Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

Vasárnap, 1963. január 21. 5 SOMOGYI NÉPLAP PARI JÁNOS: 1 ádlát&gatáv Kultúrfölény, ó ! KÖNYVESPOLC B ALLAGÁS NAPJÁN beszélgetés után hamarosan megkoccant az ablakom. Kint a VIII. osztály bú- elköszöntem. Sokáig tűnöd- a ház előtt gesztenyefák álla- csúestjét az iskola tem, hogy mi van ezzel az nak) ^ azt gondoltam, hogy a| __JL1 — á «,.4. +XW- In A i skola tem, hogy mi van tdvairán rendezték meg. Fától asszonnyal. Miért A stockholmi Presens című folyóirat híradást közöl a svéd főváros középiskolai diákjainak történelmi tájékozottságáról. Ez a derék konzervatív lap százhat 14—15 éves diákot kér­dezett meg, mit tudnak a je­len és a közelmúlt legfonto- sabb eseményeiről, személyisé- | terjedő "eiről, intézményeiről. $ számot. Például megkérdezték, ki az | az Adenauer. A válaszok két- ♦ polgármester. Willy Brandtról megoszlottak a vélemények. Sokan úgy tud­ták, hogy holmi festő, voltak, akik svéd karmesternek vél­ték. Mussolinit jó néhányan ope­..... ... , ...... .. rjez„ szél egy ágat tört le, és ess- ♦ aig színes lampionok fuzere mindig olyan különösen? Va- .az ablakomhoz De má- ; «-L..,------.. a gyog, s alattuk fehér blúzos lóban elhanyagolt-e, vagy csak sodszor ig megkoccant az ab-1 ánydk és sötétkék ruhás fiúk kalandos vére hajtja? De sen- ]ak, Xudtam hogy emberkéz 1 átneolnak némán és komolyan, ki sem mondott semmi rosszat hnl~. vai,_ t ninths ez a felnőttektől örö- róla a faluban. Lassan-las^m ^k tréfál \ iölt furcsa kötelesség lenne. A a fantáziámhoz úgy hozzata- , . . * hár késő; láromtagú KISZ-zenékar, egy padt ez az asszony égő, rej- ?%*** dob, egy hegedű és egy tango- telmes szemevei, hogy nem esu. bon a a v 6* { larmonika szünet nélkül tudtam tele szabadulni. Egy Kimentem a kertbe. AzJ nunkában van. A tarka sereg szombat este a parkiban sétál- egyik bokor mögül kilépett azt lölötit, a sötétkék égen olyan tam. Lágy októberi este volt, asszony és a karomba repült.; 'énnyel szikráznak a csillagok, a szél teleszárta a vállamat és logy szinte látná lehet para- az arcomat zörgő levelekkel, ssuk hamuját lefelé hullani. Egyszer csak egy karcsú női A tantestület asztalánál a árnyék suhant el mellettem, búcsúzó osztály fiatal főnöké- Ő volt. Megismert és megállt, rel beszélgetünk. _ — Az uramat vártam az ál­—■ Látod azt a családot ott lamáson. Látja, nem jött rneg. a büfé mellett? Azt a kopasza- Azt üzente, hoagy csak a jövő dó férfit, a feleségét és a Iá- héten jön haza. Biztosan van nyakat? Azoknál a második ott valakije, félévben egyszer sem voltam, —. Nem olyan ember, pedig karácsonyig szinte min- — Én sem voltam ilyen den héten meglátogattam asszony azelőtt, hogy másoknak gem is elszállt. Folyton rá őket _ panaszkodjam. Mondja, miért gondoltain, az arcára, a szájá­— Miért T kell neikem így élni? Szeret az ra, mint a szomjas ember az A tanár rágyújtott egy ci- engem, aki hetekig felém se italra. December elején azom­garettára. néz? Vagy ha engem nem ban történt valami, ami végre — Különös történet ez. Te akar látni, a saját gyerekére a józanság útjára terelt, fró vagy, talán meg is írhatod se kíváncsi? Ma van az uram Egyik délután szakkörre gyü- egyszer tanulságul. Tavaly ke- születésnapja. Evüké egy ver- jekeztelv a nyolcadikosok, én } Az Akadémia Kiadó a közel - ♦ jövőben magyar, angol és ne­hmet nyelven csaknem itlszaz I jelentős tudományos rpunkát I jelentet meg. Ezek között nem .egy.úttörő jelentőségű alkotás, jés a határainkon messze tál- érdeklődésre tarthat Az akadémiai Mikszáth-so­harmada szerint valami német ♦ nozathoz hasonlóan megindul > Jókai Mór összes műveinek {kritikai kiadása. Grandiózus {vállalkozás ez, amely új mó- jdon és maradandó hatással {gazdagítja nemzeti kultúrán­— Csak még egyszer látni | akartam. Ugye, milyen bolond vagyok? A kert végében egy öreg, dőlt törzsű fűzfa alatt egy pad állt. Ott ültünk le a lehajló ágak függönye mögé, s az asz- szony csókok és sírások között újra elmondta megkeseredett házasságának egész történetét. Onnan kezdve az én józansá­ra-komponistának, sokan autó- {kát. Ugyanez vonatkozik Vö- versenyzönek, mások viszont irösmarty Mihály összes műved- francia oiKtstornsK! tufltáK. > , ...... , . i ^ •_ — kiadasara is. szellemi örök­miniszterelnok, többen német | sége így válik széles körök tu- sibamoknak ismerték — ám , , — - - - {lajdomava. I Az elméleti tudományos I munkák közül kiemelkedik Ba- ilogh Károly—Molnár László |—Schrantz Dénes—Huszár ♦ György Gerostomatológia című I kötete. A gerostomatológia az {öregek fogászatával foglalkozó ♦ új tudomány. Ez a mű a vi- llágirodaloimban az első, amely .a tárgykört a gyakorlati igé- fnyeknek megfelelően dolgozza ♦ fel. Az öregkori fogbetegségek ♦ sikeres gyógyítása hozzájárul fáz idős emberek életkorának {meghosszabításához, életked- 1 vének növeléséhez. ♦ Sepes Imre könyve, A ter­melőszövetkezetek megszilár­il dl.'.Cld UilvudtUIilaÍV lUUfdlVt > . . Hermann Göring a megkérde- t neK kritikai zettek egy része szerint dán | Klasszikusaink ám azt, hogy a gyilkolás és az em­bertelen pusztítás bajnoka volt, arról egyetlen stockholmi fiú sem tudott. Arra a kérdésre, hogy mi a NATO, 97-en így válaszoltak: »Világszervezet az egészség­ügy védelmében«. »Világegye- sület a fásítás előmozdítására«, »Szövetség az atomfegyver el­len«, és így tovább. Csupán kilencen (tehát nem egészen 9 százalék!) tudták hozzávető­legesen megmondani, hogy mi is az a NATO! A csudabogaraknak csak egy részét mutattuk be. “CTgy hisz- szük, ez is elég ahhoz, hogy a jelenkori történelem tantárgy­ból megbuktassuk a szép, kul­túrált svéd főváros középisko­lai tanulóit. Vagy talán inkább a szülőknek, a felnőtteknek — a felnövő nemzedékért felelős társadalomnak — kell mind­fűltem ide ebbe a faluba, s a set tanult be erre az alkalom- pgdjg a szomszédos szertárban f tarsaaaiomnak — Ken mma- ,meios?oveiKezeieK measzrar­nevelőhiámy miatt mindjárt a ra. Egész heten varta az apjat. hlw/tam. Csak néhány lánví e S róS nssvon rosszJmeios oveiwzeieic megszi.ar nyolcadik osztály főnökségét Most kinek mondja el? volf“ akkor a'” iditosanak főbb ,ogt kérdését kaptam meg. Ennél a család- Az asszony sírni kezdett, és áthallatszott hangjuk a szer-* ——------------' n ál Oktober _ elejen voltam elő- én a könnyein át beláttam egy tárajtón. Egyszer csak hal­szon A toslányjo tanuló volt, elhidegült házasság fekete füg- lom az egyik lány hangját, csak matematikából állt, köze- gönye mögé. És ott állt élőt- m IT., _ . . . .. pesare. Az anyjával már né- tem, és a haján és a könnyein — Te Évi. Tudod. hogy mit hányszor házon kívül is talál- megcsillant a holdfény. El köbeinek a faluban Hop- a koztam, más családinál vagy akartam menni, de az asszony Császár tanai* úr udvarol az az éleilmiszerfjoltban, s olyan- könyörögni kezdett. édesanyádnak! kor lelkemre kötötte, hogy el- — Ne menjen még! Legalább — Nem igaz! — mondta Évi menjek hozzájuk. Amikor az legyen valaki, akinek kipa- riadt hangja, első látogatást tettem ^asz- naszkodhatom magamat. _ Nem? Tegnap is látták szony fogadott. Jía jol_ megne- a fák sötét útjain 6ket a A vér is lefutott a szívem­ből. Hát már az iskolás lá­nyok is beszélik?, Soha nem szoktam hallgatózni, de akikor az ajtóra szorítottam a füle­met. Többet azonban nem hal­lottam, mert a lányok sutto­gom fogták a hangjukat. Gondolhatod, hogyan zed, innen is lathatod, hosy A hideg szél egy halom zörgő szép, szőke teremtés alig több levelet söpört felé:nk. Az asz- harminc esztendeinél. De ta- B megborzongott, és én a derekára nyújtottam a karo­öt éves, fáradt ember, építés- t vezető; mindig más helyan dolgozik, csak szombat estén­ként jár haza. — Értem. Szombaton kellett volna náluk látogatni. R‘ OSSZUL TETTEM? Lehet. De melyik az a huszonhat éves fér­fi, aki megmarad a hideg ma­gyarázatoknál, amikor egy fia­A tanár rám nézett, kese- tál asszony villanyos dereka tem magamat! Egész éjjel rüen mosolygott. vár ölelésre, és gazdátlan, bár- hánykolódtam, nem tudtam __ jja én azt élőre tudtam sonyos nyaka kínáigalja magát aludni. Rémképek üldöztek: v olna! De képzelj el egy fia- a sötétben? mi lenne, ha a gyermek elém tál asszonyt, aki már az első Hazakísértem. Három nap állna, és számon kéme tőlem alkalommal egyedüllétről pa- múlva egy cédulát küldött a a2 anyját? naszkodik. Az asszony szép, lányával, hogy a gyermek A TTÖL KEZDVE elke- szeme parázslik, térde az asz- rossz feleletét akarja vélem / \ rültem az asszonyt, tál alatt hozzákoccan az megbeszélni. Meg is beszéltük Ha megláttam az ut­enyémhez, és nem húzza visz- otthon, hármasban; a kislány cán, átmentem a másik sorra. sza. fogadkozott, hogy kijavítja a Ha megkoccant az ablakom, — Húztad volna vissza a feleletet. Aztán aludni ment. tiedet! Este tíz óna volt, amikor ha­— Meg is tettem. A kislány zaérkeztem. Már éppen lefek- a konyhában tanult, és én a véshez készültem, amikor SZ1RMAY ENDRE: HESSENTO Szél, szél, kócos szél berzenkedik, sarat mér, rárikkant a konok fagyra, a varjakat felzavarja hess! Fény, fény, tünemény lepkeszárnyú friss remény, erre bolyong, itt kószál, a tündére te voltál hopp! f Ág, ág, rózsaág mikor nyílik a i'irág? majd kinyílik, velünk csúfolja a morcos telet hass! Nap, nap, biztató szíved tükre tiszta tó, nevet, hajad lobog, szemed fénylik, repülj csak a szőke égig hess! Lány, lány, csalogány muzsikád már a magány, zendítsd meg az énekedet, riaszd el a morcos telet hess! DONGA GYÖRGY: KÖDÖS IDŐBEN A nehéz sodrú, téli felhőn tétován dereng át a nap, köd leng a táj fölött merengőn, homállyá foszlanak a sugarak. A húsz méterre lévő villanypózna, mintha húszéves emlék volna. Köd s idő, be rokonok vagytok! Gyermekvilágom imbolyog előttem, mint az árnnyá oldott túlsó vízparti házsorok . J. Bár nem felejtek, tíz-húsz éves múltam, messziről néz rám, megfakulton. Elleng a köd: sodrában vissza a tájba karján hozzám lép a nap. 0, elmém., időm sodrd ellen lopd vissza mámba tűnő múltomat, hogy jövőm elé kőként tömbben álljak, mint napfényben a túlsó parti házak. gyorsan bezártam az ajtót; leoltottam a villanyt Nem is láttam hetekig, amikor egy este lopva kimentem a ligetbe levegőzni, és a park szélén egyszer csak elém toppant — Küldtem magának egy levelet Évikétől. Nem kapta még? — Nem. — Ügy látszik, elfelejtette odaadni a gyerek. Miért kerül el, Pista? Nem vagyok már az magának, aki voltam? Gyorsan elhúztam az asz- szonyt a lámpa alól a fák ár­nyékába, és igyekeztem mag­lelkiismere­a felnőttek kapcsolataiba, szebarátkoztam mint egy hirtelen kinyitott temmel. könyvbe, s kénytelen volt a A TANÁR a homlokát felelősséget vállalni az édes- / \ ráncolta és elhallga- anyjáért, megértettem, hogy tott Én meg szemim­.____ . az én érzéseim eltörpülnek az mel fölkerestem a távoli asz­m agyarázná, hogy mi, pedago- Ä mpii,# tál vécén csöndesen üldögéli gusok masfajta ítélet alá tar­tozunik, mint a többi ember. ő jogai mellett. tál végén csöndesen üldögélő — Nézd, Éva, én nem me- családot, a kopaszodó férjet, a „ , ... . _ „ ..... , , ,. , . kislányt és a nyugtalan vérű Ha a papnak nőügye van azt gyek többet hozzatok. Nem fo- szépassZonyt. Egyszeresük föl­nehany Öregasszonyon kívül gok édesanyáddal találkozni keitek az asztaltól, haza készü- nundenki csak csiklandós ka- yabbet. De tudod, hogy ennek lődtek, A kislány hirtelen landnak tekinti, de minket, föltétele’ megindult felénk, odafutott nevelőket a gyermekvilág is van -oltetele. barátomhoz elbúcsúzni: figyel, és viselkedésünk alap- fái az. — Tanár úr, kérem, kőszö­ján ítél meg. A végén láttam — Hogy te úgy tanulj, hogy nök mindent! rajta, hogy erősen gondolkodik sohase kelljen rólad beszelnem ez a »minden-« úgy világí- szavaimon. senkivel. Jó lesz így? tott a mondat végén, mint egy Másnap az utolsó óra végén Nem szólt, csak a könnyein 'fSyYÍf reftektor Vagy csak '•♦*»** éj, láttám annak? amikor a többiek hazamentek, at sűrűn bólogatva cinkosan hosszúkás arcú lány megállítottam Évát a folyosón, rám mosolygott és elszaladt. volt F^hér matrózblúzét mel­— Igaz, hogy küldött nekem Nem akarlak most azzal un- lén az ébredező nőiség két fí- édesanyád egy levelet tőled? tatni, hogy hogyan kerülget- nőm halma feszítette dombo­A leány elpirult, és csöndé- tem el az önérzetében meg- ruva- sen suttogta- bántott és érzéseiben cserben- — Jól van, Évike. Aztán ta­é _ Tga-r " hagyott asszony körmönfont nuij jól a gimnáziumban, és 8 ^ csapdáit. Nem mondom el a iaov kp^ííw«,! — Miért nem adtad át? csöndes téli esték kísértéseit Erre nem válaszolt, hanem sem, amikor a reám erősza- Igen. oldalt fordította a fejét. költ magány perceiben már- Évike visszafutott az asztal ­__ Elolvastad’ már azon a ponton voltam, hoz, és kétoldalt belekarolt _ rgen h°gy elmegyek hozzá, és be- szüleibe. Abban a pillanatban észre- nyi> hogy ígéretemet megtar- Barátom utánuk n-ezett, nug vettem, hogy csöndesen foly- tottam. Lassan elfakult ben- csak ed nem tűntek a büfé sát- nak a könnyei. nem az asszony szépségének ra mögött, aztán fölemelte po­Látod, ez volt az a perc, varázsa és vonzódásának igé- harát amikor végleg megtaláltam ön- zete. Aztán tavasz lett, és a _ Furcs história volt magamat. Ahogy előttem állt munkában, sportban meg az ’ ez a tizennégy éves lány, aki úttörőimmel való kirán-i-Já- ugye. No, kóstoljuk meg ezt már félig nő volt, és belelátott sokban szívós viták után ősz- a bort. Egészségedre! részletesen foglalkozik a ter­melőszövetkezeti tulajdon, a termelési és • terményértékesí­tési szerződések problé­máival, a termelőszövetkezeti munkavisszsnnyal, fegyelmi joggal, belső' igazgatással és az állami irányítás egyes kérdé­seivel. Igen hasznos mű ez, amely hozzájárulás a termelő szövetkezetek megszilárdításá­hoz. A nagyüzemi gazdálkodás kérdései című sorozatban jele­nik meg Manczel Jenő műve, a Szarvasmarha-tenyésztésünk és takarmánytermelésünk hely­zete és tájbeli eltérései. E je­lentős munka célja az, hogy szocialista nagyüzemeink ál­latállományának és takar- mánytermeléfének megszerve­zéséhez, de főként a távlati tervekhez a tájak sajátosságait figyelembe vevő útmutatást nyújtson. Hasonlóképpen idő­szerű mű Jankó József’ A ta­karmányozási költségek csök­kentésének lehetőségei és esz­közei a tehenészetben című munkája. Különös érdeklődésre tart­hat számot A modern termé­szettudományok filozófiai problémái című kötet, ame­lyet Sós Vilmos szerkesztett. A kiadó a szovjet természet­tudósok és filozófusok 1958. októberében megtartott tanács- .kozásának jegyzőkönyvét té­té közzé Ebben a természet- tudományok alapvető filozó­fiai kérdéseivel foglalkoznak. A Zrínyi Katonai Kiadó ez évi giazdag programjában több olyan mű szerepel, amely az átlagosan felüli érdeklődésre tarthat számot. Ilyen például Papp Bálint kötete: A rakéta­fegyver. Ez a kötet a rakéták és a rakétafegyvérek építíse során eddig elért műszaki ha­ladást ismerteti. Kulis A má­sodik front című könyvében a Nyugat-Európában végreliajtott hadműveleteket írja le részle­tesen és értékelő módon. Jgen értékes ismeretterjesztő könyv Györkei Nemzetközi brigádok a spanyol polgárháborúban cí­mű kötete. A kötetben magyar, francia, német, lengyel, bolgár és olasz szerzők tanulmányai, továbbá térképvázlatok és ko­rabeli fényképek is szerepel­nek. A háborús témájú szép­irodalom legjobb új alkotásait is közreadja a Zrínyi Kiadó. Ezek között Számonov Front című kötete irodalmi riporto­kat és novellákat köt csokor­ba. Kotowicz Frontutakon c. könyve a lengyel hadsereg hő­si küzdelmét ábrázolja a szov­jet csapatok oldalán. Birjuzov Amikor az ágyúk dörögtek cí­mű regénye Guderian és MansteLn elleni harcokat írja le a győzelem napjáig. Remek irodalmi antológia a Poémák és balladák a Nagy Honvédő Háborúról című kötet, amely­ben Tvardovszkij, Szimonov, Scsipacsov, Martinov, Anto- kolszkij és több más szovjet költő legszebb alkotásai jelen­nék meg. Nagyobb részit olyan költemények, amelyek magyar rul még nem jelentek meg. A magyar szerzők műved közűi Baróü Géza—Horváth Zsóka Napkelte előtt című műve a Vörös Brigád megalakulását és harcait tárja fel. Takács Ist­ván Kettős játék, Pásztor Fe­renc Köd alatt és Kovács Je­nő A láthatatlan határvonal című műve izgalmas kalandre­gény. E ÉRTŐK LÁSZLÓ: ALKU összeér az ég a földdel, mint két tenyér megegyezés pecsétjeként ha összeér. Nem is sejti közöttük az alvó világ, hogy o szülte ezt a kimért harmóniát. Csak mikor szétválik a sötét pecsét, látja, megint megvette egy napra az ég.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom