Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csfi törtök, 1961. november Q, Vörös Csillag FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Egy katona meg egy fél : Ók is mai fiafalok... TARKA Nicola Carletti olasz kivándorló ab­ban a reményben tér vissza Amerikából Olaszországba, hogy itt majd el tudja he­lyezni az új gyóa'.f- szert, a »Diger-Fätz«- et. ■ Családjával be­költözik egy lakásba, és megnyitja a kép­viselet irodáját. Lá­zas tevékenységében azonban váratlan lá­togatók zavarják meg: két rendőr. Meg­ragadják, és elmszik a legközelebbi kato­nai körzetbe, hegyé — JÓ ESTÉT KÍVÁNOK! Bús néni, megjöttünk... — Két úttörőnyakikendős kislány köszöntött be a múlt héten Csurgón a Csokonai utca 12. bár nagy késessel, de?számú házba. Idős, 70—75 év leszolgálja kötelező“ körüli asszony nyitott ajtót katonai idejét amit'BÚS Jánosné nyugalmazott 30 éves távolléte\ °vdn<5' Férjével, a rokkant v malomszerelovéL él ebben a miatt elmulasztott. 6 szoba-konyhás lakásban. Moz­Caretti teljes ere-{ dulatai lassúak, fáradtak. Nem jéből ellenkezik, hi-fö? ™ a hetven-egyné­. f hány ev... Gondoktól es az szén a katonai szol- j évektől barázdált arcán most gálatra való bevomv- v enyhe mosoly suhan at. Been- lás bontakozó egzisz-\ gedi a kislányokat: Búzás Irén tenciájának teljes *, Ktss, nyolcadik osz­., , . ítalyos tanulókat, az 1. számú csődjét jelentene. Am# általános iskola úttörőit. A két nem tehet mást, en-r kislánynak nem idegen ez a gedelmeskednie kell Akörnyezet Otthonosan körül- A szerencse azonban - néznek a szobában, s egyikük , __. -__í máris seprűt ragad, a másik . '’ í pedig az edényeket készíti elő noha sok viszo ntagsá-r ,fáshoz. gon esik át, míg vé-\ Története van ennek. Igaz, ffül ismét rózsásakf nem szenzáció, nem olyan rit- lesznek a *-Digerf kaságszámba Fritz-x-et Caretti kilátásai, an-] nál is inkább, mert) lánya jövőjét is b;z-, tosítani tudja.. menő esemeny Módosítják a közúti közlekedés szabályait Üj KKESZ-vizsgát tesznek a gépjárművezetők? A közúti közlekedés szabá­lyai (KRESZ) még 1953-ban láttak napvilágot. Az azóta el­telt nyolc esztendő alatt ha­zánkban a gépjármű-közleke­dés hataímaf fejlődésen ment keresztül. Ma már sokkal több jármű közlekedik közutainkon, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt. A közlekedési szabályok viszont nemigen változtak. Mivel a rendelkezések kö­zül több szorulna módosításra, ezért valójában most nem is módosítják e szabályokat, ha­nem új KRESZ lát hamarosan napvilágot. Közlekedési szak­embereink elkészítették az új szabályzattervezetet, ezt szé­les körben megvitatják, s 1962 elején megjelenik a módosított új KRESZ. Ez a múlttal szem­ben számos újítást tartalmaz. Néhány lényeges módosítás: Megváltoznak az útvonaltípu­sok. A mostani renddel szem­ben lesz országos főútvonal, városi főútvonal, nagy for­galmú útvonal és mellékútvo­nal. Megszűnik az úgynevezett másod- és harmadrendű főút­vonal. A jelenlegi kötelező megádlásit jelző táblán minden esetben fel kell tüntetni, hogy miért kell megállni (vám, vas­út stb.). Gyorsítja a közleke­dést az új KRESZ, mert la­kott területen 60 km-es se­bességet engedélyez a sze­mély-, 50 km-eset a tehergép­kocsinak. Megszűnik az eddigi 5 és 15 km-es sebességkorláto­zás, ehelyett mindenütt na­gyobb óvatossággal kell a gép- járművezetőknek haladniuk, és szükség szerint kell csökkente­niük a sebességet, esetleg meg is kell állniuk. Mint értesültünk, az új KRESZ életbe lépése előtt va­lamennyi gépjárművezetőnek új KRESZ-vizsgát kell majd tennie. Liszl - Bartók nttkrolemezek és új könnyözenele.vételek készülnek A Hanglemezgyártó Vállalat még ebben az esztendőben több érdekes hanglemezzel gazdagítja a választékot El­készültek már a nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny hat díjnyertesének hanglemez­felvételei. 20 Liszt—Bartók- művet vettek föl három mik­robarázdás hanglemezre. Befe­jezés előtt áll a János vitéz cí­mű darab fölvétele. Most ve­szik föl Szervánszky Endre és Sárai Tibor Vonós-szerenádját; játssza a Magyar Kamaraze­nekar Tátray Vilmos vezetésé­vel, továbbá Farkas Ferenc Cantus Pannonicus kantátáját, amelyet a Budapesti Kórus ad elő Forrai Miklós vezényleté­vel. A könnyű műfaj kedvelőit örvendezteti majd meg Budai Dénes Régi operettek-lemeze. A dalokat Honthy Hanna, Pet- ress Zsuzsa, Záray Márta, Sza­bó Miklós, Rátonyi Róbert és Melis György énekli. (MTI) képviselő # ez, amelynek csodájára jáirnak az emberek. Egyszerű, hétköz­napi történet, mégis szót érde­mel. Sokszor beszélnek ebben az iskolában is az osztályfőnöki órákon, a szülői értekezleteken arról, hogy mi az igazi ember- szeretet, hogyan . neveljen a szocialista iskola emberséges embereket. Ennek a gyümöl­csei érlelődnek most..; Év eledén a gyerekek maguk kutattak* fel a községben több segítségre szoruló idős házas­párt. A felső tagozatból min lo- gyik osztály vállalta egy-eg> ilyen család segítését. Beosztot­ták egymás között a sorrendet, és párosával keresik föl az öregeket délutánonként. Van, akit kétszer-háromszor egy he­ten. Elmerni k, és takarítanak, tüzelőt kés/.i cóek, fát vágnak, bevásárolnak, és így tovább. S utána távoznak. Olyan csönd­ben, szerényen, ahogy jöttek— ÁLLUNK a gyér világítású konyhában. Csobban a moso. gatóvíz, s Irénke és Erzsiké se­rény kezei nyomán csakhamar az asztalra, majd a helyükre a Traktorokkal a föld körül , .... .. -,-v A Somogy megyei gepállo­kerulnek a bögrék, tányérok,. rpások traktorosai cgy-egy noa> evoeszkozok. Egy kis portarles,/-^holdnyi munUa elvégzése- rendezgetés a krooericeii, / L-,,r M1 s w,, n s km hosszú utat majd megkérdezik: — Mit kell még csinálni, Bús néni? — Egy kis tüzelőt, gyere­kek Máris fogják a szeneskannát Ezalatt a nénivel váltunk né­hóny szót. ... Yték volna meg a földet — Nagyon jólesik a segítse-C * » * kor általában 5 km hosszú utat tesznek meg. Ebben az évben eddig 1 millió 200 ezer norrnál- v holdnyi munkát teljesítettek, vagyis 6 millió kilométer tá­volságot jártak be. Ez azt jö­jj lenti, hogy a Somogy megyei % traktorosok 150-szer kerülnet­gük. Helyesek, szolgálatkészek, mindent megtennének ... — Mióta van nyugdíjban? — 1951 óta ... Tíz éve Az­óta mindent magamnak kellett végeznem. Néha jött egy-egyC asszony segíteni, de hát így is > nehéz volt... Férjemet is én v ápolom — mutat az üvegezett v ajtón át a szobába. — És az> én egészségem sincs egészen rendben. Ma is délig ágyban kellett maradnom. Most ezek a gyerekek mindent elvégeznek. Igazán nagyon sokat jelent a segítségük! Közben helyére kerül a tüzelő. Amikor elbúcsúzunk, a két kislány felmosás után utol­sókat simít a konyha kőpadló­zatán ... SOKSZOR ELHANGZIK a könnyű és gyors ítélet: «Ö, a mai fiatalok ..; Tiszteletlenek, fegyelmezetlenek.« Búzás Irénke és Kiss Erzsé­bet, a csurgói 1. számú iskola felső tagozatos úttörői és sok ezer pajtás, KISZ-tag, fiú és lány, gimnazista és egyetemis­ta ebben az országban, akik valamilyen formában önzetle­nül segítenek embertársaikon ők szintén fiatalok. Ök is ai fiatalok u. W. E.Í Posta továbbítása rakétákkal Svédországban rakétákkal pró­bálták a postát egyes távoli szi­getekre továbbítani, mert azt remélték, hogy ezzel a módszer­rel erős havazások esetén is rendszeresen eljut a posta az or­szág minden részébe. A kísérle­tet három ízben hajtották végre* és a rakéta mindig pontosan a kitűzött célpontra esett. A ben­nük levő levelek azonban a ra­kétában kifejlődött hőtől hamu­vá égtek. Így azután lemondtak a postarakétákróL * * * JATÉKKÉSZÍTÖ szak­kört indítanak a heresznyei asszonyok. A napköziotthon ré­szére készítenek majd játéko­kat. A barcsi járásban egyéb­ként 13 községben szervezett szakköröket a nőtanács. Ezek­nek túlnyomó többsége népi hímző, valamint sütő-főző kör. Szentborbáson először lesz tan­folyam a lányok és az asszo­nyok részére, a szabás-varrás tudományával ismerkednek meg. * • » Diéta fogszuvasodás e'<en A michigani egyelem ’’oc;orvo­sai egy hónapig tartó fogszuva­sodást megelőző diétát javasol­nak. Az orvosok szerint nagy mennyiségű cukrot és szénhidrá­tot tartalmazó élelmiszerek fo­gyasztásának elkerülésével hosz- szú időre meg lehet szabadítani a szájttreget a lacto-bacilusoktól, amelyek erősen hozzájárulnak a fogszuvasodáshoz. Bútorkiállítás Csurgón volt Szép eredménnyel zárultak a takarékossági napok Egy hónappal ezelőtt hatá­rozta el a megyei népfrontbi­zottság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, hogy takaré­kossági napokat rendez. Az Országos Takarékpénztár fiók­jainál és a megye postahivata­lainál október 16-a és novem­ber 15-e között 1773 új taka- rékbetet-körtyvet nyitottak, s a takarékossági napok alatt a betétesek csaknem 13 millió forintot helyeztek el. A takarékossági napok ide-- jén öt új KST alakult 279 tag­gal, a meglevő KST-k pedig új' tagokkal erősödtek. Magyar, jugoszláv, lengyel, román és NDK-ban készült bútorokból nagy sikerű kiállí­tást és vásárt rendezett a csur­gói fmsz. A közönség nagy tetszéssel, fogadta a modem vonalú berendezési tárgyakat, »szobabútorokat. Már az első napon 200 eZer forint értékű áru talált gazdára. A kiállí­tást több mint ezren tekintet­ték meg. A legtöbb új betétes kama­tozó betétkönyvet nyitott, de sokan helyezték el megtakarí­tott pénzüket nyereménybetét-. könyvben, és többen váltottak^ Repülőgépek (X hálóban gépkocsi-nyeremónybetétköny- vet is. KÉT TEMETÉS TD egeti volt már, de a kis falu lakói ma is jól emlékeznek mindenre, ami azon a napon történt. A min­denható úgy határozott, hogy De nem volt ilyen könnyű az öreg Tóth esete. Igaz, hogy végigküszködött egy hosszú életet, de hát a keresménye mindig csak a napi betevőre ugyanazon a napon szólítja futotta, arra is szűkösen. Nem magához két szolgáját. Tréfás maradt utána semmi megfog- kedvében-e vagy bizonyságból, ható, még egy koporsóravaló hogy előtte minden haladó egy- sem. Így aztán hűséges élet­forma — ezt a földi ember lo- társa összejárta a falut, hogy gikájaval kikutatni nehéz —, a végtisztességhez szükséges éppen a falu leggazdagabb és kellékeket előteremtse. A jegy­legszegényebb emberét rendel- ző nagy keservesen kiutalt egy te magas színe elé. festetten koporsót és hozzá egy gény embertől. Most legalább az ö kontójára harangoznak apámnak — avatkozott a vitá­ba Imre, a legöregebb fiú. Furcsa volt ez a két temeté­si menet, annyi szent. Az első­nél se vége, se hossza a gyá­szoló és kíváncsi emberek so­kaságának, a másik meg szinte eltűnt az előbbiek által felka­vart porban. Amott álszent jajveszékelés­sel állták körül a díszes kopor­sót, itt néhány lekókadt fe­jű, fáradt ember állt száraz szemmel a kiásott sírgödör mellett. — Imádkozzunk egy mi- atyánkot, aztán húzzuk rá a rögöt Tmre szabódott még egy keveset, aztán odaset­tenkedett, és levett kalappal alázatosan a pap elé járult, amikor az teljes temetési dísz­ben indulni készült hazafelé. — Egy szóra, tisztelendő úr... — Mit akarsz? — kérdezte a pap az útjában álló rongyos embertől. — Meghalt az apám... El kell temetni. Jó lenne, ha tisz­telendő úr megszentelné, ne úgy menjen a másvilágra, mint egy'pogány. — Miért nem szóltatok előbb? — Mert nem volt pénzünk, javasolta Imre csőn- de most úgyis itt van a tisz­telendő úr, hát úgy gondoltuk, mert nem volt pénzük. Akkor aztán prédikálhat vasárnap a szegények és gazdagok Isten előtti egyenlőségéről. Ha meg mégis eltemeti, akkor Szabóék haragszanak meg, mert ezt a sok díszes temeté­si holmit kevésért ö ugyan nem aggatja magára. Ha pedig mégis megteszi, annak ára van, és ezt az árat most a Sza­bó család fizette. Minél tovább gondolkodott a pap, Imre szeméből annál job­ban kiveszett a remény. Aztán megalázottan, lassan elfordult. Az embergyűrű halkan felmo- rajlott. — Várjon!... — kapott sza­vával a távozó után a pap, aztán vetkezni kezdett. A me­Az angol légierők összes ang­liai cs nyugatnémet repülőterein fel akarják szerelni a kísérleti­leg bevált -zuhanó hál ok at-, a hálók gyakorlatilag elszakíthatat­lan nylonrostokból készültek, és az a rendeltetésük, hogy a fel­vagy leszállásnál bajba jutott sugárhajtású gépeket megakadá­lyozzák a lezuhanásban. Á hálók a repülőgép szárnyára csavarod­nak rá: eddig 68 esetben kitü­nően beváltak. egy füst alatt az Isten névé- zitlábas minisztráns gyerek Szabó Dánielnek ez ünnepé- fenyőfa keresztet. Koszorúra lyes alkalommal igen hosszú- már nem telt, azt. Irma lánya desen, de ö maga sem mozdult, ra nyújtotta a harangozó az fonta mezei virágból. — Úgyis Valami hiányzott, valaminek Úristen előszobájába belépő ott , élte le életét szegény, még történnie kellett. Az öz- halottnak kijáró három rövid munkában, fedél alig volt a fe- vegy belezokogott a zsebken- meg egy hosszú verset a lélek- je fölött — mondta —, leg- dőjébe, aztán kimondta, amit harangon. Ezzel is jelezvén, alább halála után ott illatoz- gondolt. hogy azért mégsem akárkinek nak kedvenc virágai a sírján. — Édes, jó istenem, hát úgy __ _ ^ ____ ________ a jövetelére számíthat az úr. JCét sovánV tehenet adott földeljük el szegényt, hogy a mi pénzünkön hívott pappal gondolván, hogy szegény emA Bezzeg Tóth János bácsinak kölcsön a szomszéd, és még a pap sem szenteli meg? temetik el azt a vén.~ — Atöb- j,er sírjánál nem lesz szüksége ben ezt is elintézhetné. A párbeszédbe hirtelen Sza­bó Dániel menyecske lánya avatkozott bele. — Csak nem képzeli, hogy vállára dobálta a súlyos pen­gőket jelentő díszes holmiluit, és ott állt egy szál reverendára húzott miseingben. A füstölőt is a gyerek markába nyomta a nyikorgó, rossz szekér éppen akkor fordult ki Tóth Jánossal a kapun, amikor megkondult a harang Szabó Dánielt kísérvén hangjával utolsó útjára. — Mégiscsak igazságos az Úristen — szipogott Mari né­ni —, szegény jó uramat ha­mellett temethetjük csupán egyszer-egyszer koccant össze a nyelv a harang falával, és máris elhallgatott. Talán még a mennyország széléig sem ért el a hangja. Azon, hogy a két öregember meghalt, senki sem csodálko­zott, hiszen nem új dolog, hogy az ember minden földi dolga- rangszó nak elrendezése után fogja ma- el... gát és meghal. De hát a föld — Nem a mi halottunknak alá nem lehet akárhogy elmen- szól az, édesanyám! — mond- ni. Szabó famíliájának nem ta Irma letörten. azért főtt a feje, hogy miből, — Kijár az neki is! Az a hanem hogy milyen temetést vén pénzeszsák — Isten nyu- rendezzenek. Akkora juss várt gosztalja — úgyse szeretett éle- rájuk, hogy ennyit igazán meg- tében fizetni, mindig sok mun- tehettek. kát kívánt kevés pénzért a sze­Hogy állít az Úristen elé így?... bit lenyelte, mert az úgy van — Szólni kellene a tiszteién- falun, hogy halottakról jót dő úrnak, hogy jöjjön, temes- vagy semmit. És ez a szabály se el őt is — vette át, a szót még az olyan ágrólszakadt sze- Irma. — A mi apánk is csak gény emberre is vonatkozik, olyan gyereke az Istennek, mint a Szabó, ha nincs is pén­zünk, hogy illendő végtisztes­séggel temessük el. A tekintetek Imrére szege- ződtek. Most már ö a család­fő. — Szóljál már neki, fiam, kövesd meg illendően, mond­jon egy imát apádért — kérte az öregasszony. — Nem jön az úgysem... — Hátha jön, próbáld meg. mint a megboldogult Tóth Jó­zsef. A helyzet azonban nem volt olyan egyszerű, mert a könnyeiket felszárított falu­siak közben szoros gyűrűbe fogták a papot és Tóth Imrét. A pénz tiszteletéről híres lelkipásztor kutyaszorítóba ke­rült. így okoskodott magában: ha most elmegy, egy óra múl­va az egész falu, de még a környék is megtudja, hogy nem temette el az öreg Tóthot, rá, mert ott úgysem kísért az ördög. A jó öreg Tóth bácsi nem ^ tette volna az ablakba azt az útravalót, amit a tisz­telendő úr neki gondolt, miköz­ben a koporsó felé csapott né­hányszor a likacsos szenteltvíz- tartóval. Szerencsére 6 már nem lá­tott, nem hallott, így hát nem törhette fejét azon a bölcs igazságon, hogy az úri világ­ban nemcsak élni nehéz a sze­gény embernek, hanem meg­halni is, ha nincs pénze. Németh Sándor BÁLDY BÁLINT A BAROM­FI TENYÉSZTÉSE CÍMŰ KÖNYVÉT harmadik,, átdolgo­zott kaidásban jelentette meg a közelmúltban a Mezőgazda- sági Kiadó. Az úi kiadás első- csorbán a baromfi nagyüzemi tartására vonatkozó tudniva­lókkal bővült. Ezért a művet a termelőszövetkezetek ba- romfigondozóinak, brigádveze­tőinek, szakembereinek figyel­mébe ajánljuk. A közérthetően megírt könyv az egyéni barom­fitenyésztők körében is nagy érdeklődésre tarthat számot^ hiszen külön-külön fejezetben tárgyalja a gyöngytvúk, a pulyka, a lúd, a kacsa, a ha­szongalambok tenyésztésének, á baromfibetegségek megelőzé­sének mindennapos kérdéseit is. IÁ MAAAAAAAAAAAA Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye; Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő; KI SUE A .ft JÓZSEF. Szerkesztőség* Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latiak** S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készül* a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u, 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónap"« 11 Pl

Next

/
Oldalképek
Tartalom