Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-07 / 31. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. február T De Gaulle rádióbeszéde Párizs (MTI). Hétfőn este magyar idő szerint 8.00 órakor hangzott el a francia rádióban és televízióban De Gaulle államfő napokkal ezelőtt bejelentett beszéde. Nyugati hírügynökségek első jelentései szerint, mint vár- ható volt, De Gaulle mindenekelőtt Algériáról szólott. »A gyarmatosítás megszüntetésére — mondotta — több megoldás ' kínálkozik. Franciaország a ' maga részéről nem az egyet- ■ len, de a legjobbnak tartott • megoldást választja, és reméli, hogy célját, a békét rövidesen eléri.« Közeli az időpont — mondotta —, amikor Franciaország részletesen nyilvánosságra hozhatja mindazt, amit az algériai probléma megoldására javasoL A • francia nép, Algéria lakossága és a világ minden országa lemérheti majd — hangoztatta —, hogy milyen nagyvonalú, reális és konstruktív az a szándéka, hogy e megoldás hasznos legyen »-az algériai Algériának«. í De Gaulle ezután Franciaország és az új Algéria közötti .együttműködés kilátásait ecse- '. .telte. Hozzáfűzte, hogy ennek -az a föltétele, hogy Franciaor- .szág elsőrangú érdekeit — nevezetesen a Szaharában — tiszteletben tartsák, éppúgy, mint az európai származású •kisebbség jogait. A francia államfő beszélt az OAS terrorjáról. A »bűnös« és »felforgató« tevékenység mögött álló ultrákat megfenyegette, hogy mint már a múltban, ezúttal is »kivételes intézkedésekkel« hiúsítja meg a kormány erőfeszítéseit aláaknázó kísérleteiket. De Gaulle ígéretet tett arra, hogy még az év vége előtt a hadsereg ismét Európában fog állomásozni, és e hadsereget átszervezik. Arra hivatkozva, hogy Franciaországnak éppúgy, mint más nemzetnek védekeznie kell mindenfajta veszéllyel szemben, hangsúlyozta, hogy meg fogja teremteni Francia- ország atom erejét, hogy Franciaország hatékony szövetségese lehessen európai szomszédainak, és elősegítse a nagy nyugat-európai egység kialakulását. Plasztikbombák, fazékhaogverseny és kalózrádió De Gaulle beszéde alatt Algériában Párizs (MTI). De Gaulle hétfő esti beszéde alatt Algír európai negyedeiben és más városokban fazékhamgversenyt rendeztek az OAS utasítására. O ran ban egy órával a beszéd előtt merénylők felrobbantották a rádióadó- állomást, miután előzőleg elrabolták, a nv"szaki igazgatót és a személyzet két tagját. Bone-ban 16, Mostaganemiben 25 plpsz- tikbamba robbant a beszéd ideje alatt. Több hullámnosz- szon az OAS kalózrádiója szólalt meg. Újfajta »látványos« merényletet követtek el a fegyveres fasiszták keddre virradó éjszaka Oranban. Behatoltál! a L’Echo d’Oran című lap nyomdájába, és a készülő kiadás helyett újat nyomattak saját kézirataik alapján. Hétfőn valamennyi városban tovább folytak a fegyveres merényletek. A hivatalos jelentés 16 halottról és 25 sebesültről szól. Egy algíri villában holtan találták Jen Bianconi századost, az OAS elleni harc egyik irányítóját. A gyilkosok hátrakötötték a kezét és fejbe lőtték. A franciák De Gaulle szavai után tetteket várnak Párizs (MTI). Biztató szavak, amelyeknek értékét a Ivrrmány tettei fogják megmutatni — általában ez a vélemény Párizsban De Gaulle hétfői rádióbeszédéről. A köztársasági elnök ezúttal keményebb hangot használt az OAS-szal szemben, és »egész rövid időn belül« ígért megoldást az algériai kérdésben. A nyilatkozat többi része nem hozott újat. Mindez "< nem lepte meg a francia közvéleményt. Érdeklődése az al- —góriai kérdésnek szólt, amelytől Franciaország jövője függ. Az elnök beszédének az algériai kérdéssel foglalkozó része nem igazolta a polgári sajtónak az utóbbi napokban hangoztatott túlzott derűlátását, de két szempontból haladást jelentett a korábbi nyi- latkozatokkal szemben. O Az OAS-t — amelynek létezését De Gaulle néhány hónappal ezelőtt még nem akarta tudomásul venni , — ezúttal határozottan elítélte, tagjait »becstelen franciákként«, gonosztevőkként bélyegezte meg, és »rendkívüli ' intézkedéseket« helyezett kilátásba ellenük. O Az algériai kérdésről szólva nem beszélt a ’ »felosztás« lehetőségéről, amellyel eddig minden alkalommal nyomást igyekezett gyakorolni az FLN-re. Bizonyos fokig azonban ultimátumszerűén hangzott az a bejelentése, hogy az elkövetkező napokban a francia kormány nyilvánosságra hozza »áldozatvállalása« határát jelentő álláspontját. Az »átmeneti időszakkal kapcsolatos kérdéseikről, amelyek az algériai vezetők nyilatkozatai szerint a titkos megbeszélések eredményességének legfőbb akadályai, De Gaulle nem beszélt. Párizsi politikai körökben általában úgy vélik, hogy De Gaulle nyilatkozata és az algériai kormány ülése után döntő szakaszába jutott az algériai kérdés, és megvan a békés megegyezés reménye. De Gaulle a személyi hatalom élvéhez híven ezúttal is teljesen figyelmen kívül hagyta a francia és az algériai nép szerepét az eddigi eredményekben és az algériai probléma megoldásában. »A hajó utasai bizalommal maradjanak a helyükön« — mondotta, és saját magának tartotta fenn a hajó kormányzását Már a beszéd első vissz» hangjából kiderült, hogy a francia demokratikus tömegek sem az algériai bókét, sem a fasisztaveszély felszámolását nem hajlandók egyedül a kormányra vagy De Gaulle-ra bízni. »Nem vagyunk érdektelen szemlélők« — írja a L’Humanité. »A béke ügyét nem tehetjük függővé egyetlen ember jóakaratától, aki évek óta háborút visel Algériában, és bármely pillanatban visszavonhatja mindazt, amit eddig kénytelen volt elismerni. A béke esélyed sohasem voltak ilyen nagyok — hangoztatja a lap. Az algériai nép harca, a nemzetközi közvélemény nyomása, saját harcunk cselekvésre tudja kényszeríteni a De Gaulle-ista hatalmat.« Lelkesen ünnepli Gagarint Ghana fővárosa Accra (TASZSZ). Az Egyesült Arab Köztársaságból útban Libéria felé Jurij Gagarin szovjet űrhajóspilóta repülőgépe leszállt a ghanai főváros repülőterén, ahol a lakosság lelkes fogadtatásban részesítette. A repülőtéren több tízezer ember volt jelen Gagarin érkezésekor, közöttük miniszterek, a fegyveres erők vezetői, a különböző pártok, szakszervezetek, ifjúsági és tömegszervezetek képviselői. Japán nem csökkenti Kubával fennálló kereskedelmét Tokió (TASZSZ). '— Japán nein szándékozik csökkenteni Kubával fennálló kereskedelmét még akkor sem, ha az Egyesült Államok kormánya fölkérné erre — közölte a japán külkereskedelmi minisztérium. Mint a- Jomiuri cimű lap közli, e nyilatkozat válaszként hangzott el arra a kérdésre, vajon fenntartja-e Japán Kubával folytatott kereskedelmét, ha az Egyesült Államok megfelelő előterjesztést tesz ezzel kapcsolatban. (MTI) Csőmbe alkuszik New York (TASZSZ). Az ENSZ ügyvezető főtitkárának most közzétett beszámolója magában foglalja azt a levelet, amelyet Csőmbe, a katan- gai báb intézett a kongói ENSZ-múveletek vezetőjéhez. Csőmbe levelében egyhónapi haladékot kér a katangai fehér zsoldosok kivonására vonatkozó biztonsági tanácsi határozat teljesítésére. A Biztonsági Tanács már a múlt év februárjában követelte minden külföldi katonai és félkatonai személyzet eltávolítását Kongóból. Ily módon Csőmbe hamarosan megünnepelheti az első évfordulóját annak, hogy nyíltan megsérti az ENSZ Katangára vonatkozó határozatát, első évfordulóját ülheti meg annak a politikának, amelyet csak az Egyesült Nemzetek Szervezetének elnéző magatartása t<^t lehetővé számára. (MTI) F ELHÍVÁS! Az Országos Takarékpénztár felhívja az építési kölcsönnel ez évben építeni szándékozók figyelmét, hogy az igényelt kölcsönösszeg biztosítása végett hitelkérelmüket mielőbb nyújtsák be az illetékes OTP-fióknál. (2515) Kennedy ebédet adott Adoula tiszteletére Washington (MTI). Adoula kongói miniszterelnök, aki hétfőn New Yorkból kétnapos tartózkodásra Washingtonba utazott, Kennedy elnökkel — aki öt ebéden látta vendégül —• háromórás megbeszélést folytatott. Ez alkalomból Adoula köszönetét mondott azért a »hatékony, őszinte és önkéntes segítségnyújtásért«, amelyet Kongó az Egyesült Államoktól kapott. A Kennedy—Adoula megbeszélésről közleményt nem adnak ki. Sálinger sajtótitkár csak annyit 1 mondott, hogy a két államférfi Katanga kérdéséről és Kongó gazdasági problémáiról tárgyalt. A Kennedyval való találkozás után Adoula sajtóértekezleten nyilatkozott az újságíróknak. Kijelentette, hogy Gizenga ellen bírósági eljárást fonnak indítani. Gizenga ellen azt a vádat emelték, hogy a Keleti tartományt el akarta szakítani Kongótól. Csőmbe esetében viszont, aki Katangát le is választotta Kongóról, egészen más eljárást alkalmaznak. Csőmbe saját pártjának kell döntenie arról, vajon akarja-e, hogy a katangai miniszterelnök a kongói központi kormányba bekerüljön. Katangára vonatkozólag Adoula a sajtóértekezleten csak annyit mondott, hogy a Csőmbe által Katanga és Kongó között »mesterségesen megteremtett korlátokat le kell dönteni«. BAMAKO A mali rádió egyik adásában hangsúlyozta, hogy Gi- zengát teljesen koholt vádak alapján vették őrizetbe. A rádió a világ közvéleményéhez fordul, hogy kényszerítse ki Gizenga szabadonbocsátását. Washington hajlik Bonn kérésének teljesítésére New York (TASZSZ). John Hightower, az AP hírmagyarázója washingtoni jelentésében azt írja, hogy »ezen a héten valószínűleg újabb nyomást gyakorolnak a Kennedy- kormányra, hogy gyorsítsa meg az Észak-atlanti Szövetség független nukleáris erődnek létrehozására irányuló terv végrehajtását«. “Hivatalos személyiségek elmondották — mutat rá a hír- magyarázó —, hogy az atomfegyverkezés kérdése az uralkodó téma lesz Stikker NATO- főtitkár washingtoni megbeszélésein.« »Jelenleg olyanok a kilátások — írja Hightower —, hogy az Egyesült Államok ösztönzi Stikkert, erélyesen folytassa akcióit a NATO zászlaja alatt létrehozandó nemzetközi nukleáris visszarettentő erő érdekében, hogy ily módon válaszolni lehessen a Szovjetunió erejének növekedésére az európai térségben.« (MTI) Afrikai értekezlet a gyarmatosítók szája íze széria! Nemhogy összafrikai egységet szolgáló politika, de még részegyetértés sem. Röviden így lehetne megvonni a lago- si értekezlet mérlegét. A konferenciát eredetileg 28 államfő, vagyis a kontinens valamennyi oi’szága legmagasabb szintű tanácskozásának szánták. Meghirdetett célja pedig az lett vojna, hogy legalábbis körvonalaiban kialakítsa, meghatározza az egységes afrikai politikát. Az egyes államcsoportokat megosztó' ellentétek, a tagországok politikájának különbsége, az értekezlet szervezőinek eljárása miatt azonban a lagosi National Hall koráiit- sem teljes, hanem csupán nagyon is csonka csúcsértekezlet színhelye volt. S még .azok is, akik ez alkalommal a tárgyaló- asztalhoz ültek, több lényeges kérdésben nem jutottak azonos álláspontra. Az ellentétek a napi afrikai politika, a fekete földrész további fejlődésének megítélésében meglehetősen mélyek. Ez a magyarázata annak, hogy a lagosi csúcsértékeidet összehívását hosszas huzavona után januárra tolták. A közben lefolyt »közvetítő megbeszélések« nem tudták áthidalni a nézeteltéréseket. Nem sikerült ez a közvetlenül az államfői értekezlet előtt tartott külügyminiszteri : megbeszélésen sem, mert a csúcsértekezletet a casablancai országok bevonása nélkül készítették elő, s ezzel megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy a napirend meghatározásában részt vegyenek. Távolmaradásuknak még ennél is döntőbb, legfontosabb oka pedig az volt, hogy a lagosi értekezletre nem hívták meg az algériai ideiglenes kormány képviselőit. Azok, akik az értekezletről távol tartották az algériai ideiglenes kormányt, akarva- akaratlanul nem Afrika népeinek, hanem sokkal inkább az imperializmus — ebben az esetben Párizs — törekvéseit szolgálták. Emiatt nemcsak a casablancai hatalmak államfői maradtak távol a lagosi National Hall tárgyalótermétől. Hiányzott Tunisz, Szudán és Szomália képviselője is. (Tanganyika pedig — a hivatalos indokolás szerint — az értekezlet idején kirobbanó kormányválság miatt nem jelent meg.) A kép teljességéhez tartozik az is, hogy az előkészítő külügyminiszteri konferencián Etiópia, Nigéria, Libéria és Sierra Leone ugyancsak az algériai ideiglenes kormány meghivását pártolta. Sőt Etiópia császára, aki talán a legkonstruktívabb beszédet tartotta az államfői értekezleten, a tanácskozások befejezése előtt váratlanul hazautazott. Igaz, távozását feleségének betegségével indokolták, de minden bizonnyal az etió- piai külügyi államiminiszter adta meg a valódi magyarázatot, amikor kijelentette, hogy a lagosi értekezlet Algériával kapcsolatos állásfoglalása ellentétes országának nézetével. Algéria ugyanis, bár képviselőjét nem engedték be az államfői konferenciára, a realitások kényszerítő ereje folytán itt is napirenden szerepelt. Az ezzel összefüggésben hozott határozat azonban csak még inkábtj megmutatja a konferencia igazi jellegét, a mögötte álló idegen erőket. A határozat támogatást ígér ugyan Algériának, de nem most, amikor erre a legnagyobb szükség lenne, hanem majd — függetlensége után. Ennek siettetését azonban — nehogy szembe kerüljenek a francia kormánnyal — a Lagosban összegyűlte,1! nem tartották fontosnak. Nem, mert a maguk részéről nem akarták gyengíteni a gyarmatosítás, az idegen befolyás pozícióit Afrikában. Ezért javasolták többen, hogy a gyarmati rendszert csak 1970-re számolják fel. Vagy mi mással magyarázható az a másik határozat, amely ellenezte, hogy a kongói kérdést — a Gizenga miniszterelnök-helyettes letartóztatásával kialakult súlyos helyzetet •— a Biztonsági Tanács megvitassa? Ha a lagosi értekezletnek nem is valamennyi részvevője akarta, ez a határozat a kongói válság okozóit, elmélyítőit bátorítja. Már mindezek fényében sokat veszít értékéből mindaz, amit a lagosi tanácskozás az afrikai egységről, ennek megvalósulási formáiról, így a vámunióról, a kontinens országainak technikai, egészségügyi, nevelésügyi, hírszolgálati együttműködéséről mond. A nemzetközi politikát illetően a lagosi konferencia szerint az ENSZ-ben külön afrikai csoportot kellene létrehozni New York-i állandó székhellyel. Nyilvánvaló, hogy ennek megvalósulása gyengítené, megbontaná a világszervezetben már kialakult, többé- kevésbé egységesnek mondható afrikai-ázsiai tömböt, amely különösen a gyarmatosítás kérdéseiben, de más fontos kérdésekben is egészségies befolyást gyakorol. Kinek használna ennek a folyamatnak a megváltoztatása, visszafordítása? Semmiképpen sem Afrika, a még gyarmati sorban élő országok népeinek. Az események viszont még inkább sürgetik, hogy Afrika országai találják meg azt a közös irányvonalat, amely biztosítja kontinensük igazi szabadságát, függetlenségét, államainak' testvéri, gyümölcsöző együttműködését. Figyelemre méltó ezzel kapcsolatban, hogy már az értekezlet napjaiban felvetődött a javaslat: Tuniszban még ebben az évben, áprilisban tartsanak újabb csúcs- konferenciát. Lagos viszont bizonyítja, hogy az újabb értekezlet csak akkor lehet sikeres, ha valóban összafrikai lesz, és a fekete földrész tényleges érdekeinek megfelelő megoldást keres. B. L Fiatalok, jelentkezzetek ipari tanulónak! Épületburkoló-, vasbetonszerelő-, tetőfedő-szigetelő-, műkövestanulókat fölvesz az ÉM Komlói Áll. Építőipari Vállalat. JELENTKEZÉS a vállalat Iparitanuló Intézetében, Komló, Kendeföld szállásfalu. (2526)
