Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-30 / 306. szám

Szombat, 1961. december 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP NAPNYUQTA UTÁN Hallottam egy kis történetet, magva nem általános, nem is egyedi. Gondolataikat ébreszt az emberben, ezért tartom mél­tónak papírra vetni. Az élet sűrűjében gyakran találkozunk apró mozzanatokkal, melyek hangsúlyos szavak nélkül is kifejeznek valamit: legtöbbször az ember és gondolkodásának változását, néha a maradi élet- szemléletet, mely mögött már régen lealkonyult a nap ... A történet hőse — bár szí­vesebben mondanám, hogy ne­gatív figurája — egy férfi, ál­lami alkalmazott. Hivatása gyakran távol szólítja család­jától, nem méltatlankodik, ter­mészetesnek tartja. A család bizonyára hiányolja őt, estén­ként türelmetlenül várja a fe­leség, az anyós, az óvodáskorú kisfiú. Szeretjeiből, ragaszko­dásból? Igen. A férj azonban meg is követeli, hogy otthon üljenek, mert mit szólna a fa­lu ... ? Érvei elavultak, ré­giek; nem féltékenységről, in­kább maradiságról árulkodók. Egy este az asszonyka bi­zonytalanul, szinte kérlelően fordult férjéhez: — Nem tudom, milyen el­foglaltságod lesz holnap este. Engem nem találsz itthon, szü­lői értekezletre megyek az óvodába... A férj felhorkant, leintette asszonyát. — Ha közölnivalójuk van, mondják el délelőtt. Egy be­csületes asszonynak napnyug­ta után nem való kilépni az utcára... — És a kisfiúnk? Ő nem fon­tos? — próbálkozott az asz- szony. — Mondtam, nappal is el­mondhatják, ha akarnak vala­mit. Ezzel pontot felt a vita vé­gére. Felesége elszomorodott ugyan, de nem lepődött meg, gazdag tapasztalatai vannak már férje felfogásáról. Leült a kályha mellé, nem szólt töb­bet. Gyengének, tehetetlennek érezte magát, s eszébe jutott minden, amivel tudatosan bőr­átallott» fölkeresni a gépkocsi- vezetőt és megtudakolni: igaz-e, hogy nem állt meg Győrökön? Nevetségessé vált, a fél falu mesélte az esetet. Ö azonban mit sem tudott er­ről, büszke volt, mert megőriz­te családja hírnevét... Mozart korából olvastam, milyen szemérmetlenségnek számított akkoriban, ha egy nő az utcán férfira emelte te­kintetét. Olvastam a fürdőru­hadivat fejlődéséről, ami va­lamikor a bokáig érő szoknyá­nál kezdődött; a lefátyolozott nők korára is olvasmányaim­ból emlékezem, s azokra, akik sohasem hagyhatták el a há­zat. De hol vagyunk már et­től? Az asszonykának - akit föl kellene szabadítani rabsága alól — szép hangja van, ének­karba hívták. Nem mehet, mert »tisztességes asszonynak napnyugta után otthon a he­lye«. Szeretne embereit közé menni, kiszabadulni néha a fojtogató zsírszagból, a faze­kak és a mosóteknő szeretett, de mégis unalmas környezetié­ből. Szeretne élni s nem ki­szakadni a rohamosan fejlődő társadalomból. S ezt nem va­lami ledér, könnyed életmód­dal képzeli el, csupán ott akar lenni a szülői értekezleten, az énekkari próbán, a mozielő­adáson. Ez az igény nemcsak az ő egyéniségéből táplálkozik, a kor követelménye! A férj azonban hajthatatlan. És önző, iszonyúan önző. Ö megtalál mindent az életben; hivatása kiszakítja az otthon szűk környezetéből; az embe­rek között forog', beszélget, vi­tatkozik, értesül a világ dol­gairól, él! Asszonya pedig ott­hon stoppolja zokniját, és vár­ja őt a családi béke megnyug­tató melegével. De mit ad ne­ki a fizetésén, az önző szere­tetem kívül? Rabszolgaságot! Egy idő után a rabszolgák is fellázadtak, hogy változtassa­nak kibírhatatlan életmódiju­kon . .. A férj értelmes, intelligens ember. így jellemzik, mégsem hiszem róla. Mert napjainkban ki és milyen jogon zárja bör­tönbe asszonyát? Vagy próbál­jak a férj szemével vizsgálód­ni, az ő érdekében? A jó étel, a tiszta ing, a rend és ragyo­gás csak ideig-óráig elégíti ki a férjet; mi lesz akikor, ha ép­pen az ő maradi felfogása kö­vetkezményeként néhány esz­tendő múlva kiderül: asszonya még a múlt századiban él, nincs közös téma, érdeklődési kör, kényszerré alacsonyodik már a haza járás, a hitvesi csók, s az asszony — akit „meg­védett” jó hírében — nem élet­társ többé.. Nem hivatkozom egyenjogú­ságra, társadalmi szokásokra, élet igazolta felfogásunk he­lyességére. De az ilyen férjek érvei és elképzelései mögött már régen lealkonyult a nap, új világosság gyűlt az embe­rék értelmében; csak mint ré­gire, elavultra és egy kissé nevetségesre emlékeznek a »családi hírnév« hasonló vé­delmezőire ... Jávori Béla Ipari tanulók között .. Elemi iskoláinkba dél­utánonként tanoncok is jár­tak. Meszes vagy olajos ru­hájukról tudtuk, hogy ki a kő­műves, ki a motorszerelő sitb. De ez régen, a múltban volt... .. . Fiatalok serege özonlik szavait. — Összefoglalóit tar­tunk az eddig tanultakból — mondja,_s nyomban utána el­hangzik’az első kérdés. Hor­váth József cukorgyári tanuló a földművelés fejlődéséről, Juhász László, a Tanácsi Bó­tönrácsot emelt köréje élete társa. Eszébe jutott egy ne­vetséges epizód, nem is vele történt, anyjával, az anyóssal. Szöllősgyörökön várta a buszt szakadó esőben. A gépkocsive­zető nem állt meg, zsúfolt volt a kocsi. Egy fiatalember jött motorral, udvariasan fölvette a bőrig ázott 55 éves asszonyt és hazavitte. A vő természetesen patáliáit csapott. Másnap nem Autóutak építése a Mongol Népköztársaságban Mongóliában a forradalomig egyetlen autóút sem volt. 1930-ban szovjet szakemberek segítségével kezdték meg az autóutak építését, s 1934—1935-ben adták át rendel­tetésének az első műutat. 1940-ben már több száz kilométer hosszú műút és számos híd állt a gépko­csiközlekedés rendelkezésére. 1948-ban 1933-hoz viszonyítva a müutak hossza meghatszorozódott. Az utóbbi három esztendőben az útépítő munkálatokat 70—90 száza­lékban gépesítették. Ennek kö­szönhető, hogy 1961-ben 1948-hoz viszonyítva 7,5-szeresével növeke­dett a múutak hossza. Ezzel pár­huzamosan fokozódott a hidak építése, illetve újjáépítése. A mongol dolgozók aktívan ki­veszik részüket a múutak építésé­ből. A jelenlegi ötéves terv vé­géig az ország múutainak hossza csaknem kétszeresére növekszik. bak fordulhatnak elő? — kér- dezi az osztályfőnök. Több jó feleletet is hallani. Különösen a Kutasi Állami Gazdaság ta­nulói, Juhász Gyula, Kalangya János és Kovács Dezső jeles­kednek. De nem marad el mö­göttük Németh Gyula, a bar« esi Vörös Csillag Tsz ipari ta­nulója sem. Viszont a Nagy­atádi Gépállomás tanulóinak bizonytalan feleleted arra val­lanak, hogy az ő tanulásukkal nem sokat törődnek a gépál­lomás vezetői. Igaz, ahol a nyári nagy dologidőben, ami­kor a fiatalok a gépeket mű­ködés köziben tanulmányozhat­nák, betonozni küldik őket, té­len pedig leltározni,, nem is igen fejlődhetnek. Sok ilyen fiatal kellene Sziklai János a tanítványai között. az 503-as Helyiipari Iskolába. Ipari tanulók, de ugyanúgy nézhetnénk őket " gimnáziumi, technikumi vagy tanítóképzős növendékeknek. Jól öltözöttek. Hiába is próbálnám, külsejük­ről nem tudnám megítélni, hogy milyen szakmát tanul­nak. Történelemórán Első éves géplakatos-tanu­lók. Fegyelmezetten ülnek a padokban, s érdeklődve hall­gatják Weisz Sándor tanár Hogyan érlek el 100 mázsán felüli átlagot? Beszélgetés a legjobb burgonyatermelő tsz-ek elnökeivel A Földművelésügyi Miniszté­riumban a közelmúltban adták át a jutalmat a 100 mázsás bur- g ony atermel és i mozgalomban legjobb eredményt elért ter­melőszövetkezeteknek. Az or­szágos verseny első két helye­zettje somogyi tsz. A szuloki A kaposvári mozik ünnepi műsora: December 31 VÖRÖS CSILLAG Fél 10 órakor: Folytatólagos híradó-műsor: 25. vh.; Szalagtánc; Guinea szabad ege alatt; Sugárzó atomok. Du. 3, 5, 7, 9 órakor: Jó utat, autóbusz Este 11 órakor; Karneváli éjszaka; Péntek 13. Szilveszteri műsor. SZABAD IFJÚSÁG De. fél 11 órakor: A barlang titka Du. 3 és 7 órakor: Két élet I—II. rész Január 1 2 VÖRÖS CSILLAG Du. 3, 5, 7, 9 órakor: Vadállatok a fedélzeten SZABAD IFJÚSÁG Du. 3, 5,7, 9 órakor: MamlOCk píOleSSZOf VÖRÖS CSILL4G Du. 5, 7, 9 órakor: Vadállatok a fedélzeten SZABAD IFJÚSÁG Du. 4, 6, 8 órakor: MamlOCk prOÍBSSZOr (4068) Petőfi szerezte meg az első he­lyet, a Uomokszentgyörgyi Zöld­mező a másodikat. ... SZULOKON hagyománya van a burgonyatermelésnek; évente sok száz vagon krump­lit szállítanak el a községből. Tavaly 104 mázsás átlagter­méssel országosan a harmadik helyet szerezték meg. Az idén 107 mázsával az elsők lettek, s az elismerő oklevéllel 7 ezer forint jutalmat kaptak. Szeitz István tsz-elnök sze­rint elsősorban a tagok szor­galma segítette hozzá a közös gazdaságot ehhez a kitűnő eredményhez. — Községünkben a termelő- szövetkezet megalakulása óta ugyanúgy termeljük a burgo­nyát, ahogyan azt egyéni gaz­da korunkban szoktuk, de a fogatokat gépekkel helyettesít­jük. Régen bevált módszereket alkalmazunk. A többszöri töltö- getrá és a gondos növényápolás még mindig meghálálta a fá­radságot. Jól tudják, hogy földjeik megkívánják a szerves trágya mellett a műtrágyát is: általá­ban, két és fél mázsát szórnak egy hold burgonyára. — Állandó kapcsolatunk van a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiával, szaktanácsot ad­nak egy-egy növény termeszté séhez, helyes ápolási munkái­hoz. A vetőburgonyától sok függ, mondhatnám, az egész termés­nek ez az alapja. A vetőgu­mók kifogástalan termőképes­sége több millió forintot hoz­hat a tsz-nek, de ugyanannyi kár is keletkezhet, ha a vető­anyag nem megfelelő — mond­ta az elnök. A növényápolást munkacsa­patban végzik. Horváth Lajos mezőgazdász jól megszervezte és szakszerűen irányította a munkát. Ebből a közös gazdaságból 324 vagon burgonyát szállítot­tak el az idei év terméséből, és 436 vagonra kötöttek tárolási szerződést a MÉK-kel, illetve a MEZŰMAG-sal. Ezenkívül 20 vagonnyi tafcarmányburgo- nyát adtak a tagoknak. A SZÜLÖK SZOMSZÉDSÁ­GÁBAN levő homokszent- györgyi Zöldmező Tsz érde­melte ki ebben az évben 102 mázsás holdanként! átlagter­mésével a második helyet. — 560 holdon termeltünk burgonyát. A hat fajta közül a margit és a somogyi sárga fi­zetett legjobban: 132, illetve 128 mázsát takarítottunk be holdjáról. Most már másodszor bizonyítottuk be — tavaly el­sők voltunk 136 mázsás átlag­gal —, hogy nagyüzemi gaz­daságban, nagy területen is elérhető 100 mázsán felüli eredmény — mondta Berki József, a szövetkezet elnöke. Prémiumot kapnak a tagok, ha a tervezett mennyiségnél többet termeltek. A gülbabá- nál rá a korai kisvárdai ró­zsánál a kézi munkát végző ta­goknak a terven felül termelt burgonya után mázsánként 28 forint, a fehér fajtáknál pedig 20 forint jár. A fogatosok 5 forintos prémiumban részesül­nek minden mázsa burgonya után, bármelyik fajtából tel­jesítették túl a tervet. Egy hold burgonya megmunkálá­sáért 21,5 munkaegységet ír­nak jóvá. Homokszentgyör- gyön az évi jövedelem 65 szá­zalékát a burgonya adja. Itt is nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a jó vetőburgo­nyának. Ezért már most vá­sároltak Kisvárdáról 260 má­zsa szuper-elit gülbaba vető- gumót. Rosta Ferenc mezőgazdász önállóan is foglalkozik burgo­nyanemesítéssel. A pincében rekeszek sorakoznak, s mind­egyikben egy-egy bokor bur­gonya van. Ezeket a tavasszal kiültetik, s ellenőrzik termő- képességüket, megvizsgálják, hogy alkalmasak-e továbbsza- porításra. Nagy gondot fordítanak a talajelőkészítésre, s mindig kellő időben, . az előírásnak megfelelően végzik a növény- ápolást és a szelektálást, n f, nya- és Építőanyagipari Vál­lalat tanulója az ipair kialaku­lásáról beszél. Simon Jóská­nak, a somogyszild Petőfi Tsz tanulójának kellene folytatnia a felelést, de nem megy neki. Több segítségre volna szüksé­ge otthon a szövetkezetben. Mert a negyedévi egyesek, az intő nem jó jelek a jövőre nézve. Egy alacsony, szőke fiú nyújtogatja kezét mindunta­lan. Most őt szólítja a tanár. Határozott, értelmes felelete nyomán mindenki számára vi­lágossá válik az ipar kialaku­lása, s az is, hogy milyen ösz- szefüggrá volt a Dózsa-féle pa­rasztháború és a mohácsi vész között. Mil'bacher Misi, ő a Kutasi Állami Gazdaság tanu­lója. Az osztály legjobb nö­vendékei közé tartozik. • Az ipari tanulók szorgalma tanulóidejük leteltének köze­ledtével általában alábbhagy. Ezt tapasztalni az Építőipari Vállalat harmadéves vízveze­ték-szerelőinél, a TRANSZ- VILL harmadéves esztergá­lyos», lakatos- stfo. tanulóinál. Ügy látszik, hogy a fiatalok az iskolai roúmkáit nem tartják olyan fontosnak, mint a szak­ma elsajátítását. Persze kivé­telek is akadnak. Ezek közé tartozik Weisz Lajos, a Tata­rozó Vállalat harmadéves kő­művestanulója, az iskola leg­jobbja. Első negyedévi tanul­mányi eredménye 4,5 volt. Szorgalmas, szerény fiú, és szívesen segít a gyen,gébbek­nek. Szülei tsz-tagok Somogy- meggyesen, ő a vállalat mun­kásszálláséin lakik. Gimná­ziumba is jár. Ma nehezen — és holnap? 1886-tól folyik szervezett-----­i pari, kereskedelmi tanulókép­zés Kaposváron. Akkor 163 tanulóval négy tanító foglal­kozott. Jelenlegi helyén 1946- tól van az iparitamiuló-iskola, s csak ipari tanulókból 30 osz­tály van, számuk 1080. A 180 Az iskola legjobbja: Weisz Lajos. Ismét a tanár veszd át a szót. A mohácsi vész után szétda­rabolt országról beszél, s hogy jobban megértsék az elmon­dottakat, rövid vázlatot ír a táblára. Az új osztályban Szeptemberben egy mezőgaz­dasági gépszerelő osztályt lé­tesített az iparitanuló-islkola. 25 másodéves tanuló jár ide Tabról, Siófokról, Barcsról stb. — Ma a K. A. 8-as kéve­kötő aratógép működését, il­letve szerkezetét tanuljuk — nyitja meg az órát Sziklai Já­nos osztályfőnök. S új fogal­makkal, szakkifejezésekkel, új ismeretekkel gazdagodik a fia­talok tudása. — Mi az aratógép szíve; működése közben milyen hi­kereskedeloni tanuló nyolc osztályba jár. Zsúfolt az iskola, nem felel meg a követelményeknek, Szertár nincs, a segédeszközö­ket alig tudják hol tárolni. Reg­gel 8-tól este 8-ig tart az ok­tatás igen nehéz körülmények között. S mi lesz holnap? Az ötéves terviben új üzemek épülnek, bővítik a meglevőket* tehát még több jól képzett szakmunkásra lesz szükség. Az ipari tanulóik száma néhány év alatt eléri a 2000-et, sőt a 2200-at. Hol tanulnak majd? Olyan égetően fontos kérdés ez, amely haladéktalan megol­dásra vár! Szalai Laszti

Next

/
Oldalképek
Tartalom