Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-08 / 56. szám

Csütörtök, 1982. március 8. 5 SOMOGYI NÉPLAP VÁLTOZIK AZ ÉLET cl cigánytelepeken Néhány évvel ezelőtt elszo­morító képet mutatott me­gyénk cigánylakosságának helyzete. Közülük csak keve­sen vállaltak állandó munkát. Többségük csavargassál töltöt­te idejét. Az általuk elköve­tett bűnesetek nagy gondot okoztak a rendőrségnek, az igazságszolgáltatásnak. Orszá­gos fórumokon is sokat foglal­koztak ezzel a kérdéssel. Hatá­rozatok születtek arról, hogy mindent meg kell tenni a ci­gány \ munkába állításáért és neveléséért. Á társadalmi szer­vezetek és intézmények bizottságokat alakítottak e feladat végrehajtására. Mir lyen eredményekkel járt ez a kezdeményezés ? Néhány nappal ezelőtt egy fiatalember járt a szerkesztő­ségben a kaposvári cigányte­lepről. Panasszal kezdte; »Nyu­godtan szeretnénk élni, de né­hány ember miatt nein lehet. Valahogy segíteni kellene ezen... « Arra kért bennün­ket, látogassunk el a telepre. Felkerestük Kovács Domon­kost a telepen. Az egész telep mindössze négy házból áll. Ä városi tanács csaknem félmil­liós költséggel éppíttette há­rom évvel ezelőtt. Sokan sze­rettek volna ideköltözni akkor, és Vádákkál illették a tanács vezetőit azok, akiknek igénylé­sét elutasították. Ezek az em­berek kárörvendóen így be­széltek még tavaly is: »No, ezekkel is jó boltöt kötöttek. Tessék megnézni a házakat, egy év alatt tönkretettek min­dent.« A rendőrség és a tanács va­lóban nagy gondot vett a nya­kába a tálep létesítésével. Dé megérte a faradságot. A telep­ről rendszeresén járnak isko­lába a gyérékek, és a felnőttek — látvá a szomszédos régi te­lep lakóinak életét — sókat változtak. Többségük állandó munkát vállal, szakít régi élet­módjával A legtöbb lakásban már van ágy, asztal, szék ép rádió. A férfiak most társadal­mi munkával akarják a szobá­kat lepadlózni. Néhányan pe­dig házat szeretnének építeni maguknak még ebben az évben. A kaposvári telep egy ások köziül, hiszen a 163 telepen csaknem 10 ezer cigány él szerte a megyében. Az utóbbi négy évben több mint 15Ó cigánycsalád épített új házat. Az Országos Takarék- pénztár több családnak folyó­sított építési kölcsönt. Sok új lanásban van mar villany és í azonban itt is szembeötlőek. A rádió. Ilyen lakások épültek az ] tankötelezettek utóbbi időben a lobbi között Barcson, Lakócsán, Babócsán, Kaposváron. Természetesen ezt csak a tanácsok segítségével lehetett megvalósítani. Szép példáját adta a segíte­ni akarásnak öreglak. A vasa- di telepen — a falutól két ki­lométerre — 25 cigánycsalád él. Két évvel ezelőtt még rongy­sátrakban laktak. Akkor ta­nácsülésen hoztak határozatot arról, hogy fát adnak nekik fa­házak építésére. Ma új telep van a régi helyén. Az iskolá­ban alig van panasz a cigány- tanulókra, sőt jó néhány kitű­nő is akad a 34 alsó tagozatos között. Esténként, munka után 22 felnőtt siet a telepről az is­kolába. Írni és olvasni tanul­nak. Mezei Imre, a községi ta­nács elnöke ezt mondta: »Tö­rődni kell velük, tanítani kell őket. Ez a legfontosabb. Ä be­tűn keresztül megismernek mindent, rájönnek arra, hogy másképpen, emberhez méltóan Is lehet élni.« Ugyanez, sajnos, nem mond­ható el a Jibickozmai, a ne- mesdédj, a szén véri. a nagy- szakácsi, a bonnyapusztai és a szóládl tanácsokról. A munka a legjobb névelő. Ez mégváltoztatja a cigányok életmódját, gondolkodását Azonban még csak a munka­képes cigányok 50 százalékának ván állandó munkája. Elsősorban a nőjenek nincs munkájúk. 943 férfi már évek óta ugyanabban a munkakör­ben dolgozik. A kóborlók és kéregetők száma évről évre csökken. A cigánylakosság má­sik része alkalmi munkát vál­lal. Több falúban — igen he­lyesen — a cigányokat is föl­vették a tsz-be. Nem dolgoz- ftak még mindnyáján fegyel­mezetten, de ahol türelmesek irántuk, és emberségesen bán­nak vélük, ótt megállják a he­lyüket A vezetők egy része gyakran szóvá teszi, hogy a cigányok teljesítménye igen alacsony. Biz igaz. Éppen ezért nevelni kell őket a helytállásra, a szor­galomra, a közösségi élet fe­gyelmére. Sokán a szerződés lejárta előtt elhagyják munka­helyüket, s nem becsülik a pénzt Ezren ugyancsak türel­mes törődéssel és szellemi fel­emelésükkel lehetne változtat­A kulturális fölemelkedés lassúbb ütemű, mint az anya­gi gyarapodás. Az eredmények többsége rendszeresen jár iskolába. A mulasztók száma évről év­re csökken. Ahol a szülők vég­legesen letelepedtek, ott a gye­rekek iskoláztstása is megol­dódott. A középiskolákban és az iparitanuló-iskolákan mind több szorgalmas cigánygyerek található. A telepek rusaz vízellátása, a lakások zsúfoltsága további hatékony intézkedéseket sür­get, Még több munkaalkalmat kell teremteni a cigán3>’oknak,' mert nagy részük dolgozni akar, elsősorban a fiatalság és a férfiak. Mind kevesebb a ci­gányok által elkövetett tolvaj- lás. Az állandó munkát vál­laló családfők törvényesítik gyermekeiket. Emberséggel, szigorral és tü­relmes szóval letelepíthetek a cigányok. És ez a legfontosabb. Ehhez a tanácsok, a pártszer- \ezetek és a rendőrség segítsé­gére is szükség van. Küzdeni kell a régi, hamis előítéletek ellen. Bízzunk az egykor igény­telen, e minden leivel szemben bizalmatlan, emberséges életre ,vágyó emberekben. Németh Sándor Kosos gondok,,• Üzemi demokrácia a fooalgyárbsn AZ EMBEREK FORMÁ­LÓDNAK; az egyéni gondok közös gondokká válnak. Kö­zös ügy a termelés és az egyes dolgozók problémája is. Az üzemi demokrácia után kutat­tunk a Nagyatádi Fonalgyár­ban ... A kazénház egyik dolgozója ivott. Sokat, mértéktelenül. Már-már a felmondás veszé­lye fenyegette, hisz a figyel­meztetések nem használtak. Talán megérdemelte volna, hogy ekképp vessenek véget üzembeli botlásainak, de va­jon ki kezeskedik ártól, hogy ha kikerül, nem leszi-e to­vábbra is ugyanezt? Senki. Emellett család is van ott­hon ... És így felmondás he­lyett egy beutaló érkezett — elvonókúrára. Akkoriban nem éppen szép szavakkal köszönte meg ezt a gyárvezetőnek, de mióta visszajött, szinte res­téin a dolgot, és mindenkép­pen hálás az intézkedésért. Akadnak egyéb problémák is. A párt- és a szakszervezeti iroda ezért eleggé látogatott. Vukics József elvtárshoz, a gyárvezetőhöz is bemennek a dolgozók, ha már nincs, aki segítsen, öt hagyják legutol­jára, mert neki sok a dolga, lehetőleg ne zavarják, meg aztán — ml tagadás — egy ki­csit tartanak is tőle. Pedig veszekedni még senki sem hallotta, s amit csak lehet, elintéz. Három doigózó arra kérte őt, hogy most végző gyerme­keikét vegye föl ipáid tanuló­nak. Teljesítene is a kérést de nincs létszámkeret. 0 azonban ebbe nem nyugszik bele. Mihelyt ideje engedi kapcsolatot teremt fölőttesei- vel, és megpróbál státust sze­rezni a fiataloknak. — MI IS MEGÉRTÉST KÉRÜNK a dolgozóktól — mondja Vukics elvtárs. -r Ta­valy például egy alkalommal vasárnap is kellett volna dol­gozni, hogy exportkötelezett, ségünket idejében teljesít­hessük. Egy vasárnapi míisza kot fölötteseink is engedélyez­tek. Kértem a művezetőt, hogy beszélje meg a • mercelizáló dolgozóival: kik jönnének be vasárnap. A válasz: senki. Ez­után én beszéltem velük. Megmagyaráztam, miről ván szó, s kettő kivételével vala­mennyien jelentkeztek. Az egyik el akart utazni, a má­sik meg meccsre készült. »Majd u délutáni műszakból pótolom őket« mondtam. Az­tán csengett a telefon az iro­dámban. Az említett két dol­gozó hívott föl, hogy lemon­danak vasárnapi terveikről, itt lesznek ők is. önkéntelenül is felvetődik a kérdés: vajon nem gyűlt volna-e meg a baja ennek a két dolgozónak, ha nem tel­jesíti az igazgató kérését? Egyszer ugyanis említette va­laki, hogy nem készült elegy jelentősnek vélt újítás, s ami­kor Balogh Albin, a szakszer­vezeti bizottság titkára szólt, NEMESVIDI SEPRÜKÉSZÍTÖK Tizenegy fiatal tért vissza tavaly a bolhói Határőr isz-be A bolhói Határőr Termelő- szövetkezetben sikeresen zár­ták az évet: 40 forintot osztot­tak munkaegységenként. Ki­vették részüket a közös mun­kából a fiatalok is. Jellemző, hogy év közben 11 fiatal tért vissza a városból. Harasztié József a múlt év elején hagy­ta ott a Budapesti Kút- ás Mélyfúró Vállalatot. Március­tól kezdve fogatos a tsz-ben. Feleségével együtt több mint 500 munkaegységet szereztek, s húszezer forintnál is na­gyobb jövedelemhez jutottak. A 17 esztendős Sós Jani, mióta elvégezte az általános iskolát, mindig a tsz-ben dolgozik. Mondják róla, hogy a nyáron felnőtteket fölözött le a zsá­kolásban. Sugárzó arccal új­ságolja: »Zárszámadáskor nyolcezer forintot kaptam kézhez.« A lányok sem ültek ölbe tett kézzel. Sík Klári például 170 munkaegységet szerzett. Nemrégiben munkacsapat-ve­zetőnek választották meg az asszonyok. Ötezer gázfogyasztó van megyénkben Megyénk lakói nagyon meg­kedvelték a propán-butángázt, inert gyorsán lehet vele főzni. Somogybán csaknem 5000 gáz­szere! vény-tulajdonos van. Ta­valy 400 új készülékre adtak engedélyt. Az idén is adnak ki engedélyeket a tanácsok kereskedelmi csoportjai. A megyei keretnek mintegy 70 százalékát városi dolgozók kapják, elsősorban a sokgyer­mekes családok. Előnyben ré­szesülnek azok a családok, ahol a férj és feleség is dol­gozik. Bár az idén is újabb fo­gyasztók százai kapnak enge­délyt, az igényeket megközelí­tőleg sem tudják kielégíteni. Az igénylők kérelmükhöz ne feledjék csatolni a munkaadói igazolást, a helyhatósági bi­zonyítványt arról, hogy hány gyermekük van és milyen ko­rúak. A műhelynek berendezett teremben négyen dolgoznak. Az egyik sarokban Zsoldos Gyuláné a kiválogatott cirok­vesszőket adja kézre Göntér Sándornak. Sándor bácsi a nyirokvesszőket a nyél köré tömöríti, majd levágja a fölös­leges csomókat. Sándor bácsi 20—25 éve fog­lalkozik seprűkészítéssel. Ál­landóan jár a vezetőség nya­kára, hogy nagyobb területen termeljen cirokot a nemesvidi Alkotmány Tsz, mert kifize­tődő. — Lám, nyolc mázsa cirok­ból is mennyit ki lehet hozni — mondja Sándor bácsi —, csak eddig 400 darab seprűt készítettünk el, és még vagy kétszáz kikerül belőle. Harmath János és Szabó József az úgynevezett prések között vörös színű spárgával fűzik át, majd fűzés után át­fésülik a seprűket. Ez már a munka könnyebbik fele. S a nehezebb? — A kötés — mondja Har­math János. — Ez hamar ki­fárasztja az embert, ezért gyakran váltjuk egymást. APRÓHIRDETÉSEK :Hi!ͧ!ÍxsÍ ADÁS-VÉTEL A somogy szent páll Béke Tsz ta­karmányrépát ad el kis és nagy mennyiségben. Mázsáhkénti ár 80 Ft. Telefon: Somogyszentpál 3. (2593) SzöUöskislakon beköltözhető ház eladó 600 n-öl telekkel. Brugásné, SzöLlőskislak. (298) Fajtiszta csinasillanyulak eladók. Cím: Székesfehérvár, Alkotás u. 3., Jakab András. (299) 6 éves tehén borjúval eladó. He­tes, Kossuth L. u. 84. (295) Eladó Kaposvár, Tavasz u. 22. számú egysKoba-konyhás, kertes ház. Vétel esetén azonnal elfoglal­ható. Érdeklődni lehet ugyanott. (.12257) Eladó Balatonfőldváron. a műút mellett, a 128,2-es km-kőnel egy 200 n-öles villatelek. Cím 12283. sy.á- mon a Magyar Hirdető Den. (12283) Eladók beköltözhető ház és bú­torok. Cím: Kaposvár, Kossuth L. u. 46. (12321) Eladó Szabás községben 2 csa­ládi ház. Érdeklődni ugyanott, Me­ző u. 213. sz. alatt. ^ (12298) Beköltözhetően eladó kétszobás családi ház nagy telekkel. Kapos­vár, Kanizsai utca 59., Homor. (12309) Eladó 30 mázsa széna, szarvaske- rep és lucerna. Kaposvár, Gárdo- nyi Géza u. 24. (Cser.) ______(12332) E ladó jókarban levő festett szo­babútor. Cím: Kaposvár, Kertész u. 6/b. (12331) CSERE Elcserélném kétszobás, összkom­fortos házfelügyelői lakásomat ha­sonló főbérletiért. Kaposvár, Dam- Janich u. 24/b, 1/4. __________(12324) E lcserélném szombathelyi hét­szobás, összkomfortos vilV ■> mr.t. (gázzal) kapósvári 1 t. Ajánlatokat 12312. számon a. Ma­gyar Hirdetők«. :::::: ÁLLÁS Kőműveseket keres az ÉM 44. Építőipari Vállalat buda­pesti munkahelyre. Szállást bizto­sítunk. A jelentkezők szerszámot hozzanak magukkal, használati dí­jat fizetünk. ÉM vizsgával rendel­kező férfi könnyűgép-kezelőket is ^elveszünk. Jelentkezés: Buda­pest. V. kér« Kossuth ka jós tér 13—15., munkaerögazdálkodás. (864) ’"Keresünk gyakorlattal rendelke­ző, csőszereléshez értő vijlqnyhe- gesztőt. Jelentkezni: ÉM, BM Ál­lami Építőipari Vállalat, Pécs. Rár kóczi u. 56., munkaügyi osztály. (42241) "Elhelyezkednék beteg mellé ápo­lónak. Cím 12316. számon a Ma­gyar Hirdetőben. (12316) Lakatosüzemünk, részére gyakor­lattal rendelkező művezetőt kere­sünk felvételre. Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat. (12313) lillü V IC G V F S Elvesztettem hétfőn a Közvágó- hídnál barna erszényemet pén-zel, jegygyűrűvel. Kérem a becsületes megtalálót, jutalom ellenében a cukórgyári gondnoknál adja le. (12334) oy. illető dolgozónak, hogy miért nem mondta el ezt szb- ülésen, az így felelt: »Hä én ezt megmondom, akkor ... lés lábával rúgó mozdulatot tett) akadna a helyembe más.« Márpedig ha ez így volna, nem merné senki sem azt mondani az igazgatónak, hogy »én futballmeccsre megyek«; Beszélni kell az olyan dol­gozókkal, akik azt a nézetet váilják, hogy ha megmondjak a véleményüket, elbocsátják őket. Meg kell kérdezni tő­lük, hogy mire alapozzák föl­tevésüket. Bizonyára sok té­vedés tisztázódna, megszűnne a -bizalmaiiaris".,' A MÚLT ÉVBEN 39-en lép­tek ki a vállalattól. Közülük egyetlen dolgozó akadt, akit úgy küldtek el, egy motozó- nőt, mert véteti a társadalmi tulajdon védelmének szabá­lyai ellen. Egy másik nőt lo­páson csíptél: rajta, s már be sem ment a munkahelyére. Még két dolgozó távozott ek­ként az üzemből. Egyik a fe­gyelmit meg sem várva új numkahély után nézett, a má­siknak pedig a vállalat azt ta­nácsolta, hogy adja be fel­mondását, s akkor hozzájáru­lással kiléphet. ök négyen mentek el »felsőbb utasítás­ra«, a többiek önszántukból távoztak más munkahelyre, vagy nyugdíjba mentek stb. Ha valóban nem szabadna szólni, vajon föl memék-e ke­resni az egyeztető bizottságot a dolgozók? Márpedig ügyes­bajos dolgokban gyakran for­dulnak ide tanácsért, s ha úgy adódik, a vállalat dönté­sei ellen itt fellebbezhetnek. Ez év elején megváltozott az egyeztető bizottság összetéte­le. Régebben a vállalatot a munkaügyi csoportvezető és az üzemfenntartás mérnöke képviselte. Most Győri László irodái dolgozó és Frankovics Sándomé fizikai munkás a vállalat, Dobor Ferenc és Bé­res Györgyné fizikai dolgozók pedig a szakszervezet kép vise- , lói. Az emberek nagyobb bi­zalommal fordulnak az egyez­tető bizottsághoz látva, högV annak tagjai között saját mun- katársaik vannak. Az üzem közösségének nagy szerepe van a nevelésben. E közösségre hárul az a feladat is. hogy idővel elérje a szigo­rú motozási rendszer _ enyhíté­sét, majd megszüntetését. Ak­kor, amikor társadalmi bíró­ságról meg ön-bérkj fizz* ésről hallunk, idejétmúltnak talál­juk a motozást. Igaz, az üzem­ben többször is fordult elő lo­pás. a legkülönbözőbb helyek­re dugdostak él egyesek fonal- készítmér.yéket, s vitték ki az üzemből. Ezért kéllett a mo­tozást »korszerűsíteni«, vagyis szigorítani. Hogy meddig lesz enjte szükség, az a dolgozóktól függ. Az utóbbi időben senkit sem kaptak rajta lopáson. Nem kétséges, hogy enyhül majd ez a szigorúság, hacsak valakit megint rajta nem csípne]:. Ezért maguk a dolgo­zók ügyeljenek arra, hogy sen­ki se próbálja eltulajdonítani a vállalat termékeit. Előzzék meg a lopást, s akikor majd megszűnik a motozás. KÖZÖSEN... Ennék kell jelszóvá válnia, hisz rengeteg gondfa találni megoldást, ha azt többen keresik. Meg kell szűnnie a bizalmatlanságnak, a »jobb hallgatni« nézetnek, mert ez gátolja az üzemi de­mokrácia kibontakozását Roland Ferene HIRDESSEN \tr Somogyi Néplapban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom