Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-16 / 63. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. március 1*. Groifiiko előterjesztette az általános és teljes leszerelés szovjet tervét (Folytatás az 1. oldalról.) II franciák merev álláspontja akadályozza a fegyverszünet megkötését Az egyezmény részvevői vég- ■■ rehajtják katonai költségveté­seik és katonai célokra fordí­tott kiadásaik további csökken­tését: A második szakasz-intéz­kedéseinek eredményeképpen felszabadult eszközöket békés célokra, egyebek között a la­- kosság adóinak további csök­kentésére és a nemzeti gazda­ság ösztönzésére használják fel.- A felszabadult eszközök bizo­nyos hányadát a gyengén fej­lett országok gazdasági és mű­szaki megsegítésére fordítják. Az általános és teljes lésze­relés második szakaszának idő­tartamát a szovjet egyezmény- tervezet 15 hónapban szabja 'meg. A tervezet szerint a har­madik szakaszban az egyezményben részt vevő országok kötelezik magu- - kát összes fegyveres érőik • teljes feloszlatására s egyben az állam hadigé­pezetének megszünteté­sére. Végrehajtják a fegyveres erők egész személyi állomá­nyának feloszlatását, a meg­maradt harci eszközök és ka­tonai készletek minden fajtá­jának megsemmisítését, a ha­diipar teljes megszüntetését, a katonai intézmények felszámo­lását, a hadkötelezettség és a katonai kiképzés megszünteté­sét. Betiltják az anyagi eszkö­zök katonai célokra történő fordítását. A belső rend megőrzése vé­gett a részvevő államok ren­delkezésére megmaradnak a szigorúan korlátozott rendőr­kontingensek (milícia), ame­lyeket könnyű lőfegyverrel szerelnek fel. Ezeknek a kon­tingenseknek a létszámát meg­felelő arányban határozzák meg. A leszerelés harmadik sza­kaszát egy év leforgása alatt hajtják végre. A Szovjetunió kormánya j^plékiratában hangsúlyozza, hogy a harmadik szakasz in- ^tézkedőseinek végrehajtása oda vezet, hogy »véglegesen meg­szűnik a háborús veszély«. A szovjet kormány erre vo­natkozólag rámutat, hogy a leszerelés végrehajtása után új távlatok nyílnak a nemzet­közi gazdasági együttműködés előtt Az emberiség az államok közötti békés, baráti kapcso­latok hallatlanul nagy iramú fejlődésének korszakába lép, amelyben ki vannak zárva az országok közötti katonai konf­liktusok lehetőségei. A szovjet kormány java­solja, hogy az ellenőrzés céljából hozzanak létre nemzetközi leszerelési szervezetet. Ez a szerző­désben részt vevő összes államok konferenciájából ' és ellenőrző tanácsból állna. A nemzetközi leszerelési szervezet az ENSZ kereteiben alakulna meg az egyezményben részt vevő összes ország rész­vételével. Tevékenységét a le­szerelési intézkedések végre­hajtásának megindulásával egy időben kezdené meg. A konferencia az 'értekezle­ten részt vevő összes államok­ból áll. Rendszeres ülésszako­kat tart évente legalább egy­szer. Minden állam egy sza­vazattal rendelkezik. Az eljá­rási kérdések eldöntése egy­szerű szavazattöbbséggel tör­ténik, más kérdéseket pedig kétharmados többséggel dön­tenek eL Az ellenőrző tanács az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagállamából áll. A tanács többi tagjait a konferencia vá­lasztja két évre. A tanács összetételének biz­tosítani kell az államok há­rom alapvető csoportjának megfelelő képviseletét. Az emlékirat megállapítja: A szovjet komány árra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a nemzetközi leszerelési szerve­zetben nincs feltétlenül szük­ség az egyhangúlag történő szavazás vagy a vétó elvének bevezetésére, és alkalmazni lehet a döntések megfelelő szavazattöbséggei történő meg­hozatalát. Ezzel kapcsolatban a szov­jet kormány figyelembe vette a nemzetközi leszerelési szer­vezet feladatainak jellegét — ellenőrizni az egyezményekből az egyes államokra háruló kö­telezettségek végrehajtását, megállapítani egyik vagy má­sik szakasz rendelkezéseinek végrehajtását és beszámolni ezekről a kérdésekről az ál­lamoknak, a Biztonsági Ta­nácsnak és az ENSZ közgyű­lésének. A szovjet kormány kifejezi azt a reményét, hogy az álta­lános és teljes leszerelés szi­gorú nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó javaslatai alapján elfogadhatóak lesznek mind­azok számára, akik őszintén óhajtják a leszerelés problé­májának megoldását. Ha a tárgyalások folyamán — hangzik az emlékirat — újabb javaslatok merülnek fel az ellenőrzési intézkedésekről és formákról, a szovjet kor­mány teljes figyelemmel fog­ja azokat tanulmányozni. A szovjet kormány kész elfogad­ni a nyugati hatalmak minden ellenőrzési javaslatát, ha e hatalmak elfogadják az álta­lános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatokat. A szovjet kormány kifejezi azt a meggyőződését, hogy amennyiben a bizottság min­den tagja a szigorú nemzet­közi ellenőrzés mellett végre­hajtandó általános és teljes leszerelési egyezmény elérésé­re fog törekedni, nem pedig a fegyverzet feletti ellenőrzés megteremtésére, akkor a bi­zottságban nem lesz nehéz megállapodni az ellenőrzés kérdéseiben. Annak érdekében, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósítása során a lehető legjobban biztosítani lehessen a békét és a biztonságot, a szovjet kormány szerződéster­vezetében már az első sza­kaszra olyan intézkedéseket javasol, amelyek fokoznák az Genf (MTI). Rusk amerikai külügymi­niszter a genfi leszerelési ér­tekezlet csütörtök délelőtti ülésén előterjesztette kormá­nyának a leszerelésre vonat­kozó javaslatait, amelyek az általános és teljes leszerelés helyett ezúttal is csupán a fegyverkezés korlátozását és ellenőrzését irányozza elő. Beszédében követelte, hogy az értekezlet elsőbbségben része­sítse az atomfegyver-kísérle­tek betiltására vonatkozó szer­ződést, mert — mint momdot­ENSZ-nek azt a képességét, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot. A szovjet kormány indítvá­nyozza, hogy az államok az ENSZ alapokmányának 43. cikkelye által előirányzott megállapodásokat kössenek a Biztonsági Tanáccsal. A megállapodások értelmé­ben a Biztonsági Tariáes ren­delkezésére bocsátott fegyve­res erők a megfelelő államok nemzeti fegyveres erőinek lét­számához tartoznak majd, és az államok határain belül ál­lomásoznának. E fegyveres erőket teljessé kell tenni, fel kell szerelni, és hadműveletek lefolytatására kell kiképezni. A Biztonsági Tanács köve ke­lésére e csapatok a tanacs rendelkezésére állnak. A Biztonsági Tanács nem­zetközi fegyveres erőinek pa­rancsnokságát a három ál­lamcsoport egyenlő képvisele­te alapján kell megalakítani, határozatokat a köztük levő megállapodás alapján kell el­fogadni. A szovjet kormány úgy vé­li, hogy már most meg lehet állapodni a nukleáris fegyver- kísérletek megszüntetéséről és nem kell megvárni az általá­nos és teljes leszerelés prob­lémájának megoldását. Ami a föld alatti nukleáris kísér­leteket illeti, a szovjet kor­mány azt javasolja, hogy hir­dessenek moratóriumot az ilyen robbantásokra mindad­dig amíg ki nem dolgozzák a megfelelő ellenőrzési rend­szert. E rendszer alkotó ele­me lesz az általános és teljes leszerelés megvalósításának ellenőrzését biztosító nemzet- köri rendszernek. A szovjet kormány kijelen­ti, továbbra is kész haladék­talanul megállapodni a nuk­leáris fegyverkísérletek betil­tásának kérdésében. A szovjet kormány célsze­rűnek tartja, hogy a tizen­nyolchatalmi bizottság meg­vitasson olyan intézkedéseket is, amelyek a nemzetközi fe­szültség enyhítését, az állam­közi bizalom megerősítését és az általános és teljes leszere­lés elősegítését célozzák. Kész megvitatni bármilyen kansu truktív javaslatot ilyen in­tézkedésekről. Emellett a szovjet kormány hangsúlyozza, hogy a nemzet­közi feszültség enyhítését, az államközi bizalom megerősí­tését és az általános és teljes leszerelést elősegítő intézke­désekről folytatandó tárgyalá­sok nem vonhatják el a bi­zottság részvevőinek figyel­mét fő feladatuk — az általá­nos és teljes leszerelésről szó­ló szerződés elkészítéséről és elfogadásáról. (MTI) ta — ebben a kérdésben for­dulóponthoz érkeztek. A leszerelés megkezdésére vonatkozó amerikai tervek következő négy pontját fejtet­te ki a ikülügyminiszter. 1. Atombombák szállítására alkalmas rakéták és repülőgé­péig valamint a főbb hagyo­mányos fegyverzet mennyisé­gének 30 százalékos csökken­tése. 2. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak meg kellene egyeznie abban, hogy nem háborús célokra utalnak át 50 000 kilogramm U—235- ös urániumot. 3. Légi megfigyelési öveze­tek, szárazföldi megfigyelő ál­lomások és rakétakilövést megfigyelő rendszer létesítése, valamint egyéb intézkedések meghozatala olyan támadások kockázatának csökkentésére, amelyeket téves számítások, a távközlési rendszerek hibája vagy baleset következtében in­díthatnak meg. 4. A leszerelési intézkedé­sek végrehajtásának ellenőr­zésére szolgáló módszerek «•sürgős megkeresése«, hogy a Párizs. Az MTI párizsi tudósítója jelenti: «Egy lépést sem jutottunk előre« — jelentették ki az al­gériai küldöttség tagjai szer­dán ' Evianban a francia kor­mány képviselőivel folytatott négyórás tanácskozás után. Az algériai miniszterek a terve­zettnél korábban tértek visz- sza svájci területen levő szál­lásukra, mert francia részről merev el­lenállásba ütköztek a még függőben maradt kérdések­ben. «A tárgyalás légköre feszült volt, s bár incidensre nem ke­rült sor, úgy láttuk, a megbe­szélés meghosszabbításának nem lenne értelme« — mondot­ták. Algériai részről nem titkol­ják: a tárgyalások további sor­sa a francia féltől függ. Ha megváltoztatja álláspontját, úgy 48 órán belül létrejöhet a fegyverszünet. »A Rousses-han folytatott előzetes tanácskozá­sokon — hangoztatják az al­gériai küldöttség köreiben y mes&zemenő engedményeket tettünk, amikor a francia kül­döttek biztosítékokat kértek tőlünk az őket érdeklő kérdé­New York (MTI). A Biztonsági Tanács szerdán — magyar idő szerint 21 óra­kor — összeült, hogy megtár­gyalja az Egyesült Államok ag­resszív politikája miatt emelt kubai panaszt. A tanács össze­hívását Kuba március 8-án Carlos Sosa Rodriguez vene­zuelai küldötthöz, a Biztonsá­gi Tanács é havi elnökéhez in­tézett levelében kérte. Ebben leleplezte a kubai népi rend­szer erőszakos megváltoztatá­sára irányuló agresszív wa­shingtoni politikát és kérte, hogy a Biztonsági Tanács bíz­za meg a hágai nemzetközi bí­róságot annak eldöntésével, mennyiben felelnek meg az ENSZ alapokmány előírásai­nak, valamint az Amerikai Ál­lamok Szervezete, mint regio­nális szervezet alapszabályai­nak azok az intézkedések, me­lyeket ez utóbbi szervezet Wa­shington nyomására Kuba el­len hozott. Mint a TÄSZSZ New York-i tudósítója jelenti, a szerdai ülésen az Egyesült Államok világ bízhassák minden* meg­kötött megállapodásban. Rusk a fentieken kívül meg­ismételte az Egyesült Álla­moknak korábban tett né­hány javaslatát, mint például azt, hogy tiltsák be az atom­fegyverek kiterjesztését olyan országokra, amelyek eddig nem rendelkeztek vele, tilt­sák be műholdak felhasználá­sát tömegpusztító fegyver­ként, és korlátozzák 2 100 000 főre mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok fegyve­res erőit. Az amerikai külügyminisz­ter végül felolvasta Kennedy elnök üzenetét, amely felszó­lítja a genfi értekezleten részt vevő küldötteket, hogy «bát­ran és felelőssé «teljesen kezd­jenek hozzá a leszerelés kér­désének megvitatásához, és fogadják meg, hogy erőfeszí­téseiket folytatják mindaddig, amíg feladatukat el nem vé­gezték«. • • * Rusk külügyminiszter fel­szólalása után az elnöklő Green bezárta az ülést. A bi­zottság ma délelőtt — magyar idő szerint IQ órakor — ül össze ismét (MTI) sekben. Most, amikor mi ké­rünk biztosítékot az átmeneti időszakra vonatkozóan, meg nem értéssel találkozunk. Csak a szavak változnak, a francia álláspont azonban ugyanaz, mint volt.« A tárgyalásokon felmerült nehézségek miatt Ben Khsdda elhalasztotta rabatt útját. Az algériai ideiglenes kormány el-' nöke Ben Bella és társai foga­dására készült a marokkód fő­városba. Az eviani tárgyalófelek ál­láspontja főleg az algériai fel­szabadító hadsereg szerepét il­letően ütközik. Francia részről nemcsak a Marokkóban és Ni­gériában állomásozó algériai csapatok hazatérése elől «^r- kóznak el, hanem azt kívánják, hogy a felszabadító hadsereg Algériában levő egységeit is meghatározott kis területeken összpontosítsák, és így meg­akadályozzák, hogy részt ve­gyenek az algériai lakosság vé­delmében az OAS támadásai-; val szemben. Az OAS elleni harcot a francia kormány sa­ját csapatainak akarja fenn­tartani. Nézeteltérések vannak a he­lyi karhatalom hatásköre és létszáma tekintetében, az ideig­lenes végrehajtó szerv összeté­tele és a fegyverszünet beje­lentése kérdésében is. A L’Humanité éviani. tudó­sítója nyilatkozatot közöl, képviselője meg sem kísérelte a panasz napirendre tűzésének megakadályozását. A Biztonsá­gi Tanács egyöntetűen elfogad­ta a napirendet és meghívta az ülésre Kuba képviselőjét. Mario Garcia Inchaustegui kubai küldött alaposan meg­fontolt és megdönthetetlen ér­vekkel alátámasztott beszédé­ben bebizonyította, hogy az Egyesült Államok nyomására Punta del Este-ben hozott ha­tározatok újabb Kuba-ellenes agresszió előkészítését céloz­zák. Az Egyesült Államok zsol­dosbandákat képeztet ki és nyomást gyakorol több ország­ra a Kuba edlen tett törvény­telen intézkedések támogatása céljából. Mindezt Olyan nevet­séges ürüggyel teszi, mintha a jelenlegi rendszert a Szovjet­unió «kényszerítette« volna Ku­bára, és mintha a kubai népi rendszer «veszélyeztetné« az amerikai kontinens összes or­szágait Ez az «érve« éppúgy, * 5 Az előző napokban érkezett hideg csah előkészítője volt a március idusán valóban szo­katlan, télies fordulatnak. Mint a Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán tájékoztatásul elmondották, a csütörtökre virradó éjszaka, illetve csütörtök délelőtt rend­kívül erős hideghullám söpört végig. az országon. Jellemző például, hogy Budapesten a hajnali hőmérséklet mínusz 3 fok volt, s délben már mínusz 5 fokot mértek. Az éjszakai fagyok országszerte mínusz 4—7 fokosak voltak, egyes fagyzugos vidékeken azonban 9—10 fok alá szállt a hőmérő higanya. Ez egyúttal szomorú rekordot is jelent: a Meteoro­lógiai Intézet csaknem száz­éves működése alatt hasonlóan kemény hideget március kö­zepén még nem mértek ha­zánkban. Az időszaknak meg­felelő hőmérsékleti maximum sok évi átlaga plusz 10 fok volt, most pedig mínusz 5 fok körül alakult ki az átlagszint. A Kékestetőn csütörtök ■ dél­ben mínusz 11 fokot mértek. A középhőmérséklet alapján ez a nap volt az idei tél leg­hidegebb és legtéliese'ob nap­ja. A hidegérzetet fokozza a helyenként viharos erősségű szél és a csaknem az egész országra kiterjedő havazás. A kedvezőtlen fordulatot a Földközi-tenger keleti meden­céjében kialakult óriási ciklon okozta, amely nagy tömegű sarki levegőt «szívott le« főleg Közép-Európa légim eb*. Euró- { amelyben az FLN egyik kép­viselője kijelenti: «Hét éven át nem ismer­tük el a francia hadsereg megszállási jogát Algériá­ban; most. amikor a béke megkötéséről van szó, nem írhatunk alá olyan egyezményt, amelyet a mi harcosaink kapitulációja­ként lehetne feltüntetni.« Az FLN álláspontját, hogy az algériai béke helyreállítása nem bízható kizárólag a fran­cia fegyveres erőkre, mi sem igazolja jobban, mint a fran­cia kormányhoz közel álló Fi­garo algériai tudósítójának csütörtöki ' helyzetjelentése: «Világos és ismételten beiga­zolódott tény — írja a tudósí­tó —, hogy az európai és algé­riai lakosság közötti összeüt­közés esetén a hadsereg az eu­rópaiak pártját fogja. A pol­gári hatóságok tudatában van­nak tehetetlenségüknek. Sem­miféle eszközük sincs a be­avatkozásra. A prefektúra sze­mélyzete óriási többségében algériai franciákból áll. A rendőrséget elárasztotta az OAS. A tudósító constantine-i tisztek véleményét idézi: «Mi nem politizálunk — mondot­ták. — Tudjuk, hogy a város­ban levő 35 000 európait 220 000 muzulmán fenyegeti. A mi fel­adatunk, hogy az európaiakat megvédjük.« mint a nemzetközi jog előírá­sainak dürva megszegése arra irányul, hogy előkészítse a ta­lajt a kicsiny Kuba ellen ter­vezett kollektív agresszióra, amely ország egyetlen «bűne« az, hogy a szocializmus útját választotta. Kuba képviselője felhívta a Biztonsági Tanácsot, teljesítse kötelességét, mert a nemzet­közi jog sárbattprása veszélyez­teti az egész világbékét. Kuba indítványozta, hogy a Bizton­sági Tanács kérje ki a nemzet­közi bíróság véleményét A kubai küldött kiemelte a továbbiakban, hogy a Kuba ellen hozott törvénytelen ha­tározatokat és szankciókat az Amerikai Államok Szervezeté­nek értekezletén a legfonto­sabb latin-amerikai államok nem támogatták. A kubai küldött több mint kétórás beszéde után az ülést csütörtökön, magyar idő sze­rint 21 órára elnapolták. pa nyugati és északi országai­ból a normálisnál ugyancsak sokkal keményebb hideget je­lentettek legutóbb, de csapa­dék nélkül. A havazás jelenleg Jugoszláviában és Magyaror­szágon a legerősebb, Olaszor­szágban nagy esőzések kezdőd­tek, több állomás zivatarokat jelzett. Volt egy régi, most már el­avult népi szabály: aki a már­ciusi hóban megmosakszik, megszépül, ez a márciusi ha­vazás ritka voltára mutat. Az utóbbi néhány évtizedben azonban számottevően eltoló­dott az időjárás: a november és a december hovatovább már ősznek számít, ugyanakkor a március a téli hónapok sorába degradálódott. 1958 márciusá­ban — 21—22-én — ugyan ha­sonlóan erős hófergeteg szá- gutdott végig az ország több vidékén és Budapesten is, de a hőmérséklet akkor már ta- vaszias volt. Most a tavasz ké­sése megközelítően egy hónap. A közeli napokra várható időjárásról szólva a meteoro­lógusok hangoztatták, hogy a tél új »mandátuma« már csak egészen rövid időre szólhat, számíthatunk arra, hogy a ta­vasz erői hamarosan újból fö­lénybe jutnak. Pénteken az or­szág több vidékén tovább tart a hóesés, s a hideg-utánpótlás sem merül ki egyelőre. Szom­baton és vasárnap azonban előreláthatólag már lényeges javulás kezdődik az időjárás- ban. (MTI) Fiatalember, ne játsszon a tűzzel, mert még baj lesz!!! ÍEndrődi István rajza) Ru«k külügyminiszter előterjesztette kormánya javaslatait a leszerelésről Kuba képviselőjének beszéde a Biztonsági Tanács ülésén Száz év óta nem volt ilyen hideg március 15-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom