Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-16 / 63. szám
t SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 19<R. mátcfss ML A csurgói gimnázium I/B' osztályos tanulói a politechnikai oktatás keretében a motorok alkatrészeivel is megismerkednek a Napsugár Ktsz autó- és motorszerelő műhelyében. Képűnkön: Bolla József oktató a szelepcsiszolás műveletét mutatja be a diákoknak. Babérág bogyókkal, laní és... ... géppiszoly. Nem tévedés, valóban ezek láthatók, mégpedig fekete mezőben fehéren, tehát fehéren és feketén. Oldalt egy televízióantennával ékes épület, mellette két csenevész fácska. Fogalmam sincs, mit akar jelképezni ez a különös kompozíció, pedig néhai gyermekkoromban módfelett kedveltem a képrejtvényeket; most viszont hasztalan töröm a fejemet, hogy a műsorkártya díszéül szánt rajz megfelelő magyarázatához hozzájussak. Szívemből fájlalom, hogy nem tudom megfejteni, mit akart ábrázolni , nagyon summásan a rajzoló, amikor egyik helyőrségi klubunktól megkapta megbízatását. Mert akárhogyan nézem a lantot és a babérágat felettük a stilizált géppisztollyal, még a babér és lant mondanivalóját értem, de hogy mit jelent a kultúra, a művészet és önművelés e két jelképe fölött a múzsákra — az elmúlt idők tanúsága szerint — hallgatást parancsoló korszerű fegyver, azt nem is akarom megfejteni. Távolról sem azért, mert a képrejtvény megfejtőinek nem tűztek ki semmi jutalmat, inkább azért, mert félek aftól, hogy nem tudom féken tartani tréfálkozó kedvemet, márpedig a világért sem akarom megsérteni azokat, akik jóhiszeműen a «■művészre« bízták, hogyan csinálja meg azt, amire fölkérték. Mindenesetre a műsorkártya címrajza primitív, fantáziátlan, és vészesen nélkülöz minden művészi értéket. Ebből az következik, hogy sérti az ízlést is. Mondom, nem szándékom megsérteni senkit, egy valamire viszont nem mulaszthatom el fölhívni a figyelmet: Megyénkben sok fiatal és tehetséges képzőművész él, dolgozik. Esküt mernék tenni megkérdezésük nélkül is, hogy nem vennék rossznéven, ha a különböző emblémákat, egyebeket velük terveztetnék meg azok a szervezetek, testületek és intézmények, amelyeknek ilyesmire van szükségük. Tőlük, tessék elhinni, nem sokkal több ellenérték fejében legalább művészi kivitelezésű »árut« kapnának cserébe a megrendelők és nem olyan eszmeietlen, összecsapott zagyvaságot, mint ez az antennás, babérágas, lantos és fegyveres »kompozíció«! U L Csaknem háromszáz kis településnek szállít könyleket a művelődési a itó Több mint két éve járja a pusztákat a Megyei Könyvtár művelődési autója. Olvasnivalót és filmeket visz a távol eső településekre. Gyakran köinyvankétra vagy ismeret- terjesztő előadásra gyülekezik a puszta népe, ha megjelenik a jól ismert világoszöld Moszkvics. Somogyba"’ körülbelül 300 pusztai és tanyai település van. Közülük 65 rendelkezik iskolával. A Megyei Könyvtár már mindegyik pusztai iskolában megszervezte a könyvköl- csönzést. Tavaly több olyan településen is létesítettek kölcsönzőállomást, ahol nincs iskola. A toponári Fészerlak- pusztán például egy KISZ- tag, a Kaposmérőhöz tartozó Ebédvesztőpusztán pedig egy tsz-tag válladta a kölcsönzést. A könyveket a járási könyvtárak juttatják el ezekre a helyekre. A településeken a múlt évben 65 ismeretterjesztő előadást tartottak, és 144 alkalommal vetítettek j álé!: filmet. Ezeket mintegy 20 ezren hallgatták, illetve tekintettek meg. Télen nyoüc, nyáron tizenöt pusztára tud eljutni a művelődési autó havonta egy-két alkalommal. A többi helyre is ellátogat évenként legalább egyszer. A Megyei Könyvtár célja, hogy fokozatosan minden pusztai településen megteremtse a kölcsönzés lehetőségét. Az idén tíz új kölcsönző- állomást létesítenek, 70 ismeretterjesztő előadást és 18t) játékfilmvetítést terveznek. Az előadások alkalmával könyvkiállítást rendeznek. Januárban a kaposvári járás bábjátszó munkaközössége is belekapcsolódott a művelődési autó programjába. Havonta három-négy alkalommal bábműsorral keresik föl a pusztai településeket. Huszonhat falusi ifjúsági szövetkezet alakult az idén Somogybán (Tudósítónktól.) Mind több pedagógus érti meg, hogy a fiatalságnak mezőgazdasági munkára nevelésében milyen nagy szerepe van a falusi ifjúsági szövetkezetnek. E kas közösségekben a tez-ek leendő tagjai megszeretik a kollektív munkát, megismerik a szervezeti életet. A unit év végién 75 FISZ készített zárszámadást. Azóta a megyében újabb 26 FISZ alakult. Az ifjúsági szövetkezetek a múlt évi 284 ezer forint jövedelmükből 146 ezer forintot osztottak ki a tagoknak, illetve költöttek kirándulásra, táborozásra. Több mint 40 ezer forintért televíziót, politechnikai fölszerelést, magnetofont vásároltak, fejlesztették az iskolák szertárait. A föl nem osztható közös szövetkezeti vagyon 44 ezer forinttal gyarapodott, s ma már meghaladja a 75 ezer forintot A kis szövetkezetek elkészítették és megtárgyalták idei tarvüket A legtöbb FISZ kukoricát napraforgót, köztes habot, zöldséget termel, továbbá nyulat, baromfit és selyemhernyót tenyészt Sok helyen gyógynövény- és csigagyűjtéssel vb foglalkoznak majd. Megkezdték az előkészületeket az 1962. évi ünnepi könyvhétre »lég két hónap van hátra az 1962-es ünnepi könyvhét megnyitásáig, május 27-ig, de a könyvterjesztő és kiadóvállalatoknál már megkezdték az előkészületeket. A Kiadói Főigazgatóságon most állítják össze az ünnepi könyvhét köteteinek listáját; s bár a boltokba kerülő új művek jegyzéke még nincs jóváhagyva,' előreláthatólag hatvan új irodalmi alkotást jelentetnek meg a magyar könyvkiadás hagyományos seregszemléjén. Az idei könyvhéten is — immár hagyományosan — sok író-munkás- taláikozót, axikétot, előadást, irodalmi estet rendeznek. Előreláthatólag mintegy 50 neves fővárosi író utazik majd vidékre, hogy az ország legkülönbözőbb tájain találkozzék a termelőszövetkezetek dolgozóival, az üzemek, gyárak munkásaival. (MTI) //z utcán az orvos megCyt Sofft11 a váltamat, és a kislányával sétáló asszonyra mutatott: — Nézze meg őket, valahányszor találkozom velük, mindig elcsodálkozom azon, ami történt... ... Néhány évvel ezelőtt egy fiatalembert súlyos tudőbajjal szállítottak kórházba. Megpróbálták kikezelni, de minden hiába Volt. A tüdőbaj is csak idejében gyógyítható. Lemondtak a további erőfeszítésekről, és már csak arra törekedtek, hogy meghosszabbítsák életét. Egy olyan kórházba küldték, ahol a hozzá hasonlók szomorú napjait toldozgatják. A mentő lassan ment az olvadó hótól lucskos országúton. A beteg nézte a fehér gépkocsi tetejét, és hallgatta az egyhangú zúgást. Nem kérdezte, hogy hova viszik, és miért, mindegy volt, hol hunyja le a szemét, hisz senkije sem volt. A vidéki kórházban várta a halált. Erezte, hogy nemsokára megérkezik. Mire másra is következtethetett abból, hogy állapotának a legcsekélyebb javulása nélkül egy olyan kórházból, ahol öt orvos gyógyít, elviszik egy másikba, ahol csak egy van — ügyelőnek. Néha meg olyan lehetetlennek látszott előtte, hogy hamarosan meg fog halni. Hisz nem fájt semmije, csak lefogyott, és arcszíne változott meg. Nem értette ezt áz egész helyzetet. A vállalatnál félbemaradt a munkája, nem ment el leány- nézőbe, és le sem vizsgázott még a tanfolyam anyagából. Annyi minden várt rá. Csak most kezdte az életet, csak rhost kezdett el belekóstolni igazán. A tükörben gyakran elnézte magát, mióta megbetegedett, s arra gondolt, hogy a test, melyet maga előtt lát, mnelyet annyit dédelgetett, mődöt mondott. íLül % /t mikor egyszer a kórház CJC mosdójában megint a tükörbe nézett, és hajszesszel dörzsölgette frizuráját, kopogtak. Éppen azon gondolkodott, hogy milyen ostobaság a haját kenegetni, amikor ott belül, a mellkasban tombol a pusztító kór. Elhessentette a gondolatot, és tessékkel felelt. Az ajtóban egy 28 év körüli csinos lány állt. Partvist és szemétlapátot keresett, öltözékéről ítélve az ápolószemélyzet egyik tagjának látszott. — ...De finom illatú az a hajszesz — mondta derűs hangon a férfinak. — Igen, igen — felelte az —, muszáj, hogy csinosítsa magát az ember, mert maholnap már nem néznek rá a lányok. Mosolyogni akart, de valami kegyetlenül elszorította a torkát. Visszafordult a tükör felé, és szempilláin akadt meg a tekintete. Szempilláin, amelyek nemsokára csöndben lecsukódnak. A lány közelebb lépett a tükörhöz, és találkozott a tekintetük. A fiatalember egykedvűen, közömbösen nézett a nőre. Kár lenne, nagyon kár fel- lobbantani a tüzet — gondolta. — Nem szabad, mert a »-szeretlek« után holnap azt kell neki mondani, hogy »meghalok«. Csak álltak. A lány szeme nem kapcsolódott ki az övéből, egyre melegebben sütött. A fiatalember hirtelen megfordult, s már nyújtotta is volna a kezét, de aztán megállt félúton. Állt, és csak akkor vette észre, hogy nem viselkedik férfi módra, amikor a könnytói sós lett a szája. — No, ne sírjon — mondta a lány —, s ahogy beszélt, egyre inkább szembeötlőit külseje. Nem szabad ám nálunk sírni, különösen egy ilyen nagy fiúnak — tréfálkozott a lány. — Egy lakatosnak, aki tetejében a városból jött, és legény, előtte az élet... A fiú ajkán enyhe mosoly játszott. Azt akarta mondani, hogy maga nagyon kedves, aranyos lány, de a következő pillanatban attól tartott, hogy valaki bejön, s ez a lány elmegy anélkül, hogy még egyszer így találkozhatnának. Annyit kérdezett tőle hamar, hogy találkozhatnának-e este, a sétakúra idején. Tudta, hogy nagy ostobaság, amit tesz, de egyszerre úgy érezte, hogy szomjazza ezt a nőt. Úgy van vele, mint a tikkadt nyári napon a hideg vízzel az arató, ajkához viszi, s mohón issza, nem gondol a torokgyulladásra... — Igen, találkozhatunk — bólintott a lány. /t találkozás előtt kétséCst 9ek gyötörték a fiatalembert. A legjobb lesz — gondolta —, ha őszintén megmondja a lánynak, hogy nem sokáig él, és legjobb, ha abbahagyják ezt a játékot, hiszen ő nagyon súlyos beteg. Rettenetes hátránnyal indulna ebben a játékban, olyannal, amelyet soha nem lehet már behozni, s mindig azt kellene gondolni, hogy nem egyenlő fél, csak megszánt ember, és ezt nem lehet elviselni. — Sajnos, beteg vagyok. Nincs hozzám remény — mondta. Már csak amikor kiszaladt a száján, érezte, hogy ez azért meggondolatlanság volt, ezt utoljára kellett volna hagyni. Szeretni kellett volna még egyszer, igazán ... Tudom, hogy súlyos beteg — vágta rá a láng. — Láttam a kórlapját... A fiú megállt egy pillanatra, és arra várt, hogy a lány megfordul, elbúcsúzik és elmegy. De nem. Előbbre lépett, majd kérdőn nézett vissza, és ezt kérdezte: — No, miért nem jön? Elindultak. Gyönyörű este volt. Már kabát nélkül lehetett sétáim, itt-ott rügyeztek a bátrabb fák. Ennek az estének csókjai sokáig égtek a beteg fiú arcán. Nem tudott elaludni. Folyton az járt az eszében, hogy nem félt, egy csöppet sem félt tőle ez a lány, noha tudja, hogy .'.. Lehet ezt színészkedve csinálni? Nagyon várta a reggelt, azt a pillanatot, amikor a folyosó végén megzörren a lapát, kinyílik a mosdóajtó, és a már nem ismeretlen női léptek elkopognak a kórterem ajtaja előtt. Várt, várt ezentúl minden sétakúra alkalmával, minden reggel. Odaállt a tükör elé, és ezt mondta beteg testének: embereid meg magad, este hétkor várnak. Várnak, érted?! Nem szabad csalódást okoznod. Légy erős, élni kell! Nem énértem, másokért. A házasságért, melyről beszéltünk, a csókokért. Elfeledte a baját, amely eddig mint valami sötét lepel vette körül, és elzárta előle a világot. Most észrevette a park zöldellő fáit, folyton a takarít ólánnyal együtt járta az utcákat, még gondolatban sem tett egyetlen lépést sem nélküle. Mindig azt kérdezte, mielőtt- valamit elhatározott volna, vajon mit szól ehhez Edit? Az a lány, akit nem szabad többé magára hagyni. Száz és száz tervet szőttek, és egyetlen pillanatra sem gondolt hogy ezeket nem fogják valóra váltani. ^2/ ét hónap múlva az egyik délutáni fekvőkúrán már azt is elképzelte, hogy nekik milyen gyerekeik lennének. Elekor lépett be az orvos: — Mondja csak, fiatal barátom! Szedi a gyógyszert? Tartózkodik levegőn? No, ne ijedjen meg. örömhírt közlők. Az utóbbi hetekben a röntgen feltűnő javulást mutat. Holnap beküldjük a városba rétegfölvételre, aztán meglátjuk a többit. Ha így megy, két hónapig sem kell itt lennie. Felépül. — Nem értem, nem értem — csóválta reggel is a fejét az orvos a röntgenben, s ide-oda forgatta betegét. Pedig azt mondják, hogy maga mostanában, esténként sokat csavarog... —... Igen, doktor ‘út, kérem, sokat... Amikor másfél hónap múlva kiállították a gyógyult fiatalember elbocsátólapját, az orvos elé odatettek egy mäßik papírt is, amelyen a takarítónő kéri a kilépéséhez való hozzájárulást ... j? s most itt sétál a vá- J rosban hároméves '—^ kislányával mint asz- szony. Felesége annak a férfinak, akit egyszer elvittek hozzájuk meghalni. A betegek között sokan azt mondják, sze- I rencséje volt a fiúnak, mások másra esküsznek. De akik is merik ezt a történetet, mini ez az orvos is, azok azt mondják, hogy az élni akarás mentette meg. A kislány semmit sem tud erről. Megöleli apukát, aki odaszorítja keblére, aztán feleségére néz, és az rámosolyog. Ezentúl, ha látom ezt a nerc bundás hölgyet kislányával már én is tudom, hogy ennek a mosolynak nagy ereje volt. Életet varázsolt, mint tavasszal a május. Nándor «'S.-7 izén!tét szer a töld körül Harminc esztendeje ül a volán mellett Bőhm Béla, a MEDOSZ megyei bizottságának gépkocsivezetője. Ez idő alatt 700 ezer kilométer utat tett meg balesetmentesen. Autójával 17-szer kerülhette volna meg a Földet. Magyarázol A boltvezető 30 ezer forintról nem tud számot adni, illetve ekkora összegről nincs számlája. Így az ellenőrök a leltárhiány keletkezését sikkasztásnak minősítik. Felháborodik ezen a boltos mondván: »Mit képzelnek rólam, szegény özvegy asszon yiói ? Nem sikkasztottam el a 30 ezret, hanem kölcsönvettem. Két lányomat adtam férjhez, sokat kellett rájuk költenem. Majd apránként visz- szatettem volna a pénzt. Most már megérthetik, hogy nem vagyok sikkasztó.« Rossznyelvek szerint az ellenőrök nem tágítanak eredeti megállapításuktól. Dehogy elégíti ki őket ez az úgynevezett magyarázat. * * * Lendületes menyasszony Egy houstoni (Texas) jegyespár a házasságkötés után éppen kilépett a templomból, amikor arra ment egy autóbusz. Esős, latyakos idő volt, s a gyorsan haladó autóbusz ráfröcskölte a sarat a menyasz- szony ruhájára. Az ifjú ara annyira felbőszült, hogy ott hagyta vőlegényét, és lobogó fátyollal az autóbusz után eredt, amely a következő utcakereszteződésnél megállt. A menyasszony felmászott a vezetőülésre, és úgy helybenhagyta a vezetőt, hogy azt kórházba kellett szállítani. Ez a férj is sok mindenre felkészülhet! • • * Ellenkező hatás Hosszasan fejtegeti véleményét a felszólaló. ígéretét nem tártja meg — úgy kezdte ugyanis, hogy elmond röviden néhány új dolgot. Maigához azonban hű maradt, mert amint szokta, most is részletesen vázolja az előzményeket, a történeteket, azok következményeit, s mindebből tanulságokat von le. Nem zavarja, hogy ezeket az előadó már elmondta; felszólalónk tehát ismételget. Szomszédja oldalba böki. Erre a beszélő félbeszakítja a mondatot, és társához fordul: »Tessék?« Most mit tegyen a figyelmeztető? Pillanatok alatt rájön a megoldásra; »Jól beszélsz, mondjad csak!« biztatja kényszeredetten ahelyett, hogy megmagyarázná az oldalba bökés jelentését így: »Túl sokat beszéltél, kevés értékeset mondtál, hagyd már abba.« Hangosan ezt nem mondhatja, emberünk pedig szóból ért. Meg is érti, hogy kíváncsiak véleményére, érdeklődve hallgatják világos okfejtését. Hallgathatják is újabb fé! óráig. Egyébként — figyelmeztetés nélkül — már átadta volna a szót másnak. SomogyiNé”i*o Az MSZMP Somog> megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: K1SDF.AK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, (Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-**% Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-lfc. Felelős kiadó: W1RTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomd** pari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. fc. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahiva a knál és postáskézbesítőknél. Etüftattési «ű! egy Uóaapra M ■%
