Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-04 / 53. szám
somogyi néplap I Vasárnap, 1962. március 4L 4 A TÉRKÉPEK Sl!IRODALMAIBAN Látogatás a Földmérési és Nyilvántartási Felügyelőségen Elektronikus gége némák számára A mainzi Gutenberg Egyetem villamos gépészeti intézetében olyan készüléket szerkesztettek, amelynek segítségével az olyan betegek, akiknek gégefőjét műtéttel távolították el, saját hangjukat hallhatják. A készülék jelenleg kísérlet alatt áll az egyetem kórházában. Ha beválik, nagy segítséget jelenthet azoknak, akik gégerák következtében elvesztették hangjukat. A képen: Dieter Neumann orvos, a készülék egyik feltalálója az elektronikus gégével. (MTI Külföldi Képszolg.) A szakmai féltékenységről A földmérés és -nyilvántartás unalmasnak látszó dolog — mondja beszélgetésünk elején Balogh Ferenc felügyelüsógvezető. — Persze csak az idegennek — teszi hozzá. — A szakmabeli számára so<k-sok érdekes meglepetést tartogat. Megyénkben 1950 óta működik állandó jelleggel a felügyelőség. Az első évtől kezdve 1961-ig állandó munkát adott a földmérőknek és -nyilvántartóknak a földrendezés. Kiegészítő földrendezések még az idén is voltaik A közeljövőben nagy munkát ad majd a bel- eosógS és zárt kerti területek egyeztetése és »helyszínelése«. Érdekes változások A földrendezési összesítők szerint megyénk területe 1 millió 57 ezer 511 kát. hold 376 négyszögöl. A felügyelőség egyik fő feladata a földvédelem. S hogy mennyire szükség van erre, azt ez az egy adat is bizonyítja: tavaly több mint 15 ezer kát. hold szántó hiányzott Somogybán. A földnyilvántartók hónapokig dolgoztak a hiányzó szántó felkutatásán. Eredménnyel. Kiderült, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, korábban pedig az egyéni gazdák egy része jelentős művelési ágváltozásokat hajtó t végre, de ezek bejelentésért megfeledkeztek A vetésterületeket bemondás alapján áll. lőtték össze, és úgy jelentették. Több szövetkezet rejtett tartaléknak szánta az így fennmaradt szabad területet; nem .gondoltak arra, hogy így saját magukat is félrevezetik A statisztikai hivatal jelzései szerint az idén is várható jó néhány ilyen eset. Pedig érdemes lenne a helytelen jelentéseket még most, idejében helyesbíteni. Ki gondolná, hogy a Dráva 62 holddal »növelte« a megye területét? Pedig a fölmérések szerint Zákány határában pontosan ennyivel nőtt a szántóterület. A felügyelőség statisztikai összesítőiből az is kiderült, hogy egy év alatt 8 ezer holddal csökkent a szántóterület. S ha ez így menne még tíz évig, alig maradna szántóföld. A termelőszövetkezetek ugyanis egymás után kérik, hogy az erdő melletti területeket ár- nyókoltság és vadkár miatt fásíthassák A földvédelmi törvény szerencsére határt szab az ilyen igényeknek Az erdőterület évről évre növekszik, viszont csökken a rét és a szőlő területe. Ha csak az utóbbi évek átlagát vesszük, akkor is elgondolkoztató adatot kapunk. A szőlőterület 1400 holddal csökkent ez alatt a néhány év alatt. Ahol a vázlat készül A felügyelőség földmérési csoportja is sokrétű munkát végez. Fábián László főmérnök tréfásan mondja: — Nekünk nem újság az újság, mert a megyében mindenről mi szerzünk először tudomást A tervező mérnökök először nálunk kopognak, tőlünk kapják meg a térképimásolatokat, a geodéziai nyilvántartásokat, és a megbízások alapján ez a csoport végzi ed a kisajátítási mun kát is. A földmérők térképtárában csaknem 10 ezer térképet és vázlatot őriznek. A térképtár tűzbiztos szoba vasajtóval és -ablakokkal. Belépni csak engedéllyel szabad, és akkor is meg kell tartani az ajtóra függesztett előírásokat S hogy ez mennyire fontos, azt Szuttai Béla térképtáros egyetlen mondattal indokolja: »Ez a sok térkép felbecsülhetetlen értéket jelent« Itt őrzik a megye efoő térképeit is. Több mint száz évvel ezelőtt, 1856-ban készültek. A megye északi részéről 1920 után készítettek újabb térképeket, de a déli részről még a száz évvel ezelőtti térképek vannak érvényben. Így nem egy esetben éri meglepetés a földmérőket Ezeken a térképeken ugyanis 1892-ben vezettek utoljára változásokat A kaposvár—barcsi vasútvonal például mindössze néhány térképen szerepel. A közelmúltban készítették ed Kaposszer- dahely új térképét A régin csupán három gazdasági épület volt feltüntetve. A 70 éves lemaradást bonyolult és nehéz dolog lenne a — Én bizony nem megyek haza. Nincs arra időm, hogy fölöslegesen sétálgassak, s ha már egyszer itt vagyok, kivárom türelmesen, amíg rám nem kerül a sor, és kifizetik a földjáradékomat... Nem, köszönöm, nem ülök le, eddig ültem, most jólesik egy kicsit álldogálni. Különben sem vagyok hozzászokva az üldögéléshez... Azt tartják, unalmas dolog a várakozás; akadna nekem is dolgom, de azért itt, a magamfajta asz- szonynépség közt sok érdekeset hall az ember, mert ugye, a pénzért többnyire mi, asz- szonyoik jöttünk el! Én eddig hallgattam, hallgattam, csak akkor szólaltam meg, mikor már nem tudtam tovább magamba fojtatni a véleményemet Szorgalmasak a ®it- faá asszonyok, de azért jó né- hánnyal nem tudok egyetérteni. Sokan azt mondogatják, hogy az 50—60 év közötti, egyedül élő nőknek a sorsa a legnehezebb. Nem is vitatkozom én ezen, hiszen van bent valami. Jómagam is 56 éves vagyok. Mert mit tud csinálni egy ilyen korú asz- szörny? Kapálgat, ha meg még jobb erőben van, akkor elmegy más munkára is. Akármilyen sokat dolgozik is, kapálással nem sok egységei gyűjthet össze. Mondom, van ebben valami igazság — de változások bejegyzésével helyrehozni. Ezért felújításokra és új térképekre van szükség. Ezt a munkát már megkezdték. 47 községről már elkészült az új térkép, 29 község új térképanyaga most van feldolgozás, illetve vizsgálat alatt. A tervek szerint néhány év alatt teljesen elkészülnek ezzel a munkával, és a régi térképek levéltárba kerülhetnek. Itt is kellene újítani A szakemberek világosan látják például, hogy az aranykorona mint értékmérő már elavult. Megszüntetése indokolt volna, de nincs utasítás árrá, hogy hogyan és mint csinálják A nyolcosztályos földbesorolás mindenképpen sok. Teljesen elegendő lenne a jó, a közepes és a gyenge osztályozás szerinti nyilvántartás, hiszen az aranykoronát mint értékmérőt 50 évvel ezelőtt határozták meg. Azóta pedig sok minden megváltozott. Mások a talajviszonyok, és a nagyüzemi gazdálkodás megkönnyítette a mezőgazdasági munkát. A távolság mint értéket befolyásoló tényező megszűnt, és a szövetkezeteknél végrehajtott táblást tásak is jelentős változásokat idéztek elő. Az újítás tehát már időszerű volna. Minthogy ez a munka évekig tartana, minél előbb el kellene kezdeni Persze ez már nem a felügyelőségtől függ. Az intézkedést a felsőbb szervek adják ki, és ott egyelőre még a várakozás álláspontján vannak. Németh Sándor Diszharmónia egy fesztivál előtt A következő párizsi nemzetközi zenei fesztiválon a dán király személyesen óhajtotta vezényelni a Koppenhágai Szimfonikus Zenekart. Kiderült azonban, hogy ez az elhatározása súlyosan sérti De Gaulle tábornokot, és ezért le kellett mondania róla. De Gaulle ugyanis kijelentette, hogy nem hajlandó ünnepélyesen megnyitni a zenei fesztivált, avagy megjelenni annak* bármelyik hangversenyén. Távolmaradásának oka, hogy a nemzetközi zenei fesztivált az ENSZ védnöksége alatt rendezik meg. valójában egészen más a helyzet. Csak a magam példáját tudom elmondani, más dolgába nem avatkozom. Évek óta takarítok az iskolában, meg a közösben is ellátok minden munkát. Volt bizony olyan nap is, hogy a sok munka közt csak este jöttem rá, hogy nem ebédeltem. Viszont az eredményen is meglátszott ez. Mikor nekem hozták a búzarészesedést meg az egyéb terményeket, hallottam, hogy sokan összesúgtak: »Miért visznek ennek a Vida Józsefnének eny- nyi terményt?« Hát miért hoztak volna? Mert megdolgoztam érte! Az emberekben van egy hiba, amit nehezen vetkeznek le. Azt nemigen veszik észre, hogy ez vagy az az ember mennyit megy, mennyit dolgozik, de az rögtön szemet szúr, hogy menynyi részesedést kap. Pedig úgy lenne jó, ha azt ügyelnék: »ni, ez a Vidáné megint megy. gyerünk mi is, aztán nekünk is lesz annyi részesedésünk, mint neki...« Valahogy így képzelem én el a versengést... Igen, sokat dolgoztam, de számít az? A fontos, hogy egészsége legyen az embernek. Egyedül végeztem mindent eddig, arra törekedtem, hogy mire a fiam leszerel, addigra összeszedjek egy-két dolgot. Katona volt a Józsim, aztán ki tudja, most, hogy Tanúja voltam egyik üzemünkben, amint K. L fiatal segéd hosszas kínlódás után sem tudta a rábízott feladatot megoldani. S hiába fordult tanácsért az idősebb, tapasztaltabb szakmunkásokhoz, közvetlen munkatársaihoz, csak biztatást kapott tőlük. — Gondolkozz, rájössz te Is magadtól, nekünk is így kellett megtanulni — utasították vissza. Másutt meg azt láttam, hogy az idősebbek gúnyosan nevettek, amikor a fiatal segéd kellő tapasztalat, gyakorlat hiánya miatt aprót) b-nagy óbb kárt okozott Hány üzemünkben hallani: »Ide fiatalt ne küldjenek, a feladatokat csak tapasztalt, képzett szakmunkás tudja megoldani.« Nem csupán a fiatalok lebecsülése van emöhazajött, mikor akar megnősülni. Ügy készültem én, hogy ne érjen váratlanul ez az ünnep. Meg az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az én egyéni törekvésemen kívül volt még más is, ami munkára serkentett. Becsülete van az embernek a falu vezetői előtt. Nem is mertem volna gondolni, hogy valakinek is eszébe jutok, mert hát én sosem hangoskodtam, sem azért, hogy fitogtassam szorgalmamat, sem azért, hogy elégedetlenkedjek — hanem mentem, és tettein a magam dolgát És látja, mégis észrevették. Eszükbe jutottam. Év végén 200 forint jutalmat kaptam a szociális alapból. Most meg, hogy itthon van a Józsim, már egészen más minden. Nem leszek annyira egyedül, és valamivel köny- nyebbé válik az életem. Nagyon jó gyerek az én fiam, és igen jó dolgos. Mielőtt bevonult, gazdaságbőin volt tehenész, most is hívták vissza. Beszélgettünk erről. De miért menne el? Itt is van tehén- állomány, meg hallottam olyant is, hogy akár tanulni is elmehet. Neki is jó, nekem is meg a szövetkezetnek is, ha marad Ahogy az én kezemre szükség van. akad munka az övének is. Így aztán nem megy el a faluból... Följegyezte: V. M. gött, hanem inkább — s ez sofc* kai veszélyesebb — szakmai féltékenység, irigység. Veszélyes ez azért, mert akadályozza a munkások összefogását, a kezdő, a szakmailag még kevésbé képzett emberek segítését. Ez a káros szemlélet a múltban gyökerezik. A bizonytalan holnaptól félve sok munkás igyekezett társa elől egy-egy könnyebb vagy egyszerűbb niunkafogást eltitkolni, nehogy az is megismerje, s esetleg az ő állását veszélyeztesse. Tapasztalhatják ezt azok a fiatalok is, akik 1956-ban külföldre távoztak. A kapitalista gyárak munkásai nemcsak őelőt- tük, hanem társaik előtt is titkolóznak. Ott nincs és nem is lesz szokásban a munkamódszer-, a tapasztalatátadás. Amennyire érthető ez ott, éppannyira elítélendő nálunk az ilyen szemlélet. A mi célunk: a könnyebb, egyszerűbb, jobb munkamódszereket elterjesztve dolgozni. Nálunk senkinek az állása, megélhetése nincs veszélyben amiatt, ha az évek során szerzett tapasztalatait, a munkát megkönnyítő új fogásokat, eljárásokat másoknak átadja. Sőt! Ennek hasznában, ha nem közvetlenül is, de ő is részesülni fog. Az ipari tanulók ma jóval magasabb színvonalú elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek, mint tíz-húsz évvel ezelőtt. Azonban néhány szakmában — nyomdász, autó-motorszerelő, rádióműszerész stb. — nagyon sok tudnivalót csak hosszas gyakorlat után lehet megfelelően megtanulni. Természetesen igen sok olyan idős szakmunkásunk van, aki kéretlenül is, örömmel segíti, neveli fiataljainkat. Találni azonban — ha keveset is — olyan szakmunkást is, aki csupán azért, hogy nélkülözhetetlenségét bizonyítsa, nem adja át tapasztalatait, tudását másoknak. Ez a magatartás 'pedig káros szocialista társadalmunkra. Nálunk a tanulás, a tudás nem öncélú! Éppen ezért kötelessége mindenkinek, hogy ismereteit, a jó, a hasznos módszereket, szakmai fogásokat másoknak is átadja. Sz. I« Egy műkőüzem munkájából A Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés műkőüzemében mozaiklapot, járdalapot, beton kerítésoszlopot és kéményajtót készítenek. Képünkön: Szabó Lászlómé és Nyári Lászlóné mozaiklapot présel. Kollár Ferenc brigádvezető a kompresszort olajozza. AZ ÉN JÓZSIM ITTHON MARAD... \
