Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-16 / 39. szám
TT LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ui KAPO^* fr 1 ÄRA: 50 FILL PR Somogy!Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 39 SZÁM PÉNFEX, 1962. FEBRUÁR 16. Mai számunk tartalmából: A felmondást nem fogadhatjuk el (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Mesterséges égbolt (6. o.) Foglalkoztatják-e a csökkent munkaképességűeket Kaposváron? Interjú Garami Bélával, a megyei tanács ipari osztályvezetőjével Befejeződött a magyar— lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság harmadik ülésszaka Hazautazott a magyar kormányküldöttség A csökkent munkaképességűek üzemének készült épületbe a gumigyár költözik be. Csakhamar híre terjedt ennek a városban, és főként az érdekeltek arról beszélnek, hogy háttérbe szorult a csökkent munkaképességűek intézményes foglalkoztatása. Gumigyár lesz üzemükből. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatában felszólította az ipari osztály vezetőjét, hogy mielőbb fejeztesse be a csökkent munkaképességűek üzemének építését, s gondoskodjon arról, hogy abban díszműárut készítsenek. A végrehajtó bizottság azonnali határidőt tűzött ki a határozat végrehajtására. Meglepődtünk, amikor azt hallottuk, hogy éppen az ipari osztály az, amely ellenzi, hogy csökkent munkaképességűek dolgozzanak a számukra épített üzemben. Arra kértük Garami Béla elvtárkönnyű munkára alkalmas, s csak a legegyszerűbb munkafolyamatok elvégzésével bízható meg. Szerintem ebből a nyolcvan emberből nem tudnánk annyit kiválasztani, amennyire a gumigyárnak szüksége lenne. Ez a profil sok helyütt egész embereket kíván. — Nem próbáltak-e kiválasztani a gumigyártáshoz alkalmas embereket abból a mintegy 150, tbc-től csökkent munkaképességűvé vált emberből, akiknek névsora az egészségügyi osztályon van? — Erről a névsorról semmit sem tudok. Az egészségügyi osztály azt bizonyára azután kérte be, miután az előbb említett nyolcvanról már tájékoztatóit. — Véleménye szerint mit kell tenni, hogy a csökkent munkaképességűek mielőbb megfelelő munkához jussanak? — Ezt a problémát mihamarabb meg kell oldanunk. Most van kialakulóban egy olyan terv, amelynek megvalósításával kellőképpen foglalkoztathatjuk majd őket. Eszerint nem bízunk egy-egy üzemet teljesen csökkent munkaképes- ségűekre, hanem ehelyett biztosítjuk, hogy valamennyi üzemünk minden könnyű munkahelyére ilyen emberek kerüljenek. A gumigyárban is például ott, ahol valóban könnyű munkát kell majd végezni, valamint az ezt kiegészítő műanyagszűrő és diszműüzemben csökkent munkaképességűeket foglalkoztatunk — mondotta Garami elvtárs. Sz. N. A kubai külügyminisztérium küldőt sége Magyarországon Leo Vigildo Fernandez külügyminiszter-helyettes vezetésével kubai küldöttség érkezett Budapestre. Péter János külügyminiszter fogadta Leo Vigildo Fernandez külügyminiszter-helyettest, majd ebédet adott a küldöttség tiszteletére. A kubai delegáció pénteken részt Vesz az országgyűlés ülésén, majd aznap este elutazik Magyarországról. (MTI) Kekkonent ismét Finnország köztársasági elnökévé választották Helsinki (TASZSZ). Az elektorok kollégiuma csütörtökön Miettunen miniszterelnök elnöklé6ével megválasztotta Finnország köztársasági elnökét az 1962. március elsejétől kezdődő hatéves idő tartamra. Már az első fordulóban megtörtént a döntés: Ur- ho Kekkonent választották meg. Kekkonenre 199 szavazat jutott a leadott 300 szavazat közük (MTI) Varsó (MTI). 1962. február 12—15. között tartották meg Varsóban a magyar—lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság harmadik ülésszakát. Az ülésszakon részt vett magyar küldöttséget Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette. A bizottság megvizsgálta a gazdasági együttműködésnek az előző ülésszak óta elért eredményeit. Megállapította, hogy Magyarország és Lengyel- ország között a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok gyors ütemben fejlődnek és a fejlődés üteme az előző évekhez képest fokozódott. Ezt ékesen bizonyítja az, hogy a két ország kereskedelmi forgalma a legutóbbi három évben több mint másfélszeresére emelkedett. az 1963—1965. évekre vonatko* zó rész kibővítésében. A bizottság kitűzte a következő időszak legfontosabb feladatait a gazdasági együttműködést illetően a többi között a gépiparban, ezen belül is főleg az erősáramú gépiparban, a híradástechnikai és a műszeriparban, továbbá a gépjármű- és a vegyiparban. Gyümölcsözők a két ország kapcsolatai a műszaki tudományos együttműködés területén is. A bizottság harmadik ülésszakával egy időben a két ország tervhivatalai is újból tanácskoztak, s egyeztették az 1980-ig terjedő távlati elképzelések mindkét országot érintő problémáit A tárgyalások eddigi eredményei azt mutatják, hogy a húszéves terv időszakában újabb nagy lehetőségek tárulnak Magyarország és Lengyelország gazdasási együttműködése elé. sat, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét hogy válaszoljon néhány ezzel kapcsolatos kérdésre. v— Igaz-e, hogy gumigyár lesz a csökkent munkaképességűeknek szánt üzemből? — A gumigyárat ki kell költöztetnünk a Patyolatból, mivel azt más célra használjuk föl — mondotta Garami elvtárs. — Valóban jól értesültek azok, akik azt mondják, hogy a csökkent munkaképességűek számára készült üzemet átadtuk a gumigyárnak. — Valóban ellenzi-e, hogy ebben az üzemben csak csökkent munkaképességűeket foglalkoztassanak? — Azt hiszem, hogy a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról kifejtett álláspontomat félreértették. Én nem ellenzem, hogy intézményesen foglalkoztassuk a testi fogyatékos, rokkant vagy balesetet szenvedett embereket, sőt arra törekszünk, hogy mielőbb egészségi állapotuknak megfelelő munkát adjunk nekik. Ellene vagyok azonban annak, hogy egy üzemben teljesen csökkent munkaképességűek dolgozzanak. A városban — ahogy erről értesültem — nyolcvan ilyen ember van. Túlnyomó többségük csupán Egyesült a lahócsai Március IS. és a tótújfalui Határőr Ts% Szerdán a lakócsaiak közgyűlést tartottak, s azon részt vettek a tótújfalui Határőr Tsz vezetői is. A gyűlésen a tagság úgy határozott, hogy szövetkezetüket egyesítik a szomszéd község közös gazdaságával. Miért döntöttek így? Erre válaszolt Schrancz János, a la- kócsai Március 15. Tsz volt elnöke. — Az alakulásunk óta eltelt három év alatt csak tavaly tudtunk valamire való eredményt felmutatni. 1959-ben 3600 holdon 246 taggal gazdálkodtunk. A kapásnövényeknél csak a gépi munkákat végeztük el, a kézi kapálás elmaradt, s 400 hold kukoricát le kellett szántani. Kevesen voltunk, nem bírtunk mindennel. Az állattenyésztésnél is már az indulásnál bajok voltak. A vezetőség hizlalásra alkalmatlan süldőállományt vásárolt, s ennek nagy része elhullott vagy kényszervágásra került. 30 olyan tehenet vettek, amelyeknek az életkora elérte a 15 évet, és csakhamar ki kellett selejtezni őket. A következő évben a borjakat vásárolták tervszerűtlenül: sem férőhely sem pedig takarmány nem ve * biztosítva. Tavaly föletették aá állatokkal a vetőburgonyát. A továbbszaporításra kevésbé alkalmas gumókkal bevetett 115 holdnyi területen holdanként mindössze 25 mázsás átlagtermést értünk el. Én voltam a negyedik elnök ebben a közös gazdaságban, és úgy láttuk, hogy csak az egyesülés változtathat a régi állapotokon — foglalta össze gondolatait. Nyári Pál tótújfalui elnök így nyilatkozott: — Szövetkezetünknek önelszámoló üzemegysége lesz Lakócsa. Pénzt ugyan nem adhatunk nekik, -#e hasznos tapasztalatokat, tanácsokat annál inkább. Nálunk van fölösleges munkaerő, La- kócsám pedig szorgos kezekre van szükség. Nem vállalta náluk senki az állatok gondozását. Szerdán, a gyűlés után mindjárt embereket állítottunk a jószág mellé. Nálunk ilyen gondok nem voltak, hiszen még a 65 éves öregek közül is sokan kerestek havi ezer forintot. Nagy hiba volt, hogy a lakócsai vezetők a kocsmává irányították a szövetkezetek Ennek most véget vetettünk. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy rövidesen Lakócsán is elérik azt a jövedelmet, amit a tótúj faluiak erre az évre terveztek. lsmerefFerjeszFő előadások a földművesszöveikezeFekben (Tudósítónktól.) A földművesszovetkezetek dolgozói, vezetői és tagjai segítik a téli művelődési terv megvalósítását. Részt vesznek az ismeretterjesztő előadásokon, és másokat is meghívnak azokra. A szövetkezeti dolgozók jelezték, hogy a termelési tanácskozások és más összejövetelek alkalmával is hallgatadásokat. A MÉSZÖV kérésére a TIT megyei elnöksége fölkeresi az fmsz-eket az előadások témájának megválasztása végett. Az eddigi tapasztalatok szerint családvédelemről, a kereskedelemről és a világűr kutatásáról szóló előadások iránt érdeklődnek leginkább. Az előadásokra a dolgozókon kívül meghívják a választott vezetőségek és a szövetkezeti nénak ismeretterjesztő elő- kultúrcsoportok tagjait is. Az ülésszakról kiadott közlemény szerint kedvezően fejlődik az együttműködés a gépipar különböző ágaiban. Ennek következtében az elmúlt években növekedtek a kölcsönös gépszállítások. Ugyancsak sikeresen fejlődik az együttműködés a vaskohászatban is. A második és a harmadik ülésszak között eltelt időben született meg az 1961—1965-re szóló magyar—lengyel hosszú- lejáratú külkereskedelmi megállapodás. A bizottság megállapította, hogy a kölcsönös áruszállítások színvonala már most meghaladja a hosszúlejáratú megállapodásban 1965-re előirányzott színvonalat és ezért megbízta a két ország külkereskedelmi szerveit, hogy még- az idén állapodjanak meg A szívélyes, baráti légkörben lezajlott tárgyalások után február 15-én aláírták a magyar —lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság harmadik ülésszakának jegyzőkönyvét és a távlati tervegyeztetés eredményéről szóló emlékeztetőt. A harmadik ülésszak jegyzőkönyvét magyar részről Apró Antal, a Minisztertanács elnök- helyettese, a tervegyeztetésről készült emlékeztetőt dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, lengyel részről mindkét okmányt Stefan Jed- rychowski, az állami tervhivatal elnöke írta alá. Február 15-én délután a magyar kormányküldöttség hazautazott Varsóból. Garázs csak az új városrészben készül - Parkírozó épül az autójavító helyón - Nem lesz körforgalom a Kossuth téren Ahogy szaporodnak a gépjárművek, úgy válik mind sürgősebbé a kaposvári forgalom szabályozása, a garázsépítés és a parkírozás problémájának megoldása. A Május 1. utca r TÖK' mint hat éve dolgozik a Kossuth téri háztartási boltban Boross Ilona pénztáros. Jó munkájáért legutóbb megkapta »A belkereskedelem kiváló dolgozója« kitüntetésfc CSIMÁÉK ZÁRSZÁMADÁSA Csima Ferenc fogatos a rák- sí Üj Élet Tsz-ben. Az ötvenöt év körüli zömök ember — ahogy ő mondja — mindig a boldogabbik végét fogta meg a munkának. Nyáron a gabo- n abehordásban szorgoskodott, egy ideig takarmányos volt, majd a fogatosokhoz került. Egyik munkakörben sem vallott szégyent, társai jó dolgos embernek ismerik. — Azt tartom, ha az ember annyit dolgozik, amennyire a lelkiismeréte készteti, akkor telik neki airra, hogy eltarthassa a családját. Csimáék lelkiismeretévél nem volt baj. A múlt évben is négyen dolgoztak a közösben, s ahogy a tények bizonyítják, nagyon derekasan. — Mennyit fizet az Üj Élet? — 45 forintot terveztünk, de 41 forint 50 fillér jut egy-egy munkaegységre. Éppen az este hallottam a gyűlésen, hogy a 194 család között 3 millió 693 ezer forintot osztanak ki. 83 család részesül 20 ezer forin ton felüli jövedelemben. kaegységet szerzett? — Válasz helyett feleségéhez fordul: — Asszony, te jobban tudod. Csimáné ceruzát fog, számol, majd megszólal: — Éppen hatszázat —mondja. — Neked van a legtöbb, de azért él ne bízd magad, Jóska még megelőzhet! Tóth József, a család másik tagja gyalogmunkás a tsz-iben. Neki 445 munkaegysége van. — Majd meglátjuk, az idén kinek lesz több — tréfálkozik. Csima Ferencné nem dicsekedhet ugyanolyan teljesítménnyel, mint a férje, de 220 munkaegysége mögött szorgalmas munka van. — A növénytermesztésben nem lehet annyit keresni, mint az állattenyésztésiben, de higy- gye ed, hogy az asszonyok talán még keményebben dolgoztak, mint a férfiak. A tavasz- szal ugyan nem jutott mindenkinek munka, de amikor megkezdődött a répaegvelé". attól kezdve decemberig bőven volt dolga annak, aki dolgozni akart. Elhallgat, majd rövid szu— Csima bácsi hány műn- net után így folytatja: — Volt olyan nap, hogy alig kerestünk 8—9 tizedet. A nyáron sokszor már hajnali 3 órakor mentünk babot tépni, ez eltartott reggel 7 őréig,. utána pedig egész nap álmosan, porosán csépeltünk, szinte nem is láttunk mór. Tóthné októberig 118 munkaegységet szerzett, de mivel gyermeket várt, októberben már csak néhány napot dolgozott a kertészetben, ahol könnyebb munkát adtak neki. i.. Számolgat, összegez a család: együttesen 1383 munkaegységet teljesítettek, s mintegy 57 ezer forint jön majd a házhoz. — Mit csinálnak ennyi pénzzel? A kérdésre a házigazda lel: — Egyelőre nincsenek kü’ö- nösebb terveink. Tavaly vettünk egy Pannónia motort-"- rékpárt, rekamiét. bútort. A pénznek egy részét ruha ’ - dásra fordítluK, a többit takarékba tesszük. Jó helyen les ott, nem igaz? K. I. fekorszerűsítésével kapcsolatban, elkészítették a Kossuth tér rendezési tervét is. Szóba kerüli, hogy körforgalmat alakítanak ki a városnak ezen a pontján, mivel azonban a terület kicsinek bizonyult ehhez, a Kossuth tér forgalmát színes kövek kirakásával szabályozzák. Más szín jelzi a gyalogosok, más a járművek közlekedésének irányát. Sokkal nagyobb gondot okoz a parkírozóhelyek és a garázsok építése. Különösen a rég’, városrészekben, ahol annak idején, amikor a lakóházak épültek, nem számoltak — nem is számolhattak — ennyi génjárművel. Kaposváron a város középpontja okozza a oarkírozás és a garázsépítés '■zempontjából a legfőbb gondot. A városrendezési terv mái -zámol az autóoark növekedésével, és az északi városrészben tizeneay 10 és egy 100 férőhelyes garázs, valamint 36 parkírozó építését irányozták "dő. A belterületen garázst sehol ~em éoítenek. Itt csupán a oar- Vfrozóterületet lehet némiképp növelni. Az autójavító helyén Parkírozót létesítenek. Ez azonban kevés ahhoz, hogy a so- ’msodó járműveknek megtelelő várakozóhelye legyen. Egyes -rakemberek fölvetették, hogy lyan utcákat, amelyeken nincs nagy forgalom — mint te’dául i megyei tanács épülete melletti két utcán —, parkírozó- helynek kellene kijelölni.
