Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-09 / 33. szám
Péntek. 1982. február 9. 3 SOMOGYI tIÉPMP (Vízkáraié i' t.pc.ilú'iónal.. A GÓBI-SIVATAGBAN — NYOLC-TÍZEZER KILOMÉTER: tíz nap szüntelen utazás vonaton — dünnyögöm lefelé a Kisgát utcáiban. Nyolc- vagy tízezer?? De mindegy, hogy mennyi, Lukács Sándor sem. mondta pontosan. Az ember belefárad a véget nem érő nobo- gásba, azt a néhány száz vagy ezer kilométert észre sem veszt Dél-MaragóKa vízsaegany területein, a Góbi-sivatagban magyar vízkutató expedíciók járnak. Magyar geológusok, magyar vízfúrók magyar gépekkel. Egy ilyen fúróberendezés mestere voilt Lukács Sándor, az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat kaposvári üzemvezetőségének dolgozója Legutóbb háromnegyed évet töltött Mongóliáiban, s a múlt hónapban érkezett haza. Ennek a kilenc hónapnak az eseményeiről beszélgettünk az előbb. Fényképek, emléktárgyak kerültek élő és rengeteg jól elraktározott élmény. MONGOLIA lakosságának flő foglalkozása az, állattenyésztés, s ehhez víz kell. Ha valahol víz van, ott könnyebben letelepednek a ma még félnomád életet élő pásztorok. Közérdekű feladatot teljesített az expedíció. Hogy menynyire, azt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy ha valahol dolgozná kezdtek a gépek, oda 50—100 kilométerről is eljöttek a jurták, lakói. Eleinte kételkedtek. Víz a sivatagban? De a flírások eredményei láttán hamar megjött a bizalmuk. (Lukácsék expedíciójának 23 fúrása közül 21 sikeres volt.) Még »baj« is történt egyszer. Az egyik szamán (falu) a tanácselnök javaslatára elköltözött arra a vidékre, ahol a geológusokat látták. A várható víz végett 'telepedtek le új helyen. De hiába, itt éppen nem bukkantak vízre. — Valamennyi külföldi között mi voltunk számukra a legkedvesebbek — emlékszik vissza Lukács Sándor. — »■Vérrokonok vagyunk — mondják ők — testvéri nép. Ismerik Attilát, iskolában tanulnak róla, s a mongol nyelvnek sok szava teljesen vagy egy-két hang eltéréssel megegyezik a mienkkel. A kar például náluk is kar, a tevét tennének mondják. — Vendéglátó nemzet, csak hát nehéz megszokni az erjesztett lótejet, a kumicsot meg a szutecát, a tejes teát. Ez a fő innivalójuk. Vizet csak forralva lehet fogyasztani, mert a kutak nagy része fertőzött. Érdekes volt, hogy a mongolok még a mi fűirt kútjaink vizét is felforralták. AZ EXPEDÍCIÓ nehéz körülmények között végezte munkáját, különösen, ha a szamonoktól távol dolgozott. A távolság ott 100 kilométeren feliül kezdődik, s ráadásul nincsenek kövesutak. A teve- karavánok járását követve kanyarodnak a csapások a sivatagban, autó, ló- vagy tevenyom mutatja az irányt. Könnyű eltévedni. A pásztorok éjszaka a csillagok állása után igazodnak. Egyszer Lukácsék is megpróbálták hasznosítani ezt a tudományt. De valahogy nem találtak rá munkahelyükre. Reggelre 80 km-re kerültek a fúrástól. A közlekedés kezdetlegességé miatt nehéz volt az élelmezés. Mongóliában nem ismerik mindenütt a kenyeret, s azt rendszerint távolabbról hozták. Fő eledelük a birkahús (»idehaza sosem ettem meg« — jegyezte meg zárójelben Lukács Sándor), de nem főzik meg teljesen. Eleinte kellemetlen volt ez az expedíció tagjainak, azonban előbb a barátság, később az evés kedvéért elfogadták a kínálást. — Szerencsére több településen már közös konyhák vannak. Naponta legalább egyszer a szamom mindem lakója itt étkezik. így biztosítják a változatosabb étrendet s ezzel az egészségesebb életmódot A NAGY TÁVOLSÁG ELLENÉRE rendszeres kapcsolatot tartottak fenn Magyarországgal a vízkutatók. Telefonon és levélben érintkeztek az itthoniakkal. Persze a sivatag közepéről nehéz levelet küldeni. A legközelebbi vasút vagy posta száz kilométerekre van. De jó postásokra akadtak a pásztorokban. Ha a fűtőberendezéseknél megjelent egy kíváncsiskodó lovas vagy tevés pásztor, rábízták a levelet. Lehet, hogy ő is továbbadta, míg el nem jutott a küldemény egy lakótelepülésig. De egyetlen levél se kallódott el az azelőtt soha nem látott lovasok keze között A kilenc hónap rengeteg élményt és emléket ajándékozott Lukács Sándornak. Néhány évvel ezelőtt már járt a Mongol Népköztársaságban, s így alkalma volt megismerkedni azzal a változással, ami a néhai »Élő Buddha« országában napjainkban végbemegy. Ulan-Bator, a főváros és a szamonok egyre fejlődnek. A jurták helyett néhol már faházakat is építenek, s télre oda költöznek a lakók. Szovjet, kínai, csehszlovák, lengyel dolgozókkal is találkozott Lukács Sándor. A szocialista államok segítségével változik meg Mongólia képe. A változás egyik alapfeltétele, a víz, a magyar dolgozók keze nyomán fakad. »Magyar kút« a neve az új kutaknak. 4« FOKOS MELEGBEN vagy 40 fokos hidegben küzdöttek a vízért Lukács Sándoréit, s nekik néha nem volt egy kortyra való sem. Ahol víz jött fel a kútból, onnan továbbálltak, mert befejezték küldetésüket. Rólam! Ferenc KOMLÓSI JANOS KIÁLLTA A PROBAT Dolgozik és vár. Csöndes ember Komlósi János, gondjait is más említette meg. 1956 novemberében elveszítette a fejét. A reábízott busz- szál át akart menni a határon. Elfogták. Visszajött, hathónapi nevelőmunkával büntették, és megfizetették vele a költségeket A kaposvár —letenyei vonalon járt a nevelőmunka idején. Embereket szállított, s ha még mindig disszidálni akart volna? Adódott elég alkalom Letenye környékén. De már nem akart Voltaképpen már nem is érti, hogy miért vágott neki akkor a határnak. Miért és hova? Ki elől és kihez? Hiszen itt nőtt föl cselédgyerekként. Apja Kaszában dolgozott, s hogy ő többre vitte szüleinél, azt annak a megváltozott országnak köszönhette, ahonnan szökni indult Tanulhatott, gépkocsivezető lett Elég szépen keresett, mégis... Elvesztette fejét.. Miért? Maga előtt is megválaszolatlan kérdés! Komlósi János igyekezett megmutatni, hogy bánja hibáját. Dolgozott Jobban, mint régen, becsületesen, úgy, ahogyan az olyan ember dolgozik, aki építeni akarja az országot. A legjobb buszvezetők egyike. Több mint 200 ezer kilométert tett meg balesetmentesen, és a megengedett önköltségen belül »futott«. Vigyázott, hogy minél olcsóbban üzemeltesse a kocsit Örült a vállalatnak megtakarított pénznek. Mintha egy nagy adósságot törlesztett volna... Teltek a hónapok, az évék. Komlósi Jánosit bizonytalan- ságérzet kerítette hatalmába. »Hát minden hiába? örökké ereznem kell, hogy megbotlot»Házi« szakmai tanfolyam indult a Nagyatádi Vegyesipari Ktsz konfekciőrészlegében. Hetente egy alkalommal munka után ismerkednek a dolgozók a legújabb szabászati módszerekkel. Előadó: Knapp Lajos szabász, tarn?« A régen áhított kiváíÖ dolgozó jelvény egyre elmaradt. Egy idő után már kapott pénzjutalmat, megkapta a Balesetmentes Közlekedésért kitüntetést, de a kiváló dolgozó jelvény, az nem jött. »Meddig kell még vámom, hogy észrevegyék: szeretnék vissza* térni, igazán visszatérni.« Mert így olyan hiábavalónak látszik a küzdelem. Jól dolgozó munkás volt azelőtt is, és most is jól dolgo- zik, voltaképpen nem is a jelvényért, hanem mert egyszerűen nem tud rossz munkát végezni. Csak most jobban igyekszik, mert be kell bizonyítania, hogy csupán a rossa társaság vitte a bajba. »De úgy mondják, hogy emiatt nem kaphatom meg te, kiváló dolgozó jelvényt. Min* dig hibás leszek?« De talán legközelebb... Aztán ismét legközelebb, mert akkor hátha. És megint semmi. Csak álmatlan éjszakák. Reggel buszra ülni, markolni a volánt, vigyázni minden méterre. Hátul emberek ülnek; jókedvűek, műszakba mennek a textilművekbe. Vájom nekik milyen gondjaik vannak? Vagy jobb lenne más vállalathoz menni? De miért? Itt hibázott, itt kell azt helyrehoznia. »Nem lehet igaz, hogy ne higgyék el, hogy én nem akartam... De megmutatom.<■ S egy kicsit erősebben fogja a hatalmas kormánykereket. Elfelejteni nem lehet, amit tett. De korántsem megbélyegzett ember ő. Vállalatának dolgozói és vezetői megbecsülik, látva akarását, törtetéstől mentes, egyszerű törekvését. És munkája alapján ítélik meg Komlósi Jánost; tudják, kiállta a próbát. S a vállalat bizalma egyszer majd a kiváló dolgozó jelvényben is megmutatkozik. S ez a bizalom újabb erőt ad neki. R. F. Az elismerésért, a jé hírnévért Nagyon sok bírálat hangzott már el a Finommechanikai Vállalat szolgáltatórészlegeinek munkájáról. A vállalat vezetői ezért elhatározták, hogy az idén alapvető változást érnek el: kivívják a javításokat végeztetők elismerését „Telefon hívásra házhoz megyünk“ Babodi István igazgatóval és Tóth István főkönyvelővel arról beszélgetünk, hogy miként szerezhetne magának jó hírnevet a vállalat, hogyap rövidíthetnék meg a szolgáltatások ÓNODVÁRI MIKLÓS: darabonként 3—10 forintot kérünk. Ösztönző bérezés 1961-ben csak 88 százalékra tudták teljesíteni a 20 millió forintos tervet. A lemaradásnak több oka volt, elsősorban a többszöri átszervezés. Ez időt rabolt el tőlük, s megnehezítette munkájukat. Több igen fontos gépet — fúrót, lemezvágót — elvittek tőlük, második félévi tervüket emiatt nem teljesíthették. A lemaradás egyik legfontosabb oka az volt, hogy nem dolgoztak ki ösztönző bérezési ............................................................. rendszert A szolgáltatást végJ ző dolgozóknak nem volt ér- tolyáért kapott, s racélzott az ♦ dekük, hogy 100 százalékon feidejét, s javíthatnák meg munkájuk minőségét. — Először is — mondották — meggyorsítjuk a munkát, csökkentjük a javítások idejét. Ezért telefonhívásra házhoz megyünk magánosoknak is, kö- zületeknek is. Gépkocsival elhozzuk a javítandó gépet, porszívót, rádiót stb. Részlegvezetőink azonnal megvizsgálják, hogy milyen javítást kell elvégezni rajtuk, az mennyibe kerül, mikor lesz kész. Mindezt másnap közöljük a megrendelővel. A kijavított gépeket elkészültük után rögtön visszaállítjuk. A szállításért cd sái'qa dös s zié Lassan, centiméterről centiméterre kúszott előre. Szemüvege minduntalan leesett. A száraz fűtorzsák, szúrós növények véresre marták kezét és arcát, a belső izgalomtól ki cserepes edett a szája. Bár a kúszás fárasztó és nehéz fizikai megerőltetést kívánt, fázósan didergett minden ízében. Nem tudta kiszámolni, mennyi utat tehetett meg. Az óráján tíz perccel elmúlt éjfél, még mindig nem mert fölegyenesedni. »Amikor a rakéta felröppent, jó tíz percet feküdtem mozdulatlanul. Most lehetek a határon. Még kúsznom kell...« «— gondolta, és tovább ösztökélte magát. Előbb a jobb, aztán a bal kénét csúsztatta óvatosan előre. Törzse szorosan a földhöz laelőtte acsarkodó állatra, de csak kattant a csapszeg, Ide-1 gességében nem biztosította ki t a zárat.., »örült vagyok! — $ szidta magát —, a fegyvert t csak végszükség esetén taná-£ esős használnom! Még jó, hogy £ nem sült el...« - ...- Csdtri! Elhallgass! - ki- | telj^sl^to.1 fuggofn tegve gondolt arra az eshető- áltott valaki a ház felől, ségre, hogy ha most valahon- Az ajtóban papucsban, esi- , neu nan ember toppanna az útjába, kos hálóingben öregembert f majd Megtapogat- pillantott meg. A kutya abba- ♦ ta a kis belga pisztolyt a zse- hagyta az ugatást, de nem tá- ? madár az arca előtt rebbent dig nem nyugodtak meg, s rétföl, szárnyával a szemébe csapott. Rémült ordítás hagyta el ajkát, talpra szökkent, és eszeveszetten rohant előre. Kilo- azonnal elveszne, méternyire mögötte második rakéta röppent a magasba, bében és haliga tó zott. Meg- gított a hajnali jövevény mel- Nem hasalt le. Szaladt, ahogy győződött róla, hogy nem üldö- lói. Az ajtó melletti alak fé- | csak lábai bírták. zik. Nyugodtabb tempóban lénkén előrelépett. A rakéta fényénél látta, folytatta útját. Lassan szűr- — Hívja magához azt a dö- ♦ hogy megművelt szántóföldé- külni kezdett az ég alja, mész- göt; — kiáltotta neki Horváth, i ken rohan, tehát már átjutott szebbről is fölismerte, megkü- _ Kicsoda az úr? — kérdez- ♦ ' '' — ........................ lönböztette az alakokat, a vi- ^ ^ öregember. l ül teljesítsenek. Ez lassította a munkát. Az idén megfelelő béralapot biztosítottak részükre, s most már a 100 százalékon felüli teljesítményt is kifizethetik. A kereset — a túl- havonta 2—300 forinttal is emelkedhet Ez bizonyára elősegíti a szolgáltatás meggyora határom. Majd kiszakadt a tüdeje; saját lépteiben is üldözői zaját hallotta, szeme kidülledt, vérbe borult, amint a vak sötétséget fürkészte; arcába bokrok gallyai csapódtak, mindenfelől vér csepegett róla. Félórás futás után egy pidék domborzatait. Horhos rész __ Kerületi erdész. Ellenőr- f kocsit kap, k övetkezett. Hosszában vágott késire jöttem, neki. »Itt erdőnek kell lenni. A számlázásról, a minőségről és a munkaversenyről Siófoki kirendeltségük gép- hogy megfelelő lehessen a járás ► versenytársa Legalább három kilométer az kiáltott a kutya gazdája, inamig a másik szélére ki- A ícutya vakkantott még Körülbelül egy óráig haladt, e^-kettot, és elsomfordált a kerülgette a bokrokat. A tájé- 032 mog& ciny, alig méternyi széles vi- koz ód ást nehezítette, hogy a Miért nem tartja zesárokhoz ért Itt megmosako- zöld lombba boruló fák alján kötve? dott, letisztogatta magát, ahol még minden sötétségbe veszett, — Nem jár itt soha senki, sejtette, hogy véres lehet, rend- s ebben a sötétségben hirtelen, kérem... behozta ruháját, s amikor mintha mesebeli tündérek va- kí sem lehet fejezni, meny- pulva követte. Aztán ismét a alábbhagyott tüdejének heves rázsolták volna oda, egy erdei nyire megnyugtatta ez' a hír. bal kezét nyújtotta ki... riadt zihálása, lehasalt, és nagyot lakot pillantott meg. Hangja még parancsolóbb lett. rebbenés jelezte, hogy alvó ivott az állott, poshadt vízből. Már nem fordulhatott vissza. (ücj fészkét dúlta szét,. A Felborzolt idegei még min- Mérges kutya rontott rá. Fisz- (Folytatjuk4 — Csitri, takarodj hátra! — ; székhelyén levő szolgáltatáso- ^ _ i-..í— —j-íí- lkat végző ktsz-nek. Marcaliéban visszaállítják a gépkocsi- £ szervizt, ezenkívül órát, rádiót Jstb. is javítanak. Nagyatádon Jmost szervezik új javító-szol- meg- | gáltató részlegüket, Fonyódon | a nyáron létesítenek ilyet. :Csak így teljesítheti a vállalat ■ az idei 19 millió forintos tervet. A szolgáltatásból 7,5 millió forint bevételt irányoztak lelő, 800 ezer forinttal többet a tavalyinál. Kaposvári órásrészlegüknek megfelelő helyiségre7 van szüksége. Erre a célra nagyon megfelelne a Vasnagykereskedelmi Vállalat volt kerékpárraktára a Dózsa György utcában. Eny- nyi segítséget igazán megérdemelne a vállalat, hiszen az elmúlt négy évben 10 millió forintot adtak beruházásra, s aa épületek mind más vállalatoknak jutottak. A vállalatnak igen nagy gondot kell fordítania a javításra beadott gépek, készületek hibáinak gondos megvizsgálására és a pontos számlázásraj Nem szabad többé előfordulnia olyan esetnek, mint amilyen tavaly történt. A Petőfi Sportkörtől ugyanis tévedésből 1000 forinttal többet kértek, mint amennyi járt volna. A munka minőségére is jobban kell ügyelniük. Nemrégen valaki órát javíttatott náluk. Az órának csak a csengője volt rossz. Amikor a javítás után hazavitte, otthon vette észre, hogy az óra nem jár. Visszavitte, de megfizettették vele annak a hibának a kijavítását, amely pedig a csengő helyrehozása közben keletkezett az órában. A vállalatnál csak papíron van munkaverseny. Nincs egyetlen szocialista brigádjuk sem. — A sok egyéb feladat mellett eddig nem jutott idő táj hogy erre is gondoljunk — mondják a vállalat vezetői. Pedig ha előbbre akarnak haladni, jó hírnevet, elismerést akarnak maguknak szerezni, föl kell lendíteniük a munkaversenyt, és meg kell indítaniuk a szocialista brigádmoz- galmat Most már kezdik ők is látni ennek fontosságát. A napokban tartott röpgyűléseken, melyeken az új bérezési formát ismertették, a munkaversenyre és a brigádok megalakítására is felhívták dolgozóik figyelmét. Szalai
