Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-28 / 304. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1961. december tt Tanulságképpen... Fgy éven belül három ügyben kellett súlyos fegyel­mi határozatot hozniuk' a Kaposvári Kefeanyagkikószítő Vál- • lat kommunistáinak. Bármily fájdalmas is, mindhárom esetben egyféle tevékenységet kellett elítélniük: a társadalmi, tulajdon kisebb vagy nagyobb megsértését. A cselekedeteket csak súlyosbítja, hogy az egymás után leleplezett dolgozók nemcsak az államot lopták meg, hanem meglopták bizalmuk­ban társaikat is, akik feddhetetlenségükről, becsületességük­ről ismerik a párttagokat. »Ügy ismertük őket, hogy tűzlbe tettük volna értük a kezünket; szinte még ma is nehéz elhin­ni, hogy ilyet tettek« mondogatják róluk az üzemben a párt­tagok & a pártonkívüliek. S a törékeny testű kommunista asszony arról beszél, hogy fé' bemenni az üzembe, mert azok helyett kell szégyenkez e akik tettükkel sarat szórtak a pártira. , Fájdalmas dolog: egy éven belül három kefeüzemd párt­tag kezéhez ragadt tisztességtelen pénz vagy anyag. Az egyik pénztárosnőt több ezer forintos sikkasztáson érték tetten. Ke­gyetlenül csalódtak benne a párttagok és az üzem vezetői, hi­szen azért tették ebbe a beosztásba, mert azt hitték róla, hogy különb lesz, mint elődje. Eltanácsolták az üzemből. Egy év sem telt el ez után az eset után, amikor a kefeüzemi kom­munistákat villámcsapásként érte a szégyenteljes két esemény híre: a tíz év óta párttag Tóth Ferenc portást a vállalattól el­lopott anyaggal a kezében letartóztatta a rendőrség, s le kel­lett váltani az újdonsült pénztárost is. Hiába volt előtte előd­jének szomorú példája, úgy látszik nem tanult belőle. Most sír és zokog, vádolja önmagát, amikor azonban erősnek kel­lett volna lennie, akkor nem tudott ellenállni a csábításnak. Négy hónapig magánál tartott a pénztárból jogtalanul kivett 1800 egynéhány forintot, és csak akkor fizette vissza, amikor egy váratlan ellenőrzéskor ráakadtak a hiányra, őszintén sajnálja az ember ezt az asszonyt, de megérteni, menteni cse­lekedetét nem lehet, nem szabad. Nincs rá ok sem. Mint ahogy a sajnálatos cselekedetet sem lehet meg nem történtté változtatni, bármennyire szeretnénk is. A két Utolsó fegyelmi Ügyet nemrég tárgyalta az üzem pártszervezete. Izgatott a kérdés, vajon mi lesz a vé­leményük minderről a párttagoknak. Tud-e igazságosan eré­lyes és szigorú lenni ez a kommunista kollektíva, érzd-e fele­lősségét — ezek a kérdések izgattak a taggyűlés alatt is. S most meg kell vallanom: egy kicsit elégedetlen vagyok a ke­feüzemi elvtársak állásfoglalásával. Hangsúlyozom: az állás­foglalással, a véleménykimondással és nem a büntetések mér­tékével, mert azok szerintem is igazságosan szigorúak. Akadtak határozott, szókimondó állásfoglalások, de a vita közben azt is éreztem, hogy az elvtársak egyik-másikának valahogy nem akaródzik véleményt mondania ebben az ügy­ben. S voltak egészen liberális, opportunista felszólalások is. Az egyik elvtárs például ahelyett, hogy a megbotlott pénztá­ros fejét jól -megmosta volna, botlását megpróbálta kisebbí­teni, menteni, hogy hát, ügye, mégsem sokat vett ki, s amit csinált — úgymond — azt is szülei iránti szerétéiből tette. Akadtak, akik a szavazástól való tartózkodással próbálták le­zárni az ügyet a maguk részéről. Emögött is, a liberális fel­szólalások mögött is érződött, nogy a kefeüzemi párttagok közül néhányan a legszívesebben azzal értettek volna egyet — nem rosszszándékból, hanem attól félve, hogy »mit szól­nak rólunk az emberek« —, ha az egész ügyet nem viszik nyilvánosság elé. Ezzel a szemlélettel viszont vitatkozni kell. mert ha nem hadakoznánk ellene, a pártonkívüliek azt hihet­nék, hogy a kommunistáknak mindent szabad. Márpedig vi­lágosan kell látni, hogy nekünk nincs títkolnivalónk a nép, a párton kívüli emberek előtt, s meg kell mutatnunk, hogy erélyesek vagyunk saját hibáinkkal szentben is. Mint a tag­gyűlés egyik felszólalója helyesen mondotta: a kefeüzemi elv- társak akikor cselekszenek helyesen, ha nem titkolóznak, ha­nem bátran szembenéznek a dolgokkal. Van erre alapjuk és erejük is, hiszen a hózott határozatok azt bizonyítják: készek akár kiközösíteni is maguk közűi — korábbi érdemére való tekintet nélkül — azokat, akik méltatlanná váltak arra, hogy S párt tagjai legyenek. Fájdalmas do Og emberek fölött pálcát tömi. Ez a döntés tanulságul is szolgál a Kefeanyagkikészítő Vállalat kommunistáinak: a sok civódás helyett — amely hosszú ideig mérgezte, akadályozta az egészséges elvtársi légkör megte­remtését, és csak az intrikának kedvezett — sokkal haszno­sabb más feladatokra, a kommunisták nevelésére fordítani a rengeteg erőt. Varga József Emeljük a pártoktatás színvonalát Emelni kell a pártoktatás színvonalát, s ezért igényeseb­beknek kell letörnünk mindé nelelőtt a megyei—járási elő­készítőkkel szemben; elmélyül­tebb foglalkozásokra van szük­ség. Még közelebb kell hozni a propagandamunkát a párt gyakorlati tevékenységéhez, hogy eredményesebben segítse a kommunista embertípus ne­velését. A lehetőséghez mérten egyre több termelőszövetkezeti tagot, fizikai dolgozót hell be­vonni a marxizmus—leniniz- mus tanulmányozásába. Ezeket a fő feladatokat szabta meg az MSZMP Somogy megyei Vég­rehajtó Bizottságának 1961, július 15-i baitározata. Bár mindössze négy-öt fog­lalkozásit tartottak az ünnepé­lyes évnyitás óta, mégis már elegendő tapasztalat áll ren­delkezésre a számvetéshez. Iigaz, a politikai iskolák és a hallgatók száma nem emel­kedett oly mértékben, mint a legutóbbi években — ez nem is volt célunk —, ám említés­re méltó, hogy megnőtt a po­litikai oktatásban részt vevő tsz-parasztok aránya. Emelke­dett a szemináriumok, a kon­ferenciák tartalmi színvonala, egyre több foglalkozáson, dol­gozzák fel szemináriumszrnien a tananyagot. Ez azt mutatja hogy a hallgatók többsége nemcsak a foglal kozá sokon, ha­nem a közöttük levő időszak­ban is tanul. Mind több pro­pagandista készül fél alaposan a foglalkozásokra, ezért azokat megfelelő színvonalon tudja megtartani. Az ilyen helyeken nem kell tartani attól, hogy a hallgatók félbehagyják a tanu­lást. Sajnos azonban, akadnak olyan propagandisták is, akik nem érzik felelősségüket, fel­színesen készülnek fel a fog­lalkozásokra, nem tesznek egyebet, mint felolvassák a brosúra egyes részeit. Általá­ban ők maradnak távol a járá­si vagy megyei előkészítőkről is. Ezek a propagandisták nem­csak magukkal, hanem hallga­tóikkal szemben is igénytele­nek. Áz ilyen propagandisták­tól vezetett politikai iskolákon nem tanul valami sokat a hall­gató. Jól tudjuk, hogy a járá­si bizottságoknak, az alapszer­vezeteknek sok a gondjuk, dol­guk. Azt is, hogy nehéz mim denhova megfelelően képzett propagandistát biztosítani. S bár tudjuk, hogy' nagyobbak az igények, mint a lehetőségek, mégis azt javasoljuk, hogy a pártalapszervezetek, a járási bizottságok ne nézzék el a fe­lületességet egyetlen propagan­distánál sem. Hogyan lehet rá­bízni 20—25 ember nevelését olyan propagandistára, aki fe­gyelmezetlen, nem készül fél a foglalkozásokra, vagy egysze­rűen nem is jelenik meg azo­kon? Ki gondolná például, hogy amíg a siófoki járásból rend­szeresen és pontosan bejárnak a járási propagandisták Ka­posvárra. a havonkénti me­gyei előkészítőkre — ugyani tv a marcali és a nagyatádi, a barcsi, sőt az utóbbi időben a tabi járás propagandistái is —, a város és a BM Főkapitány­ság propagandistái közül egye­seket szinte évek óta nem le­het rávenni arra, hogy a ka­pott vagy a vállalt pártmegbí- zatást teljesítsék. A városi és a BM Főkapitányságon dolgo­zó propagandisták többségét természetesen nem a hanyag­ság és felelőtlenség jellemzi. A többség a városban is, a BM- nél is becsülettel helytáll, mégsem lehet belenyugodni némelyek fegyelmezetlen, pátt- szerütlen magatartásába. Ne törődjenek bele a pártszerve­zetek sem. A pártszervezetek a következő hetekben, hónapok­ban foglalkozzanak alaposab­ban a politikai isikolákkal és a propagandistákkal. Segítsék őket, ellenőrizzék munkájukat, biztosítsanak neki elegendő időt arra, hogy felkészülten je­lenhessenek meg a megyei, a járási előkészítőkön, a politi­kai iskolákon. Alapszerveze­teink váljanak a pártoktatás gazdáivá. Propagandistáinkra a követ­kező hónapokban nem kisebb feladat vár, mint az SZKP XXII. kongresszusa anyagának a politikai iskolákon való fel­dolgozása, illetve a feldolgozás irányítása. - Január második fe­létől minden szántén két-két és fél hónapon át az SZKP XXII. kongresszusának az anyaga, szerepel a tematiká­iban. Politikai iskoláink hat részben dolgozzák fel, vitatják meg a kongresszuson elhang­zottakat. Az utóbbi évek mun­kásmozgalmának tapasztalatai, a jelen és a jövő, a kommu­nizmus építésének gigászi prog­ramja kerül a politikai iskolák hallgatói elé. A hatalmas pers­pektívákat, a közeli és a távo­labbi jövő céljait, feladatait, a munkásmozgalomban megvál­tozott légkört és lehetőségeket kell majd megértetni a sok ezer politikai iskolai hallgató­val. Nagy és szép feladat ez. Ké­szüljenek fél rá propagandis­táink. Pártbizottságaink, alap­szervezeteink pedig nyújtsanak segítséget e nagy és nagyon szép feladat teljesítéséhez. Rudícs József Tervgasdá Ikodás tervsserűtlen&éggel Ami a nyereségrészesedést csökkenti Új gyárak épülnek a népi Koreában A Koreai Munkapárt közelmúlt­ban lezajlott negyedik kongres­szusa határozatot hozott a szocia­lista építés, különösen pedig a szo­cialista iparosítás munkájának meggyorsításáról a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. En­nek a határozatnak a szellemében kezdték el számos új, nagyméretű és korszerű ipari üzem építését a népi Koreában. A gyors ütemben épülő új üze­mek között van például egy textil­gyár, amelyet 550 korszerű géppel és 100 000 orsóval szerelnek föl, egy hatalmas hőerőmű és egy köz­szükségleti cikkeket előállító kom­binát, amely egyebek között mű­anyag cikkeket is fog gyártani. Az épülő új üzemek között találhatók még malmok, rizshán tolók és egyéb, a nép életszínvonalának emelését szolgáló gyárak. Henjangban, a népi Korea fő­városának közelében megkezdték egy új cukorgyár építését, Heszan- ban pamutfonót, Vuncsuban mű­trágyagyárat építenek. Évi 50 000 tonnás teljesítőképes­ségű csőgyárat építenek a kang- szuni vas- és acélmű mellett, hogy a jövőben saját erőből elégítsék ki az ország ez irányú szükségle­teit. Épölnek az új gyárak, s a ré­giekben már jó előre készülnek, hogy új szakemberek, munkások és mérnökök álljanak készen az új üzemek átvételére. Számos üzemben külön tanfolyamokon ké­pezik ki a szakmunkásokat és a technikusokat az épülő új üze­mek részére. Év vége közeledvén egyre többször kerül szóba a várha­tó nyereségrészesedés. Dolga-, zóimk jól tudják, hogy érde­mes takarékoskodni, növelni a termelékenységet, hiszen az ebbo-l származó nyereség egy része őket illeti. Mégis né­hány vállalat, ktsz dolgozói ke­vesebb nyereségrészesedéshez jutnak, mint amennyire mun­kájuk után jogosan számíthat­nának. Miért? „Fölösleges" milliók A zavartalan termeléshez megfelelő mennyiségű alap- és segédanyagra, valamint tarta­lék alkatrészre van szükség. Hogy mennyire, azt a termelé­si érték alapján rendeletek sza­bályozzák. A közelmúltban tar­tott vizsgalat megállapította, hogy néhány helyein túllépték az előírt, illetve megengedett anya gnarmákat. A 23. sz. AKÖV-nél például az előírt 2 millió forint ér­tékű fenntartási anyag he­lyett 700 ezer forinttal többet tartalékoltak. A Kaposvári Textilművek a szükségesnél 400 ezer forinttal több segéd­több tartalékalkatrészt tar­tott. A Finommechanikai Vál­lalat 1,5 millió forinttal lépte túl az előírt anyagnormát. A Tanácsa Bánya- és Építőanyag- ipari Vállalatnál 400 é~«r fo­rint értékű elfekvő anyagot, ta­láltak. A Kaposvári Építö’pari Ktsz-nél 280 ezer, a Kaposvári Mezőgazdasági Ktsz-mél 270 ezer forinttal nagyobb értékű anyagkészletet találtak, mint amennyi munkájukhoz kellett. Vállalati érdek, népgazdasági érdek »Fölösleges« milliós értékek vannak tehát néhány vállalat, ktsz raktárában, telepén. Az elfekvő anyagokban hosszú hó­napokig kihasználatlanul he­ver az állam pénze, jóllehet más üzemekben éppen ezeknek az anyagoknak a hiánya aka­dályozza a munkát, a tervtel- jesítést. Mi készíteti vállalatainkat ar­ra, hogy a kelleténél több anyagot, alkatrészt tartalékol­janak? A 23. sz. AKÖV-nél azt mondják, hogy megnöve­kedett a gépjármű-parkjuk, sokféle típusú kocsival rendel­keznie, s tartalék alkatrészt leginkább csak Budapestről 35» ér­a Szovjetunióból hozott pekhez biztosítottak nagy tékű különleges alkatrész- készletet. Mindenütt ezzel ér­velnek: — Mi lesz, ha a kö­vetkező negyedben nem ka­punk? ... Inkább legyen némi fölöslegünk, »biztonsági« ala­punk. Ezt a -biztonsági« alapot né­hány helyen az »amit lehet, beszerezni- jelszóval bővítet­ték. Elfeledkeztek közben ar­ról, hogy a vélt vállalati ér­deken kívül van népgazdasági érdek is. Ez pedig tervszerű anyaggazdálkodást követel mindenkitől. Csaknem 200 ezer forint büntetőkamat A készletek indokolatlan halmozását rendeletek tiltják* Ahol ilyet találnak, ott 18 százalékos büntetőkamatot fi­zetnek. A Finommechanikai Vállalait például csaknem 200 ezer forint büntetőkamatot fi­zet ebben az esztendőben. De fizet az AKÖV, a textilműv?k, a Tanácsi Bánya- és Építő­anyagipari Vállalat és több ktsz is. S vajon miiből fizetnek üzemeink, kt-sz-eink az. indoko­latlan készletek után a rendes, azonkívül pedig a büntetőka­anyagot és 1,4 millió forinttal kaphatnak. A textilművekben ^ nyereségbe . * csökken tehat a dolgozok nve­mert a vál­lalat vezetői fittyet hánytak az az iskolapadot koptatja. Kru- hajnalig, amíg a rohamrendő-/^j^j^^etre vonätkozo rea>" _ ______ ger egyszer megnézte Kari tan- rök reá nem rohantak a kom-2 ^ ötéves hatalmas fel­— Meg kell próbálnunk. Ha könyvét. A Bernhard akcióról munista párt betiltott laPÍara-*adatokat ró ránk Növelni kell HARMATH—RÉT*: A Toplitz-tó rülnézett a figyelő öt szempá­ron, azután elkezdte: Az útlevéfhamisítás csupán az Igazságügyi Palotában kellett előiskola volt, kényes feladatot átesnie a nácitlanításd eljárá- kapott: olyan provokációs cél- son. Mindent előre letárgyalt, zatú »eredeti dokumentumo- mégis szorongást érzett, ami- kat« kellett előállítania, ame- kor helyet foglalt a bíróság lyek ürügyül szolgáltak letar- előtt. »Az én nürnbergi pe­tóztatásokhoz, kivégzésekhez, rém...« — gondolta kesemyé- ______ _ egész tömegmészárlásokhoz. A sen. A félelemre nem volt sok érezte, hogy Schellenberg be- hamis iratokért valódi fontot oka, ledarálták a tényállást, volna így helyében kapott. Kaphatott volna fran- kérdések nem hangzottak el, kot vagy dollárt, de Krugert válaszokra nem volt szükség, EPILÓGUS mi összefogunk. .. — lihegett, még nem volt benne szó. Ami- A kapuban kézitusa folyt, deja k^elékeTivséget, csökkente amint indulatba jött. — A kin- kor felvette az emlékiratok a szerkesztőségi szobákban M önköltséget. Az ilyen cseket fel kell hoznunk. Mii- járandóságának utolsó részle- telefonok csengtek, az egész vi-S-fölöslegés« (másutt hiámvzó) Hornosok leszünk! A Hansch tét, Kruger jelentkezett a had- lág a híreket várta. A tökéi e-/készietek azonban tetemesen akarta kiásni! Hahaha — fel- ügyminisztérium különleges tes rohamba homokszem csú-Jmegduzzaszitják a kiadásokat.» nevetett, de hangjában volt va- osztályán Fröben ezrellesnél, szott, a telefonokat elfelejtet-Sfeisebbítik a nyereséget. Félre lamd tébolyult —, a Hansch, Miről tárgyaltak, nem tudni, a ték kikapcsolni, s a világ perc-/,keu tenni az elavult és káros egy altiszt! Aknára lépett és magánzó beírás jótékonyan ta- röl percre nyomon követhettejt-amit lehet, beszerezni« szem- most úgy húzza féllábom. De karja el Kruger titokzatos út- szinte ezt a hősi napot, Krebs/iéietet. Az anyagbeszerzők mi, ha mi összefognánk.;. jait, és jövedelmező tevékeny- éppen Oslóval beszélt, amikorgnumkáját ne forintokban, ha- — Fantasztákkal nem tár- ségét. A Toplitz-tó ügyében a rendőrök szobaajtaját is be-/nem aszerint mérjék, hogy a gyalok mondta hűvösen csak egyszer hallatta szavát, törték. Aztán Bemhardsen /munkához szükséges anyagok Kruger _, Kari fiam, mutasd Sürgette, hogy tüntessék el hiába hallózott a vonal másik/mindig kellő időben és az en­m eg légy szíves, ennek az úr- azokat az iratokat, amelyek- végén. Azóta nem is tud Leó-Jgedélyezett mennyiségben biz­ben neve szerepel. A hamis ról, ha csak azok a feladó nél-/tosították-e. fontok nem érdekelték. küli illegális nyomtatványok^ Az új észt Wegnert sajnálatos szeren- nem beszélnek, amelyeket/jajt arra is föl kell használni, esetlenség érte. Nyári szabad- Lübke-képmású bélyegekkel^ az ejfekvő készletet, a ságát Ausztriában töltötte, a hoz a posta a Ruhr-vidók vala-/ nak a kijáratot. Ebben a pillanatban úgy Az új esztendő első hónap­Toplitz-tónál halálra zúzta ma- melyik városából. /»fölösleges« anyagot mindenütt gát a sziklákon... Schwend és Limában találtak >11 — amikor választhatott — s a bíró emelt hangon hirdette megmagyarázható vonzalom ki: »Gratulálok önnek, mint a Ha történetünk főszereplője Raschék 'fűzte éppen a fontokhoz. Német Szövetségi Köztársaság a pénz volt, a hamis bankók otthonra, Peru fővárosában. És a pénzesutalványok szé- szabad polgárának. Illeszked- kötege, azt elérte a vég, az Cégükét Latin-Amerika leg­pen vitték haza a valutát, a jen feladó mindig egy bizonyos társadalmunkba...« A tárgya- céjében hamuvá égett. — —- ---- - - , ■ vi expedícióról olvasott név-*#, , „ - , , _ Benedikt Krause volt, a fel- lás öt percig tartott. .. lett azokkal, akik így, vagy villa kapuja csak akkor zaro- te]en ]eveieket gyártott buz-2keszlettel rendelkezrek- s Il0,gy adási hely sohasem szerepelt a Kruger már Nümbergnél úgy sorsukat a Bemhard-ak- dott be, amikor egy kiváncsi oAr) /mire van és mire lesz okvetle­szelvényeken egy bankszámla- tartott elbeszélésében, amikor cióhoz kötötték? . újságíró hajózott át az ócea­csengettek. A legidősebb fiú Bernhard Kruger megírta cm- non, hogy bizonyos hiányzó id polgárának. Illeszked- kötege, azt elérte a vég, az Cégükét Latm-Amenka leg- ame] Valaha a világot taDos-/he- be mielőbb tevékenyen Osztrák Nemzeti Bank kernen- előkelőbb vállalatai között tart- ^ Amikor pedrt a Tonlttz-ta *tni' idalmunkba...« A tárgya- céjében hamuvá égett. De mi ják nyilván, az Uj Rozmaring TT _ ^csökkentsék. Az anyagot meg­Es Hansch? Iszik es karom-S , ., » . _ k odik. Lábáról beszél részeg-j?renQelcsekor faelembe ségében, a legszebb lábról,«jjvemni a meglevő készletet. En- _ -->*-=— - ------ /hez az szükséges, hogy igazga­^ tóink tudják: milyen anyag- vi expedícióról olvasott, név-' Lássanak túl szám fedezte. gon. f _ Znül szükségük. Eredmény nélkül. S Hansch/ . ... . . , 1950 nyarán amikor Nyugat- nyitott ajtót, s Wegnert vezet- lékiratait, amerikai magazinok láncszemekről felvilágosítást azóta maga is. rájött, hogyií'f uz®rn a aul k, ne \a Németország már első lépéseit te be. Feltűnően izgatott volt és a svájci Sie und Ér közöl- kérjen. ahol a tábornokok és tisztekäp« vállalatuk veit érdekeit, na­tette veszélyes útján, Kruger és négyszemközti beszélgetést ték: siker lett, bestseller, fel- Leo Krebs valahol Nyugat- parádéznak, egy féllábú al-finem az egész ország, az egész szerződése leiárt s á franciák kért. kapták. A Cicero ügyből filmet Németországban él, s megint tiszt legfeljebb szerényen sza-/népr=ídaság érdekét tev.n . sem tartóztatták’ a honvágyat — Családom előtt nincs ttt- gyártott Hollywood. Légid«- nincs neve. A düsseldorfi lutálhat. Ssékt érző új szövetségest. Párizsból kom — válaszolta kurtán Kru- sebb fia a Bundeswehr egyen- Ireies Volk nyomdalaoan dol­«epüli Nürnbei-gbe, ahol az ger. Wegner nyelt egyet, kő- ruháját viseli, a két fiatalabb gozott, egésze« addig a kod* VÉGE. Sizalai Laszlg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom