Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-09 / 264. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1961. november 9. Odú egy járási székhely közepén Fura helyzetek teremtődnek ott, ahol a községfej les z- tési tennivalókat olykor-máskor felülmúlja a külön­ben talpig (becsületes szándékú lokálpatrióták , nagyralátása! Hogy mindjárt érteni lehessen, megmondom: a városi címer- rangra számot tartó Marcaliról lesz a következőben szó. A tényekkel nem vitázik csak a bolond, mivel a tények kemény dolgok, nem hajlíthatok se erre, se arra. Állnak sziklaszilárdan. Biztosan. így aztán ki sem tagadja, hogy Marcali igen sokat tett azért, hogy idővel a városok sorába kerüljön, Szépen fejlődik e járási székhelyünk, mind rende­zettebb arcot ölt. Bízvást mondhatják ezt lakói is, mi is. Ezzel szemben ott áll a sok kedvezően ható tény mellett egy másik, hogy bizony sok minden kimaradt eleddig a kor­szerűsítés, a városiasítás munkájából. A nem kevés lakójú járási székhely művelődési házát már nem is említjük. Em­lítjük viszont a járási könyvtárat, mely szó szerint a község mértani középpontjában tüntet, azt bizonygatva, hogy a nép­művelés e fontos ágazatát, a könyvtárügyet ugyancsak rideg hivatali szemlélet »méltatja«, illetve eszébe sem jut ilyesmi. Pedig hát... mind a művelődési ház, mind a könyvtár elne­vezése arra vall, hogy mindkettőjük gazdája a járás. Hogy mennyi előrevivő tartalmi elem szorult ebibe a névadóságba, a vele együtt járó felügyeletbe, a gazdaságba? Nem sok, mivel a járási könyvtár a városiasodó Marca­liban nem több ma sem egy szűk, levegőtlen és korszerűtlen odúnál, mely legföljebb szükségmegoldásként fogadható el. Állandó jellegűnek semmiképpen. Ha nem volna olyan szembetűnő a fejlődő Marcali köz­épületeinek képében a két említett népművelési létesítmény külső-belső megjelenésének ellentéte, nem szólnánk egy árva szót sem. De szemet szúr ez még az itt nagyon idegennek is. Vessük csak össze — teszem azt — a járási tanács épületét a könyvtáréval! Micsoda kontrasztok, milyen szemrehányóak! Igaz, az egyikben széles területen mozgó közigazgatási mun­ka folyik. Hivatal ez, ahol rengeteg ember fordul meg. A másikban viszont legalább ilyen sok feladatú és nemes cél­zatú igyekezet, tevékenység feszegeti a lehetőségek kinőtt kereteit. Itt szoktatják a könyvtárosok felnőtt embertársai­kat a betűhöz; itt tanítják a könyv, az önművelés igényét és szeretetét. Nem valami ígéretes körülmények között, mi­vel — mint már mondottam — szűk kis odúkat idéz a könyvtár az ember emlékezetébe. Ha ezen a néhány fórfite- nyémyi helyen nem folyna a legnemesebb célú munka, megérdemelné a gazda, hogy megváltoztassák a feliratot így: »Járási Odú.« De a könyvtárban folyó munka ment, föl­menti a gazdát ’ a megszégyenítéstől. Már csak azért is, mert igen nehéz elhinni, hogy a járási és a községi tanácsnak nincs együttesen 25—30 ezer forintja, amivel rendbe lehetne legalább hozatni ezt a szerencsétlen »lakrészt«. Amiből idő­vel majd csak elköltözködiik a könyvtár. Talán elköltözik hivatásához méltóbb helyre, méltóbb környezetbe. L, 1. Pénteken tartják a gépkocsi-nyeremény­betétkönyvek második sorsolását A műszaki műveltség emeléséért í TAR KA Szót kér a műszaki irodalom a termelésben A Megyei Könyvtár a közel-Inak el a dolgozók a múltban egybehívta az üzemek műszaki könyvtárosait, műsza­ki vezetőit és a szocialista cí­mért küzdő brigádok képvise­lőit, hogy megtárgyalja: ho­gyan segíthetik a műszaki könyvtárak a termelést. Üzemeinkben a műszaki könyvtárak képviselte műsza­ki ismeretterjesztés mindeddig nem kapott megfelelő szerepet a termelésben, jóllehet az ipar fejlődése, a napról napra újuló munkamódszerek és gépek megkívánják a fizikai dolgozók szakképzettségének állandó fo­kozását. Megyénkben különö­sen nagy jelentőségű a szak­irodalom rendszeres tanulmá­nyozása, hisz fiatal ipari üze­meinkben most formálódik a munkásság. Igen ám, de hogyan juthat­ván alat műszaki könyvtáráig? Hogyan találják meg a termelést leg­inkább segítő irodalmat? Mód­szerbeli kérdések ezek, és sok szó esett róluk az értekezle­ten. Hiba vélt mindeddig, hogy a műszaki könyvtáros feladatkö­re alig jutott túl az adminisz­trációs teendőkön. Nem akadt példa arra, hogy a könyvtáros részt vett volna a vállalati ter­vek tárgyalásain. Újítási, ter­melési, műszaki intézkedések, tervek születtek anélkül, hogy azokról tudomást szerzett vol­na a könyvtáros, noha számos segítőeszköz az ő kezébe össz­pontosul. A műszaki könyvtá­rosnak tehát kéül hogy legyen helye a műszaki tervezéseknél! Összeállíthatja az intézkedési tervekre vonatkozó szakirodal­mat, folyóiratokkal segítheti az> újításokon gondolkodó dolgozó-> kát. Mindehhez természetesen > az is szükséges, hogy a könyv- táros ismerje üzemének műszi­ki problémáit. Az Országos Takarékpénztár november 10-én, pénteken es­te 6 órai kezdettel a magyar néphadsereg Váci utcai köz­ponti klubjában rendezi a gép- kocsi-nyereménybetétkönyvek második sorsolását. Ezen a hú­záson azok a július 31-e előtt váltott tízezer forintos, vala­mint az április 30-ig váltott öt­ezer forintos gépkocsi-takarék­betétkönyvek vesznek részt, amelyek október 31-ig érvény­ben voltak. A sorsolást vidám műsor követi. (MTI) Melyiket a kettő közül? Lengyeltótiban van egy kis­vendéglő, mely ezt a hangza­. , , . . , _ ... 1 tos nevet viseli: »Jóbarát.« A szocialista címert küzdő ,az üzlet vezetői m brigádok tagjai szinte vala->nyire üsztelik a barátságot, és mennyien célul tűztek a mu->milyen féltően gondoskodnak szaki képzettség emeleset. A ^ viszony hosszú életéről, azt műszak: könyvtárosnak f aye-^ legjobban a söntésben kifüg- lemirnél kell kísérnie az efíaj-v gesztett felhívások mutatják, ta törekvéseket, s megfelelődig egyik tábla a következőket szakirodalmat kell javasolnia a) közli a fiatalabb korosztály- magúkat képezni szándékozó > lyal: »Tizenhat éven aluliak a dolgozóknak. Feladata az is, > helyiségben nem tartózkodhat- hogy a vállalat műszaki fej->nak!«. A másik: »Tizenhat lesztési és termelési terveit fi-> éven aluliak a helyiségben gyelemmel kísérve az ott hasz->húsz óráig kizárólag étkezés nősíthető irodalmat megszerez-^céljából tartózkodhatnak!« ze. >Nos hát, melyiket higgyük el? Ügyelni kéül arra, hogy a art, amelyik jobban tet­könyvtárban elegendő szám- y ban akadjon alap- és középfo-> , kú műszaki műveltségű embe- * Oriásgomba — sóból rek számára is könnyen érthe-í' . ... J y A Tadzsiic Köztársaság délnyuga­té szakirodalom. Szükséges ez,vti részében az egyik hegyi út fö- , . . . ,, , ... . . C lőtt .óriási ásványi gomba emelke­bisz a dolgozókat az eddigiek->dik a magasba. Magassága 900 nél sokkalta lobban be kellakárcsak egy 250 emeletes nei soKKana joDoan oe senA gomba »kalapjának« fel­vonni a műszaki irodalom ta-C s?,lne. 42 négyzetkilométer. Meg­A TRANSZVILL öntödéjében nehéz, sűrű füsttel telí­tett a levegő. Itt dolgozik a Latinka szocialista brigád is. Vezetője, Somogyi József öutő-formázó két kiváló jel­vényt mondhat magáénak. A brigád átlagos teljesítmé­nye 112 százalék. Somogyi elvtárs legutóbb 120 százalék' ra teljesítette normáját. íiuimányozásába. A termelés segítői közül műszak könyvtárak adta lehe-i tőségeket üzemeink többségé, ben mindeddig elhanyagolták/ Ezért volt szükség a műszaki, könyvtárosok és műszakiak ta-1 nácskozására, s arra, hogy az! Országos Műszaki Könyvtár és, a Megyei Könyvtár ismertesse; a műszaki irodalom térj észté-' sernek különböző módjait R. F. A gólyák védelmében színe állapították, hogy a Hodzsa-Mu- nl-n nevű oriásgomba alakú hegy még egyre növekszik. A gomba »kalapjának« felső rétegét ho­mokkő és lösz képezi. E .réteg kö­rülbelül 50—60 milliárd tonnányi . kristályos sót takar. Ez a sómeny- snylség több évszázadon át fedezni tudná az egész emberiség sószük­ségletét. • * * Halált hozó „mesterséges“ szerelem pr. Alfred Butenandt nyugat­német Nobel-díjas professzor szintetikus úton ájlit elő egy kár­tékony lepkefajta nősténye által kibocsátott csábító illóanyagot, amellyel a hím lepkéket több ki­lométer távolságról is magához tudja vonzani. A hímek lépre mennek, s a mesternégesen elő­állított illóanyagot követve a nős­tények helyett — halálukat le­lik. „Időszerűu reklám Ennél jobbkor sem vetíthet» nék a Vörös Csillag Filmszín­házban a földművesszövetke­zet több képből álló hirdeté­sét, hogy azt mondja: »Jöjjön a Kinizsi Sörözőbe.« Ugyanis a képeken a kerthelyiség lát­BECSÜLET ^7 1 isszatolta a lábaso­( í ) kát a tűzhely köze­' L/ pere, lehajolt, meg­piszkálta a para­zsat. Fordult egyet-kettőt a konyhába, és villámló tekintet­tel méregette az ajtót meg az utcát. — Hol az isten csudájában van már ennyi ideig! — doho­gott. — Az ember igyekszik, hogy mindig friss ételt egyék, aztán itt van, ni! Tisztára el- peshed ez a kis ennivaló. De vessen magára az ilyen em­ber ... Pörlekedett, mérgelődött ma­gában Rozi néni, adta a hara­gosat; azt hinné az ember, hogy nagy égiháború készülő­dik itt: jaj lesz neked, Gyuri bácsi, ha gyanútlanul, mit sem sejtve belépsz. Pedig ez a mé­reg csak olyan volt, mint ami­kor a szellő felborzolja a víz tetejét. Játszotta a mérgeset Rozi néni, hogy így meg úgy, jobb is lenne, ha meg se jön­ne, maradna, ahol van — de szíve mélyén aggódott: — jaj, csak nem történi valami ba­ja; és türelmetlenül kémlelte az utcát. Hirtelen mevtőötlete támadt, kopt- a kendőt — a jószág már rendben van — megkeresi az öreget, majd kideríti, mi töl­teni. ügy darab fát dobott a tűzre, 5 éppen indulni készült, mikor nyikordulni hallotta a kiskaput. — Hova készülsz, te? — is. pődöit 'neg Gyuri bácsi. — Hova, hová? Hát utánad, mert azért mégiscsak ... — Jól van, no, ne pörlekedj velem — a; öreg a díványra ereszteite kabátját, zsebében a pipadohány után kotorászott —, fontos megbeszélésem volt a brigadérossal... — Fontos megbeszélés ... Hát az étel? Arra nem gon­dolsz? Leteszem, visszarakom:, összesül-fö, te meg beszélgetsz. Tedd el azt a pipát, mert nem tudom, mit csinálok vele, az­tán gyere enni __ F olytatta volna Rozi néni, de valami megakasztotta torkán a szót. Ránézett az öregre, mert az — mintha nem is hallotta volna a felszólítást — tovább tömködte pipáját, s komoly, töprengő arccal meredt egy pontra. Csak nem történt va­lami baj? — rémült meg az asszony, s most vette észre, hogy még mindig a kendőt szo­rongatja a vállán. Az öregesük hallgatott. Kezdett kínossá válni a csend. — Szólj már, az isten áld­jon meg — és leereszkedett a székbe. — Hát... — komótosan szip­pantott az öreg a pipából — persze, hogy szólak. Csak meg­vártam, amíg elmondod a ma­gadét. Tudtam, hogy dühös le­szel, pedig ezután többször előfordul majd, hogy később jövök haza. Rozi néniben újfent felágas­kodott valami, föl is állt, hogy megmondja a magáét, de az­tán jobbnak látta, ha nem szól, s ha már egyszer fölkelt, in. kább megteríti az asztalt. __ — Merthogy — folytatta az öreg, mintha észre se vette volna a kis közjátékot — ve­zetőségi tag lettem. — Micsoda? Vezetőségi tag? Éppen neked való dolog az a gyűléskezés. Ilyen vén fejjel. Csinálják art a fiatalok! = Tudod, Rozi, mondtam Ernest Vries ornitológiával fog­lalkozó belga diák mentőakciót in­dított a modem élet által veszé­lyeztetett gólyák érdekében. Java­solta, hogy azokat a parasztháza­kat, amelyeken gólyák fészkelnek, nyilvánítsák természetvédelmi ob­jektumokká. A mentőakció alátá­masztására őmaga egy elhagyott gólyafészekbe költözött, és kijelen­tette, hogy addig marad ott, míg _________ _______ a szükséges védőintézkedéseket adható kerti asztalokkal, kerti gólyák érdekében meg nem te-i,székefck€l> kerti napernyőkkel szik‘ c és kerti törpékkel. Micsoda lehetőség a zord és'szeles no ....... -*vemberben! Mágnesként vonz­za az embert a környezet. Mily fönséges lehet csizmában, a zt felelte, hogy a közgyűlés de csak nem tudta kiverni fe- mert a vezetőség döntött így -- | bundában, füles sapkában ül­elfogadott, és becsület. dolga, jéből a gondolatot. Egy szusz- — Tudom, én, de maga olyan f dögélni téivíz idején a szabad hogy ellássam ezt a tisztséget, ra dolgozott délig, és majdnem becsülettel csinálja. Tehát meg- alatt. Lehet ugyan, hogy a Becsület? — morfondíroztam az összes porció elkészült. Eny- érdemli érte az 1,25-öt. vendéget elmossa az eső, vagy —• az már más. Akkor persze nyit sose csinált meg egy dél- A menne! fordult érmét „-Sbetemeti a hó, mire elfogyaszt­elváUaJom... előtt. Ahogy rendezgette a cso- ** eZ eaéZ hmzo^öt szá-U* a sörét de tfa se ne­Az asszony merni kezdte a mókát hirtelen az az ötlete Iá. zad, N ez( azért még->buzdufó férfiú tmilTn f°m levest, nem szólt. Gondolkodott madt, hogy bemegy az zradara sem hagyhatja szó ^lkül Fch> ^tten visslí Bár ami Tt T « hallottakon. kezdett ««* «****« - balhoz. >LT m^Sa^Tobb™ táM­— Nincs ez így jó, János! — Hogyhogy? > Ctana mindenkit egy olyan kép, • amelyen egy hatalmas kandal­ló! lobogó fahasábokat és pi­ci'i Irl .. ___ > m egbékélni a történtekkel, elnök. Ez a legtisztább eV csak egy dolog fúrta az olda- intézési módja a dolognak, lát. — Mi újság van, Gyuri bX — Aztán ha már vezetőségi tyám? — fogadta kedvesen a Mert énnekem nem jár fotóst ^tó »dámákat és ura­tag lettél, legalább intézked- könyvelő —. régen nem lát- 1,25. Az igaz, hogy a 0,75 fce->kat„ ]áthatna hétnél a saját ügyedben. Az tam, üljön le. Nem, nem oda, vés volt, de az, amit most ad- > egész napi szénaporciózásért táe ni, a melegre, a kályha Mk ázások! Ezért a munkáért kevés a hetvenöt század mun- mellé. kaegység!... Jólesett az öregnek a szívé­Gyuri bácsi csöndben kana- lyes fogadtatás, és bízni kez- lazta a levest. Ami igaz, az dett abban, hogy nem szólt a igaz, ebben a dologban az ele- tanácselnök. Különben bízto- venjére tapintott az asszony. san nem volna ilyen kedves "X ? . Bántotta ez öt is, csakhogy hozzá ez a János. De ha már ’ ^ ’ nemigen szeret panaszkodni, ttt van, tisztázza ezt az ügyet, méltatlankodni. Ne ugráljon — Tudod, János fiam, jól egy hetvenéves öreg, örüljön, ment ma a munka, gondoltam, a felindult öreg után, amint nzX hogy olyan rendesek hozzá, benézek hozzátok... Meg az- behúzta maga mögött az aj- ^ hogy adnak neki könnyebb tan egyúttal megkérdezem, ,f v munkát. Igaz, hogy érzik a hogy állok az egységekkel... csontjai, mikorra végez estén- No, most kimondta, túl van ként, de ez mégiscsak neki va- rajt. Nézte a könyvelőt: ha a ló munka. Ami az egységet il- szája nem is, talán a szeme el­leti, az valóban kevés. Tudja árul valamit. Az éppúgy mo egy egész egység jár! Se több se kevesebb. Megmondom ezt I a brigadérosnak is. Te meg ad- ! dig javítsd ki, visszamenőleg^ is töröld el azt a 0,25-öt, és ez- £ után se irj többet! Nem kell c amennyi c megjár. Ez is becsület dolga! y A könyvelő döbbenten nézett y Hem is olw nsfrMk a „buta“ libák? Ee:y francia álIa*n*","fcoló*us erőteljesen cáfolja, ho~y a -bu­ta liba-« kifejezésnek komoly alapja van. Kísérleteket fokta­tott ugyani* ezekkel a »Tieerbé- képzett« állatokkal, és bebizo- nvosodott, hofv ni, forgalmas úttesteken rendkívüli elővigyáza­tosságról. h'defirvérről és intelli­genciáról tesznek tanúságot. Meunier francia állatoszicholó- gtis többfajta állattal is folyta­tott hasonló kísérleteket, és az utcai közlekedésben tanúsított ügyesség szempontjából a követ­kező sorrendet állította fel: 1. li­bák, 2. macskák, 3. disznók, 4. emberek, 5. tyúkok, 6. kutyák. Somogy! Népkrp > > yuri bácsi szívéről mintha egy nagy j hő esett volna le.y Fürgén szaporázva y ^ ... . ... , a lépéseket ment vissza a szé-> o ]ol, hogy nem ennyi járná, solygoét, mint az imént, s már nakazlakhoz a hátralevő nor-í A múltkor, mikor arra járt a nyúlt is a könyvekért. dókat mankótui „C tanácselnök valami városi né- _ Megnézem szívesen, Gyuri estét, sietett az’asszonyhoz. T-AAAÄAAAAÄAAAA Vekkel, meg is említette neki. bátyám; szépen van magának, már a kapuból kiáltotta vida- Utóbb megbánta, es bízott ben- az biztos, hiszen minden ál- man: ve, hogy ivem hallotta meg az dott nap dolgoziki Meg aztán — Flint értem nm Parit elnök. Vagy talán mégis? most, hogy a tanácselnök szóit, , ™ h , . Mintha azt mondta volna, hogy rendezték az egységeket Az a'sszonU a baromfiak ko­majd utánanéz... r' rül foglalatoskodott, csak bó­S-y elizgatta ez a gon- . Nem lintatt. Gyuri bácsi pedig le. í / - felejtette el azt a kis megjsgy- K W ( 7/Z wp reggeTä rá^éí- **? És már intézkedtek is?! «« “ dívány sarkára, tömköd- U fott rajta, amint a ol?an zavarban volt Gyuri 'oá- ni kezdte a pipát, és hófehér szénakazlak felé ’ ballagott. csi’ hogy uem mert fölnézni. bajusza alatt mosolyra húzó. Nem szeretné, ha azt hinnék — Igaza volt magának. Azért dott a szája. róla, hogy hangoskodó vagy is, mert a napi porciózásért ____ Még ilyet! Többet akar­e légedetlen. Pláne a tanácséi- kevés az a 75 század, mag vég- .... nők! Mérges volt, és a szokott- eredményben magának köszön- 3 ” m’ nwní amennyi mag­nál erősebb iramot diktált m,a~ hető, hogy a jószágnak lesz ]ar ■ • • gának a munkában. Kötött, le- éven át szálas takarmány. „ Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÁK JÓZSEF. Szerkesztőséé* nlaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Lalink«. S. u. 2. Telefoó 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. . Készül* a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Po - Elő­fizethető a béb i p,xr ' knál .. és posláskézbesílóknél­Voros Marta Előfizetési díj egy hónapra 11 Ffc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom