez. »Ezért nem tudják megérteni, milyen végzetes szerepet játszanak.« »Régen elmúltak azok az idők, amikor az Egyesült Államok arra számíthatott, hogy háború esetén sebezhetetlen. A mai körülmények között az Egyesült Államok ugyanúgy sebezhető, mint a föld minden más országa.« »Most a helyzet még jobban megváltozik. Tudósaink és mérnökeink megalkották az új interkontinentális rakétát, amelyet globális rakétának neveztek eL Ez a rakéta sebezhetetlen a rákét aelhárító fegyverek számára« — jelentette ki Hruscsov. »Az amerikai katonai vezetők védelmet keresnek a Szovjetunió visszavágásával szemben. Elvégből radarkészülékekből és más berendezésekből rendszert létesítettek, hogy így próbálják röptében elfogni azokat a rakétákat, amelyek például az Északi-sarkon át, vagyis a legrövidebb útvonalon közelednének. Az új globális rakéták azonban bármely irányban körül tudják repülni a Földet és csapást tudnak mérni bármely megadott célpontra. Számításaink pontosságát bizonyítják a Vosztok— 1. és a Vosztok—2. űrhajók repülései.« Hruscsov kijelentette, hogy a lokátorokból és egyéb berendezésekből az Egyesült Államokban létrehozott figyelmeztető rendszerek már elvesztették jelentőségüket. »A rakéták egészen más irányból is berepülhetnek az Esésűit Államok területére, mint amerre a berendezéseket elhelyezték.« A globális rakéta létezése következtében a figyelmeztető eszközök általában elvesztették jelentőségüket. »A legreálisabb esziköz, amellyel meg lehet óvni az embereket, hogy tömegesen pusztuljanak el egy nukleáris háború tüzében: egyezmény a leszerelésről, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről és a már meglevő óriási fegyverkészletek megsemmisítéséről.« A Szovjetunió mindent megtesz, hogy kivívja ezt az egyezményt — jelentette ki Hruscsov'. A tizennyolchatalmi leszerelési bizottság Genfben megkezdődött üléseiről szólva Hruscsov kijelentette: »A szovjet kormány mindent elkövet,, hogy a leszerelési bizottság munkája sikeres legyen.« A genfi tárgyalások kilátásait komolyan beárnyékolja, hogy az amerikai köztársasági elnök a tizennyolcas bizottság összehívását megelőzően bejelentette, hogy az Egyesült Államok légköri atomrobbantások sorozatát szándékozik végrehajtani. E bejelentést világszerte úgy fogadták, mint »súlyos csapást a tizennyolcas bizottságra, mint az amerikai kormány agresszív külpolitikai irányvonalának újabb megnyilvánulását«. »Mindenki tudja, ha az Egyesült Államok új kísérleti robbantás-sorozatot végez a levegőben, földalatti robbantásokat pedig máris végrehajt, akkor a Szovjetunió kénytelen lesz saját kísérleteivel válaszolni erre.« Az Egyesült Államok kormánya, amikor nukleáris fegyverkísérleteket végez, semmiféle katonai előnyhöz sem jut. — Sajnáljuk — mondotta Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok kormánya lehetségesnek tartotta a nukleáris fegyverkísérletek felújításáról szóló dpntés meghozatalát. Ezzel nagy felelősséget vállalt a világ népei előtt A szovjet kormány jó alapot javasolt a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról szóló egyezményhez: az ellenőrzésre valamennyi ország a nukleáris robbantások észleléséihez rendelkezésére álló eszközöket használja fel Minden egyes robbantást ténylegesen nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok ellenőriz, hanem más államok, köztük a semleges államok is, amelyek közül többen szintén rendelkeznek a nukleáris robbantások észleléséhez szükséges készülékekkel. Ámde a Szovjetunióra olyan úgynevezett nemzetközi ellenőrző rendszert akarnak rákényszeríteni, amelyet a Szovjetunió területén helyeznének el, és az ellenőrzés örve alatt kémkedéssel, katonai felderítéssel foglalkoznék. Ebbe sohasem fogunk beleegyezni — hangsúlyozta újból Hruscsov. — Tudjuk — folytatta —, hogy a tudomány lehetővé teszi a földalatti nukleáris robbantások ellenőrzését is az egyes országok rendelkezésére álló eszközökkel. El is határoztuk, hogy bebizonyítjuk: amikor a nyugati hatalmak képviselői azt hajtogatják, hogy nem lehet észlelni a földalatti nukleáris robbantásokat, akkor nem mondanak igazat. »Nemrég a Szovjetunióban hajtottak végre földalatti nukleáris robbantást, bár korábban nem végeztünk ilyen robbantásokat. És mi történt? Szinte még ugyanazon a napon az Egyesült Államok atomenergiai bizottsága bejelentette: az Egyesült Államokban észlelték, hogy a Szovjetunióban föld alatti nukleáris robbantást hajtottak végre«. »Elz ismét bizonyítja a nukleáris fegyverkísérletek eltiltását nem az akadályozza, hogy még ki kell dolgozni az ellenőrző rendszert, hanem az, hogy a nyugati hatalmak nem akarnak megegyezni a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásában.« Az Egyesült Államokban a monopolisták széltében-hosz- szában terjesztik azt az »elméletet«, hogy ha megegyezés történik a leszerelésről, ez zűrzavart okozhat az ország gazdasági és pénzügyi életében, a leszerelés jóvátehetetlen csapást mérne az amerikai gazdasági életre. Azt próbálják bebeszélni az embereknek, ha megszüntetik a fegyvergyártást, újabb milliók válnak munkanélkülivé, mivel ezek a békés célokra termelő iparágakban nem találhatnak alkalmaztatást. »Elz a tömegek szörnyű becsapása« — jelentette ki Hruscsov. A Szovjetuniónak a leszerelésért vívott harcát az imperializmus ideológusai úgy tüntetik fel, mintha az valamiféle taktikai fogás lenne. A két társadalmi rendszer gazdasági versenyében a Szovjetunió — mondják — még teljesebben kihasználja majd az összes lehetőségeket gazdaságának fejlesztésére, ha a békés iparágaira fordíthatja azokat az eszközöket, amelyeket ma a háborús célok emésztenek fel. Az imperializmus ideológusai — jegyezte meg Hruscsov — nem gondolnak arra, hogy ez a beismerés szigorú ítélet az imperializmus, az elaggó kapitalista rend felett, amely a népi tömegeket arra kényszeríti, hogy erejüket és óriási anyagi eszközeiket ne az emberiség javára, hanem kárára használják fel. »Mi az általános és teljes leszerelés programját úgy tekintjük, mint a szovjet nép, a választók utasítását a párt és a kormány vezetőinek. Meg lehetnek győződve arról, hogy lankadatlanul harcolunk tovább ennek az utasításnak a teljesítéséért« — mondotta a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. »Vannak emberek, akik vagy helytelenül magyarázzák, vagy pedig szándékosan elferdítik a Szovjetunió álláspontját a leszerelés kérdéseiben. Azt állítják, hogy a leszerelésre vonatkozó felhívásai ártalmasak, sőt veszélyesek is, mivel ezek a felhívások — úgymond — kárt okoznak azoknak a népeknek, amelyek már kivívták politikai függetlenségüket, de teljesen még nem szabadultak meg az idegen monopolista tőke uralmától.« »Mi úgy véltük és úgy véljük ma is, hogy azok a népek, amelyek még nem szabadultak meg a gyarmati rendszer bilincseitől, felszabadulásukat csak harc árán érhetik el — beleértve a fegyveres harcot is. Azok a népek pedig amelyek már felszabadultak, szintén csak harc árán tudják megvédeni függetlenségüket, csak akkor, ha felfegyverkeznek arra, hogy visszaverjék az ál- lig felfegyverzett gyarmatosítókat, imperialistákat«. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió »jelentős gazdasági segítséget, sőt fegyveres segítséget is nyújt azoknak az államoknak, amelyek azzal a kéréssel fordulnak hozzá, hogy támogassa őket az imperialisták és a gyarmatosítók ellen vívott harcul óan, a függetlenségük megszilárdításáért vívott harcban«. Amikor mi leszerelésre hívunk fel és harcolunk érte — mondatta a továbbiakban Hruscsov —, mi arra gondolunk, hogy minden államnak le kell szerelnie, mindenekelőtt azonban azoknak, amelyek a legpusztítóbb fegyverekkel, nukleáris fegyverekkel rendelkeznek. »Talán nem világos az, hogy az egyik fő oka annak, amiért az imperialisták nem hajlandók a leszerelésre. abban jelölhető meg hogy nem tudnak alárendeltségben tartami más népeket. A leszerelés nem a népek szabadsága elfojtóinak a javát, hanem a felszabadulásukért igazságos harcot vívó népek javát szolgálná«. örömmel töltenek el bennünket a világméretű nemzeti felszabadító mozgalom sikerei — mondotta Hruscsov. — Szabadsága és nemzeti függetlensége kivívásának küszöbén áll a hős algériai nép. »Szeretnénk remélni, hogy a most folyó tárgyalások az algériai nép jogos törekvéseinek valóra váltáséhoz és az algériai béke megteremtéséhez fognak vezetni«. A gyarmati és a függő népeknek a nemzeti szabadságért vívott harca még korántsem fejeződött be —mondotta Hruscsov. A portugál gyarmatosítók megpróbálják vérbe fojtani Angola nemzeti felszabadító mozgalmát. Egyre világosabban láthatók a nemzetközi imperializmus mesterkedései Kongóban. Az amerikai katonai klikk hadüzenet nélkül háborút robbantott ki a vietnami hazafiak ellen. Hruscsov jogosnak nevezte Indonézia kormányának azt a követelését, hogy fel kell szabadítani Indonézia szerves részét, Nyugat-Iriánt. Az amerikai imperialisták — jegyezte meg Hruscsov — szava libán azt mondják, hogy akarják az olyan független Laosz megteremtését, amely semleges politikát folytatna. De éppenséggel azután, hogy a laoszi kormány kijelentette, Laosz semleges politikát fog folytatni, az Egyesült Államok felállította az úgynevezett lázadó kormányt, felfegyverezte a reakciós erőket és támogatja is őket. »Semmivel sem igazolható az az agresszív politika, amelyet az Egyesült Államok Kubával szemben folytat« —jelentette ki Hruscsov. Akárhogy is tombolnak az imperialisták, a kubai nép győzni fog, mert szabadságát és függetlenségét védelmezi. Mellette van az összes szocialista országok, valamennyi sza- badságszerető nép rokon- szenve és támogatása, »A Szovjetunió minden segítséget megadott és megad a jövőben is a Kubai Köztársaság igazságos harcának támogatására«. »A Szovjetunió egy sorban menetel a többi szocialista országgal. Hatalmas fegyverünk, hatalmas erőnk a szocialista országok barátságában és öszefogásában van. Ez a sikeres haladás igazi biztosítéka, a békés élet megvédésének egyik legfontosabb feltétele«. (MTI) csov. megbízottak és a tárgyalások — Az igaz — folytatta —, során szinte láthatatlanul je- hogy a világhelyzet továbbra len levő NATO-saövetségeseik \ á..,iol;on GÉNI Rí FUG A háztartási kcszulékot. mely a dolgozó nőt megkíméli a mosás utáni legnehezebb munkától. Ar*: 1350 — Ft. Kapható az állami és szövetkezeti szaküzletekbe« 1 Fényképezőgépek, — .. rádiók — : olcsón, nagy választékban kaphatók a Kaposvár, Noszlopy Gáspár utca 8. sz. (12282)
