Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

I\uív> O ^POS^ TTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLSR SomogyiHéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 51. SZÁM ♦ PERIEK, 1962. MÁRCIUS 2. Mai számunk tartaimabót: Helytáll az ifjúsági brigád (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Élő szülök árvái ^ 0 > Vasárnap is javították a gépeket a Karádi Gépállomáson A múlt évben a hosszú ősz miatt csak k; són foghattak hozzá a téli nagyjavításhoz Karádi Gépállomáson. Mégis a múlt héten 99 erőgép nagy része már készen állt a km nulásra, sőt 20 traktor már dolgozott ia Keller László, a gépállomás igazgatója el mondta, hogy a mezőgazdasági munkák kés 6 befejezésén kívül az is késleltette a gépjaví­tás megkezdését, hogy az alkatrészek beszer zése akadályokija ütközött. Az előző évbe: sakkal kevesebb munkájúk volt a gépállamáf dolgozóinak, hiszen akkor a gépparknak 48 százaléka új gépből állt, s ezért nem szorultak nagyobb mértékű javításra. A télen 31 főjavítást végeztek el. 17 mű- helyszerelő, 6 körzeti szerelő és 40 traktoros Hruscsov üzenete De Gaulle-hoz Kittiek István szerelő egy T—28-as traktor karbantartását végzi. Váczi József szerelő az egyik traktor motorjának hüvelyméretét ellenőrzi ta­pintókaros indikátorral. dolgaaott ebben az időszakban a gépállomáson. Hogy mielőbb csatasorba állhassanak a trak­torok, munkaidőn felül, sőt vasárnap is javí­tották a gépeket. A főmérnök és az igazgató rendszeresen ellenőrizte a műhelyben folyó munkát. Péter Imre körzeti szerelő a kijaví­tott gépeket próbálta ki, hogy tökéletesen mű­ködnek-e. A munkagépek rendbe hozásánál és általában a javítási munkákban különöséül Frank László, Kovács Géza és Táncsos Lajos szerelők jeleskedtek. A gépállomás dolgodéi összefogtak, hogy a javításokkal idejében végezzenek. Hinnék kö­szönhető, hogy február utolsó napjaira már csak a karbantartási munkák maradtak. Moszkva (TASZSZ). Moszkvában közzétették N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa Elnö­kének Charles De Gaulle-hoz, a Francia Köztársaság elnö­kéhez 1962. február 27-én kelt üzenetét. Az üzenet szö­vege a következő: Tisztelt Elnök Űr! Nagy figyelemmel tanulmá­nyoztam az ön válaszát arra a iebruár 10-én kelt üzenetemre, amely tartalmazta a szovjet kormány javaslatát, hogy a ti­zennyolc hatalmi bizottságban a leszerelési tárgyalásokat a legmagasabb tisztséget betöltő állami vezetők kezdjék meg. Amikor elhatároztam azt a javaslatot, hogy a tizennyolc hatalma bizottságban a tárgya­lásokat a legmagasabb szintű állami vezetők részvételével kezdjék meg, az a kívánság ve­zetett, hogy haladást érjünk el e közelgő tárgyalásokon, bizto­sítsuk a szükséges feltételeket, hogy a munka termékenyen, nagyfokú haszonnal járjon. Megelégedéssel veszem tudo­másul az on üzenetében foglalt kijelentést, hogy Franciaország kész részt venni bármilyen tár­gyaláson, amely reményt kelt a leszerelés irányába mutató haladást illetően. Emlékszem az 1960 tavaszán Párizsban és Rarruboui Uet-ben önnel folytatott beszélgetések­re, amelyeken érintettük a le­szerelés kérdéseit is. Hasznos beszélgetések voltak ezek, ame­lyek alapján világos képet al­kothattam magamnak az ön adatpontjáról. Akkor mindket­ten arca a megállapításra ju­tottunk, hogy a leszerelés nap­jaink legfontosabb, leghalaszt­hatatlanabb problémája. Emlékszem, az egyik beszél­getés során azt mondotta ne­Körzeti iskola épül a Zselicségben Három körzeti iskolára len­ne szükség a Zselicségben. Az első ilyen iskola SzentJborbá- son létesül még ebben az év­ben. A tervek elkészültek, és a négy tantermes iskola épí­tését rövidesen megkezdik. Az építkezés anyagi alapját a környező községek szép ösz- .szeíogása teremti élő — ösz- szesan 750 ezer forintot fordí­tanak rá a községfejlesztésd alapokból —, az állami hoz­zájárulás összege pedig mint­egy 240 ezer forint. A szentbalázsiak öt köbmé­ter épületfát, 150 mázsa me. szét és más építőanyagot ad­nak iskolájuk fölépítéséhez. A körzethez tartozó községek: Sántos, Cserónfa, Kaposgyar- mat, Hajmás és Gálosfa 28 köbméter faanyagot ígértek, s az összes fuvart, segédmun­kát vállalták. A dokumentációs tervet a Kaposvári Járási Tanács Mű­szaki Osztálya készítette el társadalmi munkában. Kik jelentkezhetnek ipari9 kereskedelmi és mezőgazdasági tanulónak? A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában tájékozta­tó jelent meg az ipari, keres­kedelmi és mezőgazdasági ta­nulók 1962—1963. tanévi fel­vételéről. Eszerint azok a 14— 16 éves fiatalok jelentkezhet­nek, akik legalább az általános iskola nyolcadik osztályát ered­ményesen elvégezték, s egész­ségileg megfelelnek a válasz­tott szakma követelményeinek. Az érettségizett fiatalok (17 —18 évesek) részére minden szakmában rövid ebb — általa­Harminc kilométer magas „hullámverés" a levegőben Kecskemétig jutott el a Kárpátok fölött keletkezett levegőhullám A légi közlekedés szem­pontjából jelentős kutatások­ról számolt be a Magyar Me­teorológiai Társaság ülésén Adámy László, az Országos Meteorológiai Intézet tudo­mányos munkatársa. Az úgy­nevezett levegőhuillámokról tartott előadást. Amikor a szél átbukik az útját keresztező hegygerinc fölött, utána — bizonyos idő­járási körülmények között — jó darabig még sík terület fö­lött sem jut vissza eredeti vízszintes útjára, hanem sza­bályszerű hullámzással halad tova, olykor több száz kilo­méternyire is. Nálunk például Kecskémét fölött is sikerült megtalálni olyan hullámot, amely a Kárpát-medence pe­remhegységei fölött, tehát legalább 150—200 kilométerrel távolabb keletkezett. Egy-egy ilyen hullám hossza 8 és 40 kilométer között van, s a hullámmozgás olykor fölér 30 kilométeres magasságig is. E hullámzás közben megle­pően gyors a levegő függőle­ges irányú mozgása. A Sierra Nevada mögött például meg­figyeltek már másodpercen­ként körülbelül 40 méteres emelkedést is, de a magyar- országi »rekord« is eléri en­nek a sebességnek körülbelül a felét. Egyik vitorlázó gé­pünknek egy alkalommal ki­zárólag az emelkedő levegőre »támaszkodva« sikerült több fokozatban összesen 6660 mé­terrel följebb jutnia eredeti magasságánál. Madrid kör­nyékén viszont egy 3500 mé­teres magasságban repülő utasgép e hullámmozgás foly­tán — noha minden motorja cek alatt 600 métert süllyedt, majd leállított motorokkal is egykettőre 1500 métert emel­kedett. Igen nagy veszély a repülő­gépek száméra, hogy a hul­lámhegyről hullámvölgy felé csúszó levegőtömeg gyakran sokkal gyorsabban süllyed, mint amennyit a gépek emel­kedő képessége ki tud egyen­líteni. De — amint az előadó elmondotta — a meteorológia ma már megfelelő tanácsot tud adni a pilótának, hogy néhány órán belül hol, mi­lyen szélviszonyokkal számol­hat, -milyen útvonalon kell te­hát vezetni gépét, hogy elke­rülje a levegő hullámzásában rejlő veszélyeket. Ez a né­hány óra pedig a mai gyors gépeknél már elegendő is a teljes erővel dolgozott —per- repülés biztonságához. (MTI) ban másfél-két év — a tanuló­idő, mint az általános iskolát végzetteké. A helyiiparban — a tanácsi vállalatok, kisipari és mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek és magán kisiparosok — a következő szakmákban szer­ződtetnek tanulókat: vas- és fémipari, szerelő- és javítóipa­ri, villamos- és műszeripari, nemesfémipari, építőipari, fa­ipari, textilipari, ruházati ipa­ri, bőripari, nyomdaipari, szol­gáltatóipari, vegyes ipari. Mezőgazdasági szakmunkás- tanulónak az alábbi szakmák­ban lehet jelentkezni: erdő- gazdasági szakmunkás, szántó­földi növénytermesztő gé­pész, öntözéses növénytermesz­tő gépész, növényvédő gépész, komlótermelő, magtáros, ser­téstenyésztő, szarvasmarha-te­nyésztő, juhtenyésztő, baromfi- tenyésztő, vadász (vadőr), ha­lász, méhész, tejgazdasági szakmunkás, dísznövényterme­lő és kertépítő, zöldségtermelő és zöldséghajtató, gyümölcs­termelő és faiskola-kezelő, sző­lőtermelő és borkezelő, kerti­mag- és kertészeti ipari nö­vénytermelő. A képzési idő az erdőgazdasági szakmunkások­nál két év, a többi' szakmában három év. A jelentkezések alapján a tanulókat a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok május 1-e és június 15-e között hívják be szerződéskötésre. (MTI) kém, hogy csúcsértekezlet elé kell vinni a nukleáris leszere­lésnek és nukleáris fegyvert célhoz juttató eszközök felszá­molásának kérdését, így pél­dául a mozgó és az állandó tá­maszpontok, a rakétatámasz­pontok kérdését. Én akkor azt válaszoltam önnek, hogy mi helyeseljük ezt a javaslatot. Szeretném hangsúlyozni, hogy pontosan ez tűnik ki az önnel történt párizsi találkozásom után hamarosan a valamennyi állam elé terjesztett általános és teljes leszerelési javasla­tainkból. Ön azt kérdezi, milyen mó­don lehetne elhárítani az atom­háború veszélyét. Számomra érthető az ón aggodalma — hi­szen a rakéta-nukleáris háború veszélye elhárítása napjaink fő feladata, s bennünket is mé­lyen foglalkoztat. Ön úgy véli, hogy ennek a feladatnak a megoldását biztosítani lehet, ha a leszerelés folyamatát a nuk­leáris fegyver célhoz juttatását szolgáló eszközök ellenőrzött megsemmisítésével és meghiú­sításával kezdjük meg. A szovjet kormány — mint ismeretes — szintén azt java­solja, hogy a leszerelés kezdőd­jék meg a nukleáris fegyverek célbajuttatását szolgáló összes eszközök — katonai rakéták, hadirepülőgépek és hadihajók, tengeralattjárók, tüzérségi lö- vegek stix — nemzetközileg el­lenőrzött megtiltásával és meg­semmisítésével, s ugyanakkor számolják fel a mások terüle­tén létesített idegen támasz­pontokat, vonják ki más or­szágok területéről az idegen csapatokat Javaslataink más lépéseket is tartalmaznak a le­szerelés területén. Ezek a fegy­veres erők csökkentésére, majd teljes feloszlatására, a hagyo­mányos fegyverek megsemmi­sítésére, a nukleáris fegyver- készletek teljes felszámolására irányulnak. Ha mindezek az intézkedések megtörténnek, a nukleáris támadás, s általában a háború veszélye megszűnik. Ön, elnök úr, üzenetében kü­lönösen hangsúlyozza a nuk­leáris fegyverrel rendelkező államok szerepét és azt java­solja, hogy a leszerelési tár­gyalások részvevőit korlátozzák csupán négy hatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország — képviselőire. Nem lehet kétséges, hogy a nukleá­ris hatalmaknak fontos, ha úgy tetszik, döntő szerepet kell ját­szaniuk a leszerelési tárgyalá­sokon. Ezeknek a hatalmaknak a hozzájárulása nélkül nem le­het megoldani sem a nukleá­ris fegyverek felszámolásának, sem pedig az ilyen fegyverek­kel végzett kísérletek megtil­tásának kérdését. A népek pe­dig követelik a nukleáris ha­talmak erre vonatkozó mielőb­bi megállapodását Ön egyetért azonban azzal, hogy a leszerelés kérdése, a bé­ke megszilárdításának kérdése nemcsak a nukleáris fegyver­rel rendelkező hatalmakat érinti. Más országok, köztük az emberiség jelentős részét kép­viselő semleges államok népei nem kevésbé érdekeltek az ál­talános és teljes leszerelés meg­valósításában. Talán elkerülné őket a termonukleáris háború? Talán ez a háború nem fenye­geti őket súlyos következmé­nyekkel? Ha azonban ez így van, akkor nyilvánvaló, hogy ezeket az államokat is megil­leti a szavazati jog a leszerelő* problémájának megoldásában, Lehetőséget kell kapniuk arra, hogy pozitívan hozzájárulja­nak a tárgyalásokhoz. Ezen a leszerelés ügye csak nyerhet, ahogy a tizennyolc hatalmi bi­zottság megalakításával kap­csolatban ezt egyértelműen el is ismerték. Az a tény, hogy a leszerelésn bizottságiban részt vesz több olyan állam, amelynek nincs nukleáris fegyvere, köztük sem­leges államok is, természetesen semmiképpen sem zárja ki a nukleáris hatalmak számára azt a lehetőséget, hogy kapcso­latokat tartsanak fenn egy­mással, kicseréljék véleményü­ket a leszerelési kérdésekkel foglalkozó tárgyalásokon. Te­kintetbe véve ezeknek a ha­talmaiknak különös szerepét és felelősségét a leszerelés kérdé­sének megoldásában, megköny- nyíthetik a legfontosabb lesze­relési kérdésekben a megegye­zés elérését, ha kicserélik vé­leményeiket. Mi a magunk ré- (Folytatás a 2. oldalon.) Fagyok után rügyezik a gyümölcsfa, megadott időpontra nyílik a virág Növekedésszabályzó vegyszerrel kísérleteznek a Kertészeti Főiskolán A mezőgazdaságban, főként legintenzívebb ágában, a ker­tészetben mindjobban tért hó­dit a különböző vegyszerek al­kalmazása. A műtrágyák és nö- vényvédőszerek mellett kezde­nek szerepet kapni az egyéb összetételű és rendeltetésű ké­miai anyagok is. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán most egy növekedésszabályozó ké­szítmény előállításával és al­kalmazásával kísérleteznek. A vegyület sajátossága, hogy kon­centrációjának foka szerint serkenti vagy lassítja a növény fejlődését. A növekedésserkentő hatást elsősorban a szőlőtermesztés­ben hasznosítják. Az ötéves terv nagyarányú szőlőtelepítési programjához körülbelül egy- mdlliárd gyökeres szőlővessző­re van szükség. Ennek előállí­tását nagyon megnehezíti, hogy a sima vesszőknek csak viszonylag kis része gyökere­sedik meg. A főiskola tangaz­daságában az idén újszerű kí­sérleteket kezdenek: 25 000 dug­ványt kezelnek az új vegyi anyaggal, s ettől a gyökerest dési arány jelentős növekedé­sét várják. A kísérletek során azt is megvizsgálják, hogy a szer oldat, por vagy egyéb for­mában alkalmazható-e a leg­jobban. Bál-milyen meglepően hang­zik is, az új vegyi anyag növe­kedést fékező hatásának még nagyobb a jelentősége. Gyü­mölcstermésünket minden év- ben többé-kevésbé csökkenti, hogy a tavaszi fagyok elpusz­títják a korán kifakadt rügye­ket. Ezért kémiai beavatkozás­sal akarják késleltetni, a tava­szi fagyok utánra «kitolni« a rügyfakadás idejét. A dísznövénytermesztésben a növekedést serkentő és las­sító hatást egyszerre akarják alkalmazni. A cél itt az, hogy a növények egy része »meg­adott időpontra«: bizonyos ün­nepekre, névnapokra bontsa kS virágait. Ennek megfelelően a növény • fejlődési stádiumától függően gyorsítják vagy lassít­ják a vegetációt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom