Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-21 / 43. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1962. február 8, TISZTELJENEK IGAZÁN! Akárhányszor fővárosi mű­vészek tisztelik meg látogatá­sukkal Kaposvár közönségét, széles köriben vet hullámot a iözérdeklődés. Annak ellenére s széles körben nyilvánul meg íz érdeklődő várakozás, hogy az elmúüt évek tapasztalatai azt bizonyították: »nem mind arany, ami fénylik«, s nem minden jelenti a művészet csúcsát, ami Budapestről ke­rül vidékre olyankor, amikor a művészeknek van egy kis idejük »leugrani« egyebek kö­zött Kaposvárra is. Mondom számtalan — már számon sem tartott — esetben keseredhetett meg a szánk ize, s kényszerültünk eddig is kényszeredett nevetésre. Va­lahogy így volt ez hétfőn es­te a népszerű Kis Színpad né­hány művészének vendégjáték ka alkalmából. Az vesse rám az eüső követ felszólalásom miatt, aki szívére tett kézzel azt meri állítani, hogy mesz- szemsnően kielégítette ,a Sa­lamon Béla nevével fémjelzett műsor unalomig ismert jele­neteivel, tréfáival! Nehéz el­hinnem, hogy van olyan, aki éibűvöOlten távozott a kétrészes esztrádműsor előadásáról. Hi­szen az elhangzott számokon — hála a rádió és a televízió »változatos« műsorszerkeszté­sének, egyesek már negyed­szer, ötödször »szórakozhat­tak«. S ebben az esetben iga­zán gyenge vigasz, hogy az eddig csak hallott tolmácsoló művészeket most láttuk is, mert ez a vigasz nem vigasz. (Jóllehet a televízió vételi le­hetőséged csakugyan olyanok gyakran, mint a rádió adásai­nak vétele: hangot hallunk, de képet nem látunk.) Szóval nem szívesen ugyan, de azt kell megállapítanunk ismét, hogy semmi újat sem hoztak nekünk az országosan is népszerű Kis Színpad mű­vészei. Pedig azt reméltük, hogy ha mér vállalják vendé­geink a téli utazás kellemet­lenségeit, fáradalmait, és a jól végzett munka tudatában elteszik a fellépti díjat, akkor lesz részünk új látni-, halla­ni- és nevetnivalóban is. Nem volt Az egész este folyamán egye­dül a hetven évén túl levő, de komédiázó kedvéiben még ma is fiatal Salamon Béla jelen­tett némi kárpótlást, és segí­tett ebben a kárpótlási akció­ban Madaras Vilma, Dévai Hédii és Viola Mihály mellett Fejér István József Attila-dí- jas szellemes konferansziéja. Őket örömmel láttuk, éppen ezért reklamáljuk az újat, és kérjük számon arra az eset­re, ha a búcsú zásul elhangzott köszöntést a Kis Színpad ven­dégművészed komolyan gon­dolták. Számítunk arra, hogy találkozunk rövidesen, s ak­kor mér nem ilyen összeha- markodott, ötször-hatszor el­hangzott műsorszámok elő­adása kapcsán. Tiszteljenek meg bennünket vendégművé­szeink néha azzal az újjal is, amit joggal várunk fővárosi művészeinktől! — la — Újabb jelentések a nyugat- németországi árvízkatasztrófáról Hamburg (MTI); Nyugat-Németország árvíz sújtotta északi vidékem to­vább folynak a mentési és romeltakarítási munkálatok. A csaknem kétmillió lakosú Hamburg Wilhélmslbuxg nevű városnegyedében -r ahol a pusztítás a legnagyobb méretű volt — a mentőosztagok to­vább kutattak áldozatok után. Hétfő estig 208 áldozat holt­testet találták meg, de attól tartanak, hogy a halottak szá­ma Hamburg térségében el­éri a 400, sőt az 500 főt. A városban mintegy 75 000 em­ber vált hajléktalanná. Wil- helmsburgbam eddig 20 000 embert lakoltattak iki. E vá­rosnegyedben a, romiba dőlt házak, a derékba tört fák, az iszappal telt utcák, az elmo­sott hidak, az elhullott álla­tok a szörnyű elemi csapás megdöbbehtő képét nyújtják. A bonni kormány szerdán minisztertanácson tárgyalja meg az árvízkatasztrófával kapcsolatban teendő intézke­déséket. PRÁGA A Magas-Tátrá’ban napokon át tombolt hóvihar nyomán helyenként négy méternél ma­gasabb hóbuckák keletkeztek. Liberec térségében a vihar tízezer fát tört ketté, vagy té­pett ki gyökerestül. Ok ketten,meg. a olyan derűre van szükségem, ami elfe­ledteti velem azt a gondot, bajt, ami éppen a nyo­momba szegődött, nyakamba veszem a várost, hogy a fej­szellőztető séta után hozzájuk étkezhessem meg. Idestova meggyőződésem már, hogy ha bolond jó dolgában vagy rossz dolgában a feje tetejére áll a világ, és összekuszálódik ben­ne minden, itt akkor is teljes marad a harmónia, a derű és a másokat is földerítő rend. Ak­kor is szívből jövő jókedv a rakománya az elröppenő mon­datoknak, amik ha célba érnek, mosolyt fakasztanák a tréfál­kozással célba vett száján. Hiá­ba görbül az a száj keserűen lefelé, az is hiúba, ha az arc vonásait komorságba fagyaszt­ja a kedvetlenség. Szeretem ezt a két együtt öregedett embert, és irigyelni- váló vitalitásuk, életszeretetük miatt örömmel vállalnék ve­lük nemcsak barátságot, ha­nem akár rokonságot is. De nincs szerencsém. Egy szem leányzó termett az én öreg barátaim házaséletének a fá­ján, s akkor termett már, ami­kor a fa lassacskán megbékélt azzal, hogy csak szélesen te­rülő lombot tudott nevelni. Szóval akkor jött a gyerek, mi­it» az én Mariska néném -» t pllehet igen józan paraszti fő tormányozza ennek a csöpp termetű asszonyembernek min­den cselekedetét — még a bú­csúba is elment. Próba szeren­cse alapon. Úgymond azért, mert a tudósabb szomszédasz- szonyok ájtatosságra serkentet­ték. Persze — puszta óvatos­ságból — nem túl messzi utat választott a búcsúiárásra, csu­pán lejött a Kecel-hegyről ide m Hősök templomának búcsú­jára. S van abban némi kiszá­mított asszonyt furfang, hogy a néhány órás távoliét után ha­zaérkezve mindjárt bejelentet­te, amit a pár óra eltelte előtt is tudott már, hogy alighanem sikerrel járt! Próbálta még el­hitetni a bajsza alatt somoly- gó emberével, hogy kizárólag a jámborkodással magyarázható a csoda, de a kétszer akkorára nőtt Pista bácsi csak megfor­gatta a komoly ábrázattal' bi­zonykodót. Alig is akarta le­tenni, de mivel a velük egy födél alatt lakó mama éppen belépett az alacsony mennye­zetű konyhába azzal a csípős megjegyzéssel, hogy »Micsoda szégyentelen a mai fiatalság/«, csak nevetett egyet, és úgy ment végig az udvaron ellát­ni az állatokat, mintha látha­tatlan kezek emelnék, nehogy véletlenül egész talppal érint­se az udvar porát. A búcsúfia világra jött sze­rencsésen, csakhogy leányként. Fel is növekedett szépen, oly­annyira, hogy két esztendővel ezelőtt elment Budapestre, hogy elvégezze az Agrártudo­mányi Egyetemet. Pista bá­tyám akkor már tekintélyes brigádvezetője volt a termelő­szövetkezetnek. De úgy szá­molt, hogy a lány, ha már lány lett, akkor is maradjon a föld embere, akárcsak ő. Azt gondolná az ember, hogy a ház elárvulásával nem lelt magának otthont tovább itt a jókedv. Mi tagadás, egy kis ideig kevesebb volt a böllen- kedés fűszeréből, kevesebb de­rű jutott a hétköznapokra. De aztán megszokták, hogy a szárnyára kapott fióka csak vendég lesz négy évig a fé­szekben, amelyben fölnevelő­dött. 12 ezer kilométer hosszú külföldi légi vonal, 72 ezer 500 utas a MALÉV gépein Moszkva 1962­.........- 1957 6 .- Bratislava (fggí) A Magyar Légiközlekedési Vállalat (rövidített nevén MALÉV) 1955-ben a MA- SZOVLET (Magyar—Szovjet Légiforgalmi Társaság) jog­utódjaként alakult. A MALÉV és egyúttal a magyar légi for­galom fejlődése legjobban a MALÉV külföldi járatainak bővülésén mérhető le. 5 évvel ezelőtt a Magyar Légik özleke- désd Vállalat külföldi útvona­lainak hossza kereken 3200 km volt 1957-ben a MALÉV- repülőgépek Budapestet hat állam: Bulgária, Csehszlová­kia, a Német Demokratikus Köztársaság, Jugoszlávia, Len­gyelország, valamint Románia fővárosával és Bratislavával kötötték - össze: nem volt MA­LÉV-járat Budapest—Moszkva között, s egyetlen kapitalista ország fővárosában sem száll­tak le magyar repülőgépek. 1961-ben viszont — az 1962. április elsejével érvénybe lé­pő nyári menetrend járataihoz hasonlóan az IL—14-es és ID— 18-as típusú MALÉV-repülő- gépek már több mint 12 000 km hosszú külföldi légi vona­lon repülnek, Budapestet pe­dig összesen 15 állam, köztük 7 kapitalista ország (Ausztria Belgium, Dánia, Franciaor­szág, Nagy-Britanmia. Olasz­ország, Svédország) fővárosá­val, valamint 3 hatalmas nyu­gat-európai nemzetközi légi kikötő — Amszterdam, Zü­rich és Majna-Frankfurt (Frankfurt am Main) — re-1 pülőtereinék forgalmával kap-' csolták össze; a Budapest—1 Bratislava légi járat vonala1 viszont megszűnt 1 Az elmúlt 5 év alatt nem-' csak a külföldi járatok vonáU hossza növekedett meg, ha-*1 nem igen jelentősen fejlődött1 az utasforgalom is. 1957-ben a1 MALÉV külföldi járatain az1 utasforgalom 6500 fő volt, és1 a MALÉV összutasforgalmá-l1 nak még egyttzedét sem értei1 eL 1961-re az összutasforga-' lomnak már csaknem felét ki-J tevő külföldi utasforgalom# 1957-hez viszonyítva kereken^ 11-szeresére növekedett, és el»' érte a 72 500 főt, ! VAN-E FÖLDÜNKNEK „ÜSTÖKÖSCSÓVÁJA?' Vaszilij Feszerikov szovjet asztrofizikus í ói tételezése sze­rint a szovjet űrhajósok való­színűleg rövidesen választ ad­nak majd arra a kérdésre, hogy van-e Földünknek üstö­kösszerű csóvája. A csillagászok már hosszabb ideje megfigyelték, hogy a Nappal mindig ellentétes irányban megfigyelhető egy halvány és homályos folt, amely bizonyos jelekből kö­vetkeztetve esetleg a Föld üs­tökösszerű csóvája lehet. Er­re mutat például az is, hogy úgynevezett folyamatos spekt­ruma van, mint a legtöbb üs­tökös csóvájának. TAB KA mrak Hozzászólás A balatonboglári fmsz- nél tart a vezetőségválasztó szakszervezeti gyűlés. A be­számoló után a gyűlés elnö­ke hozzászólásra kéri föl a részvevőket. Hozzászólás azonban nincs. Ekkor az el­nök, hogy segítsen, biztatja a jelenlevőket. — Elvtársak, szóljanak hozzá, bíráljanak csak nyu­godtan. Bírálják a vezetősé­get is. Ne zavarja az elvtár­sakat, hogy itt ül az elnök­ségben -a földművesszövetke­zet elnöke, bírálják csak nyugodtan a vezetést. Ö most ugyanolyan egyszerű szak- szervezeti tag, mint mi va­gyunk. Némg csend... Egy kis idő múlva a hátsó sorokban va­laki megszólal: — De holnap már nem!... • * • Röviden PÁRIZS Jean Paul Sartre kijelen­tette: »Már nem kapok se­hol lakást vagy szállodai szobát. A tulajdonosok fél­nek a plasztikbombától!« ... Laure Delvolvé írónő igen ritka állatot, rózsaszínű ku­tyát hozott magával Marok­kóból (sakál és kutya ke­resztezése). . * • « Egy angol baba arca a fényben napbarnítottnak lát­szik, árnyékban elsápad. A francia baba lehunyja a sze­mét, ha ringatják. * * ® Ceruza — szappanból olyan gyerekeiének, akik sze­retnek a falra firkáim,,. • * * LONDON Miniatűr mosógép: 25x40 cm. Két liter vízben tíz perc alatt kimossa az ágyneműt. inig. üalciki... Feszenkov nézete szerint, hal vajóban üstököscsóváról van! szó, ezt az elkövetkező világűr-! re-ülések alkalmával kétséget} kizáróan meg lehet majd álla­pítani, hiszen egy ilyen csóva! a világűr abszolút fekete hát-] terébe# bizonyára világosan] felismerhető. —-I^—— t BONN f Luescher professzor sze- = Kés kellene meg kenyér* rint szívzavarokra érzéke- - mondom. Rám ripakodik: — nyebbek azok a férfiak, akik Még azt sem hozott? — És már szeretik a vörös és a zöld NEW YORK Spirituszlánggal felülről fűtött horgászbot: nagy hi­degben melegíti a kézfejet. /tkkoriban még nem is- (/[ mertem őket úgy, mint most. Sok szó esett útón-útfélen a termelő­szövetkezet szervezéséről. A mindig példás gazda hírében Mert most el tudjuk te- mettetni tisztességgel, szépen. De a fene tudja, mi lesz, ha tényleg jön a szövetkezet. Élénken él emlékezetemben ez a nevetéssel végződött dis- allo fista bácsit hol ez az ts- kurzus, es sokszor gondolok ra Teg-morog, ha együtt vannak meros kapta el hol meg amaz ma is, egyrészt mert tudom, esténként lesi " szót mwel a szomszéd faggatta hogy hogy e ház lakóinak ugyan- vág vissza őszülő párja. tgaz-e ez vagy amaz. Hat ormi olyan ehe es szom,a vanatre- kivételesen itthon az csinálná, ha belepesre szolita- fara, mint a kenyerre es a víz- , Mariska néni mondia nák, és így tovább, ---------------------- ***-*-— eTn0er' nem rnonaja, t öm. így csinálna egy regi- mentnyi látogatóval is. De va- , jón mindenki meglátná-e o* karcos, ripegő-ropogó humor­ban az arany szívet? Pista bátyámat kevésszer le­het otthon találni. Nagy sérel­me ez az asszonytársnak. Mi­színt, s azok a nők, akik a kéket és a sárgát kedvelik. • * * Előzékeny férj Egy New York-i utazási irodában egy férj felesége számára jegyet rendel a Holdra. Az utazási irodához intézett levelében befejezésül megjegyezte: »Rendelésem csak addig marad érvény­ig „ , . A u- ?.yor,u>? Te mos emberfiának. Másrészt m a áéL _ JVefcem? ben, amíg visszautazási lehe volt a hangulat. A kislány ak- pedig tudom, hogy mint jeles már ( ^ ember { töséaet t1lAruilr kor készült az erettsegire. Őt allattenyeszto, Pista bátyám y nekem a fiatalia ia­az előtte álló vizsga izgalma hazavisz havonta két-három- ,, * . hajtotta, az öregeket a tépelő- ezer forintot. A szövetkezetből! eS ÄoX dés nem hagyta nyugton. Sok Pedig a fenti csipkelődés dol 'A csuddt yul buta fecsegés rémítette a hegy folytatásaként a mama azt fej- é hogy menyesek után lakóit, es htaba, hogy kévés tegette, hogy minden a Pista ’ szavú ember az én Pista bá- dolga. A végén megjegyezte: tyám. arcának minden vonása — De ez is olyan hülye ám, arról árulkodott, hogy erősem mindenbe belemegy, töpteng, számol, vitatkozik Erre Mariska néném: —* A magával, ellenkezik is. De mi- maga fia, mama! nél messzebb jutott a gondol- 0 Persze> a vendég sem kodásban, annál gyengébbre ' (fy. menekülhet a sorsa sápadt benne ez az ellenkezés. elől. S jaj neki, ha a Ott üldögéltünk a kiskony- halálos komolyság mögött nem érzi meg a kirobbanni készülő nevetést. Egyszer is, alig top­pantam be, Mariska néném Vitte a prímet. Rá is unt na- merően bámult a szemembe, gyón hamar az én Pista bátyám — No, hallja, ilyen éhes a sok okoskodásra. Magunkra szemmel meg hogyan lehet jár­maradtunk. Egyszer csak Ma- ni?! „„ . . .. , ríska néni csípőre rakott kéz- Szabadkoztam, hogy így meg ™°e „en^szép asszontf^’nem zel fordult a mama felé aki az úgy vem vagyok én éhes! Zttamt Ez még aUgZtm eh agy szélén helyezkedett el. — Ne beszeljen nekem, mar y y — Mondja, mama! Mikor a sarkon túl hallottam, hogy akar maga meghalni? maga jön, úgy korgott a gyom­Meghűlt bennem a vér a ra! kérdésre. Azt hittem, most jön S már fordult be a kamrába, onnan meg ki. Egyszeriben te­le lett az asztal. Tagadom, hogy evés közben jön meg az ét­vágy, megjött az nekem a sok finomság láttán azonnal, de se kés, se kenyér, Mariska néném hában, és miről másról folyha­tott volna a szó, ha nem a szö­vetkezésről. Az asszonynép jár, de • egynek se kéne, még ( ha utánuk dobnák, akkor Én mondom, István, fel is út, ( le is út. Elmehet világgá! — Mehetek, de mi lesz ve-l led? Nem kellettél te, csak ne-i kém. — Ne beszéljen már ilyet, i Maga siránkozott utánam. ( Minden ujjamra akadt volna ( egy legény. Amilyen szép lány jj én voltam! Pista bácéi bazsalyog. — Az igaz. Már a feleségemI voltál, amikor azt mondta ne-* kém Jóska bácsi, az a vak ké­tőséget nem tudnak biztosí­tani.« • * * Már a régi görögöknél is... HoUywcodban bíróság elé ál­lították Darlena Myrick tán­cosnőt, mert egy mulatóhelyen túlságosan szabados táncokat adott elő. A tánc során a ven­dégek bankjegyeket dugdostak a művésznő csekély terjedel­mű kosztümjébe. Darlena My­rick a bíróság előtt azzal vé­dekezett, hogy a tetszésnyilvá­nításnak ez a módja már a ré­gi görögöknél Is szokásban volt. o haddelhadd, és vendég ide, vendég oda, az anyós meg a meny jól helybenhagyja egy­mást amúgy asszonymódra. A végén pedig az győz, akinek csipősebb a nyelve. A nagyma­venne. Tromfra tromf következik, de el nem nevetné magát egyik sem. ’ özöttük valahogy min­dig azt érzem, hogy bár sok bölcs dolgot kisüt napjaink tudománya a hosszú élet titkairól, de ezt a titkot csak ők ismerik igazán, JC ma szemében azonban nem ha- meg csak kínálgat. Közben te- a^rmit-^n^ámsztó^pfóbáját rag csillant meg, hanem vala- szi a dolgát. Kimegy, bejön. és emberül mi érdeklődésféle. — Hát még mindig kéreti aerMseM aU*aK es emöemí­ms Miért kérdezed, lányom? magátí László Ibolya Somogyi tfpntao Az MSZMP Somogv megyei Bizottsága és a Somog> megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÄK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. a. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posia Elő­fizethető a helyi postahiva aioknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dij egy hónapra U

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom