Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

ki <b'-I? VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ÄRA: EC FILLER Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX ÉVFOLYAM 58. SZÁM SZOMBAT, 1862. MÁRCIUS 10. Mai számunk tartalmából: Élő, eredményes munkaversenyt akar a Baromíileldolgozó Vállalat (3. o.) Rádió- és televízió műsor (5. o.) A múzeum vendégkönyvének adataiból (6. o.) Befejeződött az oktatás a tsz-vezetőképző szakiskolán Tegnap tartották a záróünnepélyt ■ A megyei pártbizottság és a megyei tanács a Földművelés- ügyi Minisztérium segítségével 1980 októberében szervezte meg a tsz-vezetőképző szakis­kolát A termelőszövetkezetek vezetői Balatonbogláron két éven át öt-öt hónapot tanultak. Az iskola a Kaposvá­ri Mezőgazdasági Technikum igazgatóságának irányításával működött, igazgatóhelyettes­ként Takács István, a techni­kum tanára vezette azt A tan­anyag azonos a zsámbéki egy­éves szakiskoláéval. Mint ott, itt is a közismereti tárgyak mellett a legfontosabb tanulni- való a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet az üzemszervezés, a gépesítés, az agrárgazdaságtan, a számvitel é6 a gazdasági gyakorlat volt. A tanítás befejeztével a múlt napokban vizsgát tettek a hallgatók. A 75 tsz-vezető közül 18 Zala és Fejér megyé­ből, a többi pedig Somogyból való. 4,3-es átlageredményük valamennyi ük becsületes, szor­galmas munkájára vall. Kitű­nő és jeles osztályzatot 36-an kaptak. Külön jelentősége van annak, hogy a hallgatók 55— 60 százalékának átlagos élet­kora 30—45 év, tehát szép jö­vő áll még előttük a szövetke­zet irányító munkájában. Min­den elismerést megérdemlő szorgalmukra jellemző, hogy a szakiskola nehéz és nagy tan­anyaga mellett mintegy 40-en ebben az időben végezték az általános iskola hetedik, nyol­cadik osztályát szintén kiváló eredménnyel. Nehéz neveket említeni, a jók közül a legjobbakat kivá­logatni, hiszen az iskola min­den hallgatója tudásának leg­javát adta. Gombaszögi Jenő holhói, Bognár István mező- csakonyai, Keserű József dar rányi, Kovács István nagyba­jomi tez-elnök és még sokan mások kitűnő bizohyitvpnyt visznek haza. Ügy éltek, úgy dolgoztak itt együtt a szövet­kezeti vezetők, mintha egy nagy családba tartoznának; egymásnak segítve gondosan ügyeltek arra, hogy nehéz, ko­moly munkájuk menetét ne za­varja semmi fegyelmezetlen­ség. Ä szakiskola záróünnepélyét tegnap délután tartották meg 1 Balatonbogláron a Ganz— MA VÁG üdülőjében. Ünnepi beszédet Királyi Ernő földmű­velésügyi miniszterhelyettes mondott. Beszédében a tsz-ek vezetésének helyes mószereit ismertette. Nyomatékosan fel­hívta a hallgatóság figyelmét a szövetkezeti demokrácia meg­tartására. Ezután Szirmai Jenő, a megyei, pártbizottság első titkára,, majd dr. László István, iá megyei tanács vb-elnöke kö­szöntötte a tsz-vezetőket I>r. Guba‘Sándor, a mezőgazdásági technikum és szakiskola igaz­gatója könyvjutalmat adott a kitűnően vizs gazoltaknak. A hallgatók nevében Szíj jár­tó János, a göllei Béke Tsz el­nöke mondott köszönetét az or­szágos és a megyei szerveknek, az iskola tanári karának a ta­nulási lehetőség megteremté­séért és oktató munkájukért. Az ünnepség kultúrműsorral ért véget A Hfpfrftflt megyei titkárainak értekezlete A Hazafias Népfront me­gyei ée megyei jogú városi bi­zottságai titkárainak, vala­mint békefelelőseinek részvé­telével pénteken értekezletet tartottak a Hazafias Népfront székházában. A megjelente­ket Darvast István, az MSZMP Központi Bizottsága agitáciős és propaganda osztályának he­lyettes vezetője időszerű nem­zetközi kérdésekről tájékoz­tatta, majd Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára ismertette a' mozgalom feladatait. (MTI) A termelőszövetkezeti zárszámadások tapasztalatait vitatták meg a Tabi Járási Tanács V. B. ülésén (Tudósítónktól.) A Tahi Járási Tanács V. B. csütörtöki ülésén a tsz-ek 1961. évi zárszámadásának és gazda­sági helyzetének alakulását tárgyalták meg. A beszámoló­ból és a hozzászólásokból meg­állapítható, hogy az év vé­gi leltározásokat a tsz-ek a tájvédelem jutott átlagosan egy­valyinál szervezettebben, kö­rültekintőbben hajtották vég-, re. A zárszámadási mérlegeid a valóságos helyzetet tükrözik.1 Csupán a nagyberényi és a sér-' sekszöllősi tsz-eknél kellett megismételni a leltározást, mert az nem adott megbízható képet a gazdaságról. Noha a 32 tsz közül 8 mérleghiánnyal aárta a múlt évet, á szövetke­zetek zöme megszilárdult, s az előző évinél lényegesen jobb eredményeket ért el. Ezt az alábbi adatok is alátámasztják: A tagok létszáma az előző évi 7601-ről 7782-re, a családok száma pedig 6083-ról 6280-ra emelkedett. A tsz-ek tagjai az előző évi 928 600-zal szemben 1961-ben 1 062 700 munkaegy­séget teljesítettek. Az egy tag­ra jutó átlagos munkaegység az előző évi 248-ról 305-re emelkedett. Számottevően csökkent a kevés, viszont emelkedett a több munkaegy­séget teljesítő tsz-tagok száma. A tsz-ék tagjainak közös gaz­dálkodásból származó jövedel­me az előző évi 36 millió fo­rinttal szemben 41 és fél millió forintra emelkedett. (Részese­dés, prémium, földjáradék stb.) Az előző éyi 4754 forinttal szemben tavaly 6069 forint jö­egy tagra. A föl nem osztható szövetkezeti alap több mint 16 millió forinttal gyarapodott A közelmúltban lezajlott közgyűléseken a tsz-ek tagjai értékelték a mült évi gazdálko­dás eredményeit hibáit A közgyűléseken 6 elnököt 3 fő­könyvelőt és 3 agronómust vál­tottak le. A vezetőségi tagok és az ellenőrző bizottsági elnökök és tagok egy részét ugyancsak visszahívták, s helyettük meg­felelőbbeket választottak. A termelőszövetkezetek to­vábbi szilárdítására, munkájuk javítására a végrehajtó bizott­ság több fpntóg határozatot fo­gadott el. Hruscsov záróbeszédé az SZKP Központi Bizottságának plénumán Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsá­ga plénumának pénteki ülé­sén Grigorij Zolotuhin, a tam- bovi pártbizottság első titkára volt az első felszólaló. Kijelentette, hogy az SZKP- nak a szovjet -mezőgazdaság további föllendítése érdekében végrehajtott intézkedései csa­pást mértek azokra a levitéz- lett teoretikusokra, akik a sztálini személyi kultusz ide­jén harmadrangúnak minősí­tették a mezőgazdaságot, nem törődtek a mezőgazdaság szük­ségleteivel. — Most az ügy sikere a ká­dereken fordul meg — hang­súlyozta a szónok. Hruscsovnak a Központi Bi­zottság plénumán elhangzott beszámolója fölött megindult vitában az utolsó felszólaló Ivan Gruseckij, a Ívovi párt- bizottság első titkára volt. Gruseckij fontos tartalék­nak nevezte a mocsaras és lá- pos területek kiszárítását. Az utóbbi években 68 000 hektá­ron folytak talajjavítási mun­kálatok. Erre az évre több mint negyvenezer hektár ki­szárítását vették tervbe. Az SZKP Központi Bizottsá­ga plénumának pénteki ülésén az utolsó, az 51. felszólalás után Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára mondta el záróbeszédét. Újból rámutatott arra, hogy az SZKP programjában a me­zőgazdaság fejlesztésére vo­natkozólag kitűzött feladatok — akár a legközelebi időszak, akár a távolabbi idők teendőit nézzük — teljes mértékben reálisak. Meglégedését fejezte ki afölött, hogy a plénum rész­vevői támogatták a mezőgaz­daság irányításának új rend­szerét, amelyet az SZKP Köz­ponti Bizottságának elnöksége javasolt. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet mezőgazdaság­ban nincs semmiféle vál­ság, bárhogy igyekezze­nek így beállítani a dolgot egyes burzsoá lapok. A Közpon/ti Bizottság plé­numa nem azért vizsgálta meg a mezőgazdaság kérdését, mert ezen a területen kevés történt, hanem azért, mert többet le­het és kell is tenni. Záróbeszédében az SZKP Központi Bizottságának első titkára behatóan foglalkozott a mezőgazdasági tudomány és a mindennapi gyakorlat kap­csolatának kérdéseivel. Meg­nevezett több kiváló szovjet tudóst, akik munkásságukkal nagymértékben előmozdították a mezőgazdasági tudomány fejlődését, bírálta azokat a „szakembereket”, akik elsza­kadtak az élettől. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet népnek mindene megvan a mezőgazdasági fela­datok megoldásához: hatalmas ipar, élenjáró tudomány és jó káderek. (MTI) Közlemény az SZKP Központi Bizottságának plénumáról Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak plénumáról hivatalos közleményt adtak ki: — Az SZKP Központi Bi­zottságénak plénumán 1962. március 9-én folytatták N. Sz. Hruscsov élvtárs »A kom­munista építés jelenlegi sza­kasza és a párt feladatai a mezőgazdaság ' irányításának megjavításában« címmel el­hangzott beszámolójának meg­vitatását Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma egyhangú­lag elfogadta N. Sz. Hruscsov elvtárs -A kommunista építés és a part zaaság irá­jelanlegi szakasza feladatai a mezőga nyitásának megjavításában« című beszámolójáról szóló ha­tározatot és az SZKP Közpon­ti Bizottságának felhívását a kolhozparasztokhoz, a szovho- zok munkásaihoz, a mezőgaz­dasági szakemberekhez, a tu­dósokhoz, az ipari munkások­hoz, a kommunistákhoz és a komszomolistákhoz, a Szov­jetunió összes dolgozóihoz. A plénum dokumentumait köz­zéteszik a sajtóiban. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma befejezte munkáját. (MTI) Milyen ipari szakmát tanulhatnak a% érettségiseit fiatalok? Az idei tanévben érettsé­giző fiatalok közül több mint 8200-an tanulhatnak tovább az egyetemeken és más fő­iskolákon, a többieknek az iparban, a kereskedelemben, a közlekedésben és a mező- gazdaságban nyílik lehetősé­gük elhelyezkedésre. A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Ankét a fonyódi járás fásítási tervéröl Elkészült a Balaton környé­kének fásítási terve és a fonyó­di járás vázlatterve. Megvita­tásukra a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága, a megyei tanács és a Balatpni Intéző Bizottság tegnap anké- tot rendezett á Fonypdi Járási Tanács nagytermében. - A megjelent tanácsi,' terane- lőszövetkeze'ti vezetők és az in­tézmények képviselői előtt er- dőmémökpk ismertették a ter­vekét. Mészöly Győző elmond­ta, hogy a Balaton-parti zöld­övezet meglehetősen kevés, ezért az Országos Erdészeti Fő­igazgatóság utasítására hozzá­láttak a távlati tervek elkészí­téséhez. Szélvédő erdősávokat, üdülők körüli zöldövezeteket kívánnak telepíteni. Schmuck Mihály erdőmér­nök a, Myitelezési munkáról szólt. — 1955 óta a Balaton dé­li Rartján 351 hektárt fásítot­tunk be, 215 hektárom pedig pótoltuk a fákat. Ez a munka tovább folyik. Az idén fásítás­ra eddig egymillió forintot fordítottunk a Balaton környé­kén — mondotta. Weil József erdőmémök a községi vezetők előtt bemutat­ta a falvak fásítási tervét. Eszerint például a Kis-Balaton körül egy zöldövezetet létesíte­nek. Sok községben hófogó és szélvédő erdősávokat alakíta­nak ki. A tervek bemutatása után vita kezdődött. A résztvevők elmondták, hogy nagy társa­dalmi összefogásra van szük­ség, és kiemelték a Hazafias Népfront, valamint a KISZ szerepét. A tanácskozás a késő délutá­ni órákban fejeződött be. Munkóból kiérdemesült- idős isz-tagckal- vendégeltek meg Nágocson Kedves ünnepséget rendeztek a minap a nágocsi nőtanács asszonyai: a tsz és a község társadalmi életének vezetői vendégül látták a falu munká­jában elfáradt 3S idős emberét. Az ünnepeiteket sorban kö­szöntötték a falu vezetői: Nie­der Laos idős kommunista, Paska Feréncné, a nőtanács el­nöke, Bozóki Ferenc népfront elnök. A fiatalság üdvözletét Tar Jenő mezőgazdász talmá- ecoUa. Bozóki Ferenc beszédé­ben fölidézte a keserű múltat, hogy akkor az öreg ember te­her volt a család számára, ma pedig tiszteljük és megbecsül­jük őket. fő erőt, egészséget, hosszú életet kívánt nekik. Ez­után Bodó József könyvelő at nyújtotta az idős embereknek a termelőszövetkezet ajándé­kát: pénzt, illetve kenyérgabo­nára szóló utalványt- Végül a nötanáés díszebéden látta -vendégül az ünnepelte'. LeL • ' Tavaly 204 millió forinttal gyarapodott,megyénk termelőszötetkezeíeinek tiszta vagyona (Tudósítónktól.) A megyei tanács mezögasda- sági osztályán összesítették a termelőszövetkezetek múlt évi zárszámadási eredményeit. Az készpénzben majdnem 356 adatokból kidéiül, hogy azi 1960-as fejlődés és a tava­lyi nagy szárazság okozta ter­méskiesés ellenére kevesebb a mérleghiány összege, mint két évvel azelőtt. A gazdálkodás javulását mutatja az is, hogy a termelőszövetkezetek teher1­gyarapodott egy év alatt, s túl­szárnyalja a 750 milliót. A közös munkában részt ve­vő tagoknak természetben mentes vagyona 204 millióval tak. piillió forintot fizettek ki, föld- járadék címén 37 millió 400 ezer forintot kaptak. Jelentő­sen növekedett a saját forrású termelési alap is; ennek érté­ke majdnem 250 millió forint. Szociális és kulturális alapra majdnem 6 milliót tartalékol­legalább 5000 érettségiző fiú, illetve lány számít­hat rá, hogy ipari, me­zőgazdasági vagy keres- i kedelmi tanulóként szak­mai képesítést szerezhet. Tanulmányi idejük rövidebb, mint az általános iskolai vég­zettségűeké: másfél—két év. Bármilyen szakmát választ­hatnak, de a szakmai igé­nyeknek és az érettségizettek érdeklődésének megfelelően az állami iparban elsősorban a különféle műszerész-, op­tikus-, esztergályos-, szer­számkészítő-, motorszerelő-, lakatostanulóként helyezked­hetnek el, a helyiiparban pe­dig üvegcsiszoló, üvegműves, porcelánfestő, ötvös, bőrdísz­műves, faszobrász,' intarzia­készítő, kárpitos, kisebb számban fényképész, fogmű­ves mesterséget tanulhatnak. A szakminisztériumok szak­munkásképzésében is van ta­nulási lehetőségük az érettsé­gizetteknek, például a nyom­dászszakmában betűszedő­ként, gépmesterként, mély­nyomóként, kémigrafikusként, nyomdai fényképészként, nyomdai retusőrként és könyv­kötőként. Fölvesznek érettsé­gizetteket szakács- és cuk­rásztanulóként is. A kereske­delem elsősorban vas- és kul- túrcikkeladónak, vendéglátód ipari felszolgálónak, kisebb számban drogistának, kira­katrendezőnek és szálloda­portásként. képezik ki az érettségizetteket. Ezeket a szakmákat csaknem kivétel nélkül lányoknak is ajánlják. Az egészségügyi ellátás kö­zépkádereit ugyancsak érett­ségizettekből képezik ki. Az egészségügyi szakis­kolák ebben az évben 1840 fiatalt vesznek föl. Körülbelül 800-an mehetnek betegápolónak, 400-an cse- csemőgondozó-nőnek, 120-an közegészségügyi—járvány­ügyi ellenőrnek, 40-en diétás- nővérnek, 40-en laboratóriu­mi, 50-en gyógyszertári asz- szisztensnek. Közegészség- ügyi—járványügyi ellenőrnek elsősorban férfiakat keresnek, gyógyszertári asszisztensnek férfiakat és nőket is alkal­maznak. Az általános gimnáziumok­ban végző és sem főiskolán, sem a szakmunkásképző is­kolákban tovább nem tanuló fiataloknak ugyancsak van elhelyezkedési lehetőségük az iparban. Különösen a híradás- technikai, a műszeripari, va­lamint a vegyipari vállalatok­nál. Ezekben az iparágakban az érettségizettek műveltsé­güknél fogva gyorsan elsajá­títhatják a szükséges ismere­teket, és jól betanított mun­kásokká válhatnak. A beta­nított munkások később, bi­zonyos tanfolyamok elvégzése után szakmunkás-képesítést nyerhetnek, sőt i a felső isko­lák esti és levelező tagozatait sem zárják el előlük. Sok érettségizett, tovább nem tanuló fiatal mehet a közlekedési vállalatok­hoz is. A posta több száz érettségi­zettet, elsősorban lányt vesz fel forgalmi szakszemélyzeté­nek utánpótlására, és tanfo­lyamokon képezi ki őket. A MÁV főleg fiúkat vesz föl a forgalmi szakszolgálat külön­böző munkaköreire. Az érettségiző fiatalok je­lentkezését már most elfo­gadják a vállalatok, szövetke­zetek. Akik nem a kiválasz­tott vállalatok székhelyén lak­nak, tájékozódás és munkába irányítás végett keressék föl a lakhelyük szerint illetékes megyei vagy városi tanács munkaügyi osztályát, munka­erő-irányító kirendeltségét, ahol segítséget kapnak elhe­lyezkedésükhöz. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom