Somogyi Néplap, 1962. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

Yasarnap. 1962. Január 21. 3 SOMOGYI FfírtAP Mezőgazdasági szakemberek sikeres kísérlete megyénkben: Műtrágyázás homoktalajon magnéziummal A nem túl hosszú időre ■visszatekintő, de szép sikere­ket elért talajjavítás hatékony­ságának további növelése élén­ken foglalkoztatja a mezőgaz­dasági kutatókat,, elméleti és gyakorlati szakembereket. Me­gyénkben a savanyú homokta­lajok egy részének termőké­pességét már fokozták külön­féle eljárással. A talajjavítás eredményeként, műtrágyázás útján a három fő tápanyag, a nitrogén, a kálium és a foszfor kedvezően hatott a növények fejlődésére. Külföldi szakiro­dalom állítása szerint egy ne­gyedik ásványi anyagnak, a magnéziumnak is fontos szere­pe van a növények életében. A talajjavításnál azonban eddig csak a mészhiányra voltak te­kintettel. Mi lenne, ha annyi magnéziumot is juttatnánk a talajba, hogy kellő mennyiség álljon a növény rendelkezésé­re? — ez az ötlete támadt há­rom szakembernek: a Keszthe­lyi Mezőgazdasági Akadémián dr. Kemenessy Ernő egyetemi tanárnak, a talajerő-gazdálko­dás tudománya egyik legneve­sebb hazai művelőjének, dr Nyéki Jenő egyetemi docens­nek és Molnár Imre Somogy megyei főmezőgazdásznak. Első kísérletüket Marietta- pusztán végezték többféle mag- néziumvegyülettel. Megállapí­tásuk szerint a legjobb ered­ményt a keserűsó néven ismert magnéziumszulfát ad la. A vizs­gált növények közül a burgo­nya hálálta meg legjobban a magnéziumot, különösen más hatóanyagú műtrágyákkal ke­vertem Egy katasztrális hold 40 kg (40 forint értékű) mag­néziumszulfát ellenében 28 má­zsa burgonyatöbbletet adott. Tavaly megyénk több terme­lőszövetkezete és állami gaz­dasága állított be nagyüzemi kísérletet. A 15 tsz-ben a bur­gonya hozama a magnéziumos műtrágyázás hatására holdan- kénti átlagban 18,61 mázsával növekedett. A Kutasi Állami Gazdaságban 23,9 mázsa volt a hozamnövekedés. Amint Végh Tivadar, a gazdaság fő- mezőgazdásza megállapította': a magnéziumos kezelés a bur­gonyának nemcsak a hozamát, hanem a betegségekkel szem­beni ellenállókópességét is fo­kozza. A kezdeményező szakembe­rek a kisparcellás és nagyüze­mi kísérletekről országos szak­lapban számoltak be. Mivel Somogybán próbálták ki ezt a műtrágyázási módszert, ezért megkéi tűk Molnár Imre me­gyei főmezőgazdászt: tájékoz­tassa lapunk olvasóit, a mező- gazdasági szakembereket a to­vábbi tervekről: — A csapadék a magnéziu­mot a mésszel együtt kimossa a talajból. Éppen ezért az ön­tözött területeken is vizsgál­ni kell a magnéziumtartalmat. A Balatonboglári Állami Gaz­daság öntözéses módszerrel termeszt szőlőoltványt. Java­soljuk, hogy ezen az oltvány­telepen is adagoljanak az idén magnézium műtrágyát. Ebből is kitűnik, hogy nem csupán a burgonya és a somogyi ho­mokhát problémájának tekint­hető a magnéziumhiány. A megye különböző vidékein több ezer holdra és több növényre Idegenvezető voltam Kaposváron (6) A Süketnémák Dunántúli Központi Óvodájában Becsukta az erdészeti raktárt — elment vadászni A Böhönyei Állami Gazdaságnak 200 mázsa erdei makk­ja van a zsitíapusztai erdészetben. Tud erről Birics Vendel zsitfai raktáros, hiszen Szerecz Bajos erdészetvezető idejé­ben tájékoztatta. Mindennap várható volt a gazdaság gépko­csijainak érkezése. A múlt hét szombatjára jelezte a gazda­ság az első 60 mázsás fordulót. Birics József raktáros azon­ban már a kora délelőtti árakban nyugtalankodott: hajtotta a vadászláz. Ezért gondolt egyet: bezárta a raktárt, s Bélavá- ri Pál erdésszel együtt vadászai ment. Hiába keresték dél­után fél egykor a böhönyeiek. Cseh Gyula vadászati előadó igyekezett segítségükre lenni, de hasztalan, mert a lakásán sem találták, ö már vígan rótta a kilométereket a vadhaj­tásban. A gazdaság éhes disznói hiába álmodtak a zsitfai makkal — üresen tért vissza a két gépkocsi több mint száz­száz potyakilométert hagyva maga mögött. Ezek után nem lepődnénk meg azon, hogyha a Böhö­nyei Állami Gazdaság az üresjárat számláját benyújtaná a zsitíapusztai erdészetnek, s azt Birics Vendel vadászgató rak­tárossal egyenlíttetnék ki. — Káplár — akarjuk kiterjeszteni az újfaj­ta műtrágyának a használatát. Természetesen folytatunk to­vábbi kísérleteket. Föltételez­zük, hogy a mészben gazdag talajból is hiányozhat magné­zium. Most ennek megállapí­tására kérjük föl a talajlabo­ratóriumok dolgozóit. Eddigi kísérleteinkről készült színes filmfelvétel. Annak felhasz­nálásával is szeretnénk meg­győzni a mezőgazdászokat ar­ról, hogy a magnéziumnak nagy szerepe van a növényi le- vélzet zöidanyagának kialakí­tásában, s ezzel a növény fej­lődésében és hozamának növe­lésében — mondta befejezésül Molnár elvtárs. K. J. A süketnémák évodája. ÓNOD VÁRI MIKLÓS: cA sá t'(j a dosszié] Emlékeznek-e még »Az első szó-« című angol filmre? Évekkel ezelőtt játszották filmszínház oink ezt a könnyes, megható történetet. Egy néma kisgyermekről szólt a film, és arról az áldozatos, hallat­lan energiát és emberszere tetet kö­vetelő munkáról, amellyel elérték, hogy ez az apróság kimondhassa az első szót. Hányszor lát az ember az utcán jelbeszéddel érintkező nőket vagy férfiakat, s ilyenkor mindig össze­szorul egy kicsit a szívünk. Mert kimondhatatlan sorscsapás, ha va­laki süket és néma. Nem hallgat­hat rádiót, nem ismeri a IX. szim­fóniát és a Traviátát; a boltban csak mutogatni tud, ha vásárol, s nem mondhatja ki a kedves szót sem: szeretlek. Vagy mégis? Van segítség? Meg­tanulhat beszélni a néma? Ügy gondolom, városnéző sé­tánk következő állomásán felele­tet kapunk ezekre a kérdésekre. Elérkeztünk ugyanis a Siketnémák Dunántúli Központi Óvodájához, Európa egyetlen ilyen jellegű in­tézményéhez. Nézzék csak az épületet! Mo­ndám, impozáns. Mennyi tépe- Jlődés és tervezgetés után vált I valósággá. Amikor 1958-ban ? lerakták áz alapkövét, fölépíté- fséhez mindössze 100 ezer fo- ;rint volt a bankban. És egy sor «ígéret Duráczky József igazga- ?tó tarsolyában. Mégis egy év múlva állt az épület, nagy, világos ablakai- Jvai hívta és várta első lakóit. ? Várta a négy—hat éves süket­sük sokkal csengőbb és embe­ribb azokénál, akik nem jártak óvodába. Milyen hallatlan akarás kell és emberszeretet — mint ahogy Vincze Éva tanító mondta — a süketnéma gyermekekkel va­raik. S ez megint csak nagy munka. Ezek után lépjünk be az óvodába. Az első, ami föltűnik, hegy mindenütt a falakon szí­nes mesefigurák láthatók, sok Játékos beszédelőkészítő gyakorlat a nagycsoportban. Farkas Miklósné gyógypedagógiai tanár az egyik kis legény kével foglalkozik. Mindez egy pillanat alatt futott át az agyán, egy szem­villanásnyi ideig tartott csu­pán, mert aztán ismét a bör­tön, az izgalmas szökés, a lá­gerélet s most ez a borzalmas két nap jutott eszébe. Segíte­vakáródzol onnan. Az ilyes­mivel ott sem tréfálnak, miért nek rajta: kimentik a bajból! nem vigyáztál? Ezentúl nem Olyan csodálatos ez, hogy lesz vele gondod, százszor ví- nem is lehet igaz! Hogy dől- gabban élhetsz, ha ügyeskedsz, gozni kell érte-' Hát istenem! Művelt ember vagy, Dolgozik majd: összeszedi , , ... „ ,, „ ■ ”, . ,. . . . . . ­__. nem lesz nehéz. Ha kedveben m inden tudását, es adatokat szolgáltat az amerikaiaknak, jársz Kömemek, kapsz egy Most már üstökön ragadja, testhezálló feladatot, és egy nem szalasztja el a Szerencsé- csapásra többet keresel vele, Gyarmathy várta, hogy be- m*Ilt otthon j-ssä“ * • srssr. *\ SÄÄt — Mondom, szerencséd van. Nem tudta, hogy nevessen,^ Ha elkapnak az osztrákok, du- vagy láüssön a részeg lányra,? tyiba vágnak. Pár évig ki se kétségoeesett pillantást kül-? dött a volt zászlóshoz, az ráka-1 csintott, s az asztal alatt meg-J simogatta a vörös hajú comb-J ;áU . I ______ — Helga vagyok — mondta J nZ k-t-d a lány* magának —, | ne de jobban szeretem, ha rövi- ? den csak Helinek szólítanak, ? — Tetszem neked? ? A bor és a pezsgő összeke-í veredett benne. Megfogta a ka- J cár lány kezét, az asztal alatt? ___ egész életén át összeért a térdük, a ruhán át f t eljm a'Tátrüvalóvaí, fefszívja, egy kórházigazgató... is érezte Helga perzselő bő-1 elraktározza mindazt, amit Horváthban dolgozni kéz- rét. Az agyaba szokott a vere. J ebbe a szobába összebordtak. dett az erős Rajna melléki A Iany uj;,al 1ídeges; T.1'? v * ♦ «f "« bor, «..bón «Iv* g—ÄS’T1 — A ruhád elég gyűrött! Gyarm-thy minden szavat holos leheletét. ^____ T alán találsz itt a szekrény- Gyarmathy folytatta: — Te is... nekem. — Ismerek valakit, aki most Ki=en fel a szobámba. „ . . . — Van itt szobád? jött vissza. Harmmcezret ka­pott. Mit szólsz hozza? övé Menjünk... ne törődj vele, a ?a gyerekek. Torkukból ugyanis a világ, övé minden nő... Az barátod majd fizet. A barátod-? csak artikulátlan hangok övé minden, amit akar. Mert nak sok pénze van van pénze, érted? Mert a pénz — úr! Neked is lehet, sok. pén- Amikor a lépcsőfordulót e)-| pedig iskolába kerülnek, öt- zed lehet, ha akarod, s nem is hagyták, a folyosó végén ma-? száz szót tudnak, rövid mondá­kéi! nagyon megerőltetned gas, szőke nő tűnt fel. Egy J tokát is elmondanak. Kiejté­magad. Ezek jól fizetnek és ^ ló foglalkozáshoz. Az első fel­adat, hogy megismerjék a han­gokat. S ha megismerték, ak­kor kezdődik a szótanítás. A süketnémák kialakítanak tűk, hiszen a pedagógusok még maguk közt egy jellegzetes jel­*| Önfeledten Játszanak a gyerekek. ben magadra valót. A falba épített ruhásszek­rényhez lépett, és kitárta az ajtót. Horváthnak tátva ma­radt a szája. Mindenféle szí­nű és méretű öltönyök sora­koztak a fogasokon. — Öltözz át, és elmegyünk ebédelni. Tudok a közelben egy jó helyet! Mindjárt jövök. ?azt sem tudták megállapítani, — Hogyne volna, te butus, «hogy símak-e vagy nevetnek-e Botorkálva, részegen követ­te a lányt. tör­tek elő. S most már kimondják, hogy papa, baba, mama, pá, mire nyelvet, s a mutogatás annyira beléjük rögződik, hogy később már igen nehéz rászoktatni őket a beszédre. Ezt, a jel­nyelv beidegződését akarják el­kerülni az óvodában. A gyere­kek a hangok megismerése után szájmozdulatokról tanul­sz ablak, a szín. Kísérőnk! Farkas Miklós tanról beszél, hogy a süketnéma gyerekeknek a szín és a fény jelenti az én« zéScelhető külvilágot, ezért is építették így az épületet. Az épület jobb szárnyán vannak a hálószobák; 47 gyerek részé« re van hely, itt a fürdőmede»- céjük, mosdójuk is. A bal Gi­daion láthatjuk a foglalkozó- termeket; három csoportban folyik az oktatás. Ha bené­zünk a legkisebbekhez, azt lát­hatjuk, hogy játékosan kezdik tanulni a hangokat. Egy évvel idősebbek a kö­zépső csoport tagjai. Ök a be­szédritmust is megpróbálják tanulni; légzési gyakorlatokat végeznek léggömbökkel, » hangfejlesztő gyakorlatokat pa­pírtól csérrel. A gyerek tenye­rével átfogja a tölcsért, s így érzékeli a hang kiváltotta re»­Rövid időre magára hagyta kuüntetnek. Akarez egy hoJSn _ * IKMUdiyLKUl a csodálkozó orvost. Horváth alig tért magához. Még egyszer megcsípte karját. Aztán villámgyorsan öltözni kezdett, nehogy meggondol­ják. • ■ máris eltűnt Sebesen, a fél-? ma)d-: nőt? hogynem a falhoz lapulva sza ; Az ámuló ember válaszolni ladt, és befordult a legelső ^ sem érkezett,- Gyarmathy fe- kanyarodónál, jével intett a szomszéd asztal- Horváth megtorpan c, h!rte-{ nál ülő két lánynak. Magas, ,en forrósóg öntötte el, és mel-í ,xt— olyasféle ütést érzett « A vendéglőben Gyarmathy karcsú, barna lány ült Hor- lóben marhasültet rendelt, vörös váth mellé. mintha villamosáram járta; bort ittak hozzá. Horváth mo­hón esett az ennivalónak, reg­gel óta most érezte igazán az éhséget. — Átkozott szerencséd van! — mondta Gyarmathy a har­madik pohár után. — Hogyan kerültél ide? Nekem volna át. A nő alakja és a já­rása Elzára hasonlított. A nő — Beszélgessetek, dolgom van. Egy üveg pezsgőt küldött nem néwitt hátra> s híéb hozzáj k, és átült az egyedül tialleatódzott. nem hallott maradt, vörös hajú no melle, hon-nafn sem attócspnódást. Ta Horváth szólni akart, de a más emeleten lakik? lány megelőzte. — Miért nem veszed le a — Folytatjuk, — Hangfejlesztő gyakorlaton. Vincze ványai. Éva tanító és apró tanít­A legnagyobbak viszont már komoly »felnőtt*« lányok és fiúk. Hatévesek, s jövőre már iskolába mennek. Beszélni is tanulnak, s egyeztetik a sza­vak írott kópét a tárgyakkal. íme az óvoda. Két év telt ef megnyitása óta, s ez idő alatt már »félnőtt-« egy iskolás csoport. Az óvoda hatása, hogy az idejárt gye­rekek ötszörösét végzik el annak a tananyagnak, amit az eddigi maximális tanterv megkívánt. Még csak annyit, hogy a két év alatt 67 külföldi delegáció nézte meg ezt az egyedülálló intézményt* és se szeri, se száma a magyar vendégeknek. Igaz, csak ötven gyereket gon­doznak az óvodában. S jelentkező háromszáz is lenne. De ennek aa ötven apróságnak a nevelése is olyan nagyszerű tett, hogy az óvoda valamennyi nevelője és dől* gozója megérdemli a köszönetét. POJLESZ GYÖBGf

Next

/
Oldalképek
Tartalom