Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-10 / 291. szám
SOMOGYI VßPLAP 2 Yasámap, 1961. december W. Kádár János eSvlárs felszólalása a Hazafias népfront Országos Tanácsának ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) Aki részt kér a közéletből, a társadalom életéből, legyen valóban olyan emI ber, aki akar és tud dolgozni, felelősséget vállalni és cselekedni a köz javára, terveink megvalósításáért. Tovább erősítjük a nemzeti egységet Kádár János elvtárs beszédének következő részében a közélet, a nemzeti egység további erősítéséről beszélt. — Erősítenünk kell a párttagok és a pártonkívülieik összefogását — mondotta —, erősíteni' kell a népfrontgondolatat, befolyását a tömegekre, a különböző bizottságokat és azok munkáját. Ez alapjában azt jelenti, hogy tovább kell mélyítenünk a tömegek iránti bizalmat, mert ez a mi politikánk alapja. Éneikül, a tömegek iránti bizalom nélkül nem létezhetünk. És erősítenünk kell az egyes emberek iránti bizalmat is. Itt volt például a kormány újjáalakítása. Ennek, mint tudják, olyan vonása is volt, hogy fiatalabb korosztályhoz tartozó néhány kommunista vezetőt nagyobb feladattal bíztunk meg. Ez természetesen az illető iránti bizalom jele és annak következménye is, hogy megint csak felnőnek az emberek közül többen olyanok, akiknél ezt észre sem vesszük. Az egyik miniszterelnök-helyettesről például nem is tudtuk, csak éppen a kinevezése és az eskütétele napján, hogy már 40 éves lett. Mondtam: üdvözlöm magát, mert egy kicsit jobban hangzik egy államférfinál, hogy negyvenéves. Nemrég haláleset következtében megüresedett az ország- gyűlés egyik alelnöki tisztsége. Ahogy önök is tudják, Beresz- tóczy Miklós barátunkat javasoltuk erre; a párt központi bizottsága és a Hazafias Népfront közös javaslata volt ez, amelyet az országgyűlés egyetértéssel elfogadott. Nem a személyről beszélek, hiszen mindnyájan tudjuk Beresztóczyról, hogy nem kommunista, de olyan ember, aki a szocializmusért és- a békéért harcol. Ezért javasoltuk e megtisztelő tisztségre. Voltak, akik a javaslat hallatán azt mondták: •♦Jó lesz ez?« Miért ne lenne jó? — kérdeztem. »Hát mégis, most pap lesz az országgyűlés alelnöke — tették hozzá. — .Lesznek olyanok, akik ezt majd félremagyarázzák, s lehet, hogy a templomba járás most egy kissé erősödni fog.« (Derültség.) Nem tudom, több ember jár-e most templomba vagy sem, de egészen másról van szó: politikánk lényegéről. Ha mi tudunk tíz esztendőn át együtt dolgozni jó harcostársként emberekkel az ország szocialista jövőjéért, a nép békéjéért, altkor miért ne lennének jók bármiféle közéleti tisztségre? . Megmondom őszintén: hogy-, ha az országgyűlés ülésén néhány óra hosszáig a csengő egy pap kezében van, én ettől nem féltem a magyar proletárdiktatúrát. (Derültség.) S aki ettől félti, az mondhat akármit, nem hisz abban az elvben, amelyet — úgy mondja — mindennap szolgál. Azt hiszem, világos, mit akarok ezzel a példával mondani. Önök nagyon jól tudják, "hogy én kommunista vagyok, azért harcolok, hogy a párt befolyása érvényesüljön az egész társadalom életében. De tudom, ez nem attól függ, vajon egy nyolctagú testületben nyolc párttag ül-e vagy csak négy. Emlékszem rá, amikor az ösz- szes bizottságokban valameny- nyi részvevő formálisan párttag volt ugyan, de a kommunista befolyás annyi sem volt, mintha csak a fele lett volna párttag. Azokat, akik nem meggyőződéses kommunisták, mi az ördögnek kellene behú- zigálni a pártba? Attól pártunk nem lesz erősebb, és ők sem lesznek kommunisták. Meg kell végre értenünk, hogy a kommunista párt befolyása nem ilyen külsődleges tényezőktől függ, hanem attól, hogy eszméink tisztaságát megóvjuk, politikai vonalunk, gazdasági és kulturális politikánk legyen jó, s akkor- a kommunizmus híveinek a tábora hazánkban milliószámra növekszik, s szív- vel-lélekikel dolgoznak a szocializmusért a nem párttagok is,. Ez az egészséges fejlődés. De ehhez szükség van a kommunizmus ügyébe vetett rendíthetetlen hitre, a munkás- osztály, az egész magyar nép iránti bizalomra. Mégiscsak az a normális, ha úgy tartjuk, hogy száz ember közül 95—96 jóra törekszik, ennek az irányába halad szívesen, nem pedig fordítva, hogy száz közül csak kettőben bízhatunk meg. Azt mondják a nyugati publicisták — mert ők is bököd- nek minket s ez nem is baj, mert md úgy vesszük őket. mint ingyen munkatársakat, akiket az imperializmus fizet (derültség), hogy folyton keresgéljék a kommunisták hibáit —, nos, most ők azt mondják: ezek a Kádárék rendkívül ravaszak, mindenkit be akarnak csapni. Mert Rákosiék azt mondták régen: aki nincs velük, az ellenük van. (Derültség.) Ilyen »hibákat« említenek mostanában a nyugati publicisták. Mi ezt teljes nyugalommal vállalhatjuk. Igenis, úgy vesszük: aki nincs a Magyar Népköztársaság ellen, az vele van; aki nincs az MSZMP ellen, az vele van; és aki nincs a népfront ellen, az vele van. Persze az egyetértőknek egy része öntudatosabb, s a távoli célokban is egyetért velünk, egy másik része pedig az egyszerű, mindennapi dolgokban van velünk. Például van sok százezer. olyan ember, aki nem marxista, de becsüli pártunkat, kormányunkat azért, mert törvényes rendet és normális légkört teremtett az országban. Ök velünk vannak, és ilyen szellemijén kell politikánkat továbbfejlesztenünk. A kőjtéld minden fórumán a nép ügyét kell szolgálni Kádár elvtárs ezután a vezetés jellegéről, a nép ügyének szolgálatáról beszélt. —• A. Magyar Szocialista Munkáspárt; VII. kongresszusán nagyon fontos elvi megállapítások hangzottak el erről — folytatta —, s ott kimondtuk, hogy a marxizmus—ieni- nizmus tisztaságára vigyáznunk kell, mert az a mi iránytűnk. Vigyáznunk kell pártunkra, a munkásosztály forra- ' dalmi pártjára, mely a magyar nép társadalmi életének vezető ereje, és a szocialista jövő egyik fő biztosítéka. Kimondtuk azt is, hogy a Hazafias Népfront a mi társadalmi életünknek és törekvéseink valóraváltásának fontos része. Ezt helyesen csak úgy értelmezhetjük, hogy a marxista— leninista elmélet, a párt, a Hazafias Népfront külön-külön és együtt csak harci eszköz. A pártnak, továbbá bizonyos értelemben a népfrontnak is fő feladata a vezetés, a mozgósítás, a -szervezés. Éppen az MSZMP VII. kongresszusa nagy gondot fordított arra, hogy ezt világossá tegye: ezek nem önmagukért való dolgok, hanem alá vannak rendelve a nagy célnak, népünk jobb élete, szocialista jövője biztosításának. Nem azért építünk szocialista társadalmat, mert van marxizmus—leninizmus, amely azt előírja, vagy mert van párt, s annak valahová vezetnie kell a népet, vagy van Hazafias Népfront, amely segít valamilyen irányba elvezetni a néptömegeket, hanem forditva: azért kell a jő elmélet, a jó párt és a jó népire«, azért kell nekünk fölépítenünk a szocialista társadalmat, mert ez biztosítja az emberek jobb életét, a haza és a nemzet virágzását. Ha ez a szemlélet érvényesül százezrekben, akik munkálkodnak, s a párt vagy a népfront nevében az emberek előtt föllépnek, akkor erősödni fog munkánknak ez a vonása, és növekszik tömegereje, erősödik a nép tömörülése és az a nemzeti egység, amelynek fejlesztését szorgalmazzak. A. vezetés nem uralkodás, és az a munka, amelyet mi végzünk, olyasvalaminek a szolgálata, aminél szentebb számunkra nincs: a szocialista haza, a Magyar Népköztársaság és népünk szolgálata. Mindig tudatában kell lennünk, hogy mi nem uralkodásra elhivatott új kiválasztottak, hanem a nép szolgálatára rendelt emberek vagy un*. Kádár elvtárs rámutatott, hogy a közélet minden fórumán. minden tanácskozásán ezt a célt, a nép ügyének legjobb szolgálatát kell szem előtt tartani, s a tanácskozások eredményességét ehhez kell mérni. — Mindenféle tanácskozásnak, amint az életnek is, nem a szép szó az értelme — folytatta —, hanem az, amit el tudunk érni általa. Annak az érzésnek kell áthatnia az effajta tanácskozásokat, hogy segítségével egy kicsit több búza, talán'több kukorica, több hús, több tej vagy egy pár jobb könyv vagy —■ uram bocsa’ — néhány közérthető és helyes irányzatú vers lesz. Akkor a tanácskozásnak van értelme. A mi egész politikánk tömegbázisának növekedése ezekben az években'elsősorban azon dől el, hogyan tudjuk megoldani a gazdasági és kulturális építés feladatait. A nép annak alapján ítél, hogyan fejlődik a népgazdaság és a kultúra, mert ez érinti legközvetlenebbül az életét. Kádár, elvtárs ezután hangsúlyozta, lrogy a mérték az: ki mennyire törekszik, mit és mennyit alkot, akármilyen foglalkozási ághoz tartozik is. — Én például nagyon nagyra becsülöm a szocialista brigádok tagjait — folytatta. — Nem is csak azért, amit ma csinálnak, hanem azért is, aminek az útját egyengetik, hogy tömegméretekben termeljünk jobban, kulturáltabban, és neveljünk szocialista embereket. A szocialista brigádmozgalmat ■a munkások kezdeményezték, de örvendetes, hogy már nemcsak a munkások mozgalma ez, hanem falun is, sőt az értelmiség soraiban is követőkre talál. A parasztok között sokan tulajdonképpen már szocialista brigádvezetök vagy tagok, bár még falán nem is tudják, s nem is nevezik magukat annak, mert nem szerveztek ilyen brigádot. Itt találkoztam a szünetben barátommal, Kelemen elvtárssal, aki termelőszövetkezeti elnök. Csak pár szót tudtunk egymással váltani. .Két évvel ezelőtt teremtették meg termelőszövetkezetüket, és így nevezték el: Parasztbecsület. Nekem ez a név nagyon rokonszenves. De hallom, hogy otthon, a tsz-ben ők is mondogatják: úgy dolgozzanak, hogy a névnek ne csak az első fele maradion meg, a paraszt, s közben elvesszen a becsület. (Derültség.) Ez a szövetkezet még nem tartozik a legerősebbek közé, de az a nézet, amelyet vallanak, már előrevetíti a szocialista parasztot, segít kialakítani gondolkodását. Kétségtelen, hogy ugyanez a folyamat megy végbe az értelmiség soraiban is. Nemrég levelet kaptam egy pedagógustól, s azt írta: ők is törik a fejüket, hogyan alakíthatnának szocialista brigádot. Elképzelésük szerint Űj ember kovácsa néven alakítanának szocialista jellegű brigádot az oktatói karban, hogy megmutassák, milyen az igazi szocialista közoktatás, pedagógia. Azért említem mindezt, mer szerintem ez az áramlat, a szocialista brigádmozga- lom nagyszerű dolog, s még inkább azzá lesz, ha majd áthatja a várost cg a falut, a munkásokat, a parasztokat és az értelmiségieket. Ebben kovácsoló- dik az űj ember, aki megteremti az új társadalmat. A központi bizottság a legutóbbi határozatában fölvetette azt a gondolatot, jó lenne, ha a szocialista brigádmozgalom továbbfejlődnék, s a brigádé’: arra törekednének, hogy egy-egy műhely vagy gyár, akár egész falvak, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok ilyen jellegűvé váljanak. Nem tudom, lesz-e ilyen forma és mikor, de az biztos, hogy ha majd kialakul, a szocialista munka műhelye, gyára vagy gazdasága olyan cím lesz, mely népünk szemléletében a legnagyobb társadalmi rangot vívja ki. A szocializmust csak az egész nép építheti föl Tisztelt Országos Tanács! Legjobb meggyőződésünk és lelkiismeretünk szerint úgy hisszük és tudjuk: bel- és külpolitikai vonalunk,’ gazdasági, politikai, kultúrába politikai, közművelődési célkitűzéseink helyesek; olyanok, amelyek a nép érdekeinek megfelelnek, és a szocialista fejlődést, a szocialista jövőt szolgálják, jy nagyon fontos föltétele annak, hogy az ember szíwei-lélekkel tudjon dolgozni. Ha világos célt és olyan irányvonalat lát, amely kiállta a gyakorlati próbát, és helyesnek bizonyult, teljes odaadással dolgozik érte. Kik a hívei ennek a politikának? Először is a szocializmus tudatos, igaz, őszinte, szilárd hívei. Azonkívül rengeteg olyan ember, aki nem marxista gondolkodású, de aki közeledik a szocializmushoz. Politikánk azért lenini politika, mert mi is úgy dolgozunk, s úgy kell dolgoznunk, hogy az ösz- szes dolgozó osztályokat tömöríteni tudjuk a szocialista társadalom építésére. Ötesztendős hazai gyakorlatunk föltétlenül azt mutatja mindenkinek, hogy igenis kezdjük megtanulni ezt a politikát, ezt a munkát; s hogy nemcsak a meggyőződéses I kommunisták támogatják a pártot vagy a népfrontot, hanem a pórtonkívüliek nagy tömegei is. Ök is értik, hogy mi az egész nép javát akarjuk, a2 övékét is. Akik pedig megértik, hogy politikánk az egész népé, az egész népnek szól, akkor azt fs megértik, hogy ezt a politikát csak az egész' nép valósíthatja meg a gyakorlatban, a szocializmust csak az egész nép építheti fel. (Taps.) Nálunk sok éven át vitatott probléma volt, hogy mi is a Hazafias Népfront. Most már mindenki kezdi látni,'hogy újjáalakulása óta a népfront mindennap létezett, tevékenykedett, alkotott, s a szocialista építés javára sok újat hozott létre, segítette és segíti a falu szocialista • átalakításának nagy ügyét. Nyugodt lelkiismerettel állhat a nép elé mindenki, aki az elmúlt években a népfront- mozgalomban tevékenykedett. Egész fejlődési szakasz van mögöttünk, nagy és fontos dolgok történtek hazánkban ezekben az esztendőkben. Tevékenységünkről a nép mindenekelőtt az eredmények alapján alkot véleményt: de nemcsak az eredmények alapján, hanem megítéli a szándékot, a törekvést is. Mert az emberek megértik, hogy ha egyszer aszály volt, nem tudtak vizet húzni az égből, és emiatt kevesebb lett a kukorica. De hogy az adott körülmények között és az adott lehetőségekhez mérten megvolt-e mindenkiben a szándék és a törekvés, hogy a lehető legtöbbet és legjobbat hozza létre, ami csak lehetséges — ez is mértéke a mi munkánkról alkotott véleménynek. Amikor olyan idők jártak nálunk, hogy egyesek azt mondták: »Mi általában olyanok vagyunk, mint a félistenek«, az emberek akkor is tudták, hogy bizony földön járó emberek vagyunk, és most is tudják ezt. Velünk szemben csak olyan követelményeket támasztanak, amilyeneket emberekkel szemben támasztani lehet és kell. Olyant, hogy elég lelkiismeretesek vagyunk-e, amikor elhatározásokat kell megfontolnunk, s eléggé vállaljuk-e azt a felelősséget, amely elől nem térhetünk ki. Az emberek eszerint Ítélnek meg minden vezetet, az országgyűlés elnökét, a minisztert, a termelőszövetkezet elnökét, a műhely főnökét és másokat. Ügy dolgozzunk, hogy ha lehet, az eredmények is dicsérjenek bennünket, de a szándékot, a törekvést illetően akkor se legyen semmi hiba. ha eredményeink némelykor szerényebbek. Ezért kevésbé haragudnak az emberek. De ha a szándékban és a törekvésben van a hiba, azt nehezen bocsátják meg. Azt hiszem, ilyen módon kell gondolkodni mindnyájunknak, együtt és egyenként is, hogy nyugodt lelkiismerettel állíthassuk: amit ránk bíztak, azt igyekeztünk becsületesen elvégezni. És ismétlem, soha ne feledjük, hogy amit úgy nevezünk: vezetés, azt úgy is számon kell tartani, mint kötelességet és szolgálatot. Azt hiszem, a Hazafias Népfrontnak nem rossz a számvetése. Dolgozzunk úgy valamennyien, hogy még jobb legyen ez a számvetés — fejezte be hosz- szan tartó tapssal fogadott beszédét Kádár János elvtárs. (MTI) Hruscsov beszédet mondott a szakszervezeti világkongresszuson Moszkva (MTI). Szombaton délelőtt a szakszervezeti világkongresszus ülésén megjelent és felszólalt Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Amikor Hruscsov' a terembe lépett, a kongresszus ezer külföldi és több mrnt ezer szovjet részvevője körülbelül tíz percig éljenezte. Hruscsov beszéde elején kijelentette, hogy mélységesen meghatotta a fogadás melegsége. — Higgyék el nekem, volt bányásznak, aki ismeri a munkát, aki i gen so Icát végzett nehéz fizikai munkát, hogy mélységesen meghat az önök üdvözlése, azonban tőlem idegen mindenfajta személyi kultusz, és nem akkor örülök, amikor engem ünnepelnek, hanem mikor népemet, hazánk munkásosztályát dicsőítik — mondotta. Hruscsov ezután körülbelül fél órás beszédet mondott, amelyben foglalkozott a nemzetközi helyzet sok fontos kérdésével, az általános és teljes leszereléssel, a legutóbbi nukleáris kísérletekkel, a berlini kérdéssel, a gyarmati országok és népek felszabadulásával. Beszéde végén a szovjet kormány nevében meghívta a világ- kongresszus valamennyi részvevőjét, ismerkedjék meg a szovjet iparral, mezőgazdasággal, a szovjet dolgozók mindennapi életével. Hruscsov beszédét többször szakította meg viharos, lelkes taps. A beszéd végén az ülés elnöke, Benoit Frachon megköszönte Hruscsovnak, hogy részt vett a kongresszuson, és valamennyi küldött nevében megkérte, máskor is vegyen részt az ülésékem Összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdésének alapján az országgyűlést 1961. évi december 15-én, pénteken délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) <31931 600-1750 Fl-ig KAPHATÓK AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZAKBAN ÉS A SZAKBOLTOKBAN
