Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-23 / 302. szám

Szombat, 1961. december 23. 3 SOMOGYI NfiPLAP Üfés nélkül 1*8 a pedagógus, ami­kor megverte az egyik tanít­ványát? Igazságos volt-e, hogy fegyelmit kapott emiatt? Fő­ként ezeket a kérdéseket ra­gadták ki a Berzsenyi Dániel Általános Iskolában Magyar Sándor igazgató beszámolójá­ból azok a kommunista szü­lők, akiket megbeszélésre hí­vott egybe az iskola. Az igaz­gató ugyanis amellett, hogy ismertette, milyen erdménye- ket értek el a szülők segítsé­gével, kitért az iskolában leg­utóbb előfordult verekedési ügyre is. Hozzáfűzte, hogy ha­sonló eset több iskolában is előfordult mostanában. Nem lehet senki számára sem kö­zömbös, hogy a pedagógus üt­legeli tanítványát. Ez volt a beszámolóban a legizgalmasabb probléma. Hozzászólásaikban főként ezzel foglalkoztak a kommunista szülők. Csakhamar kiderült: azt, hogy a pedagógus veri a diá­kokat, nem lehet különválasz­tani a többi nevelési kérdés^ tői. Ezt bizonyítja az a sok ér­dekes észrevétel, amely a ta­nácskozáson elhangzott. A kérdés megítélése szempontjá­ból ugyanis nem lehet közöm­bösen értékelni azt a tényt, hogy a gyerek hülye jelzővel illette tanárát. Az esetek több­sége azt bizonyítja, hogy min­dig annál a gyermeknél men­nek el a pofozkodásig a peda­gógusok, amelyiknek szüleivel gyenge az iskola kapcsolata, vagy amelyik alá otthon lovat adnak, rosszul nevelik. Akadt felszólaló a szülők között, aki azt mondta, hogy a verekedés­ben felmenti a pedagógusi, s elítéli a gyermek szüleit. Sze­rintük ugyanis otthon rosszul nevelik a gyereket, ha az any- nyira elszemtelenedik, hogy lehülyézd a tanárét. Mások csak a tanárt hibáztatták. Volt olyan csoport is, amelyik el­ítélte — s ez volt többségben — a szülőket, de elítélte a ve­rekedő nevelőt is. Ebből a cso­portból tette szóvá valaki, elő­ször, h'#-' a nevelő a pofozko­dás előtt, sajnos semmit sem tett a gyermek megnevelé- séért, hiszen nyilvánvaló, hogy tanítványa már korábban sem lehetett angyal. S nem egyik percről a másikra vált neve­letlenné, gorombává. Vajon a pedagógus gondolt-e egyszer is arra, hogy a pofon helyett a gyerekkel szemben alka1 máz­zá a szocialista iskolapolitiká­ban bevált neyelési módszere­ket? Megszégyenítette-e a fiút a közösség előtt, vagy mond­juk, javasolta-e, hogy zárják ki az úttörőszervezetből, és így tovább. Kiderült, hogy ezek a nevelési eszközök hát­térbe szorultak. A szülők több­sége helyesen ítélte meg a tör­ténteket. Hibázott a tanár, és súlyosan mulasztottak a szü­lők is. Gyermeket helyesen nevelni pofonok és nádpálca nélkül csakis a szülői ház és az iskola közös erőfeszítésével lehet Ehhez elsősorban az szükséges, hogy jobban elmélyüljön a szülők és nevelők kapcsolata. Igaz, hogy mélyül, családláto­gatásra mennek a pedagógu­sok, bejönnek az iskolába a szülők és így tovább. De hát ez még korántsem jelenti azt, hogy minden rendben van. Most is előfordul, hogy né­melyek azt mondják: üldözik és elnyomják a kommunista szülők gyermekeit az iskolá­ban. Van, aki önmaga költötte sérelmekből kiindulva elintézi a felsőbb szervnél, hogy gyer­mekét más iskolába helyezzék át, s erről csak akkor beszél az iskola igazgatójával, amikor már megszületett az áthelyezé­si határozat. Vajon jó kapcso­latra vallanak-e ezek a jelen­ségek? Józanul neveli-e gyer­mekét az a szülő, aki feltétele­zi, hogy a kommunista igazga­tó, jórészt kommunista neve­lőkkel együtt üldözi a kommu­nisták gyermekeit? Bízik-e a nevelőben, aki az első panasz alkalmával ügyvéddel állít be az igazgatóhoz, és olyasmit próbál kiprovokálni, amit a bíróságon terhelő adatként vo­nultathat fel gyermeke neve­lőivel szemben? Eleget tesz-e a közös nevelés követelményei­nek az a szülő, aki gyereke előtt úgy nyilatkozik a tanár­ról, hogy majd »elintézteti őt a felettes szervekkel?« Aligha. Milyen nagyon messze áll az ilyen szülő attól, aki a tanács­kozáson felállt és azt mondta: Tragikusnak tartom a gyer­mek nevelése szempontjából, ha a szülő bizalmatlan az is- kolávan szemben, s otthon a gyermeke előtt aláássa a peda­gógusok tekintélyéin ö akkor is azt mondja otthon gyerme­kének, hogy a tanárnak van igaza, ha erről még száz száza­lékig nem győződött meg. Ha kételyei támadnak, megbeszéli a tanárral a problémákat, de nem alázza meg a gyereke előtt. Jó úton halad az az édesapa is, aki azt mondta, hogy nem áll oda az iskola fo­lyosójára kihallgatni, hogy jól ítéli-e meg gyermeke feleletét a tanár. Ehelyett kikérdezi ott­hon a leckét, s bizony kide­rül, hogy nemegyszer nem tudja. Ez a szemlélet egyengeti a szülők útját az iskolához. A tanárokét viszont a szülőkhöz az, ha sokkal jobban igénylik segítségüket, és útmutatásokat adnak nekik a gyermekneve­lésben. Nem szabad tehát szemet hunyni afelett, ha a pedagógus megveri tanítványát. Ez csak arra vall, hogy sem a szülők, sem a pedagógus nem áll hiva­tása magaslatán. A városi pártbizottság is a leghatározottabban elítélte a Kaposváron előforduló nevelé­si szabálytalanságokat, s vég­eredményben elítélték a kom­munista szülők is. Túlnyomó többségük igen jól látja fel­adatát a gyermeknevelésben. Felmerül az a kívánság, hogy a jövőben a pártonkívüliek is meghallgathassák a kommu­nista szülők véleményét, ál­lásfoglalását. Példájuk, véle­ményűk mindenképpen előse­gítené a kölcsönös bizalmon alapuló nevelést. Sz. N. M o Ál 1*1 IiRP mm Csurgón két szerállásos örszobás tűzoltószertár épül 240 ezer forintos költséggel. A tervek szerint a jövő év közepén készül el. Akik nem ünnepelnek karácsonykor Hetek, héxnapoh tervezgetése előzi meg a karácsonyt. Ünne­pi vacsora, meghitt hangulat uralkodik majd december 24-e estéjén; kedveskedő ajándé­A járás kulturális helyzetét vitatta meg legutóbbi ülésén a Tabi Járási Tanács (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács december 19-i ülésén Kovács La­josnak, a művelődésügyi osztály vezetőjének a járás művelő­dési helyzetéről, és a téli terv végrehajtásáról szóló jelenté­sét vitatták meg. — Az utóbbi években egyes társadalmi és tömegszerve­zeti vezetők közömbösek voltak a kulturális megm .< iránt Idén örvendetes javulás tapasztalható — állapította meg a beszámoló. A községek vezetői közösen dolgozták ki a terveket, végrehajtásukat a vb-elnökők irányítják. Tavaly 203 előadás hangzott el a járásban. Ezeken átla­gosan 48 fő vett részt. Sok helyen a községekből elszárma­zott tudományos szakembereket hívták meg előadónak. A múlt évben 35 központi előadót hívtak meg, ez a szám az idén 12-re csökkent. Ez azt mutatja, hogy a községekben élő szakemberek szívesen vállalnak előadásokat. Az általános iskolák levelező tagozatain a múlt évben 333 fő tett eredményes vizsgát. Föllendült az öntevékeny művészeti csoportok tevékeny­sége is: a járási szemlén 18 sz’njátszócsoport, 8 tánccsoport, 5 énekkar és egy népi együttes szerepelt. A járási szemle rendezvényeit mintegy 3500 né'ő látogatta. Elismerésre méltó eredmények mutatkoznak a járás könyvtárainak munkájában. A tabi könyvtárnak 1004, a vi­déki könyvtáraknak együttesen 4428 rendszeres olvasója van. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 40 százaléka kölcsönöz rend­kok, meleg szavak, s vidám ar­cok jelzik a béke ünnepét. Meleg szobákban az asztalt körülvéve mindenki együtt lesz övéivel..,- De mégse! Mert az idő nem ismeri el az emberek ünnepét, nem áll meg azokra az órák. ra, amikor otthon szeretnénk lenni, siet tovább, s ez alatt sok minden történik. Baleset adódhat, tűz üthet ki, indul­nak a vonatok is, befújhatja az utat a hó, a messziről jö­vőket pedig sietve szállítják céljukéhoz a buszok. És ezek a feladatok embereket kíván­nak, akiknek virrasztaniuk kell, hogy a többiek zavartala­nul tölthessék együtt a békés órákat. Őket kerestük föl, akik dol­gozni fognak ezen az éjsza­kán, s csak gondolatban le­hetnek családjukkal. Hivatás a mesterségben Indulásra készen pöfékel a mozdony most is, mint aho­gyan majd karácsony este. A Kaposvári Fűtőház mozdony­felvigyázó helyiségében jelen­tések fölé hajolva találjuk Horváth Lászlót. Vasárnap reggeltől hétfő reggelig szól­,jaL, _________ ____ — ------ -------- — — szeresen könyvet. _ l esz- Az l,. nem ° ií.gyújtja meg a karácsonyfa tában van ahhoz, hogy ne hasz- len vezetője eltűnt a csillagos«merfr,áit. náljon fel menekülésre minden éjszakában. * v HARMATH—RÉTI: A Toplitz-tó-------------1 — Örült! Most akarsz meg- Még azon az éjszakán meg- dögleni, amikor eddig kihúz- kezdődött a rakodás, és más­tad? Most, amikor ezek a nyo- nap reggel öt pótkocsis teher- marultak már Németországban autó gördült ki gépekkel, ra- is csomagolnak? Mit tudsz se- bókkal és SS-ekkel megrakva járművet; szerelőt pedig egy­szerűen nem talált sehol. Ekkor a különítmény az ausztriai Toplitz-tó környékén volt Egymás után jöttek a hí­rek: közelednek az oroszok. A hisztérikusabb SS-ek közül már akadtak olyanok, akik a csendes éjszakában haliam *-ói- ték az ágyúdörgést. A kísérők — ezúttal is Az ágyúdörej közeledett, Hansch egyre idegesebben jár­kált fel-alá, aztán legyintett,! ■s elindult az egyik tómenti' sziklaösvényen. Nyomában a; többi SS. Amikor a foglyok5 már nem láthatták, az altiszt; ' eszaggatta SS-jelvényeit, a tó; ira csobbant: ezúttal a belé-; obott géppisztolyoktól. ... Másnap hajnalban egy] kezdtek menekülésre gon- apró termetű, félrecsapott sáp-' dőlni. Egy közeli Wehrmacht- kájú, szőke szovjet katona egység tábori telefonján Weg- majdnem összeroppant két el-, ner még érintkezést tudott ta- kin zott arcú, de szédületesen1 lálni az erőddel, ahol közölték boldog, borostás óriás testvéri! gíteni azoknak a szerencsédé- a sachsenhauseni koncentrá- j h skorieny már nincs medveszorításában. t-w-v 1- m /-V Ií- V CamtYnf /vrt 4-r-v i.c* +n._ nián lm 14 Am 3 _ ._ __ o tt, »pillanatnyilag« Gru di­neknek? Semmit, ezt te is tu- ciós tábor kapuján. _____ d ód. A hőst akarod játszani — Hitted volna, hogy valaha ^rfxn van, *ülctvc*lchet, hogy nekem, pedig egyszerűen fel- kijutunk innen? — bökte oí- ^ sincs... Ami az erőd adtad a harcot! Közéjük állni? dalba szinte vidáman Bér hard- személyzetét illeti, egy-két Ha félholtra veuve vissza nem sen Krebset Pedig a foglyok múlva távoznak, és berob- rángatnak — és miért ne rán- nem láttak semmit — csak a bántják a bejáratokat gatnának? —, persze, hogy ez zárt kocsi tetejébe vágott ab­ÖN AZ NSZK SZABAD POLGÁRA... A férfi megállt az ajtóban —¥ mozdulata katonás volt mint-J ha jelentést akarna tenni — azj a legkényelmesebb. Lehet, hogy lakon szivárgott némi fény —, A Bemhard-akció névadója assZony csak nézte, azután hir-­így is meghalsz, Krebs. De azt azonban félórai haladás erre visszavonhatatlanul dön­. nincs jogod meghátrálni. Ah- után nem volt nehéz kitalál- tött. Gyors terepszemlét tar- = „ hoz, hogy ne támadjon fel töb- niuk, hogy el kellett hagyniuk tott, összeráncolt homlokkal zoy. e] azonban a név, ijedten; bet ez az átkozott barna pestis, a láger területét töprengett, hogy — a sajat er- harapta el a szavakat, amíg­szükség lesz az olyan fickókra, Tanúvallomások mozaikjai- dekében is — hogyan tüntet- az értelmetlen foszlányok mint te. És nem utolsósorban bői, a Schellenberg-féle osztály hetné el a nyomokat. Amikor jgmét egy keresztnévvé álltak az olyan németekre. irattárának anyagából tudjuk, megpillantotta a tó holdfény- össze: Benedikt! Krebs hatalmas mellkasa hogy a különítmény úticélja ben csillanó tükrét: fölléleg- __ Bernhard __ mondta nvu-. ....—--------- -«prs# mn.’&S* «Ä'VSS h ullámzott, a szemében gya- _____ ____ ____________ n ús, nedves csillogás támadt, volt az osztrák Alpokban. Itt ládákat, az evezőkhöz mar _ . .. _-1Tlnvíl) lfpwrt — Valid be, te is belefárad- várta a gépeket és embereket SS-ek ültek, aztán a Toplitz­tál. te sem hihetsz többé ab- Hitler kedvenc fenegyereke, see ban, hogy túléljük. Inkább a Otto Skorzeny Obersturmbann- bant a vu.... »»■•« **““• Német Szövetségi kommunista beszél belőled, führer, Mussolini kiszabadító- hívatta Wegnert. hogy a _ H szabaci polgára éí mint az ember. ja. Ö lett volna az alpesi »túl- 28-as utasításnak megfelelően Az Z0J1 nem jg,. képzel-^ Berhardsen a gépmester vál- élni-akció« egyik vezetője. A eltüntesse a szemtanúk mara- viszontlátást " Tnnrnn > Iára tette lapátkezét. konvoj gyorsan haladt a dókát is, amikor - és ez már alakotvárt aki sötétedés« v- nem volt hallucináció — tóm- gy<5S alaROt Va“> akl sötétedés^ közepén'egymás után csob- lényességgel tette hozzá: Bem-«fára/ _ tt a viz Az őrnagy már hard Kruger. ha uffv /'fátok. it a víz... gy — Wsmot Szövetség Köztársaság / — Hozzá kell szokni ehhez: [ünnep akkor van, amikor ott- [kor. vagyunk. Első a szolgá'at, {hisz a vonatok nem állhatnak {meg — mondja a mozdony feZ- '^vigyázó. É Hihetnénk, hogy Horváth [lászló most haragszik a moz- \dongókra, mert kérlelhetetle- inül edindulnak, s elviszik az jő karácsonyát. Nem! Nagysze­rű, hogy a vasútra oly nagy l szükség van, s még karácsony­ikor sem állhatnak meg a moz­donyok. S ennek tudata fele- jlösségteljesebbé teszi az ünne- jpi szolgálatot... Itt kapcsolok... Ma még teljes az »üzem-« a kaposvári telefonközpontban. — Halló! Kérem beszélni! Halló! — hallatszik a terem­ben, s ha akad egy kis idő, :máris elkalandoz a telefonos kisasszonyok gondolata. — Karácsony! — Hogy készítsem el a sül­tet? Meglepetés lesz-e Laciká­nak a lendkerekes autó? Még nem ‘vettem díszéket a fenyő­kavarognak a gondo­után zörget a kertre nyíló ab-y vagy:' tudjisten hogyan, surran be a: szobába és törleszkedik és ri- mánkodik, hogy ő védőn — Ha a kettőt külön tudnám Traun-folyó völgyében, amikor nem volt hallucináció — tóm- ei a J1, választani, nem lennék kom- az egyik gépkocsi tengelye el- Pa morajlás hallatszott távol- . . _ álmháhnn munista, Krebs. Velem ma- tört. ról: igen, most már valóban a lakon’ vagy álruhában, radsz, megértetted? Kruger egy motorkerékpáros front, az ágyúk hangja. A hannoveri végigsimított SS-szel a közeli Wehrmacht- — Itt várjatok — mond- verejtékező homlokán, fárad- egységekhez küldte Wegner ta egy Hansch nevű SS- anyáskodhasson felette. De tan dőlt egyik ládának és — főhadnagyot, szerezzenek sze- altisztnek, magához intette jjilde Krugernek megint csak maradt. relőt vagy pedig másik gépko- Wegnert, leszállította a motor- az a sors adatott meg hogy a< A másik, a nagyobb csoport csit. Wegner lógó orral tért kerékpárról a hírvivő SS-t, az- Nagy Ember szerény árnyéka! pedig lassan, lehaitott fei’el vissza: beszámolójából kidé- tán Bernhard Kruger őrnagy, jegy6n... 4 nekiindult az útnak, ahonnan milt, hogy a Wetr-'^f már a történelem legnagyobb nénz­nincs visszatérés. túlságosan is a bomlás állapo- hamisítási akciójának közveí- — Folytatjuk. — Képes filozófiai lexikon Franciaországban a Nagel könyvkiadó vállalatnál rövi­desen megjelenik egy lexikon, amely érdekes módos képes il­lusztrációkkal magyaráz filo­zófiai fogalmakat. A kötetben kevés a szöveg, viszont vagy ezer kép van benne. Ez az el­ső olyan kísérlet, amely vizuá­lisan próbália megértetni a fi­lozófia fogalmaik TuJák Andrásné máson top* reng: Hogy múlik el a kará­csony éjszaka odahaza? Ban­diba, meddig fog telefonálni a játék készüléken, és nem ront­ja-e el a villanymozdonyt? És... milyen érzés lesz egye­dül dolgozni ebben a most még zajos teremben? A kedves fiatalasszony va­sárnapról hétfőre virradó éj­szaka táviratokat vesz fel, vi­déki beszélgetéseket kapcsol, s — mert mindig akad — fo­gadja majd a jókedvű embe­rek pajkos jókívánságait. — Itt kapcsolok majd —> mutatja munkahelyét —, mert sürgős telefonálniváló az ün­nep éjszakáján is lesz. Men­tőért szólhatnak, a tűzoltókat hívják, vagy csak egyszerűen beszélgetnek az embereik... Fokozott készültség a tűzoltóknál — Mi megszoktuk az ünne­pi munkát — mondja Völgyi György százados, tűzoltó al­osztályparancsnok. — Sőt! Ilyenkor fokozzuk a készült sé­get, hisz könnyen lángrakap- hat egy karácsonyfa, vagy tü­zet okozhat a jól befutott kály­ha. Kivált vigyázni kell ott, ahol névnapi ünnepséget tar­tanak karácsonykor. A határ­talan jókedv gyakran kelle­metlenül végződhet. Ezért keU nekünk készen állni. ... Azért lesz karácsonyi han­gulat a tűzoltólaktanyában is. Fenyőfát állítanak föl az elő­csarnokban, s ez egy kicsit családiasabb hangulatot te­remt. És hogy megzavarják-e? Az a lakosságon múlik. Megváltozik az utasok hangulata — Nekünk sincs ünnepünk, csak ha odahaza vagyunl\ — mondja Mezei Ferenc, az AKÖV buszvezetője. ő már csak az alvó csalá­dot találja otthon mire So- mogyszilba végállomására ér jármüvével. — Karácsonykor megválto­zik az utasok hangulata —me­séli Keezeli János, a busz ka­lauza karácsonyi élményeit. —■ Valahogy érezni a levegőben az ünnepet. Az emberek sötét ruhában ülnek, s noha szeret­nének minél előbb célhoz ér­ni, nem zúgolódnak. — Odahaza pedig? Megszok­ták már, hogy nem a naptár szerint ünnepelünk! Persze lehet, hogy gyorsab­ban forognak majd a busz kerekei a Somogy szili úton. az is lehet, hogy Tulák Andrásné elmereng majd néha a kap­csolók fölött: Mi újság ott­hon? s Völgyi százados is ha­za álmodja magát egy percre a szolgálat idején. Lassabban múlnak talán a percek Hor­váth László számára is, mint máskor. A szolgálat azonban szolgá­lat! Valamennyiük munkáiéra szükség van, mint rajtuk kí­vül oly sok ezer emberére, aki velük együtt csak gondolat­ban ünnepelhet családjuk kö­rében... Roland Ferea*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom