Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

▼asárnap, 1962. február 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP Megkértük dr. László István elvtársat, a Somogy megyei Tanács V. B.-elnökét, hogy vá­laszoljon néhány, a tanácsi munkával kapcsolatos idősze­rű és az olvasókat érdeklő kérdésre. Alább közöljük Lász­ló elvtárs nyilatkozatát. O Pártunk Központi Bi­zottságának. múlt év szeptemberi határoza­ta egyik fő feladatként a ve­zetés színvonalának megja­vítására hívta fel a figyel­met. László elvtárs miben látja a vezetés javításának módjait, eszközeit a megyei tanácsnál, illetve az alsóbb szintű tanácsoknál? — Pártunk VII. kongresszu­sa és utána Központi Bizottsá­gunk egyik legfontosabb fel­adatként jelölte meg a taná­csok számára is a vezetés meg­javítását. Ezzel kapcsolatban az a kötelesség hárul a taná­csok vezetőire, hogy minden Bzinten tudományos, elemző, előrelátó munkát folytassanak. A tanácsrendszer kiképezte azokat a tanácsi vezetőket, akiknek zöme a jövőben is al­kalmas lesz az előttük álló ten­nivalók ellátására. A mezőgaz­daságban végbement gyökeres változás & a szocializmus épí­tésének meggyorsítása megkö­veteli, hogy a tanácsi vezetést megszilárdítsuk, és rövid idő alatt magasabb színvonalra emeljük. Célunk, hogy a taná­csi vezetőket alkalmassá te­gyük a feladatok elvégzésére. Elrendeltük, hogy a külön­böző szintű tanácsok vezetői és dolgozói az előírt politikai, szakmai képzettséget egy bi­zonyos határidőn belül szerez­zék meg. Ugyancsak meg kell szerezniük az általános mű­veltséget adó egyetemi, főis­kolai vagy középiskolai vég­zettséget is. Ez a munka eredményesen folyik, s már eddig is lénye­ges változást hozott a tanács­apparátus politikai, szakmai, valamint általános műveltségé­ben. PL amíg 1958-ban a köz­ségi vezetőle közül két fő ren­delkezett főiskolával, 70 fő középiskolával, addig ma 55 fő rendejkezik föiskolávab 96 fő középiskolával. Jelenleg 78 ve­zető tanul főiskolán, 97 fő kö­zépiskolában és 56 fő az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lyában. Hasonló a helyzet a járt óvárosi) tanácsoknál is. A járá­si (városi) vezetőknek mintegy fele megszerezte az egyetemi, főiskolai végzettséget, a másik fele jelenleg tanul ilyen isko­A tanácsok előtt álló feladatokról, a vezetés színvonalának emeléséről nyilatkozik dr. László István elvtárs9 a megyei tanács rb-elnöke Iákon, s az a célunk, hogy az arra alkalmasak közül minél több járási vezetőt küldjünk el egy-, illetve kétéves pártis­kolára. A tanácsi vezetők és dolgo­zók egy része azonban a szük­séges szakmai és általános műveltség megszerzése után — egy része annak megszerzésé­re sem törekszik — sem alkal­mas, hogy megfelelően vezes­se és irányítsa a rábízott mun­katerületet. A feladatok meg­követelik, hogy ezek a dolgo­zók más munkaterületre, ké­pességeiknek • megfelelő mun­kakörbe kerüljenek, és helyü­ket olyanok foglalják el, akik eddigi munkájukkal bebizonyí­tották, hogy nagyobb felada­tok elvégzésén^ is alkalmasak. Ez a folyamat már megkez dődött, hiszen az utóbbi idő­ben több járási, községi veze­tő és dolgozó került más mun­katerületre, és helyettük új személyek kerültek vezető be­osztásba. Ez a folyamat nem zárult le, hanem mindaddig tart, amíg minden posztra megfelelő ember nem kerül, aki élethivatásának tekinti a tanácsi munkát, élvezi a dol­gozók bizalmát, és a feladato­kat képes megoldani. Mivel mezőgazdasági megye- vagyunk, különös gonddal kell foglalkozni a járási . vezetők mezőgazdasági felkészültségé­nek emelésével. Ezért úgy ha­tároztunk, hogy az egyetemet, főiskolát végzett községi és járási vezetők kötelesek há­romhónapos tanfolyamon rész1, venni, ahol a mezőgazdasági üzemszervezést oktatják. A ta­nácsi vezetek egy része már elvégezte, illetve év végére va lamennyiük elvégzi e tanfolya mot A mezőgazdaság irányításá­nak megjavítására további in­tézkedéseket kell tenni, hogy az elméleti felkészültséget gya­korlati tapasztalatokkal bővít­sék a tanácsi vezetők. Evégből több gyakorlati munkára van szükség, melyet üzemekben, termelőszövetkezetekben kell végezni. Tanácsi vezetőinknek közelebb kell kerülniük az élethez. A vezetést nehezíti egyes területeken a tanácsok szakigazgatási szerveinek — különösen a járási mezőgazda- sági osztályok vonatkozásában — jelenlegi szervezeti fölépíté­se. Feltétlenül szükséges, hogy a mezőgazdaságban kialakult szocialista termelési viszonyok­nak megfelelő mezőgazdasági szakigazgatás alakuljon ki, mert a jelenlegi nem képes megfelelően segíteni a terme­lőszövetkezetek gyors fejlődé­rán adjanak a szakemberek helyszíni segítséget a tsz-ek- nek. © Véleménye szerint mit kellene tenni, hogy a községi tanácsok köze­lebb kerüljenek a termelő­szövetkezetekhez, és betölt­sék szerepüket az új hely­zetben. A termelőszövetkezetek ál­lami irányítását a tanácsok végzik. Az irányítás közvetle­sét, a termelés nagyarányú föl- lendítését. Szükséges tehát, hogy megfelelő szervezeti föl­építés alakuljon ki, bizonyos létszám-átcsoportosítással a járási mezőgazdasági osztályo­kat megerősítsék, hogy ne író­asztal mellőli irányítás folyjon, hanem a gyakorlati munka so­nül a járási tanácsok mező- gazdasági osztályainak felada­ta. Ez az osztály látja el a já­rás termelőszövetkezeteinek terv-, beruházási, pénzügyi és egyéb vonatkozású irányítását A községi tanácsokra a tsz-ek vonatkozásában az ellenőrzés hárul elsődleges feladatként. ÓNODVÁBI MIKLÓS: Hogy az állami irányítás meg­javuljon, ahhoz feltétlenül meg kell javulni községi ta­nácsaink ellenőrző tevékeny­ségének. Ezt a szerepét taná­csaink egy része még nem töl­ti be. Milyen területen kellene az ellenőrzésnek elsősorban érvényesülni? a) A tsz működésének, gaz­dálkodásának alapja az éves termelési terv. Ennek összeállí­tásába és gyakorlati megvaló­sításába a községi tanácsok vezetőinek és esetenként a ta­nácsnak és szerveinek bele kell folyniuk, és meg kell vizsgál­niuk, hogy a terv reális-e, a végrehajtás folyamatos-e, és a kitűzött célokat elérik-e. (Pl. vetésterv teljesítése, szerződé­ses kötelezettségek teljesítése, átlagtermések teljesítése, mun­kaegység felhasználása stb.) b) A tsz egész életét részle­teiben az alapszabály foglalja magában, és annak megtartása jelenti a szövetkezeti demok­rácia érvényesülését, a tagok jogainak és kötelezettségeinek a gyakorlati megvalósulását. Éppen ezért a községi taná­csok igen fontos feladata az alapszabály megtartásának biztosítása, a termelőszövetke­zeti vezetőknek és tagoknak az alapszabály tiszteletben tar­tására való nevelése. Érje él a községi tanács, hogy a tsz rendszeresen meg­tartsa közgyűléseit, vezetőségi üléseit Különösen segíteni kell az ellenőrző bizottságokat mert ezek az alapszabály szerint a vezetőség munkáját és a tsz gazdasági tevékenységét is el­lenőrzik, figyelemmel kísérik. íTulanösen fontos — a leg­több problémát ez okozta ed­dig termelőszövetkezeteinkben — a háztáji területek kimérése, és a háztáji állatállomány kialakítása. Különös gonddal kell vizs­gálni tanácsainknak a tsz-ben az öregek és betegek helyze­tét s ezzel kapcsolatban a szo­ciális és kulturális alap fel­használását. Kísérjék figyelemmel a tsz- i ben a munkafegyelem helyze- \ tét, siettessék a munkafegye­cd sárga dós szií Fenséges és gyönyörű volt j lem lazítóinak felelősségre vo- ez az este. Magukba szívták aj nását, és érvényesítsék a kár­virágok bódító illatát, fürödtekt térítésre való kötelezést a mu­Rendes kerékvágásba zöfc- — Ó! — mondta, és akarata kent az élete. Keserves külföi- ellenére félénken simult a di hányattatásának csak a nyomozóitiszthez. — Nincs ne- rossz emléke maradt meg, s kém semmi bajom... ezt is halványítani kezdte már Pedig dehogy nincs! Hány­sz idő és annak a fiúnak... szór végiggondolta már ezt a Kerékgyártó Jánosnak a ba- kapcsolatot, hányszor kereste, rútsága. Minden olyan szép, kutatta magában ennek az mindennek úgy örül tegnap érzésnek igazi értelmét, s tet­szerelmükben, és soha ki nem: fogytak a csókokból; mindig: újra kezdték, egyre heveseb­ben, egyre tüzesebben. Leültek egy padra, a felhők között bujkáló Hold olykor megvilágította arcukat. Ilyen­kor szétrebbentek egy pilla-1 nek, panaszainak intézését natra, s zilálva, felforrósodva j tsz vezetői részéről, várták, hogy a Hold a felhő mit csinál, akaratlanul is a fiú jár az eszében. Mindketten gondolataikba merültek. Egymás mellett _______ m entek, rátértek a néptelen mögé bújjon, és ők ismét egy- ligeti sétányra. Délután esett, más ajkára tapadjanak. Zsuzsa harmat ült a fák zöld levelein, behunyt szemmel, kábultan Fejük felett szelídgesztenye ült a fiú mellett. Boldogan virágzott: hódító illattól tér- tűrte simogatását, elringató dé lasztó tagokkal szemben, Kísérjék figyelemmel a tsz közgyűléseinek és vezetőségi üléseinek határozatait a tör­vényesség megtartása szem­pontjából, valamint a termelő­szövetkezeti tagok kérelmei­a este óta... te föl a kérdést: érdemes-e a hes volt a levegő, elkábultak delgetését és azt a nyugtató^ Találkoztak. János késett, el- randevúkra elmen™? Vajon tőle, szívük hev^en kalapált, esti csendet, amelyet nagy rit­— ----------------------;Ianos *«“« megfogta kezét, kán egy-egy, fészkébe vissza­l assan folamelte, _ es megeső- húzódó madár számycsattogá­kolta. A férfi szája valósággal sa zavart meg. Beteljesedett nézését kérte, hivatali elfog- Kerékgyártó János nem ugyan- laltságára hivatkozott, és egy azt akarja-« mint a másik. Sok- feketére hívta. Boldogan ment ^ tá™dt gondolata, vele, és odabent a cukrászdá- hogy jó lenne elfutni, valaho- ban, amikor a pohárért nyúl- va messzire elmenekülni, és tak, véletlenül összeért a ke- bezárkózni mindaddig, amíg el megperzselte. —- Zsuzsa! zük. Mindketten megirezzen- tek. Valami kifejezhetetlen meleg, elgyengítő bizsergés fu­tott át rajta, a feje búbjától a lába ujjáig megremegett tőle. Jánosban ugyanez ment végbe. Suttogva beszéltek, mintha at­tól féltek volna, hogy valaki a szomszéd asztalnál, kihall­gatja őket. De egy idő múltán Zsuzsi arcán ismét megjelent az a fáradt, szomorú mosoly, amelyet annyiszor észrevett már a fiú, és amikor hazafe­lé mentek, megfogta a kezét. Erős tenyerébe fogta, megsd- mogatta, és ezt mondta: — Zsuzsa! Nincs jogom ah­hoz, hogy beleavatkozzam az életébe, de... de én mégis sze­retném tudni, mi az oka an­nak, hogy időnként váratlanul összerezzen, elkomorodik, és... és olyankor 'alig lehet magára ismerni. szerelemmel, odaadással si- ,, . . „ „ , . . mult a fiúhoz. A teljes elLL /I vo*na elfutnia, gyulás, a tökéletes odaadás pil e földbe gyökerezett a lába. lanataT voltak ezek, amikor nem felejti. Csak állt a fiú előtt boldog nem érzünk, nem látunk, nem Ilyenkor összerezzent, hirte- remegessel, szája hangtalanul hallunk, csak annak a másik­len elkomorodott De hát mozgott. nak a lélegzését, csókjának ezt hogy magyarázza meg? Ho= özeretlek, Zsuzsa! ízét kívánjuk; János is hangta­gyan mondja cl, hogy első sze- *Ö, mondd, mondd még lanul ült mellette, szerette reime nemcsak hazudott, de egyszer, tízszer, százszor, ezer- volna kiokoskodni, hogyan is otthagyta őt idegenben, meg- szer! Mondd, hogy szeretsz, én van ez, milyen nehéz megma- gyalázva, belekergette az ön- is szeretlek az első pillanattól gyarázni, szavakban kifejezni gyilkosságba. Hogyan vallja fogva. . .■« — de egy hang nem azt a mély érzést, amely ben- be, hogy milyen csúnya folt jött ki száján. Behunyta sze- ne van... van a becsületén; engedhet mét, és érezte — talán nem is hát akkor ennek az érzésnek, igaz, tálán ezt is csak álmod- hogy még jobban összebarát- ja —', hogy erős férfikar öleli kozzanak, azitán egyszer... ha át, magához szorítja, és forró rájön, János is otthagyja őt, ajka az övére tapad. Meddig másodszor is keserves csaló- tartott az első csók? Két per- máshoz űzte őket. dást okozva... Ilyenkor foly- cig? Öt percig? Egy pillanat- __ Zsuzsa, édes! t on futni, futni akart, minél nak tetszett csupán. De követte messzebbre. Máskor meg, ami- a huszadik, ötvenedik. S mind­kor nem látta, égett a vágytól, annyiszor: hogy újra a közelében legyen: — Szeretsz? hallja a hangját, nézze becsű- — Szeretlek! letes, nyílt arcát. Ö, hány- — Meddig? szór álmodott már róla, s — örökké! kapta rajta magát, hogy bár- —° Ka is... —■ Folytatjuk. Eddig is feladatul szabtuk a községi tanácsoknak, hogy a tsz zárszámadását tanácsülésen tárgyalják meg a célból, hogy a múlt évi gazdálkodást meg felelően elemezve javaslatokat tudjanak tenni a tsz vezetősé­gének a hibák kijavítására és a következő évi gazdálkodás megjavításara. Ezen túlmenően fontos lenne azt az elvet is érvényesíteni, hogy a tsz-ek hi­telkérelmeit, állat- és gépvá­sárlási eszközök iránti kérel­meit elsősorban a községi vb sával kerüljön a járási ré. vagy a járási mezőgazdaság osztály elé. A községi tanács vb-t f® kellene ruházni azzal a joggal is, hogy a rendeletben felso­rolt esetekben a különböző kedvezmények megvonására javaslatot terjesszen a járás tanács vb elé. Általános követelmény, hogy a községi tanácsok üléseiken nagy gopddal foglalkozzanak a tsz-ek életének egy-egy fontos problémájával, és alapos elem­ző munkával, helyes határozati javaslatok kidolgozásával, kö­vetkezetes támogatással és eV> lenőrzéssel segítsék elő a ts»» ek gazdálkodásának állandó ja­vulását, a munkaegységre ju­tó osztalék, a közös vágyom ál­landó emelkedését. O Müyen tanulságokét vonhatnak le a XX1L kongresszus irányvo­nalából a tanácsi munka ja­vítására vonatkozólag e ta­nácsi vezetők? A tanácsokban dolgozó párt» tagok és pártonkívüliek egy­aránt tanulmányozták a XXIL kongresszus anyagát, amely olyan feladatokat szabott meg, melyeket nekünk is meg kell szívlelnünk, és a tanácsok gya­korlati munkájává kell tenni, hogy valóban a dolgozó nép legszélesebb tömegszervezetei­vé váljanak. A legfontosabb tanulság szá­munkra, hogy végérvényesem előtérbe kell kerülni a taná­csok tömegszervezeti jellegé­nek. A tanácsoknak nem lehet a jövőben elsősorban admi­nisztratív eszközökkel dolgoz­ni, mert ez törvénysértéshez* bürokratikus ügyintézéshez, a bizalom gyengüléséhez vezet Aki továbbra is adminisztratív módszerekkel kíván dolgozni^ az nem szolgálja jól a XXII. kongresszus irányvonalát, és nem segíti a tanácsok és a la­kosság közötti kapcsolat javu­lását. Több feladatot kell adni * tanácsok tagjainak, olyant* hogy többet legyenek válasz­tóik között, szervezzek a la­kosságot a munkára, az álla­mi feladatok végrehajtására, Törekedni kell az állatni mun­ka társadalmasítására. Nagy- szerepet kell adni a tanácsok bizottságainak, akár mezőgaz­dasági, ipari,- kulturális tevé­kenységről van szó. Minden fontos kérdést a tanácstagok beszéljenek meg választókerü­letük lakosságával, kikérve azok véleményét, javaslatát Ki kell alakulni a legtelje­sebb bizalomnak a lakosság és a tanácstagok, valamint a ta­nácsok vezetői között El kelt érni, hogy a lakosság ügyes­bajos dolgaival a tanácstaghoz, illetve községi tanácshoz for­duljon, és panaszait ott orvo­solják. Véget kell vetni a lé­lektelen ügyintézésnek, mert az a lakosságnak rendkívül sok bosszúságot, sok utazgatás., fölösleges kiadást okozott. A törvényességet minden tanácsi vezető és dolgozó szigorúan tartsa meg, és tartassa meg mindazokkal, akik hatásköré­be tartoznak, vagy felügyelete alatt tevékenykednek. A tanácsi vezetők tartsanak lépést az élettel, képezzék ma­gukat, munkájukat lelkiisme­retesen, becsületesen végezzél;, és közmegelégedésre irányít­sák a hatáskörükbe tartozó gazdasági, kulturális életet —- fejezte be kérdéseinkre adott tárgyalja meg, és áilásfoglalá- válaszát László elvtárs. A szovjet szerszámgép-állomány nagyobb, mint az amerikai — Zsuzsa... édes? — János.. s Ismét csak szavak alá rej­tették izgalmukat, amely egy-] Nyugodj; meg. Felejtsd el rossz emlé-« keidet, ne gyötörd ma^ad fö­lösleges szemrehányásokkal hiszen ami megtörtént, meg-] történt. A múltat már ugy-j sem tudjuk megváltoztatni' Előzetes adatok szerint a Szov­jetunió fémforgácsoló szerszám­gép-állománya nagyobb, mint az Egyesült Államoké — közölte a TÁSZSZ tudósítójával Lev Volo- darszkij, a Központi Statisztikai Hivatal helyettes vezetője azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió­ban április 1-től kezdve összeír­ják az országban levő gépeket és berendezéséket. re. Minden gyárban és üzembe»* laboratóriumban, építkezésen, szov- hozban és kolhozban megállapít­ják a gépállomány megterhelésé­nek fokát és korát. A szerszámgé­pekről fölveszik azokat az adato­kat, amelyek alapján megtudható gyártásának éve, súlya, motorjai­nak összteljesítőképessége, a gé­pesítés és az automatizálás eszkö­zeivel való ellátottsága, felhaszná­lásának módja stb. Ezek az infor­mációk elősegítik a vállalatok tel- maximális ki­A Szovjetunióban - a termelési alapok igen gyors ütemben növe­kednek. 1960-ban S-szorosan túl- jesítőképességének szárnyalták az 1928. évi szintet. A használását. fémforgácsoló szerszámgépek szá- j Az összeírás adatait elektronikusa ma 1960 elején 2 300 000 volt. 1961- számítógépek segítségével tudomá- ben további 164 000 szerszámgépet. nyosan feldolgozzák, majd a terve­WÄ az orszáe vauJ26 S2erV^ * különböző Iparágak mennyi városában és falviban a fjépszüRségtetemek megállaiM&á- mentőkok százezrei hajtják vég- sáré felhasználják,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom