Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-10 / 34. szám

Szombat, 1962. február 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP A nyughatatlan ember Kaposváron a Kossuth La- ■JDS utca és az Arany utca sarkán áll egy új ház. Külseje még vakolatlan, a szobák fes­tettének. A szomszédok és az arra járók nemegyszer még éj­féltájban is világosságot látt oak a házban vagy a mellette tevő kis műhelyben. — Nyug­hatatlan ember — vélekednek az új ház gazdájáról. A tulaj­donos — Papp József, a Sütő­ipari Vállalat TMK csoportve­zetője — valóban nyughatatlan ember. Mindig valami újnak a megteremtésén vagy valami réginek a módosításán, kor­szerűsítésén fáradozik. Nyűg­kerületi Sütőipari Vállalatnál és a Szegedi Vendéglátó Vál­lalatnál is bevezették. Ezért az újításomért eddig 34 ezer forintot kaptam. Centrifugális lisztszitáló gé­pét az ország valamennyi sü­tőipari vállalatánál bevezették. Ezért 45 ezer forint újítása dí­jat kapott. Papp József újítá­sai eddig több mint másfél millió forint megtakarítást eredményeztek a népgazdaság­nak. Talpal János igazgató a Sü­tőipari Vállalat egyik legjobb dolgozójának tartja Papp Jó­zsefet, Gépész és motorszerelő nem alszik, amíg elgondolását meg nem valósítja. Tagja a megyei újító tanácsnak, két­szeres kiváló újító, birtokosa az újítók ezüstjelvényének. Még arra is jut ideje, hogy iskolába járjon. A gépipari technikum harmadik osztályá­ban tanul. Lakása is mutatja, hogy itt újító lakik. Négy éve használ olajtüzelésű kályhát, először neki volt ilyen az országban. Most azon gondolkodik, hegy az olajtüzelést miként tehet­né a sütőkemencéknél még gaz­daságosabbá. S ha sikerül — márpedig sikerülni fog, állít­ja határozottan —, akkor 20 százalékos megtakarítást ér­nek el ezzel a berendezéssel. Sz . L. hatatlanságának eredménye ez a kétszobás, összkomfortos, alápincézett ház is. — Mindig azon töprengek — mondja Papp József —, hogy hogyan tudnám meggyorsítani, egyszerűsíteni a munkát, ho­gyan lehetne a hibákat kikü­szöbölni. Amikor például az olajtüzelést bevezették az üzemben, éjszakákon át talpon kellett lenni az olaj nagy víz­tartalma miatt. Már alig bír­tuk leküzdeni a fáradtságot Sokat gondolkodtam azon, ho­gyan lehetne a víztartalmat csökkenteni. Egyik éjjel aztán tó ötletem támadt, s a követ­kező éjszaka meg is valósítot­tuk: készítettünk egy víztele­nítő berendezést Azóta nincs baj. Sokat törtem a fejem azon is, hogy hogyan tudnánk az olajat minél gazdaságosab­ban felhasználni. Ez adta az ötletet egy tüzelőfej elkészíté­séhez. Ezt nemcsak Kaposvá­ron, hanem a Budapesti V. a szakmája, de inkább lehetne ezermesternek nevezni. Házát némi segítséggel maga építette, ő végezte el a villanyszerelési és betonozási munkákat, még a cserépfedést is. Munka köz­ben lábát törte, de míg fekvő beteg volt, sem pihent — fes- tegetett. Mert fest is »szabad idejében«. Lakását maga ké­szítette portrék, tájképek dí­szítik. Nyughatatlan természe­téről árulkodik szobájának asztala is: rajta szakkönyvek, rajzok, jegyzetek sokasága, új­ságok, a készülő vagy a már elkészült újításokra vonatkozó följegyzései stb. Újító munká­jában néha harmadikos gimna­zista űa, Attila segédkezik neki. Ha valami nem sikerül — mint a szitálógép első kísérle­ti példánya —, nem veszíti el kedvét. Töpreng, éjszakákat Földművelés 5000 méter magas fennsíkon llbet nyugati részenek tó nevű vidékén, amely ötezer mé* tér magasan fekszik a tenger« szint fölött, a felszabadulás előtt tulajdonképpen nem fog- lalkoztak földműveléssel a* emberek. Hosszú időn át assfe hitték ugyanis, bogy ilyen ma­gasságban egyszerűen lehetet­len meghonosítani ország más részeiben hagyományosan termesztett mezőgazdasági kul­túrákat. Ez volt a múltban. Je­lenleg viszont egészen más a helyzet. Ari vidékén a múlt év­ben már kukoricát, kölest, gya­potot és cukorrépát ültettek. Ezen a fennsíkon körülbelül 30 000 tibeti él, a 400 000 négyzet­kilométernyi terület lakosai mégis állandóan gabonahiány­ban szenvedtek. Főleg állatte­nyésztéssel foglalkoztak, 9 földművelés lényegében csak amolyan háztáji formában folyt. Ez a helyzet most gyöke­resen megváltozik. A tervek szerint ez évben már teljesen önellátóvá válik a vidék lakos­sága kenyérgabonából és más mezőgazdasági termékekből. Wita közben részvevőtől. Nehezen «■*. dtü a vita. Senki sem akart első len­ni a felszólalás­ban. Pedig a gyűlést vezető elnök szaporán nógatta az em­bereket: — Szóljanak hoz­zá, elvtársak, mondják el bát­ran a vélemé­nyüket az ered­ményekről és a hibákról.-. — Feszült csend. A csendnél csak néhány irodai alkalma­zott türelmet­len fészkelődé- se volt na­gyobb. Ők füg­getlenítették magukat a többi Nyugodtan falatoztak és be­szélgettek. Nem zavartatták magukat. Már-már úgy lát­szott anélkül ér véget a ve­zetőségválasztó taggyűlés, hogy a tagság elmondja véle­ményét. S egyszer csak meg­tört a jég. Fiatal munkás kért szók »Van-e törvény arra, hogy vasárnap berendelnek dolgozni bennünket hétfőn pedig csúsztatunk« tette' szó­vá panaszát egyszerű, kereset­len szavakkal. Még megtoldot­ta: »Öltözőszekrényeinkbe be­járnak az egerek, hozzányúl­nak az ennivalóhoz, hogyan együnk így?« Megeredt a sző másokban is. Szakszervezeti demokráciáról, üzemérdekről, jogokról és kötelességekről beszéltek. A felszólaló munkások és az üzemvezetők képviselői apró­pénzre váltották mindazt, amit a beszámoló nem éppen konkrétan így fogalmazott Albert Imre. az hj szb-titkár meg: »Varrnak, eredményeik, de többet is tehettünk volna...« A hozzászólók legtöbbje az »ami a szívemen, az a számon« elv alapján fejtette ki véle­ményét a gazdasági vezetésről, a szakszervezeti bizottságról. Az egyik munkás szépítgetés nélkül elmondta, hogy vélemé­nye szerint a szakszervezeti bi­zottság nem törődött a mun­kaversennyel, különösen a szocialista brigádmozgalom­mal. Az értékelést baráti ala­pon végezték, akinek több ba­rátja volt, az több szavazatot kapott. Nem rejtette véka alá véleményét, a szakszervezeti bizottságról sem. Szerinte az S2sb-ben nem volt kollektivitás, mindent egyedül a titkár akart végezni, no meg nem is na­gyon segítettek neki a többiek. A vitában kiderült — ezt Csanádi elvtárs, a területi bi­zottság titkára is megerősítette —, hogy a cukorgyár gazdasá­gi vezetői néha a szakszervezet megkérdezése nélkül vagy a .szociális szempontok fi gyei­men kívül hagyásával bocsáta­nak el embereket. Arra kér­jük a gazdasági vezetőket — mondotta az egyik felszólaló —, hogy a törvények szellemé­ben intézkedjenek. Kitért a hozzászólásokban elhangzott bírálatokra Szőke Pál elvtárs, a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának vezető titkára is. Arra kérte a munkásokat, hogy sokkal nyíl­tabban, bátrabban beszéljenek, és ha akad olyan vezető, aki retorzióval él a véleményét nyilvánítóval szemben, azt meg kell büntetni. Egyetértett azok­kal, akik bírálták a szocialis­ta brigádok értékelésének cu­korgyárbeli módszerét. Hang­súlyozta, hogy ebben is, akár­csak a jutalomelosztásnál, il­letve az üdülőjegyek odaítélé­sébert a kollektíva döntsön. Ez a mód a leghelyesebb, mert ki­zárja az elfogultság és az igaz­ságtalanság lehetőségét. Azt akarjuk, hogy ne legyenek ki­váltságosok, ezért kérjük a ■munkásokat — hangoztatta Sző­ke elvtárs —, hogy erezzenek felelősséget az üzem dolgaiért Hogy ez így legyen, ahhoz az kell, hogy a munkások választ kapjanak tanácsaikra, javasla­taikra, hogy érezzék: komo­lyan veszik szavukat. A munkások és a lelépő szakszervezeti tisztségviselők közül többen is felhívták a fi­gyelmet: hiába választják tit­kárnak a legügyesebb embert is, ha nem kap elegendő támo­gatást, ő is belefárad, s az & munkája is üresjárattá válhat. Az új szb-be öt—tíz, sőt húszévesnél is hosszabb szak- szervezeti múlttal rendelkező embereket választottak a cu­korgyáriak, így minden felté­tel megvan ahhoz, hogy a vi­tában elhangzottakat haszno­sítva fellendítsék a szakszerve­zeti életet megyénk egyik leg­régibb üzemében. Varga József FELELŐSSÉG VÁR RÄNK... MILYEN HAMAR ELSZA­LADT ez a két hét! Azt hit­tem, hosszú lesz ennyi ideig tévői lenni otthonról, és szin­te észre sem vettem, máris itt a vizsga. Igen sok volt a ta- nulnivaló. Foglalkoztam az­előtt is növényvédelemmel, de nem hittem, hogy mennyi, ed­megtaniulni itt a tanfolyamon. Több mint hetvenen jöttünk össze Bogláron a megye szö­vetkeze teibőL Büszke vagyok, hogy már az első tanfolya­mon részt vehetek.., Mert a megyében ilyen még nem volt! Hogy szükség van-e rá? De mennyire! Nemcsak azért, dig ismeretlen dolgot fogok mert a Növényvédő Állomás ÓNODVÁRI MIKLÓS: sárqa dosszié te, s bár már elhatalmasodott __ Délfelé visszajövök. Ad- A hajnali csöndben pukka* kényelemben. Jönnének csak rajta a halálos kimerültség, c fígra állítsa össze a jelentést, násszerű zajt csapott a fegy- ide: kúsznak át ilyen életve- minden tagját zsibbasztotfca a gépei kikerülnek a gépállomá­sokra, és onnan kapjuk meg mi, hanem azért is, mert be­bizonyosodott, hogy ha ered­ményesen akar a szövetkezet dolgozni — márpedig minde­nütt ez a cél —, akkor saját hatáskörében sem hanyagol­hatja el a növényvédelmet... Tanfolyamvezetőnk, Horváth Gyula, a megyei mezögazda­...................... Jsági osztály növényvédelmi I előadója is erről beszélt nél messzebb innen, hogy egér-1 a megnyitón. Azt mond- utat nyerjen. Tíz perc múlva |ta: igen fontos, hogy a szö- aa erdő szélére ért, nem mész-1 vetkezetek az alapvető nö- sze a fák között házak fehér- fvényvédelrm munkát maguk lettek. -végezzék eL Ehhez szakember — Falu lehet. Onnan is feu- -kell. A kártevők, a betegségek tyaugatás hallatszik. ff11«1 akkor védekezhetünk a Messze, nagy ívben elkerül- |leghatasosatoban, ha megszer­erdész De kérem, én nem vagyok ver, amikor a lángcsóva ki- szély között a határt, ahol fáradtság, elszántan vonszolta 1 — _'Z —.f—k* A n gr, -v,i rí rvr, ___—w.—X O..nAv. — r.n l obbant a cső végén. A ma- minden fa, minden bokor mö- magát tovább. Szomjas volt, vezzük az üzemi növényvé­delmet, s azért vagyunk mi itt, hogy ez valóra válhasson. KOMOLY MUNKA folyik itt a tanfolyamom. Hiszen nagy felelősség vár ránk, ha visszamegyünk... A múltkor __Hát akkor mi az isten ha- darak riadtan rebbentek föl a gött járőrt lát lesfcelődni az kiszáradt a torka, megdagadt, r agját keres itt maga? fákról, s menekültek be a sű- ember, ahol retteg még a fel- ^ fért el a szájában a nyel­_ Foertto úr _ nyafogte nite A* «fcz ™sokat vote, mól egy S* eneklo hangon az öreg —, hl- megelevenedett az erdő, özek, ban ver a szive, ha egy sza J . mégs„m hnev ék itt szarvasok iramodtak meg. s ráz ág reccsen a talpa alatt. pohár vízért Meg inkább fe-58 eves mar, mégsem szén tetszik tudni, hogy én itt szarvasok iramodtak meg, s ráz ág reccsen a talpa alatt, remete vagyok... vitték a hírt a többieknek: restell tanulni. Azt mondta----------------------- „ , u , ~ ^ renfte Úr! kNC koZta SZomÍÚSÓgát> hogy a Mnekem: - Tudod, én tizenhat — S ki van még a hasiban? embert öltek. Valahol bagoly haragudjék, de nekem ma biz- a házak között gémes- 5 éves koromtól fogva szeretem — Csak én magam, kérem, huhogott vésztjóslóan. Horváth halkan fölnevetett: A remete hangtalanul »Hiszen ez remek! Akkor nem hant ed, s a gyufásdóboz fedezhetnek föl!.. —■ Menjen és imádkozzon! messzire. — kiáltotta jókedvűen, és ne­kivágott a ház mögötti sűrű­nek. tonságban kell Budapestre ér- batgkBt látott zu- nem. cső- Mintegy másfél órán át gya­♦a nálamnál okosabb embere­— Nem, a faluba nem sza- jket hallgatni, és mindig szív­nanx ea, s a sjuyacuyyuAVA. ..I®« c te,- . - _ iügyem volt a növényvédelem, rögve gurult széttárt kezéből logoit az erdőben: lassan itt is bad bemennem. Erre szigorúan jD~ azelött hiába csináltam, ha A MEGLEPETÉS M világosodott, a reggeli nap- figyelmeztetett Rogger is. A }a szamszéd nem tette. — Igen fény atszurődőtt a fák zöldéi- határmenti községekben a la- lörül — mondta —, hogy öreg lo lombjain Nem ismerte ate- , figyel minden idegent létére is a szövetkezet erre a Amikor az orvost újra ed- repet, bar Gyarmathy kioktat- kossag figyel minőén laegent. Lisztsógre Jelölte Sok haszno­Kétszáz métert haladhatott, nyelte a fák: között a sejtelme® ta az erdei tájékozódásra is. Alig lakhat itt harom-negyszaz megtanult. Náluk a légion­amikor más gondolata támadt, homály, s újra fölismerhetett Egyszerre megtorpant. ember, azonnal feltűnnék kö- {tosabb a burgonya-, a do­— Úristen, hátha nem is jo és átadnának az első »hány- és a gyümólcsvédelem artvHn ^ fezért a továbbiakban o ezzel »A határőrök fölfedezik a nyo- lenné vált előtte minden, ak- momat, és farkaskutyával utá- kor döbbent rá, mi történt tu- nam jönnek... A remete sze- lajdonképpen. Megtántorodott mélyleírást adhat rólam.« tettétől. Riadtan futni kéz- körülötte zúgott az erdő. A ta- Visszafordult. A kutya meg- dett, s azzal nyugtatta magát: irányba megyek! Tanácstalanul álldogált 0tt; rendőrnek. Kényszerítette magát, I jfog részletesebben foglalkozni • mii t növényvédelmi felele s. * xx B------- nácstalanság teljesen megza- viselje él a szomjúságot, s egy; Bajna Feri a kaposvári tsz­i smerte, nem acsarkodóit rá. »Mit tehettem volna mást? Ha varia, nem tudta, merre tart- magaslaton ahonnan viszony-1af.n^g “sy be*z®1> Horváth bekiabált a házba, nem én ölöm meg, a remete öl son.......................................,a„ «, tartható dnndo. Nem sósat xoglal­kozott azelőtt novenyvedelem­A reszkető öreg ismét meg- meg engem. Utánam küldi a jelent az ajtóban. nyomomat követő határőröket, — Van egy szál gyufája? s engem elfognak. Kettőnk kö­— Hogyne, máris hozom. zött ennek így kellett történni. Sietve csoszogott elő a gyű- önvédelemből öltem... Mr. ember csodálkozó arcát, Iával. Horváth megvárta, Rogger nem dicsérne meg ér- kor felakadt, kimeresztett sze­amíg elválik az ajtótól, s a fe- te, de hát kérdezem én: mit mefckel a földre zuhant. Hal'- Mégis, meg kellett volna lag ÍÓ1 szemmel tarthatta a____ a remetétől kérdeznem... környéket, megpihent. Átvizs-1 , a-» mondia. ahoev A remete! Maga előtt látta gálta zsebeit, nála volt min-|telnek a napok; eg>Te jobban a szakállas, csíkos ingű öreg- den: az igazolványok, amelyek * látja> mennyi mincemt meg- ami Szabó Zoltán névre szóltak, | menthettek volna, ha márko- zsebkése, öngyújtója, töltőtől-1 rabban a fejében van az, amit hérre meszelt falú házikó előtt csinált volna ő az én helyem- lotta a kutya rémült, síró uga- la> 500 forint készpénzben és jó célpontot nyújt az öreg. Az- ben?« Úgy van! Mr. Rogger és tását, amint az erdőbe rohant, némi apró egy kopott pénztár­tán előrántotta hangtompítós Kömer is könnyen beszél a belga pisztolyát, és kétszer rá- müncheni villában berende­»Ha fölfedezik, végem van!« Ismét futni kezdett. Nem cában. »ott zett abszolút bánta, bármerre, csak ai, mtt (FoiytatjukJ :most tanult meg. : Hát ilyen err ferek kei va- •gyok együtt Ök is meg a ■ Nagyszakácsiból jött Kiss ‘ Énére se, meg mindannyian ;azt mondjuk: most már csak az a kívánságunk, hogy haha- zamegyünk, a vezetőség hall­gasson meg bennünket, se­gítsen hasznosítani mindazt, amit itt tanultunk. SOSEM HITTEM VOLNA, hogy két hét alatt ennyi min­dent meg lehet tanulni. Az a szerencse, hogy igen jó elő­adóink vannak. Lakatos And* rás, a bogiári gazdaság főker­tésze, Molnár Imre megyei fő­mezőgazdász, dr. Rajniss La* jós, a Kertészeti Növényvédel­mi Kutató Intézet tudomá­nyos munkatársa. Horváth Gyula, a tanfolyamvezető, Tóth Lászióné, Kupái József, a Növényvédelmi Állomás munkatársai tartottak elő­adást. Mondhatom, nagyon él­vezetes volt mind. Tizedikén tesszük le a szak­munkásvizsgát. Akármilyen idős is az ember, ha vizsgáról van szó, diákká válik, és bi­zony izgul. Bár nem új dolog egyikünknek sem a vizsga, hi­szen majd mindanny i un knak van már valami képesítése; Még meg is mosolyogtuk, hogy most előkerült a ládafiából minden megsárgult dokument, ami valami tanfolyam elvég­zéséről tanúskodik. Mert csak úgy vizsgázhatunk, ha az em­ber igazolja, hogy már végzett valamilyen tanfolyamot, és legalább kétéves gyakorlata van. A mi csoportunkban már majd mindenki tanult, sokan még most is ezt teszik. Kit is említsek? Itt van például a nagybajomi Horváth József, a kétszeres ezüstkalászos gazda, a csurgói Csertis József, szakis­kolát meg ezüstkalászost vég­zett, a pogányszentpéteri Ko- del-a Ferenc, kitűnő eredmény­nyel végezte él a mohácsi szakiskolát, a somodori Fehér Sándor, tanfolyamunk bizal­mija jeles ezüstkalászos gaz­da. REMÉLEM, hogy sikerre? vizsgázunk. Izgulunk ugyan, de örülünk, hogy itt vagyunk, mert újra csak azt mondha­tom, hogy növényvédelem nél­kül helyesen és jól gazdál­kodni nem lehet. Föl jegyezte; Vörös Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom