Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-03 / 28. szám

SOMOGYI NfiPLAP 2 Szombat, 1962. febroir S. Megsemmisítő csapás vár mindazokra, akik a Szovjetunióra vagy a vele baráti kapcsolatban álló államokra támadnának Gorskov tengernagy válaszai a Pravda tudósítójának kérdéseire Moszkva (TASZSZ). A Pravda pénteki száma közli Gorskov tengernagynak, a Szovjetunió haditengerésze­ti flottája főparancsnokának válaszait a lap tudósítójának kérdéseire. — A szovjet nukleáris raké­tafegyvereknek már az első csapása sem fogja elkerümi azokat az országokat, amelyek a nyugati hatalmak katonai tömbjeihez csatlakozva terüle­tüket idegen katonai támasz­pontok létesítésére engedik át, mint például Törökország — jelentette ki Gorskov admirá­lis Doulas Eric Holland-Mar­tin angol tengernagy legutóbbi isztambuli nyilatkozatát kom­mentálva. A földközi-tengeri angol ha­diflotta parancsnokának nyi­latkozata röviden így foglalha­tó össze: háború kitörése ese­tén Törökországot éri majd az első csapás, de azonnal se­gítséget fognak nyújtani neki, mihelyt megkapták a riasztó jelzést. Ha az agresszorok Török­ország részvételével hábo­rút robbantanának ki a Szovjetunió és a vele ba­ráti kapcsolatban álló szocialista országok ellen — jegyezte meg Gorskov tengernagy —, akkor Tö­rökországra természetesein rakéta-nukleáris csapást fognak mérni. Ezután ama a »-segítségre«, amelyet Holland-Martin ten­gernagy oly nagylelkűen ajánl fel Törökországnak, minden bizonnyal már nem lesz szük­ség, mivel nem lesz, aki igénybe vegye. A szovjet tengernagy kije­lentette: »Mint a szovjet ha­ditengerészeti flotta főparancs­noka teljes felelősséggel je­lenthetem ki, hogy a NATO gyakorlótereivé vált Fekete­tenger melléki országok le­rombolásához még az a raké­ta-nukleáris erő is bőségesen elegendő, amellyel fekete-ten­geri flottánk rendelkezik.« Gorskov rámutat, hogy meg­semmisítő csapás vár mind­azokra, akik a Szovjetunióra vagy a vele baráti kapcsolat­ban álló államokra támadná­nak. "Ezzel kapcsolatiban a szovjet tengernagy emlékezte­tett Malinovszkij marsa1! hon­védelmi miniszter néhány nappal ezelőtt elhangzott fi­gyelmeztetésére. Malinovszkij marsall kijelentette, hogy a Szovjetunió egyetlen ra­kéta-nukleáris csapással eltüntethet a Föld felszí­néről bármiféle objektu­mot, az Egyesült Államok vala­mennyi ipaxi és közigazgatási központját, és egészükben meg­semmisíthet olyan országokat, amelyek területüket adták amerikai katonai támaszpon­tok létesítéséhez. »Az angol tengernagy és azok, akik mögötte állnak, jóvátehetetlen hibát követné­nek el, ha úgy vélnék, hogy ez a figyelmeztetés ném érinti őket-« — mutatott tá a szovjet tengernagy. Az angol tengernagynak azt az állítását kommentálva, hogy »a Fekete-tengerré loka­lizáljuk, és megsemmisítjük az orosz flottát« — Gorskov a kö­vetkezőket mondotta: »Nehéz megmondani, * hogy ebben a nyilatkozatban a hencegés vagy a felelőtlenség a több-e.« — Az angol tengernagy leg­alább negyedszázaddal elma­radt a modem hadviselési esz­közök mai lehetőségeinek is­meretében — folytatta Gor­skov tengernagy. — A földkö­zi-tengeri angol haditengeré­szet parancsnokának tudnia kellene, hogy a rakéta-nuk­leáris háború körülményei kö­zött értelmetlen és inreális az olyan fogalom, mint a bloká<j. A továbbiakban Gorskov tengernagy megjegyezte, hogy Törökország állítólagos támo­gatása érdekében tették ezt a kijelentést. Különös — mondotta Gors­kov tengernagy —, hogy a tö­rök vezetők gátlástalan lehe­tőséget nyújtanak buzgó kül­földi tengernagyoknak arra, hogy Törökország területén hangoztassanak provokációs kijelentéseket, és játszanak Törökország sorsával. »Jó lenne remélni, hogy azok, akik felelősek Törökor­szág politikájáért — amely ország népének a szovjet em­berek csak jót kívánnak, és amellyel a Szovjetunió igazi jószomszédi kapcsolatokat ki­van fenntartani, és erre vál­tozatlanul törekszik — levon­ják a helyes következtetése­ket, és nem engedik, hogy ve­szélybe sodorják az országot, egész létét.« Holland-Martin nyilatkozata — hangsúlyozta a szovjet ten­gernagy — nem tekinthető egyéni álláspontnak. Ezt a nyilatkozatot kétségtelenül a NATO agresszív politikája diktálta. Az effajta nyilatko­zatok nyilvánvaló célja: fel­bátorítani az Egyesült Álla­mok és Anglia kisebb NATO- partnereit, még inkább ösztö­kélni őket a háborús készülő­désre és a hadikiadások növe­lésére. A nyugati katonai vezetők efféle nyilatkozataikkal látha­tólag a Szovjetunióra is hatást akarnak gyakorolni. »Ami a dolognak ezt a részét illeti, teljes határozottsággal meg kell mondanunk, hogy célt té­vesztenek« — fűzte hozzá Gorskov. Az angol tengernagy nemré­giben tett kijelentéseihez ha­sonló megnyilatkozások »csak provokációnak tekinthetők« — mondotta a szovjet tenger­nagy. (MTI) A FALTÖRŐ KOS Kuba erősebb, mint valaha A hatezer szavas zárónyilatkozat alá­írásával befejeződött az Amerikai Államok Szervezete külügyminisztereinek értekezlete. Az Egyesült Államok törekvése, hogy Kuba- ellenes politikája mögé egységfrontba sorakoz­tassa fel a szervezet tagállamait, vereséget Szenvedett Punta del Esté-ben. Azok a ke­mény határozati javaslatok, amelyekkel Rusk az értekezletre érkezett — a kereskedelmi, diplomáciai kapcsolatok megszakítása és Ku­ba kizárása a szervezetből —, mint már az első napokban kiderült, a szükséges minimá­lis többségre sem számíthatott. De még a jó­val enyhébb és »elvi jellegű« határozatok fon­tosabb pontjait, amelyek hosszú és kemény al­kudozások kompromisszumos eredményei, sem szavazták meg éppen a legnagyobb országok. Az elvi állásfoglalás, hogy a marxista—leni­nista politika összeférhetetlen az amerikai ál­lamok rendszerével, s ezért Kuba »önmagát zárta ki« e félteke országainak rendszeréből, éppen csak a szükséges kétharmados többsé­get kapta meg. A javaslatra szavazó csoport­nak azonban több szépséghibája is van. A Washingtonnal szavazó 13 kis latin-amerikai ország a földrész lakosságának alig 30 száza­léka; ezek az országok; függő viszonyban van­nak az Egyesült Államoktól, amelynek köve­telésére már tavály megszakították Kubával a diplomáciai kapcsolatokat. Az sem közöm­bös, hogy a csoportnak szüksége volt annak a dominikai diktatúrának a szavazatára is, amely ellen országos méretű harc folyik. Azok a nagy országok — Argentína, Brazília és Mexikó —, amelyeknek magatar­tása nagyban befolyásolja a földrész politiká­ját, illetéktelennek tartották az értekezletet bármilyen szankció meghozatalára, és óva in­tettek a Kuba belügyeibe való beavatkozástól. Ezek az országok képviselik La tin-Amerika népességének hetven százalékát. Ez a csoport a Kuba ellen tervezett intézkedésekben 1. egy szuverén állam és törvényes kormánya ellen folytatott beavatkozási politika megengedhe­tetlen és veszélyés elemét látja, amely 2. bár­mely latin-amerikai állam ellen a jövőben fo­ganatosítandó akciók! precedensévé lehetne, és 3. olyan irányzatot, amely veszedelmesen fo­kozná e térségben a feszültséget. Az Amerikai Államok szervezete eddig egy­hangúlag hozta határozatait, és most, hogy egy ilyen fontos kérdésben a legjelentősebb államok szembefordultak Washingtonnal, jel­zi, milyen mélyreható változás megy végbe Latin-Amerikában. Ez a szembefordulás előre­vetíti azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Ál­lamok befolyása tovább csökken e térség or­szágaira, és hogy más kérdésekben és más esetekben is szembekerül Latin-Amerika kulcsfontosságú országaival. Az Amerikai Ál­lamok Szervezetében most mérték az első ko­moly csapást Washingtonra, és ennek további következményeivel is számolni kel! A szer­vezet bizottságainak ezután kell a határozat gyakorlati vonatkozásait megfogalmazni és valóra váltani. Márpedig ha a legjelentősebb országok az elvi határozatoktól is elhatárolták magukat, aligha vállalnak közösséget az azo­kon alapuló konkrét intézkedésekkel — nélkü­lük pedig bármilyen intézkedés hatástalan marad. Joggal állapíthatta meg az érte­kezleten részt vevő kubai küldöttség vezetője, Dorticos elnök: »Nem Kuba hagyja el vesztes­ként a tárgyalótermet.« Ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy »fa határozat végrehajtásá­nak következtében az Amerikai Államok Szer­vezete nem lesz többé regionális szervezet, ha­nem az Egyesült Államok imperialista kormá­nyát kiszolgáló szervezetté válik". Ami a tárgyalóterem falain kívül történt Latin-Amerika-szerte, arról is meg kell em­lékezni, különben nem lenne teljes, igazi a kép. Gyűlések, tüntetések zajlottak le a Punta del Este-i értekezlet idején Kuba védelmében még azokban az országokban is, amelyeknek külügyminiszterei lelkesen támogatták Wa­shington kívánságait. Ez az óriási szolidaritás­nyilvánítás arról tanúskodik, hogy a kubai forradalom népszerű volt, és az is maradt a. függetlenségért, a haladásért és a demokrá­ciáért vívott, egyre nagyobb erővel folyó la­tin-amerikai tömegharcban. Az értekezlet eredménye, az a kompromisz- szum, amely az Egyesült Államok meghátrá­lását jelenti, keserves csalódást keltett az amerikai sajtóban. A New York Herald Tri­bune szinte siránkozva emlegeti, hogy mit érnek a papírforma szerint többséget kapott határozatok, hiszen a Washingtonnal szava­zók »a latin-amerikaiak kisebbségét teszik, és bizonyos esetekben a mi erős befolyásunk alatt állnak. Az egész nyugati féltekén aligha ta­lált támogatásra az Egyesült Államok olyan álláspontja, amely figyelmen kívül hagyja Ar­gentina és Brazília véleményét, még ha az utóbbiak kisebbségben maradnak is a szava­zásnál« — állapítja meg a lap. Az Egyesült Államok politikusai a washingtoni sajtó véle­ménye, szerint megint rosszul mérték föl a helyzetet. És ez már másodszor történik meg Kubával kapcsolatban egy esztendő leforgása alatt. Tavaly tavasszal az Egyesült Államok által fölszerelt és amerikai támogatással part­ra szállt ellenforradalmárokat a kubai nép a Disznó-öböl mocsaraiba szorította. A Washington számára katasztrófát jelentő akció után az amerikai politikusok úgy vélekedtek, hogy az Egyesült Államok egyedül nem folytathatja a bosszúhadjáratot Kuba ellen: segítséget kell kapnia a latin-ame­rikai országoktól. Az erre irányuló lépések si­kerének első próbaköve — mint azt a londoni Times megállapította — a Punta del Este-i konferencia lett volna. Az értekezlet azonban azt bizonyította be, ami nagyon kellemetlen az Egyesült Államoknak: Kuba-ellenes egység­front csak az imperialista vágyálmokban .léte­zik, és hogy Kuba erősebb és népszerűbb, mint valaha. M. S. # 1 / \ í 1 i 0 1 r (Mészáros András rajza.) Tüntetések Londonban az Amerikai Kommunista Párt mellett Gyorslista a lottó 1962. február 2-i tárgynyeremény jutalomsorsolásáról A húzáson az 1. játékhét szelvényei vettek részt 004 103 fényképezőgép 018 051 óra 019 609 Flórián téri két és bás öröklakás félszo­021 355 ágyneműcsomag 200 150 csillár 201 063 varrógép 201 794 éléskamra utalvány 202 606 porszlvógép 210 943 rádió 211 303 porszívógép 212 264 óra 215 167 kerékpár 220 354 kerékpár 226 162 éléskamra utalvány 227 011 óra 240 302 rádió' 247 157 rádió 256 590 kerékpár 256 691 rádió r London (TASZSZ). Az Egye­sült Államok Kommunista Pártja ellen indított bűnvádi eljárás értelmében a párt ve­zetőinek február elsején meg kellett jelenniük a washingto­ni szövetségi bíróság előtt. Február elsején Londonban ez alkalomból több tiltakozó megmozdulást szerveztek. A demokratikus jogok vé­delmének bizottsága csütörtö­kön nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben elítéli, hogy az ame­rikai kormány korlátozza a demokratikus szabadságjogo­kat. Csütörtök délelőtt London belvárosában tüntetést rendez­tek, amelynek részvevői az Amerikában bebörtönzött po­litikai személyiségek szabadon bocsátását követelték. A demokratikus jogok vé­delmének bizottsága őrséget szervezett a londoni amerikai követség épülete előtt. A ha­tóságok megerősített rendőr­járőröket vezényeltek ki a tün­tetők ellen. (MTI) Az Akropolisz a görögöké! Athén (TASZSZ). A NATO- tagországok képviselőinek kö­zelmúltban Párizsban tartott értekezletén egy olyan határo­zatot fogadtak el, amely java­solja, hogy restaurálják és vál­toztassák »az ókori athéni Ak- ropoliszt a NATO szimbólumá­vá és szent helyévé«. E hatá­rozat, amelyet a görög nép háta mögött hoztak, rendkívül felháborította a görög közvé­leményt. Athén polgármestere kijelentette, hogy mindez »sér- U a görög társadalomra... Az Akropolisz görög volt és az is marad « A polgári sajtó is tükrözd az országos felháborodást. Az Ak­ropolisz a béke és emberiesség szimbóluma, nem pedig Nors- tad kalózdobogója — hangsú­lyozza az Anekszartitosz Tiposz című lap. Az Avgi jelentése szerint az EDA párt képvise­lői követelték a parlamentben, hogy ne engedjék meg a NA- TO-nak az Akropolisz meggya- lázását (MTI) UtUUútUfy A Sunday Telegraph nevű angol újság új és érdekes fogalmat hozott a nemzetkö­zi sajtószótárba: űrtekintély. Azzal kapcsolatban írt erről a lap, hogy az amerikaiak­nak keserű hetük volt, a ra­kéta-sikertelenségek hete. Meg kell mondani, hogy az amerikai mesterséges holdak sok tudományos eredményt hoztak, az ezzel kapcsolatos kutatások számos adattal gazdagították a tudományt. Mégis, ami az igazi űrhajó­zást illeti, erősen lemaradtak. Az angol lap által említett hét is azért lett olyan kese­rű, mert egyrészt nem sike­rült műszeres laboratóriu­mot juttatniuk a Holdra, másrészt ismételten el kel­lett halasztaniuk Glenn al­ezredes, amerikai űrpilóta- jelölt Föld-körüli utazását. Mindent egybevetve tehát a nemzetközi úrtekintély mégiscsak úgy áll, hogy a Szovjetunió részén van a te­kintély, s az amerikaiakén — az űr. 265 692 tetőtől-talpig felöltözhet ut. 1 673 171 Flórián téri egy szoba­262 971 kerékpár hallos, fözőfülkés örök­268 598 tűzhely lakás 276 729 rádió 1 676 191 kerékpár 418 053 ágynemű utalvány 1 682 758 rádió 420 534 rádió 1 682 811 robogó 422 760 kétszobás családi ház 1 697 811 óra 431 364 tetőtől-talpig felöltözhet ut. 1 707 761 ruhautalvány 436 958 herendi lámpa 1 713 709 éléskamra utalvány 445 050 rádió 1 724 640 ruhautalvány 445 180 televízió 1 729 757 télapó utalvány 475 626 varrógép 1 730 824 mosógép 487 868 robogó. 1 738 889 kerékpár 493 420 teás készlet 1 741 107 fényképezőgép 602 479 rádió 1 750 632 porszívógép 644 107 rádió 1 779 804 kerékpár 681 124 kerékpár 1 782 623 magnetofon 690 917 ruhautalvány 1 799 122 óra 692 051 porszívógép 1 809 906 ruhautal<rány 696 021 lemezjátszó 1 812 594 televízió 701 576 rádió 1 817 216 ruhautalvány 703 291 ruhautalvány 1 816 454 porszívógép 737 882 éléskamra utalvány 1 856 357 televízió 738 112 porszívógép 739 861 porszívógép 2 539 624 televízió 741 681 mosógép 2 547 527 rádió 755 050 rádió 2 551 174 ágynemű utalvány 758 071 fényképezőgép 2 556 320 lemezjátszó 775 064 kerékpár 2 556 705 Berva moped 804 7Z5 bőrkabát 2 576 215 motorkerékpár 805 957 éléskamra utalvány 2 592 763 kerékpár 806 900 ágynemű utalvány 2 595 523 rádió 807 932 rádió 2 597 702 kerékpár 819 190 villanytűzhely 2 597 972 kerékpár 830 530 rádió 2 603 375 rádió 836 417 villanytűzhely 2 611 263 televízió 839 227 padlókefélőgép % 2 618 949 ruhautalvány 865 814 zenegép 2 623 315 magnetofon 867 117 evőeszköz készlet 2 629 196 televízió 876 153 ágynemű utalvány 2 630 937 padlókefélőgép 884 566 rádió 2 633 034 televízió 890 258 rádió 2 634 423 padlókefélőgép 897 344 televízió 2 646 076 rádió 899 811 ruha utalvány 2 650 586 bútorgamitúra 900 452 tangóharmonika 2 652 285 lottó konyha 900 475 mosógép 2 654 646 kerékpár 901 872 éléskamra utalvány 2 656 629 rádió 916 600 lemeziátszó 2 661 580 szobabútor 924 271 robogó 2 669 191 pianinó 924 782 óra 2 669 556 televízió 928 002 mosógép 2 681 290 varrógép 941 117 óra 2 683 197 televízió 2 687 582 ruha utalvány 1 502 481 rádió 2 690 403 rádió 1 507 078 ruhautalvány 2 704 672 televízió 1 508 318 rádió 2 708 353 varrógép 1 509 603 kerékpár 2 716 007 televízió 1 529 016 rádió 2 727 890 ruhautalvány 1 542 403 rádió 2 758 165 szőnyeg 1 554 032 motorkerékpár 2 771 732 televízió 1 555 088 fénvkénezőgép 2 772 544 fényképezőgép 1 567 065 kerékpár 2 773 309 fénvkénezőgép 1 581 386 fényképezőgép 2 777 768 kerékpár 1 593 187 motorkerékpár 2 796 707 szőnyeg 1 595 218 ruhautalvány 2 803 633 rádió 1 602 971 céemege utalvány 2 809 646 szőnyeg 1 619 171 kerékpár 2 812 605 áevnemű utalvány 1 639 528 rádió 2 833 007 pianinó i ímo ma éléskamra utalvány 2 833 4*>9 televízió / 1 647 388 televízió 2 837 241 televírt# 1 654 020 porszívógép 2 84S 341 rád* Z 846 712 ruhautalvány 2 856 992 rádió 5 075 277 tangóharmonilíii 5 083 897 óra 5 092 633 porszívógép 5 096 104 porszívógép 5 096 126 televízió 5 102 190 óra 5 116 199 padlókefélőgé 9 078 120 szőnyeg 9 085 493 rádió 9 085 801 csemege kost 9 093 077 Berva moped 9 094 691 ruhautalvány 9 116 853 mosógép 9 117 412 lemezjátszó A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, igy az esetleges számhibákért nem váUalunk fele­lősséget. (MTI) Finommechanikai Vállalat értesíti kedves ügyfeleit, hogy 1962. Február 1-től telefonhfvásrn házhoz megy a javítandó gépekért Kikészítés után haza­szállítjuk. Vidékre szállítási költséget számolunk. A gyors szolgáltatás érdeké­ben kérjük, bogy igé­nyeiket a 15-89-es telefonszámra jelent­sék be. (670)

Next

/
Oldalképek
Tartalom