Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1962. január IS. Két hétig megyénkben vendégszerepei a Budapest Táncegyüttes A Hazafias Népfront So­mogy megyei Bizottságának meghívására és szervezésében január 19-e és február 5-e kö­zött megyénkben vendégszere­pei az Európa-szerte ismert és elismert Budapest Táncegyüt­tes. Az együttes 1950-ben alakult meg. Fő feladatának tekinti, hogy gyűjtse, művészi igénnyel feldolgozza, s itthon és külföl­dön népszerűsítse a magyar népművészet táncait, dalait. Műsorában a népi táncokon kívül drámai kompozíciók, lí­rai és tréfás táncjelenetek is szerepelnek. De nem hiányoz­nak a Bartók- és Kodály-mű- vekre koreografált táncszámok sem. Az igen választékos, szín­vonalas repertoárt az együttes művészeti vezetője, Molnár István alakította ki. Ezért és a magyar tánchagyományok gyűjtésében elért eredményed­ért kormányunk a Magyar Népköztársaság Érdemes Mű­vésze címmel tüntette ki. A Budapest Táncegyüttes 1953-ban a bukaresti nemzet­közi táncfesztiválon első díjat nyert. 1956-ban a genfi nem­zetközi versenyen, Szíriában, Libanonban, Egyiptomban, Gö­rögországban és Bulgáriában, majd Nizzában és Lengyelor­szágban Szerepelt nagy siker­rel. A szicíliai Agrigentóban megrendezett találkozón 1959- ben a fesztivál nagy díját, 1960- ban pedig a nemzetek nagydí­ját nyerte eL A Szovjetunió, Franciaország és Olaszország sok városát is meghódították Könyvsorozat jelenik meg az ősi mesterségekről A Népi Iparművészeti Tanács és a Képzőművészeti Alap Kiadóvál­lalata a máig is fennmaradt leg­ősibb mesterségek, a népi iparmű­vészet új alkotásait könyvsorozat­ban ismerteti. A 12 könyvből álló sorozat feltárja a fafaragás, a fa­zekasság, a népi bútor-, szőtteské­szítés, a tojásfestés és -pingálás, valamint a hímzés művészetének csínját-bínját. Az egyik könyv ismertetőt ad az ország különböző részén működő népművészeti t#j- házakról is. A sorozat első köte­te, amely a fafaragásról szól, már megjelent a könyv- és népművé­szeti boltokban. (MTI) színpompás műsorukkal. Hírük az északi országokba is elju­tott. Dániában, Svédországban és Finnországban is nagy si­kert arattak. Több mint 1600 föllépésen vettek részt. Sok százezer néző zárta szívébe az együttest. Itthon bekapcsolódtak az or­szágos kulturális évfordulók megünneplésébe is. A tavalyi Liszt—Bartók-év tiszteletére több kompozíciót mutattak be e két halhatatlan alkotó zené­jére. Nagy sikert aratott, a kö­zönségnek új élményt jelentett Liszt II. rapszódiájának ko­reográfiája. Műsorukon szere­pel még Bartók Magyar ké­pek és Kodály Marosszéki tán­cok című alkotásának tánckép formájában történő bemutatá­sa, valamint az együttes veze­tőjének, Molnár Istvánnak több feldolgozása, például a Harmadik szvit és a Magyar képeskönyv című kompozíció. A Budapest Táncegyüttes ez évi hazai körútját Somogybán kezdi meg. Megyénkben Bala- tonbogláron, Lengyeltótiban, Igáiban, Nagybajomban, Nagy­atádon, Barcson, Csurgón és Tabon lépnek föl. Kaposváron két ízben szerepelnek. Január 20-án a Latinka Művelődési Házban szakmai bemutatót és ifjúsági előadást tartanak, feb­ruár 5-én a Csiky Gergely Színházban mutatkoznak be. Városunk és a megye közön­sége nagy érdeklődéssel és sze­retettel várja az európai hírű táncegyüttest. Bevált az ápolónőképzés új formája Kórházakban, rendelőintéze­tekben és mindenütt, ahol gyógyítással foglalkoznak, el­képzelhetetlen a munka az úgynevezett egészségügyi kö­zépkáderek nélkül. Mégis gyakran elfeledkezünk róluk. Sokszor beszélünk az orvosok­ról, az orvosi ellátottságról, az egészségügyi intézmények helyzetéről, de róluk alig esik szó. Egészségügyi középkáderek­kel hosszú éveken át igen mos­tohán volt ^ellátva a megye. Az utóbbi időben itt is jelen­tős fejlődés történt. Szakkép­zetlen általános ápolónő, gyer- mekápolónő és műtősnő nincs is a megyében. Szakképzetlen egészségügyi dolgozó csak a rendelőintézeti asszisztensnők, Világhírű meste­rek ismeretlen mű­vei után kutatni esetleg kifizetődőbb vállalkozás, mint aranyat ásni. Bizo­nyítja ezt a múlt év is, amelyben kö­rülbelül 1 millió dollár értékű fest­ményeket találtak. De nemcsak festmé­nyekre bukkantak a kutatók. A Burling­ton Magazine már tavaly januárban közölte, hogy talál­tak egy ismeretlen Dürer-rajzot. Jú­niusban pedig hírül adta a világnak, hogy Rembrandt két ismeretlen rajtát fedezték föl. A pá­rizsi Arts című fo­lyóirat december­ben közölte, hogy Castelfrancóban freskót találtak, amelyet Giorgione vagy Lotto alkotott. Leningrádban vi­szont Beminl terra­kotta önarcképét fe­dezték föl. A legjelentőseb­bek az újonnan föl­fedezett festmények RUBENS A PADLÁSON 1961-ben kilenc mesterművei találtak voltak. Szinte de- tektívregénybe illő például a Malmö- ben talált Goya-kép története. Állítólag 1808 körül Napóleon katonái Spanyolor­szágból lopták el és Franciaországba vitték Goya egy ké­pét, amely egy fia­tal lányt ábrázol piros muffal és sárga kabátkával. A képet tíz dol­lárért egy ószeres vásárolta meg. Több ország képszakértői megvizsgálták a fel­tűnő festményt, s megállapították, hogy Goya műve. Értéke 200 000 dol­lár. Egy svájci ma- gángyűjtönél meg­találták Murillo egyik legszebb fest­ményét, amely pa­rasztfiút ábrázol. Olaszországban egy kapucinus kolostor­ban véletlenül föl­fedezték Dürer egyik Madonna-ké­pét; egy német templomban Hans Baldung Grien-ol- lárképet találtak. A vatikáni képtárban fölfedezték Pouissin »•Gideon győzelme« című festményét. Kérdés a műit évi Rubens-lelet hi­telessége. Egy Cha- nont nevű francia faluban állítólag Rubens-képet talál­tak, amelynek ér­téke kb. 200 000 dol­lár — föltéve, hogy a kép eredeti. Egyébként Bordley amerikai műtörté­nész nemrég bebi­zonyította, hogy a legtöbb Rubens-kép nem is a világhírű mester alkotása, hanem munkatár­saitól származik. Az állítólagos éj Rubens-festmény­nél kétszerte érté­kesebb az udinei székesegyházban fölfedezett »Ke- resztrefeszítés« cí­mű mű, amely Tie­polo alkotása. A székesegyházban t öbb kép található a híres velencei mes­tertől, és a szakér­tők szerint okmá­nyok bizonyítják az új fölfedezés hite­lességét. Angliában rábuk­kantak Jacopo Bas- sano és Caravaggio egy-egy művére. A londoni Nemzeti Galéria a múlt év közepén hitelesítet­te Giorgione egyik képét. A tavalyi fölfedezések száma tulajdonképpen tíz­re emelkednék, azonban Giorgione képét már 1933-ban megtalálták, csak majdnem harminc évbe telt, amíg si­kerül# 'bebizonyíta­ni a kép eredetisé­gét szociális gondozónők és gyer­mekgondozónők között talál­ható néhány. E nagy minőségi fejlődés közben az egészség- ügyi középkáderek száma 60 százalékkal emelkedett. Nagy segítséget nyújtott az Egészségügyi Minisztérium a munka melletti ápolónői tan­folyamok megszervezésével. Ez a képzési forma különösen bevált megyénkben. Somogy mezőgazdasági terület, ahol aránylag kevés munkaalkalom nyílik a fiatal érettségizett leányok számára. A szülők is szívesen veszik, ha gyerme­keik olyan hivatást választa­nak, amely nem szakítja el őket a szülői háztól. Ennek az oktatási formának több előnye van. Ezek között a legfonto­sabb talán, hogy munka mel­lett lehet elsajátítani a tanfo­lyam anyagát, és a képzés azokban a kórházakban, illet­ve kórházi osztályokon törté­nik, ahol a növendékek dolgoz­ni fognak. Ez érdekeltté teszi az orvosokat is a növendékek képzésében, és szívesen veszik, sőt el is várják, hogy előadás­sal bízzák meg őket. 1959-ben 29 körzeti ápolónő dolgozott a megyében. Szá­muk 1961-ben 42-re növeke­dett, s ez év elején már 55 kör­zeti ápolónő dolgozik Somogy­bán. Szép hivatás a védőnőké, a körzeti ápolónőké. Kiegészíté­se az orvos gyógyító munkájá­nak. Balatoni camping családos közalkalmazottaknak TAR IK-A „Gépalkatrész“ átvehető a szerkesztőségben Ha a Sütőipari Vállalat 8. számú üzemében netán fenn­akadást okozna, hogy valame­lyik gép egyik kis alkatrésze hiányzik, szíveskedjenek befá­radni szerkesztőségünkbe, az »elveszett« alkatrész itt átve­hető. Ide hozta be a becsületes megtaláló, féltve babusgatva, nehogy bántódása essék. Be­csomagolnia sem kellett, mert az üzem gondoskodott a »cso­magolásról«. Egy kenyérbe ágyazták bele a rozsdás drót­darabot. A 304-es számú bolt vásárlója hazavitte a friss ke­nyeret, hozzá készült a vacso­rához, s amikor szelni készült a kenyérből, megcsikordult a kés. így került elő a Sütőipa-( ri Vállalat szerény kis ajándé­ka. Ha már az üzemben elhatá­rozták, hogy különböző apró­ságokat rejtenek ed, lenne egy javaslatunk: inkább sült ma­lacot vagy libacombot tegyenek a kenyérbe. Annak jobban örülne a vásárló. De a legjob­ban azt szeretné, ha a kenyér csak a hagyományos alkatré­szekből állna. Ügy mint liszt, kovász stb. Meg lehetne pró­bálni? * * * A VILÁG LEGMÉLYEBB VIZŰ FOLYÓJA a nyugat- virginiai New River. A folyó tnéiysége egyes pontokon eléri a négyszáz métert. Mikor erkölcsös a hastánc? A Közalkalmazottak Szakszerve­zete évről évre jelentős anyagi ál­dozatokat hoz, hogy a közhivatali dolgozók közül minél többen üdül­hessenet. Az idei évre elfogadott Az egyiptami folyóiratok üdülési programban elsősorban a’r .r" r , , , ,, .a ,, családos közalkalmazottakra gon- > hírt adtak Q.TTOL, doltak: Balatonlellén campinget hogy az erkölcsrendészeti ha­»emelnek«, ahol a nyári szünidő­ben 100—150 családot helyezhetnek el. A tábor árnyas fák alatt víz­vezetékkel is fölszerelt, húsz ví- kendházból áll majd, amelyekbe két-három gyermekes családok is kényelmesen elférnek. Bővítik a külföldi üdültetés kereteit is. A Jogász Szövetséggel közösen pél­dául lehetővé teszik 100—150 jo­gász üdülését az NDK-ban, Cseh­szlovákiában és Lengyelországban. (MTI) c/lnti bácsi /| z emberek egymás nézni az*> ablakon, nevetgél, (yC mögött lépkednek a hogy milyen bátor ez a. kis puha hóban. Elöl Ba- vénember. Aközben nai, mögötte Fekete, leghátul megtéri ököllel az ajtót, be is Balogh. Erre nincs már nyom, kiált: a lámpák fénye se jut idáig. — Nyissa ki, Anti bá :si! Kerekesek földjén vágnak ke- Odabent lusta tűz ég az ap­resztül, szép háztáji kertészet ró vaskályhában, öreg Tatár a volt itt a nyáron, alacsony te- baklábú asztál mellett bóbis- rület, kapott nedvességet apa- kol, literes üveg előtte, és csí- tákból. Most fél lábszárig ér kos kendőben kenyér, szalon- rajta a hó, őszi szántás meg- na. Nagyön fölijedt a kiáltásra, keményeden barázdáin bicsák- előbb arra gondol, hogy elfúj- lanak meg olykor a csizmák, ja inkább a petróleumos Iá 'ú- Banaiék öreg Tatárt kere- pát, de aztán magához sík. Az előbb futott át hozzá- egészen, feláll görnyedten, juk a szövetkezet központjába kinyitja az ajtót. Pintérné Tatár Rózái, hogy Hideg szalad be az emberek ebéd után elment az apja, se- melleit, le se verik csizmájukr- hol sem találja, segítsenek rói a havat, nem árt itt a megkeresni. Az emberek most fölápadlónak, legalább meg- a szőlő felé tartanak, Balogh- eszi egy kicsit a port. nak jutott eszébe, jó lenne öreg csont! fjren __ Tudiátok azt ■ - — cfU **zdi Banai, amint oreg' I vajatok azt kezet fognak sor- n .. _ - - , tu-u-iAxt-crrv muy oc ban az öreggel. — Maga itt különb nálam. Ereje sincs tán megnézni, hátha a pincébe kujtorgott el az öreg. Kutya ugat a hátúk mögött, mulatozik, aztán az egész fa­nem havazik már, a magas fölverik már utána! égen halvány sarlóval sárgái- A csöpp emher fölnéz rá, és lik a hold, laza vitorlákkal yisszatotyog a helyére, felhőhajók húznak el előtte. __ Verjék __ mondja ' fél­— Nem hiszem, hogy erre vállról. — Verhetik. Kibírja a jött — mondja Fekete. — Hi- falu. szén beleveszett volna ebbe a — Nem úgy van ám az, hóba. hallja! — perel tovább Banai Az emberek összenéznek, az- Fekete. — Aztán gyerünk ha- ha nem is volna több monda­tán az öreg arcát, az üveget za, mert a lánya azt se tudja, nivalója, rámered a poharára, figyelik: fél liter lehet benne, hói áll a feje. aztán megfogja, lekoccantja a A pohár, az üres előtte. — A nyakán — mondja er- talpát az asztalra és iszik. — No, üljetek le, ne táto- re az öreg, és ő is megfogja a — Kibabráltatok velem — gassatok — szólt rájuk, és poharát. mondja megint, amint leteszi __széttörli a bajszát a száraz . Koccintanak, hidegen kor- a poharat. F ekete kezével. — Azért ihattok ná- tyan le a bor a torkokon, — Van magának igen jó el­lam. Szívesen is adom. Pedig Banai megtörli a száját a tartója — felel Fekete. — A egyőtök se érdemli. Én mon- kézfejével, és kérdezni akar beadott földjei után is kap dóm tinéktek. Tatár Antal — valamit, de az öreg megelőzi, egy kis nyugdíjat, igazán nem és hátranyúl a kicsi kendős — Most aztán belenevethet- panaszkodhat, hiszen be se polchoz, poharakat vesz elő. tek a markotokba. vehettük volna ilyen korral! Igyatok. — Az istenbe, hallja, mikiet — De nem is jöttetek! Leg­Az emberek állnak, megint beszél maga?! — - kérdi éré- alább elnéztetek volna hoz- csak a szemükkel beszélnek, lyesen Balogh. zám, hogy így meg úgy ez meg látják már, hogy az öreg nem — Tudom én — mondja er- az, ahogyan illik, ázott el, tisztán mondja a sza- re. — Jól tudom. Van énnekem Az emberek is isznak de- _ rakat, s értelmük is van. eszem. EUiihetitek nekem! minek, Balogh megpróbál még ^cr ® szurkolás wcwi tetszik K.an>torelcfaoz, azokhoz el tud— magyarázkodnÁ de az öreg nekik. tatok menni, rongyosok! Meg csak legyint, amint elkezdi. P Csutorás Vincéhez. Ahhoz volt ~ CsUömek Banai fogja eszetek! •Legalább hívtatok volna, az-»"ÄHfS — — bácsi, miért haragszik maga magát egy kicsit mérgesen Ba­logh. — Miket? — mordul rá az öreg. — Kocsis Péterhez is el tudtatok menni. Pedig az se és miránk, az lenne az első. — No, tölts — mordul rá az ti gyón jól. Legkivált éppen no­te, benne, ismerlek én tégedet jól gyerekkorod óta, amikor még annyi. Ez fáj énnekem , , , ,,,, , , nagyon. Ki sem mondhatom akkorka voltál, hogy szegény ^tetek Azokat — Nahát, akkor hívjuk! — áll föl Fekete. — Mégpedig haza, mert várja a leánya. Az öreg csak annyit mond erre, hogy töltsenek, s akkor látja, hogy üres az üveg. Fel . akar tápászkodni, hogy le- r „ mehjen a hébérrel, de vissza­bevettétek tartíak- Csak gyerünk! - biztat- nagy "XTe^e* tunk, h^y ’ki mert jönmüyen bácsi? - kérdezi teleszájjal. dűl nekivágni? Odahaza üres időben — mondja Fekete, és — No, ládd-e! Most eszedbe tán a korsó? leül a keskeny padra az öreg jut! — örvendezik az — Záróra — mondja Banai, és megfogja a hóna alatt, fel­állítja. — Hazafelé! — No, jó, jó — igyekszik szabadulni a fogásból. — támo­gassatok engem. Jól állok- én a magam lábán — és indulni készül. Fölveszi az asztalról a öreg, kenyeres kendőt, összecsavarja, atö nélkül. Tudom én. Egyet, deto vizet, hogy megtaláljon ^ fá _ benne. Errol eszembe jut: no, töltsön valamely ötök, mert Most Fekete neveti el ma­igen nagyon remeg a kezem. Qat. Nyolcvanhét esztendős vagyok. — Hogy a szövetkezet végett “ — Éppen azért csodálko- tiem mentünk magához, Anti ja Banai, és igyekszik még jobban megrövidíteni az utat. AJakor már látják a hó kék _ ... emiked_ mellé. Megfogja a korsót, tölt hogy így észhez téritette őket. öé legyűr ja a kabátzsebébe, áz­lSSZlTt?ke?e°*Lcaüá vű7n - Van odaZa is. « ** poharakba. Akkor nem járt rá az eszed, tán Fekete rászól, hogy men­leneic Kopasz, JcK-ere anacaii, . _ peyete — Éppen holnap leszek Akkor en senki voltam tineK- jen csak, o elfujja majd a laposan csücsülő présházakat CsMhogyaz^m^. a mtók nyolcvanat - folytatja azték. Elsüllyedhettek szégyene- lámpát. emberre öreg, mintha erről most so- tekben. '“J/ívül gondosan bezárja . fvM-« kát akarna beszélni, de mist /~“7~ ölderül mind a három az öreg az ajtót, az Az vágyó , gondol. s— Ti aztán jól kibab- ( M^ ember, Banai átfogja emberek fölnéznek a — Isten éltessen. Te meg faltatok velem, halljátok! " az öreg vállát, le is hígfelhős égre, aztán ketten is Balogh Misi, igaz-e? Ezen töprenkedek én már dél ül melléje a pad másik ve- meg akarják, fogni, hogy se­— Az hát. óta egymagámban, hogy a fe- gére: gitsék a nehéz úton. __ Legyél. Ha már annak rve vinné el a jódolgatokat! — Idehallgasson. Anti bá- — Elmenjetek ám! — szólt s zült anyád Szép név az: Ba- Meg Nemes Ferkó. Palotás esi! Nyolcvanöt esztendős volt rájuk erélyesen. — Nincs még Húsz métert kell még ka- logh Mihály Apád is az volt. Mihály. Az tinálatok az elnök, maga akkor, hogyan is gondol- szükségem énnekem mankóra! paszkodniuk a poros hóban, és Nagybajuszú Balogh Mihálu. tudom én. hatott ilyenre? És irányt vesz a nagy hóban ott állnak a zsúptetős ki;si Te már struccoltatod. Máimó- — Hát akkor Isten éltesse — — Az ilyent se lehet elhagy- a fdlu felé. ház előtt. Banai megpróbál be- di szerint, emeli váratlanul * poharát ni — morog csöndesen, s mint- Ormos Gerö is. Kunék szőlőjénél fordulnak be a külső dűlőre, és Banai, aki most hat-nyolc lépéssel elöl jár, visszaszó1 hangosan: — Mondtam én! Világosság van náluk! tóságok és a cenzúra illetékes­ségi vitát folytatták egymással, melyikükre tartozik a hastánc­cal kapcsolatos intézkedések meghozatala. Az EAK-ban egy időben a mulatók és a televí­zió műsoráról teljesen ki akar­ták tiltani ezt az ősi arab tán­cot. Bőven akadtak azonban védelmezői, akik kifejtették, hogy ennek a »nemes keleti művészetnek« nem szabad ki­halnia, hiszen már a régi gö­rögök idejében is hozzátarto-: zott a kultúrához. A különös vita végül kompromisszummal fejeződött be: az egyiptomi ál­lamtanács engedélyezte a has­táncot azzal a föltétellel, hogy a táncosnők köldökének nem szabad látszania. A tettes nem ismeretlen. Furcsa »zsebtolvajt« lepleztek le a veszprémi vágóhíd hentesei. A tettes hétéves, Hímes névre hall­gató magyar-tarka tehén, ‘»aki« — mint a boncolásnál kiderült — el-; látta magát korunk egyik nélkü­lözhetetlen használati tárgyával. A! jámbor kérődző bendőjéből általá­nos megdöbbenésre teljesen ép állapotban kiemeltek egy — zseb­órát. A cilinderes öreg szerkezet a “lopás« idején már nem lehetett' a legjobb karban, de Hímes szem­mel láthatóan rendbe hozta. Az; állat gyomomedvei ugyanis eltün­tették, leoldották a fém rozsdáját, s az óra csillog, mint az új. A “bűntett« körülményei tisztázatla­nok: valószínűleg forgalmas állat- vásáron vagy éppen az istállóban történt a »bekebelezés«. Csak rózsaszínű levélpapíron New Orleans-ban rózsaszínű szívvel díszített levélszekrényeket! szereltek föl kizárólag szerelmes-; levelek számára. Az ilyen szekré- < nyekbe bedobott leveleket különös | gonddal és pontossággal kézbesji-; tik, de csakis akkor, ha rózsaszí­nű levélpapírra írták őket. Somoggi Mwlap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelés szerkesztő: KISDEAK JOZSFF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László TiborC) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ffc I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom