Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-06 / 30. szám
Kedd, 1962. február 6. 5 SOMOGYI NÉPLAP Nem sokáig legyintenek Csurgóra... a Újsághirdetés adta az ötletet. A Csurgói Faipari Vállalat asztalosrészlegének művezető kellett. megoldású kis padok, asztalok, de könnyebben ment rajtuk a munka. A művezető sókfelé járt azLesz, ami lesz, megpró- I előtt, rengeteg tapasztalatot bálom — mondta Lits István asztalos, s akkor sem változtatott elhatározásán, amikor szétnézett a vállalatnál. Nagyüzeminek korántsem mondható termelést látott azl asztalosműhelyben. Az első pillanatokban elkedvetlenedett, ám ez hamar elröppent, s helyet adott a terveknek, melyekkel rendbe lehetne szedni az üzemet, emelni a termelés színvonalát, meg a minőséget is javítani, mivel az utóbbival sok hiba volt. Azt mondták, félnek az átvevőktől . — Hallgassanak rám — kérte a dolgozókat az új művezető, amikor a régitől eltérő műveletekről beszélt. — Dolgozzanak így: könnyebb lesz, gyorsabban megy így a munka, és több pénzt vihetnek haza. Az e: iberek kételkedtek: »Mit akar ez itt? Most jött, s mindent jobban akar tudni, mint mi.« Nem is vették jó néven az oktatást, de néhány mesterségbeli fogást azért »elfogadtak«, s megpróbálták alkalmazni. Tényleg gyorsabb! — jöttek rá itt is, ott is. Amikor pedig a fizetést megkapták, egyikük- másikuk már látta, hogy jó volt megszívlelni az öreg tanácsait. Persze emelkedett a termelés, és javult a minőség. — Nem az én érdemem — szabadkozik Lits István. — A dolgozóké, akik hallgattak rám, meg a vezetőké, akik engedték, hogy átszervezzem a termelést. Az ötletszerű munkát terv- szerűség váltotta fel. Üj szerszámok kerültek elő: egyszerű gyűjtött. Most aztán kiöntötte őket, mint valami nagy zsákból, s ki-ki fölvett belőlük néhányat. Annak idején úgy »lopta« ezeket Müller Nándor bútorgyárában Újpesten. Mint afféle tanonc, elleste a szakmát, mert »kellett érteni mindenhez, ha élni akart az ember«. Tizenkét évet dolgozott Mülle- réknél, amikor 1936-ban sztrájk tört ki. — Délben véget ért a sztrájk ■ meséli. — Megyek befelé, és az erkélyről lekiabál Müller felesége: — Mi újság, Lits úr? Hová? — Megyek dolgozni ... kezét csókolom... De már nem mehettem. Valamelyik segédnek odakiáltott, hogy hozza le a »hóbelevánco- mat«. Én is szervezője voltam a sztrájknak... — Itt más a helyzet — ugrunk nagyot a beszélgetésben. — Eddig mindenki legyintett, ha a Csurgói Faipari Vállalatról hallott. Nem csodálom. Be nem sokáig legyintgetnek Csurgóra, hisz van lehetőség a föllendülésre. Jó a vezetőség, és sok fiatal van itt. Az ősz hajú, piros arcú ember lelkesen beszél mesterségéről, munkahelyéről. Szeret olyan helyen dolgozni, ahol küzdeni kell az újért. Csurgón ezt megtalálta, s a küzdelem első fejezetét megnyerte. A múlt év tavasza óta egyre több változás történik az asztalos- részlegben, mind több dolgozó jön rá, hogy érdemes az öregre hallgatni. A művezető pedig jutalmazva érzi munkáját ezzel. Mikor ide került, féltek az átvevőktől. Most meg alig várják, hogy jöjjenek a bútorokért: hadd lássák, mennyit javult munkájuk minősége. S aki jártas az üzemi berkekben, az ezen is lemérheti, hogy megszilárdult a munkafegyelem, változott a technológia, s hogy a dolgozók más gondolatokkal fogják meg a szerszámot, mint azelőtt. Arra is gondolnak már, hogy amit készítenek, az más dolgozók lakását díszíti; ami hibát ejtenek, az nemcsak a maguk kára, hanem az egész népgazdaságé, mindenkié... És már vigyáznak. — Ez nem az én érdemem — szerénykedik még a búcsúzáskor is a művezető. Ha a dolgozók nem hallgatnak rám, s a vezetőség nem segít, akkor még tán mindig ott tartanánk, ahol egy esztendeje... Roland Ferenc Hogyan lesz a motorból televízió? ^Somogy megyében az 1500. televízió-előfizető Szabó József kaposvári, lakos.-« (A Posta Központi Leszámoló Hivatalának leveléből.) Kaposváron, a Füredi utca egyik földszintes kis házának udvarán álló fa tetejéről tele- vízióantenna magasodik az ég felé. Nevezetes antenna, az 1500. Somogybán. Szabó József gépkocsivezető szobáját díszíti jaz antennához tartozó televízió. — Pedig motort akartunk venni — mondja nevetve Sza- bóné —, de aztán mégis úgy határozott a családi tanács, hogy televízió lesa belőle, mert ez mindannyiunké egyszerre. A motorról meg hol a kisfiúnk, hol meg én maradtam volna le. — Mikor kezdték el a gyűjtést?. — A múlt év tavaszán. Ev végére aztán összejött a 7550 forint. — Melyik műsorra emlékeznek vissza a legszívesebben? —■ Nagyon tetszett a Menekülés a pokolból és a Katonazene című film. Megtudom még. hogy amióta megvan a tv, azóta talán csak egyszer voltak moziban, mert mindhárman megtalálják szórakozásukat otthon. A hatéves kisfiú, Tibi természetesen a meseműsort nézi a legszívesebben, az apa kedveli az ökölvívó-mérkőzéseket, a háziasz- szony pedig a filmeket és a színdarabokat. — Okos dolog ez a televízió. Megérte ... P. Gy. Favágók között Mai ajánlatunk a szezonvégi kiárusításból: Pipacs flórharisnya Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 42,— 33,60 Gyermek bolyhos ing Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 20,— 67,— 14,— 46,90 Női pamut kardigán Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 55,— 100,— 38,50 70,— Kötött .kesztyűk Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 18,— 100,— 12,60 70,— Női ágykabát Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 110,— 198,— 77,— 138,— Férfiöltöny kordbársony Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 432,— 600,— Szezonvégi ár Ft 210,— 630,— Női flanelruha és pongyola Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 150,— 230,— 120,— 184,— Női matlasséruha és pongyola Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 280,— 420,— 224,— 336,— Gyermek bolykabát Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 310,— 580,— 217,— 406,— Tisztaselyem nyakkendő Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 40,— 58,50 24,— 31,10 Bevásárló táska Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 60,— 242,— 42,— 169, Női Wellington gumicsizma Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 230,— 239,50 161,— 167,60 Gyermek szárascipő bt. Régi ár Ft Szezonvégi ár Ft 138,— 96,60 540,— 750,— Műbőrkabátok Régi ár Ft 300,— 900,— A LÉNIA MELLETT, az árokban raktunk tüzet, hogy ne érjen bennünket a szél, ha délben szalonnát sütünk. Gyerek voltam még, s csak azért témferegtem az erdőn, mert nagyszüleim is ott voltak, és nem hagyhattak felügyelet nélkül otthon. Száraz ágakat hordtam a tűzre, s közben megbámultam a hatalmas fákat, amint recsegve-ropogvá dőltek a havas avarra. Némelyik fönnakadt a szomszédos tölgy koronáján, olyankor kötéllel húzták le a favágók hangos hórukkolás közepette. Hideg volt, a szél felkavarta a fehér hótakarót, s a jeges sziporkákat az arcokba vágta Ezek az emberek mégsem érezték a tél leheletét; a bekecsek és a kabátok a tüskökön hevertek; akadt, aki ingujjra vetkőzött, annyira melege volt. Amikor nagyapám pipára gyújtott, én húztam helyette a fűrészt. Hej, de sokszor járt ide s oda a fényes acéllemez, amíg átmetszette a vastag törzset! Közben vigyázni kellett, hogy nem dől-e éppen abban az !-*»yban egy fa. Mondták, hogy néhányan már szerencsétlenül jártak itt a Tölösben: rájuk esett a fa, vagy egy ág tette őket nyomorékká... Mindez eszembe jutott, amikor a minap Mihályka Ernő vei, a kaposvári erdészet vezetőjével a tokaji erdőrész felé igyekeztünk. Az ösvényen haladva csakhamar tisztán kivehető volt a fejszék csattogása. Egy kis tisztás szélén tábla állt, rajta ez a figyelmeztetés: »Baleset ellen védekezz!« Ezen túl már a favágók munkaterülete következett. Alig néhány szál bükk-, gyertyán- és cserfa meredt az égnek, a többi egészben feküdt a földön, vagy felhasogatva, rakásokba hordták ösz- sze. Bekk János és Novak István kezében magasra emelkedett a sulyok: néhány csapás után kettévált a fél méter átmérőjű rönk. — A kaposszerdahelyi Igazság Tsz tagjai vagyunk, s minden télen favágást vállalunk, mert a közösben ilyenkor nincs munka — mondta egyikük. Távolabb Kovács József vert ékét az egyik fába, hogy kétfelé hasítsa. ITT, A TÓKAJI DOMBOLDALON alig kell fűrészhez nyúlniuk a favágóknak: külön brigád döntögeti és darabolja fel a fákat villanyfűrész- szel. Lenti István irányításával két szakmunkás: Németh József és Virág Pál látja el ezt a feladatot. Fejükön sárga acélsisak, hogy védve legyenek a fákról esetleg lehulló ágaktól. — A munkavédelmi rendszabályokat minden dolgozónkkal megtartatjuk. Ügyelünk arra, hogy az agregátor és a fűrész között húzódó mintegy kétszáz méter hosszú kábel mindig föl legyen támasztva, sehol se érintkezzen a földdel. A gépkezelőnek csak gumikesztyűvel szabad hiba esetén a gépet és a vezetéket ellenőrizni — mondta Balogh János kerületvezető. Az elővigyázatosságnak köszönhető, hogy amióta villanyfűrésszel termelik ki a fát — ennek pedig már három éve —, még nem történt baleset. A tűz mellett Sovány Lajos- né és Bekk Rózsa melegedett. Arról beszélgettek, hogy nem nyárson sült szalonna lesz ebédre, hanem kolbász meg disznósajt. Nekik az a dolguk, hogy kiirtsák a bozótokat, előkészítsék a területet a csemeték ültetéséhez. Most a kerületvezetőnek segítettek a tűzifa átvitelénél. Ezen az erdőrészen már nem sok munka akad, rövidesen végeznek vele. Csaknem 700 köbméter fát vágtak ki eddig. Bár mindössze 15 ember dolgozik itt, mégis két hónap elegendő lesz a hátralevő 400 köbméter kitermeléséhez. •A távolból motor búgása hallatszott: autó vitte az ősz- szei feldolgozott/ tűzifát a TÜ- ZÉP-telepre. Gyorsan halad a favágás, és ha az időjárás engedi, elszállításával sem késlekednek. A LÁTOTTAK UTÁN ftmét a sok évvel ezelőtti fakitermelésre gondoltam, azokra az emberekre, akik izzadva — fáradva húzták a fűrészt, s várták, hogy átrágja magát a rönk másik oldalára. Arra gondoltam, hogy milyen sokan megőrizhették volna testi épségüket, ha akkor is ilyen nagy gondot fordítanak a balesetek elhárítására,.. Hernesz Ferenc TEU IDENYYEGI KIÁRUSÍTÁS Február 5-től 17-ig Női fűzős cipő, posztó szárra], bőrtalppal 143,— Ft-től 19#,— Ft-ig helyett 100,— Ft-tól 138,— Ft-ig Gyermek Wellington gumicsizma 24-től 35-ös számig Műbőr és shottis 99,99 130,- * 99 71,91,99 bevásárlótáska és aktatáskák 40,— 99 242,- , 99 28,99 169,— 99 Női és bakfis PVC divattáskák . 38,— 99 240,- * 99 26,_ 99 168,— 99 Panofix kucsma 70,99 230,—■ . „ 19,99 161,— 99 Férfi, női és gyermek jégzokni 7,— 99 60,— » „ 4,_ 99 42,— 99 Fémszálas jacquaid selyem 150,— Ft 99 107,— Ft Női flórharisnya 42,_ „ 99 35,— 99 Csak a kijelölt üzletekben! A SZABIN NŐK ELRABLÁSA ^ »Micsoda sikere lesz?!... Adja ide,... na, adja ide a darabját!-«... (Rettegi Fridolin színigazgató egy véletlen során megtudja, hogy Bányai Márton tanár úr fiatal korában színdarabot írt. Elhatározza, hogy színre viszi ott, az erdélyi kisvárosban. (Sallós Gábor, Kalmár Zsó- ka, Csorba István.) A tékozló fiú — Szendefi Endre, a Rettegi-szín- társulat bonvi- vánja — is fölkeresi a Bányai házat. Tulajdonképpen Bélát, Bányai tanár úr vejét jött meglátogatni, s közben találkozik a bájos Etelkával, aki ezután már nemcsak hírből ismeri a szerelmet. . . (Pálfy AJiz és Csányi János.) ^ Raposa Bogdán brassói borkereskedő meglátogatja Bányai tanár urat. Tékozló fiáról mesél, aki otthagyta a szülői házat. Am Bányainé zordon tekintete elől jobbnak látja kereket oldani. (Komlós István és Vándori Margit.) Teljes a káosz. A darabot már az első felvonás végén kifütyülték. Kitört a botrány ... Szegény Bányai tanár úr űzött vadként hazarohan. Ez mind semmi: félelmében ide menekül minden baj okozója, Rettegi Fridolin is. (Sallós Gábor, Csorba István, Kalmár Zsóka, Gábor Ma* ra és Csihák László.)
