Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 11. szám

SOMOGYI NÉPLAP € Vasárnap, 1962. január 14, Miért nem foglalhatta el munkahelyét szabadságáról visszatérve Lédermayer Erzsébet? Bárki okkal megdöbben azon, ha befejezve rendes évi szabadságát, visszatér munka­helyére, és ott idegen arcot lát íróasztala mellett. Még jobban megdöbben az ember, ha azt is közük vele, hogy már nincs a vállalatnál alkalmazásban, semmi keresnivalója ott, tá­vozzék. Azt gondolhatnánk, hogy ilyesmi ma már nem fordul elő. Pedig megtörtént. Nem is olyan régen. Miért készült a jegyzőkönyv? Az ügy szenvedő alanya Lé­dermayer Erzsébet, 18 éves lánj'. 1961. július 13-án lépett be az Épületszerelő Vállalat­hoz gyors- és gépíróként. De­cember 31-ón szabadságot kért és kapott január 8-ig. Január 8-án reggel megjelent munka­helyén, a November 4. úti te­lepén, azonban közölték vele, hogy nincs alkalmazásban ná­luk, és jelentkezzék az Épület- szerelő Vállalat központjában. Mi történt tulajdonképpen? Az, hogy január 1-én az Épü­letszerelő Vállalat telepén megalakult a Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalat. A két igazgató előzetesen tárgyalt a megyei tanács illetékes osztá­lyainak felügyeletével az át­adandó, illetve átveendő mun­kaerőről, a műszaki és admi­nisztratív dolgozókról. Decem­ber 15-i dátummal el is ké­szült egy húsz nevet tartal­mazó lista, ezen azonban Lé­dermayer Erzsébet neve nem zattal jelentkező leányt ismé- szerepelt. László István, az Épületszerelő Vállalat igazga­tója arra hivatkozik, hogy szó­belileg megállapodtak min­den telephelyi dolgozó átadá­sában, nem érti tehát a Vas­es Fémipari Vállalat igazgató­jának ellenkezését. De hát ak­kor miért készült az átadási jegyzőkönyv? Határozót törvénysértései' 'tel A leány érthető felindulás sál sietett be az Épületszerelő Vállalat központjába. Ott azon nyomban a kezébe adtak egy áthelyezési határozatot. A határozat közli vele, hogy de­cember 31-i hatállyal áthelye­zik a Vas- és Fémipari Válla­lathoz, s besorolásáért január 2-ig jelentkezzék. A határozat kelte december 30. Érdemes itt megállni néhány pillanatra. A dolgozó január 8-án kapta meg az áthelyezési határozatot, jóllehet vállalatának központ­jában tudták, hogy szabadsá­gon van. A törvénysértés ott kezdődik, hogy az Épületszere­lő Vállalat vezetői megszegve a Munka Törvénykönyv 135. paragrafusának első és máso­dik bekezdését, nem az áthe­lyezés időpontja előtt három nappal közölték a dolgozóval a határozatot, és nem vezették rá az áthelyezési határozatra új munkakörét és munkabérét sem. A Vas- és Fémipari Válla­latnál az áthelyezési határó­telten elutasították, és ezzel megkezdődött egy furcsa és embertelen kálvária. minden hétszentség..." László Istvánnal, az Épület- szerelő Vállalat igazgatójával a központ udvarán találko­zunk. Amikór közöljük vele, hogy milyen ügyben keressük, szinte dühbe gurul, és kijelen­ti, hogy hagyjuk békén, őt nem érdekli a dolog. Nagy nehezen mégis hozzájárul, hogy az irodában előkeressük a munkások átadásáról készült jegyzőkönyvet. Közben a tele­fonhoz lep. és a megyei ta­nács építési csoportjánál Ma­rón elvtársat keresi. Szó sze­rint a következőket mondja neki: — Itt vannak már az újság­írók is, minden hétszentség, aztán cikkeznek. Mit csinál­jak? Jakab László főkönyvelő pe­dig kijelenti: — Nem tudom, miért kell ebből ügyet csinálni. Egysze­rűen felmondunk ennek a lánynak. Szalai Imréné munkaügyi előadó is beleszól a vitába. — Hogy felfújják Erzsi dol­gát. .. — Azt tesszük, hogy a mai nappal' felmondunk neki, kifi­zetjük a bért, és lenyeljük a békát. Mást csinálni nem tu­Pótlás egy bejegyzéshez. . . Munkavédelmi vizsgálódás a Finommechanikai Vállalat marcali telepén A múlt év őszén írtunk azokról az áldatlan állapotok­ról, melyekkel a Finommecha­nikai Vállalat marcali telepén találkoztunk. A vállalat fő­mérnöke válaszra sem méltatta a cikket. Bizonyára mindent rendbe hoztak — gondoltuk. Am a válasz elmaradásának egyéb okai is lehettek, például az, hogy a főmérnök nem járt Marcaliban- 1961. augusztus 31-i keltezéssel írta múlt évi utolsó bejegyzését a telep könyvébe, s 1962. január 8-án hívta föl ismét a figyelmet né­hány rendellenességre. Egy idézet a könyvből: »A munka­helyek zsúfoltak, balesetveszé­lyes a közlekedés, utakat kell kijelölni.« Szó került arról is, hogy a jelenléti ívbe ezentúl ne a portás, hanem a dolgo­zók írják be az érkezés és a távozás idejét. Hogy a- helyiségek zsúfoltak, azt sokan tudják, de az sem titok, hogy ha utat jelölnének ki, akkor néhány gépet vagy munkaasztalt az udvarra kel­lene rakni. De nézzünk meg néhány problémát, melyeik méltók volnának még a be­jegyzésre, s megoldásuk kívá­natos. Kimaradt a könyvből, hogy a festőben (zárt helyisért elszívóberendezés nélkül dolgoznak. Porlasztókészü­lékkel fú'iák a festéket a gyermekkerékpár-vázak­ra. s munka közben a he­lyiségben, mint a permet- lé, úgy száll a piros vagy a kék festékpor. Lerakódik a gépekre, az embe­rekre, s a falról hosszú csí­kokban csöpög alá. Ráadásul etillel hígítják a festéket. Ez káros a szervezetre. Már há­rom dolgozó bőrén okozott ki­ütéseket Lakkbenzin kellene. Az ÁFOR-telep szemben vari, onnan lehetne hozni, de hát »etilre kaptunk kiutalást« — a központtól. Míg itt vizsgálódunk, kide­rül, hogy csak három védő­álarc van, noha négyén dolgoz­nak a festőben. Valakinek egy másik műszakbeli álarcát kell föltennie. Pedig ez tilos. Meg­követelik az előírások, hogy védőételt adjanak a dolgozók­nak. A múlt év őszén a főmér­nök kért egy kimutatást a részlegvezetőtől, hogy milyen munkakörök vannak az üzem­ben, s melyekhez kell védő­étel. A kimutatás elment, de válasz nem érkezett. Szódavizét Isznak a fes­tők, jóllehet C-vitamm-tar- talmú gyümölcsre vagy egyéb védőételre volna szükségük. Kimaradt a főmérnök be­jegyzéséből az is, hogy az egyik teremben a kályhacső az elekt­romos vezetékek biztositéká­Kéz imun ka- és főzőfanfolyamot, előadásokat, műsoros estet szervez a mernyei nőtanács Mennyén tavaly januárban ktzdte meg munkáját a nőta­nács, Eleinte sok nehézséggel kellett megbirkózniuk (a nő­gyűlésekre például alig tudtak 30 részvevőt összetoborozni), s hogy ezeket hamarosan leküz­dötték, abban jó része volt a nőtanács elnökének, Szekeres Gyuldnenak, az ő rátermettsé­gének, szervezőkészségének. Ennek eredményeként az egyik előadást már 60—65 asz- szony hallgatta meg. Duduktt Jánosáé és Csendes Józsefné a Március 15. Termelőszövet­kezet tagjait mozgósította. Si­keresen szervezték meg a gyermeknap, a pedagógusnap és a nemzetközi nőnap meg­ünneplését. A falu asszonyai társadalmi munkában meszel­ték ki a napközi otthont. A rendezvények műsorát Tóth Károlyné tanácsa dolgozó, a szülői munkaközösség elnöke állította össze és tanította be. Téli tervük keretében eddig két előadás hangzott él, mind­kettő decemberben. Török Ká- rolyné pedagógus Hogyan se­gítsük gyermekeinket a tanu­lásban címmel, a helyi orvos pedig A nők védelmében cím­mel tartott előadást. A télen még három előadást rendez­nek. — Az asszonyok kívánságára január 16-án főző- és kézi- munka-tanfolyamot indítanak. A foglalkozásokat Pállal Pálné és Török Károlyné pedagógu­sok vezetik. A tanfolyamok befejezéseként kiállítást sze­retnének rendezni a legsike­rültebb készítményekből. nak a keretét érinti, és hogy a termekben — ha utat nem je­lölhetnek is ki — rendet le­hetne tartani. Szanaszét he­vernek az' anyagok, a gépet vastagon fedi a por. A csiszolóteremben még mindig nincs elsavóberender zés. — Majd az új helyiségben lesz — mondja a telep veze­tője. Sovány vigasz. Hónapok óta és még egy-két hónapig dolgoznak itt. Aki megbetegszik, annak nem sok örömeit hoz az új csarnok. Leg­alább védőálarc kelléne ide is. Kerestük a munkavédelmi szemlék jegyzőkönyveit. A telepvezető szerint még nem tartottak Ilyent, a vállalat vezetője szerint decemberben is volt biz­tonsági szemle. Kerestük a baleseti jegyző­könyveket is. A dosszié húsz­perces kutatás után sem került elő a kis irodában. Egyetlen föl jegy zésre bukkantunk: no­vember 16-án baleset történt, á felelősség a vállalatot ter- héli, mivel a gép fölszerelése hiányos volt. És mi történt a további bal­esetek megelőzéséért? A bejegyzések szerint csupán baleseti oktatást tartottak, no­ha szerintünk elsősorban a hiányzó alkatrészt kellett vol­na fölszerelni. Ezit mind-mind följegyezlhet- te volna a főmérnök, ha mar egyszer ellátogatott Marcaliba. Még csak annyit teszünk hózzá a >► jegyzőkönyvhöz«, hogy rossz a kapcsolat a kapos­vári központ és a marcali telep között. Jóllehet gyakran érkeznek lá­togatók a városból, s a telep­ről is gyakran keresik föl a központot, de mindegyik rész a másiktól vár mindent. »Miért nem intézkednek?« — kérdezik a telepen. »Miért nem szóltak?« — mondják a központban. A sok »miért« mellett aztán erről is, arról is megfeledkeznek, és belemerül­nek az »új csarnok« várásaba. De vajon ki felél az etil okoz­ta kiütésekért vagy a novem­ber 16-i balesetért? ... Mert felelősnek senki sem érzi ma­gát... Roland Ferenc dunk — erősítgeti véleményét Jakab László. Szolgáltassanak elégtételt! Szeretnénk nehány tényező­re felhívni az Épületszerelő Vállalat törvényességről és elsősorban emberségről megfe­ledkezett vezetőinek figyelmét. A Legfőbb Ügyészségi Köz­löny 1959. évi 11. számában megjelent a legfőbb ügyész és a munkaügyi miniszter közös állásfoglalása. -Ha az előzetes megegyezés szerint áthelyezett dolgozót (jelen esetben a Lász­ló István hangoztatta szóbeli megegyezésről lehetne szó) az ú] vállalat nem veszi át, ak­kor a korábbi munkáltató köteles alkalmazni:« Ügy gon­doljuk, hogy elég világosan megfogalmazott szöveg ez. Lé­dermayer Erzsébet tehát to­vábbra is az Épületszerelő Vállalat dolgozója. Kötelesek neki megfizetni a munkaki­esésre járó bért, s megfelelő munkát biztosítani részére. De ezzel még nem fejeződik be az ügy. A leány már pa­naszt tett az áthelyezési hatá­rozat ellen a vállalati egyezte­tő bizottságnál. A vállalati egyeztető bizottság a törvényes­séget figyelembe véve köteles helyt adni a panasznak. Félő azonban, hogy a leánynak ezek után nem lesz maradása a vál­lalatnál. mert most már keres­ni fogják az okot, hogy meg­szabadulhassanak tőle. Végezetül idézzük Somogyi József elvtársnak, a megyei ta­nács építési osztálya vezetőié­nek szavait, mivel tökéletesen egyetértünk az ügyről alkotott véleményével: — Elítélem, antiszociálisnak, törvénytelennek tartóm az el­intézési módot. Javasoljuk az Épületszere­lő Vállalat törvénysértő veze­tőinek felelősségre vonását is, és azt, hogy a Lédermayer Er­zsébetnek járó kiesett munka­bért ne a vállalati költségve­tésből, hanem László István 'es Jakab László béréből fi­zessék ki. Polesz György OSZTÁLYOS VAGY NEM? Szüntessék meg a visszaélés lehetőségeit! Gyakorta előfordul, hogy szállítás közben az áruk meg* rongálódnak, veszítenek értékükből. Az ilyen meg a gyártó-, si hiba miatt csökkent értékű árui olcsóbban hozzák forga­lomba. Nincs ott probléma, ahol e célra külön üzle': áll a kereskedelmi vállalatok rendelkezésére. Ott azonban, ahol teljes értékű cikkeket is árusítanak a csökkent értékű áruk mellett, nagy a visszaélési lehetőség. Rendeletek szabályozzák az állami és a szöv etkezeti ke­reskedelemben az osztályos áruk eladását. Azokat a többi árutól elkülönítve kell kezelni, s az alacsonyabb osztályba sorolt cikkekre, illetve a leszállított árakra felirattal kell fölhívni a vásárlók figyelmét; számoláskor, fizetéskor pedig színes blokkot kell használni, s azokat hét éven át meg kell őrizni. A népi ellenőrzés a fonyódi járásban megállapította, hogy a boltvezetők ezeket a Vendeleteket figyelmen kírril hagyják. A fonyódi Balaton Áruházban, a bogiári 76-os fel­sőruházati szakboltban kirívó szabálytalanságokat észleltek. Színes blokkot például egyáltalán nem. használnak. Ezért a leltározáskor az osztályos áru mennyisége nem egyezett. A balatonszentgyörgyi fmsz 1. sz. boltjában 185 pár osztályos cipő eladásánál nem törő "tck a rendelet előírásaival. Főleg az egy- és kétszemélyes boltokban arra hivatkoztak, hogy nincs idejük elvégezni a színes blokkolást. Az osztályos áruk eladásával kapcsolatos rendelkezése­ket a fogyasztók érdekének védelmében hozták, azért, hagy a különböző hibák miatt leértékelt áruk még véletlenül se ke­rüljenek teljes áron a vásárlókhoz. E -endeletek megtartá­sát a kereskedelem dolgozóitól a legszigorúbban meg kell követelni. „ . Sz. L, A kirakatokról A kulturált kereskedelemnek szinte tükörképét láthat­juk üzleteink kirakatában. Nemcsak az áruk mintapéldá­nyait láthatjuk bennük, hanem egyebek között azt is, hogy mekkorát fejlődött kereskedelmünk, s hogy milyen igénye­sen hívják fel a vásárlók figyelmét egy-egy új árura. Az Élelmiszerkiskereskedelmi és az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat kirakatrendezői értik feladatukat. Igen tet­szetős kirakatokat készítettek például november 7-e és a ka­rácsonyi ünnepek alkalmából. A Szivárvány Áruház, az Ady Endre utcai Csemegeáruház, a 310-es, 323-as csemege­boltok, a Lottó, az Édességbolt, a Fővárosi. Csemege és más üzletek kirakatai ünnepi hangulatot keltettek. Tagadhatatlan: egy szépen elrendezett kirakat amellett, hogy a vállalat, a kirakatrendező ízlését dicsén, szépíti a városképet is. Mint például a Fényképész Szövetkezet, a MÉK Május 1. utcai üzletének, az illatszerboltoknak a k.ira- katai is. De nem mindegyik Május l. utcai kirakatról mondható el ugyanez. A Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalat, ci­pőjavító részlegének ’ kirakatában levő hatalmas tabló, az egyetlen cipő és csizma bizony egyáltalán nem tetszetős. A Finommechanikai Vállalat órásrészlegének kirakatában poro­sodó néhány öreg óra sem gyönyörködtet senkit. Nem tet­szik a Vöröskereszt kirakatában fakuló néhány plakát, kép sem. Helyes lenne, ha a Május I. utcában minden kirakatot olyan színvonalasan, ízlésesen rendeznének be, mint teszi ezt az Élelmiszerkiskereskedelmi és az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat. i (Szalai) Megkezdődik a szakszervezeti vezetőségek és üzemi tauáesok új ja választása Somogy megye 55 ezer szak- szervezeti tagja mar felkészüli a vezetőségek újjáváiasztására, s holnap megyeszerte megkez­dődnek a taggyűlések, küldött­közgyűlések. A SZOT elnöksé­gének határozata alapján újjá­választják az összes szakszer­vezeti szerveket, a bizalmia­kat, a központi vezetőségeket: számot adnak a szakszervezeti munkáról. A beszámolók fog­lalkoznak majd azzal, hogyan hajtották végre a dolgozók ér­dekében hozott határozatokat, hogyan orvosolták a dolgozók sérelmeit. Fontos esemény ez már csak azért is, mert ekkor mondanak véleményt a megye 2200 szak- szervezeti bizalmijának mun­kájáról; itt derül ki, hogyan teljesítették megbízatásukat; megfelelően képviselték-e dol­gozótársaik érdekeit. Most vá­lasztják újjá a megye 315 szak- szervezeti bizottságát és 209 üzemi tanácsát is. A Somogy megyei szakszer­vezeti mozgalom vissza tekin' az elmúlt két évben végzett munkára. A statisztikai ada­tok sok mindenről tanúskod­nak. Szólnak a szervezettség és a tagfelvétel alakulásáról, a tanío'yamok és a munkaver­senyek eredményességéről. Ta­núskodnak arról, hogy például 1961-ben emelkedett a kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt kapőtt nők száma; szólnak ar­ról, hogy 400 szakszervezeti tag kapott tavaly kedvezmé­nyes sertésvásárlási utalványt Kiderül a számokból' az is, hogy mintegy 6000 somogyi dolgozó részesült szakszerveze­ti üdöüo+óeKen e két év alatt, s ezernél több gyermeket nya­raltattak. Szerepel p rfatisz+ikáv>an né- üánv adót « -'»trfgíia«:eVról is. Egv hópania ’-ozr megalakul* a nyugdíjasok szakszervezeti csoportja összefogva a régi mozgalmi embereket, őket mindenben. Szinte naponta olvastatunk az országos lapokban is arról, hogy a szakszervezetek erélye­sen közbelépnek, ha törvény­telenséget, embertelensége! ta­pasztalnak. Mert ez. is szak­szervezeti munka, s ez is el­sődleges feladata lesz az újjá­választandó szakszervezeti bi­zottságoknak. És szólni kell a termelésről, a munkaversenyekrőt, az egyéb akciókról is. Van-e nta- gasztosabb feladat annál, mint buzdítani és segíteni az em­bereket a szebb holnap eléré­séért vívott csatában'’ Mert csata ez. S a szakszel tök­nek élen kell járniuk. Élen kell járniuk az új munkamód­szerek bevezetésében, az újí­tások alkalmazásában, a tech­nológia korszerűsítésében. A gymléseken mindezekről sok szó esik majd. A taggyű­lések biztatást és energiát ad­nak a soron következő munká­hoz Biztatást az újonnan meg­választott vezetőknek, bizta­tást a régieknek is, minden becsületes dolgozónak, a szak- szervezetek valamennyi tag­ÉHtesítís! Értesítjük a t. Utazóközönséget, hogy az 5230. kaposvári helyi járaton az alíbbi változások lesznek f. hó 15-étŐl, b főtől kezdődőleg „1“ Kaposvár V. Á.—Raposszentjakab autóbuszvonalon a X 13,40 járat a V A.-tói a hét ntolsó munka­napját kivéve 13,30 órakor indul. „7“ Kaposvár V. A.—Rokkmittelep— Textilművek-i autóbuszvonalon X. 18,25 ó, munkanapokon új járatot helye­zünk forgalomba. A járat a Textilművektől X. 18,45 órakor indul és a Rokkanttelep érin­tése nélkül közlekédik a V. Á.-ra. „10“ Kaposvár Y, A.—Szigetvári u- vám autóbuszvonalán, a Zrínyi u. és a Szigetvári u. találkozásánál új föltételes megállóhelyet létesítünk* 13. sz AKÖV (497) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom