Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

I*feiete, 196$. november !*?. 3 SOMOGYI NÄPLAY Az utolsó negyed AÜg másfél hónap van már csak hátra az év befejezéséig. Legtöbb vállalatunknál nem­csak a tervek teljesítésén fára­doznak, hanem azon is, hogy terven felül minél többet ad­janak a népgazdaságnak, s hogy megfelelően előkészítsék a következő év gazdasági alap­jait „Év végére hefejezzük a kampányt“ A múlt évi kampány hosszú­ra nyúlt a Kaposvári Cukor­gyárban: 1961 február elejéig tartott — Az idén december 31-re, sőt lehet, hogy egy-két nappal előbb befejezzük a kampányt — fogadkozik Écsy László főmérnök. Persze ez nem csupán tőlük függ, hanem attól is, hogy fo­lyamatos lesz-e a répaszállítás, bár az idén sokkal kevesebb nyersanyagot kell feldolgoz­niuk, mint tavaly. A répa cu­kortartalma jóval nagyobb a múlt évinél. 1960-ban 16,06 százalék volt, most viszont 18,57 százai ék a répa cukor- tartalma. A múlt évben az 57. - üzemnapig 11903 vagon répából 1499 vagon cu­kor készült, az idén 10 338 va­gon répából 1500 vagon cuk­rot gyártottak. Tervük 3190 vagon cukor készítését írja elő. Mostanáig a tervnek kb. 56 százalékát teljesítették. A kampány eddig zavarta­lan »volt. Az alapos felkészü­lésnek, a jó karbantartásnak köszönhető ez. Nagyszerűen beváltak az új dobszűrők és ülepítők. Kiváló munkát vég­zett Fazekas Lajos villanysze­relő és Richter János csősze­relő brigádja. November 7-én megérdemelten kaptak az ok­levél mellé pénzjutalmat is. A gyár 16 szocialista brigád­ja és valamennyi dolgozója gondoskodik arról, . hogy a kampányt december 31-re be­fejezzék. December 24-re akarják a tervet teljesíteni A TRANSZ VILL-nál, bár nagy gondban vannak, mégis bizakodnak. Sugár Imre igaz­gató így nyilatkozott: — A harmadik negyedév vé­gére 81 ezer forinttal kevesebb- készárut termeltünk a terve­zettnél. Kiderült az is, hogy a múlt évben történt helytelen számlázás miatt 1 millió fo­rint eltérés keletkezett a terv­ben. Az első félévben is volt kisebb lemaradásunk, módosí­tották az öntöde tervét. Mivel a hibák nagy részét nem mi követtük el, budapesti törzs­gyárunk vállalta, hogy segít rajtunk. Nekünk viszont ter­ven felül 857 ezer forint ártér kű árut kell gyártanunk. A TRANSZ VFLL december 24-re akarja teljesítem éves tervét. Azért szükséges ez, mert exporttermékeiket de­cember 20-ig el kell szállíta­niuk. Jelenleg nincs anyag­hiány, a munka zavartalan. Most minden a dolgozóktól függ. Az is, hogy a terven fe­lül vállalt 350 ezer forintos transzformátor Guinea számá­ra soron kívül elkészül-e. A túlteljesítésen dolgoznak A Baromfifeldolgozó Válla­lat igazgatója, Ostoros István és Homolai Gyula főkönyvelő elmondotta, hogy az év hátra­levő részében már a terv túl­teljesítésén dolgoznak. Éves tervük 126 millió forint érté­kű áru termelését írta elő. A tervet november elején telje­sítették. Októberben 190 ■ ezer darab csirkét vágtak le. Az egész évre előírt 9031 mázsa helyett október végéig 9265 mázsa baromfit dolgoztak fel. Tervük 63 millió darab tojás felvásárlását szabta meg — október 31-ig 73,8 milliót vet­tek át. A'tervnek megfelelően 125 vagon baromfit vásároltak fel. Exportkötelességét is telje-’ sítette a vállalat. Sőt terven felül házinyulat is szállítanak külföldre. Eddig négyezer nyu- lat dolgoztak fel, s az év vé­géig még kb. 6000 darabbal végeznek. A baromfifeldolgozási sze­zon voltaképpen csak most kezdődik. Ezért ígérik a válla­lat vezetői, hogy az éves ter­vet 130—135 százalékra fogják teljesíteni. Szalai László Nem menlevél Megyénk egyik általános isko­azzal a panasszal fordult fölöttes szervéhez az egyik párttag nevelő, hogy az órarendet számára kedvezőtle­nül állították össze, sokat kell memúe egyik épületből a má­sikba, nem folyamatosan kö­vetik egymást az órák, nagy létszámú osztályokat kapott stb. Az igazgató szándékos rosszindulatát látja ebben. Sze­rinte az igazgató' »-kétes ele­mekkel veszi körül magát-«, akik őrá azért haragusznak, mert párttag. (Mellesleg szól­va az igazgató ugyancsak kom­munista, sőt az órarend össze­állítóinak egy része is az!). Nem tudom, szükséges-e kommentárt fűzni ehhez az alaptalan vádaskodáshoz. Leg­följebb csak annyit kiegészi- tésképpen: az órarend összeál­lításakor figyelembe kellett venni a képesításnélküliek, a főiskola levelező tagozatán ta­nulók sajátos helyzetét, az óra­kedvezményesek jogos igényeit is. E dologhoz azonban hozzá tartozik még, hogy az egyéb­ként sok szakmai segítségre szoruló tanárnő általában a bírálatot, a munkájára vonat­kozó jó szándékú megjegyzést kommunista mivolta elleni tá­madásnak fogja föl. Könnyű elképzelni, milyen légkört te­remt az ilyenfajta magatartás egy tantestületben! Egy másik tantestület tagja, amikor erkölcstelen magatar­tása ihiatt felelősségre vonták, azzal fordította a fegyvert fö- löttesei ellen, hogy ő tudja, miért van az egész; mert ő kommunista, azért indítottak hajszát ellene. Egy kis létszá­mú iskolában a vezető tanító­nő azt híresztelte körzeti igaz­gatójáról — aki a munkafe­gyelem megtartására figyel­meztette —, hogy üldözi, mert ő, a tanítónő kommunista. De folytathatnám a sort a gazda­sági élet területéről vett pél­dákkal' is: az egyik tsz-ben az állattenyésztő agronómuá ha­nyagul dolgozott, gondatlansá­ga veszteséget okozott a közös­nek, feladatát ismételt szóbeli és írásbeli figyelmeztetés el­lenére sem látta el megnyug­tatóan. De nem esett bántódá- sa sokáig, ni£rt egyre azt han­goztatta: tudja, honnan fúj a szél, »nem bírják« a volt kö- zépparasztofc őt, a kommunis­tát. És ha nem ebben a szel­lemben is, de a pártszervek hosszú ideig elnézésre, türe­lemre intették a tsz vezetősé­gét. Egy másik tsz-ben á párt­tag növénytermelési brigádve­zető nam tudott megbirkózni feladatával, a figyelmeztetése­ket azonban párttagsága elle­ni támadásnak minősítette. Amint a példák sorozatából látszik, nem túlságosan ritkán előforduló jelenségről van szó, amely hat és bomlaszt, ha az utóbbi időkben mindi. kedve­zőtlenebb talajra talál is. De beszélnünk kell róla, mert — ha néha nem látszik is kívül­ről és felüliül annak. — veszé­lyes, gátló tényezőként talál­kozhatunk vele a mindenna­pok gyakorlatában. Mert kik idézik elő e jelen­ségeket? Az említett példák részben ugyan választ adnak e kérdésre, mégis hadd részle­tezzük egy kissé. Olyan embe­rek, akik megpróbálják felüle­tes munkájukat vagy példás­nak egyáltalán nem mondható egyéni, családi életüket lázas futkosással, magamutogatással, szólamok pufogtatásával ta­kargatni, illetve e tevékenysé­güket úgy feltüntetni, mintha csakis ezzel lehetne építeni 'a szocializmust, nem pedig el­sősorban példás helytállással, mint ahogy a kommunisták döntő többsége ezt teszi. Az ilyen párttagok tagsági köny­vüket tabuként kívánják fel­használni, amely megvédi őket a jogos bírálattól, esetleg az alacsonyabb beosztásba való helyezéstől. Persze a taggyű­léseken már ritkábban mernek szólni, hisz ott a jelenlevőktől rögtön választ is kaphatnának, és így intrikus törekvésük azonnal lelepleződne. Marad tehát a vádaskodás, és ha a felsőbb pártszervek mégsem adnak nekik igazat, vagy tag­gyűlés elé utalják az ügyet, menten kitör belőlük a sértő­döttség, hogy »már meg sem hallgatják a párttagokat«. Sajnos, a pártszervek sem járnak el mindig helyesen. Még mindig előfordul, hogy az ilyen párttagokat — akik fe­lelőtlenségükkel, erkölcstelen életmódjukkal sok kárt okoz­nak a párt tekintélyének — egy kicsit elnézően kezelik az­zal a megokolással, hogy »igaz, hibázott, de azért jó elvtárs, sokat tett a közért« stb. Az ilyesfajta' szemlélet káros a tömegek megnyerése szempontjából is, hiszen sza­kadékot teremt a kommunis­táik és pártonkfvüliek között. A párttagsági könyv nem ad­hat fölmentést a kötelezettsé­gek alól senkinek sem. Semmi­képpen sem mentesíti tulajdo­nosát attól, hogy feladatait ne a legpéldásabban lássa el, hogy ne feddhetetlenül éljen és dol­gozzon, P. L. Hetenként 25—30 gimnazista lány látogat e! a Nagyatá­di Fonalgyárba. Politechnikai órájukon itt ismerkednek a munkával, az élettel. Képünkön: Sipos Lajosné, a gyár régi dolgozója a Honleány pamutfonal készítését magyarázza Takács Mária i. osztályosnak. A LELLEIEK KERTÉSZE A MEGYEI KIKÜLDÖTT UTÁN Mészáros Ferenc szólal feL Ül a székem — családias összejövetel ez a taggyűlés —, markáns arca magabiztosságot, élénk tekintete határozottságot tükröz. Kidolgozott kezével hátrasimítja rakoncátlankodó haját, s a mumkásembar szó- kimondásával, a gazda felelős­ségével a javításra váró dol­gokról beszél. Az őszinteség és hitelesség erejével hatnak szavai. Mindaz, amit mond, biztos tájékozottságra vall. Tudja, hogy mi történik szö­vetkezetükben, közvetlen ta­pasztalatai alapján tudja, hi­szen kint dolgozik a kertészet­ben. Látóköre túlterjed a ker­tészeit me&gyéjén, átfogja az a Balatongyönigye Tsz egész bir­tokát. Ismeri társainak nem­csak képességét, munkáiét, hanem gondolati árasát is. Di­cséri szorgalmúkat, nyirbál- gatja gyengéiket, hanem a ren­detlenséggel, azzal nem tud és nem is akar megbékélni. Meet is kifogásolja a bajokat, sürge­ti a tisztázandó ügyek rende­zését. Észrevételeit a taggyűlés nem haigyja szó nélkül. Egyik elvtárs mondja is: — Ami hi­ba nálunk előfordul, nem ír­hatjuk Kennedy számlájára; nem kielégítő munkánk kö­A Toplitz-tó gyámegyedekre vetkezményeiért felelősséget kell éreznünk mindannyiunk­nak. Neked is, Mészáros elv­társ. — Aztán a felszólaló a pártban honos, elvtársi bírálat hangján megemlíti kertészük magatartásának egyes meglevő vagy vélt hibáit. — Lássad be, hogy más is igyekszik adni tu­dása legjavát, nemcsak te dol­gozol nagy erőfeszítéssel, nem­csak neked kérges a tenyered. Több sem kell Mészáros elviársnak. Még hegy ö di­csekszik, és másokat érdemte­lenül bírál? Nem, ezt nem ál­líthatják róla — mondja vála­szul. E szóváltást hallgatva önkéntelenül is sarkall a kí­váncsiság: milyen ember a ha- latcnlelleiek kertésze7 NINCS VELE SEMMI MÄS jBAJ, csak az, hogy megsértő- ha megbírálják. Ami pe- Jdig munkáját illeti, egyeteme­természetysen elismerően nyilatkoznak Az első# ■róla. Kedvére van, ha érdeme ...Himler, az SS birodalmi vezetője így búcsúzott a Mé­szárostól: —' Pentosan ez az a szellem, amire nagy szükségünk van. Az új eszközök széles skálája, ötleteik ezrei... Fantázia! És ebben az ügyben van fantázia. A Mészáros könnyedén meg­hajolt: — Magam is így gondoltam, Herr Reichsführer. * * * — A miniszterelnököt. A sürgős vonalon — utasította Himmler a belépő fekete ze] kapcsolatos hivatalos iga­egyenruhás szárnysegédet. zolása, ezt szíveskedjék mel­Félóra múlva Hermann Gö- lékelni, ring marsall, birodalmi kor- — Másodszor: lemegy a II. mányfő azt mondta a vonal emelet 11-es számú szobába, túlsó végén: megmondja a nevét, és föl­— Azonnal továbbítom vesz egy összeget, amelyet tet- Berchtesgadenbe. Azt hiszem, a szés szerint személyi kiadásai- Führer elismerése nem marad ra fordít. Például arra, hogy A tanár arca felragyogott — Igazán — hebegte — na­gyon. .. — Közlöm az első feladatait — szakította félbe Schellen­berg, és nagyon komoly volt az arca Először: a bécsi egye­temet írásban értesíti, hogy a berlini Humboldt-egyetem nagyszabású filozófiai munka megírásával bízta meg. ön el­vállalta, és legalább egy esz­tendőre Németországban ma­rad. Parancsoljon, itt a Hum­boldt-egyetem rektorának ez­meglepetésében), aki... bocsás- mint régi son meg... túlságosan egysze- korom, rű asszony ahhoz, hogy egy a tavasz csak a neves osztrák professzorral, a megújulását hozta. Humboldt-egyetem tudomá- napsugár csak a hóvirágokat nyos megbízottjával mutatkoz- csalta ki a hó alól. A remény Sszermt megdicsérik. A konyha, zék. virágai lent maradtak — ®®-Qkeiíi növények közül a papri­— Ötödször: ha társaságban iyen a korom alatt. % -------------­e lkerülhetetlenül szükséges, * * * r ® ls+ene' -re-tér., .tesen« közli, hogy készülő könyve cí- 1940. július 26-án Ribben-^szeret vele foglalkozni. Az me: »Tudatos és ösztönös faji tropp külügyminiszter magához5jidén is mit művelt a négy hold- motívumok a világnézet kiala- kérette Walter Schellenberget. éj jel-nappal pátyol­kulásában.« oapriteaüitetvé­- T“™“ kedvenc a kővetkező: Anglia volt uraJ-5& ...... , , kodója, a Windsori herceg lö-ynyet. A sorok közti barazoc.kat videsen Spanyolországba és/el-élárasztotta vízzel, így fo- Portugáliába utazik. Meggyő-J(eott az aszályon. A paprika . ződésünk, hogy ennek azi úrnak ‘fszSve^lé]kéi a MÉK-nek adta. Reichstag, előtt onasi fenyő- birodalmunk es eszménk eny-S „ , , Hájas saját- hén szólva nem ellenszenves./^50 a gyári munkások, a oa- Rá kellene bírni — hangsú-^nyászok elfliatósa — ez az étet- lyozom, minden eszközzel rá/e;ve_ Nem is tetszett neki, hogy ^utazzék*1* ’ ^10gy Bellin"/emiatt rosszalló megjegyzése- Schellenberg bólintott. tettek rá. Értsétek meg. — Értem. Angol ellenki rály * h ogy a mi üzletünkbe és az — Németországban. Ellenkor-«üdülőkbe is szép zöldséget kül- ÄÄgyerek**k ÖSSZe-«ök, hiszen, szövetkezetünk jó A vénasszonyok nyarát bo­rús, ködöt szitáló igazi ősz, majd fehér hópelyheket hulla­tó igazi tél váltotta fel. A Reichst: fát állítottak, a kezűleg nyújtott át néhány ajándékot a körülötte topogó gyerekeknek. Stille Nacht — csendes éj —, játszották a szalonzeneka­rok a berlini palotákban. Va­lahol* német fiúk kúsztak a havon, hogy öljenek és meg­ölessenek. Vaclav Nősek plze- szedni hozzá. el... * * * — Walter Schellenberg va­gyok — nyújtotta kezét a kü­lönleges alkalmakra fenntar­tott első oszályú mosolyával Lángénak a külföldi osztály sürgősen otthagyja azt az utá­latos kültelki garniszállót, és beköltözik a Reichstag mellé, a Hotel ,Adlonba. — Harmadszor: a lehető leg­rövidebb időn belül írásban, a technikai és- anvaei részletkér­vezetője. — Igen, most már elésekre is kiterjedően benyújt- remcsak lehetséges, hanem el- ja kidolgozott javaslatát, kerülhetetlen is a viszont-be- — Necyedszer: Azonnal szá- mutatkozás. Hiszen együtt kell kft azzal a Frau Brandt nevű dolgoznunk, professzor úr, hölggyel (Lange hátrahőkölt ni sofőr lakásában ezúttal elő­ször nem állt. karácsonyfa, és felesége azt mondta a szőke kislánynak: — Anyicska, azt kérd a Jé­zuskától, hogy hazajöjjön egy­szer apuka. Fehér volt Európa, hótakaró borította. Szürke volt Európa, csuka­szürke — *náci egyenruhák árasztották el. Fekete volt Európa — Prága tornyaira, Brüsszel csipkés dómjaira, a norvég fjordok ha- lászkunvhóire é§, London dokk­jaira gvász kétségbeesés és szenvedés szitált. Feketén, — A Führer közölte, hogy^- híréről, becsületéről van szó, siker esetén évi 50 millió sváj- a gyönyörű áruból először a ci frank apanázst biztosítaná- óvárosnak kell száliítanuns nak a herceg... pardon, a kj-8sz°kta manoana ilyo-ikor. S rály és berlini udvartartésa5sza^^as alkalmával nem előző számára. Egyben arra is utalt, «napon, hanem az átvétel nap. hogy ideje lenne megkezdeni Sú nak hajnalán szedték a cav­il font-akciói:. Lehetőleg ös^zeS^^t is, a más zöldségfélét is kellene kapcsolni ezt a kettőt:/A.z áru minőségére_ mindig ké- a hamisított királyt a hamisí-g^y05 volt. Megtörtént egyszer tott fonttal. Jaz idei forró nyáron, hogy ki­Árnvék suhant át a külföld: /oadott a brigádban pár kiló osztálv vezetőiének arcán. gnapszúirásos paprikát (amit a — Ez nehéz lesz. miníszter/;'iíegaslaían portéka közül vá- úr. A font-ügy döcö*». Lange-Riogattak ki, nehogy becsapják nak minden seeítcZget megad-/ilyen kis tétellel is az átvevőt, gé-/a fogyasztót). Valaki megleste tunk. ■not — Pénzt s-raVorvibgrt, mé"TOsi Uoiad. —- Folytatjuk. — jiezt a kukoricásból. A kertész /önérzetet tettette ez a dok^j. de Fgy darab paprika kevés, ő annyit sem vitt haza. Kicsiny csapatában — ame­lyet brigádnak neveznek —> többnyire idős emberek dol­goznak. Akad persze a brigád- tagok között fiatal is, de vala- mennyiüknek meg kell mutat­ni a kertészeti munka szakmai fogásait. MEG IS MUTATJA Mészá­ros élvtárs; együtt dolgozik be­osztottjaival, sot a munka ne­hezebbjét önmagéra vállalja. Felszólították, hogy hagyja ab­ba a fizikai munkáit; függetle­nített brigád vezető lévén irá­nyítson és felügyeljen. Kikelt magából mondván: »Nézzétek a két kérges tenyeremet; azt hiszitek, restellem megfogni a kapanyelet; elképzeltétek, hogy meg tudnék lenni csak vezető, irányító poszton?« ... Vagy ott van a főkönyvelő hivatalos, írásbeli figyelmeztetése. Ez ar­ról szól, hogy az üdülőknek szállítani kell a szóban meg­ígért konyhakerti termelvénye- nyeket. Tudja ezt Mészáros elvtárs, de ... de nem azéirt tapasztalt kommunista, hogy egyes spekulánsok áru fel hal­mozó próbálkozásának segítő­jévé váljék. Átlátta csakhamar a helyzetet: készülődnék ha­zafelé az üdülők, és a gond­nokkal annyi burgonyát ren­deltetnek, hogy zsákszámra vi­hessenek magukkal. Nem, ilyen célra nem ad burgonyát a leilei kertész. Szűkebb hazájában. Tolná­ban jár. Körülnéz szövetkezeti kertészetekben, milyen hasz­nosítható módszert tanulhatna meg ott, Mert tanulni negyven és ötven év között is lehet. Az egyik helyen látja ám, hogy öntöznek, de nemcsak árasztással, hanem szórófejes berendezéssel is. Elvezetik messzire a folyó vízét, s ahova nem jut belőle, ott csőkutat 'fúrnak. Visszatérve lelkesen szorgalmazza nagyobb teljesít­ményű, korszerűbb öntözőbe­rendezés beszerzését. S ma már zsirozgaitja — teszi el télire — az új esőágyúkat meg a csöveket. ' ILYEN EMBER Mészáros Ferenc, a balatonlellei Bala- tongyöngye Tsz kertésze, a szövetkezet és a pártszervezet vezetőségének tagja. Kutas József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom