Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-13 / 36. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1963. február tt, Titkos tárgyalások a francia és az algériai kormány képviselői között vek értelmezésében és gyakor­Tüntetések, sztrájkok, tiltakozások Franciaországban a február 8-t rendőrtámadás miatt Párizs (MTI). Az algériai ideiglenes kor­mány küldöttsége Krim Bel- kaszem miniszterelnök-helyet­tessel és. Szaad Dahlab kül­ügyminiszterrel az élen szom­bat este óta a francia—svájci határ közelében tartózkodik, hogy megbeszéléseket folytas­son a francia kormány kép­viselőivel. Francia részről egy­behangzó hírek szerint Louis Joxe, az algériai ügyekkel megbízott államminiszter, Bú­ron közmunka- és közlekedés- ügyi miniszter és a szaharai ügyek államtitkára vett részt a tanácskozásokon. Egyes jelentések ' szerint a megbeszéléseket vasárnap este megkezdték, mások szerint az utolsó pillanatban változás tör­tént, mert az algériai kormány olyan javaslatokat tett, ame­lyekhez a francia kormánynak kell állást foglalnia. . A Le Párisién hétfőn arról ad hírt, hogy a tárgyalások kedden kezdődnek meg St- Julien városkában. A francia—algériai megbe­szélések titkosak, és abban is különböznek a korábbi eviani vagy lugrini konferenciától, hogy a miniszterek találkozó­jára ezúttal a tárgyalások olyan szakaszában kerül sor, amikor az alapvető kérdésekben már sikerült közös nevezőre hozni a két fél álláspontját. A jelenle­gi tárgyalásokon a francia és az algériai miniszterek az el­Félórás általános sztrájk Franciaországban Párizs (MTI). Franciaországban hétfőn dél­előtt fél 12 és 12 óra között mindenütt szünetelt a munka. A dolgozók a szakszervezetek felhívására általános sztrájk­kal tiltakoztak a fasiszta ve­szély és az antifasiszta tünte­tőkkel szemben alkalmazott rendőri erőszak ellen. Párizs­ban leállt a földalatti vasút és az autóbuszforgalom. A vil- lamosművek dolgozói ugyan­csak követték a sztrájkfelhí­vást, és sok helyütt szünetelt az áramszolgáltatás. Hasonló sztrájkmegmozdu­lásokra került sor a vidéki vá­rosokban is. II Francia Kommunista Párt újabb győzelme egy pótváiasztáson Párizs (MTI). Bonneuil-sur-Marne Szajha megyei községben vasárnap tartották meg a községi tanács .pótválasztását. A pótválasztás­ra azért került sor. mert a De ' Gaulle-ísta hatalom érvényte­lenítette a három évvel ezelőt­ti választások eredményét az­zal az indokolással, hogy a kommunisták »-meg nem enge­dett propagandát folytattak«. •A február 4-i első választáson egyik lista sem szerezte meg az abszolút többséget, ezért .most vasárnap megismételték a választást. A Francia Kom­munista Párt által vezetett egységlista 1417 szavazattal győzött az UNR . és .az MRP közös listája ellen, amely 1349 szavazatot kapott. A város to­vábbra is kommunista vezetés alatt mairad. Tüntetés Londonban London (TASZSZ). Szokatlan külsőt' öltött va­sárnap este a londoni Fleet Street, ahol a legnagyobb an­gol lapok szerkesztőségei van­nak. Mintegy kétezres tömeg tüntetett itt tiltakozásul amiatt, • hogy Anglia és az Egyesült Államok folytatni szándékozik atomfegyver-kí­sérleteit. A tüntetők röplapo­kat osztogattak, amelyek til­takozásra hívták fel a lakos­ságot a miniszterelnöknél, a parlamenti tagoknál és a la­poknál. A tüntetők kisebb küldöttsé­get menesztettek az egyes lap- szerkesztőségekhez követelé­seik ismertetésére. (MTI) lati végrehajtásában mutatkozó nézeteltéréseket igyekeznek tisztázni. Francia és algériai részről is célszerűnek tartják, hogy nyilvános tárgyalásokra csak akkor kerüljön sor, ami­kor már ünnepélyesen aláír­hatják a részletesen kidolgo­zott megállapodást. Párizsban és Tuniszban is hangoztatják, hogy az algériai tárgyalások döntő szakaszukhoz érkez­tek. De nem titkolják, hogy még számos akadály állja útját a megegyezés­nek. A francia és az algériai kor­mány között két hónapja fo­lyik a titkos érintkezés, a ja­vaslatok kicserélése közvetítők vagy meghatalmazottak útján. Az algériai kormány a megbe­széléseken ismételten bebizo­nyította, hogy a függetlenség és területi sérthetetlenség el­vének fenntartása mellett kész komoly áldozatokat hozni a nyolcadik éve folyó gyilkos há­ború befejezése érdekében. Ha eddig ennek ellenére nem si­került megegyezésre jutni, an­nak legfőbb oka, hogy a francia kormány még mindig gyarmattartói elő­jogokat követel az új al­gériai államban. Erről tanúskodnak az algériai kérdéskomplexum mind ez ideig nyitott oldalai. Az átmeneti időszak kérdése «11 ezek között az első helyen. Megfigyelők véleménye szerint megállapodás jött létre, hogy a független Algériáról döntő népszavazást a fegyverszünetet követő hat hónapon belül tart­ják meg. A francia kormány azt követeli, hogy ezentúl egé­szen a végleges algériai kor­mány létrejöttéig a hadügy, az igazságszolgáltatás és a -pénz­ügy francia ellenőrzés alatt maradjon. Az ideiglenes vég­rehajtó hatalom hat tagból — felerészt arabokból, felerészt pedig algériai európaiakból — állana. Elnökjelöltként a jelen­leg Párizsban bebörtönzött Fa­rés közjegyzőt emlegetik, aki az algériai tartományi gyűlés elnöke volt, később azonban az FLN-hez csatlakozott. Az ideig­lenes végrehajtó hatalom kor­látozott hatáskörébe tartozna a helyi fegyveres erő, amelyben az algériai felszabadító hadse­reg csak kis mértékben lenne képviselve. Az ideiglenes vég­rehajtó szervnek az FLN ál­tal kijelölt tagjai a mezőgaz­daságot, a szociális ügyeket és az ifjúsági szervezeteket irá­nyítanák. Az európai lakosság kérdése még megoldatlan. Kiszivárgott hírek szerint az FLN kész biz­tosítani az európaiak arányom képviseletét a helyi szervek­ben. Az algériai állampolgársá­got azonban nem hajlandó megadni minden európai­nak, meg akar szabadulni a fasisztáktól, az algériai nép esküdt ellenségeitől. Lényeges ellentétek mutatkoz­nak az európaiak vagyoni ér­dekeinek elismerésében. Algéria termőföldjének négy­ötöde ma európai nagybirtoko­sok és francia társaságok tu­lajdonában van. És ‘ francia kézben van az ipar és keres­kedelem zöme is. Ennek az ál­lapotnak a fenntartása nem egyeztethető össze az FLN szo­ciális és gazdasági reform ter­veivel. A katonai támaszpontok kér­dése sem látszik tisztázottnak. Valószínű ugyan, hogy a Mers el Kebir-i támaszpontot bérleti szerződés alapján tartják fenn a franciák. A bérlet időtarta­ma azonban még vita tárgya. A franciák legújabb javasla­tukban nem határozták meg a bérlet lejártát azzal a nyil­vánvaló szándékkal, hogy Bí- zertához hasonlóan fegyverrel biztosítsák a támaszpont tet­szés szerinti fenntartását. A tárgyalások állásáról tá­jékozott körök véleménye sze­rint nehéz elképzelni, hogy a vitás kérdéseket a mostani tár­gyaláson maradéktalanul meg­oldják. Valószínűnek tartják, hogy a miniszterek értekezle­tét további titkos tárgyalások követik. Gagarin Líbiába érkezett Tripoli (TASZSZ). Vasárnap este a líbiai kor­mány meghívására, Tripoliba érkezett Jurij Alekszejevics Gagarin, az első szovjet űrha­jós pilóta. (MTI) Az indonéz fiatalság tiltakozással fogadja Robert Kennedyt Djakarta (MTI. Djakartában — ahol hétfőn délben várták Robert Kenne- dynek, a távol-keleti körúton levő amerikai igazságügy-mi­niszternek megérkezését egy­hetes látogatásra — a hétfőre virradó éjszakán hatalmas be­tűkikel a házak falára festett »Kennedy, go home!« feliratok jelentek meg. Hétfőn délelőtt már plaká­tok és az utcán osztogatott röp­lapok hirdették: »Washington imperialista«, »Washington a hollandok támogatója«, »U. S. no, Indonesia yes«. Az Indonéz Köztársaság nemzeti ifjúsága nevű szerve­zet, amelynek tagjai a röpla­pokat terjesztik, hétfőn felkér­te az Indonéz külügyminiszté­riumot, juttassa el Robert Ken- nedyhez, Kennedy amerikai el­nök fivéréhez a szervezet em­lékiratát, amely több kérdés­ben sürget választ a washing­toni kormánynak Nyugat-Irián felszabadításával összefüggés­ben folytatott politikájáról. Újabb áremelkedések Nyugat-Berlinben Berlin (MTI). 1962 a nyugat-berlinieknek újabb áremelkedést hozott. Ja­nuár elejétől február első dékádjáig Nyugat-Berlinben. a burgonya és a hal ára mint­egy tizenöt százalékkal emel­kedett Megdrágult a kenyér, a pékáru, nemrég megdrágult a barnaszén-brikett, amely a lakosság fő tüzelőanyaga. Mint a Der Abend című lap közli, pár nap múlvá a háztartási gáz is drágább lesz. . Párizs (MTI). A csütörtöki vérengzés áldo­zatait kedden temetik. Kedd délelőttre a CGT általános sztrájkot hirdetett. A sztrájk­hoz a többi szakszervezet pá­rizsi szervezete is csatlakozott. Az iskolákban kedden szünetel a tanítási A szakszervezetek felszólították a főváros dolgo­zóit, kísérjék el utolsó útjukra a fasizmus elleni harcban el­esett nyolc társukat. A teme­tési menetet, amely délelőtt 10 órakor indul el a szakszerve­zeti székház elől a Perela Chai­se temetőbe, a rendőrség nem merte betiltani. Waldeck Rochet Szajna me­Moszkva (TASZSZ). Február 8-án a késő esti órákban ismeretlen személyek plasztikbombát • robbantottak fel a párizsi szovjet nagykövet­séghez tartozó egyik épület be­járatánál. Ebben az épületben van a TASZSZ iroda párizsi szerkesztősége, valamint itt laknak a nagykövetség diplo­máciai beosztottai. A robbanás következtében komoly anyagi kár érte az épületet és a kö­zelben levő szovjet gépkocsit. Szergej Nyemcsina, a Szov­jetunió párizsi ideiglenes ügy­vivője az eset kapcsán felke­reste Couve de Murville fran­cia külügyminisztert, tiltako­zást jelentett be nála és kife­Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió javasolja, hogy a tizennyolc hatalmi le­szerelési bizottság »a legmaga­sabb szinten, kormányfők vagy államfők részvételével« kezdje meg munkáját. A javaslatot Nyikita Hrus­gyed képviselő írásos kérdést intézett Debré miniszterelnök­höz. A Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettese választ kél-, kiket terhel a felelősség a csütörtök esti rendőrtámadá- sért, milyen intézkedéseket tett a kormány a bűnösök fe- lelősségrevonása érdekében. Szombaton és vasárnap Franciaország számos városá­ban került sor nagy tiltakozó gyűlésekre, munkabeszünteté­sekre. Mons-ban 15 000-en vo­nultak fel az utcákon, Genne- villers-ben, Rualle-ben, Metz- ben is több ezren tüntettek a fasiszta veszély és a kormány önkénye ellen. jezte azt a reményét, hogy a francia hatóságok felkutatják és megbüntetik a vétkes sze­mélyeket. A szovjet ügyvivő követelte továbbá, hogy a fran­cia fél térítse meg a nagykö­vetségnek a bomba robbanása által okozott anyagi kárt. Couve de Murville azt vá­laszolta, hogy tudomásul veszi az előterjesztést, sajnálatát fe­jezte Id a robbanás miatt és hozzáfűzte, hogy a hatóságok megteszik a szükséges intézke­déseket a szovjet nagykövet­ség tulajdonálban levő épüle­tek megvédésére és megvizs­gálják a kártérítés kérdését is. (MTI) csov üzenetbe tartalmazza, ame­lyet az említett leszerelési bi­zottságban részt vevő országok kormányaihoz intézett. A tizennyolc hatalmi lesze­relési bizottság március 14-én Genfben ül össze. (MTI) »>*>«»1 *♦•♦♦♦♦*&•♦«*»♦*( . t .; Afrika 25 éve 25 évvel ezelőtt a 150 millió la­kosú és a hozzátartozó szigetekkel együtt 30,3 millió négyzetkilomé­ternyi területű Afrika népeinek több mint nyolctizede, területének pedig 92 százaléka az európai gyarmattartók, illetőleg az euró­paiak által kormányzott Dél­afrikai Unió gyarmattartó rab- igájában görnyedt. A »Fekete Kontinensen« csupán két ország, a Dél-afrikai Unió és Libéria összesen 1,52 millió négy­zetkilométernyi területtel és 12 millió lakossal volt államjogilag független. Bár Egyiptom jogi hely­zetét, névleges önállóságát tekint­ve tipikus félgyarmati sorban le­vő ország volt, azonban brit ka­tonai megszállás alatt lévén, gya­korlatilag Nagy-Britannia gyar­matának számított. Az európai kolonialisták és a Dél-afrikai Unió afrikai gyarmatainak terü­letét és lakosságát az alábbi táb­lázat mutatja. Terület * millió kmi Afrika területé­nek %-ában ‘ «Jg ■A iJ c Afrika lakossá­gának % -ában N agy-Britannia gyarmatai és 7,66 28 50,2 33,7 félgyarmatai 1,00 4 15,4 10 Dél-afrikai Unió (Brit Nemzet 0,3 0,3 közösség) gyarmata 0,82 3 9,48 32 65,9 44,0 Franciaország gyarmatai 10,91 36 41,2 27 Portugália gyarmatai 2,12 7 8,0 5 Spanyolország gyarmatai 0,34 1 0,9 1 Olaszország gyarmatai 3,33 11 7,6 5 Belgium gyarmata 2,42 8 14,3 10 Összes gyarmatok és félgyarmatok 28,60 95 137,9 92 Amint a táblázatból látható, aknem 11 millió négyzetkilomé- rnyi — tehát Európával' nagyjá- il azonos nagyságú — gyarmati rületet birtokolt Franciaország. francia gyarmatbirodalom a mtinens területének 36 százaié­it tette, Észak-Afrikától a lineai partvidékig terjedt. Az afrikai gyarmatbirodalmak rületi nagyságát vizsgálva Fran- aország után kereken 9,5 millió Sgyzetkilométernyi területtel, azaz frika területének egyharmadával agy-Britannia következett. A'fri- a lakosságának lélekszám szerinti legoszlását figyelembe véve vi- sont — a 66 millió lakosú _ azaz t összlakosság 41 százalékát ma­iba foglaló afrikai gyarmatbiro­dalom Franciaország 41 millió la­kosú, 27 százalékos részesedését messze megelőzte. Franciaország és Nagy-Britannia után 3,3 mil­lió négyzetkilométernyi gyarmati birtokával Olaszország követke­zett. Belgium, Portugália és Spa­nyolország afrikai gyarmatainak együttes területe 4,8 millió négy­zetkilométer volt, a birtokok össz­lakossága elérte a 23 milliót. 25 évvel ezelőtt Afrika területé­nek döntő többsége a gyarmatosí­tó hatalmak kezén volt (térké­pünkön különböző vonalkázással jelölve) szemben a független ál­lamok elenyészően csekély terü­letével (térképünkön fehér). A »Fekete Kontinens« a kolonialis­ták szabad vadászterülete vett. Afrika POLITIKAI TÉRKEPE 1937 JANUAR belud gyarmat \ Wm portugál gyarmat spanyol gyarmat francia TTTTTtnm gyarmat olasz SM3 gyarmat oüf Szovjet tiltakozás a francia külügyminiszternél Szovjet javaslat legmagasabbszintű leszerelési értekezletre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom