Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-08 / 56. szám

’V — . . Mpo s^ FTLíÍG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ARA: 50 FILLÉR SomogyiMéalaa AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA c XIX. ÉVFOLYAM 56. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1962. MÁRCIUS 8. Mai számunk tartalmából: Istvándi tapasztalatok és tanulságok (3. o.) Változik az élet a cigánytelepen (5. o.) Legyőzhetjük-e az időt? (6. o.) ♦ j cÁ mlniy aA'Vzőn tpal ♦ | minden év március 8-án nagy nemzetközi seregszemlén ♦ í tesznek hitet a nők egyenjogúsága, békeszeretete és a ♦ ♦ fegyver nélküli miág megteremtése mellett. Bármi a vallá­♦ • > . • ’ i , ...... ' ’. J—- " i v' ♦ suk, bármilyen a világnézetük, bármilyen színű is a bő- I rük. és bárhol van is hazájuk, a legnemesebb nemzetközi­♦ ség fogja őket egybe közös nagy céljaik érdekében. Első I képünk azt ábrázolja, hogy a batusoföldi Mpho Mpele fia- i tál lányt mily szeretettel oktatja rádiószakmunkára a bra­í tislaoai Tesla gyár egyik munkásnője. Második képünkön ♦ ♦ az egyenjogú szovjet nők egy jellegzetes képviselője szere­ppel: Nuszka Narzulieva, aki tagja a tadzsik legfelső ta- j nácsnah és egyben a Kommunizmus állami gazdaság ki- í váló gyapotkombájn-vezetője. A szovjet nők előtt ki-vétel i nélkül minden pálya, hivatás, tisztség szabad, s ez példa- : mutató az egész világnak, Felszólalások az SZKP KB Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsá­ga plénumának szerdai ülésén az első felszólaló Vaszilij Mzsavanadze, a Grúz Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára volt. A mezőgazdaságnak épp olyan lehetőségei vannak a fej­lődésre, mint az iparnak. A kolhozok nagy közös gazdasá­gok, amelyek kiterjedt földte­rületekkel, jó gépi felszerelés­sel, szakképzett dolgozókkal rendelkeznek, és így megvan minden lehetőségük arra, hogy ipari alapon szervezzék meg a mezőgazdaságot — hangsú­lyozza a szónok. » Pjotr Abraszimov, az SZKP szmolenszki területi bizottsá­gának első titkára megállapí­totta, hogy a plenum a tava­szi vetést megelőző napokban ült össze. A tavaszi vetés most a füves vetésforgóról való le­mondás, a kapásnövények ter­melésére áttérés jegyében fo­lyik majd le. Ez gyökeres for­dulat lesz a földművelésiben, Ivan Kebin, az Észt Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára kijelentet­te, hogy a köztársaság szövet­kezeti és állami gazdaságai már 1965-ben több húst ter­melnék majd a második sza­kaszban elérendő színvonal­nál, amely száz mázsa hús min­den száz hektár szántóföldre. A köztársaságban már most is vannak olyan gazdaságok, amelyek elérték a harmadik legmagasabb szakaszt. Így pél­dául a Leninről elnevezett ál­lami gazdaságban száz hektár szántóföldre 150 mázsa húster­melés jut. A szónok ezután támogatta Hruscsovnak azt a javaslatát, hogy létesítsenek kolhoz-szov- hoz igazgatóságokat és terme­lési bizottságokat a mezőgaz­daság irányítására. Emellett rámutatott arra, hogy Észtor­szág viszonyainak megfelelően nem körzetközi, hanem körzeti igazgatóságokat kell létesíteni. A plénum részvevői nagy tetszéssel hallgatták meg Konsztantyin Szkrjabinnak, a legidősebb szovjet helmintoló- gus tudósnak a felszólalását. A 83 éves akadémikus arról be­szélt, hogy a tehetséges fiata­lokat be kell vonni a tudomá­nyos munkába, majd elmond­ta, a szovjet tudósok olyan ha­tásos gyógyászati és megelőző intézkedéseket dolgoztak ki, hogy általános alkalmazásuk esetén 1965-re a Szovjetunió területén teljesen meg lehet szüntetni a négy leginkább ká­ros giliszta-fájta okozta ár­talmakat, Hatékony módszert dolgoztak ki, amelynek segít­ségével 3—4 év leforgása alatt minden juhot meg lehet sza­badítani a kergekórtól. Pavel Kucsumov, a »Szojuz- szelhoztechnika« országos me­zőgazdasági gépkereskedelmi egyesülés elnöke közölte, hogy az SZKP Központi Bizottságá­nak 1953 szeptemberi plénuma után nagyarányú munkát vé­geztek a mezőgazdaság gépi felszerelésének felújítására. A szovjet ipar jelenleg több mint ötszáz féle gépet és készüléket gyárt a mezőgazdaság részére. A »Szojuzszelhoztechniká«-t egy évvel ezelőtt létesítették, feladata a mezőgazdaság mű­szaki vonatkozásainak ápolása, a mezőgazdaság technikai el­látottságának biztosítása, a legjobb gépkezelők tapasztala­tainak általánosítása és elter­jesztése. A gépkereskedelmi egyesü­lésnek a Szovjetunióban jelen­leg 2800 részlege és mintegy 3800 javítóműhelye működik. A szervezet azonkívül helyi szerves-ásványi műtrágya ké­szítésével is foglalkozik és se­gítséget nyújt a gazdaságok­nak a munkaigényes folyama­tok gépesítésében és a villa­mosításban. Kucsumov ugyanakkor rá­mutatott arra is, hogy előfor­dulnak még hiányosságok a mezőgazdasági gépek javításá­nak szervezésében, például túl sokba kerülnek az ilyen javítá­sok. Fokozni kell az olyan pót- alkatrészek gyártását, ame­lyekből egyelőre még nincs ele­gendő. A plenum bizottságot alakí­tott, amely Nyikita Hruscsov elnöklete alatt kidolgozza a plenum e kérdésre vonatkozó határozattervezetét. Georgij Vorobjov, a krasz- nodári határterület pártbizott­ságának első titkára felszólalá­sában kijelentette, hogy a ku­Ünnepi nőgyűlés a Csiky Gergely Színházban A megyei és városi nőtanács a nemzetközi nőnap alkalmá­ból tegnap este ünnepi nőgyű­lést rendezett a Csiky Gergely Színházban. A nézőtér székso­raiban a megye üzemeinek, hi­vatalainak és termelőszövetke­zeteinek kiváló nődolgozói, a nőtanácsok és -bizottságok ak­tívái foglaltak helyet Az elnökségben ültek Szir­mai Jenő, a megyei pártbizott-. ság első titkára, dr. László Ist­ván, a megyei tanács elnöke, Horváth Sándomé, a nőtanács megyei elnökségének titkára, dr. Halász János, a Hazafias Népfront megyei elnökségének titkára, a városi pártbizottság, a városi tanács és a nőtaná­csok képviselői. A gyűlést dr. Halász János, a Hazafias Népfront megyei elnökségének titkára nyitotta meg, majd átadta a szót Bodo- rtyi Pálné elvtársnőnek, a nagy-budapesti nőtanács titká­rának, a gyűlés szónokának. — ötvenkét éve szerte a vi­lágon minden országban ünne­pelnek a nők ezen a napon — kezdte beszédét a szónok, majd így folytatta: — A nők az el­ső kongresszus óta kitartó har­cot folytatnak az egyenjogúsá­gért. A mi hazánkban a sza­badság meghozta az egyenjo­gúságot is. Mi aaért jövünk ezen a napon évről évre ösz- sze, hogy mindig meghatároz­zuk legfontosabb feladatain­kat. Az egész ország számol a mi erőnkkel, hiszen az édes­anyák és a nők nagy erőt kép­viselnek. Ezután arról beszélt, hogy még mindig sok olyan ország van, ahol a nők csak titokban ünnepelhetnek ezen a napom. Algériában és még több he­lyen hosszú idő óta folyik már a harc a szabadságért, és a nők ott harcolnak a férfiak melfett. Megemlítette Kuba példáját is, ahol a nők az első hívó szóra jelentkeztek hazá­juk megvédésére. — A második ötéves terv nálunk is hatalmas távlatait nyitja meg a fejlődésnek. En­nek sikeres végrehajtásában a nőkre is nagy feladat hárul. Valamennyi nődolgozónak kö­telessége e magasztos cél érde­kében legjobb tudása szerint munkálkodni — fejezte be be­szédét Bodonyi Pálné. Ezt követően a nagygyűlés részvevői állást foglaltak az emberiséget legjobban érdeklő probléma, a leszerelés megol­dása érdekében. Az ünnepi nagygyűlés után a színház művészei részletekét mutattak be Puccini Pillangó- kisassaony című operájából. plénumának szerdai ülésén bányvidéki szövetkezetek és állami gazdaságok már a kö­zeljövőben évi egymilliárd púdra tudják emelni a kukori­catermelést, s ebből 400 millió pudot az államnak adnak majd el. Ez a vidék az Oroszországi Föderáció leghatalmasabb sze­mes termény termesztő terüle­te. Grigori Abramov, a párt moszkvai területi bizottságá­nak első titkára kijelentette, hogy teljesen beváltak a Moszkva környéki szakosított gazdaságok, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának 1958 novemberi határozata után alakítottak meg. Ezek eredményes tevékenysége meg­oldotta a Szovjetunió fővárosá­nak zöldségfélékkel, tejjel és egyéb termékekkel való ellá­tását. Alekszej Skolnyikov, a vol- gográdi területi pártbizottság első titkára beszélt arról a si­keres harcról, amelyet a Volga- vidéken kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett vívnak az állandó jó terméseredménye­kért Elmondotta, hogy ebben az évben 240—250 millió púd szemes kukoricát akarnak be­takarítani, ami teljes mérték­ben fedezi a terület lakosságá­nak szükségleteit, és sok mil­lió púd szemes terményt adnak majd el az államnak. Georgij Nalivajko. az altáji mezőgazdasági tudományos ku­tatóintézet igazgatója kijelen­tette: meg kell szüntetni a me­zőgazdasággal foglalkozó tudo­mányos kutatóintézetek és kí­sérleti állomások munkájának elszigeteltségét. A mezőgazda­sági minisztériumnak és az or­szágos mezőgazdasági akadé­miának össze kell hangolnia a mezőgazdasági tudomány erő­feszítéseit. Alekszandr Muriszev, a kuj- bisevi területi pártbizottság el­ső titkára azt javasolta, hogy vegyék elő azt a grandiózus tervet, amely a Volga-vidék 4 300 000 hektárnyi aszályos te­rületének öntözését tűzte ki cé­lul. Pjotr Seleszt, a kijevi terü­leti pártbizottság első titkára kijelentette: mihelyt határoza­tot hoznak a termelési igazga­tóság új szerveinek megalakí­tásáról, a legrövidebb idő alatt végre tudják hajtani az átszer­vezést a területen, hogy az új szervek biztosítani tudják a tavaszi vetés idejekorán tör­ténő elvégzését. A szerdai ülésen felszólalt még Zijo Nurijev, a baskír te­rületi pártbizottság első titká­ra, Zahar Gluhov, a marjinsz- ki kerületi pártbizottság titká­ra, Fihrat Tabejev, a tatár te­rületi pártbizottság első titká­ra, Fjodor Gorjacsev, a novo- szibirezki területi pártbizott­ság első titkára, Alekszej Siba- jev, a szaratovi területi párt- bizottság első titkára. A plenum szerkesztőbizott­ságot választott az ülésszak okmányainak kidolgozására. A szerkesztőbizottság elnöke N. Sz. Hruscsov lett. Az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma csütörtökön — magyar idő szerint reggel nyolc órakor — folytatja mun­káját. Károlyi Mihály hamvait Károlyi Mihály hamvaival a különrepülőgép szerdán este Budapestre érkezett. A Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Pé­ter János külügyminiszter, Ve­res József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke, Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, Szakosíts Árpád, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének elnöke, Darvas József országgyűlési képviselő, a Ma­gyar Írók Szövetségiének elnö­* * ke és a Minisztertanács által a temetés megrendezésére ki­küldött bizottság több más tag­ja. A kü lönrepü 1 őgépen Buda­pestre hozták Károlyi Ádám- nak, Károlyi Mihály fiának hamvait is. A koporsókat rend­őrmotoros díszkísérettel a Ke- rep>esi-temető halottasházába szállították. i Károlyi Mihály temetéséről később történik intézkedés. (MTI) Károlyi Mihály életrajza Károlyi Mihály 1875. már­cius 4-én született Budapesten. Középiskolai és egyetemi ta­nulmányait is a fővárosban vé­gezte. 1906-ban a 48-as függet­lenségi párt országgyűlési kép­viselőjévé választották, 1910- ben ismét képviselő lett. Már ebben az időben szem- befordult az osztrák-magyar monarchia hivatalos politiká­jával, s harcolt a demokratikus reformokért, így az általános választójog bevezetéséért is. A világháború ideje alatt — az úgynevezett Károlyi-párt vezetőjeként — harcolt a mi­litarista Németországgal való szövetség ellen, síkraszállt a békéért, Magyarország függet­lenségéért és demokratikus át­alakításáért. Az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom ide­jén a nemzeti tanács elnöke, majd miniszterelnöke lett. Az ő miniszterelnöksége idején, 1918. november 16-án kiáltot­ták ki a köztársaságot. 1919. január 11-én köztársasá­gi elnök lett. 1919 februárjában kápolnai hitbizományi birto­kán megkezdte a földosztást. 1919. március 21-én — látva, hogy a polgári köztársaság a társadalom előtt álló feladatok megoldására nem képes — le­mondott. A Magyar Tanács- köztársaság tevékenységét nö­vekvő rokonszenwel kísérte. 1919-től 1946-ig emigrációban élt. Az ellenforradalmat mély­ségesen elítélte és éles harcot folytatott a Horthy-rendszer ellen. Az ellenforradalmi rend­szer hazaárulónak bélyegezte, s birtokait elkobozta. Emigrációs évei ^Jutt a leg­szorosabban együttműködött a kommunista mozgalommal, s kiemelkedő szerepe volt a nemzetközi imperialistaellenes megmozdulásokban. 1943-ban Angliában az ott megalakult antifasiszta demokratikus Ma- gyarországért-mozgalom elnö­kévé választották. Károlyi programja: radikális földre­form, szakítás a németbarát külpolitikával, szoros barátság a Szovjetunióval, a fasizmus­ellenes koalícióval, megbéké­lés és baráti együttműködés a szomszéd államokkal. A felszabadulás után haza­tért, Az országgyűlés 1946-ban törvénybe iktatta Károlyi Mi­hály érdemeit. 1947-től 1949-ben történt le­mondásáig Magyarország pá­rizsi követe volt Élete utolsó éveit Franciaországban töltöt­te, s a szocializmust építő Magyar Népköztársaságnak mindvégig hű harcosa volt. 1955-ben halt meg, hamvai ed­dig Angliában nyugodtak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom