Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-31 / 25. szám

Szerda, 1962. január 31. 5 SOMOGYI NÉPLAP OLVASÓINK ÍRJÁK Mi akadályozna a íervsxerű termelést A Csurgói Faipari Vállalat több ezer köb­méter fűrészárut dolgoz föl évenként. Az üzem a kiutalt rönkből maga állítja elő a szükséges fűrészáru nagy részét. A vállalat vezetősége határozza meg, hogy egyes részle­geknek mennyit kell ebből termelniük. Fű­részáru hiányában azonban akadozik a rész­legek munkája. Előfordul, hogy az anyag (mi­vel nincs idő arra, hogy a fa teljesen megszá­radjon) túlságosan nedves, s így a feldolgo­zásnál sok bosszúságot okoz. A vállalat keretfűrészei legalább 50—60 éve dolgoznak; régiek, elavultak, korszerűtlenek. Noha két évvel ezelőtt generálozták őke', mégse működnek biztonságosan. Szinte heten­ként kell javítani a fűrészeket. Jelenleg a nagy fűrészgépen végeznek generáljavítást. Előfordulhat, hogy az egyhetes javítás után újra leáll. Hiába határozza meg pontosan a vállalat főmérnöke, hogy hol mennyi fűrész­árut kell termelni, az ütemterv csak papíron van meg, a sok kiesés felborítja az üzem munkáját. A fűrészüzem mintegy hatvan dolgozót fog­lalkoztat, ha a szállítókat és a rakodókat is beleszámítjuk. A keretfűrészek leállása miat> állandóan át kell őket csoportosítani. Ez a termelésen is érezhető, a dolgozók keresete pedig csökken emiatt. Az állandó vándorlás csökkenti a munkakedvet, akadályozza a szo­cialista címért küzdő brigádok szervezését, a verseny értékelését. Ha szükséges, a felsőbb szervek nyilván gondoskodnak arról, hpgy az üzemnek legyen fűrészáruja. Azonban a fűrészgépek végleges elromlása után mi lesz a dolgozókkal? A Csurgói Faipari Vállalat nem kapott be­ruházást új keretfűrészre, s mivel ezt csak külföldről lehet beszerezni, a devizagazdál­kodás megnehezíti a dolgunkat. De kínálkoz­na egy lehetőség: at utóbbi években korsze­rűsítették az Országos Erdészeti Főigazgató­sághoz tartozó állami fűrészüzemeket. Mo­dem, nagy kapacitású gépekre cserélték ki a régieket. A mi vállalatunk fűrészgépeihez ké­pest ezek a »régiek« egészen modemek. Eze­ket jelenleg az említett vállalatoknál tárol­ják, nem használják őket. Ha egy ilyet kap­hatnánk, egy csapásra megszűnnének az aka­dályok. A vállalat vezetősége a párt- és szakszerve­zettel karöltve megtette a szükséges intézke­déseket. A dolgozók kíváncsian várják a fel­sőbb szervek döntését. Szabó Imre levelező. SZERDA ESTE BALATONLELLÉN Hol késik a rádióm? Tavaly októberben rádiót vásároltam a heresznyei szö­vetkezeti boltban. Mivel nem szólt tisztán, december 4-én elküldtem Kaposvárra, a Rá­dió- és Televíziójavító Szolgá­lathoz. Háromszor érdeklőd­tem már, hogy mi van a rá­diómmal. Legutóbb azt a vá­laszt kaptam, hogy még a hé­ten elkészül. Két hét telt el azóta, de a készülék még min­dig nem érkezett meg. Bosz- szantó, hogy a rádió olyan rövid ideig működött, még bosszantóbb, hogy ennyit kell várni a javításra. Migács Anna Hereszinye (A Gépipari Elektromos Karban­tartó Vállalat január 26-án a da­rabárus járattal elküldte a rádiót. Az R—999-F. típusú készülék a Székesfehérvári Vadásztölténygyár- ban készült. A hangszóró kiveze­tése leszakadt, újból kellett vol­na membránozni. Kaposváron nem javítanak hangszórókat, az Ilyen munkákat a pécsiek végzik. Mivel a gépben új típusú hangszóró van, s megfelelő anyag Pécsen sem volt, ott sem tudták megjavítani a rádiót. A kaposvári szolgálat vé­gül úgy segített Migács Annáékon, hogy égy más típusú hangszórót épített bs a készülékbe. Nem a javítószolgálat a ludas tehát ab­ban. hogy ilyen sokáig hevert Ka­posváron a rádió. • * * Mif csinálnak esténként a balatonlelleiek? Hét óra le­hetett, amikor benyitottunk a művelődési otthonba. Igaz­gatója, Hajdú Sándomé az idén került a leltei iskolába, azelőtt Kishegyen tanított. A művelődési munkát nagy szorgalommal végezte, ezért tüntette ki a KISZ Központi Bizottsága aranykoszorús jelvénnyel. Ma olyan 150-en keresték föl a művelődési otthont. Nézzünk szét egy ki­csit, hogy ki mit csinál. Évek óta jó híre van a ké­zimunka szakkörnek. A lá­nyok, asszonyok szívesen is­merkednek a »íű művészeté­vel«. — Mit varrnak legszíve­sebben a tanfolyam hallga­tói? — kérdeztük Rádics Lászlónétól, a szakkör veze­tőjétől. — Sokféle hímzést tanul­tak már meg az asszonyok. Most a szűrhímzéses függö­nyök terjedtek el. A legszebb karádi térítőt Gácsi Mihályné varrja. A szakkör legidősebb látogató­ja G cnczölné. Hetvenötöáik évét tapossa, de még egy összejövetelről sem hiány­zott Most éppen egy sárközi konyhagarnitúrán dolgozik. Olyan szépen varrja, hogy még egy sárközi menyecske is megirigyelhetné. A szakkör tagjai szorgal­masan hímeznek, mivel köze­ledik február 11-e. Ekkor lesz a Latinka Sándor kulturális szemle körzeti bemutatója. Az asszonyok akkor akarják bemutatni a versenyre, illet­ve a kiállításra készült dara­bokat. Az csak természetes, hogy a legszebb munkákat szeretnék a járási kiállításra is elküldeni. Az ügyes kezű lányok és fiatalasszonyok hímzéseivel biztosan találko­zunk még. Táray Géza nevelő a szín­játszók »vezére«. A KISZ- szervezet tagjai Egri Viktor Virágzik a hárs című művét mutatták be karácsonykor a községben. A színpadon most is próbálnak. A szülei mun­kaközösség műsoros estre ké­szül. Bevételét az iskolának adják majd. Tavaly a leltei színtjászó csoport mindenfe­le nagy sikert aratott Tabi László Különleges világnap című vígjátékával. Még Ka­posváron, a megyei döntőn is megállták vele a helyü­ket. JVIost folytatását, az Es­küvőt tűzik műsorukra. Zeneszó szűrődik ki a nagyteremből. Harminchét fiatal a társastáncokat tanul­ja. . — Előre kettő, oldalt négy... — vezényel Dexler Jánosné. A tánctanár elégedett a csoporttal. Hetenként három­szor jönnek össze a fiatalok. Az összejöveteleken a helyes viselkedésről is szó esik. A lányok igen ügyesek, a fiúk azonban egy kicsit lemarad­tak. Igaz, hogy a február 10-i koszorúcskáig még van BOSSZANTÓ APRÓSÁGOK idő... A lányok gondja, hogy milyen ruhában menje­nek el a tanfolyamzáróra, az egyik kínai selyemből, a másik nylonból, a harmadik madérából, a negyedik kínai bársonyból varratja ruháját. Jó volna, ha minél több faluban lenne tánctanfo­lyam. A szemlén ugyanis eb­ből is lesz verseny. Remél­jük, hogy a leilei fiúk és lá­nyok bejutnak majd a döntő­be. Mivel kevés a helyiség, az énekesek és a népi táncosok ma nem fértek el a művelő­dési otthonba. Ok máskor tartják a próbájukat. A tv­terem zsúfolásig megtelt Helyet kértek az asztaliteni- szezők és a sakkozók is: a téli döntőre készülnek. A KISZ sem tétlenkedik. Szerdán klubnapot tartanak a szervezet tagjai, szomba­tonként a szellemi veTélke- dőn mérik össze tudásukat. Még a környező községekből is jönnek közéjük szórakozni és tanulni. Jabronka Panni KlSZ-titkár az ifjúgárdis­tákkal közösen vigyáz a rendre. Mikor a televízió bemon­dója jó éjszakát kívánt a né­zőknek, a leilei művelődési otthon látogatói elindultak hazafelé. Varga Teréz levelező. Ki tudná alkalmazni Csatos Istvánt? Csatos István VII. osztályos volt, amikor megbetegedett. Tizenhárom hétig feküdt gipsz­ben. Az orvosok így akarták ízületi betegségéből kigyógyí­tani. Amikor levették róla a gipszet, nem bírt lábra állni. Nehéz évek következtek. Csa­tos Istvánnak újra meg kel­lett tanulnia járni. 1953-ban beiratkozott a VIII. általános­ba. 1954-ben a Közgazdasági Technikum esti tagozatára je­lentkezett. Nem volt könnyű hóban, sárban eljárni az isko­lába. Akaratereje azonban le­győzte a nehézségeket. 1958- ban érettségizett. Azóta próbál elhelyezkedni, de nem sikerül. Több vállalatnál járt, ezzel küldték el: »Egészséges ember­re van szükségünk.« Csatos István 27 éves, és dolgozni szeretne. Ülőmunkára volnr szüksége, hogy ne kelljen tű! sokat mozognia. Mivel a váro­si tanács munkaközvetítő hiva­tala nem tud neki való helyet ajánlani, ezért fordulunk ez­úton a vállalatokhoz: ki tudna alkalmazni Csatos István Ka­posvár, Buzsáki utca 69. szám alatti olvasónkat? LEVELEKBŐL — LEVELEKRŐL Mikor lesz világos az utcánkban? A Somogyi Néplap január 24-i számában olvastam a »Sár van és sötétség a cseri hídon« című panaszt. Nálunk sár ugyan nincs, de sötétség az igen. Pedig itt lakunk a Bala­ton mellett. A körülöttünk lé­vő utcákban már mindenhol ég a villany. Csak éppen a Dessewffyben nem. Nagy volt az örömünk december elején: villanyoszlopokat hoztak az ut­cába. A szerelők pár nap alatt mindent fölszereltek. — No, kérem, ma este már nem kell sötétben botorkálni — mondta az égjük szerelő. Azóta több mint egy hónap eltelt, de még mindig nem égnek a villanyok. A kisfiam negyedik osztályos. Állandóan délután jár iskolába, hat-hét óra körül ér haza. Ilyenkor már koromsötét van. Férjem — beosztásánál fogva — mindig éjjel jár haza. Ö is botorkál. A mi utcánkig villanyfényes ú* vezet, utána a »sötétség biro­dalma« következik. Vajon mikor intézkedik már az Áramszolgáltató Vállalat? Duga Józsefné Zamárdi, Dessewffy u. 16. * * * Még oszlop se kell! A görgetegi állomás mintegy húsz méterre van az általános iskolá­tól. A vasút épületében csak pi- pics ég, az iskolában villany. A kuntelepi, ?. görgetegi, a rinya- szentkirályi és a rinyabessenyöi termelőszövetkezet általában a ké­ső esti órákban, sőt nagyon sok­szor éjszaka rakodik, .jó volna, ha villanyfénynél dolgozhatnának az emberek. Nem beszélve az utasok­ról! Nekik is kényelmesebb, ha ai állomás körül nincs koromsötét. Csak húsz méter vezeték kellene, s megoldódna négy község gond­ja. A MÁV Pécsi Igazgatósága or- «esolhatná panaszukat Szintén -villany ügy« a követke­ző: Végre orvost kapott Kuntelep és Görgeteg. A két község dokto­ra az állomással szemben lakik. S épp ebben az épületben nincs vil­lany. Az orvos ideiglenesen a Zöldkereszt helyiségében rendel. A kuntelepi tanács igazán intézked­hetne már. A község másfél évig nem kapott orvost, most végre van. Annyi segítséget adhatna ne­ki a tanács, hogy ezt az épületet is beköttesse a hálózatba. Ha kí­gyói a villany, jobb körülmények között fogadhatná a fiatal orvos a betegeket. Több kun telepi lakot. Juhász Józsefné, a ságvá- ri nőtanács elnöke arról szá­molt be, hogy a szülői mun­kaközösséggel karöltve nagymama-találkozót ren­deztek szombaton délután. Az óvodások és az általános iskola tanulói műsorral szó­rakoztatták a találkozó rész­vevőit, a nőtanács pedig megvendégelte a nagymamá­kat. * * * Palka Lajosné héricséi ol­vasónk aziránt érdeklődött levelében, kaphat-e öregségi járadékot. A termelőszövet­kezet tagja, férje Ktsz-ben dolgozik. Az SZTK Kapos­vári alközpontja szerint csak akkor kaphat olvasónk öreg­ségi járadékot, ha férje ke­resete nem haladja meg a havi 260 forintot. * * * Egyik kaposvári olvasónk azt teszi szóvá, hogy a Cse­ri út és a Kölcsey u^c-i sar­kán levő füszerbolt eladóján olyan pi-zkos a köpeny, mintha kéményt söpört vol­na. A vásárlók szeretnék, ha az Elelmiszerkiskereskedel- mi Vállalat illetékesei meg­vizsgálnák, miért nincs so­ha tiszta köpeny az eLdó- nCn. * * * Szép Lajos somogyszobi ol­vasónk azt panaszolta el, hogy még mindig nerp vásá­rolhatja meg a községben felparcellázott és kiválasz­tott házhelyet. Az építőanya­got megvette, a helyszínre szállította, szeretné most. már fölépíteni családi otthonát. Kovács János vb -titkár sze­rint 1960-ban ís i9ol. ápri­lisában 42 házhelyet parcel­lázott fel a tanács. A mérnö­ki munka hiányosságai miatt azonban még most sincsenek telekkönyvezve. Szép Lajos az iskolánál lebontott romos épületből kapott téglát. Hogy több legyen a hely (akkor kezdődött a parkosítás), a tanács beleegyezett abba, hogy azt a kiválasztott ház­helyre szállítsa. A telek- könyvezés után azonnal át­adják a házhelyeket az OTP-nek. Előrelá‘hatólag április 1-re minden hivata­los formaság elintéződik. Abonyi Gyula Kaposvár, Petőfi tér 3. szám alatti ol­vasónk amiatt méltatlanko­dik, hogy még mindig nem kap gázt, bár a kiutalása megvan, a tűzhelyet is meg­vásárolta. December 31-én megszűnt a Gáz- és Szénsav- értékesítő Vállalat. Január 1-től az AFOR intézi a gáz­ügyeket. Részben a készülék­hiány (nyomáscsökkentő stb.), részben aí átadás nehézségei miatt akadozik az új fo­gyasztók ellátása. * * • gesztő. I960 telén egyszer már szó volt arról, hogy kap, de azóta se adtak neki. Az SZMT munkavédelmi osztá­lya szerint védőétel azoknak jár, akik egészségre ártal- i. más munkahelyen dolgoznak. A tisztiorvosnak kell megál­lapítania, hogy olvasónk munkahelye ilyen-e. Ha igen, naponként fél liter tejet vagy aludtejet; 10 deka sovány tú­rót vagy sovány sajtot: 10 dkg körözötté vagy juhsaj­tot kaphat. Pál Jánosné andocsi olva­sónk aziránt érdeklődik, hogy kaphat-e a férj és a feleség is tsz-öregségi járadékot. Férje 78, ő 70 éves, egy öreg­ségi járadékból nehezen tud­nak megélni. Az SZTK ka­posvári alközpontjának tá­jékoztatása szerint a 6/1960. Korm. rendelet értelmében csak az egyik családtag kap­hat öregségi járadékot. Ha Pál Jánosék megélhetése nincs biztosítva, kérjék a tsz vezetőségét, hogy segítsék őket a szociális alapból. * * * Ükös Béla kányái olvasónk azt tette szóvá, hogy az Ál­lami Biztosító tabi fiókja még mindig nem fizette ki a neki járó biztosítási díjat. Olvasónknak nem voltak rendben az iratai, ezért nem fizethette ki a tabi fiók a pénzt. Az összeget azonnal fölveheti, ha rendezi ügyét. * * • Fincsur János nagybajomi olvasónk azt szeretné tudni, jár-e neki védőétel. A gép­állomáson dolgozik mint he­Tóth Gusztáv nemeskisfa- ludi olvasónk aziránt érdek­lődik, hogy kaphat-e nyugdi­jat. Mivel olvasónk nem, csak a felesége termelőszö­vetkezeti tag, tsz-nyugdíjra nem jogosult. Ha viszont más munkakörben 10 éves szolgá­lata van, kaphat rendes nyugdíjat. * * * Egyik hencsei olvasónk azt teszi szóvá, hogy a fehér és a félfehér kenyér között sem­mi különbség nincs. A föld­művesszövetkezetnek a ka­darkúti sütőüzem szállítja a kenyeret. Miért fizetünk 3,60-at a fehér kenyérért, ha ugyanabból a lisztből sütik, mint a félfehéret? — kérde­zi olvasónk. • * • Varga János nemesvidi ol­vasónk azt szeretné tudni, kaphat-e rokkantsági nyug­dijat. Ha keresőképtelen, be­nyújthatja kérelmét az SZTK kaposvári alközpontjának nyugdíjosztályára. A terme­lőszövetkezet a betegség ide­jére megszavazhat 0,5 mun­kaegységet. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Kevés volt a társadalmi munka A visnyei tanács a január 10-én közölt »Mikor épül már meg a buszforduló?-« című levélre ezt vá­laszolta: Igaz, hogy az autó­busz nem jár ki a kápolnásvisnyei tele­pülésre az őszi eső­zések és a fagy be­állta óta. A levélírók szóvá teszik, hogy a tanács minden kül­területen lakó csa­ládtól 30 forintot szedett össze azon a oímen, hogy csak így jár ki az autó­busz. A tanács csak Palaj, Hárserdő és Ilin olnás virjriy <* la- kóitól szedte össze a pénzt. De nem busz­forduló, hanem ga- rász építésére. Ezt a tanácshatározatot — mivel szabálytalan volt — a járási ta­nács megsemmisíttet- te. A 30 forintot minden családnak visszafizettük. A ta­nácsnál tehát sem­miféle pénz nincs a buszforduló építésé­re. Amikor buszjára­tot kapott a község, a tanácselnökkel el­mentünk a kápolnás­visnyei településre, s a buszforduló épí­tését szorgalmaztuk. Azonban csak néhá- nyan jöttek eL Üjra megszerveztük a gyűlést, de a kápol- násvisnyeiek közül csak kevesen végez­tek társadalmi mun­kát. Így a buszfor­duló csak részben készült el. Az alap­anyagot például azért nem tudtuk lerakni, mert az ér­dekelt lakosok nem voltak hajlandók három kilométer tá­volságból odaszállí­tani azt. A befeje­zetlen buszforduló közben annyira tönkrement, hogy az autóbusz esős idő­ben képtelen itt meg­fordulni. Mivel társadalmi munkával nem lehe­tett megépíteni a buszfordulót, idei községfejlesztési Be­vételünkből készít­tetjük eL JUHASZ ISTVÁN vb-titkár. Január 15-e óta közvetlen járaton utazhatnak Kaposvárra a patalomiak A 13. sz; Autóközlekedési Válla­lat a lapunk január 10-i számá­ban megjelent »Elfogyott a' türe­lem« című levélre adott választ: A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium Autóközlekedési Vezér­igazgatóságával folytatott tárgya­lások eredményeként január 15-e óta közvetlen járaton utazhatnak Kaposvárra a patalomiak. Viszont jelenleg kevés a kocsink ahhoz, hogy reggel 8 órára szállíthassuk be a község lakóit a megyeszék­helyre. Nem térhet be sem a somogy- geszti, sem a somogyszili kocsi Patalomba, íiivel mind a kettő zsúfoltan érkezik Magyaratádra. S arra semmi szükség sincs, hogy a busz csak bemenjen a községbe, de utast ne tudjon fölvenni. A diákok és a Kaposváron dol­gozók utazási gondját tehát nem oldhattuk meg. A kocsipark növe­kedésével azonban új járatot in­dítunk a Kaposvár—Magvaratád— Patalom útvonalon. A busz telep­helye Patalomban lesz. * * * Segítsen a község is A Szövetkezetek Somogy megyei Központja a lapunk január 17-i számában közölt »Hallgassa meg a falu kérését a MÉSZÖV« című le­vélre ezt válaszolta: Mintegy 350 ezer forintba kerülne a polányi bolt és italbolt. Mivel az igazga­tóságnak jelenleg szűk a beruhá­zási kerete, nem biztosíthat pénzt a polányi szövetkezetnek. Átmene­tileg úgy lehetne segíteni, ha a helyi szervek más épületben ad­nának helyet a kért boltnak. Átszerveztük az árukihordást Balogh Lajos, a Vendéglátó Vállalat igazgatója a január 17-én megjelent »Nem éppen étvágygerjesztő« című levélre adott választ: A levélben fog­laltakkal egyetértünk. Az áru- kihordót kioktattuk arra, hogy tartsa meg a higiénia követel­ményeit. Gondoskodtunk arról is, hogy megfelelő munkakö­penyt kapjon. Az árukihordást részlegesen átszerveztük. ... Már 3 díWáni bálban megérkezik a' enyér Kaposiöre Palotás Györgyné, a kapós* fői 2. sz. fö’dművesszövetkeze­ti bolt vezetője január 17-i szá­munkban szóvá tette; hogy ál­landóan késve kapja a kenye­ret. A Sütőipari Vállalat a »Több a soknál« című levél­hez a következőket fűzte hoz­zá: A panaszosnak igaza van. Január 11-én elbocsátottuk az állandóan italozó dolgozónkat. Azóta rendes időben érkezik m 1 kenyér Kaposfőre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom