Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 50 FILL.fR SomogyiNéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 9. SZÓM PÉMTEH, 1962. JANUÁR 12. Mai számunk tartalmából: Bujtatott státus (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) Anti bácsi (6. o.) KAPOSVAR OTEVES TERVÉRŐL tárgyalt együttes ülésén a városi pártbizottság és a városi tanács végrehajtó bizottsága 340 millió forint jut a máso­dik ötéves terv időszakában Kaposvár fejlesztésére. Ebből építik az új és fejlesztik a régi üziemeket, javítják a város kulturális és egészségügyi hely­zetét, ebből teremtenek újabb sportolási lehetőségeket. Mosodát építenek három és fial millió forintos költséggel, korszerű autójavító vállalat lé­tesítésére pedig 8 millió forin­tot fordítanak. A kenyérgyár építését — amely 10 millió fo­rintba kerül — 1963-ban feje­zik be. Fejlesztik a szövetkezeti ipart, hogy a szolgáltatás szán- vonalát emelhessék. Ezért nem megnyugtató az, hoo-v a tervezett 22 és fél millió forintos beruházás­nak csak tíz százaléka jut új gépekre. Bölcsödét, óvodát, üzleteket lé­tesítenek, s állami, szövetkeze­ti és magánerőből 1472 lakás készül. Közfürdőt, mellette pe­dig nyitott és fedett uszodát építenek. Az IKV a házak ta­tarozásába 31 millió forintot szán. Mint e számok is mutatják, Kaposvár az ötéves terv idő­szakában jelentős fejlődésen megy keresztül. Amint azon­ban a tanácskozás megállapí­totta, e terv szerint sem oldód­nak meg azok az alapvető prob­lémák, melyek máris jelentő­sen gátolják a város fejlődé­sét. Az egyik ilyen probléma, hogy kevés az általános iskolai tanterem. Kaposváron jelenleg 97 általá­nos iskolai tanterem és 6442 tanuló van. 1958-tól mindösz- sze 10 tanteremmel gyarapod­tak általános iskoláink, viszont a tanulók száma évenként 390- nel emelkedett. Egy tanterem­re 66 tanuló jut, ez az orszá­gos átlagnál 10,6 százalékkal több. Kaposvár lakóinak száma az ötéves terv végéire eléri az 50 ezret. Az ipari üzemek fejlő­désével emelkedik a dolgozó nők száma, s még nagyobb szükség lesz új tantermekre, iskolai napközi otthonokig. A körzetesítés folytán a város környékén lakó gyermekek is a megyeszékhelyre járnak majd iskolátoa. A zsúfoltság már mo6t is nehezíti az oktató-ne­velő munkát. Ezért érthetetlen, hogy a me- , gyei tanács a négy általá­nos és két középiskola bővítésének, valamint egy új 12 tantermes általános iskola építésének tervét nem hagyta jóyá. A város vízellátásának meg­oldása a másik égetően fontos kérdés. Kaposvár lakóinak, ipari üzemeinek naponta 11 750 köbméter vízre van szükségük. Ezzel szemben a vízművek és néhány önellátó üzem napi ter­melése csak 9660 köbméter. Az ötéves terv végére a mostaninál jóval több víz­re lesz szükség. Ennek biz­tosításáról azonban a me­gyei tanács tervjavaslatá­ban nem gondoskodtak. Azon vitáznak; hogy víztorony vagy esetleg tárolómedencék építésével biztosítsák-e a vá­ros vízellátását. De hiszen en­nek csak akkor lenne értelme, ha bőviben volnánk a víznek! Van a Keceű-hegyben tároló­medence, abban azonban nem­hogy nyáron, de még télen sem igen lehet vizet találni. Meg kellene vizsgálni, hol ta­lálható Kaposvár környékén vizbö terület, s miként lehetne azt Kaposvár vízellátására fel­használni. S erre nem néhány év múlva, hanem már most kell gondolni, most kell rá pénzt biztosítani. 174 ezer forint bankbetétje fan a loponár és Vidéke Körzeti Foisz-neb (Tudósítónktól.) A múlt évi gazdálkodás mérlegét most készítik a To- ponár és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezetnél. Az elő­zetes adatokbpl máris megál­lapítható, hogy számottevő eredménnyel zárták az 1961-es esztendőt Nyereségük körül­belül 210 ezer forint. A résa- jegyala.pot 29 475 forinttal nö­velték. Nagy sikerrel műkö­dött a felvásárlási üzemég: a tervezettnél csaknem 45 szá­zalékkal több: 1 millió 189 ezer forint értékű árut vettek át.' Minderről Pozsgai János, az igazgatóság elnöke a nemrégi­ben megtartott vezetőségvá- laszló küldöttgyűlésen szá­molt be. Szövetkezetük — amelynek működési területébe a székhelyközség mellett Zi- mány. Őrei és Répáspuszta is beletartozik — anyagilag min­den eddiginél jobban áll. összvagyonuk és saját vagyo­nuk azonos egymással, vagyis jelenleg állami hitel nélkül gazdálkodnak. Sőt az árufor­galom lebonyolításához, a mű­ködéshez szükséges összegen felüli pénzük, 174 ezer forint­juk betétben van a Magyar Nemzeti Banknál. A Toponár és Vidéke Kör­zeti Fmsz a közepes nagyságú szövetkezetek közé tartozik. Kategóriájában az elsők között halad. Többszörös kitüntetése tanúskodik erről. Újabb et tsz alkalmazza a pénzbeli munkadíjazást megyénkben A barcsi Vörös Csillag és a óíoki Egyetértés Tsz példá­it követve az idén öt közös izdaság: a homokszentgyör- ,ó Zöldmező, a kercseligeti úzakalász, a babácsai Űj Vi- g, a nagybajomi Zöldmező és szuloki Fetőfi Tsz tért le a tun kaegység- rends z erről. és riasztotta a pénzbeli munka- íjazást . Nemrégiben Siófokon meg- jszélésen vettek részt ezek­ek a termelőszövetkezeteknek 5 elnökei és főkönyvelői: ta- ulmányozták és megvitatták i Egyetértés Tsz-ben látotta- at, hogy odahaza a gyakor­iban valósítsák meg a szár­út tapasztalatokat. Mi az előnye ennek a bére- jsi formának, minek köszön­tő e módszer terjedő nép­biztosító takarmányt a tsz- töl megvásárolhatják. A ter­melési terv túlteljesítését a bé­rezésnek cinnél a módjánál is lehet premizálni. Az év köz­ben kifizetett munkadíj nem egésze, hanem legföljebb 80 százaléka a jövedelemnek. Ezért a szövetkezet tagjai az elszámolt munkadíj arányában év végén kiegészítő részese­dést kapnak. <\ pénzbeli munkadíjazás és jövedelemelosztás alapvető vetelménye, hogy a közös zdaság az árutermelés révén yamatos bevételre tegyen irt. s ebből fedezze havon- nti kiadásait, mert csak így dúsíthatja a tagok rendsze- ; fizetését. Ha elérték, hogy tagok m'nden hónapban zhez kapják az elvégzett' inka díját, akkor ez a mód- *r serkentő hatassal lesz. ,nt a siófoki példa is bizo- ítja: a pénzbeli munkadíja- , eredményeként 28 új be­lő jelentkezett az Egyetértés z-be. A tagok a szükséges menny­iségű kenyérgabonát és a ztáji állatállomány ellátását 1957 óta csaknem háromszorosára nőtt a könyvforgalom a falvakban (Tudósítónktól.) A falvak ikönyvelláitása 1957- tőd kezdve a földmüvesszövet- kezetek járási központjainak kezelésében működó könyves­boltok feladata. Megyénkben mind a hat szövetkezeti köny­vesbolt megszervezte bizomá­nyosi hálózatát. A 430 bizomá­nyos nemcsak a falvakat, ha­nem a pusztákat is járja. A könyvesboltok é9 bizomá­nyosok 1957-ben 1 millió 425 ezer forint értékű könyvet ad­tak el. A múlit évben 3 millió 963 ezer forint volt a könyve­kért kapott összeg. Egy lakos­ra az első esztendőben 4,65, tavaly pedig 12,95 forintos könyvvásárlás jutott a szövet­kezeti könyvesboltok működé­si területén. A szövetkezeti hálózat az idén 4,2 millió forint értékű könyvet hoz forgalomba. Folyamatosan szállítják a zöldségfélék vetőmagját a termelőszövetkezetekbe (Tudósítóinktól.) A Szövetkezetek Megyei Ér­tékesítő Központja 119 közös gazdasággal szerződött zöld­ségfélék termesztésére. Szá­mos termelőszövetkezet jelen­tősen növeli kertészetének te­rületét. Főleg a Balaton men­tén és Kaposvár környékén termelnek nagyobb mennyisé­gű zöldséget. A szerződések alapján a MÉK megkezdte a vetőmagvak .szállítását. Először a meleg­á.gyi hajtatáshoz szükséges ve­tőmagvakat küldték meg a termelőszövetkezeteknek. A korai és kelkáposzta meg a karfiol magját zömben már megkapták a termelők. Ezek­ben a naplókban rendelt a MÉK 70 holdra petrezselyem- és 90 holdra sárgarépamagot. A tervek szerint március vé­géig a kései vetéshez szüksé­ges magvakat is megkapják a termelőszövetkezetek* Kibővített ülést tartott az Országos Béketanucs Csütörtökön a parlament va- dásztermében kibővített ülést tartott az Országos Béketa­nács. A tanácskozást Szakosíts Árpád nyitotta meg. Megemlé­kezett Grősz József kalocsai érsekről, az Opus Paris intéző bizottsága elnökéről és Vedres Márk Kossuth-díjas szobrász- művészről, az Országos Béke- tanács elhunyt tagjairól, majd javaslatára egyhangúlag meg­választották az Országos Béke- tanács új tagjait: dr. Hamvas Endre Csanádi megyéspüspö­köt, az OBT katolikus bizott­ságának elnökét, dr. Sík End­rét, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagját és dr. Sőtér István Kossuth-díjast, a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a magyar Pen Club elnökét. Bejelentette, hogy Straub F. Bruno Kossuth- díjas akadémikus, az Országos Béketanács alelnöke más irá­nyú elfoglaltsága miatt fölmen­tését kérte alelnöki tiszte alól. Az Országos Béketanács tag­jai a bejelentést tudomásul vették. Dezséry László beszámolója Ezután Dezséry László fő­titkár beszámolt a béke-világ- mozgalom és a magyar béfce- mozgakna múlt évi munkájá­ról. _ — Ä múlt év — mondotta — a meg-megújuló és erősödő nemzetközi feszültség légköré­ben telt eL Sohasem volt idő­szerűbb és sohasem volt si­keresebb a bélke erőinek össze­fogása, mint éppen ebben az időszakban. A szocialista világrend­szer a béke javára vál­toztatta meg a nemzetkö­zi erőviszonyokat, s lehetetlenné tette, hogy az imperializmus egyoldalúan ha­tározza meg az emberiség törj- ténelmének további menetét —< A szocialista világrend- szer fejlődése, a kommunizmus nagyszerű perspektívája ösz­tönzést adott és ad a szabad­ságért, a nemzeti függetlensé­gért harcoló népeiknek is. Az elnyomott népek félszabadulá­sának történelmi folyamata ma már feltartóztathatatlan, és a gyarmati elnyomás sehol a világon nem talál erkölcsi tá­mogatást. A gyarmati rendszer tel­jes felszámolásának kü­szöbéhez értünk. Dezséry László^ a továbbiak­ban kitért arra, hogy az im­perializmus elnyomó gépezete vadsággal és kérlelhetetlenség- gel tör a népek szabadságmoz­galmaira és a gyarmati sorból felszabadult fiatal államokra. — Napjainkban a békemoz­galom — hangsúlyozta ezután — mindinkább antiimperialis- ta jelleglet is ölt Az elnyo­mott, gyarmati sorban! sínylő­dő országokban összefonódik a nemzeti függetlenségért foly­tatott küzdelemmel — mondot­ta, majd így folytatta: — A béke hívei világszerte sokasodnak, s mozgalmunk az elmúlt időszakiban is sok szép sikert, nagyszerű eredményt ért el. A béke erőinek is ré­szük van abban, hogy az ame­rikai imperialisták kubai in­tervenciója vereséget szenve­dett; hogy egy sor nemzetközi kérdésben kénytelenek tár­gyalóasztalhoz ülni a nyugati hatalmak, hogy sorra nyerik el függetlenségüket a gyarmati és félgyarmati sorban sínylődő népek. — Büszkén mondhatjuk: ezeknek a győzelmeknek a magyar békemozgalom is kovácsa volt. Mozgalmunk évek óta nem ért el olyan jelentős eredménye­ket, mint éppen a múlt esz­tendőiben. Nagy hatású volt az ázsiai és afrikai népek iránti szolidaritás jegyében lezajlott eseménysorozat. Pest megyében több mint négyezer kis- és nagygyűlést tartottak, s ezrek vettek részt a Virrad a fekete kontinensen című előadásokon. Az Országos Béketanács kez- demenyeaésere népünk üz­emelte szavát a spanyol poli­tikai foglyok és száműzöttek amnesztiájáért, tiltakozott a Kubát ért amerikai támadás ellen stb. — örvendetesen fejlődtek nemzetközi kapcsolataink is. Ma már több mint ötven ország békemozgalmával tartjuk a kapcsolatot. — Az idén arra törekszünk, hogy új módszerek alkalmazá­sával is még hathatósabban rá­irányíthassuk a közvélemény figyelmét, fokozzuk érdeklődé­sét a nemzetközi élet, a hábo­rú és a béke kérdésiéire. — Sok^a tennivalónk, de rendelkezésünkre áll a magyar ás a nemzetközi békemozga­lom több mint egy évtizednyi tapasztalata. Gazdag tárház ez, s bátran kell meríteni be­lőle. Alapvető célunk, hogy minél több olyan emberhez is eljussunk békemozgalmi mun­kánkkal, aki eddig még nem érdeklődött a nemzetközi po­litika kérdései iránt, s hogy az eddiginél szélesebb körben megértessük: egész népünk szava és tettei, mindennapi munkája is hozzájárul az em­beriség nagy álmának megva­lósulásához, a fegyverek és háború nélküli világ megte­remtéséhez. A hozzászólások előtt a ta­nácskozáson vendégként meg­jelent G. V. Jefimov, a le- ningrádi Zsdánov egyetem rek­torhelyettese és dr. Aldo Lins e Silva, a Demokratikus Jogá­szok Nemzetközi Szövetsége brazil tagozatának elnökségi tagja — aki a brazil békehar­cosok képviseletében vett részt a tanácskozásom — üdvözölte a megjelenteket. A továbbiakban többek kö­zött dr. Ortutay Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Beresztózzy Miklós, az Országos Béketa­nács katolikus bizottságának főtitkára, Beckl Sándor, a SZOT titkára, dr. Zsebök Zol­tán Kossuth-díjas egyetemi ta­nár szólalt föl, majd Dezséry László válasza után az Orszá­gos. Béketanács jóváhagyta beszámolót és az 1962. munkatervet. (MTI) a éui A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyta az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezető­jének beszámolóját azokról az előkészületekről, amelyeket az esetleg bekövetkező magas víz­állás és belvíz elleni védekezés érdekében tettek. A kormány megvitatta és el­fogadta a földművelésügyi mi­niszter jelentését a növényter­mesztés 1961. évi eredményei- rőL Megállapította, hogy az aszályos időjárás termésesök- kentő hatását a nagyüzemi módszerek alkalmazása jelen­tősen mérsékelte. Az egészségügyi miniszter élőterjesztése alapján a kor, mány meghatározta az állami és társadalmi szervek felada­tait a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelemben. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Hét esztendeje rendszeresen elemzik 30 állami gazdaság gazdálkodási eredményeit Érdekes tapasztalatok a nagyüzemek munkájáról A Mezőgazdasagi Üzemszer­vezési Kutató Intézet, illetve megalakulása előtt égjük elődje, az Állami Gazdaságok Üzemszervezési Kutató Inté­zete 1955' óta rendszeresen gyűjti és elemzi 30 állami gaz­daság munkájának legfontosabb adatait. Kiváló közgazdászok évről évre dinamikus elemzésit végeznek a termelés színvona­lára, a fejlesztést meghatározó tényezőkre, a munkatermelé­kenység növekedésére és a ter­melés jövedelmezőségére vo­natkozóan. A vizsgált állami gazdaságokat úgy választották ki, hogy egyrészt hazánk leg­fontosabb tájait képviseljék, másrészt lehetőséget nyújta­nak a kis. közepes és a nagy területű gazdaságok eredmé­nyeinek összehasonlítására. A hét éve tartó munka szá­mos érdekes tapasztalatot ho­zott. _ Minden vizsgált gazda­ságban jelentős mértékben nö­vekedett hét év alatt a terme­lés színvonala, az állattartásé évről évre egvenletesen, míg a növénytermesztésben az idő­járási viszonyok hatására időnként voltak visszaesések is. A vizsgált időszakban a 30 auami gazdaságban 12—13 szá­zalékkal csökkent a munkás- létszám, Ez a gépesítés és a vegyszerek fokozott alkalma­zása mellett az ösztönzőbb bé­rezésnek is köszönhető. Rész­ben ezeknek a vizsgalatoknak: a hatására megszűnt a terve­zésben az első években még tapasztalt sablonosság, a »dik­tált« tervszámok helyére a tájadottságoknak megfelelő ön­álló gazdálkodás került. Amikor a vizsgálatokat megkezditek, még rendkívül nagy volt a különbség az egyes üzemek gazdálkodási szímivana- la között; azóta az első vizs­gálatoknál rossznak minősített gazdaságok jelentős mértékben felzárkóztak a jók mögé. Hét évvel ezelőtt még általában a kisebb területű üzemeli voltak a jövedelmezőbbek, most a hét—tízezer holdasak ^gazdál­kodnak a legeredményesebben. A Mezőgazdasági Üzemszer­vezési Kutató Intézet az álla­mi gazdaságok munkájának elemzésekor szerzett tapaszta­latokat figyeHerabe véve most 30 termelőszövetkezetben is hasonló munkához kezdett. Ál­talában a már vizsgált állami gazdaságok közelében válasz­tották ki a termelőszövetkeze­teket, hogy az azonos tájadott­ságok mellett gazdálkodó üze­mek munkáját is összehason­líthassák. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom