Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
CsfitörtSk, 1962. február 1 5 SOMOGYI NÉPLAP Fizeti az állam — Nem tudom, hogy történt — mondja Korén László, és lehajtja a fejét. — Azt mondják, borzalmasan be voltam rúgva. Csak arra emlékszem, hogy hazafelé ballagtam, és valaki szidta az anyámat. Nem tudom ki volt. Csúnyán összeverekedtünk. Ez december 23-án történt. Egy hét múlva itt, a baleseti osztályon, a kórházi ágyon tértem magamhoz. A feleségem hozatott be mentővel. A harminchét éves férfi három gyermek apja. Magyaregresen napokig beszédtéma volt ez a verekedés. Jobb kezén, a csukló fölött vörös vonal. Ellenfele fejszét is használt, és Koren kis híján kéz nélkül maradt. A homlokán meg a fején is van egy vágás. A vizsgálat koponya- és koponyaalapi törést állapított meg. — Az egész ember csupa vér volt, mikor ide' került — mondja az orvos. — Meggyógyulásához még legalább három hónap kell. De a jobb keze többé már nem lesz tökéletes. Koren László nézi a kezét, és zavartan, szégyenkezve szólal meg: — Előtte csak egyszer verekedtem. De többé soha nem teszem. Még a kocsmát is elkerülöm. Feleségemtől tudom, hogy már a rendőrség is nyomoz az ügyben. Hát nekem nincs szükségem ilyen következményekre, nekem családom van... Nem is tudom, mi lesz velünk. Bizony mi lesz? Koren László gyógyítása csak eddig 16 ezer forintba került. Ezt a pénzt az állam fizeti. De vajon helyes-e, hogy a verekedés miatt kórházba kerülők ingyen kapják az orvosi segítséget és a kórházi gyógykezelést? Érdemes ezt megnézni egy kicsit közelebbről, mert Koren László esete nem áll egyedüL A megyei kórház baleseti osztályán az év elejétől január 26-ig tizenhét sérültet részesítettek ambuláns ellátásban. Mind a tizenheten verekedés és ittasság miatt kerültek a kórházba. (Egy-egy ambuláns kezelés költsége 7820 forintra rúg.) Ezenkívül öt súlyos sérültet szállítottak be a mentők. ök is verekedés és ittasság miatt kerültek ide. Az öt beteg nyolcvannégy napot töltött a kórházban. Az ápolás összes költsége negyvenötezer forint. Székely Sándor kaposvári segédmunkást január 19-én éjfélkor szállították be a mentők. Valaki véletlenül talált rá az eszméletlenül fekvő emberre a Kinizsi Söröző előtt. ‘ Ka nem telefonál azonnal a mentőkért, szomorú véget ér az italos legénykedés. Székely Sándor azon az éjszakán kétszer került műtőasztalra. Balogh István nágocsi lakos három deci pálinkát ivott, és leesett a kocsiról. Koponyatöréssel és agyrázkódással nyolc napig ápolták. Kezelése 2500 forintba került. Bogdán Sándor december 23-án Kötésében verekedett. Súlyos fejsérüléssel szállították kórházba. Tíz napig ápolták. Több mint ötezer forint ment rá gyógyítására. Parrag János Kaposvár, Nyu- gat-Ivánfa utca 21. szám alatti lakost saját hibájából elütötte egy gépkocsi. Parrag — beismerése szerint — három fröccsöt ivott. 32 napig kezelték, kétszer operálták. De még mindig nem gyógyult meg, pedig az államnak eddig csaknem 20 ezer forintjában van ez a kiruccanás. Parrag János hat hónapig jár majd utókezelésre. A baleseti osztály fölvételi naplója szerint 1961-ben 532 embert kezeltek verekedésből és ittasságból származó sérülések miatt. 60 sürgős műtétet kellett végrehajtani. Ez több mint 300 ezer forintjába került az államnak. Egyetlén járó beteg egyszeri szakszerű ellátásának költsége 460 forint. Ha ehhez hozzávesszük a mentőre és az utókezelésre adott összeget, akkor kiderül, hogy egyáltalán nem olcsó dolog a verekedés. Nem is beszélve a kiesett munkanapokról és a súlyos, esetleg egy életre kiható sérülésekről. Az ilyen emberek nemcsak az államnak, hanem saját maguknak is tetemes anyagi kárt okoznak. Hogyan vélekedik minderről dr. Bodosi Mihály, a baleseti osztály főorvosa? — Van egy rendelet, amely az ittasságból eredő gyógykezelések egy részét térítéskötelesnek jelöli meg. Ügy vélem, módosítani kellene ezt a rendelkezést. A baleseti osztályon — amint a példák is mutat jak — mindennapos az olyan esetek ellátása és gyógykezelése, amelyet tudatos kártétel, verekedés, ittasság és botrányokozás következményei. Tehát semmiképpen sem fedik a véletlen baleset fogalmát. Az utóbbi öt év átlagát vizsgálva milliós kiadásról van szó! Ezek az emberek megszegték a szocialista együttélés szabályait. Jogos a kérdés: vajon megér- demlik-e a térítésmentes biztosítást? Hiszen botrányt okoztak, és saját hibájukból sérültek meg! A megyei bíróság és a járásbíróságok naponta foglalkoznak ilyen ügyekkel. A legtöbb vádlott még a bíróság folyosóján is legénykedik: »Ugpn, nem kell izgulni, m^büntetnek ezer forintra, és el van intézve a dolog.« Kifizeti az ezer forintot, és folytatja régi életmódját. A 6, 10 vagy 15 ezer forintos kórházi és ápolási költséget pedig a társadalom fizeti. A verekedő, ittas, botrány- okozó emberek minden bizony- nyál jobban meggondolnák cselekedetüket, ha nekik kellene megtéríteniük az általuk okozott károkat, a gyógyítás költségeit. Így sokba, nagyon sokba kerülnének a pofonok. Németh Sándor AZ ILLETÉKESEK VÁLASZAI, HOZZÁSZÓLÁSAI CIKKEINKHEZ Biztató kezdet? című cikkünkhöz A Kaposvári Állami Gazdaság november 21-én megrendelt egy új cserépkályhát. Kérte még, hogy hármat rakjunk át. Az volt a gazdaság kívánsága, hogy a munka felvételt a helyszínen, a tátompusz- tai üzemegységben végezzük el. Még aznap felhívtuk telefonon Buni Ferenc építési ellenőrt. Közöltük vele, hogy mikorra tudnánk a munkát elvégezni. Megérdeklődtük azt is, kivel lépjünk érintkezésbe Tá- tompusztán. Buni Ferenc ezt válaszolta: »Majd személyesen jelentkezik valaki, s kimegy a munkafei- vcvővel Tátom- pusztára.« Azonban senki sem jelentkezett. A »Biztató kezdet?« című írás megjelenése után három nappal újabb megrendelést kaptunk a Kaposvári Állami Gazdaságtól. Egy cserépkályhának a tisztítását, egynek az átrakását kérték. Három újat is rendeltek. Ez a megrendelés a helyszíni szemle alapján készült. Január lí-ig az átrakással és a tisztítással végeztünk, egy új kályhát elkészítettünk. A szolgálati lakásokban tehát már rendben vannak a cserépkályhák. Február 28-ára az ebédlőben és a művelődési teremben is elkészül az új kályha. Kályha- csempét nem gyárthatunk raktárra. S legkevesebb öt hét aHt készülnek el a csempék. A kályhásszakmában talán egyedül a Kaposvári Agyagiparosok Htsz-e gon. dcskodott az utánpótlásról. A közü- letek és a város lakóinak megrendeléseit mindenkor kielégítettük, még akkor is, ha túl- óráztatnunk kellett dolgozóinkat. Sok viszont a torlódás, mivel mindenki csak a szezonban ad megrendelést. Barth Ferenc elnök. A kirakatokról című cikkünkhöz a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat szólt hozzá: Egyetértünk azzal, hogy a cipőjavító részleg lei rakatéban levő hatalmas tabló, az egyetlen cipő és csizma egyáltalán nem tetszetős. A kirakatot átrendezted ük. Kirakat vagy hirdetőszekrény ? című írásunkhoz a Kisipari Szövetkezetek Somogy megyei Szövetsége a következőket fűzte hozzá: A Fodrász Ktsz vezetősége már a cikk megjelenése előtt foglalkozott azzal, hogy a kirakatok elhanyagoltak. A Pécsi Tempó Ktsz-t megbízta azzal, hogy a Kaposváron levő fodrász- és fényképészüzletek cégtábláját és kirakatát hozza rendbe. Somogyi narancs című cikkünkhöz Berkes István, a Csurgói Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője szólt hozzá: A múlt évben Porrogszent- királyon 30, Porrogon 20, Ör- tiloson 40, Somogyudvarhelyen 30 holdon kellett volna gyümölcsöst telepíteni. A terv megvalósítását elsősorban az akadályozta, hogy a csemeték későn érkeztek meg. S nem annyi, mint amennyire szükség volt. Az őrtilosd termelőszövetkezetnek fagyos! időben adta fel a vállalat a csemetéket. A kirakáskor mínusz 15— 17 fok volt a hőmérséklet. A megrendelt csemeték egy része még most sem érkezett meg. Talán a tavasszal ha megkapjuk. A cikkíró szerint a porrog- szentkirályi termelőszövetkezetnek az idén 90 hold gyümölcsöst kell telepítenie. A járás idei gyümölcstelepítési tervében Porrogszentkirály nem szerepel. A termelőszövetkezet azonban mégis szándékszik ültetni gyümölcsfákat A járás ötéves távlati telepítési terve a napokban elkészül. Az elő- tervek tehát még változni fognak. A hibákat nem akarjuk eltussolni. Nincs szándékunkban mást okolni azért, mert nem teljesítettük a tervet. A porrog- szentkirályi tsz rossz példa a cikkben, hiszen a tagság a megrendelt csemetéket idejében és szakszerűen telepítette. Ebben a községben senkit se kell meggyőzni a »somogyi narancs« jelentőségéről, hiszen mindig a gyümölcsös volt a község lakóinak egyik fő jövedelmi forrása. Az ősszel elmaradt telepítést — amint kedvező lesz az idő — elvégezzük. Az idei gyümölcstelepítési tervet igyekszünk pontosan teljesíteni. HGLDFELSZIIN KUTATÁSÁNAK LEGÚJABB EREDMÉNYEI A későbbi űrutazások szempontjából különösen nagy je- jelentőségűek a Hold felszínének szerkezetével kapcsolatos új fölfedezéseik. Rendkívül érdekes volt a mosizkvai csillagászati értekezleten elhangzott ama bejelentés, hogy a Hold felszínét a por nem laza szerkezetű réteg formájában borítja, hanem igen könnyű, lyukacsos massza alakjában. Ez megkeményedett szappanvagy tejszínhabra emlékeztet. Hogyan került a Holdra ez a nagy mennyiségű por, amely most összeállt rétegként borítja a felszínt? A légkör hiánya — a porképződés forrása Régebben úgy vélték, hogy a por vulkanikus eredetű, s az évmilliárdokkal ezelőtti hatalmas tűzhányókitörések maradványa, hamuja. Ezt a réteget lassan elborította a kozmikus por, a Holdnak ütköző kő- és vasdarabok (meteorok) anyaga. Az utóbbi évek elméleti kutatásai arra utalnak, hogy a porképződésnek jelenleg is működő mechanizmusa van. Valamennyi működő porkéoző folyamat a csekély légkör következménye. A vékony és ritka atmoszféra miatt, a nappalok és éjszakák hőmérséklet-ingadozása igen jelentős. A holdbéli egyenlítő vidékén a -(- 150 fokos perzselő nappalt az alkonyat nélkül beköszöntő •—150 fokos éjszaka követi. Az átmenet nélküli hirtelen hőmérséklet-változás állandóan repeszti. morzsolja a sziklákat, ez pedig folyamatos porkénző- dést okoz. A csekély légkörben a Nap ibolyántúli, röntgen- és gammasugarai akadálytalanul elérik a felszínt (a Földön e sugárzások jelentős részét a légkör felfogja, kiszűri), s e szüntelenül záporozó rövidhullámú sugárzás roncsolja a kőzetek kristályos szerkezetét. Következésképpen állandóan zúzódik, pofiik a sziklák anyaga. Néhány kutató elképzelése szerint a por és a törmelék elektromos és gravitációs erők kombinált hatására végül is a Hold mélyebben fekvő medencéibe, alacsonyabb szintű, ún. tengervidékeire vándorol, s ott koncentrálódik. Ez lehet a magyarázata annak a jelenségnek, hogy a porréteg miért nem egyenletes elosztású, miért vastagabb ez a Hold alföldjein, mint az azokat környező holdvidékeken, a »kontinenseken.« A szovjet kutatók szerint csak a legfelső vékony réteg a valódi porréteg, ez alatt és a sziklafelszín között elhelyezkedő közbülső övezet évmilliók alatt összeállt, megkeményedett. E réteg lyukacsos voltát azzal magyarázhatjuk, hogy a szüntelenül záporozó meteorok keresztül-kasul lyukasztják, átfúrják. Fersze az összetapadt réteg azért szilárdnak nem nevezhető. Ennek ellentmond a 2. Lunyik 1959. szeptember 13-á becsapódása, amelynek nyomán jól megfigyelhető porfelhő keletkezett. Az ember holdutazásakor ezt az új föltevést szem előtt kell tartani. Az összeállt réteg a ránehezedő űrhajó nyomásától éppen úgy szétmállik, mint ahogy a karácsonyfák kedvelt habcsókja is erősebb szorításra szétporlad. Hőmérsékletmérés rádióhullámokkal Igen értékesek a Hold rádiósugárzásának mérésében elért eredmények. A legmoder» nebb rádiótávcsövek már olyan kitűnő felbontó képességűek, hogy képesek a Hold egy-egy kisebb területének, például egyetlen 10—-15 km átmérőjű kráterének centiméteres hullámhosszon jelentkező sugárzását önállóan észlelni. A régi műszerek csak az összsugár- zást regisztrálják. A modem műszerekkel sorra »járják« a krátereket. Az óriási antennákat mindig más és más területek felé irányítják, s szinte szakaszonként föltérképezik a Hold sügárzását, ebből pedig az egyes területek hőmérsékletére következtetnek. Az új módszerek alkalmazásával kiderült, hogy a Hold alföldjei, »tengered« (szabad szemmel ezek sötét foltoknak látszanak) holdtöltekor igen gyorsan fölmelegszenek, majd napnyugta után rendkívül hamar kihűlnek. A Hold »tengerei« tehát vaskályha módjára viselkednek, ellentétben a hegyvidékekkel, amelyek — akár a cserépkályha — lassan melegszenek föl, és nehezen hűlnek ki. A »tengerek« és »kontinensek« egymástól eltérő viselkedését azzal magyarázhatjuk, hogy a medencék fölött vastagabb a lyukacsos szerkezetű por-réteg, mint a hegyvidékeken. Ezt a föltevést egy érdekes kivétel pillanatnyilag tarthatatlanná teszi: a Maré Imbrium, az Esők Tengere, ez az 1200 km átmérőjű hatalmas síkság ügy viselkedik, mintha hegyvidék volna. ma meg Alkatrészhiány akadályozza a téli gépjavítást című cikkünkhöz Erre a jelenségre nincs magyarázat. Jégréteg a Hold kérge alatt? A Hold belső szerkezetére vonatkozó kutatások arra mutatnak, hogy belsejében, sőt a kéreg alatt — a régi föltevésekkel ellentétben — ma is van víz, mégpedig jég formájában. Ha a Hóid a Smidt akadémiikusitól leírt módon meteorok összehalmozódásából jött létre, tehát hidegen keletkezett, akkor a meteorok belsejében levő jól ismert szerkezeti víz hő hatására szabadulhatott ki. A Hold belsejében lezajló radioaktiv folyamatok okozta hőmérséklet még ma is elérheti az 1000 C fokot. Ez elegendő ahhoz, hogy a szétroncsolt kristályszerkezetekből a víz kiszabaduljon, és a felszín felé vándoroljon. Rádiócsillagászati megfigyelésekből tudjuk, hogy a Hold felszíne igen rossz hővezető. Ezért a víz még a felszín elérése előtt megfagy, és a kőzeteket átitató jégrétegek keletkeznek. A Hold kristályvízkészlete jégréteg formájában igen jelentős lehet, s az űrhajózás későbbi korszakában megfelelő berendezésekkel e vízkészlet az ember számára hozzáférhetővé válhat. A Hold látszólag halott, é’et- telen világ, kozmikus értelemben mégsem nevezhetjük annak, mert a természet erői, ha lassan is, de működnek, s ezeket az apró és jelentéktelennek tetsző változásokat a Holdba készülő embernek nem szabad figyelmen kívül hagynia. Gauser Károly a Budapesti Uránin Csillagvizsgáló munkatársa. az AGROKER a következőket tűzte hozzá: A téli gépjavítás idejére emeltük az alkatrészosztály létszámát. A gépállomások az alkatrészeket a számlázás miatt eddig több napos késéssel kapták meg. Ezt a mum- kát most megszüntettük. így a raktáron levő alkatrészek gyorsabban eljutnak az igénylőkhöz. Sürgős esetben telefonon szerezzük be a szükséges árukat. A szomszédos megyékkel, az Országos Készletező Vállalattal is állandó kapcsolatban állunk. A megrendelőknek nem kell más megyébe vagy a fővárosba utazniuk. A múlt év végén az alkatrészosztálynak elég nagy volt a készlete. A szomszédos megyék gépállomásai mintegy 3 millió forint értékű alkatrészt szereztek be a téli gépjavításhoz. A mi gépállomásaink — bár figyelmeztettük őket — nem vásároltak: nem volt pénzük! Az utolsó másfél héten mintegy öt tehergépkocsi- és húsz-huszonöt kontiner alkatrész érkezett hozzánk. Elosztását megkezdtük. A cikk szerint az lharosberényi Gépállomáson a kijavított Zetorok- ról csak az akkumulátorok hiányoznák, s a megrendelt T—28-as ékszíjtárcsát és kardánkeresztet még nem kapták meg. Az alkatrész- osztályon korlátlan mennyiségben van Zetor-akku- mulátor. Az iha- rosberényiek azonban nem igényeltek ilyet. Az ékszíjtárcsát a gépállomás címére rendeltük meg. A kardánkereszt január 20-án megérkezett hozzánk. A központi készletezőtől még a decemberre renés delt elektródát golyóscsapágyat sem kaptuk meg. A héten érkezik meg a decemberi és a januári készlet. Ebből a tapso- nyi és a többi gépállomásnak is juttattunk. Előfordult, hogy egyes helyeken tervsze- rűtlenséget tapasztaltunk. Például az lharosberényi Gépállomás a kért hiánycikket nem vette át azzal, hogy már nincs rá szüksége. Mit volt mit tenni, odaadtuk másnak. Néhány nap múlva az iharos- berényiek mégis jelentkeztek ezekért az alkatrészekért. Kértük, hogy a gépállomások jelentsék, milyen alkatrészekre van szükségük. A Gépállomások Megyei Igazgatósága, azonban nem értett egyet ezzel az intézkedéssel, pedig éppen az ellátás megjavítását akartuk szolgálni vele. Pályázat főiskolai kollégium tervezésére Az Építésügyi Minisztérium a Művelődésügyi Minisztériummal közösen pályázatot hirdet 288 személyes főiskolai kollégium megtervezésére. A pályázóktól olyan terveket kémek, amelyek alapján ki lehet alakítani a kollégiumi épület típustervét. A pályázaton bárki részt vehet. Az érdeklődők 30 forintért már átvehetik a terv- pályázati kiírást" az Építésügyi Minisztérium Tervezési Főosztályé r. (Budapest, V., Beloiannisz utca 2— 4., 5. emelet 5.). s ugyanitt kei: átadni a kész pályamunkákat április 16-ig. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására 85 000 forintot irányoztak elő. A legmagasabb díj nem haladhatja meg a 25 000 forintot, és a tervek vásárlásáért kifizethető összeg 5000 forintnál nem lehet kevesebb. (MTI)
