Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-14 / 268. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLÉR SomogyiMéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF01YBM 268. SZÁM ★ (EDO, 1961. NOVEMBER U. Mai szamunk tarta'mőbSI: Egy nap az idegszakrendelésen A vasárnap sportja (4. o.) Vörsi hétköznapok (5. o.) Valaki telefonált... (6. o.) mn Fortélya van a bötclgyártásmak is. Ügyes kezek kelle­nek hozzá és hosszó gyakorlat, hogy olyan gyorsan nő­jön a kötél, mint Dobó József keze alatt. Felesége a se­géd, mindig együtt dolgoznak, s havonta két és fél—há­rem mázsa kötelet készítenek. Ketten alkotják a Nagy- bajomi Vegyesipari Ktsz kötélgyártó-részlegét. Főleg tsz- eknek készítenek istrángot, rudazókötelét meg egyéb árat. Hruscsov látogatása a Pahta-Aral szovhozban Taskent (TÁSZSZ). Nyikvta Hruscsov vasárnap látogatást tetű a Pahta-Aral gyapotter- mesztő szovhozban. A Pahta- Aralt még a 20-as években hozták létre, s az erről szóló rendelkezést Lenin írta alá. A gazdaság gyapottermeszitő területe több mint ötezer hek­tár. Ez évben a szovhoz 21 000 tonna gyapotot adott el az ál- latanak. Az évi jövedelem el­éri a 2 200 000 rubelt. A szovhoz dolgozód meleg, szívélyes fogadtatásban része­sítették Nyikita Hruscsovot, aki megtekintette a gépék munkáját az ültetvényeken. Hruscsov elbeszélgetett a gaz­daság vezetőivel, észrevétele­ket tett, és tanácsokat adott. Este Hruscsov visszautazott Taskemtbe. (MTI) Rarjalalnen Moszkvából visszautazott Helsinkibe Ahti Ka.rjala.inen, a kormá­nya megbízásából november 11-én és 12-én Moszkvában tar­tózkodott finn külügyminiszter vasárnap este kíséretének tag­jaival együtt visszautazott Finnországba. Karjalainen Gromiko külügyminiszterrel tárgyalt a finn kormányhoz ok­tóber 30-ám intézett szovjet jegyzékkel kapcsolatban. (MTI) Bogdánék ezernél több munkaegysége Pár héttel ezelőtt Bogdán József bement a tsz-irodára. — Azt hiszem — mondta —, van már 400—450 egységünk. De meglehet, hogy ennél vala­mennyivel több. Legyenek olyan jók, adják össze — kér­te, majd magyarázatként hoz­záfűzte: — Nem tudom számon tartani a munkaegységeket, hi­szen se betűt, se számot nem A tavasszal költöztek Bog­dánék itt dolgozó rokonuk köz­vetítésével Szentgáloskérre. A Zöldmező Tsz vontatót küldött értük Tolnába, s lakást adott nekik Kisdióstanyán. És mert készletük nem volt, a vezető­ség előlegként gabonát is, krumplit is mért ki Bogdánék- nak. A minap azt mondták az kérte, hogy a jószág mellé osz- szák be munkára. Eleget tet­tek kívánságának. Most borja­kat gondoz. Példásan ellátja a 34 növendékállatot. Rend, tisz­taság uralkodik az istállóban. — Nézzék meg az én állatai­mat is — invitál bennünket Gyuri, a legnagyobb Bogdán gyerek. Huszonkilenc borjút és három csikót etet-itat. Míg megkezdődtek a termelőszövetkezeti zárszámadások előkészületei A Földművelésügyi Minisz­tériumban hétfőn kétnapos ta­nácskozás kezdődött a megyei tanácsoknak és a Nemzeti Bank megyei igazgatóságainak a termelőszövetkezetek pénz­ügyi, számviteli kérdéseivel foglalkozó munkatársai részé­re. Ezzel megkezdődtek a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás idei zárszámadásának előkészü­leted. Az idei zárszámadásokkal kapcsolatban az MTI munka­társa a többi között az alábbi tájékoztatást kapta ár. Papp Lajostól, a Földművelésügyi Mmisztérium pénzügyi főosz­tályának vezetőjétől: — A szövetkezeti gazdálko­dás ez évi főbb tapasztalatai már ismeretesek. így tudjuk, hogy az idén a tavalyinál ala­csonyabb a mérleghiányos szö­vetkezetek száma, s ez — fi­gyelembe véve az új szövetke­zetek nagy számát és a rend­kívüli időjárás okozta kiesése­ket — komoly eredmény. Az elmúlt évben még gyenge szö­vetkezetek nagy része a tavasz- szai hozott intézkedések ered­ményeképpen az év végére »ki- gazdálkodta« a mérleghiányt, s elérte legalább a közepes gaz­daságok színvonalát. — A szövetkezeti gazdálko­dás idei értékelésénél különö­sen nagy‘gondot kell fordítani annak realitására. Ez fontos feladat már a leltározásnál is, hiszen több mint 15 milliárd forint értékű álló- és mintegy 10 milliárd forint értékű for­góeszközt kell számbavenni. Nagy'jelentősége van annak is, hogy a zárszámadások ponto­san kimutassák a tagságnak a közös gazdálkodásból származó teljes jövedelmét Ez különö­sen fontos és körültekintő munkát kívánó feladat azidáfi, amikor a különböző elosztási formák alapján a tagság — helyesen — többféle — a mun­ka eredményességétől függően százalékos elszámolás, pré­mium stb. 1— címen jut jöve­delemhez. A zárszámadások során a szövetkezetek elemzik majd azt is, hogy a jövedelem­részesedési módszerek mennyi­re voltak hatékonyak' a tagság munkára ösztönzése, a gazdál­kodás fejlesztése szempontjá­ból — A zárszámadások előké­szítése tulajdonképpen már megkezdődött, ez azonban egyelőre még nem érinti köz­vetlenül a szövetkezeteket. Az Idei gazdálkodás1 számbavétele december második felében kez­dődik a leltározással. (MTI) Rövidesen kötik a szerződéseket az 1962. évi baromfi- és tojásértékesitésre Az Élelmezésügyi Miniszté­rium tájékoztatást adott a rö­videsen megkezdődő jövő évi baromfi- és tojásértékesítési szerződéskötésekről, a barom­fi-árutermelést segítő szerző­déses kedvezményekről, jutta­tásokról. Eszerint a libahizla- lási szerződést kötő termelők minden leszerződött liba után változatlanul 10 kiló kukoricát kapnak állami eladási áron. A hagyományos, . úgynevezett máj libát tenyésztő községek­ben, a hivatásszerűen libatö­méssel foglalkozók részére (minőségi máj előállítása ese­tén) 20 kiló kukoricát adnak minden liba után. Az ideihez hasonló takarmány juttatásban részesülnek a tojásértékesítési szerződést kötők is. A szerző­désben lekötött minden tojás után 8 deka takarmányt kap­nak állami eladási áron. A li- bahizlalási szerződést kötő ter­melők a szerződésben vállalt szállítási határidő előtt két hó­nappal kapják meg a kukori­cát, a tojásértékesítési szerző­dést kötő termelők pedig a szerződés megkötésével egy­idejűleg egész évre előre meg­kapják a takarmányt. A csirkére, a libára, a ka­csára és a pulykára kötött szerződések révén ugyanolyan összegű szerződéses előleget kaphatnak a termelők, mint 1961-ben. A háztáji és az egyé­ni gazdaságok a saját keltetésű csirkék után kilónként 7, a pulykák után (darabon ként) 30, a hízott libák után 40 és a hízott kacsák után 25 forint szerződéses előleget kapnak. A tojásértékesítési szerződé­sek biztonságot nyújtanak a termelőknek a jó értékesítés-- re: egy-egy tojásért legalább egy forint átvételi árat kap­nak a tavaszi főidónyben isi Az 1962-es idényben a szerző­déses baromfi átvételi ára ma­gasabb lesz a szabadfelvásór- iással átvett baromfi áránáL Változatlanul érvényben ma­radnak a liba-, valamint a ka- csatollra megállapított átvéte­li árak, továbbá az egyéb szer­ződéskötési feltételek. A szer­ződéskötések a következő he­tekben megkezdődnek. (MTI) ismerek. Rövid számolgatás után Bo- nevácz József így szólt: — Se nem 400, se nem 450 az, Jóska bácsi, hanem pontosan 887; ennyi az egységük szeptember 30-ig. Szép, nagyon szép ered­mény március óta... irodán: »A múlt havi összesí­tés még nem kész, de az már bizonyos, hogy Bogdánéknak ezernél több munkaegységük van. Tagként csak Jóska bácsi lépett be, de fiai, lányai is dolgoznak.« Bogdán József annak idején Más a barátság — más a munka — Pedig olyan jó viszony­ban vagyunk ... Nem értem, miért mondott rólam rosszat! Lehet, hogy valaki áskáló­dott ellenem? Egyik szövetkezetünk ve­zetője tépelődott így nyug­talanul keresve annak okát, ami fölöttes! szervének veze­tőjét egy szerinte helytelen tájékoztatás közlésére indí­totta. A »rossz« ennyiből állott: a szövetkezet nem teljesítet­te féléves tervét. A tépelődő embert azonban nem ez bán­totta, hanem az, hogy fölöt- tese ezt nyilvánosságra hoz­ta. Egy művezető azért sértő­dött meg, mert igazgatója megbírálta, amiért nem ké­szült fel alaposan a termelé­si tanácskozásra. — Igaz, hogy nem készül­tem fel jól, de miért kellett ezt beosztottjaim előtt meg­mondani ? Akadnak olyanok, akik azért nem javítják ki a mun­kájukban előforduló hibá­kat, mert jó viszonyban van­nak azzal, aki megbírálta őket, vagy tanácsokat adott nekik. Nemegyszer tapasz­talni, hogy a beosztottak a kötelességüket is csak rész­ben teljesítik, mert számíta­nak fölöttesük barátságára. Csakhogy más a barátság és más a munka! Társadal­munkban a vezető emberek szoros elvtársi, munkatársi, baráti kapcsolatban vannak beosztottjaikkal. Ez érthető, hiszen a legtöbben évekkel ezelőtt együtt dolgoztak a satupad mellett, a bányák­ban vagy más munkahelye­ken. De ez nem zárjai ki a hibák őszinte és bátor feltá­rását. Sőt! . .. Nem jó veze­tő, nem jó elvtárs, nem jó ba­rát az, aki a régi kapcsolat­ra való tekintettel elhallgat­ja a hib/Jcat, nem segíti azok megszüntetését. Nem arról van szó, hogy a vezető és a beosztott között szűnjön meg a közvetlen kapcsolat, hogy a régi bará­tok elfeledjék egymást. Ha­nem arról, .hogy ez a vi­szony, ez a barátság ne men­jen a munka rovására. Szalai László A jövő tanára a televíziós oktatófilm beszélgetünk, öccse, Pista az agronómus lovai kiürül setten­kedik. Kocsis szeretne lenni, ha felnő. Addig azonban disznó­kat őriz, bojtárlcodik Bonevácz Pista bácsi keze alatt. S a lá­nyok? Bözsi meg Mariska a növénytermelésben gyalogmun­kások, Annus pedig übapász- tor. A Bogdán családból hatan dolgoznak rendszeresen a szentgáloskéri Zöldmező Ter­melőszövetkezetben. Szép ösz- szegre számíthatnak a zár­számadáskor. Munkájukkal nemcsak búzát, krumplit meg pénzt keresnek, hanem elisme­rést is vívnak ki. S ha a falu­ban valamelyik parasztcsalád netán húzódozna a közös mun­kától, a szövetkezet vezetői nyugodtan mondhatnák: »Ve­gyetek példát Bogdánéktól.« Az esős időjárás beálltával egyre több tennivaló akad a Kaposvári Vas- és Műszaki Ktsz gumijavító-részlegében. A város környéki falvak dol­gozói és a vállalatok sok javí­tani való gumicsizmát, sárci­pőt, autógumit visznek alctsz- hez. — Fölkészültünk az őszi-téli szezonra — mondja Kari Jó­zsef részlegvetető. — Fölszere­lésben nincs hiány, vulkani­záló berendezéseink kifogásta­A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának határozatából kirajzolódó ma­gas színvonalú, fejlett jövőt csak olyan társadalom te­remtheti meg, amelynek ir.in- den tagja sokszorta képzettebb a mai emberné1 A Magyar Távirati Iroda munkatársa ár. Korach Mór Kossufh-díjas egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadé­mia tagját kérdezte meg, mi­lyen lehetőséget lát arra, hogy egy egész nép minden tagja megszerezhesse ezt a magas képzettséget. — A programból kibontakozó fejlődés — hangzott a válasz — valóban példátlan feladato­kat hárít az oktatásügyre. Az elkövetkező évtizedekben a legkisebb települések, tanyák gyermekeinek is lanul működnek. A Cipőkel­lék- és Bőrelláitó Vállalattól elegendő talp- és foltanyagot vásároltunk, vettünk mintegy 21 ezer forint ára nyersgumit és ragasztóanyagot is. Így a télen a lakosság és a közületek igényeit minden nehézség nél­kül ki tudjuk elégíteni. A részleg dolgozói naponta 30—40 pár csizmát, sárcipőt javítanak meg. Folyamatosan végzik a járművek gumijainak Javítását is. meg kell adnánk ugyanazt az oktatást, amelyhez a legnagyobb városok tanu­lói hozzájutnak. Sőt valószínűleg föl évszázad sem telik bele, és már az egye­tem elvégzése lesz az általános tankötelezettség követelménye. Ugyanakkor a tudomány soha nem látott ütemű fejlődése minden iskolatípus tananyag ál is jelentős' mértékben felduz­zaszt ja majd. — Hány általános iskolai, középiskolai és egyetemi ta­nárra lenne szükség ilyen kö­rülmények között, és hogyan lehetne biztosítani ennyi peda" gógus munkájának meglele- lően magas színvonalát és együttfejlődésüket a tudomá­nyokkal? Milliószámra egyete­mi tanárokat kiképezni még­sem látszik lehetségesnek. — Következésképpen már most hozzá, kell látnunk azok­nak az új oktatási formáknak a kereséséhez, amelyekkel mégis megteremtjük a kimű­velt emberfők korszakát. Egyiknek-másiknak a körvona­lai máris kezdenek kibontakoz­ni. Ilyen például az oktatás központosítása, vagyis annak a lehetővé tétele, hogy egy-egy kiváló pedagógus vezetésével va­lóban százezrek tanulhas­sanak. — Ma ugyanis már megvan az eszköz ahhoz, hogy egyet­len tanár szavai akárhány ta­nulóhoz eljussanak. Ez az eszköz a televízióin közvetített oktatófilm, A tantermeikben a nevelőknek csak a rendet kell fenntartaniuk, az előadást, a magyarázatot és a szemlélte­tést is a televízió képernyőjén pergő film »szállítja«. Milyen más lesz például a földrajz, a fizika, általában a természet­tudományok tanítása, ha a diák megláthatja a filmen a Föld bármelyik táját, a leg­jobb laboratóriumok fizikai és vegyi kísérleteit, illetve ha a tökéletes kiejtést hallja min­den egyes nyelvórán. Ezzel a módszerrel a legeldugottabb tanyai is­kolában is meg lehet te« remteni a legkorszerűbb pedagógiai elveknek meg­felelő oktatást, ugyanazt, amit ugyanabban az idő­pontban a nagyvárosi is­kola tanulója kap meg. Az előadó tanár mögött termé* szetesen egész kollektívája aB majd a legkiválóbb pedagógu­soknak, akik együttesen dol­gozzák ki a tananyagot, a tan­tervét, a tanmenetet és minden egyes óira anyagját. — Ma már világszerte számos kitűnő oktatófilmet forgatnak, pedig ez a műfaj még nem érte el fejlődése csúcspontját. A játékfilm ma még évtize­dekkel jár az oktatófilm előtt, de biztosra vehető, hogy a jö­vő »kollektív tanára« rövide­sen műfajilag is kifogástalan öltözékben jelenhetik meg a tantermek katedráin, a televí­zió képernyőjén — fejezte bs szavait dr. Korach Mór pro­fesszor. (MTI) K. J. Fölkészült a félre a Kaposvári Vas­es Műszaki Ktsz gmnijavitó-résziege

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom