Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-25 / 278. szám

Szombat, 1961. november iá. 3 SOMOCTI néplap ■ ■• V :: mm II |­öt tantermes iskolát építettek Gyékényesen. Az állami beruházásból készült épület be­fejezéséhez 59 ezer forintot biztosított a tanács községfejlesztésből. Egy bejelentés nyomában Meddig vajúdik még a TRüPIVILL-itan az ipari tanulók képzésének ügye? Több TRANSZVILL-ban dolgozó ipari tanuló fordult a KISZ városa bizottságához: úgy érzik, hogy az üzemben fo­lyó gyakorlati oktatás nem megfelelő. A fiatalok hivatkoz­nak arra, hogy gyakran nem szakmunkát végeztetnek ve­lük, sokszor^. visszatérő szériá­kon dolgoznak, s ilyen körül­mények között nem tudják el­sajátítani a szakmák különbö­ző fogásait. Félnek attól, hogy a szakmunkásvizsgán nem tud­nak majd helytállni, s ez ká­ros Íratással lesz jövőjükre. Kint jártunk a TRANSZ­VILL-ban, megvizsgáltuk a ta­nulók panaszát. Megállapítot­tuk, hogy a panaszok többsé­gükben helytállók, s valóban orvoslásra várnak. Noha az 1961. július 24-én kiadott gyárvezetői ___utasítás u tal arra, hogy történt néhány visszaélés, a tanulóikat más munkára használták föl, s ezért megtiltja a tanulók szak­mától idegen területen történő alkalmazását, az utasítás hagy egy kibúvót is. Éspedig azt, hogy a más munkára való he­lyezéshez a személyzeti vezető engedélye szükséges. Ezt pedig a művezetők megszerezhetik. Ezéirt adódhatott elő aztán olyan eset, hogy a fiatalok a hét egyik napján segédmunkát végeztek, a másik napom pedig diszpécseri utasításra reszelni indult egy szakmunkás mellé a marós ipari tanuló. Amikor szóvátette ezt, durva hangú »rendreutasítás« volt a válasz. Az ilyen fajta »•nevelési« módszert egyszerűen össze­egyeztethetetlennek tartjuk a szocialista tanulóképzéssel. Mint ahogy nem érthetünk egyet az­zal a gyakorlattal sem, hogy hóvégi hajrákban a művezetők ipari tanulók »bevetésével« kívánják teljesíteni a tervet. Ilyen eset történt a vállalat II. sz. telepén, ahol a TMK-mű- helyböl a tanulók 95 százalékát hosszabb időre transzformátor- szerelésre küldték. A tények azt igazolják, hogy sajnos a TRANSZVILL-ban az ipairitanuló«képzés nem egy esetben a tarvteljesítés függvé­nyévé válik. A tervre való hi­vatkozással végeznek a fiata­lok gyakran visszatérő széria­munkát, ezért rekednek meg néhány jól begyakorolt mun­kafogós mellett — s ezért fél­nek a jövőtől. . Beszélgettünk Sugár Imre elvtárssal, a vállalat igazgató­jával is erről, ö elismeri, hogy ezeknek a hibáknak egy része fennáll. Elmondotta azonban azt is, hogy az üzemben folyó iparitanuló-képzés meghaladja a vállalat igényeit, hiszen a dolgozók 15 százaléka tanuló. Ezért nehéz megfelelő körül­ményeket biztosítani részükre, hogy jól elsajátíthassák a szak­mát. Felvetődött egy olyan gon­dolat, hogy a jövőben alaposan összehangolt munkaterv sze rinf folyjék a tanulóképzés, és ne adódhassanak elő a mosta­nihoz hasonló rendellenessé­geik. A városi KlSZ-bizotlság vizsgálatot végző tagjai, és mi is úgy látjuk, hogy mind a vál­lalat igazgatójában, mind pe­dig a műszaki vezetőkben meg­van a jóindulat, s egy kicsit nagyobb körültekintéssel, jobb munkaszervezéssel megoldhat­ják a jövő szakmunkás-generá­ciójának célszerű, hasznos kép­zését. Polesz György 13 év alatt 700 000 hektár új erdő Romániában nemrég meg­kezdődött az őszi erdőültetés. Az idei első erdőültetési mun­kákra a Duna síkságán fekvő tartományokban került sor, ahol nagy területeket ültetnek be fekete hibrid nyárfával és fűzfával, - gyorsan növő. és nagy hozamú fa fajtákkal. Eze­ken a területeken az ültetési munkákat majdnem teljes egé­szükben gépesítették. Ez év őszén Romániában több mint 24 000 hektár új er­dőt ültetnek, amely kiegészíti az elmúlt tavaszon ültetett 46 ezer hektárnyi új erdőterületet. A népi demokratikus rendszer idején körülbelül 700 ezer hek­tár erdőt ültettek, míg a meg­előző 24 esztendő alatt (1918— 1942) mindössze 350 ezer hek­tárt Ez év őszén rengeteg fátül­tetnek magról. Ebből a célból több mint 3300 tonna vörösfe- nyő, erdei fenyő és jegenyefe­nyő magvat készítettek elő. 99 Menjünk a bíróságén?** Horváth István úgy vette észre, hogy társa, Tarrá Pál megkárosította a közöst: idegen embernek jó kocsikereket adott a szövetkeze­téből rossz ellenében. Kovácsok mindketten a büssűi Üj Tavasz Tsz-ben. Á jelentés után a szövetkezet vezetői Tarrót eltávolították a műhelyből. Nem nyugodott bele a döntésbe. Egyre hajtogatta, hogy egy szó sem igaz a ko­csikerék ügyből; becsületsértésnek, rágalma­zásnak minősítette Horváth szavait, és a mes­tert följelentette a bíróságon. Néhány hasonló ügyiratot mutat dr. Mozs- gay Géza, a Kaposvári Járásbíróság elnöke. Egy kaposújlaki tsz-tag az apósát pörölte be: »Azt híresztelte, hogy egy petrence szénát jogtalanul hazavittem a termelőszövetkezet rétjéről.« Egy vontatóvezetőre Kaposfiireden ráfogták, hogy répaszeletet adott valakinek. A gyanúsítót a vontatós följelentette. Másutt valaki megfigyelte, hogy szomszédja a közös takarmányból a saját tehenének a jászlába is tett. Ebből is bírósági ügy kerekedett. A meg­vádolt ember tett följelentést. Magánvádas ügyek ezek. Az érdekeltek kö­zösségben keletkezett sérelmükre igyekeznek jogi elégtételt szerezni a bíróság segítségévei. Egyezkedésre hívják meg a feleket a bíróság­ra. Ha a magánvádló nem hajlandó társával kibékülni, per lesz a dologból. Tanúkat vo­nultat föl az egyik is, a másik is. S a bíróság gyakran több tárgyalást is kénytelen tartani egy-egy ügyben. Halasztódik a tanúk meg a pereskedők napi munkája, pénzbe kerül az. utazás. Vitathatalanul illetékes a bíróság dönteni, ha már a magánvádló pert indított. De előze­tesen van más mód is az ilyen ügyek elren­dezésére. A tanács, a termelőszövetkezet ve­zetői magukra vállalhatnák két veszekedő ember összebékítését. Nem főben járó bűnök­ről, hanem egymás sértegetéséről vagy a kö­zös vagyon nem súlyos megkárosításáról van szó. Olyan ügyekről, amelyekben bírósági büntetés helyett a helyi szer-vek békítő sza­va vagy fegyelmi döntése is megteszi a ma­gáét Van olyan tsz-tag, aki elcserél egy ko­csikereket, elvisz a közös földjéről fél zsák kukoricát, vagy egy petrence szénát? Van ilyen. Helyeselhetjük, szó nélkül hagyhatjuk tettüket? Semmi esetre sem. De a botlásnak aránytalanul súlyos következménye volna, ha elkövetőjét bírósági úton büntetnék. Ei kelle­ne érni, hogy a termelőszövetkezetek közös­ségében . élő parasztemberek a jogi tanácsok­ból, a jogászokkal folytatott magán- vagy csoportos beszélgetésekből okulva a tsz-elnök és a vb-elnök kezdeményezésére otthon, szö­vetkezetükben szót értsenek egymássá], ha ki­sebb nézeteltérés támadt közöttük. A tsz legfőbb íónrina a közgyűlés, ezen meg kell vitatni a közös gazdálkodással, a szövet­kezet egyes tagjaival, vezetőivel kapcsolatos ügyeket. Itt kell elmondani és tisztázni' a hal­lomásból szerzett értesüléseket is. De jóindu­latú bírálatnak, avagy becsületsértésnek, rá­galmazásnak vegyük-e, ha valaki a közgyű­lésen ezt mondja: »A főkönyvelő nem való közénk, mert úgy tudjuk, hogy sikkasztott.«, vagy »Az elnök kivételez egyesekkel, a rtö- vendékmarhák gondozásáért nekem feleannyi munkaegységet Íratott be, mint a sógorának« Mi történik ilyenkor, különösen, ha a felszó­laló hangja nyers, goromba, számonkérő, ha a felszólaló eltúlozza a bajokat, vagy telje­sen valótlant állít? A főkönyvelő, az elnök, a mezőgazdász dühbe gurul, fenyegetőzésbe kezd: »Ezért magának felelnie kell: vegye tudomásul, hogy nem tűröm el az ilyen al­jas rágalmakat, találkozunk a bíróságon.« S a följelentés elmegy a járásbíróság címére. Ami ezután következik, azt már ismerjük.... Bírálat vagy rágalom? Ezt éppen a íőkíiny- " velőnek, az elnöknek, a mezőgazdásznak áll­na érdekében a közgyűlésen tisztázni: tények­kel, adatokkal cáfolni a tévedéseket. (Ha a súlyos vádak igazak, akkor az út csak a bíró­sághoz vezethet, ha nem is olyan módon, ahogy a tettesek szeretnék) Igen, a közgyű­lés hivatott arra — ez az éppen tanácskozó közgyűlés —, hogy igazságot szolgáltasson a jogtalanul megvádolt, igaz úton 'járó vezetők­nek. Lehetnek, vannak mániákus zsörtölődök, meggondolatlan, szószátyár emberek egy-egy szövetkezetben, akik abban élik ki magukat, hogy támadjáík vezetőiket. De a becsületes emberek vannak többen, ők megvédi!: a be­csületes főkönyvelőt, elnököt és mezőgazdászt, és gátat emelnek a rágalmazók minden törek­vése elé. A vita, az esetleges civakodás, az elszaba­dult indulatok hevében hamar kimondják egyesek: »Menjünk a bíróságra!« Ha később megbánták is elhamarkodott kijelentésüket, nem akarnak tágítani mellőle, nehogy az a színezete legyen a dolognak, hogy nekik nincs igazuk. Pedig jobb előbb gondolkodni és csak azután cselekedni. Higgadt, józan mérlegelés­sel külön lehet választani a rágalmat a bírá­lattól, a bűntettet a tévedéstől. Menjünk a bí­róságra, ha oda kell mennünk, de rendezzük el a közös dolgainkat otthon, magunk között, ha lehetőség van rá. Az emberek egymás köz­ti nézeteltéréseinek megítélésénél az igazságos közvélemény legyen az ítélőbíró. Kutas József Mit tett a pártszervezet és a tanács a müvelődésp klitikai irányelvek megvalósításáért Kutason? (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Párt V. B. Kutason tartotta legutóbbi ülé­sét. Egyetlen napirendi pontot tárgyaltak: a községi pártszer­vezet és a tanács együttes je­lentését a művelődéspolitikai irányelvek valőraváltásáróL Megállapították, hogy az is­kola körzeti központ lett, az új tanévtől kezdve a szabó si fel­sőtagozatosok is ide járnak. A 376 tanulóval jelenleg 13 neve­lő fogalUkoaik, hárommal több, mint az elmúlt tanévben. Az iskola nevelőtestületének egy­séges nevelői eljárást nem si­került teljes mértékben bizto­sítani, mert a nevelők között nagy volt fluktuáció. Az iskola tanulmányi eredménye a járási átlag körül mozog. A bukások száma évről évre csökken. So­kat tettek a kutasi nevelők a világnézett és politechnikai ne­velés terén is. A felnőtt lakos­^ évek óta lave!pzo szakmabéli? Mondtam, hogy te Jó-e, ha valakit hivatnak, vagyitagozat roűködik az iskolában, is nálunk dolgoztál egy dara-1 nem? 5Az elmúlt tanévben 30 felnőtt big. Leo Krebs után hivatták a «végezte el az általános iskola Gütig ránézett annyira ér- Feyermann testvéreket. A w-gnyolcadik osztályát, s jelenleg zést kifejező szempárjával a sói nemzeti bank büszkeségei p* gépmesterre, s a meghatottság- voltak, két fivér és mind a; tél mukkanni sem tudott kettő a deviza-szakmában. Ta- — De ha valami rosszba rán- mintásból ismerték meg, fogá-i gattalak bele, ne szidj — tét- sáról a hamis pénzt. Finomiraj-i te hozzá Krebs — tudod, hogy zoiású ujjaik megkeményedtek: ezeknél sohasem tudni. a kőtörésben, úgy néztek ke-i Emlékei között bányászga- zeikre, mintha idegen ujjak és: úgy hajbókolt előtte, mintha tott, azután folytatta: tenyér tűnnének fel előttük.:' _ _ ____ t ábornok lenne, _ Dachauban néhány fogoly Most egy SS-százados a Pén^&LákbaiL, technikumokban tanul­— És? kék keresztet kapott a ruhájá- ről beszélget velük. Beszélget,3 , . . ._ ... — Most már én is azt man- ra. Fél éven át kergették egy- nem ordít. Hivatták Gerardot,gnaK tovaDD- A K07'segöen Ket dóm, valami történik. másta találgatások. Kombinál- a francia grafikust is. Ott volt í Időszerű kérdések tanfolyama — Mi történt? tünk. Jó-e a kél: kereszt, vagy a sorban Sziljanov, az oroszgés a Marxizmus-leninizmus el­— Azt mondták, hogy Leo nem. Azt mondták, hogy eze- pénzhamisító. Ismert jfigurájaSső évfolyama indult be 40 hall­np-hs ffénirrifiííter. I-^fwm.aíiA « «„rtvt1%.*- volt a Kpirlimi aliriltícrmal*- Tá A Toplitz-tó-------------.f R eggel, amikor felriadt, a gépmester már ott ült a deszkán. Gütig hunyorgott egyet szemével, szüksége volt néhány másodpercre. hogy Krebs ottlétében felfogja elő­ző esti távolmaradását. Köny- nyezni kezdett, úgy borult esetlenül, suta mozdulatokkal Leo nyakába. Még így is ágas­kodnia kellett, hogy elérje. — Pythia vagy Gütig — mondta enyhe szeretetteljes hátbavágásokkal kísérve Krebs. — Mi az? — Híres görög jósmő. Tudod, is 34-an tanulnak a VIÍ—Vili. osztályokban. A felnőtt okta­tás eredményességét az is mu­tatja, hogy az általános Iskola nyolcadik osztályát végzettek közül már ketten le is érettsé­giztek, 14-en pedig középi&ko­kért jönnek a svédek. Nem jót- vo,t Eleiig, , 1 ív... a . ■ 11^ v vTi\ . L Ferenc kete négyszög, a zöld kör, a elején fehérorosz nagyherceg-*, Sokrétű, eleven kulturális sárga csillag. De a kék ke- nek adta ki magát, gondosan *élet folyik a községben. A he­Krebs gépmester. kért jönnek a svédek. Nem jót- vo}f a berlini alvilágnak.* . — Hagyd mar a játékot, tek. Tudtuk, mit jelent a íe. Eleimbe, még a húszas évelői8 0 aj­Mit mondtak volna: József császár? oaiga LTűaJilűJg. L>e a ivS'S Ke- •• v-.v aula rvi jiwigcxt, ^.VJtiiUVWa 11 . — Nem, Gütig, ehhez te reszt?..; fésülte szürkés szakállát, nov-/1^ öntevékeny művészeti cső­fiatal vagy. _ Megtudtátok? gorodi birtokairól beszélt, sze-<Portok tavaly például 20 alka­— Három évvel vagyok idő- __ Meg. Az kapott kék ke- retett muzsikjairól, közeli visz-5lommal tartottak előadást, jól sebb nálad. _ resztet, akinek a szájában szatéréséről. És kölcsönöket'^1 került ankétokat és mesedél­— Itt vagy fiatal. Én hét aranyfog volt. Hogy ne kelljen Eett feL Azután leáldozott a* esztendő óta az A—18694-es a kivégzés után mindem halott nagyherceg-üzlet, pénzt nem^ előttöket, klubfogl afflkozásofea t. Nagy látogatottságnak örven­denek a különböző ismeretter­jesztő rendezvények, előadások, tanfolyamok. Országszerte is­mert népi együttesük már tíz éves múltra tekinthet vissza, két külföldi szereplésük is volt. Mindezt a tevékenységet csak az együttműködés, az összhang eredményeként érhet­ték el. Ebben az utóbbi hóna­pokig nem is volt hiány. Most azonban ahelyett, hogy még nagyobb feladatok megoldására vállalkoznának, azon vitatkoz­nak, hogy az állam '1 gazdaság — a MEDOSZ vagy a községi tanács legyen-e a művelődési élet irányítója. A község lakói Kaposvárra járnak színházi előadásokra. Az idén az állami gazdaság 20, a termelőszövetkezet 10 bérle­tet váltott. A községben élő 50—60 értelmiségi összefogása, nevelése végett létrehoztuk a TIT-csoportot. Az előterjesztés és hozzászó* lások után Torma István, a járási pártbizottság titkára összefoglalójában felhívta a ki­javításra váró hibák/ra a köz­ség vezetőinek a figyelmét. A vb pedig határozatban rögzí­tette a legfontosabb' tennivaló­kat. az ókori mondavilág albumát vagyok. Lehetett béke és vér- szájában vájkálnd. A birodalmi adtak, maga gyártott. Készített* mindig a mi nyomdánk készí- be borulhatott a világ, tél vagy vezetés mindig nagy súlyt he- lírát és márkát, frankot és pe-* tette. Ennek a Pythiának egy nyár, Dachau vagy Sachsen- lyezett a higiéniára. sétát, egyszer a dollárral is* temploma is volt. hausen, megmaradtam ennek a — Hivattak, vagy nem hí- megpróbálkozott, csak a meg-*! — Kit érdekel most ez az számnak. És most, hétesztem- vattai:? felelő papír hiányzott hozzá.*8 izé? Veled mi történt? Igazán dő utón elősző- Krebsnek ne- Olyan volt a tábor, mint a Kétszer járta meg a moabiti-jip hivattak? veztefc. A Leót is hozzárakták, bolydult méhkas. Emberekért börtönt, még a porkolábok is Leo Krebs bólintott. Kérdezték, gépmester voltam- jöttek, embereket elvittek, s szerették fanyar humoráért. — Wützdorf?—tolult a kér- e? Mondom, igen. Erre a ami a legcsodálatosabb volt: Harmadszorra — háború volt: dés a törpe szájára. nyomdászatról csevegtek ve- az embereket visszahozták. De — a táborba küldték. Gyakran _ ő is ott volt. Néhányan vélem, az A 18694-esséL miért? Neveiket említettek a sóhajtotta, ha még egyszer toi-^ — Leihet, hogy elvisznek? számok' előtt, foglalkozást a jutna az életbe, hagyná a* — Ne. félj. földtúró vakondok előtt, az pénzt, élelmiszer-jegyeket hami-A — Félek. agyak változást sejtettek, csak sítona. — Kérdezték, ki van még éppen nem tudták, mi tesz az. (Folytatjuk) Gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt egészséges, üdítő a dús vitamint tartalmazó gyümölcslé! az SS-tisztek közül, meg egy... meg egy százados. Még soha­sem láttam. Valami nagykutya lebet, mert a mi őrnagyunk Alfttuska, ftlefyqyté, iHefyfyy-véc, HUfo, SS Óvzibacack, Biislé Kapható a Somogy megyei Élelmiszerkiskereskedelmi yallalat összes boltjaiban. (59215) jaoooooocxxxxxxxxxaoQoooooooocxxxxxxxxaooQu*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom