Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

Csütörtök, 1962. január 11. s SOMOGYI NÍFLAY Ahol télen is tavasz van A járókelők, akik elmennek a Kanizsai utcai csinos és mo­dern építmény, az új baromfi­keltető állomás előtt, tán nem is gondolnak arra. hogy csak kívülről látszik kihaltnak az épület. Bent, a patikatisztasá­gú hatalmas, világos teremben egyenletes száraz meleg fo­gadja a januári látogatót. Iám, itt télen is tavasz van! Kinyílnak a vajszínű keltető- gépek ajtói, és érdekes lát­vány tárulkozik elénk: kikeli, tek az új esztendő első csir­kéi. Tizenötezer pelyhes csibe hagyta el ezekben a napokban a keltetőállomást. A gépbe ra­kott tojások háromnegyedéből kelt csibe, és ez jó eredmény­nek számít. Annak köszönhető ez, hogy az állomást tojással ellátó gazdaságok nagy gondot fordítanak a tenyésztésre. Az Alsóbogát! Állami Gazdaság pusztakovácsi üzemegysége Kikeltek a csibék. A korszerű keltetőterem, 12 gépegység van benne. például hetemként 10 ezer to­jást küld a keltetőbe, s ezek­nek a tojásoknak 86 százaléká­ból kel csirke. A tenyésztésre k jelölt úgynevezett mlntaköz- ségekböl behozott tojások ke- lési átlaga már rosszabb énnél, ment ezeken a helyeken — úgymond — kevesebb a ka­kas, nem elég »fiasak« a tojá­sok. A kel tetőállomás tavaly má­jusban kezdte meg működését, s év végéig 480 ezer naposcsi­bét adott a termelőszövetkeze­teknek, állami gazdaságoknak és egyéni baromfitenyésztők­nek. Az idén ennél is nagyobb feladatok várnak a keltetőál­lomásra. A közös gazdaságok sikerrel próbá'koztak a múlt évben a nagyüzemi baromfite­nyésztéssel úgyhogy az idén még nagyobb az igény a na­poscsibe iránt. A keltetők ez évben már 660 ezer nan^sc'f- béhez juttatják a tényésztő- ket. SVEJK A MÁSODIK VILÁQ HÁBORÚBAN o ZlNHÁZUNK falai kő- fj. zött valami forradal­mi új szele teremtett az eddig ismertnél frissebb, jobb ízű levegőt. A hazánkban lassan kibontakozó Brecht-kui- tusz hullámai végre elérkeztek hozzánk, és az első kaposvári bemutatóval színházunk új fe­jezetet nyitott meg történeté­nek lapjain. Miért új ez a fejezet, niiért kecsegtet nagy reményekkel, az ízlés forradalmával Brecht kaposvári honfoglalása és fo­gadtatása? Elsőként talán azt említeném magyarázatul, hogy a Csiky Gergely Színház szín­padán mind ez ideig csak ha­gyományos, a klasszikus szín­ház kitaposott útjait járó elő­adások születtek. Az a drámái színház volt tehát uralkodó eddig nálunk, amely a nézőt érzelmileg, a szívén keresztül közelíti meg, és illúziókba rin­gatja. Amelv színház előadá­sairól megrázva vagy feiüdülye tér vissza az ember a hétköz­napok józanító szürkeségbe, viszonylagos egyformaságába. Brecht viszont drámaírói mű­vészetében és színpadán éppen a hagyományos polgári eszkö­zöknek üzent hadat. A breehti színházban ártó méregnek szá­mít az a dráma, amely nézőjét érzelmileg teszi érdekeltté Brecht drámaírói nagyságának korszerűségének, ahogyan ő maga nevezte, »didaktikus" színházának a lényege a kö­zönség értelmi meggyőzése, legfőbb tárgya pedig a társa- dalomelcmzés. Brecht művé­szete az emberi észre épít, csak erre apellál. Nem akar álom­világba ringatni. Közönségé­ben ébren tartja a valódi vi­lág tudatát, hogy a néző a megértés után bírálni legyen ..........................képes azt, amit a színpad áz ♦ életből mentetten eléje tár. ? »Különcség ez? A színházi ha- UIU • } gyományok céltalan felrúgása. kiebrudalása napjaink színhá­zából? Brechtnél semmi sem céltalan! Ö tanítani akar, és jtanít is; tettekre akar serken- Item, és tettekre is serkent;. , . »nem kívülről, nem felületesen, . arról, hogy a va- . mszen a néző aktivizálásáig a j rost tanács köztisztasági cső- • meggyőzésen keresztül jut el. ; portja fittyet hány az egész- ♦ Az elmondottakból világo- ♦ re. Legföljebb csak akkor fsán látszik, hogv Brecht szín- l törődik vele, ha az újság }házénak elvi célkitűzése eb­♦ Erről a dologról sok szó ♦ esett. A Kanizsai utca és a ♦ Béke utca lakói Jelháboro- | dússal vegyes bosszúsággal ♦ beszélnek jben foglalható össze: úgy po- ’ litizálni, hogy a színház élő * társadalmi gyakorlatot terem­* jen. Mindezek után nem új do­* log, hogy a gyönyörködtetés, a a puszta eszté­itikai cél Brecht szemében el- j vetendő polgári maradvány, ö mégírja. Tavaly is Így volt. Két nap sem telt el azután, hogy az újságban megjelent a ciki» arról, hogy a Kani­zsai utca és a Béke utca . közti üres részen őserdőnyi S s^ói akozt.rtás gaz van, máris intézkedtek. Most bizonyára ismét erre . várnak. Legalábbis az utca joktat> & száműz mindent, ami Friss-e, nem törött-e a tojás — ezt vizsgálják pázók. a lám­I glll nPRÚHIRPETÉSEH 1111 Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként I,— Ft, vasár- éa ünnepnap 2.- Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap­kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. ADÁS-VÉTEL Beköltözhetően eladó Toponáron Kossuth u. 20. sz. alatti családi ház 1000 n-öl telekkel. _____(131) K aposvár, Petőfi u. 59. sz. alatt házrész beköltözhetően sürgősen eladó. (132) 2 mázsán felüli hízott sertés el­adó. Kaposvár, Füredi u. 58. (133) Tűzifa, szén kapható Gyimesi fa­kereskedőnél. Kaposvár, Sallai u. 3.__________________________(128) K aposvár, Egyenesi út 37. számú családi ház (mellékhelyiségekkel) 300 n-öl telekkel, gyümölcsfákkal beköltözhetően eladó. Érdeklődni Egyenesi Csárdánál lehet. (134) Villatelek z-nmirdi strandhoz kö­zel eladó. Nagy, Siófok, Ady u. 4. _____________ (419) E ladó Kaposvár, Szigetvári u. 138.__sz. ház beköltözhetően. (461) Hízott sertés, 150 kg-os, részletre is eladó. Kaposvár, Marx Karoly 11^20. _____ __ (460) E ladó 2 szobás családi ház be­költözhetően. Lad, Szabadság tér 3., Bóa. (459) | Eladó két szobából, konyhából,; mellékhelyiségekből álló családi' ház beköltözhetően. Kaposvár.: pankó Pista u. 46.__________(W])t városi tanács végrehajtó bu D upla rekamlé eladó, ugyanott} zotts&ga ^ több határoza_ Eladó beköltözhető kis családi ház. Kaposvár, Szigetvári u. 91. __________________________ (454) K omplett, modem ebédló igé­nyesnek eladó. Kaposvár, Kossuth L. u. 71.. du. 3—4-ig. (470) Eladó 1400 n-öl szóló Som-hegy eleien. Érdeklődni: Kaposvár. Vö­röshadsereg úti gyümölcsösödé o- »ál. (468) lakói igy vélekednek. Arról van szó, hogy né­hány lakó szeméttárolónak tartja ezt a területet. Az ősz óta több mázsára való szemetet hordtak oda. Hogy mi lenne, ha a tavasz itt ér­né a szemetet, arról jobb nem beszélni. Arról azonban igen, hogy mit lehetne ten­ni. De ezt illene tudni a köz­tisztasági csoportnak is. A kész sezlonok Ady E. u. 12. eladók. Kaposvár,} (kárpitosműhely). , } (465)} Toponáron, Vöröshadsereg u. 68. _ alatt kétszoba-lonyhás, előszobásj ház eladó, beköltözhető. Érdek-• lődnl: vasárnap. (463) j m CSERE Veszprémi egyszobás, komfortos? lakásomat elcserélném Balaton déli partján levőért megegyezéssel. Nagy, Siófok, Ady u. 5. (418) tot hozott a köztisztasági munkával kapcsolatban. Ha­tározat van arra is, hogy a köztisztaság ellen vétőket meg kell bírságolni. Az em­lített lakók közül még sen­kit sem büntettek meg. ti. S. !Ü ALLAS A Nagyatádi Gépállomás gumi- vulkanlráló szakembert, Hofherr és Diesel-motorszerelőket fölvesz. Órabér megegyezés szerint. Je­lentkezés a gépállomáson. (4082) Gépkezelőket fölvesz kisgépke- zelői vizsgával Somogy megyei Ta­tarozó Vállalat, Kaposvár, Május 1. U. 52. (472) iiiiií V E G V F S fiiig Tangóharmonikát javít, hangol Nagy hangszerész, Kaposvár, Hu- nvadl u. 36. (464) F'"tnl házaspár földet lavá-sal bérelne. Cím 469 számon a hirde­tőben. 4469) II Kaposvári Textilművek 15—17 éves korú, ált. is-kólái végzettség gél rendelkező kaposvári lakosú leányokat fonóipari tanulónak. jelentkézé«: 1962. jannár 31-ig naponta 12—14 ériig az üzem munkaügyi osztályán. (455) ja tanítványnak kiszemelt né- ♦ zöt megakadályozhatja abban, hogy gondolkozzon és ítélkez­zen. Ezekből logikusan követ­kezik Brecht «furcsaságainak-, a sznobok fülét sértő vaskos szókimondásának forradalmi tartalma, és annak a magya­rázata, hogy miért ragadta el első kapósvári jelentkezése al­kalmával a merőben másfajta színházhoz szokott közönséget. A »Svejk a második világ­háborúban« című szatírájában az író már olyan kipróbált eszközöket alkalmaz, amelyek meggátolják a nézőt abban, hogy megfeledkezzen a szín­háztól várt illúzió kedvéért az ábrázolt valóságról. Eszköztá­ra igen széles. Megtalálható ebben az egyszerű pátosztól a groteszk humorig, a maró iró­niáig minden, és ezek mellett az eszközök mellett biztos kéz­zel kezeli az úgynevezett el­idegenítő hatásokat, amelyek nem engedik semmiképpen sem feledni, hogy amit látunk, az játék. Emlékezzünk csak vissza az előadás meghökken­tő szcenikai fogásaira, a jól kezelt világítási effektusokra, a táblák, jelzések ki-bemozga- tására a válójában színpadi meztelenséget jelentő fekete körfüggöny előtt! Egyebek kö­zött ez a színpadi meztelenség jelenti Brecht újdonságát, lé­nyegét. ö csak a színpadra írt, itt bontakoztatja ki szöve­gével azt a mondanivalót, ami­re tanítani akar. Az imént em­lített elidegenítés funkciója az, hogy a néző visszazökkenjen a valóságba. Ilyen célokat szol­gál a beiktatott énekszámok sora is. Ezek a népi, balladai hangvételű dalok megszakítj ált a cselekményt, önálló szerepük van, szinte a drámát jelentik a drámában, amennyiben elő­adójuk nemcsak egyik szerep­lője a darabnak, hanem az író helyettese is, amikor valami­lyen tanulság summázásán van a sor. Ilyenkor az énekes elő­relép mintegy figyelmeztetni a nézőt, hogy kellő kritikai tá­volságból nézze tovább a való­ság egy darabját idéző játékot. A Csiky Gergely Színház fennállása óta nem váltott ki olyan szenvedélyes vitát szín­padi szerző, mint Bertolt Brecht és itt bemutatott szatí­rája. A vita, a lelkesedés, még a fanyalgó polgári elmaraszta­lás is azt jelzi, hogy közönsé­günkben bénne él a korszerű, a mai színház igénye, és minél "orróbbá válnak ezek a viták, annál inkább kielégítést érde­mel, követel ez az igény. Még valamit talán szükséges följegyezni, mielőtt a szatíra előadásáról szólnánk: »Aki Brechtben csak a költőt, a drámaírót akarja észrevenni, éppúgy félreérti, mint aki ben­ne csak a szellemes színpadi­mestert látja meg vagy éppen csak a marxista eszmék »pro- pagátorát«. Brecht nemcsak ki­váló drámaíró volt, aki mellé­kesen rendezéssel is foglalko­zott, vagy fordítva: nemcsak mester-rendező és színházszer­vező, aki műsort is irt saját színpada számára, nemcsak nagyszabású drámaíró és szín­padművész, aki világnézetének a marxizmust, politikai bázi­sának a kommunista pártot választotta, hanem egyetlen művészegyéniség: Bertolt Brecht, aki élete céljának az osztályharcos szocialista szín­művészet megteremtését te­kintette. Ebbe a célba a költé­szet, a dráma, a színpadi és világnézet egyaránt beletarto­zik: a célkitűzés sérelme nél­kül egyiket sem lehet a má­siktól különválasztani.« Ez az idézet, úgy hiszem, frappáns válasz a fanyalgók- nak, és summás értékigazolás azok számára, akik megszeret­ték Brechtet. Most pedig magáról az elő­adásról ... /-7-IATAL RENDEZŐNK, ( r. Szilágyi Sándor kap- " ta az idei színházi év egyik legszebb és legnagyobb művészi próbát jelentő felada­tát a Svejk színpadra állításá­val. Ez utóbbi szóhasználat tá­volról sem a rendezői munka lebecsülését kívánja hangsú­lyozni. Sőt! Az előbbiekben már szó esett arról, hogy a breehti színház illúziómentes, éppen ezért rendezői koncep­cióban mindvégig kézben tar­tott színpadra állítást igényel. Nemhiába. Fiatal rendezőnk az író intencióinak megfelelően szólította elénk a Harmadik Birodalom halálténcának ret­tenetes időszakát, ezen belül a minden idők kisemberét képviselő Svejket. A rendezés egy pillanatra sem feledkezett meg a breehti színpad céljáról, arról tehát, hogy ez az érte­lemhez kíván szólni; kitűnően bánt azokkal a hatásokkal (a szcenikai fogásokkal, jelzések­kel, világítással, a beiktatott énekszámokkal), amelyek a né­zőt nem érzelmileg ragadják magukkal, hanem értelmét foglalkoztatják, bírálatra kész­tetik. Jól fölépített előadást láttunk, és ennek az előadás­nak fölfelé Ívelő dinamikáját nem zavarta meg semmi, még a bonyolult technikai megol­dások sem. S már ez igen nagy szó! De legnagyobb érdeme ta­lán Szilágyi Sándor rendezésé­nek az, hogy színészeinkkel tö­kéletesen elfogadtatta a brech- ti játékstílust, amelynek tör­vényei nem ellenzik ugyan a színészi elmélyülést, de azt követelik a művésztől, hogy ne azonosuljon hősével, de mutassa be hitelesen, leplezze le egyértelműen erényeit és hi­báit. A rendezésnek tehát az ábrázolás breehti eszközeit kel­lett fölfedeztetnie a színészek­kel, Elmondhatjuk, hogy egy­két (jelentőségében nem nagy) szerep alakítójától eltekintve ez is sikerült. Jt NÉPES EGYÜTTES­BŐL BÖL nemcsak azért kell elsőként említe­nünk Fillár István nevét, mert a Brecht-szatíra főszerepében láthattuk, hanem tnkao-a-ei 1, mert az ő — veszedelmesen és rokonszenvesen józan-bolond — Svejkje az előadás legfőbb erőssége. Anélkül az. hogy egy percre is törést szenvedne az új mcgjedr.nnb-i r»u>-i, . uiaiy szerint Svejket »csak« bemu­tatni kell; Svejknek »csal««ta­nítania kell gyilkos, leleplező iróniájával; »csak» rámutatni egy történelmi korszak letűnt őrültjeire, a világot pusztulás­ra szánó fasizmusra, a pattogó katonazene hangjaira halálba masírozókra. Akárcsak Hasek azonos indítású és nevű hőse, ez a Svejk sem fárad bele a leleplezés munkájába, és ép­pen ezzel kényszerít bennün­ket arra, hogy értelmileg azo­nosuljunk vele. Fillár Svjek- je — bárhol találkozunk is vele a játék folyamán — min­dig azokat a gondolatainkat mondja ki, amelyeket a szatí­ra ébresztett bennünk, amiket az ő bőrében, helyében mi mondanánk. Azt hiszem, ennél rangosabb elismerést a kritika nem is fogalmazhatna meg. Takács Anna Anna Kopec- ka szerepében, Csorba István pedig Baulonnak, Svejk nagy­evő. hnsnártisápéval erkölcsi elkárhozásra is képes barát­jának szerepében szói- lua az előadás sikerét. Mindkét figu­ra bemutatása kitűnő, szép pél­dája a breehti emberábrázolás­nak. Kulturált, igen mértéktar­tó játék a jellemzője mindhá­rom alakításnak. Tiszta szív­vel vetem papírra, hogy a ki­fogástalanul összedolgozó .hár­mas — Svejk, Anna Kopecka és Baulon — a Svejk-előadás sikeres színre vitelének a mo­torja. A kisebb szerepekben emlí­tést érdemel Szokolay Ottó SS-legénye, Buliinger SS Scharführer szerepében a fi­gurát egyénien megrajzoló Ho- mokay Pál, valamint Kalmár Zsóka Jana és Vári Éva Kati szerepében. Hitler szatirikus megjelenítésével Somogyi Gé­za is jelentős mértékben járult hozzá az előadás sikeréhez. Lélegzetnyi kis szerepében kü­lönösen a fasizmus eszeveszett haláltáncát jelképező harctéri jelenetben tetszett leginkább. Nem emelnénk kifogást a Csihák László által színpadra állított ifjú FTohaska ellen sem, ha Csihák takarékosab­ban gazdálkodna hangjával, de Prohaska monoton hangossága nem egy helyen bántóan kilóg az együttesből. Színészileg jól megoldott alakítás mind Holl János SS-katonája, mirui pedig a tábori lelkész megformálása. Komlós István Gestapo-ügynö­kére is az imént mondottak vo­natkoznak. Q/EM VÁLLALKOZHA­/C. TOK arra, hogy az előadás valahány sze­replőjéről külön emlékezzek meg, bár sokkal többen érde­melnék az említést, mint ahá­nyat itt felsoroltam. Talán ennyit fűzhetnék még befeje­zésül mondandómhoz: az együttes tagjai valahányan te­hetségük arányában szolgálták az első kaposvári Brecht-be- mutató sikerét. László Ibolya. A Kaposvári Ingatlankezelő V. több 6ve& gyakorlattal rendelkező, vizsgázott építőipari normást keres azonnali fölvételre. Jelentkezés: Kaposvár, Kossuth tér 1. sz. II. e. (4088)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom