Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-23 / 18. szám

Kedd, 1962. január 23.

3

SOMOGYI NfiPMf

Ordacsehi lecke — másoknak

Idejében kérjék a kedvezményt a termelőszövetkezetek

Hol lesz nagyobb részesedés a tervezettnél? Ordacsehiben. Kik tudják megcsinálni az elsők között az év végi mérleget? Az ordacsehiek. Melyik könyvelők segíthetnek a zárszámadás készítésében másoknak? Megint csak az ordacsehiek. .. Sok mindent kérdeztem, s rendre így válaszoltak Fonyódon. A járás egyik legjobb szövetkezeti gazdaságává erősödött az ordacsehi Március 15. Tsz. Leckét adhat ma már, ezután pedig még jobban másoknak is. Tanulni az menjen hozzájuk, akit kivált a sertés nagyüzemi tenyésztésének és hizlalásának szakkérdései izgatnak. ..

Töpler György, a szövetkezet mezőgazdásza ül az íróasztalnál. Föl teszi szemüvegét, s böngészni kezdi a pontos adatokat. A sertéshizlalás kérdéseiről tanácskozik vele Urai Ferenc, az Állatforgalmi Vállalat igazgatója, Czár István tsz-párttitkár és Stefaich István, a vállalat járási kirendeltségének vezetője.

— Éves tervünkben 1000 hízó szerepel, de ennél megint többet akarunk eladni.

— Már tavaly is adtak terven felül? — vetjük közbe.

— Adtunk bizony. Az 1962-es évre szerződöttek közül 120 db elment a múlt évben. Kellett a pénz a 31 forintos munkaegységhez. Készen volt az a falka, minek tartottuk volna még egy hónapig?

— A már leszerződött idei 700 hízóra mennyi a fedezet?

— Kereken 740. Fele kocánk februári elléséből legkevesebb 320 malacot számítunk, s azok 7—8 hónap alatt elkészülnek. Ez elég az éves tervhez. Ami malac azután születik, azt meg a jövő évre kötjük le. Az erő- sebbje persze elmegy az idén — mondja Gyuri bácsi, majd így folytatja:

— A mi kocáink állandóan »termelésben vannak«: évente kétszer ellenek. Ügy számítjuk, hogy öt évig tartjuk tenyésztésben őket, ezért meg is adjuk a napi 3 kiló abrakot egy- nek-egynek. Megéri!

Ez az első tanulság: meg kell becsülni a , tenyészállatokat. Ha tengődik az anyaállomány, ráfizet a gazda. Nincs elegendő süldő? Venni kell, esetleg drága pénzen. S a vásárolt jószág betegséget hurcolhat be a sertéstelepre. A kialakított, állandósított koca- állomány egykettőre átvészeli a fertőző elvetélést, és ontja a malacot. Igen, így érdemes hizlalni, saját süldőket kell hízóba fogni.

— Itthon volt a karácsonyi szünetben a kislányom. Péce- len jár szakiskolába. Kérdeztem tőle: »Hogyan tanuljátok, mit kell adni az egyhetes csibének?« »Kukoricakását meg tikofuránt« felelte. »Jól van. jól tanuljátok« mondtam neki. A tikofurán a csibének való, ez igaZ. De az is igaz, hogy a malac majdnem olyan kényes jószág, mint a csibe; a malacnak és a süldőnek is kell adni tikofuránt — érvel a mezőgazdász.

Tavaly kipróbálták már ezt Ordacsehiben. Dr. Sima Imre megyei főállatorvos, dr. Hódi András, az Állategészségügyi Intézet vezetője és dr. Fábián Imre járási főállatorvos javasolta: adjanak tikofuránt a 2—3 hetes malacoknak 0,5—1 százalékos mennyiségben. Adtak is, és nemcsak a kisebbeknek, hanem az 50 kilós süldőknek is. S az eredmény? Nincs gyomor- és bélgyulladás. Ez a betegség pedig azelőtt tetemes kárt okozott az állományban. A tikofuránra kiadott évi 25 —30 ezer forint többszörösen megtérül, mert egészséges marad- és felnevelődik csaknem minden világra jött malac, íme, a tikofurános kísérlet — ez az ordacsehiek második leckéje.

Kint a telepen Bődör László eteti az egyik falka hízót. Érti a dolgát, a szövetkezet megalakulása óta ezt csinálja. A gazda örömével mutatja az egyöntetű állományt: 100 kilósak most. Az Állatforgalmi Vállalat kirendeltségvezetője megjegyzi: — Látom, a jövő héten átvehet ifi k ezt a kilencvenet egy tételben.

Falkásítva hizlalnak, havonta mérlegelik az állatokat. Rend, tisztaság mindenütt. Az előkészítőben éa a tűz — meleg vízzel kapják a takarmányt a sertések. Ezért fogyasztják el az utolsó szemig a vályúba

öntött ennivalót, az üzemi abrakkeveréket.

Mindezt harmadik tanulságnak vehetjük. De hadd

tegyük hozzá javaslatunkat: javadalmazza k érdemük szerint a sertésgondozókat. Megérdemelnék, hiszen télen, nyáron, hétköznap és ünnepen egyaránt helytállnak. És van is eredménye — nagy ( eredménye van — mndos munkáiknak. ..

K. J.

ÓNODVÁRI MIKLÓS:

sárga dosszié

— Láttad? — kérdezte, és megragadta Helga kezét. — Ki volt az a nő? Ismered?

— Ugyan, kedvesem! — omlott rá a lány, és maga után vonszolta a férfit. — Mit érdekel? Itt van a szobám! Jól jegyezd meg: balra a lépcsőház mellett, hogy máskor is ide találj...

Kinyitotta az ajtót, előreszaladt, és felkattintotta a villanyt. Ez a szoba is olyan választékosán berendezett volt, mint az ő lakosztálya a harmadik emeleten.

— Tetszik nálam? — kérdezte Helga, és hirtelen szájon csókolta igyunk egy pohár konyakot. Igyunk meg egy egész üveggel.

A kanapéra vetette magát, játékosan lerúgta a cipőt, magasan felrakta a lábát, kihívó mozdulattal combját mutogatta.

Horváth még mindig mozdulatlanul állt az ajtóban, és kifelé hallgatódzott.

»Ki lehet az a nő? De ügyetlen voltam! Miért nem szaladtam utána! Meg kellett volna állítanom, kiáltani neki«

— gondolkodott.

— Hát nem jössz közelebb?

— kérdezte kacéran Helga, és még följebb rakta formás lábait. A bárszekrényben mindenféle italt találsz.

Horváth ránézett, s elborult a szeme. Még jobban megré- szegült a lány rózsaszínű bőrétől, felkorbácsolt szenvedély- lyel kívánta a nőt. Állatias ösztön duzzasztotta minden porcikáját, hevesen zihált a melle, valósággal felforrt a vére. Megjött a pillanat, amikor kíváncsi lett a nő ízére: a szerelmi emberevés pillanata volt ez, amikor egymásnak esik két ember, és kézzel, szemmel, szájjal minden érzékével azon iparkodik, hogy felfalja a másikat, és öleléseken, csókokon keresztül eljusson a boldog kielégülésig. Valósággal a lányra vetette magát

Helga alig bírt kibontakozni a karjaiból.

— Te, te, te! Be sincs zárva az ajtó!...

Boldog órák múltak el.

Amikor ernyedten, fáradtan, száján a csókok ízével visszatért, Gyarmathy az asztalra borulva aludt. Mellette összetört pezsgősüveg maradványai hevertek, előtte is üres üvegek sorakoztak. A nevető szemű vörös hajú nő már nem volt sehol.

Horváth gyengéden az alvó ember vállára tette a kezet. Gyarmathy felkapta a fejét. Álmos, véres szemmel nézett rá, alig ismerte meg az orvost. Feltápászkodott. arrébb rúgta az üvegcserepekét.

— Harmincezer... Érted? Harminéezret kapott! — ismételgette részegen, és belekarolt a szemüveges emberbe. — Te is megkaphatod. Még többet is. Megkaphatsz minden nőt... a vörös hajút is. Én már nem tudok velük mit

Megyénkben most folyik a zárszámadások felülvizsgálása, jóváhagyása. Azonban sok közös gazdaságban csak később kerül sor erre, s nem mindegy, hogy addig az illetékes bankfiókokhoz bejelentik-e kedvezményigényüket vagy sem. A zárszámadás felülvizsgálásának napja az a határidő, ameddig a tsz ilyen kérelmét a bank figyelembe veszi.

Milyen esetben részesülhet kedvezményben a tsz?

Áruértékesítési

kedvezményhez

juthat az a termelőszövetkezet, amelyik áruértékesítési tervét 100 százalékban vagy azon felül teljesítette. A teljeLépést tartani az eseményekkel...

A KPM Közúti Igazgatósága és a Közúti Üzemi Vállalat épületének előcsarnokában sok plakát, felhívás fogadja az érkezőket. A legfrissebb színház- és moziműsorok; némelyikből — a biztonság kedvéért — egy-kettő még a lépcső falán is megpillantható. Latabár Kálmán vendégjátéka, a Csiky Gergely Színház vagy a Vörös Csillag mozi programja.

Nagyszerű ez! — mondhatná bárki, hisz nem elvetendő az ilyen jó műsor-propaganda. Ám a bejárattal szemközti falon ott szomor- kodik a Közúti Igazgatóság MSZMP-alapszervezetének falitáblája. Rajta pedig olvasható a közlekedés- és postaügyi miniszter felhívása a közlekedés dolgozóihoz. Noha keltezés nélküli ez a másolat, szövegéből kiderül, hogy az 1960. második Hegyedéin mérlegbeszámolók után készült. E sárguló papírlap mellett már frissebb anyag látható a XXII. kongresszus programtervezetéről, ezt követi az augusztus 20-i megemlékezés.

1960 óta jó néhány negyedév eltelt, s megváltoztak a tennivalók. Sőt jó ideje annak is, hogy a prog- ramf-ervezetet elfogadta a XXII. kongresszus; ugyancsak régen elmúlott alkotmányunk ünnepe. Érdemes volna kiszámítani, azóta hányszor cserélték ki a színház- és moziplakátokat, míg a pártszervezet falitáblájához senki sem nyúlt hozzá. Egy kicsit meglepő számokat kapnánk.

Nem vitatjuk a művelődési propaganda fontosságát, de úgy gondoljuk, lépést kellene tartani vele a pártszervezet híradójának is.

R. F

sítésnél figyelembe vehető a múlt évben a közösből eladott hízott és tenyészsertés, baromfi, tojás, tehéntej és tejtermék, illetve a háztájiban a szövetkezet közvetít--' "’■érződött és határidőre átadott hízósertés, föltéve, hogy ezeket állami vagy szö.etjve^e- ti szerveknek adták el.

Figyelembe kell venni az év közben vásárolt és felhasznált

műtrágyát és növényvédőszert

is, mert számos tsz ennek révén is nagymérvű kedvezményhez juthat. Az 1960-ban alakult közös gazdaságok kérhetnek kedvezményt a vásárolt műtrágya mennyiségétől függően.

Növényvédőszer után — kivéve a rézgálicot — minden tsz 30 százalékos kedvezményre tarthat igényt. Természetesen az elszámoláshoz a vásárlást igazoló számlák szükségesek.

Ismételjük, hogy a termelő- szövetkezetek az említett kedvezményeket csak akkor kapják meg, ha erre vonatkozó

kérésüket határidőre eljuttatják az illetékes bankfiókhoz.

Minden külön kérés nélkül elszámolják a tsz-nek a korábbi beruházások utáni kedvezményt és az 1961-ben saját erőből végzett beruházás alapján járó

hitelelengedést.

A harmadéves — 1959. július előtt alakult — vagy ennél régebbi tsz-eket 10 százalékon felüli beruházás méi tekéig illeti kedvezmény; az egykét éves — 1959. július óta alakult — termelőszövetkezetek a saját erejű beruházás teljes összege után részesülnek hitelelengedésben. Az így kapott kedvezmény azonban nem lehet több az év közben megvalósított összes beruházás 50 százalékánál.

Azoknál a közös gazdaságoknál, ahol nincs beruházási hitel, a kedvezmény összegét a bankfiók a tsz beruházási betétszámláján írja jóvá, így azt saját pénzeszközként használhatják fel az 1962. évi beruházásokhoz.

Nemcsak kétszáz ember ügye

Nem mai keletű probléma a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása. Imitt-amott sikerül néhányuknak elhelyezkednie éjjeliőrnek, portásnak, vagy egyéb alkalmazottnak, ám többségüknek nincs állandó munkája. Megytnk mindjobban iparosodik, új üzemek épülnek Kaposváron és vidéken, már csak ezért sem volna szabad háttérben hagyni ezt a kérdést.

Most jó alkalom kínálkozik e gond enyhítésére, érdemes volna megragadni. A Kaposvári Háziipari Szövetkezet szeretné munkával ellátni a csökkent munkaképességűeket. Elképzelésük egyszerű: bővítenék a kosárfonó részleget, s tovább fejlesztenék a csuhémunkát is. A dolgozókat tanfolyamon oktatnák ki e mesterségekre. A munkát ki-ki odahaza elvégezhetné, akiknek pedig erre otthon nincs lehetőségük, egy központi munkahelyen dolgoznának. Az előbbi fő-' leg tbc-seknek lenne alkalmas. A nyersanyag házhoz vitelét, a készáru elszállítását a szövetkezet végezné. Ennek az elképzelésnek a megvalósításához mindenekelőtt egy az eddiginél nagyobb kapacitású fűzfőzetőre és -hántolóra, valamint egy munkateremre lenne szükség. Kellene egy helyiség a dolgozók oktatására is.

A, tanács minden bizonnyal tudna adni egy helyiséget a tanfolyam megrendezésére. Nehezebb a főzető, a hántoló és a munkaterem biztosítása. A megyei tanács ipari osztályán azt javasolták, hogy próbáljon meg a szövetkezet együttműködni a Kefeanyagkikészítő Vállalattal. Az üzem szentbor- bási fűztelepét ugyanis bővítik, s lehetőség nyílna arra, hogy a nyersanyagot ott előkészítsék.

— Ha műszakilag felkészülünk — mondták a Kefeanyagkikészítő Vállalatnál —, aligha lesz akadálya ennek.

A szövetkezet számításai szerint mintegy 200 dolgozót foglalkoztathatnának ilyen módon. (Kaposváron 150 csökkent munkaképességű van.)

A Háziipari Szövetkezet elgondolása viszonylag olcsón megvalósítható. Nyersanyag van, s a készítendő cikkek is keresettek. Érdemes fölfigyelni a Háziipari Szövetkezet kezdeményezésére, s a lehetőséghez képest támogatni őket e tervük megvalósításában.

Számok és tények a csehszlovák dolgozók növekvő életszínvonaláról

A csehszlovák kormány és a csehszlovák dolgozók a múlt esztendőben minden erejűket az ipar és a mezőgazdaság legfonkezdeni. Beteg vagyok... ér- nil Fokozott óvatosságra van;

ted? Te orvos vagy, tudnál szükség. |

rajtam segíteni? Csend volt, nem követte sen-1

Egymásba kapaszkodva ki.

mentek ki, Horváth alig b.rta Elindult a lépcsőn fölfelé.; a részeg zászlóst támogatni. De alig tett három lépcsőfokot, ♦

Italgőzös agyában ott zakatol- gyávaság fogta el, s mire föl-*

tak Helga szavai. ért a harmadik emeletre, ki jó-}

— Várlak ... gyere máskor zanodott. is. Ne felejtsd el: a lépcsőhaz- — Mit mondjak Rosénak?; nál balra. Hogyan magyarázzam meg, J

Nem gondolt Elzára, nem hogy el akarom venni Kömer-j gondolt senkire. Bement a szó- tői az orvost? S ha Rose, a; bájába, magára zárta az ajtót, legjobb barátnőm segít is ne-| Azonnal észrevette a bank- kém ebben... bár magam sem; jegyköteget, amelyet délután tudom, hogyan ... mit mond-; Gyarmathy dobott az asztalra, jak neki... Horváthnak?

Szinte rávetette magát, rész- Ha rájön, hogy eladtam, } kető kézzel markolta fel. hogy mindennek én vagyok az;

oka, még ha gondolt is rám; néha — kiábrándul belőlem. | Miért is szeretne!? Kiszol-; gáltattam ... hitvány, gyáva ; voltam, sosem mertem meg-í mondani neki az igazat. S mit} mondana most Kömer... Mr.; Rogger? Borzalom: hányféle» veszély leselkedik rám most ♦ is?... I

Valami azt súgta, forduljon;

Pénz, pénz! Enyém lehet á többi is.

Helga jutott eszébe.

AZ ÍTÉLET

Elza mintha

volna, hogy milyen köze! jár az orvoshoz. Hallotta maga mögött a lépéseket, és megállt a folyosókanyarban. Hailga- tódzott, követik-e? Nem mert

hátrafordulni. Attól félt. föbs- vissza. szaladjon el. amíg:

nem keso. Hagyja ezt az em-|

merik. Ha Mr. Rogger és Körner utána jöttek, magára tebert. Talán ... igen ... talán ;

relheti a gyanút. így sem vi- ez lenne a leghelyesebb! Hor-; gyázott eléggé. Nem lett. volna váth doktor nem értCTlé meg szabad úgy rajuk rontani. , , , . . . t

Látta a két férfi arcán, hogv » akkor ez a legszomyubb kj-; elgondolkodtak azon, amit ábrándulás lenne. Ez a keserű} hirtelenségében mondott. Meg- csalódás tönkretenné az éle j gondolatlan lépés volt ez. de ^ ♦

hát... ami megtörtén*, nem ♦

lehet meg nem történtté — Folytatjuk. — *

tosabb ágainak fejlesztésére, az

építőipar és a közlekedés legjelentősebb feladatainak teljesítésére összpontosíto&t.ák.

Függetlenül a csehszlovák népgazdaság viharos fejlődésével kapcsolatos nehézségektől, az ország dolgozói valamennyi alapvető iparágban nagyszerű eredményeket értek el. Gyors ütemben fejlőd’k az ország ipari termelése, különösen a vegyipar, s a mezőgazdaságot számos új gépesítési eszközzel látták el. Az ország mezőgazdasági földterületének több mint 90 százalékát a szocialista szektor műveli meg. A csehszlovák dolgozók 1961. évi eredményei nagymértékben elősegítették az életszínvonal további növekedését. Néhány adat, anrnly az piot~zí->vonal emelkedéséről tanúskodik:

Csehszlová iában jelenleg minden negyedik családnak van televíziója.

Rádiókészülék kivétel nélkül minden családban megtalálható. Az önkiszolgáló boltok száma elérte a 7 ezret, s Csehszlovákia ebből a szempontból a második helyet foglalja el Európában.

1961- ben jelentősen fejlődött az ország egészségügyi hálózata. Legjelentősebb sikere: egyetlen gyermekbénulásos megbetegedés sem fordult elő az elmúl 12 hónapban.

Az ország falvai és vár' ^' között egyre inkább elmoscanak a különbségek. 1961-ben minden falut villamosítottak, valameny- nyi faluban van telefon, s minden községet bekapcsoltak a vasúti,' illetve autóbuszhálózatba. Sok faluban építettek kultúrott- hont, orvosi rendelőt, sport- és egyéb létesítményeket,

1962- től kezdve a termelőszövetkezeti tagok is kapnak családi pótlékot, és sor kerül nyugdíjbiztosításukra is.

A fenti ere^mép-'^k s»ker?k elérésében döntő szerepe volt a dolgozók kezdeményezésének. Különösen nagy szerepet ' az egyre fejlődő ~ '^-mozgalom, amely több mint 500 ezer munkást, termelőszövetkezeti parasztot és alkalmazottat tömörít magában.