Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-23 / 45. szám
Fentek, 1962. február 23. 3 SOMOGYI NtFUr QYŐZÖTT A BRIQÁD A vita egyre élesedőit. A,n'e nem tehetett, és ha kedve brigád néhány tagja csak né- ®^e!}ére is, kénytelen volt vállalni, végrehajtani a brigád zett, csodálkozott. Mi ütött az öreg Fehérbe? Amié‘.a összefogtak a szocia'ista cím elnyeréséért, még alig-alig hallatta hangját. Most pedig? — Nem és nem! Helytelenítem, hogy fölvegyük Kovács Pistát a brigádba. Azért, mert gyakran kimarad éjszaka, s ez nemegyszer munkájának rovására megy. De ha mégis nagyon ragaszkodtok hozzá, ám legyen. Én azonban kilépek — fair ad t ki indulatosan. — Ne bcmoljon, öreg — csillapította a mindig nyugodt brigádvezető, Szabó József. — Hiszen Pista még csak tizenkilenc éves, és nem maga mondta éppen a legutóbbi termelési tanácskozáson, hogy nem szabad a fiatalok fölött mindjárt pálcát törni? Beszélnünk kell vele okosan, emberien. ha hibát látunk munkájában. Emlékszik, mit mondott? Hogy elsősorban nekünk, fapaszialt, öreg munkásoknak kell vele törődni! S most éppen maga az, aki el akarja dobni?! Az öreg felállt, etőbbre lépett — Eddig még nem mondtam nektek, hogy én már beszeltem vele! S éppen ezért nem helyeslem fölvételét! Három hete — talán még emlékeztek — reggeli műszakba jött Amikor csöngetés előtt kifelé mentem az öltözőből, láttam, hogy a sarokban, egy szekrénynek dőlve szundikál. Odamentem. Indulatosan rákiáltottam, hogy ne rontsa az üzem jó hírét fegyelmezetlenségével, kevesebbet szórakozzon éjszakánként. Először megijedt, Aztán gúnyosan, fölényesen kioktatott: »-Ne törőd- lön azzal, tata, hogy én éjszakánként mennyit szórakozom, tartsa meg a gorombaságait, de tanácsait is magának.« Azt hittem, pofon vágom, de uralkodtam magamon. Ekkor határoztam eL, hogy csináljon bármit, tőlem még a feje tetejére is állhat, nem törődöm vele. Elégedetlen morgás, majd a rossz lábú Kispap István kért szót: — Hát csak a címünk szocialista, az elvünk nem? Miért beszélünk akkor arról, hogy egy kollektíva képes még á legfegyelmezetlenebb embereket is átformálni? Az a véleményem, próbáljuk meg! A hosszú Szűcs, a ritkás bajuszáért sokat csúfolt Fonai és a többiek is csatlakoztak hozzá. Még inkább egyetértettek, amikor a brigád esze, Csuka József állott fel szólani. — Bízzuk meg az öreget, hogy kísérje figyelemmel a gyereket munkaidő után. Nézze meg, hogy hol szórakozik éjszakánként, próbálja ettől visszatartani, s tapasztalatairól egy hónap múlva brigádgyűlésen számoljon be. Dúlt-fúlt az öreg, de kitérnatairozatát. Gyorsan elsuhant a négy hét. közben az öreg senkivel sem beszélt tapasztalatairól. Esténként néha látták, amint lesben áll« valamelyik szórakozóhely bejáratánál. Felesége elmondta már mindenféle vén bolondnak, amiért esténként ünneplőbe öllözget, s már azzal gyanúsította, hogy vénsé- gére az erzét is efvesztette. A brigádgyűlésre az öreg — meg’epetésre — nem egyedül " ént el, magával vitte Kovács Pistát is. S amikor felállt, hogy megbízatásának teljesítéséről beszóljon, r«s telkedéit '•éltek hangjában fölfedezni. Így kezdte: — Egyetértek múRtkori javaslatotokkal. Most m>ár én is azt mondom, hogy fogadjuk őt ma vünk közé. Nőm rossz gyerek! Meggyőződtem arról, hogy Pista nem a szórakozóhelyeken éjszakázik. Egyik éjjel lakásuk felé vetődtem éL Világosságot láttam náluk, beleselkedtem. Fistát egy teknő mellett láttam, mosott. Más(Tudósitónktól.) 1957-ben a barcsi járás hét földművesszövetkezete 1 millió 100 ezer, a múlt évben 3 miliő 226 ezer forint nyereséget ért eL Sokat fejlődött a kereskedelem munkája. A járás áruforgalmát 80 bolt bonyolítja le. Forgalmuk megközelítette az évi 100 millió forintot. Kedvezőtlen képet mutat azonban a járás bolthálózatának raktárhelyzete. Az üzletek egy részének igen kicsi a raktára, s ez nemcsak az áru szakszerű kezelését nehezíti meg, hanem az egészségügyi követelmények megtartását is. Az élelmiszereket és általában a gyorsan romló cikkeket árusító boltokban nincs hűtőberendezés és -fölszerelés. Ez tetemes veszteséget okoz a kereskedelemnek. A földművesszövetkezetek felvásárlási munkája sokat javult. 1961-ben a tojásfelváA dr. Jan Moll orvosprofeszszor, valamint F. Pluzek és W. Szymkowiak mérnök által készített lengyel műszív elindult a világhír útján. Már Angliából, Japánból, Indiából, Franciaországból és még sok más államból érkeztek ajánlatok a berendezés vagy a szanap elmentem szomszédjaikhoz, s azok eimondták, hogy milyen rendes gyerek. Másodmagával él az anyjával, s az súlyos beteg, jóformán mozdulni sem bír. Pista az egyetlen támasza. Éjszakánként és kora hajnalban mos, főz, takarít, hogy anyjának — amíg ő távol van — mindene meglegyen. Ezért érkezik holtfárad- tan az üzembe. Pista nem mert erről senkinek sem szólni, félt, hogy kinevetik. Inkább vállalta a fegyelmezetlenség vádját. A feleségem már kétszer elment hozzájuk segíteni, vasaVii, varrogatni, anélkül, hogy Pista tudott volna róla. Ti is mind nősek vagytok. Beszéljetek az asszonyokkal, aztán megszervezzük, hogy egyik nap egyikük, másik nap másikuk menjen el hozzájuk segíteni. Ellenvetés nem hangzott el. Mindenben egyetértettek, mint korább' n is, ha hasznos, okos dolgot javasolt valaki. Márpedig annál okosabbat, mint amit az öreg javasolt, senki sem mondott. Szalai László Ered ni'nyesen dolgoznak a barcsi járás iöldművesszövctkezetei Lengyelországban megkezdik a műszí▼ sorozatgyártását Varsó (MTI). sáriás tervét 109 százalékra, a baromfiét 128 százalékra telje sítették, vagyis 200 mázsával több baromfit, 500 ezer darabbal több tojást adtak közfogyasztásra, mint az előző évben. Az ímsz-ekhez tartozó tiz ifjúsági szövetkezet mintegy 25 ezer forint bevétellel, 7300 forint tiszta nyereséggel zárta a múlt esztendőt A potonyi fiatalok bevételük egy részéből televíziót vásároltak. A szövetkezetek taglétszáma évről évre emelkedett, s ma már megközelíti a 11 ezret. A részjegy be fizetésiben 122 forint az egy tagra jutó átlag. Eddig körülbelül 1 millió 200 ezer részjegyet fizettek be. A járás földművesszövetkezeti dolgozói közül 185-en nyerték el az »Élenjáró földművesszövetkezeti dolgozó«, 71-en a »Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó« kitüntetést. badalom megvételére. Moll orvosprofesszorhoz messze földről jönnek betegek, és kérik, hogy operálja meg őket az emutett berendezés segítségével A napokban határozat született arra, hogy a poznani Ce- gielski-gyár lásson hozzá a műszív sorozatgyártásához. ÓNODVÁRI MIKLÓS: (45)EagEaBEc^ sárga dőss zié A festők munkáira keresek megrendeléseket. Meg ... szó van arról, hogy egy kiállítást is rendeznénk itt... Ha eljön holnap, és érdekli, szívesen megmutatom a kollekciót. Vannak közte remek pikáns képek is... Ebbein a pillanatban mindenét odaadta volna, ha kéri tőle a fiú. Boldog volt, az örömtől sugárzott az arca, hogy ez ilyen nagyszerűen sikerült. Jobban, mint álmában is gondolni merte volna. Kohókőműves; Éppen annál a kohónál, amelyet neki föl kell robbantania. Remek. Ez a sors keze, amely figyelmezteti: »Itt van az alkalom, ne szalaszd el! Fogd meg ezt a fiút, és állítsd céljaid szolgálatába !•— Iszik még valamit? — Köszönöm. Most már igazán nem. — Egy konyakocska* még. . — Jó. De igazán csak •gyet! Azt is elfogyasztották., a fiú támolyogva kelt föl az asztaltóL — Be sem mutatkoztam: Simon István a nevem. — örvendek. Tehát holnap! ... — Igen. Délután hat órakor. — Nagyszerű! Akkor meg is vacsorázhatunk. Kikísérte az utcára, s kint is maradt fedetlen fővel jó sokáig. Nézte a csillagokat, meg- részegülve járkált fel s alá a Bükk Hotel előtt. Álomszerűnek tűnt előtte minden. Újra meg újra lepergette emlékezetében az eseményeket. Kedve lett volna nyomban a postára rohanni táviratozni Rosenak, jöjjön azonnal, segítsen kidolgozni a végrehajtási tervet, mert az eszköz már megvan. — Nem! — Felrohant a szobájába. — Magam hajtom végre! Megmutatom Rosenak és Kömemek, hogy mire vagyok képes! Ez a fiú az én szerzeményem. Kizárólagosan jó megfigyelőkészségemnek tudható be, hogy fölfedeztem. Ugyanígy végrehajtom majd a többit is. Magam alá gyűröm, a hatalmamba kerítem, rabszolgámmá teszem, és akkor majd azt csináL amit én parancsolok neki. Elhelyezi a pokolgépet a kohó falában. Meg- teszL Egészen biztos, hogy megteszi. Tudatlanul is meg fogja tenni, és a dicsőség az enyém lesz. Tízezer dollár ... Svájci klinika! Istenem!... Egész éjjel töprengett, forgolódott az ágyon. .Hol a fiú, majd Rose, Elza és Körner jelentek meg előtte. Tervezett, gondolkodott, kidolgozott lépésről lépésre mindent. Kimondhatatlanul soká jött el a reggel. és örökkévalóságnak tűnt, amíg este lett. Egész nap ki sem mozdult a szállodából, nem evett, nem ivott, csak szívta az erős cigarettákat, az egviket eldobta, a másikat meggyújtotta. Hat óra után néhány perccel határtalan iz- galommr1 ment le a bárba. Az is egy évii dnek tű- ; •••■•íg t. harmadik emeletről a földszinti« ér Hátha nem lesz Sikerül-e kifogástalanul? Győri Sanyi és Szfies Vince mai feladata: elkészíteni a dugattyút egy készülő szíjtárcsához. Buzgalmuk bizonyára nem marad eredménytelen. Jó kezekben van a vasfűrész. héz rájuk bukkanni a gépzajtól, kopácsolástól és beszédtől hangos tanműhelyben, amelyben a barátságtalan hideg ellenére is — nem lehet fűteni a három műhelytermet —- jó iramú munka folyik. Horváth János és Reite» László oktatók (akik két évvel ezelőtt még álmodni sem álmodták talán, hogy szakoktatók lesznek új iskolatípusunk tanári karában) készségesen mutatják be a tanulásnak ezt a kis birodalmát. Körüljárva a viszonylag jól és korszerűen fölszerelt műhelyt, nehéz elhinni, hogy két évvel ezelőtt még egyik oldalon nyitott falú gépszín állt itt; azt is nehéz immár elhinni, hogy a tanműhelyyé alakított gépszín berendezése eleinte kölcsönasztalokból és köiHavat kavar a szél a Tabi Gépállomás udvarán. Itt, ahol olyan zajló az élet kora tavasztól késő őszig, nincs mozgás sehol a gépszínekkel beépített, szelesen nyújtrzo udvaron. Pedig csak látszólagos ez a nagy kihaltság, hiszen itt télen sem áll meg a munka. Azok számára pedig, akiknek szól mostani látogatásunk, csupán a szünidő egy hónapjára szünete' Ma műhelygyakorlaton találjuk meg a Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola második éves növendékeit Nem neMarosi Laci, ez a hirtelenszőke kapolyi fiú, úgy látszik, komolyan veszi a munkavédelmi szabályokat Védőszemüveggel hajol a köszörűgép fölé, pedig nincs most itt a mester se. egyaránt. A sok áldozatot, ts* lálékonyságot kívánó áttörés után ebben a műhelyben a rendelkezésre álló szerszámokkal* gépekkel már lehet univerzális mezőgazdasági gépszerelőket nevelni. Tévedés lenne persze az* hinni, hogy mesebeli gyorsa- ággal jutott el mostani állapotáig a tanműhely. A fölszerelés lassan teremtődött be. A tanműhely mostani gépparkjának -ősei« kiselejtezett szerszámgépek voltak, amiket aa új Fiola jóváírás útján kapott meg. Hogy öregek voltak ezek a gépek és betegek, javításra szorultak elébb, s csak azután lehetett őket munkára fogni? A fejlődésnek nem mindig a« az útja termi a legjobb eredményeket, amely aszfaltsima* ságú! Papír nélkül számolunk körülnézve a gépeken, amelyek között akad új is szép számmal. Hozzávetőleges becslés szerint a tanműhely gépeinek értéke meghaladja az egymilliót S mint már említettem* szinte a semmivel kezdett as iskola. Volt egy gépszínből átalakított, három teremre osztott műhelye. Áldozat lelemény, ügyszeretet... és az úttörő évfolyam növendékei ma már kézbe vehetik a legmodernebb szerszámokat, megismerkedhetnek a korszerű gépekkel is. Csak az az FR. H. 25.. típusú, hordozható szereldei fúrógéip, amely januárban költözött a tanműhelybe, 90 ezer forintba került Persze van több új szerzeményű gép is. Itt van a ponthegesztő, a marógép. Van mivel ismerkedni. A másodévesek hetente két alkalommal 7—7 órát töltenek itt oktatóikkal, az első évesek 6—6 órát gyakorlatoznak. Így a lakatosmunkába a műhelymunkákon át a legbonyolultabb gépszerelési munkákig mindent megtanulnak ezek a szorgalmas fiúk a szakvizsgákig. Egyszóval aligha fordulhat elő olyasmi, hogy érettségi és szakvizsga után kikerülve innen valaki is azzal köszönjön rá a munkára, hogy »én ezt nem tudom-e A műhelyvezető oktatók számára kiváló szakmai tudásuk volt az ajánlólevél és diploma a szakközépiskola tanári karába. Ok ketten a biztosítékai annak, hogy az elméleti tudás mellett jól vizsgáznak majd ezek a műhelygyakorlat napján nyakig olajos, maszatos fiúk abban a munkában, amit már az élet kínáL Lassan mindent tárgyi föltétele biztosítva lesz az eredményes szakmunkásképzésnek. A fiúkból nem hiányzik az igyekezet. Hosz- szan figyeltem sürgésüket-for- gásukat, elmélyült figyelmüket. Bizony megfogják a szerszámnyelet ezek a fiúk, és------------------í ott a fiú! Vagy, még amif rosszabb: talál egy Szabó Zol-j tán nevű, vele egykorú fiatal-1 embert, s esetleg magával | hozza .... Természetesen, to- j vább kell magyarázkodnia,! újabb akadály, amely terved! útjába kerülhet. Számolt min-? dennel, reszketett a keze, ami-? kor a kilincsre tette. Benyitott. Simon István már ott ült.! Egyedül. Látszott rajta, hogy| idegesen várakozik. Horváth I hozzá sietett, mind a két kezét! nyújtotta. — Bocsásson meg! Néhány? percet késtem. Váratlanul ! akadt egy kis dolgom. Ugye.; nem várakozik régóta? Hat | órában egyeztünk meg. ? — Negyedórája vagyok itt« — mondta a fiú, most tökéle- í tesen józan volt, csak megtört' arca, véres szemei mutatták azi éjszakai lumpolást — Én; meg korábban jöttem ... í — Van valami jó híre szá-« momra? — kérdezte Horváth,! és meg sem várta a fiú vála-j szát —, megiszunk egy konya-1 kot? I — Sajnos — mondta Simon? —, semmi újat nem tudok.! Többektől is érdeklődtem, de,| .át egy ilyen n^igy gyárban. I — Folytatjuk i A műhely büszkeségét, a modern marógépet az évfolyam két legjobbja uralja. Horváth Ferkó és Kovács Kálmán a régi esztergapadok javításához szükséges alkatrészek megmunkálásán fáradozik. csőn kapott satukból állt csupán. Viszont éppen a második évfolyam növendékei tanúsíthatják, hogy nem voR zavartalan az első év gyakorlati munkája. Most könnyebb már oktatóknak és tanítványoknak. szakavatott kézzel dolgoztatják a gépeket. Nem hinném, hogy valamikor is szégyent hoznak majd iskolájukra, a Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközép- iskolára! László IMn
