Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-16 / 12. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1962. jannár 16. Algériában tombol a terror Párizs (MTI). Algériában több mint 50 halott és csaknem 150 sebesült áldozata volt a hét végi merényleteknek. Különösen Algírban és Oranban dühöngött a terror. Algírban az OAS merénylői vasárnap reggel bombatámadást intéztek egy arab kávéház ellen, a menekülőket pedig géppuskatűz aía vették. Nyolc halott — köztük egy 10 éves gyermek — és 23 sebesült maradt a helyszínen. A merénylet hatalmas tüntetést váltott ki az arab lakosság körében. Az esti órákban az FLN fegyveres csoportjai ellen- támadással válaszoltak, tüzet nyitottak az ultrák gépkocsijaira. Az FLN támadásának is több halott cs sebesült áldozata volt. Oranban az OAS erőszakkal kiköltöztette az arabokat a vegyeslakosságú negyedekből. A zsidó negyedben levő arab üzleteket felgyújtották, a csendőrök és tűzoltók közbelépése azonban elejét vette a fenyegető tűzvésznek. Az európai negyedekben a lakosság megrohanta az üzleteket, hogy az OAS felhívása értelmében élelmiszerkészleteket gyűjtsön. Közben egymást követték a merényletek Oranban, s két nap alatt 19 arab és négy európai vesztette életét. Oranban egy katonai bíróság halálra ítélte az FLN három tagját, két további algériait pedig súlyos börtönbüntetéssel sújtott. Az algériai kormány sajtóirodája nyilatkozatban foglalt állást a hét végi véres algériai események ellen. Rámutat: az OAS terrorja súlyosan veszélyezteti az európai és arab lakosság jövőbeni békés együttélésének lehetőségét, egyben igazolja az algériai kormánynak azt a döntését, hogy fegyverrel válaszol a fasiszta merényletekre. A sajtóiroda közlése szerint az algériai felszabadító hadsereg tagjai január 12-én és 13-án 73 fasiszta ügynököt és gyarmatosítót öltek meg Algériában. Az OAS Franciaországban is újabb bombamerényieteket követett el szombaton és vasárnap. Párizsban és a vidéki városokban kilenc plasztikbomba robbant. Az algériai véres események ellenére Párizsban és Rabatban tartják magukat a francia—alDjakarta (MTI). Az indonéz nemzetvédelmi tanács és a Nyuigat-Irián felszabadításáért folyó hadműveleteik különleges vezérkara Sukarno elnök részvéteiével ülést tartott, amelynek során Nyugat-Irián felszabadításának technikai vonatkozású kérdéseit tárgyalták meg — közölte újságírókkal Ahmed Jani, a vezérkar főnöke. Nyilatkozatából kitűnt, hogy a hadászati előkészületek a holland fennhatóság alatt álló indonéz terület felszabadítására nemcsak a Nyugat-Iri- ánnal szomszédos partvidéken, de az ország más területein is folynak. Maluku körzet és Nyugat-Irián katonai parancsnoka az Üj Kína hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy a parancsnoksága alatt álló erők már hónapok óta kiképzésben részesülnek Maluku dzsungeljeiben és hamarosan megkezdik ejtőernyős gyakorlataikat. Az indonéz fővárosban katonák és polgári személyek közreműködésével »támadás a nyugat-iriáni gyarmatosítók ellen« elnevezésű hadgyakorlagériai tárgyalásokról szóló optimista hírek. A L’Humanité rabati tudósítója az algériai kormány egyik miniszterének kijelentését idézi: „Nincs messze az az idő, amikor a francia sorkatonák és az FLN harcosai közösen szereznek majd érvényt az OAS-szal és a gyarmatosítókkal szemben a fegyverszüneti megállapodásnak.” Megfigyelők szerint Ben Khedda és társai marokkói tartózkodásának meghosszabbítása is összefügg a francia—algériai véleménycsere kedvező alakulásával. tot kezdtek, s ezzel megkezdődött a Nyugat-Irián felszabadítására jelentkezett önkéntesek kiképzése. Az egyik indonéz hírügynökség jelentése szerint az országos mozgósítással összefüggésben fokozatosan katonai vezetés alá rendelik az indonéz polgári légitársaságot. A légügyi szervek mozgósításának végrehajtására hivatott előkészítő bizottság közleménye szerint a Garuda indonéz légitársaság kisegítő szerepet kap a felszabadítási hadműveletekben. Mint az AP jelenti, a fülöp- szigeti külügyminisztérium egyik magasállású hivatalnoka szerint Manilában a Fülöp-szi- getek közreműködésével tárgyalások folynak Indonézia és Hollandia képviselői között a nyugat-iriáni kérdés békés megoldásáról. A Fülöp-szige- tek képviselői állítólag közvetítő szerepet játszanak a két fél között, és az AP jelentése szerint külön—külön tárgyalnak az indonéz és holland megbízottakkal. Katonai vezetés alá rendelték az indonéz légitársaságot Nyugati hírügynökségi jelentések a Gizenga miniszterelnök-helyettes ellen indított hajszáról Leopoldville (MTI). A leopoldviÜé-i haladó közvéleményt erősen nyugtalanítja, hogy a gyarmatosító erők kiszolgálói napok óta propagandahadjáratot folytatnak Antoine Gizenga, a miniszter- elnök első helyettese és a mögötte tömörülő nemzeti erők ellen. Leopoldvüle-ben azt a hirt terjesztik, hogy a minisz- terelmókheiyettes a keleti tarminisztertanács ülésének nyomán Adoula miniszterelnök le- tartóztatási parancsot adott ki a Stanleyvillie-ben tartózkodó Gizenga miniszterelnökhelvet- tes ellen. Ugyanez a hírügynökség később cáfolni kényszerült saját hírét, midőn Adoula a sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ilyen parancs kiadásáról szó sem volt, de nem is lehetett, mert Gizengáit páriámért mentelmi jog védelmezi. Nyugati hírügynökségek meg nem nevezett hírforrás»'' V. vatkozva közlők, hogy Gizenga táviratot intézett a központi kormányhoz, s ebben bejelentette, hogy körülbelül egy hét múlva Leopoldville-be utazik, és rágalmazói elé áll. * hivatalosan nem erősítették meg. I Goában foglyul ejtett portugál katonák többsége nem akar hazatérni Delhi (TASZSZ). A Goában foglyul ejtett három és félezer portugál katona közül legalább kétezren kijelentették, hogy nem akarnak visszatérni Portugáliába. Az indiai hírügynökség jelentése szerint Goa volt portugál főkormányzóv sem siet különösebben a hazatéréssel. Az a tény, hogy Salazar sem siet hazasegíteni a foglyul ejtett portugál katonákat, úgy tekintik, mint attól való félelmének bizonyítékát, hogy a fájdalmas goai tapasztalatokban megedződött katonák Portugáliában az ellenzéki erőkhöz csatlakoznának. (MTI) Macmillan nyilatkozata London (TASZSZ). Macmillan angol miniszterelnök a Sunday Times munkatársána adott nyilatkozatában kijelentette, hogy eléggé derűlátóan ítéli meg a nemzetközi feszültség enyhülésének esélyeit. A miniszterelnök megáíllamtottó »Az egész világon erőteljes törekvések mutatkoznak a Ke let és a Nyugat kapcsolatainál megjavítására. Az egyszeri emberek világszerte azt akarják, hogy kijussunk abból az útvesztőből, amelybe jutottunk«. Az Adenauerral nemrégiben folytatott megbeszélése' utalva az angol miniszterelnök azt mondotta, hogy a nyugatnémet kormány tárgyalásokat akar a berlini kérdésről. Derülátó nyilatkozata ellenére az angol miniszterelnök ezúttal sem mulasztotta el, hogy a nyugati diplomáciában szokásossá vált fenntartással ne éljen: »Természetesen nem lehetünk biztosak abban, hogy a szovjet Követelések eléggé mérsékeltek lesznek majd ahhoz, hogy megállapodásra juthassunk«. Macmillan kijelentette: megérti, hogy az oroszok aggodalommal tekintenek a korábbi Németországra és hozzátette, hogy ezt az aggodalmat Angliában is sokan osztják. Az angol miniszteretek nyilatkozatában elismerte, hogy a Szovjetunió a világbéke fenntartására törekszik, s örömmel üdvözöHe azt az alapelvet, hogy a háború nem elkerülhetetlen. (MTI) tományban a központi kongói kormánytól való elszakadás politikáját folytatja. Megfigyelők szerint a Gizenga ellen irányuló rágalmakkal részint A Pravda Kennedy kongresszusi üzenetéről a.Csombe-féle szakadár elemek iránt gyanúsan békü’c- keny imperialista politikát, részint pedig a fiatal kongói állaim feldarabolására és a gyámsági rendszer bevezetésére vonatkozó terveket akarják leplezni. E tervek megvalósítása céljából ellentéteket igye- kéznek szítani Kongó politikai vezetői között. Az AF amerikai hírügynökség az elmúlt hét végén azt jelentette Kongóból, hogy a Kairóban megkezdődött a francia diplomaták pere Kairó (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy hétfőn reggel nyolc órakor a kairói bíróság épületében megkezdődött a kémkedéssel vádolt. francia diplomaták pere. A négy francia diplomatát és a másik hét vádlottat még novemberben tartóztatták ’e. Kémkedésért, szabó tázscselek- mények előkészítéséért és Nasszer elnök meggyilkolására szőtt összeesküvésért állnak a bíróság előtt. A főügyész életfogytiglani börtönbüntetést kértó Moszkva (TASZSZ). J. Viktorov a Pravda hétfői számában kommentálja Kennedy elnök január 11-i kongresszusi üzenetét. Megállapítja, hogy az üzenet szónoki fogásai nem képesek elpalástolni sem az elszomorító jelen rideg tényeit, sem az amerikai vezető körök politikájának tényleges céljait. Viktorov utal az üzenetnek arra a mondatára, amely szerint »a második világháború befejezése óta világméretű polgárháború izzítja és gyötri az emberiséget«. Ezt a megfogalmazást — mutat rá Viktorov — az einök nyilván azért használta, hogy elterelje a figyelmet a hidegháborúról, amely valóban nemzetiközi feszültséget okoz, és valóban gyötri a világot. A »polgárháború« szó- használat szerepe az, hogy álcázzon egy tényt: az Egyesült Államok befolyásos körei nem hajlandók elismerni a békés együttélés elveit, holott csakis ezek alapján lehetséges a béke fenntartása. A cikkíró utal ezután Ken- nedynek arra a megjegyzésére, hogy a vezetése alatt álló kormány célja »szabad és független államok békés világközössége, amelyben a részvevők maguk határozhatják meg jövőjüket és rendszerüket«. Kennedy nyilván naiv és tájékozatlan embereknek szánta ezt a megjegyzést. A világ jól tudja, hogy éppen az Egyesült Államok az az ország, amely nem akarja elismerni a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának azt a jogát, hogy belátása szerint építse jövőjét. Vagy ne tudná a világ — kérdezi Viktorov —, milyen makacsul igyekszik az amerikai imperializmus megfojtani a szabad Kubát? A világ nagyon jól tudja azt is, hogy a kormányzati formáknak az üzenetben említett »sokfélesége« csupán olyan keretek között valósulhat meg, mint a fináncoligarchia köztársasága, a latin-amerikai »banánköztársaságok« diktátori rendszerei, végül Franco és Salazar nyíltan fasiszta kormányzata. Az ékesszólás — folytatja a cikkíró — nyomban eltűnik az elnöki üzenetből, mihelyt a katonai intézkedésekről van szó. Ezek bizonyítják, hogy az Egyesült Államok uralkodó körei még mindig »az erő pozíciójából« akarnak beszélni a világgal sutba dobra a korábbi komoly leckéket és elutasítva a nemzetközi fejlődésnek, a tényleges nemzetközi erőviszonyoknak józan megítélését. Csakis ezzel magyarázható — állapítja meg a Pravda cikkírója —, hogy az üzenetben egyetlen szó sincs a világháború maradványainak megszüntetéséről, a német békeszerződésről, viszont ott található az a légből kapott szólam, hogy »a hős Berlint továbbra is veszély fenyegeti«. Az elnöki üzenettel kapcsolatban — írja Viktorov —meg kell említeni az Atlanti Gazdasági Közösség Kennedy által felvázolt tervét. Részletesebb elemzés nélkül is megállapítható, hogy az üzenet a két rendszer békés versengésének gondolatával a Szovjetunió és általában a szocialista államok elleni gazdasági háború gondolatát állítja szembe. Az amerikai vezető körök ezért az imperializmus összes erőinek összefogására törekszenek. Kennedy terve, amelynek értelmében az Egyesült Államoknak minden vonalon erősítenie kellene kapcsolatait a Közös Piaccal, nemcsak azt mutatja meg, hogy mennyire fél az amerikai elnök a szocialista világgal való gazdasági versenytől, hanem azt is, hogy milyen éles gazdasági ellentétek marcangolják az im perializmus táborát. (MTIi Új lehetőségek a szovjet-nyugatnémet viszonyban A nyugati sajtó hatalmas szenzációként fogadta a hírt, hogy a Szovjetunió a német kérdésben újabb kezdeményezéssel lépett a világ elé. A szovjet kü 1 ügyminisztériumbau december 17-én fogadták Hans Krollt, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetét, és emlékiratot nyújtottak át neki, amelyben a két ország kapcsolatainak megjavítását indítványozták. A hír az atlanti tábor országai számára azért is meglepő volt, mert noha a német kérdés változatlanul a világpolitika előterében állott, az utóbbi időben az egész probléma »diplomáciai állóvíznek« látszott, néhány hónapja valóban nem történt semmi »új«. Hosszú ideje úgy fest, hogy a Nyugat időnyerésre akar játszani. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a Szovjetunió most közvetlenül a Német Szövetségi Köztársaság kormányához fordult, és felajánlotta neki: a két ország lépésről lépésre igyekezzék rendezni a jelenlegi viszonyaikból adódó problémákat, és ezzel vigyék közelebb az egész német ügyet az átfogó rendezéshez. A Szovjetunió mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a közvetlen tárgyalásoknak megvan minden alapja. Igaz, hogy Németország már két támadó háborút zúdított a szovjet nép ellen, de a múlt nem lehet akadálya a viszonyok megjavításának. Ez a rész igen jelentős megállapítása az emlékiratnak, mert arra világit rá, hogy a Szovjetunió a világpolitikai eseményeket fejlődésükben nézi. Abból indul ki — amint a memorandum ezt külön nyomatékosan hangsúlyozza is —, hogy a mai helyzetben a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság Európa két legnagyobb állama. Következésképpen az európai béke jövője nagymértékben éppen e két állam viszonyának fejlődésétől függ. Márpedig az összes kérdések könnyen rendezhetők. ha a jóakarat nem hiányzik hozzá. Nemcsak Nyu- gat-Berlin kényes ügyét, nemcsak a politikai kapcsolatokat lehet új vágányon elindítani, hanem arra is lehetőség nyílik, hogy gyümölcsöző gazdasági együttműködést teremtsenek, hiszen — ezek a szovjet emlékirat szavai — »a szocialista országok nyílt tengert jelentenek az ipari termékek értékesítésére, elsősorban a gépipar számára, amelyben Nyu- gat-Németország különösen erős.« A szovjet emlékirat tehát alapos és átfogó programot terjesztett a bonni kormány elé. Ha Adenauerékban a legkisebb hajlandóság is megvan arra, hogy Európa legégetőbb kérdését, a német problémát rendezzek, a Szovjetunió javasolta úton széles körű tárgyalás- sorozatot lehetne elkezdeni. A nagy kérdőjel azonban az, hogy Bonn miként reagál majd a világpolitikai jelentőségű javaslatokra. És itt meg kell állapítanunk, hogy o remények nem túlzottan kecsegtetők. Az Adenauer-konr.any any- nyira elkötelezte magát a hidegháborús irányzat, a feszültség szítása mellett, hogy szinte már érzéketlenné vált az építő jellegű javaslatok meghallgatására. Erre mutat a többi között az a tény is, hogy a hivatalos bonni kormányszóvivő kijelentette: egyáltalán nem is biztos még, hogy a szovjet emlékiratra hivatalosan válaszolnak. A propagandafüggöny, amellyel a nyugatnémet uralkodó körök minden szovjet javaslat lényegét elkendőzni igyekeznek a közvélemény előtt, ismét alkalmazást talált a bonni sajtó hasábjain. A szovjet indítványok ésszerű elemzése helyett olyan kitalálásokat tálaltak az olvasók elé, hogy »Moszkva csak taktikázik«, »éket akar verni az atlanti szövetségesek közé«. Ez a magatartás egyáltalán nem meglepő, hiszen a szovjet emlékirat közzétételének idején Bonnban tartózkodott és személyesen Adenauerral tárgyalt Stikker, az agresszív Atlanti Szövetség főtitkára. A nyugatnémet kancellár ezt az alkalmat arra akarta felhasználni, hogy közelebb jusson régi. dédelgetett tervének megvalósításához: az újrafelfegy- verzett Bundeswehr! mielőbb nukleáris fegyverekhez juttassa. Nem vette tekintetbe a Szovjetunió komoly figyelmeztetését. amellyel felhívta a bonni vezető körök figyelmét: az Egyesült Államok azért igyekszik az NSZK-t a fegyverkezés irányába taszítani, hogy ezáltal gazdasagilag gyengüljön, és ne lehessen az amerikaiak versenytársa a világpiacon. Úgy látszik: hogy a Szövetségi Köztársaság vezető politikai köreit józan érvekkel, a valóságos erőviszonyokra való hivatkozással nem lehet a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére vezetni. Ez is csak alátámasztja, amit egyébként az emlékirat is kiemel, hogy a berlini védőfal teljesen szükségszerű volt, amellett, hogy ez az intézkedés egyúttal csökkentette is a berlini feszültséget. Ha a most kínálkozó alkalmat a nyugatnémet vezetők elszalasztják a két ország viszonyának rendezésére, ezzel csak saját maguk diplomáciai helyzetét nehezítik meg, de abban semmi képpen sem reménykedhetnek, hogy a német kérdés ésszerű, az európai népek érdekeinek megfelelő rendezését elodázhatják. Várkouyi Tibor Amerikai hadihajók Sxaigon kikötőjében Hanoi (Üj Kína). Az Egyesült Államok hetedik flottájának öt torpedórombolója a dél-vietnami partok közelében hadgyakorlatok után törvénytelenül a szaigoni kikötőbe érkezett A katonai hajók itt nagy mennyiségű hadianyagot és katonai járműveket tettek partra. A vietnami néphadsereg ösz- szekötő bizottsága táviratot intézett a nemzetközi bizottsághoz és ebben tiltakozik az amerikai provokáció miatt. A francia kormány nem hajlandó tárgyalni a decazeville-i bányászokkal Párizs (MTI). Jeamneney ipari és kereskedelemügyi miniszter közölte a francia kormány válaszát a decazeville-i bányászok tárgyalási javaslatára. A kormány ismét kijelentette, ragaszkodik a decazeville-i szénbánya bezárásához és elzárkózik az elől, hegy az elbocsátott bányászokat kártalanítsa az őket megillető magasabb nyugdíj-igény és más szociális előnyök elvesztéséért. A kormány válasza felháborodást váltott ki a decazeville-i szénmedencében. A bányászok tovább folytatják föld alatti tóősztrájkjukat, amely hétfőn 27. napjába lépett. Szerdán az eseak-tianaaorszagi pás de caiais-i szénvidék több százezer bányásza 24 órás szolidaritási sztrájkba lép. A L’Humanité Maurice Tho- rez képviselőnek az ipari és kereskedelmi miniszterhez intézett írásos interpellációját közli. A Francia Kommunista Párt főtitkára rámutat, a decazeville-i bányászok a Közös Piac, az európai szén- és acélközösség áldozatai. Franciaország széntermelése évi 60 millió tonnáról 53,5 millió tonnára csökkent, ugyanakkor tavaly 16 millió tonna szenet importált Franciaország külföldről. Thorez felszólította a kormán}!, tárgyaljon a bányászok képviseüöiveL
