Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. február T De Gaulle rádióbeszéde Párizs (MTI). Hétfőn este magyar idő sze­rint 8.00 órakor hangzott el a francia rádióban és televízió­ban De Gaulle államfő napok­kal ezelőtt bejelentett beszéde. Nyugati hírügynökségek el­ső jelentései szerint, mint vár- ható volt, De Gaulle minde­nekelőtt Algériáról szólott. »A gyarmatosítás megszüntetésére — mondotta — több megoldás ' kínálkozik. Franciaország a ' maga részéről nem az egyet- ■ len, de a legjobbnak tartott • megoldást választja, és remé­li, hogy célját, a békét rövi­desen eléri.« Közeli az időpont — mon­dotta —, amikor Franciaor­szág részletesen nyilvánosság­ra hozhatja mindazt, amit az algériai probléma megoldására javasoL A • francia nép, Algéria la­kossága és a világ minden or­szága lemérheti majd — han­goztatta —, hogy milyen nagy­vonalú, reális és konstruktív az a szándéka, hogy e megol­dás hasznos legyen »-az algé­riai Algériának«. í De Gaulle ezután Franciaor­szág és az új Algéria közötti .együttműködés kilátásait ecse- '. .telte. Hozzáfűzte, hogy ennek -az a föltétele, hogy Franciaor- .szág elsőrangú érdekeit — ne­vezetesen a Szaharában — tiszteletben tartsák, éppúgy, mint az európai származású •kisebbség jogait. A francia államfő beszélt az OAS terrorjáról. A »bűnös« és »felforgató« tevékenység mögött álló ultrákat megfe­nyegette, hogy mint már a múltban, ezúttal is »kivételes intézkedésekkel« hiúsítja meg a kormány erőfeszítéseit alá­aknázó kísérleteiket. De Gaulle ígéretet tett ar­ra, hogy még az év vége előtt a hadsereg ismét Európában fog állomásozni, és e hadsere­get átszervezik. Arra hivatkozva, hogy Fran­ciaországnak éppúgy, mint más nemzetnek védekeznie kell mindenfajta veszéllyel szemben, hangsúlyozta, hogy meg fogja teremteni Francia- ország atom erejét, hogy Fran­ciaország hatékony szövetsége­se lehessen európai szomszé­dainak, és elősegítse a nagy nyugat-európai egység kiala­kulását. Plasztikbombák, fazékhaogverseny és kalózrádió De Gaulle beszéde alatt Algériában Párizs (MTI). De Gaulle hétfő esti be­széde alatt Algír európai ne­gyedeiben és más városokban fazékhamgversenyt rendeztek az OAS utasítására. O ran ban egy órával a be­széd előtt merénylők fel­robbantották a rádióadó- állomást, miután előzőleg elrabolták, a nv"szaki igazgatót és a sze­mélyzet két tagját. Bone-ban 16, Mostaganemiben 25 plpsz- tikbamba robbant a beszéd ideje alatt. Több hullámnosz- szon az OAS kalózrádiója szó­lalt meg. Újfajta »látványos« me­rényletet követtek el a fegy­veres fasiszták keddre virradó éjszaka Oranban. Behatoltál! a L’Echo d’Oran című lap nyomdájába, és a készülő ki­adás helyett újat nyomattak saját kézirataik alapján. Hétfőn valamennyi város­ban tovább folytak a fegyve­res merényletek. A hivatalos jelentés 16 halottról és 25 se­besültről szól. Egy algíri vil­lában holtan találták Jen Bianconi századost, az OAS elleni harc egyik irányítóját. A gyilkosok hátrakötötték a kezét és fejbe lőtték. A franciák De Gaulle szavai után tetteket várnak Párizs (MTI). Biztató szavak, amelyeknek értékét a Ivrrmány tettei fog­ják megmutatni — általában ez a vélemény Párizsban De Gaulle hétfői rádióbeszédéről. A köztársasági elnök ezúttal keményebb hangot használt az OAS-szal szemben, és »egész rövid időn belül« ígért megoldást az algériai kérdés­ben. A nyilatkozat többi ré­sze nem hozott újat. Mindez "< nem lepte meg a francia köz­véleményt. Érdeklődése az al- —góriai kérdésnek szólt, amely­től Franciaország jövője függ. Az elnök beszédének az al­gériai kérdéssel foglalkozó ré­sze nem igazolta a polgári sajtónak az utóbbi napokban hangoztatott túlzott derűlátá­sát, de két szempontból hala­dást jelentett a korábbi nyi- latkozatokkal szemben. O Az OAS-t — amelynek létezését De Gaulle né­hány hónappal ezelőtt még nem akarta tudomásul venni , — ezúttal határozottan elítél­te, tagjait »becstelen fran­ciákként«, gonosztevőkként bé­lyegezte meg, és »rendkívüli ' intézkedéseket« helyezett ki­látásba ellenük. O Az algériai kérdésről szólva nem beszélt a ’ »felosztás« lehetőségéről, amellyel eddig minden alka­lommal nyomást igyekezett gyakorolni az FLN-re. Bizo­nyos fokig azonban ultimátum­szerűén hangzott az a beje­lentése, hogy az elkövetkező napokban a francia kormány nyilvánosságra hozza »áldo­zatvállalása« határát jelentő álláspontját. Az »átmeneti időszakkal kapcsolatos kérdéseikről, ame­lyek az algériai vezetők nyi­latkozatai szerint a titkos megbeszélések eredményessé­gének legfőbb akadályai, De Gaulle nem beszélt. Párizsi politikai körökben általában úgy vélik, hogy De Gaulle nyilatkozata és az algériai kormány ülése után döntő szakaszába ju­tott az algériai kérdés, és megvan a békés megegye­zés reménye. De Gaulle a személyi hata­lom élvéhez híven ezúttal is teljesen figyelmen kívül hagy­ta a francia és az algériai nép szerepét az eddigi eredmé­nyekben és az algériai prob­léma megoldásában. »A hajó utasai bizalommal maradja­nak a helyükön« — mondotta, és saját magának tartotta fenn a hajó kormányzását Már a beszéd első vissz» hangjából kiderült, hogy a francia demokratikus töme­gek sem az algériai bókét, sem a fasisztaveszély felszá­molását nem hajlandók egye­dül a kormányra vagy De Gaulle-ra bízni. »Nem va­gyunk érdektelen szemlélők« — írja a L’Humanité. »A bé­ke ügyét nem tehetjük függő­vé egyetlen ember jóakaratá­tól, aki évek óta háborút vi­sel Algériában, és bármely pillanatban visszavonhatja mindazt, amit eddig kénytelen volt elismerni. A béke esélyed sohasem voltak ilyen nagyok — hangoztatja a lap. Az algé­riai nép harca, a nemzetközi közvélemény nyomása, saját harcunk cselekvésre tudja kényszeríteni a De Gaulle-ista hatalmat.« Lelkesen ünnepli Gagarint Ghana fővárosa Accra (TASZSZ). Az Egye­sült Arab Köztársaságból út­ban Libéria felé Jurij Gagarin szovjet űrhajóspilóta repülőgé­pe leszállt a ghanai főváros repülőterén, ahol a lakosság lelkes fogadtatásban részesí­tette. A repülőtéren több tíz­ezer ember volt jelen Gagarin érkezésekor, közöttük minisz­terek, a fegyveres erők vezetői, a különböző pártok, szakszer­vezetek, ifjúsági és tömegszer­vezetek képviselői. Japán nem csökkenti Kubával fennálló kereskedelmét Tokió (TASZSZ). '— Japán nein szándékozik csökkenteni Kubával fennálló kereskedel­mét még akkor sem, ha az Egyesült Államok kormánya fölkérné erre — közölte a ja­pán külkereskedelmi miniszté­rium. Mint a- Jomiuri cimű lap közli, e nyilatkozat válaszként hangzott el arra a kérdésre, vajon fenntartja-e Japán Ku­bával folytatott kereskedelmét, ha az Egyesült Államok meg­felelő előterjesztést tesz ezzel kapcsolatban. (MTI) Csőmbe alkuszik New York (TASZSZ). Az ENSZ ügyvezető főtitkárának most közzétett beszámolója magában foglalja azt a leve­let, amelyet Csőmbe, a katan- gai báb intézett a kongói ENSZ-múveletek vezetőjéhez. Csőmbe levelében egyhónapi haladékot kér a katangai fe­hér zsoldosok kivonására vo­natkozó biztonsági tanácsi ha­tározat teljesítésére. A Biztonsági Tanács már a múlt év februárjában követel­te minden külföldi katonai és félkatonai személyzet eltávolí­tását Kongóból. Ily módon Csőmbe hamarosan megünne­pelheti az első évfordulóját annak, hogy nyíltan megsérti az ENSZ Katangára vonatkozó határozatát, első évfordulóját ülheti meg annak a politiká­nak, amelyet csak az Egyesült Nemzetek Szervezetének elné­ző magatartása t<^t lehetővé számára. (MTI) F ELHÍVÁS! Az Országos Takarékpénztár felhívja az építési kölcsönnel ez évben építeni szándéko­zók figyelmét, hogy az igé­nyelt kölcsönösszeg biztosí­tása végett hitelkérelmüket mielőbb nyújtsák be az il­letékes OTP-fióknál. (2515) Kennedy ebédet adott Adoula tiszteletére Washington (MTI). Adoula kongói miniszterelnök, aki hét­főn New Yorkból kétnapos tar­tózkodásra Washingtonba uta­zott, Kennedy elnökkel — aki öt ebéden látta vendégül —• háromórás megbeszélést foly­tatott. Ez alkalomból Adoula köszönetét mondott azért a »hatékony, őszinte és önkéntes segítségnyújtásért«, amelyet Kongó az Egyesült Államoktól kapott. A Kennedy—Adoula megbeszélésről közleményt nem adnak ki. Sálinger sajtó­titkár csak annyit 1 mondott, hogy a két államférfi Katanga kérdéséről és Kongó gazdasági problémáiról tárgyalt. A Kennedyval való találko­zás után Adoula sajtóértekez­leten nyilatkozott az újságírók­nak. Kijelentette, hogy Gizenga ellen bírósági el­járást fonnak indítani. Gizenga ellen azt a vádat emelték, hogy a Keleti tarto­mányt el akarta szakítani Kongótól. Csőmbe esetében vi­szont, aki Katangát le is vá­lasztotta Kongóról, egészen más eljárást alkalmaznak. Csőmbe saját pártjának kell döntenie arról, vajon akarja-e, hogy a katangai miniszterelnök a kon­gói központi kormányba beke­rüljön. Katangára vonatkozólag Adoula a sajtóértekezleten csak annyit mondott, hogy a Csőmbe által Katanga és Kon­gó között »mesterségesen meg­teremtett korlátokat le kell dönteni«. BAMAKO A mali rádió egyik adásá­ban hangsúlyozta, hogy Gi- zengát teljesen koholt vádak alapján vették őrizetbe. A rá­dió a világ közvéleményéhez fordul, hogy kényszerítse ki Gizenga szabadonbocsátását. Washington hajlik Bonn kérésének teljesítésére New York (TASZSZ). John Hightower, az AP hírmagya­rázója washingtoni jelentésé­ben azt írja, hogy »ezen a hé­ten valószínűleg újabb nyo­mást gyakorolnak a Kennedy- kormányra, hogy gyorsítsa meg az Észak-atlanti Szövetség független nukleáris erődnek létrehozására irányuló terv végrehajtását«. “Hivatalos személyiségek el­mondották — mutat rá a hír- magyarázó —, hogy az atom­fegyverkezés kérdése az ural­kodó téma lesz Stikker NATO- főtitkár washingtoni megbe­szélésein.« »Jelenleg olyanok a kilátá­sok — írja Hightower —, hogy az Egyesült Államok ösztönzi Stikkert, erélyesen folytassa akcióit a NATO zászlaja alatt létrehozandó nemzetközi nuk­leáris visszarettentő erő érde­kében, hogy ily módon vála­szolni lehessen a Szovjetunió erejének növekedésére az eu­rópai térségben.« (MTI) Afrikai értekezlet a gyarmatosítók szája íze széria! Nemhogy összafrikai egysé­get szolgáló politika, de még részegyetértés sem. Röviden így lehetne megvonni a lago- si értekezlet mérlegét. A kon­ferenciát eredetileg 28 állam­fő, vagyis a kontinens vala­mennyi oi’szága legmagasabb szintű tanácskozásának szán­ták. Meghirdetett célja pedig az lett vojna, hogy legalábbis körvonalaiban kialakítsa, meg­határozza az egységes afrikai politikát. Az egyes államcso­portokat megosztó' ellentétek, a tagországok politikájának kü­lönbsége, az értekezlet szerve­zőinek eljárása miatt azonban a lagosi National Hall koráiit- sem teljes, hanem csupán na­gyon is csonka csúcsértekezlet színhelye volt. S még .azok is, akik ez alkalommal a tárgyaló- asztalhoz ültek, több lényeges kérdésben nem jutottak azo­nos álláspontra. Az ellentétek a napi afrikai politika, a fekete földrész to­vábbi fejlődésének megítélésé­ben meglehetősen mélyek. Ez a magyarázata annak, hogy a lagosi csúcsértékeidet összehí­vását hosszas huzavona után januárra tolták. A közben le­folyt »közvetítő megbeszélé­sek« nem tudták áthidalni a nézeteltéréseket. Nem sikerült ez a közvetlenül az államfői értekezlet előtt tartott kül­ügyminiszteri : megbeszélésen sem, mert a csúcsértekezletet a casablancai országok bevonása nélkül készítették elő, s ezzel megfosztották őket attól a le­hetőségtől, hogy a napirend meghatározásában részt ve­gyenek. Távolmaradásuknak még ennél is döntőbb, legfon­tosabb oka pedig az volt, hogy a lagosi értekezletre nem hív­ták meg az algériai ideiglenes kormány képviselőit. Azok, akik az értekezletről távol tartották az algériai ideiglenes kormányt, akarva- akaratlanul nem Afrika né­peinek, hanem sokkal inkább az imperializmus — ebben az esetben Párizs — törekvéseit szolgálták. Emiatt nemcsak a casablan­cai hatalmak államfői marad­tak távol a lagosi National Hall tárgyalótermétől. Hiány­zott Tunisz, Szudán és Szomá­lia képviselője is. (Tanganyika pedig — a hivatalos indokolás szerint — az értekezlet ide­jén kirobbanó kormányválság miatt nem jelent meg.) A kép teljességéhez tartozik az is, hogy az előkészítő külügymi­niszteri konferencián Etiópia, Nigéria, Libéria és Sierra Leo­ne ugyancsak az algériai ideig­lenes kormány meghivását pár­tolta. Sőt Etiópia császára, aki talán a legkonstruktívabb be­szédet tartotta az államfői ér­tekezleten, a tanácskozások be­fejezése előtt váratlanul haza­utazott. Igaz, távozását felesé­gének betegségével indokolták, de minden bizonnyal az etió- piai külügyi államiminiszter adta meg a valódi magyaráza­tot, amikor kijelentette, hogy a lagosi értekezlet Algériával kapcsolatos állásfoglalása el­lentétes országának nézetével. Algéria ugyanis, bár képvi­selőjét nem engedték be az ál­lamfői konferenciára, a reali­tások kényszerítő ereje folytán itt is napirenden szerepelt. Az ezzel összefüggésben hozott határozat azonban csak még inkábtj megmutatja a konfe­rencia igazi jellegét, a mögöt­te álló idegen erőket. A hatá­rozat támogatást ígér ugyan Algériának, de nem most, ami­kor erre a legnagyobb szükség lenne, hanem majd — függet­lensége után. Ennek siettetését azonban — nehogy szembe ke­rüljenek a francia kormánnyal — a Lagosban összegyűlte,1! nem tartották fontosnak. Nem, mert a maguk részéről nem akarták gyengíteni a gyarma­tosítás, az idegen befolyás po­zícióit Afrikában. Ezért java­solták többen, hogy a gyarma­ti rendszert csak 1970-re szá­molják fel. Vagy mi mással magyarázható az a másik ha­tározat, amely ellenezte, hogy a kongói kérdést — a Gizenga miniszterelnök-helyettes letar­tóztatásával kialakult súlyos helyzetet •— a Biztonsági Ta­nács megvitassa? Ha a lagosi értekezletnek nem is vala­mennyi részvevője akarta, ez a határozat a kongói válság okozóit, elmélyítőit bátorítja. Már mindezek fényében sokat veszít értékéből mindaz, amit a lagosi tanács­kozás az afrikai egységről, en­nek megvalósulási formáiról, így a vámunióról, a kontinens országainak technikai, egész­ségügyi, nevelésügyi, hírszol­gálati együttműködéséről mond. A nemzetközi politikát illetően a lagosi konferencia szerint az ENSZ-ben külön af­rikai csoportot kellene létre­hozni New York-i állandó székhellyel. Nyilvánvaló, hogy ennek megvalósulása gyengíte­né, megbontaná a világszerve­zetben már kialakult, többé- kevésbé egységesnek mondható afrikai-ázsiai tömböt, amely különösen a gyarmatosítás kér­déseiben, de más fontos kérdé­sekben is egészségies befolyást gyakorol. Kinek használna en­nek a folyamatnak a megvál­toztatása, visszafordítása? Semmiképpen sem Afrika, a még gyarmati sorban élő or­szágok népeinek. Az események viszont még inkább sürgetik, hogy Afrika országai találják meg azt a kö­zös irányvonalat, amely bizto­sítja kontinensük igazi szabad­ságát, függetlenségét, államai­nak' testvéri, gyümölcsöző együttműködését. Figyelemre méltó ezzel kapcsolatban, hogy már az értekezlet napjaiban felvetődött a javaslat: Tunisz­ban még ebben az évben, áp­rilisban tartsanak újabb csúcs- konferenciát. Lagos viszont bi­zonyítja, hogy az újabb érte­kezlet csak akkor lehet sike­res, ha valóban összafrikai lesz, és a fekete földrész tényleges érdekeinek megfele­lő megoldást keres. B. L Fiatalok, jelentkezzetek ipari tanulónak! Épületburkoló-, vasbetonszerelő-, tetőfedő-szigetelő-, műkövestanulókat fölvesz az ÉM Komlói Áll. Építőipari Vállalat. JELENTKEZÉS a vállalat Iparitanuló Intézetében, Komló, Kendeföld szállásfalu. (2526)

Next

/
Oldalképek
Tartalom