Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-30 / 306. szám
Szombat, 1961. december 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP NAPNYUQTA UTÁN Hallottam egy kis történetet, magva nem általános, nem is egyedi. Gondolataikat ébreszt az emberben, ezért tartom méltónak papírra vetni. Az élet sűrűjében gyakran találkozunk apró mozzanatokkal, melyek hangsúlyos szavak nélkül is kifejeznek valamit: legtöbbször az ember és gondolkodásának változását, néha a maradi élet- szemléletet, mely mögött már régen lealkonyult a nap ... A történet hőse — bár szívesebben mondanám, hogy negatív figurája — egy férfi, állami alkalmazott. Hivatása gyakran távol szólítja családjától, nem méltatlankodik, természetesnek tartja. A család bizonyára hiányolja őt, esténként türelmetlenül várja a feleség, az anyós, az óvodáskorú kisfiú. Szeretjeiből, ragaszkodásból? Igen. A férj azonban meg is követeli, hogy otthon üljenek, mert mit szólna a falu ... ? Érvei elavultak, régiek; nem féltékenységről, inkább maradiságról árulkodók. Egy este az asszonyka bizonytalanul, szinte kérlelően fordult férjéhez: — Nem tudom, milyen elfoglaltságod lesz holnap este. Engem nem találsz itthon, szülői értekezletre megyek az óvodába... A férj felhorkant, leintette asszonyát. — Ha közölnivalójuk van, mondják el délelőtt. Egy becsületes asszonynak napnyugta után nem való kilépni az utcára... — És a kisfiúnk? Ő nem fontos? — próbálkozott az asz- szony. — Mondtam, nappal is elmondhatják, ha akarnak valamit. Ezzel pontot felt a vita végére. Felesége elszomorodott ugyan, de nem lepődött meg, gazdag tapasztalatai vannak már férje felfogásáról. Leült a kályha mellé, nem szólt többet. Gyengének, tehetetlennek érezte magát, s eszébe jutott minden, amivel tudatosan bőrátallott» fölkeresni a gépkocsi- vezetőt és megtudakolni: igaz-e, hogy nem állt meg Győrökön? Nevetségessé vált, a fél falu mesélte az esetet. Ö azonban mit sem tudott erről, büszke volt, mert megőrizte családja hírnevét... Mozart korából olvastam, milyen szemérmetlenségnek számított akkoriban, ha egy nő az utcán férfira emelte tekintetét. Olvastam a fürdőruhadivat fejlődéséről, ami valamikor a bokáig érő szoknyánál kezdődött; a lefátyolozott nők korára is olvasmányaimból emlékezem, s azokra, akik sohasem hagyhatták el a házat. De hol vagyunk már ettől? Az asszonykának - akit föl kellene szabadítani rabsága alól — szép hangja van, énekkarba hívták. Nem mehet, mert »tisztességes asszonynak napnyugta után otthon a helye«. Szeretne embereit közé menni, kiszabadulni néha a fojtogató zsírszagból, a fazekak és a mosóteknő szeretett, de mégis unalmas környezetiéből. Szeretne élni s nem kiszakadni a rohamosan fejlődő társadalomból. S ezt nem valami ledér, könnyed életmóddal képzeli el, csupán ott akar lenni a szülői értekezleten, az énekkari próbán, a mozielőadáson. Ez az igény nemcsak az ő egyéniségéből táplálkozik, a kor követelménye! A férj azonban hajthatatlan. És önző, iszonyúan önző. Ö megtalál mindent az életben; hivatása kiszakítja az otthon szűk környezetéből; az emberek között forog', beszélget, vitatkozik, értesül a világ dolgairól, él! Asszonya pedig otthon stoppolja zokniját, és várja őt a családi béke megnyugtató melegével. De mit ad neki a fizetésén, az önző szeretetem kívül? Rabszolgaságot! Egy idő után a rabszolgák is fellázadtak, hogy változtassanak kibírhatatlan életmódijukon . .. A férj értelmes, intelligens ember. így jellemzik, mégsem hiszem róla. Mert napjainkban ki és milyen jogon zárja börtönbe asszonyát? Vagy próbáljak a férj szemével vizsgálódni, az ő érdekében? A jó étel, a tiszta ing, a rend és ragyogás csak ideig-óráig elégíti ki a férjet; mi lesz akikor, ha éppen az ő maradi felfogása következményeként néhány esztendő múlva kiderül: asszonya még a múlt századiban él, nincs közös téma, érdeklődési kör, kényszerré alacsonyodik már a haza járás, a hitvesi csók, s az asszony — akit „megvédett” jó hírében — nem élettárs többé.. Nem hivatkozom egyenjogúságra, társadalmi szokásokra, élet igazolta felfogásunk helyességére. De az ilyen férjek érvei és elképzelései mögött már régen lealkonyult a nap, új világosság gyűlt az emberék értelmében; csak mint régire, elavultra és egy kissé nevetségesre emlékeznek a »családi hírnév« hasonló védelmezőire ... Jávori Béla Ipari tanulók között .. Elemi iskoláinkba délutánonként tanoncok is jártak. Meszes vagy olajos ruhájukról tudtuk, hogy ki a kőműves, ki a motorszerelő sitb. De ez régen, a múltban volt... .. . Fiatalok serege özonlik szavait. — Összefoglalóit tartunk az eddig tanultakból — mondja,_s nyomban utána elhangzik’az első kérdés. Horváth József cukorgyári tanuló a földművelés fejlődéséről, Juhász László, a Tanácsi Bótönrácsot emelt köréje élete társa. Eszébe jutott egy nevetséges epizód, nem is vele történt, anyjával, az anyóssal. Szöllősgyörökön várta a buszt szakadó esőben. A gépkocsivezető nem állt meg, zsúfolt volt a kocsi. Egy fiatalember jött motorral, udvariasan fölvette a bőrig ázott 55 éves asszonyt és hazavitte. A vő természetesen patáliáit csapott. Másnap nem Autóutak építése a Mongol Népköztársaságban Mongóliában a forradalomig egyetlen autóút sem volt. 1930-ban szovjet szakemberek segítségével kezdték meg az autóutak építését, s 1934—1935-ben adták át rendeltetésének az első műutat. 1940-ben már több száz kilométer hosszú műút és számos híd állt a gépkocsiközlekedés rendelkezésére. 1948-ban 1933-hoz viszonyítva a müutak hossza meghatszorozódott. Az utóbbi három esztendőben az útépítő munkálatokat 70—90 százalékban gépesítették. Ennek köszönhető, hogy 1961-ben 1948-hoz viszonyítva 7,5-szeresével növekedett a múutak hossza. Ezzel párhuzamosan fokozódott a hidak építése, illetve újjáépítése. A mongol dolgozók aktívan kiveszik részüket a múutak építéséből. A jelenlegi ötéves terv végéig az ország múutainak hossza csaknem kétszeresére növekszik. bak fordulhatnak elő? — kér- dezi az osztályfőnök. Több jó feleletet is hallani. Különösen a Kutasi Állami Gazdaság tanulói, Juhász Gyula, Kalangya János és Kovács Dezső jeleskednek. De nem marad el mögöttük Németh Gyula, a bar« esi Vörös Csillag Tsz ipari tanulója sem. Viszont a Nagyatádi Gépállomás tanulóinak bizonytalan feleleted arra vallanak, hogy az ő tanulásukkal nem sokat törődnek a gépállomás vezetői. Igaz, ahol a nyári nagy dologidőben, amikor a fiatalok a gépeket működés köziben tanulmányozhatnák, betonozni küldik őket, télen pedig leltározni,, nem is igen fejlődhetnek. Sok ilyen fiatal kellene Sziklai János a tanítványai között. az 503-as Helyiipari Iskolába. Ipari tanulók, de ugyanúgy nézhetnénk őket " gimnáziumi, technikumi vagy tanítóképzős növendékeknek. Jól öltözöttek. Hiába is próbálnám, külsejükről nem tudnám megítélni, hogy milyen szakmát tanulnak. Történelemórán Első éves géplakatos-tanulók. Fegyelmezetten ülnek a padokban, s érdeklődve hallgatják Weisz Sándor tanár Hogyan érlek el 100 mázsán felüli átlagot? Beszélgetés a legjobb burgonyatermelő tsz-ek elnökeivel A Földművelésügyi Minisztériumban a közelmúltban adták át a jutalmat a 100 mázsás bur- g ony atermel és i mozgalomban legjobb eredményt elért termelőszövetkezeteknek. Az országos verseny első két helyezettje somogyi tsz. A szuloki A kaposvári mozik ünnepi műsora: December 31 VÖRÖS CSILLAG Fél 10 órakor: Folytatólagos híradó-műsor: 25. vh.; Szalagtánc; Guinea szabad ege alatt; Sugárzó atomok. Du. 3, 5, 7, 9 órakor: Jó utat, autóbusz Este 11 órakor; Karneváli éjszaka; Péntek 13. Szilveszteri műsor. SZABAD IFJÚSÁG De. fél 11 órakor: A barlang titka Du. 3 és 7 órakor: Két élet I—II. rész Január 1 2 VÖRÖS CSILLAG Du. 3, 5, 7, 9 órakor: Vadállatok a fedélzeten SZABAD IFJÚSÁG Du. 3, 5,7, 9 órakor: MamlOCk píOleSSZOf VÖRÖS CSILL4G Du. 5, 7, 9 órakor: Vadállatok a fedélzeten SZABAD IFJÚSÁG Du. 4, 6, 8 órakor: MamlOCk prOÍBSSZOr (4068) Petőfi szerezte meg az első helyet, a Uomokszentgyörgyi Zöldmező a másodikat. ... SZULOKON hagyománya van a burgonyatermelésnek; évente sok száz vagon krumplit szállítanak el a községből. Tavaly 104 mázsás átlagterméssel országosan a harmadik helyet szerezték meg. Az idén 107 mázsával az elsők lettek, s az elismerő oklevéllel 7 ezer forint jutalmat kaptak. Szeitz István tsz-elnök szerint elsősorban a tagok szorgalma segítette hozzá a közös gazdaságot ehhez a kitűnő eredményhez. — Községünkben a termelő- szövetkezet megalakulása óta ugyanúgy termeljük a burgonyát, ahogyan azt egyéni gazda korunkban szoktuk, de a fogatokat gépekkel helyettesítjük. Régen bevált módszereket alkalmazunk. A többszöri töltö- getrá és a gondos növényápolás még mindig meghálálta a fáradságot. Jól tudják, hogy földjeik megkívánják a szerves trágya mellett a műtrágyát is: általában, két és fél mázsát szórnak egy hold burgonyára. — Állandó kapcsolatunk van a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiával, szaktanácsot adnak egy-egy növény termeszté séhez, helyes ápolási munkáihoz. A vetőburgonyától sok függ, mondhatnám, az egész termésnek ez az alapja. A vetőgumók kifogástalan termőképessége több millió forintot hozhat a tsz-nek, de ugyanannyi kár is keletkezhet, ha a vetőanyag nem megfelelő — mondta az elnök. A növényápolást munkacsapatban végzik. Horváth Lajos mezőgazdász jól megszervezte és szakszerűen irányította a munkát. Ebből a közös gazdaságból 324 vagon burgonyát szállítottak el az idei év terméséből, és 436 vagonra kötöttek tárolási szerződést a MÉK-kel, illetve a MEZŰMAG-sal. Ezenkívül 20 vagonnyi tafcarmányburgo- nyát adtak a tagoknak. A SZÜLÖK SZOMSZÉDSÁGÁBAN levő homokszent- györgyi Zöldmező Tsz érdemelte ki ebben az évben 102 mázsás holdanként! átlagtermésével a második helyet. — 560 holdon termeltünk burgonyát. A hat fajta közül a margit és a somogyi sárga fizetett legjobban: 132, illetve 128 mázsát takarítottunk be holdjáról. Most már másodszor bizonyítottuk be — tavaly elsők voltunk 136 mázsás átlaggal —, hogy nagyüzemi gazdaságban, nagy területen is elérhető 100 mázsán felüli eredmény — mondta Berki József, a szövetkezet elnöke. Prémiumot kapnak a tagok, ha a tervezett mennyiségnél többet termeltek. A gülbabá- nál rá a korai kisvárdai rózsánál a kézi munkát végző tagoknak a terven felül termelt burgonya után mázsánként 28 forint, a fehér fajtáknál pedig 20 forint jár. A fogatosok 5 forintos prémiumban részesülnek minden mázsa burgonya után, bármelyik fajtából teljesítették túl a tervet. Egy hold burgonya megmunkálásáért 21,5 munkaegységet írnak jóvá. Homokszentgyör- gyön az évi jövedelem 65 százalékát a burgonya adja. Itt is nagy jelentőséget tulajdonítanak a jó vetőburgonyának. Ezért már most vásároltak Kisvárdáról 260 mázsa szuper-elit gülbaba vető- gumót. Rosta Ferenc mezőgazdász önállóan is foglalkozik burgonyanemesítéssel. A pincében rekeszek sorakoznak, s mindegyikben egy-egy bokor burgonya van. Ezeket a tavasszal kiültetik, s ellenőrzik termő- képességüket, megvizsgálják, hogy alkalmasak-e továbbsza- porításra. Nagy gondot fordítanak a talajelőkészítésre, s mindig kellő időben, . az előírásnak megfelelően végzik a növény- ápolást és a szelektálást, n f, nya- és Építőanyagipari Vállalat tanulója az ipair kialakulásáról beszél. Simon Jóskának, a somogyszild Petőfi Tsz tanulójának kellene folytatnia a felelést, de nem megy neki. Több segítségre volna szüksége otthon a szövetkezetben. Mert a negyedévi egyesek, az intő nem jó jelek a jövőre nézve. Egy alacsony, szőke fiú nyújtogatja kezét minduntalan. Most őt szólítja a tanár. Határozott, értelmes felelete nyomán mindenki számára világossá válik az ipar kialakulása, s az is, hogy milyen ösz- szefüggrá volt a Dózsa-féle parasztháború és a mohácsi vész között. Mil'bacher Misi, ő a Kutasi Állami Gazdaság tanulója. Az osztály legjobb növendékei közé tartozik. • Az ipari tanulók szorgalma tanulóidejük leteltének közeledtével általában alábbhagy. Ezt tapasztalni az Építőipari Vállalat harmadéves vízvezeték-szerelőinél, a TRANSZ- VILL harmadéves esztergályos», lakatos- stfo. tanulóinál. Ügy látszik, hogy a fiatalok az iskolai roúmkáit nem tartják olyan fontosnak, mint a szakma elsajátítását. Persze kivételek is akadnak. Ezek közé tartozik Weisz Lajos, a Tatarozó Vállalat harmadéves kőművestanulója, az iskola legjobbja. Első negyedévi tanulmányi eredménye 4,5 volt. Szorgalmas, szerény fiú, és szívesen segít a gyen,gébbeknek. Szülei tsz-tagok Somogy- meggyesen, ő a vállalat munkásszálláséin lakik. Gimnáziumba is jár. Ma nehezen — és holnap? 1886-tól folyik szervezett-----i pari, kereskedelmi tanulóképzés Kaposváron. Akkor 163 tanulóval négy tanító foglalkozott. Jelenlegi helyén 1946- tól van az iparitamiuló-iskola, s csak ipari tanulókból 30 osztály van, számuk 1080. A 180 Az iskola legjobbja: Weisz Lajos. Ismét a tanár veszd át a szót. A mohácsi vész után szétdarabolt országról beszél, s hogy jobban megértsék az elmondottakat, rövid vázlatot ír a táblára. Az új osztályban Szeptemberben egy mezőgazdasági gépszerelő osztályt létesített az iparitanuló-islkola. 25 másodéves tanuló jár ide Tabról, Siófokról, Barcsról stb. — Ma a K. A. 8-as kévekötő aratógép működését, illetve szerkezetét tanuljuk — nyitja meg az órát Sziklai János osztályfőnök. S új fogalmakkal, szakkifejezésekkel, új ismeretekkel gazdagodik a fiatalok tudása. — Mi az aratógép szíve; működése közben milyen hikereskedeloni tanuló nyolc osztályba jár. Zsúfolt az iskola, nem felel meg a követelményeknek, Szertár nincs, a segédeszközöket alig tudják hol tárolni. Reggel 8-tól este 8-ig tart az oktatás igen nehéz körülmények között. S mi lesz holnap? Az ötéves terviben új üzemek épülnek, bővítik a meglevőket* tehát még több jól képzett szakmunkásra lesz szükség. Az ipari tanulóik száma néhány év alatt eléri a 2000-et, sőt a 2200-at. Hol tanulnak majd? Olyan égetően fontos kérdés ez, amely haladéktalan megoldásra vár! Szalai Laszti
