Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-28 / 49. szám

Szerda, 1962. február 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP Az érem másik oldala HA SZÉJJELNÉZÜNK, jó­formán mindenütt építkezést látunk. Lakások százai ké­szülnek, iskolákat, művelődé­si otthonokat emelünk. Nagy építkezések színhelye a falu is; a nagyüzemi gazdálkodás­hoz rengeteg új istálló kell. Érthető tehát, hogy az építő­ipar állandóan reflektorfény­ben van. Észrevesszük, ha hi­báznak, ha rosszul, tervszerűt- lemil dolgoznak az építők. Ä hibák mögött meghúzódó ne­hézségeikről azonban csak ke­vesen tudnak. Az építőipar szoros kapcso­latban áll a népgazdaság csak­nem minden ágával. Ez azt jelenti, hogy ők is érzik az itt-ott mutatkozó gyengesége­ket Itt van pl. a szállítási szerződések rendszere: negyed­évet adnak egy^egy vállalat­nak arra, hogy leszállítson a másiknak bizonyos árukat, anyagokat. Nyugodtan szállít­hatja például kötbérezés ve­szélye nélkül a negyedév utol­só napján is a kazánokat a gyártó vállalat, hiába kellettek volna azok már a negyedév el­ső hónapjában. Ez történt a megyei tanáccsal szemben épí­tett háznál is. A kazán és a fűtőtestek estik azután érkez­tek meg, miután a falakat ki­festették. így a gjőzszivárgás megakadályozása végett a fes­tett fal mellett kellett hegess- tőpisztollya! dolgozni a próba­fűtés után. Sajnos, a tervezés sem olyan színvonalú még, ahogy azt az építők szeretnék. Igen sok fia­tal tervezőnek — érthetően —- még nincs elegendő gyakorlati tapasztalata, így man egyszer Inál a tervet módosítani épít­kezés közben. Az SZMT-saék- béz esetében például több tu­est tervmóckjwtátsru '■w** örök­ség NEM KÖKSAS s& építőipar ABunkaerőhélyzete sem. Azok a jó szakmunkások, akik kö­rös valamikor az építőmeste­rek válogathattak, vagy nyug­díjban vannak, vagy nyugdí­jazás előtt áltnefc. Egyetlen iparban sem olyan sürgető a aEakmwnkásfcépaés, mim az építőknél. 1956 előtt, sem szá­mottevő soakmunkásgárda, *m törsgárda nem nevelő­dött. A Somogy megyei Épí­tőipari Vállalatnál 1996 előtt 220 tanúdét szabadítottak feL Közülük mindössze 30 dolgo­zik a válallatnáL Az 1956 óta szabadult 320 áj szakmunkás töröl 290 jelenleg is a váffla- iatnál van. A két szám önma­gáért beszáL Rendszeres to­vábbképzés is folyik már. Mű­vezetői. tanfolyamra 45-en, építőipari technikumba 58-am járnak.. Kik veaeföfc a nagy építke- aeseket, kik a művezetők, bri- gadveaetők? Munkásokból és parasztfiatalokból kerültek ki, meg olyan kisiparosokból, akik tegnap még egy-egy kis házat építettek. A szocialista építő­ipar tisztjei és tiszthelyettesei ók, akik — képletesen szólva — nem válogathatnak a köz­katonákban, mert a munka­közvetítőtől olyan embereket kell elfogadniuk, amilyeneket kapnak. Sokan csak azért jön­nek ide, mert másutt nem vették fel őket, s mondani sem kell, hogy egy részük hí­ján van az öntudatnak, fegye­lemnek. A törzsgárda kialakí­tását még mindig akadályozza a nagy munkaerő-vándorlás. A munkába lépők jelentékeny hányada egy hónap után to­vábbáll, a munkavezetők kezd­hetik elölről a betanítást. SOKSZOR AZ ANYAG HI­BÁI miatt is az építőket szid­ják. Pedig ők olyan anyagot 'építenek be, amilyet kapnak. Hallgassuk meg erről Tóth István véleményét. Ö vezette a hűtőhöz, a siófoki kenyér­gyár, az SZMT-székház épít­kezését, most pedig a 23 la­kásos Kossuth Lajos utcai la­kóépület és a Megyei Könyv­tár építését irányítja. — Sajnos, sok gyenge minő­ségű anyagot kell felhasznál­nunk, s ez sok zavart okoz. — Elmondja, hogy a lyukacsos téglának legalább 10 százalé­ka tönkremegy szállítás köz­ben. A mozaiklapok elvesztik színüket:. Így a pirosból ha­mar lesz rózsaszín, a feketé­ből szürke. Az ajtók, ablakok nem teljesen száraz fából ké­szülnek, a faliban száradnak ki, aztán hamar meglazulnak, rés keletkezik rajtuk. — Ala­kok emiatt is bemnünket sza- pulnak —• panaszkodik Tóth István. Megmutatta a műveze­tő a beépített konyhaszekré­nyek vázát. Ez bizony olyan vékonyka anyagból van. hogy az ajtaja elhúzza a vázat. A parkett is félig nedvesen ke­rül be a lakásba. így nem csoda, ha pár hónap múlva meglazul, s újjnyL hézagok ke­letkeznek a padlózaton. Mind­ez megszűnne, ha a szabvány előírta anyagokat kapnák az építők. Akadnak egyéb problémák is. Jelenlegi rakodójukról a vasútfejlesztés miatt el kell menniük. Bár vagy 30 bizott­ság vizsgálta már ezt az ügyet, de még egyik sem oldotta meg a vállalat gondját. Pedig ha a városban nem találnak megfe­lelő helyet számukra, és vidék­re kényszerülnek, attól nem lesz olcsóbb az, építkezés! Rop­pant mennyiségű anyagot hasz­nálnak fel évente. Csak né­hány adat: tavaly 190 vagon vasbeton gerendát. 658 vagon cementet. 2500 vagon téglát, 18 ezer négyzetméternyi mo­zaiklapot, 15 ezer négyzetmé­ternyi parkettát építettek be. A temérdek anyag tárolása, gyors mozgatása bizony nem kis gond. METSZŐ SZÉLBEN dolgoz­nak Székelyfi József, Torma Sándor kőművesek. Waltner Márton átképzi®, a nyugijazás ellőtt álló Kerék András bácsi, Fazekas János, Riteez József, Németh Lajos és Szép György betonozok. Sokan vannak hoz­zájuk hasonlók. Becsüljük meg őket, munkájukat. Nem mon­dom, hogy hősök ők. Emberek — hibákkal, de tele jószán­dékkal. Ahhoz, hogy még job­ban, megelégedésre dolgozhas­sanak, kétségtelenül másoknak is keß egyet.-mást tenniük. f. h. A földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlése ma kezdi meg tanácskozását. Ennek Yészvevői a földművesszövetkezetek és egyszerűbb szö­vetkezeteik összesen több mint 107 ezer tagját képviselik. Meghallgatják és megvitatják a MÉSZÖV választmányának beszámolóját, a felügyelő bizottság jelentését a négy év alatt végzett munkáról, meghatározzák a további tennivalókat, és újjáválasztják a földműves­szövetkezett rendszer megyei vezető szerveit. Földművesszövetkezeteink megyei küldött- gyűlése fontos állomása a Szövetkezetek Or­szágos Szövetségének rövidesen összeülő, ötödik kongresszusára váló felkészülésnek. A mezőgazdaság szocialista átszervezését lénye­gében véve befejeztük a beszámolási időszak­ban: mos$ az új helyzetnek megfelelően kell meghatározni a földművesszövetkezeti mozga­lom szerepét, további feladatait. Az új tenni­valók az eddigi tevékenységre épülnek, s an­nak nem csupán folytatását, hanem bővítését is jelentik. A végzett munkáról, tanulságairól, és a kongresszusi irányelvekből adódó fel­adatokról sok szó esett a szövetkezetek és já­rási központok közelmúltban megtartott ren­dezvényein: a tagértekezleteken, közgyűlése­ken és küldöttgyűléseken. Ma ezek tapaszta­latait is összegezi a megyei küldöttgyűlés. Gazdag számadás napja a mai nap. A föld­művesszövetkezetek mint a falu legnépesebb tömegszervezetei eredményesen vettek részt a közös gazdaságok szervezésében, segítettéit és segítik azok megszilárdítását is. Az árufor­galom, a szerződéses termeltetés és felvásár­lás szintén egyre nagyobb méreteket ölt. Ja­vul a szövetkezetek gazdálkodása, a tagság saját erejével is növeli közös vagyonát. Részt vesznek az fmsz-ek az ismeretterjesztésben, a kulturális munkában könyvet adnak a pa­rasztember kezébe, és újabban szogáltatást is végeznek. Mindezt a tagság megbízásából, a tagság érdekében teszik. Munkájuk javításá­hoz, mulasztásaik pótlásához, hiányosságaik megszüntetéséhez, tehát eredményesebb mű­ködésükhöz minden bizonnyal hasznos útmu­tatást kapnak majd a kongresszustól, ezt meg­előzőleg pedig a megyei küldöttgyűléstől. Kö­szöntjük a megye földművesszövetkezeteinek küldötteit, és sok sikert kívánunk ma kezdő­dő kétnapos tanácskozásuknak. Belső bajok okozták az eredménytelenséget a zalai Előre Tsz-ben A vezetés megjavítása, a fegyelem megszilárdítása a legfontosabb teendő (Tudósítónktól.) Csaknem 90 ezer forintos mérleghiánnyal zárta a múlt évet a tahi járás egyik legki­sebb szövetkezete, a zalai Elő­re Tkz. Mint a zárszámadó köz­gyűlés beszámolójából és a hozzászólásokból kiderült, az eredménytelenséget nem any­Bálába kötik a szalmát a Kaposvári Állami Gazdaságban ■ v !''íjWi V Több telephelyen van a Kaposvári Állami Gazdaság állatállománya. A szalma és a takarmányszéna sok esetben 20—30 kilométerre van a felhasználási helytől. Lovas kocsival szállítani a szalmát és a takarmányt költséges és lassú lenne. Ezért bálába kötik a szalmát, és teherautón szállítják a felhasználási helyre. A bálázóbrigád na­ponta 250 bálát készít el a géppel. nyira külső, mint inkább belső okok idézték elő. Elsősorban gyenge volt a ve­zetés. A vezetőségi tagok kö­zül többen nem vettek részt a szervező, irányító munkában. Az ellenőrző bizottság nem fi­gyelmeztette őket kellő időben, mivel ess a testület sem látta el feladatát. A hanyag irányí­tás, ellenőrzés következménye­ként igen sok termény (kuko­rica, burgonya) tűnt el a fcö- zösbőL A szövetkezet megká­rosítóival szemben nem indí­tottak fegyelmi eljárást. Mi­vel sokan a közös vagyon eltu­lajdonításával jutottak jogta­lan előnyökhöz, a tagok egy része nem vagy csak eseten­ként vett részt a munkában. Istállótrágyázásd tervüket pél­dául csak 13 százalékra telje­sítették. A vezetők úgy igye­keztek a bajon »segíteni«, hogy például egy hold növényápolá­sért 40 egységet írtak jóvá — a sok egység mögött azonban nem volt munka. A helyzetet súlyosbította, hogy a szövetke­zet zalai és bótai tagjai között hiányzott az egyetértés. Ilyen körülmények között nem lehet eredményesen dol­gozni. Belátta ezt a zárszámadó közgyűlésen a szövetkezet tag­jainak többsége. Ügy határoz­tak, hogy a tervtárgyaíó köz­gyűlésen odyan vezetőséget vá­lasztanak az elnök köré, amely­nek tagjai rátermettebbek err e a tisztségre, és kötelességük­nek tartják a munkafegyelem, az ellenőrzés megszilárdítását. Ez azonban csak úgy sikerül­het, ha maguk a tagok is tá­mogatják az új vezetőség mun­káját. Szükséges tehát, hogy mindenki levonja a tanulságot a múlt év szomorú tapasztala­taiból, s hogy lelkiismeretesen, minden ellentétet megszüntet­ve fogjanak hozzá a közös munkához. Rövidesen elkészül az új tűzoltószertár és az SZTK-rendelő Csurgón Megjavítják a község vízellátását ÓNODVÁRI MIKLÓS: CÁ sárga dásszié zaért. Az anyja kisírt szemmel, fogadta. ' | — Veszekedtünk... István- ( nal nem bírok egyedül. Foly-( ton csak a kávéház meg a, vendéglő. Két percig sem áll, meg itthon. Öltözik és rohan Csak azt tudnám, honnan van, az örökös ivászatra pénze? ... De most a vonal másik vé- ismerné meg. De jó volna eb- ra mutatott, gén kattant a készülék. Lerak- ben bizonyosnak lenni! ták a kagylót. Riadt tekintet- Visszasietett a hármas szá- tel meredt a telefonra, torkát mú ablakhoz. A műit év második felében a Csurgói Községi Tanács el­határozta, hogy a községíej- lesztési alapból és a Belügymi­nisztérium támogatásával (120 —120 ezer forint) tűzoltószer­tárat építenek. Még tavaly hoz­zákezdtek a munkálatokhoz. Mivel azonban vas tetőszer­kezetet nem kaptak a TÜZÉP- től, kénytelenek voltak beérni fatetős szerkezettel. A falak készen állnak, már csak a te­tőzet megépítése van hátra. Dr. Túr Imre, a járási tanács vb- titkára a következőket mon­dotta ezzel kapcsolatban: — Reméljük, hogy az idén nem lesznek olyan fennakadá­sok az anyagszállítással, mint tavaly. Ha idejében megkap­juk a megrendelt anyagot, elő­reláthatólag március végéig sírás szorongatta. Gyorsan tárcsázta a rendőrség számát. — Hallgass meg, János... — Te nem hallgattál meg. Leraktad a kagylót, nem ad­tál magyarázatot. Most... jobb. ha nem beszé ünk. Ismét kattant a készülék. Zsuzsa kirohant a terem­— Erzsikém, készen vagy már a rovatolással? — Pár perc múlva készen leszek. Zsuzsa zavarban volt. Nem tudta, hogyan térjen rá észre­vétlenül és feltűnés nélkül tit­kos céljára: hogy valami útan- módon megtudja legalább a nevét az orvosnak... Hiszen bői, végigszaladt a hosszú ősz- ha nem sokat nyer is vele, né- __ __________________ s zekötő folyosón, bezárkózott Hűképp közelebb viszi a me8" kan, alig érthetően —, magam­oldáshoz: most az volt a fo____________::_____ a latt átfutotta a táviratot. Sze­me előtt idegesen vibráltak, táncoltak a sorok: »A megren­delések szaporodnak. A kiállí­tás előkészületei kedvező stá­diumban vannak. Szombaton a déli gyorssal érkezem. Szabó Zoltán.-« — Jó — mondta Zsuzsa hal­A rendelő építésére 600 ezer forintot fordítottunk. — Mire használják fel a köz­ségfejlesztési alapot az idén? — Még mindig igen nagy gondot okoz a községnek egészséges ivóvízzel való ellá­tása. A nemrég üzembe helye­zett törpe vízmű ugyan so­kat enyhített a helyzeten, de a vízmű vezetéke a vasútállo­más környékétől csak az 1. számú általános iskoláig húzó­dik, pedig Felső-Csurgónak és Alsóknak is jó ivóvíz kelL Ezért 400 ezer forint költség­gel egy mélyfúrású kutat léte­sítünk, s a csőhálózatot mind­két irányban, összesen 1500 méteres szakaszon bővítjük. Az utcavégek villamosítására, járdaépítésre, a járási könyv­tár és a községi sportkör támo­gatására több mint százezer forintot fordít ez évben a köz­ségi tanács — mondotta a vb- titkár. , .... Zsuzsa nem figyelt oda. A.---------------­a mely ott állt gaj^t gondjaival volt elfoglal- (elkészül a szertar. Hamarosan előtte az íróasztalon. __ va_ Ajig hallgatta meg anyja i átadják rendeltetésének az uj — Még nem adtam fel... sooánkodásait, bement a szó-11 SZTK-rendelőt is. Az épület­Zsuzsa megremegett. Láb- bába, az ablakhoz ült, és mégi ben már csak a belső munkák: ujjhegyre állva az admmisztrá- mindig minden ízében remeg-,)* vL hátra tömő válla fölött egy pillanat ve kibamult az utcára. jabiakoK neszereiese van naira. — Neked mi bajod van? ,| ....... ----------­ö sszerezzent, hátrafordult.!) T'T, •« . , ■ Az anyja állt mögötte. j) |J J KOH1JDQJI1 — Beteg vagy? „„„„„ B—62 néwet új kombájn sorozat- bájn nullszt.._„_. „ — in era... nem... magam rgyártásához kezrtett az emag. az EMAG-han. Ebben az sem tudom. Csak .. .úgy zúg a fismert magyar gabonakombájn-tí- csak 13 db-ot készítei fejem. Ma rengeteget dolgoz-?Pusok> az AC és a ZSM gyártását • Jmár be is szüntették. E két géptt- “'■■ ■ előnyeit konstruálták a to­a mosdóba, és keservesen zo­kogott. Mikor jól kisírta magát, megkönnyebbült, és föléledt ben’-'e a reménynek egy pará­nyi szikrája. Hátha az orvos csak látogatóban járt Erdősla­kon. Átutazott a városon, és nem tplálkomak többet. Vagy, «agy ha találkoznak, nem oldáshoz; most az volt a fő kérdés, hogy a váratlanul fel­bukkanó orvos Erdőslakon la­kik-e vagy sem. Talán ... egy­szer majd fölkeresi, és megké ri szénen... — Mi volt az utolsó tételed’ — Egy távirat Budapestre. Az adminisztrátornő a töltő tollal írott távirati blanketta ­mai viszem az összesítőket. Alig várta, hogy az óra mu­tatója a hatos számra érjen, és elmenekülhessen valahová, minél messzebbre az emberek elől. Sietve átöltözött, és el­indult, maga sem tudta merre Barangolt az utcákon, nem ér. zett sem éhséget, sem fáradt­ságot. Késő este volt, mire ba­— Folytatjuk. — tam. Fáradt vagyok, és... és el5nyelt konst„ vacsorát sem kerek. Ha csak \vábbfejtesztett B—62-es arató-csép- egy falatot is lenyelnék, meg-yö gépbe, a mezőgazdaság nagyobb fullnón<atr tőle |teljesítményű kombájnokra tá­imasztott igényt. A B—62-es ennek — Bántott valaki? la követelménynek megfelel. Az Ö , . . .eddig gyártott magyar kombájntí­, öenogy. . . SenKl pusok teljesítőkénességét 30 száza- Hagyjon magamra, édesanyám, f lékkai múlja felül, pedig a vá»6 _ , , T , , lés a dob szélességén nem is vál­—- Istenem! . .. Istenem. toztattak. Ebben az évben 550 db Az anyja kezeit tördelve hát-fs—62-es arató-cséplő gépet és eilt ti „ mohából mennvi ugyanennyi szalmagyfljtő kocsit ralt ki a szooaDOi , mennyi \adnak át a mezőgazdaságnak. gOIKi. Érdekes az a hír is, hogy Kalász névvel egy új típusú gabopakom- majd. nullszériáját gyártják a* évben még készítenek el ebből a típusból. A sorozatgyártásra csak akkor kerül sor, ha az új kombájfi a hazai és a külföldi szakemberek előtt megállta a sok követelményt támasztó üzempróbát. A Kalász kombájn valamivel nagyobb tel­jesítményű lesz, mint a világszerte jól ismert SZK—3-as szovjet ga­bonakombájn. A Kalász dobszéles­sége 1200 mm. Érdemes megemlí­teni, hogy az eddig gyártott ma­gyar kombájnok dobszélessége nem haladta meg a 9^ mm-t. Az idén 10 Kalászt viszünk Csehszlo­vákiába. s ott alapos üzempróba alá veszik. Az új típust a Mező- gazdasági Kiállításon is láthatjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom