Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-08 / 289. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1991. december t. A munka befejezése sürgős! Mostanában gyakran mondogatom el magamban Petőfi Sándor Legenda című versét, amelyet — grácia szegény fejemnek — úgy költők át, hogy a megverselt pokol... szóval rendszerint olyanokat irányítok oda, akik valami közügy lanyha kezelésében vétkesek. Most éppen a tatarozókat kellett »-behelyettesítenem« a versbe... Megvallom, nem szívesen. Mert tisztelet, becsület az építőknek, akik nem könnyű és nem kevés munkájukat közmegelégedésre végzik dacolva a hátráltató aka- dál -okkal. Hol az anyag —, hol a szakmunkáshiánnyal. De nem minden építő áll a közmegelégedés és köztisztelet pódiumán! Jóllehet min- d-nkit. aki e fontos szakmában szirénét tölt be, ott szeretnénk látni a közmegbecsülés fényében. Itt van például a Somogy megyei Tatarozó Vállalat, amelynek munkáját rendszerint év elején szokták lekötni az erre illetékesek a rászoruló közoktatási intézmények épületeinek tatarozására. Ez történt pediglen 1961 elején a Berzsenyi Dániel és a Bartók Béla Általános Iskola esetében: év elején jelentkezett az isény. hoey 1981. szeptember 1-re el kell készülni a felújítás munkálataival! A tatarozók, mint a szerződés is bizonyítja. nem. mondtak nemet. A vállalt munka most, néhány héttel az év vége előtt mégis befejezetlenül áll. A vállalat a két iskolából hol ide, hol oda szólítsa munkásait. Egyik nap is lati a ám a Berzsenyi Dániel iskola flzí üionifjáft, így történt.,. Td. Alexandre Dumas, a híres író egy németországi utazásakor a hirtelen kerekedett zápor el ól menekülve betért egy kisváros vendéglőjébe. Dumas nézegette az étlapot., de semmit sem értett belőle. Szeretett volna valami gombás élteit enni, de nem tudta, hogyan .értéssé meg magát a felszolgálóval. Végül elővett egy darab napírt, megpróbált egy gombát rajzolni, és odaadta az ábrát a felszolgálónak. Nagy volt az író csodálkozása, amikor meglel ént a felszolgáló, kezében — esernyővel! igazgatója, hogy a festők csak tébláboinaík. Kérdezi: — Miért nem dolgoznak az elv- tarsak, olyan jó lenne már, ha rendben volna az iskolánk! — Mit dolgozzunk? — Hát ami a mesterségük, fessenek! — Azt. nem lehet! Elrendelték innen az állványozókat. Mi állványozni nem tudunk. Tehát festeni sem lehet. Jól van ez így? A Bartók Béla Általános Iskola portáján sem nagy dolgok miatt késik a felújítás befejezése. Szükség van igazán a késedelmeskedésre? Nehéz lenne összeszámolni, hogy hány telefonbeszélgetés zajlott már le a munkavállaló és a munkáltató között. Mindig elpuffant néhány új ígéret. De a helyzet változatlanul az, hogy a szeptember 1-i határidőre vállalt munkát nem fejezték be. Ugye, nem húzzák ezt át a jövő évre, esetleg a jövő év azonos időszakára? L. L Leltári tapasztalatok az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnál Lehet-e hiánymentesen dolgozni az élelmiszer-kereskedelemben? Nehéz -erre azonnal s főleg egyértelműen válaszolni. Ebben a szakmában ugyanis könnyen keletkezhet hiány. Az áru törése, romlása, lopása stb. :nind-niind előidézheti. Erről beszélgettünk Nyíri Ferenc elvtárssal, az Éleimiszerkiske- íreskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjével, aki 15 éve dolgozik beosztásában, s igen sok tapasztalattal rendelkezik. Ha váratlanul... baj van Nos, a leltárok sokféle választ adnak erre a kérdésre. Ha valaki szabadságra készül, vagy valakit leváltanak, a leltárak szinte fillérre pontosak. Ez érthető. Ilyenkor a boltvezető igyekszik mindent rendbe termi. Ha ellenben váratlanul, A niklai óvoda előtt. meglepetésszerűen tartják a leltárt u legtöbb esetben valami »baj« történik: vagy indokol at.ián hiányt, vagy számottevő többletet találnak. A váratlanul elrendelt leltározás bizonyítja a legjobban, hogy a vállalat dolgozol menynyire értik szakmájukat, s menm-re kezelik lelkiismeretesen a gondjaikra bízott népva- gyont. Ezért is igyekszik a vállalat vezetősége a megleperés- szerű, a hibákat feltáró, de segítő szándékú ellenőrző leltárak számát évről évre növelni. Több az apró hiány Ha a tavalyi és az idei leltárakat összehasonlítjuk, érdekes megállapításokat tehetünk. Az 1960. év második negyedében tartott 113 leltárnál 76 ezer forint fizetendő hiányt és 34 ezer forint többletet találtak. Ez év második negyedében 145 leltárt tartottak, s a hiány 56 ezer, a többlet pedig 69 ezer fortnttra rúgott. Ugyanezt tapasztaljuk a két esztendő első negyedéveit ö&z- szehasonlitva. 1960 harmadik negyedében a 204 leltár 508 ezer forint hiányt és 81 ezer forint többletet állapított meg. Az idén alig valamivel többet, 212 leltárt vettek föl, s a hiány 228 ezer forint (161 ezer meg- tériüt belőle), a többlet 55 ezer forint volt. A hiány tét? mes része — 85 ezer forint — a Balaten-parti idényboltokban keletkezett Élükre ugyanis nem tadtak megfelelő szakembereket állítani, s ezek az üzletek nem rendelkeznek megfelelő raktárakkal sem. Az adatokból az is kiderül, hogy az apró, úgynevezett kis hiányok (1000 forintig)) száma növekszik, a nagyoké pedig (5 ezer forinton felül) csökken. Megbízható boltvezetőket Az állandó jellegű boltokban nagyrészt régi, kipróbált, becsületes szakemberek dolgoznak. Ilyenekre van szükség az idényboltoknál is. Mindazokat a boltvezetőket, akik ezer forinton felüli hiánnyal számolnak el, leváltják, azokat pedig, akiknél nagyobb a hiány összege, bíróság elé állít jav Így tettek Proszonyák, Lajos, sal, a rokkanttelepi 356-os bolt vezetőjével is, mert 16 ezer forint hiánya keletkezett. Nagy Sándor, a textilművéknél levő 355-ös bolt volt vezetője, aki 26 ezer forinttal nem tudott elszámolni, szintén bíróság e!é került. A vállalat társadalmi bírósága tárgyalta Csiszár Ferenc boltvezető ügyét. Neki 4000 forint hiánya keletkezett. Javasolták, hogy két évre tiltsák el a boltvezetéstől. Mivel a figyelmeztetés nem használt, eltávolították a vállalattól. Lehet-e hiánymentesen dolgozni az élelmiszer kereskedelemiben? Ne mi válaszoljunk erre, hanem a vállalat több régi, tapasztalt, dolgozója. Kálmán Ferenc évek óta vezeti a siófoki 415-ös áruházát, s nem volt még hiánya. A balaton- földvári 440-es üzletben Kresz Ferencné, Nagyatádon, a 408- as boltban Zelko Imre, a kaposvári 322-es hús boltban Farkas Tibor, a 323-as csemege- boltban Rózsahegyi József, a 345-ös tejboltban Bedovácz Andorne, a 331-es trafikban Ben- hardt András hosszú idő óta becsületesen, hiány nélkül dolgozik bizonyítva, hogy igenis lehet hiánymentesen boltot vezetni. Ehhez azonban nemcsak jó szakismeret, hanem a nép- vagyon iránti odaadás, a társadalmi tulajdon lelkiismeretes kezelése is szükséges. Szalai László /t nap egyik pitiánert- .—JJ- ról a másikra tűnt ( _' L el; az iménti lang yos szellő, mintha valami óriás motor megkeverte volna, vad vágtába kezdett, és a közeli erdő fölött hirtelen felmorajlott az ég. — Gyerünk, gyerekek, futás haza, mert megázunk! —■ ugrott ki elsőként ijedten Marika a tó vizéből. —■ Elvonul ez hamar, maradjunk inkább addig a vízben — próbált ellenkezni Bözsi. Marika tagadólag rázta a fejét, s a szélben vacogva szorította kezét testéhez. — Gyertek csak, gyertek... Különben, ha nem jöttök, megyek magam — és már fordult is, hogy futásnak eredjen. A sötét égen villhm cikázott át; Bözsi meg a többiek látták, hogy nincs idő tétovázásra, s Marika után futottak. Nem mondták, de magukban már megbánták, hogy nem hallgattak rögtön rá. Pedig érdemes hallgatni rá, nemcsak most, hanem mindig. Az iskolában a legjobb tanulók közé sorolják, s milyen érdekes, hogy Marika ezért nem vág fel, nem úgy, mint Plöske Juli, aki sose hajlandó velük játszani. De nem is kell! Többet ér nekik Marika, aki mindig azt mondogatja, hogy tanárnő lesz — és biztosan az is lesz, mert senkivel sem lehet úgy iskolást játszani, mint vele ... A gyerekek a falu szélén szétszéledtek, ki-iá hazafelé futott. Nagy, kövér cseppekben zuhogni kezdett az eső. Marika rohant, rohant, bár nehezen kapkodta a levegőt. Félt, nem is annyira a vakító villanásoktól, hanem a hatalmas dörejektől. Csapzottan, elkékült szájjal szinte úgy esett be a konyhába; anyja aggódva törölget- te, csöndesen korholta. Vacsora melegedett a tűzhelyen. Marika odakutyorodott, de még fél óra múlva is rázta a hideg. Reggel nehéz fejjel, lázasan ébredt, kóvályogva kapta magára ruháit, úgy ment az iskolába. A világért sem szólt nolna, hogy nem jól érzi ma(.al kiűzött gát — félt, hogy akkor nem engedik el... Aznap történt meg, ami eddig még soha, hogy nem tudott jelesre felelni földrajzból. Láztól égő arca még pirosabbá vált; a csodálkozó tekintetek kereszttűzben szégyenkező sírással ült a helyére. Valami belenyilallt a bokájába, és csökönyösen fájni kezdett. Szé- delegve ballagott hazafelé, és rémülten figyelte, hogy dagad a lába... — Izületi gyulladás — kopt- pont az orvos szava a gerendás mennyezetű szegényes szobában. Az anyja csöndesen sírdogált hallgatva az orvos tanácsait. Aztán mint valami élni, duzzadni vágyó sejt, a gyulladás terjedni kezdett. Húzódott fölfelé, végig a lábon, rjiíg elérte a szivet. Marika szenvedett. Könnytélen, álmatlan szemmel bámulta a falakat. Aztán mintha megelégelte volna tombolá- sát a betegség, úgy tetszett, hogy békében hagyja az agyongyötört lábakat. Marika fölkelt, járkálni próbáit, és hihetetlenül bízott felgyógyulásában. tjtja mégis a kórházba vezetett: szíve nem bírta a betegséggel való viaskodást. És bekövetkezett a legrosszabb. A néhány hónappal korábban még fürgén friss lábak merevedni kezdtek, és egy napon nem mozdultak többé. Aztán így járt a kéz is... Elmúlt a nyár, az ősz, a tél is... Marika 11 éves volt, s a fehér kórházi ágyon a bénaság mozdulatlanságában nem tudta elhinni, hogy ez mindig így lesz. Bízvást bízott az orvosokban, bízott, meg akart gyógyulni, tanulni s tanítani alcart... / ~^*>íz éve ennek... A f ) szegényes, gerendás ... V__/ mennyezetű szoba s arkában fekszik Marika. Nem mozdul, csak a fejét fordítja néha a kis ablak világossága felé. Azon túl ott van a falu, az emberek, az élet. Ö itt bent a négy fal között — többnyire egyedül. Tekintete az órára, aztán az ajtóra réved. Ilyenkor szokott jönni Király néni, az öreg tanítónő. Már nyílik is az ajtó. A nagy, fekete, beszédes szemek felragyognak. — Csókolom, Király néni, tessék leülni, már nagyon vártam. Az asszony széket húz az ágy mellé, egy kis csomagot helyez az elsatnyult kezek közelébe. — Nem jöttem egy hétig, el kellett utaznom, hívott a kis- unokám. — Hiányozni tetszett. Elfogytak a könyveim, a húgom nem ért rá elmenni a könyvtárba. Verseket írogattam... — Igen? És mit? Megmutatnád? ... — Nem tudom, hová tették.. Jaj, és majd elfelejtem, tessék elképzelni, milyen öröm ért, rádióm van! Az asszony a falra néz, s meglátja az állványon levő kis telepes rádiót — Én úgy, de úgy örülök, Király néni, annyit lehet így tanulni! Annyi mindent megtudhat az ember! A tanácstitkár hozta, a község ajándéka. Nagyon hálás vagyok! — Verset írtál, rádiót kaptál, és még mi minden történt, míg nem jöttem? — Hát nem olyan sok minden. összeszámoltam édesapám munkaegységeit, aztán kiszámítottam azt is, hogy mennyibe kerültem eddig az államnak. Magam is megdöbbentem, csaknem százezer forintba! Százezer formt! Marika komoly arccal mered a gerenda egy pontjára, s mint már any- nyiszor, újra elröppent előtte a tíz én, amiből lásebb-mgyobb megszakításokkal négyet kórházban töltött. Fehér köpenyek, orvosarcok tűntek fel előtte, műtétek sorai, erőfeszítések azért, hogy meggyógyuljon. Eleinte nehéz volt elhinni, hogy vége, vége minden tervnek, de most már beletörődött. Ott keres vigaszt, ahol lehet: tanulmányaiban, és hálás mindenki iránt, alá érte oly rengeteget tett.-. yt z asszony lehajtott -—JJ fejjel a tűzhely al- C—JL iára mered. Tűnődik. A nővére jut eszébe, alá már rég nem él, alá ugyanennyi idős volt, mint Marika, amikor ■— az akkor még ismeretlen paralízisben — megbetegedett. De meggyógyult, legalábbis annyira, hogy menni bírt, csupán egy ín zsugorodott össze a lábában. Az orvos elutasította őket mondván, hogy nem számít az a kis szépséghiba, legalább úri módon pipiskedve járhat. Keserű vonás jelent meg szája szögletében. Űri módon! Csakhogy mindig nehezebbé vált a pipiskédé járás, egyik ortopéd cipőt követte a másik, s már közel volt az ötvenhez, mikor annyira leromlott az állapota, hogy újra orvoshoz ment, bár a sok keserű tapasztalat után félve. 1954-et írtak akkor. Más orvos volt a régi helyén, s az alaposan megvizsgálta. Megállapította: egy egészen egyszerű kis műtéttel segíteni lehet a bajon, el lehet tüntetni a szépséghibát. Látta nővérét, amint ötvenéves fejjel a műtőasztalra feküdt, hogy amit nem tettek, meg vele évtizedeké» át, az most megtörténjék — legalább öregségére húzhasson szandált... Istenem, szandál! Sikerült a műtét, de alig hordta a köny- nyű cipőket egy évig, alig ocsúdott fel az örömből, hogy végre nem kell »úri módon« járnia, egy napon megszakadt minden. Hát ennyit törődtek akkoriban az emberrel! Nem vette észre, könny csordogált az arcán, és riadva rázkódott meg Marika hangjára. Sl/kiért tetszik sírni? /wj Nem szabad. Hi- ___' / L szén akad elég, aminek örülrú lehet. A z asszony torkában összeszorult valami, nevetni próbált, de nemigen sikerült. Ez a lány beszél így, akinek nem maradt más, csak a négy fal?! De talán mégis igaza van. Ránézett Marikára, az mosolygott őszintén, melegen. Aztán beszélni kezdtek erről, arról. Marika, mint mindig, olyan tájékozott volt mindenről, mintha kint élne az emberek között. Micsoda kár, hogy egy ilyen teremtés tehetetlenségre van kárhoztatva! Lassan búcsúzni kezdett. — Nincs valamire szükséged, Marika? — Köszönöm szépen, nincs. Kapom azt a kis pénzt havonta a tanácstól, édesanyám azt mondta, új ágyneműt vesz majd ... Ágyneműt — nem ruhát, nem cipőt, ágyneműt! Az asszony arra gondolt, mikor behúzta maga mögött az ajtót, hogy vajon az ágyneműn kívül gondol-e szép ruhára vagy éppen egy kecses szandálra Marika, aki a négy fal között tanult meg szívből nevetni ... Vörös Márta TáBIKA Kolbászból font megyehatár Megyénk termelőszövetkezeteiben 56 ezer család éL Valamennyinek háztáji gazdaságában egy vagy ennél is több szép, gömbölyűre hízott sertés röfög az óiban. Hajnalonként éles visítások jelzik a disznótorok kezdetét. Több mint 80 ezer hízót ölnek le a télen, majdnem húszezerrel többet, mint a korábbi években, s egy-egy sertés húsából átlagosan öt méter kolbászt készítenek. A háztájiban levágott hízókból készített kolbász körülbelül 400 kilométer hosz- szú, ezzel körül lehetne rakni Somogy megye határát. * * * A közönség szája íze szerint... Az egyik párizsi színházban játszott darab hőse, a megcsalt férj az utolsó felvonásban agyonlövi magát. A Japánban előadott változatban ugyanez a hős harakirit köv^t el, a spanyol színpadokon pedig a könnyebb megoldást választja — a caballero egyszerűen otthagyja feleségét. Egyes mohamedán országokban a felháborodott hős állítólag ostort ragad, és jól helybenhagyja nejeit. KÉT ÜJ KÉPZŐMŰVÉSZE-' TI KÖNYVÉRDEKESSÉG érkezett a kaposvári könyvesboltba »Századok festészete, Giottótól napjainkig« címmel jelent meg egy 250 forintos új kiadvány. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának Renoir-kötete, amely akvarel- leket. pasztelleket és színes rajzokat tartalmaz. * * * Narancs, citrom, gesztenye, kókuszdió A jövő héten még két vagon narancs érkezik a megyébe a már meglevő 180 mázsa mellé, s ezzel bőségesnek íg«5,- kezik az ünnepi gyümölcsválaszték. Citromból minden igényt ki tud elégíteni a kereskedelem: 300 mázsányi van aZ üzletekben. Banán folyamatosan érkezik. Az idei gyenge gesztenyetermés pótlására 35 mázsa olasz maróni gesztenyét rendelt a nagykereskedelem. Érdekesség, hogy Kaposváron több üzlet kérte: hozzanak kókuszdiót is, mert sok vásárló érdeklődött iránta. Mennyi idő szükséges az ásványi plaj keletkezéséhez ? Kanada nyugati részében, Alberta tartományban békaemberek szolgáltattak bizonyítékot a tudósok amaz elméletéhez, hogy az eddigi felfogással ellentétben az ásványi olaj viszonylag igen rövid idő alatt jön létre. Eddig úgy vélték, hogy ehhez a folyamathoz egymillió év szükséges. Az Alberta-tavak mélyén levő iszapból felhozott minták viszont arra mutatnak, hog^ szerves és egyéb anyagodból esetleg száz évnél is rövidebb idő alatt feilődik nyersolaj. A békaemberek henger alakú rézből készült szívóedényekben hoztak fel talajmintákat, amelvek ezt a következtetést igazolták. Á leendő apák érdekében A seattle-i szülészeti klinika ; várótermében oxigénkészülé- j keket helyeztek el, hogy a »vá- j randós« apák rosszullét esetén S azonnal segíthessenek magú- j kon. Somogyi Néplap Az MSZMP? Somogy megye; Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja, Felelős szerkesztő: KIS DEÁK JÓZSEF. Szerkesztőség* Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 25-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-1(>. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknóL Előfizetési díj egy hónap"? 11 Fii \
